PORTFOLlO.H U FUZETEK. Tőzsdei SKEDÉS EGVS2ERŰEN

Átírás

1 PORTFOLlO.H U FUZETEK Tőzsdei KE SKEDÉS EGVS2ERŰEN

2 PORTrOLlo.HU FüZETEK Tőzsdei kereskedés EGYSZERŰEN Felelös kiadó: Sándorfi Balázs NET Média Zrt Budapest, Polgár u Tervel.és: Uenes Bátor Márkó T erjesztés: konyv@portfolio.hu ( l) frtékes[tési vezetö; Ag6cs Balá7~'i agocs@portfolio.hu (I) ~8 Kézirat lezárva: október 29.. Második, javított kiadás e NET Média Zrt., 2009 Minden jog fenntartva Ali rights reserved ISSN PORTfOUO.HU

3 Tartalomjegyzék Előszó 6 5. Mi mozgatja al. árfolyamokat? Gyorsjelentés, éves jelentés 33 I. A rész\-ény 7 Profltfigyelmcztctés (profit warning) 35 A részvényesek jogai 7 Sajátrészvény. vásárlások " A részvények lipusai 8 Vállalatfelvásárlások (akvizíci6k), Névérték és piaci érték Globális mozgások 38 Részvényfclaprózás és -összevonás \o Iparági tényezők 38 Méret, forgalom 10 Makrogazdasági tényezők 39 2 A tó7-sdc és az indexek 12 6 Árfolramnyereség: hogyan optimalij.álhatjuk az adót? 39 A tőzsdék kialakulása 13 Mckkora a magyar tö7.sdc? Az osztalék és adó~ása 41 TözsJcindexek Rész"ényelemzés Tőzsdei kereskedés 18 MiTt" jó az elrmzés? 46 Nyilt kikiáltás és MMTS-rcndszer 18 Mi az a Icrhnikai elemzés? 46 Dcmaleriali1.áció l' Mi az a fundamentális clcll17.és? 47 TŐ1.wci dsz.árnolás Előnyök és háminyok 48 l' Kereskedé5i idő 21,. "A 6.. B ~ kategória Brókerválasltás: mire érdemes figyelni? 49 Felfüggesztés. szünet Online vagy omine? 49 " A kereskedés ir.inya 25 Hogyan \'álass7unk brókercéget? 50 Dis7.kontbróker vagy pénlügyi slupermarket? Hogyan kell venni és eladni? A7.0nnali tő zsdei ügyletek " 10, Befektetésvedclcm 54 HatlÍridős tő:t:sdei ügyktek 16 A megbi7.ások tipusai Piaci IÍras megbízás " J.imitáras megbízás 30 Stop-Ioss megbí1,ás 30 fix megbízás 30 " " Unde. hreskedh EGYSZERUEN

4 Előszó A rigl'iil)'pü/( villigálhl bt:-pillmlflísl nyújtó kindl'ríllywrk röviden. a K,e;:,/(j és II már lllpasz/alt befrklr/öá sztimárll is érthetőe" rc"dszcre:.:i és mula/jil be II részvrnypi//ci kemkedisht'z né/kli/oz Ilrtetlen is cll'iigedhrlellen fogalmak/ll és rszközökcl. Killdl1í"ymrk elija, hogy gyakorlati omn/ról, konkrét l!azlli és Ilemzctkö:i pildákoll keres::wl 1tI11/(ISStI be II mzyt}/lypiaci kereskedés au/pjait,jó lépésc>it és IcgftmloSllbb problél1l1ucörrit. mrlyel; kel II kertskedes somll mi/id"" befektető találko::/jat - és tam/ko::;k is. AllOg)'tllI II portjvlio.hu fiizf/ck sorom! ese/ében mindig, jr/cl! ko/e/berl is {IZ u/apoktól indulunk, így üdemes sorml/l almsn! az t'g)'('s feje:clcket. Tapasztaltabb be fekte/ök s=ámdm (l::oii/)all reményeink szemi! a: egyes kiragadott rtiszek is rejlenek majd hasznos információkal, és milll/el/kit/w: zlíugilfllek II sikeres befeklctésekhez. Tekilltw, Iwgy a pblziigy uyeh'e az allgol, a további ismeretek elmélylfését segilelldtj igy<!kalilllk mill(/el! ese/bell il ml/gym mejlm az augo/ kifejezéseket is megadni. 1. A részvény A részvény (stock, sharr) egy tulajdonjogot mcgtcstcsíto. Icj.irJt nélküli értékpapír, mell)'el az azt kibocsátó nillalatoon s~rte\l részesedést igazolják. A rés7'. én)' ní"\"értéke az alaptőke eg)' adott hánrad:i.t testesíti meg, nlel)' alapján mt,;határozható az egyes tulajdonosok rés7.esedése és a jövedelmek felosztása. A r6zvén) ek eg}ik legfontosabb jellemzője, hogy az értékpapírt birtoldó résv.cn}es felelössége korlátozott, csak az értékpapír-befektetés ö... m.,;éig tcrjt-dhet. A részvénytársaság csődje esetén tehát a tulajdonos maximuill a rész\'én)'be febeten OsS"leget bukhat ja el, a magánvagyonával nem felel a társaság által nknwtt kámkéri. fpp C'zért ha egy reggel azt ol\':issuk az újságban, hogy l'gy vállalat - melynek mi magunk is rcs7.\tnyesl.'i \'Ugyunk - csödbe ment, s kapujában feldühödött hitdcl6k hada ostromm készül, nem kell aitól tartanunk, hog)' csctk-g rö\~descn a mi ajtónkon is kopogtatnak kövctdésnk bchajt:isa ügyében. A részvényesek jogai A részvényesek jogai alapvetöen két típusba sorolhatók.: tagcigi jogok; vagyoni jellegű jogok.. Tagcigijogok A tagsági jogok azz.ai kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója részben tulajdonos is. igy beleszólási lehetősége van a cég életét meghatarozó fő dtmtésekbe. A tulajdonos az erre fórumoi biztosító éves rendes kö~g}'ülésen (/ilmmj/ gene,"1 li1tt'fll1g, AGM), valamint a rendkí\iili közg)'üléseken (ertmonlillury mut;lig) megjelenhet, és tulajdoni hányadának megfelelő módon érvcnyesítheti akaratát. A közgyúlés napirendjének f"öbb pontjui jellemzöe'n az alábbiak: a társaság előző évi teljesítményének értékelése: az osltalékfizelés mértékének mcghatár07.ása: a menedz-sment jövőre \'onatk07.6 terveinek \'37.0lasa, elfogadá.'\;); a veze tő tis z tségvi!.elők megvalasztása; a fc!ügyelőbilollcig, illetve a könyvvilsg:iló visszahí\'ása, megválasztása 5tb. Amennyiben a rés7.vényesek többsége úgy lálja, hogy a cég iranyílúi nem jól gazdálkodnak, természetesen jogukban,ill új vezetőséget ;likalmnni. S7.ámos társaság (tiibbek között a MOL is) olyan alapszabállyal rendelkezik, amely egyes döntések meghozatalát s7,avazati kor1áthol köti, illetve maximali7.:i.lja al egy részvénycs :iltallcadható voksok számát attól függetlcnü l, hogy az adott részvényes mekkora részvénypakettel rcnddkrúk.. A MOL esetében a s7..avaz.1li korlát például 10 százalék, tehát a magyjr olajcégben 20 S7.á7..a!ékos tulajdomésszel rendelkező O!vlV csak 10 száz.1lékos s:w\"az.ati joggal bír.

5 Vagyoni jellegü jogok A részvényhez kapcsolódó \'agyoni jdlcgü jogok a jövedelemmd kapcsolatosak, s legfoll. tosabb clcmd a követke~ők: részvény -e lő\ ételi jog; a likvidációs hányadhoz \ uló Jog; oszralékhoz való jog. Ré~~\'ény -e lövételi jog Az t"lső és talán legkevésbé fontos vagyoni jellegü jog a rrszvény.elővételi lehct6s('g, melylyel termrslctescn nem kötele7ő élni. Ha a vállalat új kibocsátást uer\'e7~ a tulajdonosok clő, ételi joggal rcndelkezhetnek, s általában a meghirdetett kil)ocsátási árfolyam nál alacsonyabb áron juthatnak a papírokhol. A likvidqciós h ánya dho~ való jog A likvidációs hányad akkor kap sz(,'repet, ha a cég lllegszünteti tevékenységr!. A7 cszküzük ért~(kesitrse és a kütelezettségek teljesítése után - s1,erencsés esetben - megmaradó össl.eg egy resll'rnyre Jutó részét ne\'ezik likvidaciós hányadnak. A cég crtéke kedwlő c~ctben éppen az, hogy van valamekkora piaci részcsedése, és jövedelmct tud t(,'rmelni. Abban al esetben a70nban, ha például a korábbi te\'ékt"nyscg már nem profitábilis, dc a erg értékcs ingatlanokkal rendelkczik, el lehet gondolkodni a tevékcnpég megszüntetésén és al eszkö7ök pénzzr trtelén. Tcrmészetesen a7t scm szabad elfelejteni, htlgy egy vállalat mcg\züntelése komoly adminisztratív kiiltségekkel (jogi, pénzügyi tanácsadók díjazása) járhat. Az osltalékhoz nló jog Ezen jog az idóslakban elért pro(lt kifizetésre kerülő hányadára, al osztalékra vonatkozik, ami azonban nem csak pénzbcn tiirténhel. A 16-17, században például a Kelet -indiai Tár saság tc\'rkenységének finanszírolására Németalfóldön kibocsátott részvényt'k első osztalékáltermészctben, borsban fizették ki a tulajdonosoknak. A Globus pedig - a B~T-en jelen lévő társaságok közül egyedüliként ben azt a megoldást választotta, hogy az oszlalékfiletés helyett a tulajdonosok minden 10 részvény után l újabb Globus-papírt kaptak. (Al lisiitalékról részletesen a későbbieklx-n lesz még S7Ó.) A részvények típusa i A részl'ények csoportosításakor az alábbi s1_empontok szerint különbiiztethetjbk meg a részvén )eket: bemutatúta szóló. illetvc névre s7.óló részl'ény; - elsőbbségi réslvény, iiiet\'c törzsrészvény. Bemutatóra nóló is névre s7.óló rés1.\'én)' A formai, ail átruházhatósággal és a jogokkal való rendelkezés alapján beszélhetünk bemu~ tatóra és névre szóló értékpapirról. A ré~zvénytársaság kibocsátáskor dönt arról, hogy az új részvények bcmutatóra vagy névre szólók legyenek-e, A bemutatóra szóló rész\ ények esetében a rész\'én)'csi jogok gyakorlására az jogosult, aki fizikailag birtokolja apapirokat, míg a névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalatok az úgynevezctt részvénykönyvben jcgyzik, és ha a tulajdoni vis7.0nyokban változás következik be, azt a neszvcnykönyvben regisztrálják. E részvényekkel tehát nem az S1.avazhat, akinek az értékpapircsomag rpp a táskájában található, hant'm akinek az adott sorszámú részvény a nevére szó l. Közgyülés előtt meghatározot! időpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban az illető tulajdonában van-e: cz a szavazati jog gyakorlásának egyik előfcltétele. A tőzsmn (orgó részvények nlindegyike névre szól, és dcmatcrializált, azaz elektronikus formában létc1ik. ElsŐbbségi réuvény és törzsréslvény Ha minden jelző nélkül»részyényröl" hallunk, a törzsréslvényt kell érteni rajta. A törzs rész\ ény kockázata - egyebek mellett - abból adódik, hogya vállalat által adott esztendő ben létreho70ti jiivcdelem felosztásakor a rész\'ényes a sor lcgvégén ali. A r6zvén)'esek közül elsőként az elsőbbségi rés~vényck tulajdonosainak ktl\'eteléseit elégítik ki. Az elsőbbségi részvény tulajdonosa cls6bbséget élvez al osltalékfizetéskor, illetve a vállalat megszünésekor elvégzett pénzogyi műveletnél (Iikvidációs hányad). Ezen részvényesek általában fix, döre meghatározott jövedelem hez jutnak, ami termé~zctesen kisebb kocká7.atot jelcnt. mint a tiirzsrés1,vények esetrben. Ezen jogokért cserébe ugyanakkor knrlát071.ák az elsőbbségi részvényesek bizonyos jogát vagy jogait (általában a S1..avazati jogokat). léteznek azonban olyan elsőbbségi részvények is, amelyck sz.avazalelsőbbséggel birnak. A törzs részvény tchát nagyobb várható hozammal rrndelkezik, ugyanakkor kockázato sabb résn'én)'tipus, mel)'nek hozamára nlocs scmmilyen garancia. A hal,ai részvénypiacon az elsőbbsrgi részvényeknek s7.intc cgyáltalán nincsen surepilk, a nagyobb t:\rsaságok c1s6bbségi réslvén)'eit a 2000-es évek elején kivétel nélkül törzsrészvénnyé alakíwtták át. Névérték és piaci érték A részvények névértéke (par valiic) a tulajdonosi jogok elosztásának alapja, mely a1 alap. tökc eg)' adott hányadát testesíti meg. A névcrtck alapján ~zámolják az osztalékot. ez alapján lehet közgyűlésen szavazni, és a végelszámoláskor, illctvc felszámoláskor pénzhez jutni. At: egycs tulajdonosok részesedésének meghatározása és a jövedelmek fc1ust:tasa a névérték alapján törtéllik. A tár);aságok jegyzett t{lkéje megegyezik a rész\'ények S7.ámának, valamint a né\'értéknek a szot7..atával. A névértéknek awnban semmi köze nincs a piaci értékhcz (market value). A piaci érték,,.

6 azaz a7. árfolyam a rtsz\ ény aktuális piac] árát mutatja, mcly a társaság jövőbeli üzlell lehet{,ségeil tükrözi. A piad érték akár tiibbszörösen is meghaladhatja a réslvényck névértékét: az OTP-résl \'ények névértéke például 100 FI, a piad értékük azonban ennek már a sz;ízszorosát is érte. Részvéuyfe1apr6zás és -összevouás A részvény társaságok, illetve tulajdonosaik maguk dönthetik d, mekkora névértékük legyen a rész\"ényeknek, és hány darab papirt bocsássanak ki. Ugyanakkor a tulajdonosok arwl is dönthetnek, hogy rés7.\"ényciket felal'wn..ák (sp/il) vagy összeyonják-c (irwerse split). Az OTP például 2002 elején valósított meg egy I : 10 arányu rés1\'ényfelaprozást a 20 OOO Ft feleui árfolyamnáj. A résl\"ényfelaprozás ebben al esetben ali jelentette, hogy minden régi OTP-rész"ényért 10 dar.tb ilj papírt kaptak a tulajdonosok, tulajdoni részarányuk a társaságban amnban nem változott, his ten a teljes rés7.vl-nyszám is tízszerelödüll. Természetesen a részvényszám niivekedésénck hatására a cég teljes értéke nem változott, ebből kifolyólag a részvények árfolyama a korábbi árfolyam tizedére esett. I la tehát egy befektető 1 darab 20 OOO H-os régi OTP-rés7.vénnyel rendelke7-ctt, akkor azért 10 darab új OTP-részvény kapott. melynek piaci ára 2000 Ft voh, igy OTP befektetésének értéke to\ ábbr.t is 20 OOO Ft (IOx2000 Ft) mar.tdt. A rés'z'"ényfclapwzást a társaságok akkor szokták \ égrehajtani, amikor részvényeik piaci árfolyama nominális értelemben rdatíve magas szintre kerul. A magas nominális árfol)'am ugyanis a likviditás csökkenését is eredménre7.heti, biszen a befektetók egy része pszichológiai okokból távol mar.td a magasabb árfolyamon forgó papiroktól. Ezen gondolatmenet azonban sántít. mert a tőzsdei árfolyammozgásokat e lsősorban az illlézményi befektet{,k határozzák meg, lllelyekre elen pszichológiai tényező kevésbé jellemző. A gyakorlatban awnban legtöbbször mégis emelkedő árfolyam követi II fehlpró7-ásokat. aminek oka legin kább a7.lehet, hugy il splitekrc clsllsorban a dinamikus árfolyam-növekedések alatt kerül sor, ami a felapr67..ás után is folytatódik. A rész\'én}felapr67.ás mellett dképrelhetö a rés.:t:\"én)'ősszevonás ís, amely awnban a fenti ekból kifolyólag viszonylag ritkának számí!_ Ebben a7. esetben a részvény dar.tbszáma csökken, az árfolyam awnban azonos arányban növekszik. Eg)' 2: l arányú részvényös.sl-cvonás esetében például a dar.tbszám a felére csökken, az árfolpm pedig a korábbi duplájára emelkedik. Méret, forgalom Kapitali1.áció Egy ttjzsdei társaság piaci kapitalizációján (capilalizatioll) II társaság által kibocsátott öss7.es rés7.\"ény tókcpiaci értékét értjük, melret a teljes rész\'énys7,.am és a7 aktuális piaci árfolyam szorzataként kapunk meg. Tóbb rész\"énysorozat eselében e lőfordu lhat, hogy az l'gyes rész \"énysorozalok árfolyama eltérő (például uert, meri az egyik s.orozat oszta[ékel~bbségi resz- \ ény). Ebben az esetben a kulönbil7.ó részvénys.or0z310k értékének összcadásával kapjuk meg a l:irsaság piad kapitali7..ációját. Mivel a m7.\"ények árfolyama folyamatosan dltozik, a társaságok piad kapitalilációja sem állandó, hanem a7 árfolyammal párhuzamosan m070g. Blue chip, mid cap, small cap A társaságok a piaci kapitali7.áció alapján rang<;orolhatók, s eszerint a befcktct<'ík kú[önooző kategóriákba sorolják a papirokat. A legnagyobb kapitalizáció\'3.i, \"Ulamint a legnagyobb Iikvidil;ÍSl;al rendclkező cégek rkn"ényeit blue chipeknek nevezik. A blue chip név aj. amerikai I<.'clmológiai szegmenstöl származik: a kilencvenes évek \'égén több jdentős IT-cég (többek ki\7.(\tt az IBM és az Intel) logója kék S7ínű chipgyártó rendelkezett kapi tal i 7.áció\"al. volt, s számos kiemclkt"t!ő A kö7.epcs kapitajizációval biró fársaságok resn ényeit mid cap, míg a kis kapitalizáció\'al rendelke7.ókét small cap papíroknak hívjuk. A blue chip, mid cap és small cap Jelző az egycs piacokon természetesen más és más merctű cégeket jelent, abswlút kategória nem léte7ik. Ennek követke7.troen egy magyar viszonylatban blue chip társaság at. Egyesült Államokban nyildn \'alúan nem kerülne be a legnagrobb Cl-gek közé. A R(:T blue chip res".,.énreinek a l\ioi~ al OTp, a Magyar Telekom, valamint a Richter tekinthetők. Kii1.kezhányad A kü7.kézhányad (free j/ol/t) a lózsdei cég rész\'ényeinck nem stratégiai bcfektelük kezen lew) részét jelenti. A kii7kb.hányad mértéke cegenként Jelentős eltéréseket mutathat.,,, BtT,h.v~ny~k kapitatilkiója (2007. október 15.. Mrd fl)." '''' ~, fl. kön~lhinylod mhtfb a 8~T,k~y.k n.t~n (WOl. októboor 15.) r, ~ '",,. "_. '..., M',~ "':;; -,,-- ~. ' ~, -, -'!: -, -~,~ _,,_ I u.. UA_ i '- '" ~ 1 lz:: (...,...,,,,,WT,-',"'- "" ''''' lj,. '..-.-."'''',- ".,,, 0--0<'" 1(011 C""",, - _ ~ C I': -....' - I" ~. ~ ~ - u':" ~,,.... ~ -- - ~ ~,,.". - -." -

7 Likviditás (Iiquid ity), volatilitás Egy részvényt vagy piacot annal lihidebbnek tekintünk, minél rövidebb idő alatt végrehajthatók az ügyletek (mindig \'an \'~'ői és eladói ajanlal az ajanlati kónyvben), minél folytonosabb az aralakulás (nincsenek slélsőséges elmozdulások), és minél kisebbek a tranzakciós kóltségek (a legjobb \'ételi es a legjobb eladói ajanlal ktizütli különbség). A volalilitás (vohuility) a rész\'ények és tő7.sdék változékonyságának mérőszáma. Nagy volatilil3su részvénynek vagy piacnak az s7amit. amely fól -Ie ugrai. B~T r~'ly.~k 60 n~po. '11'&05 forvtm, (loo7,oi;lóber 1 5-I" M FI),~ llu ~, A t6zsde a kereskedelem olyan alapinté7.mén)'e, ahol asajálosan szenezett, szigorú s7~yok szerint működ(\' nyílt piaci kereskedés fol)'ik a lőzsd~re be"eretett termékekkel (nyersanyagok, me7.6gvdasági termékek stb.), ilie"'e pénzügyi inslrumentumokkal (részvény, kötvény, de"iz,a stb.). A IŐ1_'ide a piaci kereslet és kínálat koncentrálását valósítja meg, ahol a bcfektet6k alap''etóen kettős céllal kötnek ügyleteket: hosszú lá,'lí tőkcbefektetésként; spekulatív jelleggel. A spekuláci{).'i célú befektetéseket sokan átkonák ugpn (elsősorban a jelentős mértékű arfolyamkilengések ok07.6iként feltüntetve őket), azt azonban nem szabad elfelejteni, hogya tö7sdékeo \"Zen űgyletek biztosítják a piaci lihiditást (hiszen a spekulansok allandóan készek ycnni és eladni). amely elengedhetetlenül fontos a reális piaci ár kialakulasához. A spekuhlnsok célja, hogya piaci árfol)'olmvált07.asokból eredő esetleges nyereséget megszerc'.luk, s eurt hajlandók kockáz;\tot is vatlalni. Tevékenységük indítéka egyértelmüen a prufitszl r7.és, a7.3z ha az arak emclkedésére számítanak a piacon, akkor vásárolnak, ha az arak csökkenésére, akkor eladnak. Leteti jegyek 2. A tőzsde és az indexek A ti~zsdét (stock marktt) még napjainkban is sokan úri kiváltságnak tartják, megfeledkezvén annak lényegéről, azaz arról, hogy pénzügyi forrásokat biztosít az arra rás7.qruló társaságoknak. Amennyiben ugyanis egy vállalatnak többletforrásokra van szüksége például egy beruházás megvai6s(tás:í.ho'4 a hitelfel"étel mellett a tőkepiacokon keresztül is lehetősége nyílik forrás bevonás:í.ra. Ennek egyik formája a részvénykibocs:hás, melynek lényege, hogya társasag mt."glévő papírjai mellé újabb részvényeket dob a piacra, melyek ellenérlékéből képes lesz megvalósítani beruházását. Amennyiben a befektetők bizalmat szavaznak akibocsátónak, megvásároljak értékpapírjait, és ezzel biztosítják szamara a szükséges forrásokat. Az értékpapír-kibo.:satást (lpo ~ lni/ial Public Offering, elsődlegesrészvény - kibocsátás, SPO - SecotJdary Public Offering, másodlagosrészvény-kibocsátás) nevezzük elsőd leges piacnak. A kés(lbbickben viszont bármikor előfordulhat, hogyarészvényeket birtokló befektctök el szeretnék adni értékpapírjaikat. vagy alért, mert elégedetlenek a társasággal, vagy csak mert pénzre van szükségük. Annak érdekében, hogy ezen bcfektet(jk úgy jussanak hozzá részvényük ellenértékéhez, hog)' a realis árat kapják értük, biztositani kell eg)' másodlagos piacol, ahol a tulajdonosok szabadon értékesitht"tik értékpapirjaikat. Az értékpapír-kereskedés a másodlagos piacon történik, mclynt."k csúcsintézméo)'e a tö7.sde. Egy adott részvényt nemcsak egy. hanem ak.ir s.zámos tőz.sdére is be lehet ve7.etni, a MOL-rész n"nyek példaul a budapesti mellett a varsói, a londoni és a luxemburgi börzén is forognak. Számos esetben azonban nem a rk4vcnyekkcl, hanem a7. a7.okra szóló [eléti jegrekkel (ADR _ American Depositary Rcceipl, iilet"e GDR - Cenerol Deposilary Receipl) lehet kereskedni a kütfóldi piacokon; a letéti jegyek valamely helyi Dank által kibocsátott, forgatható iga7.oia.st jelenteoek. A tőzsdék kialakulása A tözsdék kialakulásának kezdetén, néhány száz évvel ezelőtt még nem volt olyan koncentrált piac, ahol abefektelók könn)'edén egymásra találhattak \'oina. A történetírók szerint példaul a világ napjainkban legjelentősebb tőzsdéjének, a New York-i bol'7..ének egy tölgyfa volt az elődje. A ki kö tőben várakozó ketl'skedök, befektetők, spekulánsok egy csoportja letelejx'tlett a fa alá, ott lnth.ték üneti ügyeiket. Később mások is csatlakoztak hozzájuk, s végül e7. lett a pénz. emberek törzshelye. A küliinböz6 korokban más és má~ városok vollak a pénzügyi élet központjai, majd mindig újabb és újabb területre tev&li.itt át 3 tökepiac élete, a korábbi központ pedig szép lassan elcsendesedett, sok esetben provinciális kisv.lrossá zsugorodott a fclniivekvó új kö7pon!okhoz képes t. A 15. században a mai Belgium területén talaiható Hrugge városában, egy Van der Hursc nevii kercskedü háúban csoportosultak a befektetök, mely a város pénzügyi küzpontja is volt. Ha manapsag arra jarunk, egy kedves, nyugodt települést látunk, mely ma mar nem több periferikus, vidéki kisvárosnál. Később Antwerpen let! a penzügyi élet központja, a 19. szá :zajban pedig már l.ondont és Párizst figyelték a bcfektetök. Talan megle]jöen hangzik, de

8 példátj! a 19, szazad végén. a 20, ~lázad elején Budapest szerepe igen jelentős volt az árutli:lsdei tcrmények kereskeddmében, s csak kés(jbb vette át a világelsőséget az egyesült államokbdi Chicagu, Napjainkban a vezető szerep a New York-i t.rtékt6:lsdeé, melyet a bcfcktetők a világ minden táján figyelemmel kísérnek. hiszen az e piacon tf/néni) mozgások jelzésértékúek a \ilág iissus tőkepiucira nén'e, Emellett kiemelkedő jelentőségű az 1971-ben, $7intén az Egresúh Államnkban alapított NASDAQ, melynek neve napjainkban szinte összeforrt al IT-iparág dua l atail\val. Tóude Magyarországon /'.1ag)':uor.r.clgon 1864-ben nyitotta meg kapoit a Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Akiegyezést kő \'ct()cn, az Osztrák-Magyar Monarchia gazdafoági virágkorának idején a kt)ntinens \'tlctő tó'l.sdéi között emlegették a budapesti b.:irdt, mel)' a súzadfordulón az impo7.ám löudepalotáha költözön, Az első világhábonh kö\'et('kn. a Monarchia fdoomlás;ival és az addigi gazdasági kapcm.llatok megsnkadásál'll\ a budapesti tó7..sde szerepe drámaian csökkent, a vihlg":llsilg idején, 1931 n}'1lrjtól 1932 ószéig pedig eg)'szerüen l.ár.'ll tarton. A második világháborút köl'ető események hosszú időre megpecsételték a tőzsde sorsát: a s7.0dalisla ter. ga7.dálkodás múködéséhez - finoman szólva - nem volt SlUkség il)'en jellegú inténncnyrc, így a től~'idc 1918-ban bezárta kapuit, majd Szabadság téri épuletébc a Magyar Televiliő költözött. Ewtiln hosszú tvtizcdekig nem voh szükség a tö7..sdére, és csak az 1980 as évek végén került napirendre a tőzsde újranyitása, llivatal()s formában egyébként elsőként a határidős ügy!etckre koncentráló Budapesti ÁrutÖz.'.de (BÁT) kezdte meg tevékenységét. Az érlékpapírok szempontjából fontos Budapesti f.rtéktő7.sde (Bf.T) 1990, június 21 -én nyitotta meg újra kapuit. Mekkora a magyar tőzsde? BAr il Budapesti f:rtéktö7~~je nem a legnagyobb, de meghatározó slercpl6 a kelet-európai régi~ óban. A világ tőndéi között a7.0llban jelentősége meglehetösen korlátozott: a m~,t- cn forgó társasilgok összesített piaci kapitalizáci6ja csak töredékét teszi ki a fejlett részvénypiacok kapitalizációjállak. Tőzs de indexek A tö7sdeilldexek (stvek i'lilius) egyetlen mulatósl,ámba süritve a7 adott tő:lsde egésl.ének han gulatváhozá,'iát jdzik annak érdekében, hogy köllllredén megállapítható legren: összességében ()ptimistán vagy pesszimistan alakult-e a kereskedés a viz.'gált időszakban, A tőzsdei indexek azért is kiemelkedő fontosságúak. meri abefektetők tcljcsílménrének méme ezen indikátorokkal (sl.aksz6\'al: benchmarkokkal) összetctl'e törtémk, ami az intézményi befektető dija7.á~át is meghatározza. Az intézményi bcfektetök áhalleginkább figyeli T_" """""" , EUlÓPA. AFIUICA ls KOm.QUT " --- 'SI..., Ml SPInISh bttienjes,_ 406 4,.lO6 cairo & AteXarICIn. SEs " """"" 29 '14 l,q2o,.os, Eutotout "90 1s7... "'"" JS' _SE _" za ". "" """"" " < ", loz ~Sl OHV ,22$ 357 """ 209 T.. """ " " 94 fel Avtv SE ". 2,618..,. W... " 755 W_ '38 72< Fotrb: injexek az MSCI (Morgan Stanley <Apalll /Irdices) indexek, melyeket nemcsak földrajzi. hanem s7.ektorok szerinti bontásban is számolnak. Az egyik legismertehb index az amerikai Dow Jones index (Dow Jones lndustrial AI'enlge. Dow Jones Ipari Átlagindex), melyct 1897-ben hozotllélre Charkos Do\\' ( ), aki annak idején 12 tagú indikát()ri inditott útjára. (Szintén ó aikulta mt'g a ma már kisebb jelen. töségü ])ow Junes Tran~purtation A\'erage-et is. mcly 20 \'llsúttársaság papírját tartalmazta.) A I)o\\, jones jelenleg a 30 legfontosabb amerikai blue chip részvény árfolramát tükrii7.i. Az amerikai értékpapírok ennél szélesebb körére terjed ki például a Standard 6- Poors 500 Index:, az DÚj Gazdaságnak- nc\'cl.ct! technológiai vállalatok részvén}'árait pedig a NASDJ'IQ jeb,i Angliában az fvfse, Németországban a DAX, Japanban a,vikkei, Ilongkongban a Hang Sl'nK index áll a befcktt'tök figyelmének kiizéppontjában. Tlltsd.i brukedts EGYSZERUEN

9 _V'" '''"'... ludlf!d lux arr.w..... ISI 100 _... _... IjI... S ( ) MI 'va m ".,noo ox '" so 5OflJ( $&P/ASX.nO SZIrO. FÍII' ST 71,_ CIIOIlX T_ TAIEX NVVGAT~""'USA _.TK 'iwotiw1 PAX... "" mt 100 oow )onts. NISct.q. SIJI' CAC-«l "" T... Nitkei 225 A legfontosabb I Ö7A~déket, valamint az általuk sl.ámolt és publikált indexeket az alábbi táblá7.at foglalja össze régiónkénti bontásban. Magyarországon a Rudapesti I:r léktö~én llereplő réslvényl'k ármozgását a BUX index jelzi, melynek január 2-i induló értéke 1000 pont voll, '5 csúcsa pedig meghaladta a 30 OOO pontot.,.. "'", r ",.... ~ - --',-=.:-,-.,~'..., ' A töl.sdeindexek alakulását az indexkosarakban (index oosket) szereplő részvények moigása határozza meg, a kulonfék indexek 37.0nban al egyes résn'ények elmozdulását Illás-más súllyal veszik figyelembe. A réslvenypiaci indexek esetében általában az alábbi súl)'ozásokat haszmilj,ik: piaci ár alapján való súlyozás: példáti! Dow Jones, Nikkei; kapitali7.ádó alapján való súlyozás: például S&P 500, Nasdaq; közkézhányad alapján való súlyozás: például BUX (a Bt:.T a világon az elsök kii71\tt tért át 1999 o kt óberétől a tisztán kapitalizációs súlyoz3sról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó kö:.t.ké:.t.hányad-alapú súlyozásra). A BUX-kosár A BUX indu kllsanlban legalább 12, legfeljebb 25 részvény kaphat helyet, melyek kivála s:.t.lására, illetve a kosár felülvizsgálatára evente ketszer - márciusban és szl'ptembcrben - kerül sor. A kos,irba kerülés alapfeltétele, hogya részvény a felülvi1.sgálatot megelőzően már legalább három hete forogjon a tőzsdei kereskerléshen. Egy kibocsátónak egysurrt' csak egy részvénysorozata szerepelhet az imlexbcn. A kosárba kerülés kritériumrendszer!'" alapvet6en hét fel tételt tartalmaz - a felülvizsgálati napot megd{lz(j utolsó nyilvános.'kígra h07.ott pénzügyi kimutatásban S7~repI6 saját vagyon, a részvénysorozal piad értéke, a forgalom ülleisl.ámhan és árfolyamértéken, a forgási sebesség, az onkötések száma és a kereskt'"delt napok s7.áma _, melyek kőzüllcgalább ötnek meg kell felelni. Az indexkosár stabilitásának növelése érdekében egy sor073t csak akkor kerűl het ki a kosárból, ha két egymást köve tő feliil\'izsgá lat során nem felel meg. Amennyiben azonban a fenti mechanizmus alapján adódó kosár nem felel Illeg a kosárban szereplő papírok szárnára vonatkozó előírásnak, Bi~.T egy úgynevezett globális rangsor segítsfgú'c1 bi1.tosítja a feltétel tc1jesítcsét. A nux és a Bumix kosarának ÖSSzetétele 2007 őszén a1. alábbiak szerint alakult: a Állami Nyomda OJnubhls econet:.hu...!m'" FHB F... Magy_rekkom MOl OTP... PMInOI"IpI.ut Phy{a"i, Richter.y... TVIC Ol'" 0,65" 0,'4% "... 0,.42" 2.5;0,. 1,08" 12, ,75" 32.B5" 0,73" O"',, 0,68" '5,OS" 0,3~ Ol'"...!- FHB ","""hu _. "-'" Gr'J'hjsoft Pert..., "_ ono hnnonfln '... """,,-... TVl< 4,2'" 8,2." 2.0'''' 14,27", " 11.04" 1.61" 3,7'" 0.45"... " O.- O."" 8,81" 0,9'" ~.'" "

10 3. Tőzsdei kereskedés Abefek tetők megtakarítou pénzüket nem vihetik közvetlenül a ttjzsdt're, hanem mindezt ('gy befektcté~i vállalkozás segítségével, vagy ahogy a hétkö7nupi életben nevezik, egy br6- kercégen keres7tül tehetik Illeg. A brókercégnél S7.ámlát kell nyi tni (altalában ingyencsen), és megbícist kell adni biwnyos értékpapírok vételére vagy el;ldására (a megbízások típusairól. valamint a díjstruktúdkról a későbbiekben rl'szletesen szót ejtünk). Ha vásárolni szeretnénk, természetesen a rnl-gvásárolni kivánt értékpapír ellenértékének is a scimlánkon kdllennie. l 8f!ftkttt6k l. De miért nrlll mehetünk mi mólgunk ól tózsdére üzletelni? Ennek nólgyon egyszerű oka van: ahho7., hogya tőzsde megbizhatóan mllködjön. s1übéges, hogy a1. olt közzétett ajánlatok valóban teljesüljenek is. f:hhez prdig olyan piaci szerep16kre van szükség, akik mrgfelelö S7,akértelemme!, t6keeróve! rendelkeznek. Képzeljük csak el, hogy mi lenne, ha egy mtgkötönnek vélt ügylet után valaki azt mondaná: elnézést. c.~ak vicceltem. A tö7_~dei befektető tehát a brókeren keresziül köt üzletel. Ezérl a szolgáltatasért a befrkletó - brókercégenkcnl változó ö.sszt.-gű - jutalékot fizet, s a brókercégnek C'1.Ckböl a julalékokból kell fedeznie nluködési kóhségeit. Minden brókercég más-más uzletpolitilcit fol)1al. Van, amely a nagyobb ugyfc!ekre szakosodik, t."zcknél a minimális lronzakeiós dij viszonylag magas lehet, viszont a nagyobb iisszcgű tranl..akdóknal sem sokkal magasabb. lia valaki enn,ll a brókercégnél (..~ak kisebb összegeket szeretne bcfektetni, akkor e7 számára a befektetni kívánt iisszegre vetítve relatíve nagy köllsl'gd jelentene. Neki cé l szerű olyan brókercéget keresnie, melynek díjstruktunlja kbebb minimális díjat tartalmaz. Ha viszont valaki nagy befektetendó összegekkcl jelenik meg ól piacon, számára épp c brókercég ajánlata lehet vonzó. Ny!?' kikiáltás és MMTS-retldszer Miután a befektető megadta a megbí7.<ist, a bróker bemegy a tőzsdeterembe. Bar napjainkban ez már nem is olyan biztos. A tó~dei kereskedés kla:>szikus módja, hogya brókerek összeg)'úlnek egy teremben. és ajánlataikat bekiabálva teszik közzé. I [a adolt tranzakdó irant van érdekli'>dö, egy másik bróker szintén bekiabálva jelzi, hogy hajlandó megkötni az ügrletct. Ezt a rendszert hívják nyílt kikiáltásnak. A forgalom növekedése miatt sok országban áttértek a ke\'é~bé látványos elektronikus kcn'skedésre, melynek lényege, hogya brókerek irodájljkban ülve, szalllílógepen \'iszik a rendszerbe ajánlataikat. I::z a rend.v.er sokkal gyorsabb, pontosabb, ugyanakkor kevésbé látványos, mint a nyilt kikiá!tásos kerc.~kedés. Buda!}Csti ~rté ktőzsde az azonnali piacon 1998 novembere, a határidős, illeti e az opciós piacon pedig 2000 októbere óta az úgynevezett t.tmts (Multi Market Trading System) kereskedési rend$7ert hasmálja. A szoftver már több tőzsdén (pl. a Shanghai r.rtéktölmlén, a Jakartai ~rtéktőzsdén, a Maszk,'ai Bankkózi Tőz,sdén ) eredményesen müküdik. Az uj kereskedési tcchnolúgia implementálása Ichct6vé tette, hogy a nf.:t teljesen átaujon a számítógépes kereskedésr!':. illetve hogy a távkereskedési rcnds7.l'r bcvc:.:etésévcl.i tőlsdelagok üzletkötéseike! kizárólag irodáikbó! bonyolits,lk le. A teljes s1.ámitógépes kereskedés cuíscgíti a még átláthatóbb, még rcndt:l.l'ttcbb piaci tcva:.cny,égcl, és a kockázatkezclés terén is nagy bizlollságú kereskedéstechnikai esl.közként működik. Dematerializáció Ha mcgkötotték al ugyletet. egy ke\"ésbé látványos, de legalább ilyen fontos feladat ko\'eth'úk: el kell s7.anwlni a tranakciót. Régen, amikor még minden befektető kinyomt31011 n's:l'\"ényckkd 3 táskájában sctáh, a tranmkd/lt kiin'tócn magán a ré:szvrnycn is jdczték az eseményeket. A papír hátlapján végig lehetett követni, kik \'ohak a részvény korábbi tulajdonosai, hiszen minden átruh:\j.áskor megfordították az értékpapírt, és r-jirták az lij tulajdonos rlevét. Al. adásvételt jelül értékpapír-forgatas szakszó is innen erl U. Napjainkban az értékpapirokkal való kereskedés nagysagrendje és sebessége annyira megnőtt, hogy c~ a régi forma csak ak:rdályozná az értékpapírok gyors átruhá7.<isat. Egyre inkább érvényesül az a ll'ndencia, hogya fizikai valóságukban is megfogható papirok kiszoruinak a kereskcd ~b<'il, és t.-gyre inkább s7.<imítbgépes jelként, kiinyvelési tételként értelmez hetjuk öket. Magát a folyamatot, amelynek \'égén már nem oltenek fizikai formát a papirok, dematerializaciónak ne\euük. Tőzsde; elszámolás Képzeljük c5.1k el, hogy napi sok ner vagy tízezer tranzakció mellett mrkkora feladatot jelentene, ha az ügylcteket egyesével. papírok és kés7pén7 cseréjével kellene lebonyolítani. Hog)' az ds7.árnolás bíztonságosan és gyorsan mehrssen végbe, 1993-ban a Magyar Kemzeti Bank, a Budapesti Árutőzsde és a Buda~ti J::rtéktőzs.de létrehozta a Központi E!számolóház és ~rtd.. tár Zrt..t, a.caz a KE1F.R t. A KELF.R feladata nemc~k az el.~zámolas biztositá.'>a illlma gában. hanem eg)fajla garanciarendszer réven abefektetők bi7tonságának s7.0igálala, a7 á rut őzs.dén és a7. értéktőzsdén kötött összes ügylet elszámolása. de ide tartozik. az énékpapirpiac nem tú7.sdei ágának (OTe, ovl'r-the-,ounter pia,) clszámol:lsa is, \~.l.lamint a határidlh (származékos) píaccal kalx"solatos teendők. neve mutatja - al. értékpapírok őrzését végzö énéktár is. Végül, de nem U!olsbsorban a KEU:R - mint Al. elszámolás közvetlen rés~tvevöi akliringtagok (szekciótagsággal rendelkező, a KF.LFR általtámasltoit követelmén}eknek megfclcl6 bólnkok és btóker,égek). A tag csak akkor vrhet részt al egres szekcibk t()7_~ dei kereskedésében, ha a KFLER-nél a sl.ckcióra vonatkozó mininlaüs biztosítékok (Tö7.sdei F.IS7.ámolási Alap és egyéni biztosítékok) ös5zegét befizette, illetve a kereskedés során folyamatosan megfelel 3 klíringtagságho7 kapcsolódó biztositékadási 'Ol Tlindel ker.,~kedf, (GY~ZUIOEN

11 követelményeknek. Az ugyletek el57.amolása a KELER állal a tagok S7.amára vezetett ~rtékpa pír- és korlátowtt pénzforgalmi (tözsdeforgalmi) számlákon történik. A KELfR garanciát vállal az ügyletek teljesítésére, egy esetleges nemtc1jesítés esetén a vevövc1 S7.emben eladóként. a7 cladóval szemben vevőként lép fel, így garantálja az általa befogadott ügyletekct. tehát szemjdéses partnt:rként felel teljesítésükért. Amennyiben valamelyik frl nem teljesít, akár saját tökrje terhére is küteles helytállni az üzleteiböl adódó kötele7.ett..cgt:kért. A T +3 napos clsdmlllás A B~T Részvény Szekciójában kötött ügyletek elszámolása T +3 napos ciklossal a nettósitis d\'e alapján történik. ahol a T az üzletkötés napját jdöli, a napok pedig munkanapban értt'ndök. Néuünk egy konkrét gyakorlati példasort! egy 5 napos munkahét hétfőjén megérkezik a készpénz a brókcrcégemnél vezetett befektetési Sl:ámlámTll. lia kedden ( ) MOL-vételi megbízást adok, a MOL-részYények a T+3 napos c!számolás miatt csak pénteken ( ) keriiinek 3 tulajdonomba. Ez azért kiel11e1kedljcn fontos. mert ha például egy társaság rés7.yénye után járó osztalékhoz szeretnénk hozzájutni, szükséges cun 3 napos periódust is figyelembe yt'nni az értékpapírok megy3.sárlásakor (részletesen lásd alább, a7. os7.talékról ~ó ló fejezetben), és szinten s7übi1les figyelembe venni a T+3-3S elszámolást akkor. amikor a társaság közgyűlésén Hava7.ni szeretnénk. hiszen erre csak a7.ok jogosultak, akiknek a tulajdonukban van az adott res7.vény. Amennyiben a MOI.-papirokat szerdán értékesíteni szeretném ( ) és eladiisi árából Richter-papirokat szeretnék v,ísárolni, azt még ugyana7.0n a napon ( ) megtehetern. hiswn így a MOL-részvén)'ek ugyanawn a napon ( ) kerülnek ki a tulajdonomból. mint amlkor a Richter-rész\'ények a tulajdonom ba kerülnek ~f tdd SWdI , aot6rtölt pfntek szombat VaWmaP 2(M) CMl hftf kedd santa ll. ~~ pftltk uombat to. 14. ~ ~ meamtlik. -. MQL-vfleti mcabiwt aiö MOl ~iw ts RidItfl yfle{j megn'''' adot;.mol -~a. tulijdonomba MOl_ kffüirieii keteskedki UÜIlOafl ~nunn<tp kíketúlnek tulajdonomb6l. RiChter-rés.tvfnyek. tulajdoo 101m. keninek Richter... Wbi megblzást... befekwési alap (T + 1) Witeli megbit.ht adok aricht(f~ kik«idneir:: tulajdonqmból. a befektetési alapok a tulajdouoilw. brii\nori;; ~sisliimlp kereskedési SlOnnaP Hogyha a MOI. eladási árából nem Richter-rész\ ényt vennék, hanem készpénzre lenne ~ük ségem, a készpénrllt'7. a T +3 napo~ elscimolas miau csak OS-an. hétfón jutnék hoz7.!. TekintV(". hogya belektetési alapok esetében a7. elszámolás T + 1 napos cikjussal valósul meg. amennyiben a Richter - rrszv~nyeket el kívánom adni, és ennek ellenertékéből befektelésialapjegyeket szeretnék \'enni. utóbbi megbízást kél nap csúszással tudom c.~ak végrehajtani. Kereskedésí idő A Budapesti f.rléklóz.~e Résl:veny Szekciójában május közepétől reggel 9 órakor indul meg a kereskedés, szemben a korábbi 10 órá\'3.l. A kereskooé-oi idő kiterjeszlését aj: indokolta. hogy a főbb európai piacok már 9.00 órakor nyitnak. A kereskedés menetének a nemzetközi gyakorlathoz igazi tását magan a harmonizáctón túl a forgalom nö\'elésénekuándéka is indokolta. A szabad s.zakas7.i kereskedés kezdetének korábbra h01.ásával a Bt:T a külfoldi 1Ő7.sdék piacmozg;ísainak hazai piaci kihaszmilhatóságát. követhetőségé t kívánta biztositani. A Részvény Szekcióban az :Ilábbi kereskedési s1..1.k.1szok különülnek el: A nyitó ajánlatgyűjt ési részszakaszban il befektetők a vételi és eladási ajánlatokat adják meg. mdyek bekerülnek az ajánla ti könyvbe. Ebben a S7.akaszban üzjetkötés nem tonénik. Ezt követi a nyiló ügyletkötési részszakan, amelyben az ajánla ti könyvben rendszerezett ajánlatnk párosítása és megkötése. valamint az ügyletek listázása a7. egyensúlyi áras ügyletkötési algoritmus s:wrint torténik. Ebben a SJ.akaszban már nem tehető 6; nem módosítha ló, valamint nem vonható \'issza ajánlat. A7. egyensúlyi ügyletkötési algoritmus sonln meghatároz- 1..ák. hogy mekkorák az ajánlati könyvben sz erep lő teken köthető követően eg)'es árszin mennyiségek. El.t választják ki azt az árat, amelyen a legnagyobb mennyiségü ügylet köth ető. Egy példával szemléltettük a MOL n)'itóárfolramának 1ti51.anútási módját: reggeli hevesebb Nyitó ajánlitgy(ijtfsi muz.asz' f9.0 1 Nyitó ílc)'letkotfli rénuakan' 9.()(){9.o lJ1Nd sakisz záró ~jthi sz"'asz 9.Ol-16.3O _ 1USll lro lro , Nyitó vagy áró jrfolyam (Ft): Mennyiség (db) <00 Töudei hreshd~s EGVS1UOEN

12 A párosíloh ajánlatok mindegyike ugyanazon az árfolramon teljesül. A folyamatos kereskedésre 9.02 és kötött van leht'toség. Al e71 kö\"e tő 5-6 percben a táró ajánlatgyűjlési S7.akasl zajlik, ahol a befekte t ők csak ajánlatokat adhatnak, üzlelkütés nem tiirténik. A záró ügy1ctkiltési részszakaszbun a nyiló üg}"letkütési rész.szakas7hot hasonlóan egy \élt'"llensurű időponthan történik meg az ajánlatok párositása, ami az adott napi 7.árúarat jelenli. A párositott ajánlatok mindegyike ebben a7 csetben is ugyanazon a7 árfolpmon telje.\iil. Kereskedési i dő kü1róldiin A világ legfnnto\abb tő:t.sdéint'"k kt'"reskedi-si idejét a mdlékelt táblázatban, régiúk szerint gyíljtötttik össze. ['untos amnbun kiemelni, hogy a7. átállás nrári és téli idös?ámílásra nem minden ors7..ágban tö rténik ugyanazon a napon, s így a magyar idő szerinti nyitvatartási idiik ezen idősl.1kokban egy 6rával előre, illetve hátra CSÚS7.nak. A és B kategória A résrvenyek bevczetése a Bt:T-re - a7. eg)"es kategóriáknál meghatárowtl általános követelményckre is tekintettel - két kategóriába, R~Z\"én)"ek.. A~ illetőleg R6.lvén}"ek "B" kategóriába torténhet... A" kategória Az "N k."uegóriába való bewletéshez az énékpaplr "om1.at árfolyamértéke nem lehet kevesebb 2.5 milliárd forinll1ál, míg a bevezetésekor iga:zohan fennálló közkézh.inyadának minimum 25 scizaléknak kell lennie. Elen utóbbi feltetel nem teljesülést"kor az is elegendr" ha legaláhb 2 milliárd forint árfolyaml\rtékü értékpapír közkézen van, vagy pedig az adott értékpapír-sorozat legalább 500 tulajdonos birtokában van. A HA" k,ltegóriába kerülés további fehétele, hogy al értékpapír-sorolulnak bi7.0nyithatóan legalább 100 tulajdonosa legyt'n, azon kibocsátó esetében azonban, amelynél a bc\'e7.etésrt, kérelmezett értékpapír-sorozat már be VJ/t \'eutye egy szabályozott piacra, s az értékpapírok megfelelnek a? adolt piac kereskedési adataival NVUGA T (UIÓPA. USA BOG 09:1S-17:35 f,~ul,lrt 09:0().17:lO..., london 09:00 17:30 09:00 17:30 15:30-22:00 - 'ori< PMu 09:00 17:30 ÁZSIA "ongl(oog 04:00 06:30. 08:30 1~ indi. (Mumbai) 05:25-1 1:00,- 01:00-08«1... j 03;30-05:30, 07:00 09<)0 5lInppúr 03:00-06:30, 08: :00 Tiljwan 03:00-07:30 TokJo 02:00-04: :00 ''''"'' 02:00-06:00 KlUT KOZtN:UltÓPA... 09:00 16:30 ' 09:00-13: 15 08:l0-11iXl. 13:00-15:30 '''''''''''' M"""'. 08:30 16:45 """ 09:30-16:00 Szófi. 08:30-12:00 V.'" 09:30 16:20 Z6gráb 10:0Q.. 16iXl ljubl~ 09:30-13:00 LAT1N AMERIKAIAfRIKA joha~1j 09:0().16:50 SilO PilUla 15:00-22:00 elvégzett katcgóriabesoro!ás-viz.\gálatnak, dc nem ked vilsgálni a tulajdonosok 57,ámára vonatkozó kö\"t'telmén}t. Az "K kategóriás ctgeknek ezenkí\'ül (jnge1öd figrt'lembev.',elé-vel) legalább három teljes i:s kiin }V\~zsgáI6 által hitelesitett uzleti énel kell rendelkezniük.,,8 " kategória A ~B H katl'góriába \"IIÍ hekerüléshcz a ré~zvényso rozaljlak nem szükséges egyetlen, a1 ~A" kategória rsetében felsorolt kó\"etrlménynek sem megfeleln ie. Az»A" és "Ir ' kategóriás rés?vénycket amellékcit táblázat a októberi állapot s7,erint tarta l maz7~1. MA ""'" ""'"' Nyomdo """"'" K""',," E." FHB fo<h Gf"ilPhisottr.t. """"" Magy.rT~ MOI. _. OK' OTP... Rkhtf'f"... 81F """ EH" ElMO - tmásl.. '''''" - Pannon--FIiI1l Felfüggesztés, szünet Pannon-I/61t6 '''''''''' TV' 8ázisár z_ """'" QuHu«A rés?vénye kre vonatk07-oan az ajánl3l1étcli limitek és az.'rtékpapírok SlüneteltNése megh:llá -- RfV StébsMIto.jT! wr.ásának alapjául slolgáló érték a bá7.isár. Adott M'.- értékpapír tő:.estlei hc\"cr.ctésekor a beve1.t'tési ár tek i n t endő báúsarnak. Az adoi! ertékpapir bázisarának az értékpapír legulolsó, de még az adott lőz.sdenapol mrgelőző őt t ő:.estlenapon belül képzett ciróára minősül.,.- C... """'" Forri1.. B" """'" "'- ''''''''''' Fclfiiggl'sztés és szünet A BÉT a részvények kereskedésének ideiglenl's slünetelletését akkor rendeli el, ha az adult t ő zsdena pon az ért.'kp3pír árf(llyama a bázisárh07 vi57.onyítoltan szá1.alékot meghaladó mértélcbcn változott. Az ideiglent'5 szünetre tehát nem +1- IO-nél, hanem az ezen limitet meg ha[3dó el ső kötésnél kerül sor. Nem kerul azonlxm sor al ideiglenes szüneteltetesre akkor, ha a? árfol)"m a súzalékos limitet fix V3!:n' aukciós ajánlattal lépi ál. Az ideiglenes 5züneteltetés nünimum 2, kgfeljcbh 15 perc lehel. A st I' a telj~'s t őzsdei kereskedést, vagy bi7,onyos részvények kereskedését meghatá. rozott okok bekiivetker,ése esetén határozott \~lgy határoz,hlan időre szünrteltethrti, illetve felfüggesztheti. A tózsdt'"i kereskedés slüneteltelése és felfüggesztése során al adolt részvényre ajánlat ncm t e h ető és nem mód(l~ílható, ügylelllem küthető, ajánlat visstavonására azonban SOr ke rülhet. A kereskedés fc1fugges7tésérc jellemzőcn a társaságok kérésáe slokott sor kerűln i, például valamely jelentős bejelentést megelőzően. PORTFOUD.HU '"

13 A SeT a kereskems technikai szüneté! rendeli d, ha \"3.lamely technikai okból dmllotl átmeneti za\'ar megszüntetése vagy a kereskedés rendezell menetének helyrduítása ezt szúkségessé teszi. Max im ~ li s aj~ nl at i ~ r a k A SJ;.T-en jegyzett részvények esetében a vételi ajánlat ára legfeljebb ázalékkal lehet magasabb. mint a bá7is;ir, al eladási ajánlat ára pedig legfeljebb 20 százalékkal lehet alacsonyabb, mint a bázisár. Az ajánlati árakra nmatkozó ezen korlátozások nt'm érvényesek az első kereskedési napon, amikor az elmozdulás mindkét irányban maximum 30 suilalékos lehet. Az ajánlati árak maximalizálása termé,~zetesen azt is jdenti, hogy általában a rész\'ények árfolyama egy adutt napon bdül nem mozdulhat el 20 százaléknál nagyobb mértékben. Tekintve azonban, hogya slabályozás az elmozduhls alapjául a ba7isamt veszi figyelembe, bázisár pedig CSak az esetben van, ha a leguloh;ó 5 lőzsden;\p egri kén volt a rés7.vcnynek záró;íra, a BE.T-en jl'gyzell részvények esetében a 20 százalékos clmozdljlásnál nagyobb mozgás is lehetségt's, amennyiben legalább 5 napig nem volt ú71etkötés az adott papirra (hiszen ekkor nincs bázisára). Árlépésköz A részvények árfolyamának meghatározott AM""'" AII..,;_ - l C_.f l legkisebb árváltozási 5 Bookline l 5 l értéke árlépésköz, ".,...,.'" l EHEP l mel~'et IllJrlden papir o,;. 5 ELMO 5 l'setében a Ber hatá- fhb l tmásl 5 roz Illeg. Az árlépés- '-' l "''''' l Graphisoft PaR: l Forris.It" SOrOatU l köznél kisebb elmoll Forris _B" soroliru l dulás nem lehetséges a """"" M~TeI8om l f... l rés1.vényeknél, s olyan MOl 5 Gardtni. l ajánlatok nem adhatók,,,",o 5 """", l melyek nem iga1.0dnak OTP l Homo! l l l hozzájuk. A, "AH i,... l """"""'" """"""",~ l _ "A" kategóriába tartozó Rkhttr 5 P6MOl\ - fll~ l részvénrek esetében az l PIf\flM.V.tttó l 'y""""... árlépésköz a kövctke71i lv' I l z_ S Quatstor l swrint alakul: RfV l elsó lehetséges ajánlat - és így az első kötés is Ft lehet Ft-on a7. MMTSrendszerbe ajánlatol sem lehet bevinni. A kereskedés iránya A folyamatos és erőteljes emelkedő piacot bikapiacnak (blll/ marker), a folyamatosan csökkenő tendenciát moovepiacnak nevezzuk (ocllr marker). Long, short A bt'fektető által várt árfol)"3.m-t'lmozdulás irán)'ll alapján al alábbi két befektetési ~trattgiát küjönböztethetjük meg: long: ebben az esetben a befektető az árfolyam emelkl'désére sprkulál, s vételi megbízással nyitja meg a pozícióját, melyet később eladási pozícióvallár le; 5hnrt: ebben a7. esetben il befektető az árfolram csökkenésére spekulál. A shortolás reszvenycladási pozició felvételét jelenti a papfrok eliizctes birtoklása nélkül ügr, hogy azokal a be fektető ké-sőbb o!csóbban kívánju visszavásárolni a parkettcn. Az eladási pozíciót a befekte tő ügy veheti fel, hogy egy másik Uellemzően hosszú távra befektető) piaci szereplő t ől kö!csönvesl.i. majd a pozíció lezárása (azaz a rész\'ény~\'issza\'ásárlás) után viszszaadja a részvényeke\. A részvényeket kölcsönvevő btfektctő a kü!csönadó befektetőnek a pozíció zárásáig díjat fizet, melynek mértékében megállapodnak egymással. Al. Állami Nroll1d~l -.-. l esetében tehat példá- ul 15 OOO Ft felett az ffxrb:b1r

14 4. Hogyan kell venni és eladni? A teljesítés escdékrssége alapjan a tő7.,sdei ügyletek al alábbi két csoportba sorolhatók alonnali (prompt, spot) tőzsdei ügyletek; - határidős (futures) tőzsdei ügyletek. Mmdkét üg)'lcltípus elterjedt a \ilág szinte ősszes részvén)'tő7.sdéjén. így a Budapesti P.rtékt6zsdén is. a részvényhatáridős ügyletek likviditása azonban a B~T- en mlog!ehetősen korhllozotl. A hazai tőzsdén a BUX határidős kovetkező év végi lejáratokra vonatkozóan. AZOlUlafi tőzsdei ügy letek kereskedés nevc'lhetö aktívnak, általában a Amint a neve b mutatja, az azonnali tthsdei ügyletek esetében az adásvételi S7er7.(idés megkötése, valamint az ügylet teljesitése idtjbrn n,.m válik szét, aza1, az adásvétd azonnal megtürténik. A7 azonnali ügylet lényege, hogy most el szeretnénk adni példát!l ID darab Futex részvényt vagy meg szeretnénk vásárolni 100 darab MQt rés1.vcnyt. Az ügylet célja a7. értékpapírok a1.onnali birtoklása. Az azonnali ügylrtnél gazdát cserél a részvény, valamint az annak ellenértéket jrlcnt() pénzösszeg. Bár az azonnali ügylet esetében az adásvétel azonnal megtiirténik, a vevő a részvények tulaj' donjog:ít csak a tranzakciót köve tő 3 nappal sura meg. Az ügylet mcgkötésének, valamint a tulajdonjog átruhá:r.ásának e'l.en időbeli eh'lilását a T+3-as elszámolás ok07j'.a, melytől a fentiek ben már résl.letesen Sl'óltunk. Határidős tőzsdei ügyletek Az utóbbi évtizedekben hihetetlen gyorsasággal növekedett a határidős piacok jelentősege. íg)' érdemes résr.letesen áttekinteni ezen tran7.akciókat. A hatándős ügyletek népszerűsé gének oka, hogy egyrészt lehetőséget biztosítanak a kockázatok k,.zelésere, másrészt spekulációs eszközök - óriási nyereségek (és persze veszteségek) elérését teszik lehetö\ é. A hat á rid ős ög),letek kialakulása mint A határídi)s ügyletek alapgondolata az, hogy az üzletkötés egy késűbbi id6pontra vonatkozik. A fizikai teljesítés azonban a határidtis ügyleteknek csak a tőredékénel felek legg)'llkrabban csak a pénzügyi elszámol:ísra szorítkoznak. A h(ltárid6s ügyletek nem új keletűek, valósul meg, a hiven mat évszázadokkal ezelött is léteztek. föként egyedi megállapodások formáj(\ban, például búzakereskedők között. A bú7.akcres ked6k még arat:is előlt eladási ár:íban. Ez azért l'olt előnyös sze!7..ódést kiitiittek a vevökkel. amelyben meg(\llapodtak a gabona számukra, mrrt fedezni tudták magukat az árfo Iyamkockázat ellen. Ar. árfolyamkockázat abból adódik, hogya termelönek folyamatosan merülnek fel költségei. ugyanakkor scm atl nem tudja, hogy mel.kora lesz a Irrmes, sem azt, hogy milyen ácon értékesitheti majd egész é\'c.~ nmnkája g)'iimiilcsh A határidős ügylet viszont csökkentheti a bizonytalanságol, s lehelő\'é te57i, hogy még jóval 37 aratás dött eladási árai kalkulálhasson. A másik oldalon a molnárok álltak, akik azért fedezték le a kocjcizatukat, meri rossl. termés csetén a bu1..aárak nag ron megemelkednek, ugyanakkor a megemelkedett alapan)'agárakat nem feltétlenül tudják a lisztfogyas1.1ókra átharítani. Az ügylctlényegc tehát at. \'olt, hogy mindkét fél, a búzalermelö és a molnár is rögzíteni akolr!a azt a \égsö árat, amcl)'ct kapnak "agy Ihctnek a termékér\. Egymásra lahilt tehát a két fedezeti ügyfél, és meg tudlák kötni 31 ulletet. melyet szaks7.ó\ al hedge-nek (ejtsd: hedls) nr\fzünk.!ledge A hedge, vagy más néwn [edez,.ti iigylet al;lpeke, hogya meglévö, kockázatnak kitett pozíciónkkal ellentétes ügylctct kiitünk, így rixálhatjuk jövőbeli pémáramlásunkat a jelenlegi szintm. Ha egy tőzsdei társaság, például a Richter a7. Egyesült Államokba szállít gyógyszereket, amiért [t'l év ml!lva 1000 dollárt kap, akkor a dollár forinttal szembeni gyengülése (a dollár curú, illetve az euró-forint árfolyamokon k,.reszlül) vesztesége! okoz neki, hiszen ugyanannyi dollárért fél év múlva kevesebb f()fintot kap, mint amennyit most kaphatna. A Richter lehát dollár-forint fede7,.eti ügyletet köt e7en p07lciójának fedezésére, mely a dollár határidös eladását jelrnti. Ezen határidős ugyletnek köszönhetően a Richter devi7.akocká- 7ata a dollárban r,.ali:cilódó bevét,.k miatt megszunik.. TókeáUétcl (/el'erage) A határidös ügyletek eg)' nagyon fontos lulajdons:\ga, hog)' úgynevezett tőkeatté t clre ad leh etősége t. Ez azt J,.lenti, hogy ha nyitunk eg)' pozíció t, nem kell a teljes értéké\'e!, elég c.~k egy részével rendelkemünk. Ennek előnye, hog)' jelenlt'g mrglévő tökénknél jóval nagyobb p07.iciókat vehelunk fel, és a számunkra kedvezö irányú árfol)'amváltm:ás nagy nyereséget hozhat számunkra, a ked\ ez6 trend eredménye felerősítve jelenik meg szám lánkon. Ilátránya azonban, hog)' egy viszonylag csekély mértékű, számunkra kedvezt"jtlen árváltozás is komoly \'e~zteséget okoz, azaz a kl'dva6tll'n trend is fderösitve mutatkozik meg. Aml'llnyiben egy pozíció értékén,.k csak 10 SZáZ;lll~ká\'al rendelkezünk, tíl..5zeres tökeáu( tellel vehetjiik fel a poticiót. Ez awnban egyben azt is jelenti, hogy long, azaz vételi pozíciót nyitva, "gy 10 százalékos árfolyam -niivekt'mssd ml'gduplázhatjuk a pénzünkd (a 10 s7ázalckos elmozdulás ti7.sr.erese a profit), ugyanakkor 10 szhaléko.> árfolyamesés csetén a tdjes befektetett pénzünket r!v,.sdt,.ttlik. A brókrrcégek azonban jeuemlően nem swkták a nyilott poziciókat a teljes befektetett ÖSS7~g dvesztést"kor lezárni, hanem bilonyo~ emre mcghatárowtt értékig engedik mínuszba menni a7 ügyfél s7.ámláját. A fenti példáná! maradva: az árfolyam 12 százalékos csökke- I'OlUfOUO HU '" T6nde, keresked', fcyszfjtüfn 7

15 nésc esetén a brókercég felszólítja ügyfelét, hogy az eredetileg bcfektetelt össz.eg 20 szbalék..át fi zesse be s7_ámlájára (a 12 százalékos e~sböl 10 százalékot fedez a befektetett összeg, a fennmaradó 2 sza7.alék pedig a tí:tszeres tókeáuétel miall 20 S7..9.zaléko! jelent). További árfolyamcséskor az úg)'félnek újabb feltiiltési kötelezettsége van, A megbízások típusai A bdebl'ló vételi vagy eladá,~i megbf1.li.sál brókerének adja meg, amely internetes kereskedési felillel eselén term6zetesen a brókerc~ által biztosított platformon kereszliii meg)' v~bc - emberi beavatkozás nétkill. Rész\'ény- és Index hatá rid ös kereskedés A (enti példák alapján már könnyen megérthetjúk, mit takar a határidős rész"énykereskedés, melynek - akárcsak a többi tőzsdei termék határidős kcrcskedclmének - legnagyobb előnye a termékek standardizálása. Ennek köszönhetően a befektető pontosan!udja, mit vásárol A rés7.vén)' és index-határidős kontraktusok a befektct{\k ezen termékek jövőbeli árfo Iyarnára vonatkozó várakolásait tükriizik, s áltahlballlllagasabban állnak, mint a miigiittcs termék ár(olyama. A7. alon nal i és a határidős árfoltalll eltérésének évesített, százalékosan kifejezett értékét kamattartalomnak nevezzük, mdy negatív is lehet abban az esetben, amikor a piaci ue repltik al árfol)'am jövőbeli az azonnali árfolyamol. csökkenesére számítanak, így a határidős árfolyam alulmúlja Rár a BP,T-en SJ,ámos részvény és a BUX index esetében is tiihb lejáratú határidős mék kereskedelmére van mód, a leginkább likvid instrumentumoknak a legküzclebbi év végére vonatkozó lejáratok szamítanak. A BUX index, valamint a de<:emberi BUX határidó együtt mozgását kiválóan szemlélteti az alábbi grafikon. Jt.OCIO ,000 28,000 27,000 26,000 25,000 24,0CI0 23, Á 8UX h II BUX071lll\;lh.t"~ (pont)._... _._ _._.. _ _._... _ _... _._.. _.. _ _._... _... _ _..._._... _... _... _.. _.._--_ ~~f;j(j _ _... _--_._ _ _ _.. 18,000 l-~"--'''-'''-'''-';''-'''''''''---''---''---''"""777"-::: ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ter A tőzsdei egyike lehet. _ piad áras megbízás; _ limitáras megbízás; _ stop loss megbízás. Piaci áras megbízás megbízás - mind azonnali, mint határidós kereskedés esetén - az alábbiak Piaci áras megbízás esetében a befektető nem határo7. meg számszerűen vételi vagy eladási árfolyamol. Ezen tranzakciónál a hróker vagy a7. imernetes brókercég számítúgépcs platform' ja az adott pillanatban l'rvényes piaci áron (illetve ahhoz közel) kiiti meg az adott iigyletet. A tranzakció konkrét árfolyamát :Izonban a bl'fektet(i a meghí7.ás pillanatában nem mindig tudja biztosan. Az árfolyam ugyanis az alapján halár07.ó<lik meg, hogya vételi mcgbízá.~ esctén az e1adói oldalon (az eladói könyvben), eladási mrgbízás esetében pedig a vételi oldalon (a vételi könyvben) milyen árfolyamon mekkora e1adói, illetve vételi megbí7.ások áunak...egy kepzclctbeli esetet szemléltet az alábbi táblázat, mdy a Danubius-részvények ajánlati kön)'vct tartalmazza a befeklelók által látható 5 ös mélységben, azaz mind a véleli, mind a7 eladási ajánlatokból a Il'gjobb 5 iit láthatjuk benne. Abban az e.setben, ha piaci áras megbí- 7.ást adunk 1000 darab Danubius-részvényre, akkor nem az aktuális piacon áron, azu az utols" kötési árfolyamon (jelen esetben 9580 Ft-nn) teljesül megbízásunk, hanem az eladói oldalon lévő tételeket vásároljuk ml'g: 100 darab réslvényt ves.zúnk 9570 Ft-on, 35 dar.mot 9575 Ft on, 142 darabot 9580 Ft on, 70 darabot 9585 Ft on, valamint 100 darabot 9590 Ft-on. Ez iisszescn csak 447 darab részvényt jelent, tehát a vételi mcgbí7.ásunk teljesüléséhez sziikséges tovabbi 553 darab papír vétele a kö\'etkez{) dadói tételek megvásárlásá\'altcljesül. Ezen tételek vételi árfolyama a megbí7.ás pillanatában nem ismert, hiszen az 5-iis mélységű ajánlati könyvben nem látható 1000 darab papir, A konkrét vételi árfo Iyamokal a megbír.ás teljesülésének Visszaiga7.0lásábÓI vagy a részvén)' kötéslistájából tudhat juk mcg. A brókerek ugyanakkor a7. MMT$rendszerben teljes mélységben látj:ik a kötésiistát, így üdetkötőn keresztüli kereskedés esetén előre informálód. hatunk az eladói és vevői tét elekről ' "" 9"'" '" 100 ls '" 71) 100

16 Limitáras megbízás Limitáras megbízás esetén a befektetö pontosan ml'ghatáro:aa, hog}' mekkora aj' a maximális ár, amennyién hajlandó megdsárolni, illetve m(."kkora az a minimális ár, amenn)iért hajlandó eladni n!sz\'én)'eil. Ezen megbíl.ástípus esetében termesl.etesen előfordulhat, hog}' megbízásunk nem teljl'sűl, azaz nem sikerül megvcnni vagy eladni az értékp;lpirt. \'agy nem a teljes menn); sét,>et sikerül megvenni vag)' eladni. M: előző példámilmarad...-a, ha limitáras megbil.ást adunk 1000 darab Danuhiw;-rés"..t.\ ény \'ételére 9570 rt-os árfolyamon, akkor mindösszr 100 darab papirt tudunk meg\'<isárolni a piacon. A maradék 900 damb,'ételi megbízasunk bl."k(."rül az ajánlati könyvbe, melyennek hatására a7. alábbiak szerint módosul: l000db limitáras.. 50."",,70 ' mo ' SO ' n.o '00 9S8O.42 " 93SO ""'" "' Stop-lou megbízás Fontos megemlíteni még aj. úgyne\'t".tt11 stop-ioss megbízást is, melyet \'e57.teséglimitálásnak is nc"\ elllck. f-,!i,'el soha nem lehetünk biztosak abban, hogy helyesen ménük fej a piaci armozgás irán}':ít, és ejké-p7.cjht1.1\ hogya meg-.isárolt papír árfolpma csökken. a stop-10m megbíz.ással a Defekte tő már al.u1letkotéskur '~Jg)' azt követően (amikor még nem tudj3, hogy a Iran7.akció nyereseges lesz-c vagy sem) megad egy olpn arat, amelyen a bróker kültln utasítás nélkill is kötclel6en Ic kell hogy zárja az ügyletet, elkerüke a meg nagyobb \'cszteseget. A gyakorlatba.n ez úgy mükodik, hogy meg kell adni a stop-loss megbiús aktiválási árát, s amennyiben ezen aktiválási anlt :I piaci ár eléri, az eladás piaci áras megbízá~ként aktíviz..álódik. A tényk'g~s eladási ár tehát nagy valószimlséggel az akti"ál:bi ár alatt lesz, kivéve ha az aktiválási áron legalább akkora mennyiségden állnak \'l'teli ajánlatok, mint amekkonl pakettet el kivoínunk adni. Mivel a stop-ioss megbízás piad áras rnegbilas, a tényleges eladási ár akár jelelllósen alul is múlhat ja al általunk megadott aktivál:\si :\r.h, Fix megbízás Fix megbízás esetén a felek emre rögzítik, hogy milyen áttm és mekkora mennyiségű résl' vényt szeretnének eladni, illetve mcgvenni. A fix ajánlatoknak nincs ajánlat i könp'ük, és csak szabad szaka57.ban tehetök meg, A fix ajánlatban al ajánla!!e\"ő időtartamon brókerci-g megadott belül az általa kiválasztott brókercéget közvetlenül ügylctkötésre hívja fel erre \ onatko7.ó ajánlatával, melyet csak a közvetlen ügylctkfltésre felhívo!! brókercég tud elfogad ni. A fix ajanlatból létrejoli ügyleteket a hi\'lltalos árstatisztikákban, az átlagár képzésekor, a stop ajánlat akti\"álásakor, a 1.áTÓar meghatározásakor, valamint al. értékp;lpír-kercskooés szüneteltctésekor nem \"eszik figyelembe, A megbízások én ":nyessegc A vételi és eladási megbízasok érvényességét többféleképpen határozhatjuk mt-g:: szakas2.: a megbízás az adott üzletkütési szakaszban érvényes, azt kiin1:c)(."1l kikerill az aján- 1;1Ii könyvböl; nap: a m egbízá~ az adott napon érvényt's, ha bekcrúlt az ajánlati könyvbe, áraskor kikerül belőle; vissza\'onásig: a megbízás a visszavonásig benne m:ltad az ajánlati könp'ben; datumig: a megbízás a7, előre meghatározott dátumig ÍK'nne marad az ajánlati kiinyvocn. Fontos tudnivaló, hog)' mind a vételi, mind az eladási megbízá.<;ok esetében lehetőség van arra, hogy válasszunk rés7.telj~ülés és mind megbízás kiiliitl RészteIjesülés esetében a megvásárolni vagy eladni kivánt mennyiség rttlbl."n is teljesülhet, azaz a fenti példánál maradva az 1000 darab Danub i us-\'étt'lbőlloo is mt-g:\"jlósulhat, míg mind megbízás l'sdébl."n az üg)1et csak akkor jöhet létre, ha ajánlatunk t-g:y s1intén 1000 darabos eladói m<.-g:bí7.ássa1 találkozik.. Mire kell fig)'elni? Bar a megbízások kiadása nem Játszik nehéz feladatnak. mindannyiszor gondosan kelj eljárni. és többször is ellenőrizni a végl<.-g:csités előtt - főkén t az intl1l1etc!\ megbí7.ások kiadása esettn. Köllllyen dílfordulhat ugyanis elgépelés. a1. árfolyam és a mennyiség felcseréjésc és má!; hiba, amely akár jelentős vc!\7.teségekt't is okolhat. Jdentlis piaci hatással járó, a 1l1t-g:hi7.ás helytelen megad;\.sábóll'fooó hibák egyébként nem tulzottan gr.!kotíak, de olyknr-azén e l ŐIOrdulnak.. Az elmúlt idős7.ak legemlékc'".tetesebb esete az volt, amikor 2007 SleptemDerében az OTP-rést,\'ények az egyik hazai piaci Sll' r eplő hibás megbízás;ínak kösziinhetően néhány másodperc alatt 15 szazalékkal emellu~dte k igen jelentős, 200 OOO darabos torgalom mellett. A részvények piacán azonnal élethe lépett az automatikus SZunet, amely után az árfolyam természetesen visszacscll a korábbi szintre, s a kereskedés nyugodt mederbl."n folytatódott. Ilogy pontosan mi tönént, nem lehet tudni, dt' va l ószímisithető. hog)' a megbíl<\st adó bróker piad áras megbi7.ast adott, 5 a vételi mennyisi-g: ml-g:ajásakor egy nuuával többet ütön a kelleténél. Al emlitett piaci szereplő a kényslerb61 mcgvásárolt OTPrészvényekt üzletkötő k szerint még amar értékesitette, ami Igy 100 millió Ft feletti \-csztesé-get Ok07.ott a brókcrcégnck. T6nd~; Ir~reshdh EGYSlfRŰEN

17 '1, hibás, mert szélsöséges esetben az is dkép1.elhető, hogy az adott cég piacainak nagy rés7.ét elwszítette, s olyan értékes gépek vagy ingatlanok sincsenek a birtokában, amelyek indokolhatnának a jövőben log}' árfojyam emelkedkl. A rés7.vényárfolyamok mozgását számos tényező együttesen befolyásolja, sokszor alon ban a különböző faktorok hatását rendkívül nehéz megítélni. Egy pozitiv ténycz6, például egy jelcnt6s mrgrendclés bejelentése akár negatívan is hathat a társaság árfol}'amára, amennyiben a piac már számított rá, és a várakozások ann}'irj felfok07.0ttak voltak, h(lgy a t(>nylcges megrendelés volumene vagy értéke elmaradt a piaci sureplők által rem(>!ttől. Az ajabbiakban azokal a legfontosabb tényczőket mutatjuk be, amel)'ek a leggyakrabban okoznak jelentősebb mértékü - pozitív vag)' negalí\' irányú - árfolyammozgásokat a tőzsdei ré57.\ énrek esetében, Gyorsjelentés, éves jelentés Gyorsjelentés 5. Mi mozgatja az árfolyamokat? A befektetőket leginkább érdeklő kérdés termésletesen az, hogyan dltolik a jövőben a papírok árfolyama. Miért nem állandó egy adott társas<lg részvényeinek árfolyama, vagy ha már \,áltozjk, miért nem előre kiszámítható módon tiirténik, hiszen ugyanarról a cég r ől van szó? Nem ritka, hogy egy társaság részvényének árfolyama egyik napról a másikra hatalmas növeh..:lést vagy csökkenést mutat annak ellenére, hogy látszólag a társaságnál nt'm történt olyan vált07.ás, amely erre okot adhatna. Mi magyará7.za mégis a hirtelen vált01.;ísokat? Egy cég a rendelkezésre áuó forrásokat valamilyen eszkö7.iik megszerzésére fordítja. Különböző projekteket valósít meg, gépeket, s7.abadalmakat riúrol, olajkutak fúrásának jogát S7.crzi meg, és 19)' tovább. A befektetők árgus szemekkel követik minden lépésuket, és mindenki a maga módján értékeli a projekteket s ezen kere~ztül a \,ájjalatokat. A befek trtók összességének az adott vállalatra vonatkozó véleménye és drakozása tükröződik a7 aktuális árfolyamban. A részvényár \'áltozásáh07. tehát nem az kell, hogy hatalmas robajjal összedőjjön a cég székháza. Az újabb és újabb információk a nagyvilágból befolyásolják a vállalat jövőbeli eredményével, kockázatával kapcsolatos Illirakocisokat, és emiatt a tá rsaság részvényeinek árfolyama állandóan változik. Egy befektt"lés értékelésckor számtalan tényezőt figyelembe lehet és kell \'enni. FontoS azonban hangsúlyozni, hogy a részvény értékének meg kell egyeznie a jövőbe li jövooelmek jelenértékével. Sok kezdő befek tető azonban nem a jüvót, hanem a nnillat nézi. Ez a7.éft A tőz.>dei társas.1.goknak negyed- vagy félévente g)'orsjelentéseket kell kül.l1tcnniük attól fugg<icn, ho~')' a Budapesti I!rtéktózsde az"a H vagy a "fi" kategóriában sorolta-e őket. A gyorsjclentések kö7.71tételére 2007 közepe óta az adott idősm (neg)'l..:lév vagy félév) lezárulta után 60 nap áll a t.i.rsaságok rendclkezésére, su"mben a kor.ibbi 45 nappal. A gyorsjelentéscket a fint -en s7.ereplő társaságok éjfélkor jelentetik meg, hog)' a befektetók minél szélesebb köre fel tudja ő ket dolgozni ts 6tdlllczni a kovetke-di napi piacnyitásig. A g}"orsjelentések tartalmaz7";\k a társaság adott lezárt időszakr.-l vonatkozó legfontosabb adatait, melyek a bcfcktt'16k súmára a1apvetö fontos.ságti.ü,. A gyorsjelentés legfontosabb részei a következők.: - eredménykimutatás: - mérleg; - cash flow-kimutatás; - fontosabb adatok Ú7Jelágankénti megoszlása; - folltosabb iparági, termelési stb. adatok; - kitekilltts az iparágra, illetve a müködési körn)'c7.etre; - tulajdonosi szerkezet az időszak, égi állapot szerint; - a menedzsment rendelkezési're álló részvényopciók; - tölbdei bejelentések az id()s7.ak alait; - stb. A gyorsjelenlések értékelése al1ft kulcsfontosságú a től.sdei 'égek életében, mert relative gyorsan nromon követhetők belölük a társaságok ga7.dálkodásának főbb tényez(ji, illetre adatai. A legfontosabb számokra vonatkozóan _ általában be\'étej, (izemi eredmén)', nettó profit

18 _ il cégeket követő elen17ók drakozásokat ké57.ítenek, melyek átlagá! vagy mooiánját kon,zenlllsnak neveuük. A társaságok által publikált tenyleges scimokat cwn konsj.ell7ushoz érdeme) viszonyílan;, hi~zen ekkor a pozitiv vagy negativ irányu eltérés érhető teuen a piaci \";irakozásoktól Nagyon fontos azonban a konszcnzu~ e1emsclma, amennyiben ugyanis az csupán l-z elelnző; becslést tartalmaz, a megbízhatósága is korl.ítozott. A hazai bluechipek esetében általában elemző ad becsléseket a társaságok főbb adataira vonatkozóan. Amikor togy cég a \'llrako:cisokat jelentős mértékben fe!ijlmuló profitot Jelentet meg, a gyorsjelentés k611étételét kö\,ct6en \'alószimileg árfolyam-emelkedés le)1. tapasztalható a rést\"ényárfolyamban. Ellenkező esetben rendszerint árfolyamcsökkenésre S"/..amíthatunk. f-ontos kiemelni a7.onban, hogy nem ki7.árólag a lezárt peri(,ju~ s:l.1mai hatánl1.l.ák meg a rész\'ények árfolyamát, sót: S7..amos esetben a befcktet6k ezzel egyáltalán nem is torödnek. Előfonlulhal ugyanis, hogy például egys7a~ri negatív ténye7i)k miatt a g)'orsjclentésben szereplc"l S7.ámok alacsonyabbak, mint a konszenzus, ugyanakkor a cig jövőbeli kilátásai kedvezőbbé váltak. Ilyenkor a jövőbeli növekedési lehe t őséget árazza be a piac, és nag)' \'alós7.ím1séggel árfolyam-emelkedés I~'s~ tapas7talható. Példaként említhetd a Genesis esete, ahoi2007-ben cgy teljes pronlváltást követően erőtelje~ árfolyamszárnyalá.'i vult tapasztalható. A Genesis 2006 végén megszüntette konlbbi tevékenységét, és napcellagyártú üzemek létesítését tűzle ki célul. Ez annak ellenére okn7.0tt hatalmas rés7\'ényárfolyam-emelkedést, hogya terv egyelőre csak ígéret, s bc\'ételt a legjobb e,elben is cr.ak hoss7.ú évek múlva ér cl a eeg (profitot pedig még később). A syursjelentések a prunlváltás miatt természetesen meglehet6m-n gyengék, s a cl'll veszteséges u7.letnlenetet --_ fol)"1a!...._..,. """-~ _...-=.. Í-ves jelentés A társaságok a pénl.üg)i év zárását kij>, t1(k:n t~\"t'li jelentl'lit is kiitdesck könitenni, melyben a gyursjdenté5ben S7.crcplönél ré-s1.1etesebb és a könyvvizsgáló által auditált adatok szerepelnek. Fontos tudni, hogy a naptári év - II társaságok döntési.' alapján - nem minden esetben esik egybe II pénzügyi évvel Az Egh pi-nzügyi é\-c például Sl.t:ptember 3O án, mig a Zwaeké márdus 31 -én ér \'égct; mindkét társaság anyavállalatanak pén7ug}1 é\'éhez igazitotta saját bescimolá5.i idősza UL Azévcs jelentéseket a tőzsdei tarsaságoknak a pénzügyi év Ie-.cicisát követően ISO nappal kell megjelentctniük (el december végén záródó penzügyi év C!ictén május végét jelcnti). Az éves jelentések általában ke\'ésm érdekesek a befektetök számára, mint a negredé\'es, illet \'e féléves g)"orsjelentések. hlszen a bennük szereplő legfontosabb adatokat már a jó\'a1 korábban köz.:dten gyursje!cntésckból tudhatják. Profitfigyelmeztetés (profit wllrlling) A vállalatok nycrcség-e\6rcjel~ésénck c.'.ökkmtését pmfit wamingnak neveaük. A t<k'\dei társaságok akkor folyamodnak profit warning könétételéhe7., ha valamilyen J..,iil.ső iparági vagy cégspecifikus tényelő(k) hatására várt profit juk jelentős mérto.'kő visszaesést mutat vagy a korábbi saját c1órejelzésiikhöz, vagy pedig a t~\rsa~ágot ki/vető dcm~ők várakozasaiboz képest. A profit ""'arningok túlnyumú tübb~'8él a neg}'l-déves gyorsjelentési ~~C7.nnt megelc"llii hetekben, ilict\'c a negyedéves idös7,ak lel,ár.is;it követően jelenok be, hiszen a vállalatok menedzsmelllje az előzetes adatok alapján ekkor latja, hogyan alakultak a neg)edé\' számai A profit ""'arningot követő gyorsjelentesek altalában Sök meglepetést már nem tartngatnak a bcrek\ctcjk sámára, így jellrm --_..., _--'c-=....- ~ R _, _ I~,,.. ~r, SzknyilOl6S a pmfilvii!lb imlta jöv6be11 Igéret ~n r I / profit w.fnioi T6ud~1 k"r"~k,,dh EGYSZEROEN 35

19 7.óen al árfolyamcsökkenés is elmarad ilyenkor (a zuhanás álta};l.ban a profit warning közzétételét követően követkc"lik be). Khiló példa a fentiekre a Zentiva 2007 nyári profit warninrua, melynek következtében a cseh g}'ógys"lergyártó résxvénycinek árfolyallla egyetlen nap 1cfo'llisa alatt 16 S7.á7.alékkal eseti. A warningot követő gyorsjelentésre a7.0noon kislllénékü árfolyam-emelkedés következett be, llli\-ei II tényleges S7.ámok enyht'" pozitiv meglepetést okoltak a piac S7.ámára a warninghoz képesl Sajátrészvény-vásárlások A sajátrész\ ény- (treasury stod:) \'ií5árl:isok számos esetben nem okoznak jelentős piaci mozgtsokat. Ezen esetre kiváló példa a Richter, iiletw a7. OTP azon sajátrészvény-vásárlisai, melyek keretében a cégek II mene<l7..snll.'nt rl-!;zvény opciós programok biztositásához vásároltak papírobt az elmúlt években a tőlsdén. A MOL 2007 nyári agresszív sajátrészvény-v"j.sárlásai awnban három nap aluli hatalmas, több mint 20 szá7.lllekos arfolyamsz.'rnyajást okoztak a piacon. Bár cun sajátrész\'ény-vásárlások II ment-dzsment szerint a társaság tőkcs7.erkt'"letét optimaliz.,lták, SZ.11ll0S piaci sl.ercplű szerint egyértelmüen az OM V felvásá rlmi kisérlete elleni védekezés est; kiizéül srolgáhak. igy jelentős piacbefolyásoló hatásuk \"olt. A \'állalatfelllásárlások (asquisition) megítélése szintén nem egysleru feladat, így az aklli1kiót végrehajtó cég árfolyammozgása scm eg)'értelmu. Az akviziciókkaj kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogya cégvásárlásnak mekkora az erooményniivdő hatása, illci\'e milycn ml'gtt'rülés \"árható. A ncmzetkiiú piacokon a felvásárló cegek árfolyama a feh'lisárlás bejelentésekor altalában csökken, s7.ámos esetben tapasztalhatjuk azonban ennek az ellenkezőjét - főleg hos5j:abb tá\'on. Ki\'áló példa erre az OM V 2CJO.I-es román akvizíciója, melynek során II Petrom 51 százalékat vásárolta meg a román államtól. A piac kc7.dctben negatívall értékelte a felvásárlist, elsősorban az annak finanszírozására kibocsátott új n!sz\'ények miatt, a román cl'g által biztositott profitbövi.ilés, a reorganizációs és szinergialehetóségek k.ö\"ctkeztében azonban abefektetők átértékehék az OMV papírjait, melyck. jelentős szarnyalást produkáltak. A befektetői átértékeléshez természetesen a profitniivckedés is hozzájáruit, ami legjobban a S1.e7.0nális hatá sokat kiszűró, 12 havi gőrdiilő efl"jménren érhető tetten, amelynek s7..amítása során mindig az utol."ó 12 hónap profitját vesszük figyelembe... ~ " " ",, " " lu; OMV 12 hijvi llöo"dut6 EP5-",~k alakut~,a (EUR),. '. ", "'~m-m.",~"," "'",",,'H b I Vállafatfefvásárfások (akv;zíciók) T6nd~i hruked~s EGYSZUOEN

20 Globális mozgások A hazai részvények árfolyamaira t(>nnészetesell a nemt.ctkiijo;i t6kcpiad hangulat is jelentős befolyást gyakorol, az egyedi, eégspecifikus hirek awnoon e hatást akár tclj<.'scn meg is Slllntcthetik_ Pesszimista globális részn~n}'piaei hangulat mellen például egy kimbbanoon jó negyedéves g)'or..jelentés hatádra akkor is emdkedhetnek az adott erg részvényei. ha a teljes piac jelentős mértékü minuszt muta!. Hosszabb távon az ellentétes hatás is előfordu l hat: a Sl.cptember ll-i terrortámadások utáni általános mcd\'epiacon s7iimos biztonságtechnikai cég árfolyama Sl.:\rnyalt, hiszen az Egyesült Államokban a biztonsági beruhá7.ásokra fordított kiadások emelkedésének ezen cegek voltak az egyik kgnag)'obb nyertesei. Makrogazdasági tényezők A makrogal.dasági tényezők - {öként a piaci sokkok - jelentős árfolyamkilengéscket okozhatnak nemcsak egy részvény, hanem akár egy ország vagy régió ü~'\zes tókepiacin is. A makrog-j.zdaság állapotának és ki látásamak a befekletök azért S7.cntelnek kiemeit fig)'elmet, mert a gat.da.'iági korn)'ew a v:\tjalatok müküdé.'ict, nyereségességét, s ezen keresztül a eégek értékét (azaz a rész"én)ek árfolyamát) is befolyásolja, Az elmúlt években a BUX index régiós indikatoroklól elmaradó teljesitmén}'ét a befektetők számos alkalommal hozták őss.zejuggés be a gyenge makrogazdasági kornyezcllcl A forint piacán tortént turbulendákra például az OTP-részvén)'ek jelentős kilengbsel reagáltak. A ~ichte' 12 hiv; g6-rdulll protltjinik (M fl) ~S.rloty.miMk (ft) aiakutjs. 6. Árfolyamnyereség: hogyan optimalizálhatjuk az adót? A tőzsdei árfolyamnyereség-adó 2006-os ismételt be\'ezetése kap.:sán ádemes tisztában Irnni allal. hogya hatal)'os szja-törvén)' keretein belül hog)'an lehet a tőzsdei árfoj yamnyrreségböl származó jövedelem után fizrtendő (ldói oplimalilálni. Iparági tbjyezők Az iparági tényezők hatását talán n hnzai gyógyszergyártók példáján lehet a legjobban bemutatni ben al orosz piacon bevezettek egy jóléti progrj.li1ot (01.0), m('l)'ben a kedvezmén)'ezctlek ingyen juthattak a támogatott listán szereplő gyógyszerekhez. A listára a Richter és al Egis s7.ámos g)'óg)'sl.(>t(> is felkerült, ami a7 ()!OS"t és egyéb FÁK-piacok egyébként is magas g)'óg}"surpiad növehojésb'e! pá.rosult (az utóbbi tén)'t'"wt jelen t ős mértékben segitette az energiahordozók árának nüvekedése). E két iparági tényew hatalmas pmfit- és - ezzel párhuzamosan - réstvén)'árfolpm-nö\'ekedést generált a magyar gyóg)'szercégeknél. Har.onl6 pelda az olajarak és az o)ajc~ek árfolpmának eg}'üttmozgása, amely azdmúll b'ekben a "'IOL-részvények t'selében is döntőfontosságú \ o1t. Ezen :-1-.,_o,- '....,-. :L,,,,,,,, o ; ; ~ ; ~ m ~ ~ ~ 26! a ~ o! a 2 - i -i!! i i!!! ~ i i i iparági hatás azonban a mag)'ar olaje~ papírpinál a 2007 nrarán kirobbant fekásárlási harc kiivdkeztében mma igencsak limi tálttó Yált, mivel a MOI. árfoly.llmíba a csata követ kel.tében jelentős felvis:\rlá~i mértékű prémium árj zódoil be. s a befektetki sztorit S1inte kizárólag c tényező jelentette. Adóalap és adó Az s7ja-tön'én)' su'nnt tó7.sdei üg)' letnek számítanak a7.ok a tranzakciók, amelyeket az alábbi tőzsdéken kótott a magánszemély: - EU- tagállamok t "z.~éi; - OECD-tagállamok tő7.sdéi; - a tőkt'piaci tőlyén)' szerinti tt')ll>dék. A tőzsdei üg)'letböl származó jüvcdrtem at.oflban nem kizartsjag az azonnali üg)'letekrc \'Imatkozik, ha.nem a származékns, illelve az OSSLCtett tőzsdl"i ügyletekre is. Az -,.. TlluMI 's Mm t6...:11o; irloty. mnye~s~g_,dó M,gy"r~ligon ni!!!i!!liiiiílil egyes tőzsdei szekciók között (I törvény nem tesz különbséget, a rész\'(.'ny-, az áru- l's a dcvit.a POZi~iók adóalapját ÖSSZClluntan kell kezelni. A tőzsdei üg)'lclrn'íl s7aírmazií jövedelem után a rnab'ans7-cmélyek 20 szát.alékos adót kötelesek mcgfizt'lni. ~L adó alapjót az egyes ügyletek ()S~LCllont árfolyamnyeresége adja. melyet csökkent al. ev során kdetkezett reallzált \'csl.teség (a7.onnali. S7.ármazékos és határidős ügrlt'lek T6udlO; klo'iosklodh EGY51u:OEN