III. évfolyam 16. szám április április 22.

Átírás

1 III. évfolyam 16. szám április április 22. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei április 16. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló előterjesztés 3.oldal április 19. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés... 3.oldal április 19. Az államtitkárság számít az igazgatókra. 3.oldal április 20. Közlemény a Nemzeti Tehetség Program január 10-én meghirdetett nyílt pályázatainak pályázói számára. 4.oldal NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Eduline Elbocsátási hullám jöhet a szakiskolákban, ha módosítják a törvényt?...5.oldal Magyar Hírlap Főként az idén érettségizők jelentkeztek...6.oldal HVG.hu április 17. Botrány az elitgimnáziumban: kiírták az új pályázatot...5.oldal ATV Katonai kiképzés várhat a középiskolásokra...7.oldal MTV Híradó MR 180 perc Krónika április 17. MÖSZ: Kényes kérdés lesz az iskolaigazgatók kinevezése - letölthető interjúval...8.oldal Magyarország.hu április 18. Tizennégy megyében írják ki újra az iskolaigazgatói pályázatokat...9.oldal Magyar Hírlap Fülöncsíphetik a lógósokat...10.oldal FnHír24.hu Mendrey: az iskola nem tehenészet interjú...10.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 1

2 Index április 18 Segítene a sérült gyerekeken az államosítás?...11.oldal HVG.hu április 19. Az iskola nem kaszárnya" - iskolaőr helyett mást akar az LMP...13.oldal HVG.hu április 19. Speciális képzést kapnának az iskolaőrök...13.oldal Magyar Nemzet, Hír TV április 20. Iskolaőrökkel tartatná be a rendet a BM + letölthető interjú...14.oldal Népszabadság április évesen munkába küldenék, akit lehet...15.oldal Magyar Nemzet április 21. Jönnek a kötelező hit- és erkölcstanórák...16.oldal MTV Híradó április 21. KIM: egymilliárd forint roma szakkollégiumok támogatására...16.oldal Népszabadság április 21. Baltával esne a Corvinusnak a kormány?...17.oldal MTV- Duna TV április 22. Cáfolat: még nincs döntés a 2013-as felsőoktatási keretszámokról - letölthető interjúval..18.oldal Országos hírek Magyar Nemzet április 16. Milliókat kapnak a rektorok...19.oldal HVG.hu április 18. Még kávéfőzőt is ellenőrizték: büntetés vár a sajókazai iskolára...21.oldal Index április 19. Győzött a tanárforradalom a József Attila Gimnáziumban - letölthető videóval...23.oldal Szakmai sajtó Eduline Bajba került a Nyíregyházi Főiskola: milliárdos adóssággal küzd...25.oldal Szakmai közlemények Oktatási Hivatal április 16. Gyorsjelentés a felsőoktatási felvételi jelentkezésekről...25.oldal Pedagógus Szakszervezet A PSZ levele a belügyminiszternek és a nemzeti erőforrás miniszternek...26.oldal Blog...26.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 2

3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei április 16. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló előterjesztés Jogszabálytervezet Véleményezési határidő: április 27. Véleményezési cím: jogalkotas@nefmi.gov.hu A jogszabálytervezet itt elérhető: (Oktatásért Felelős Államtitkárság) április 19. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés Jogszabálytervezet Véleményezési határidő: május 3. Véleményezési cím: jogalkotas@nefmi.gov.hu A jogszabálytervezet itt elérhető: (Oktatásért Felelős Államtitkárság) április 19. Az államtitkárság számít az igazgatókra Az elmúlt hetekben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságához több jelzés érkezett, hogy az általános iskolák igazgatói téves információk alapján úgy tudják, hogy január elsejével megbízásuk megszűnik és az igazgatói poszt betöltésére újra kell pályázniuk. A Nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy január elsejétől az óvodai feladatellátás kivételével a települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények szakmai irányítása az állam feladata lesz. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 3

4 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy fenntartásban és a működtetésben bekövetkező változások nem érintik a jelenlegi intézményvezetők iskolaigazgatók megbízatásának idejét. Megbízatásuk időtartama alatt a NEFMI számít az igazgatók magas színvonalú, az új köznevelési törvény szabályait érvényre juttató, az oktatási rendszert eredményesebbé tevő munkájára. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) április 20. Közlemény a Nemzeti Tehetség Program január 10-én meghirdetett nyílt pályázatainak pályázói számára Tájékoztatjuk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából - az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Wekerle Sándor Alapkezelő által a Nemzeti Tehetség Program évi megvalósításának keretében január 10-én megjelentetett felhívások pályázóit, hogy a pályázatok nyerteseinek listáját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta. A miniszteri döntést követően a közhasznú szervezetek jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil törvény) hatálya alá tartozó kedvezményezettek esetében a támogatási szerződések megkötéséhez a civil törvény 53. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közigazgatási és igazságügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A közigazgatási és igazságügyi miniszteri jóváhagyást követően a Wekerle Sándor Alapkezelő honlapján közleményben jelentetjük meg a végleges döntést. A pályázatok nyerteseinek listája az alábbi linken megtekinthető: A tanévben megrendezendő művészeti- és sportversenyek támogatása (NTP-MSV- 11) A tanévben megrendezendő tanulmányi, tehetséggondozó versenyek támogatása (NTP-KTTV-11) A közoktatásban tanulók természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó programok támogatása (NTP-KTMK-11) Az országban működő közoktatási kollégiumok tehetséggondozó műhelyeinek és programjainak támogatása (NTP-KKOLL-11) A felsőoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek, kiemelten a tudományos diákkörök támogatása (NTP-TDK-11) pályázat A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (NTP-SZKOLL-11) A késedelemért megértésüket kérjük! KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 4

5 (Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár) NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Eduline Elbocsátási hullám jöhet a szakiskolákban, ha módosítják a törvényt? A Magyar Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet szerint, ha valóban módosítják a szakképzési törvényt, számolni kell a tanműhelyek elnéptelenedésével és a szakképző iskolákban lévő jól képzett szakoktatók leépítésével. Tóth József, a tömörülés elnöke közleményében a várható következmények között említette a vizsgáztatás problémáit, a szakképző iskola gyengítését, valamint a tanulói és szülői jogosítványok csorbulását. Hozzátette: a módosítás irányával, azzal, hogy már a kilencedik évfolyamon tanulók is tanulószerződés keretében kapják a gyakorlati képzést, alapvetően nem is lenne baj, ha a gazdaság valóban fel tudná vállalni valamennyi szakképzős tanuló gyakorlati képzését. Szerinte azonban a valóság mást mutat. Példaként egy építőipari iskolát említett, és azt írta: az adott intézményben a 2011/12- es tanévben 170 tanuló oktató kft.-nél van tanulószerződéses jogviszonyban, és csak 25 tanuló van olyan helyen, ahol a munkáltató tényleges iparos. A többi tanulót valójában az iskola tanműhelyeiben képzik. A törvénymódosítást kezdeményezők vajon ismerik e szakképzés valódi állapotát? - tette fel a kérdést, megjegyezve: a beavatkozás a szakképzésbe ellentétes a kormány azon elképzelésével, amelynek célja a magyar szakmunkaerő mobilizálhatósága és az oktatásba történő befektetés. A nemzetgazdasági tárca vezetőjének javaslata alapján szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. A törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság. A megfogalmazott módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények. A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg. Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanulóelőszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést. Módosulhat a szintvizsga KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 5

6 megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele. Magyar Hírlap Főként az idén érettségizők jelentkeztek A 110 ezer felsőoktatásba jelentkező 66 százaléka első helyen alapképzésre, nyolc százaléka egységes és osztatlan képzésre, húsz százaléka mesterképzésre, hat százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett derül ki az Oktatási Hivatal gyorsjelentéséből. Tavalyhoz képest csupán kétharmadnyian vannak azok, akik első helyen nappali állami ösztöndíjas alapképzésre vagy egységes és osztatlan képzésre jelentkeztek. Az alap-, egységes és osztatlan, valamint felsőfokú szakképzésre pályázók 52 százaléka az idén érettségizik, tavaly 46 százalékot tett ki a frissen maturálók száma. Jóllehet 2012-ben több államilag finanszírozott helyet állapítottak meg az agrár-, az informatika-, a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, valamint a természettudományi képzési területeken, a jelentkezők száma gyakorlatilag nem emelkedett e képzésekre. Arányaiban viszont még úgy is többen jelentkeztek az előző évhez viszonyítva az állami ösztöndíjas bölcsészszakokra, hogy kevesebb támogatott helyet kapott e terület. Mesterképzésre 13 százalékkal 22 ezerre esett vissza a jelentkezők száma. Az első helyes önköltséges jelentkezők aránya 13-ról 20 százalékra nőtt. A hivatal szerint ez jó jel, mert azt jelenti, van fizetőképes kereslet a felsőoktatásra, s lesz igény a Diákhitel 2-re. HVG.hu április 17. Botrány az elitgimnáziumban: kiírták az új pályázatot Új pályázatot írt ki a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMIK) 29 közoktatási intézmény igazgatói álláshelyére, köztük a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium vezetői posztjára, miután a korábbi pályáztatást a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) érvénytelenítette - közölte a PMIK. Miután a törvényi szabályozás nem egyértelmű, azért, hogy semmilyen támadás ne érhesse a pályázaton nyertes kinevezett vezetőt, a Nefmi úgy döntött, hogy megismételteti a pályázat kiírását" - közölte az MTI érdeklődésére írt válaszában a PMIK. A különböző módon kiírt korábbi pályázatoknál figyelembe vették a jogszabályi kereteket, nem történt hiba, így felelősségre vonás sem indokolt - tette hozzá a titkárság. Az ismételten kiírt pályázatra május 20-ig lehet jelentkezni, az elbírálás határideje július 20. Az öt évre szóló kinevezések augusztus elsejével lépnek életbe - közölte a megyei kormányhivatal a honlapján. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 6

7 Czita Zoltán, a szigetszentmiklósi gimnázium április elején leváltott vezetője megfontolja az iskolaigazgatói poszt újbóli megpályázását, míg megbízott utóda, Mede Norbert - akit április 3-tól átmeneti időre, július végéig bíztak meg az intézmény irányításával - az MTI-nek azt mondta, még gondolkodni sem volt ideje az induláson. A Batthyány Kázmér Gimnázium új vezetőjének kinevezése miatt április 4-én huszonhárom tanár átmenetileg lemondott osztályfőnöki és munkaközösség vezetői megbízatásáról, majd a diákok és a szülők egy részével közös tüntetésen fejezték ki tiltakozásukat a PMIK döntése ellen. A megyei intézményfenntartó aznapi közleménye szerint Mede Norbert megbízása jogszerű és szakmailag megalapozott volt. Czita Zoltán azt mondta, hogy valószínűleg indul majd a pályázaton, annak ellenére is, hogy a poszt betöltéséhez szükséges egyik kritériumnak nem felel meg teljes mértékben. Kétéves pedagógiai szakvizsgájának megszerzése ugyanis "folyamatban van" tette hozzá. Megjegyezte: tudomása szerint a megbízott új igazgató is "hasonló cipőben jár" (ezt utóbb Mede Norbert megerősítette). A leváltott iskolavezető csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy az új pályázati kiírásban már nincs benne az a feltétel, miszerint az igazgatói állás betöltésénél előnyt jelent a vezetői gyakorlat. Czita Zoltán beszélt arról is, hogy Mede igazgatóhelyettesi posztot ajánlott neki, de azt a kialakult méltánytalan helyzetre tekintettel nem vállalta el. A volt igazgató jelenleg történelmet és informatikát tanít, illetve a tanulószobán délutáni felügyeletet lát el. Mede Norbert az új pályázat kiírása kapcsán az MTI-nek úgy fogalmazott, annyi a dolga, hogy még gondolkodni sem volt ideje az induláson. Mint mondta, megnövekedett feladatai miatt azzal sem foglalkozik, hogy a tanárok egy része "csúnyán" néz rá, bár ettől függetlenül mindenki rendesen ellátja teendőit. Mint hozzátette, július végéig a munkájára szeretne koncentrálni. Az új igazgatói pályázat kiírásával szinte egy időben a szigetszentmiklósi gimnáziumban működő Szülők Tanácsa az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta: továbbra is fennállnak, sőt, napról napra súlyosbodnak az új igazgató kinevezése miatti problémáik. "A múltkori demonstráció egy figyelmeztető sípszó volt, a gőz tovább gyűlik" fogalmaztak, utalva Mede Norbert állítólagos nyilatkozatára, amely szerint, akinek problémája volt, az a demonstráción kiengedhette a gőzt. ATV Katonai kiképzés várhat a középiskolásokra Alaki kiképzést kaphatnak és fegyverhasználatot tanulhatnak a középiskolások. A Népszava birtokába jutott kerettanterv tervezet szerint ugyanis hazafiasságra és hazaszeretetre oktatnák a diákokat. A dokumentum szerint erre azért van szükség, mert már csak önkéntes haderő van, így az ifjúság intézményesített honvédelmi felkészítése megszűnt. A humánerőforrás miniszter szerint meg kell találni annak módját, hogy a diákok megfelelő elméleti és gyakorlati képzést kapjanak, de Réthelyi Miklós azt mondta, csodálkozna, ha ennek része lenne a fegyverismeret és használat. Most még csak testnevelés óra keretben futnak a diákok, de nem elképzelhetetlen, hogy a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 7

8 közeljövőben már katonai kiképzést is kapnak. A kiszivárgott kerettantervben ugyanis hazaszeretetre és hazafiasságra nevelnék őket. Magyarországon 2004 óta nincs sorkatonaság. A tervezetben azt írják, hogy ezzel megszűnt az ifjúság intézményesített felkészítése a honvédelemre. Ráadásul a hazafiasságra nevelés, mint tantárgy bevezetése összhangban lehetne a honvédség tartalékos rendszerének fejlesztésével. A dokumentumban az is szerepel, hogy a diákok alaki kiképzést kapnának és fegyverhasználatot is tanulnának, bár ez utóbbit Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter cáfolta. Meg kell találni annak a módját, amivel egy férfias és a hazafias gondolkodáshoz a megfelelő elméleti és gyakorlati képzést is megkapják majd a középiskolában a fiatalok vélekedett az ATV-nek Réthelyi, aki csodálkozna, ha a fegyverismeret és a fegyverhasználat is szerepelne a képzésben. Vadai Ágnes, volt honvédelmi államtitkár szerint a hazafiasság és a katonai ismeretek nem ugyanaz. Valaki szeretheti a hazáját akkor is, ha nem rohangál fegyverre. Én tudom, hogy vannak olyanok minisztériumban, akik kedvelik a sorkatonai szolgálatot, de úgy érezték, hogy ciki direktben visszaállítani ezt, éppen ezért elképzelhető, hogy van egy ilyen próbálkozás. Én ezt nagyon rossz ötletnek tartom mondta az ATV híradónak a Demokratikus Koalíció politikusa. Hiller István volt oktatási miniszter szerint egy ilyen tantárgynak a katonai vagy esetleg egy műszaki középiskolában a helye, de nem mindenhol. Ha azt gondolja bárki, aki tervezi, hogy egy fiatalnak a hazaszeretete, vagy a hazafiasságra nevelés abból áll, hogy tud-e alakzatban állni, vagy be tudja-e tárazni a géppisztolyt, hát akkor sem az ifjúsághoz sem a pedagógiához nem ért semmit vélekedett a volt oktatási miniszteré. Az egyelőre nem világos, hogy a tantárgy kötelező, avagy választható lenne. MTV Híradó MR 180 perc Krónika április 17. MÖSZ: Kényes kérdés lesz az iskolaigazgatók kinevezése - letölthető interjúval Bírálta az oktatás államosítását az önkormányzati Szövetség elnöke. Gémesi György szerint a települések többre képesek, mint ami az oktatás terén feladatként megmarad nekik. Több mint négyezer iskola oktatással kapcsolatos feladatait veszi át az állam a következő tanévtől. Csak a fenntartás marad a településeknél. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nemrég bejelentette: egy iskolafenntartó központot is létrehoznak, amely a szaktárca irányításával köztes szintet képez majd az intézmények és a minisztérium között. Míg az illetékes tárca, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint a központosítással emelkedik a színvonal, addig több önkormányzat éppen ennek ellenkezőjétől tart. Országos Iskola Fenntartó Központ az oktatás megszervezéséhez kapcsolódó feladatokat látja majd el: köztük az igazgatást, a pedagógus bérezést, és az osztálytermek felszerelését mondta a 180 percnek egy oktatási tanácsadó cég szakmai vezetője, Környei László közölte, a fenntartó szervezet országos és tankerületi alközpontokkal működne, igazodva a megyei, illetve a járási közigazgatási egységekhez. A szakember úgy vélte: a feladatok központosításával megszűntethetőek az iskolák közti igen nagy színvonal különbségek. Azt gondolom, hogy a pedagógiai értelemben vett fenntartásnak a központosítása az egy lehetséges eszköze annak, hogy ezek a különbségek lényegesen csökkenjenek mondta Környei László. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gémesi György, szintén a 180 percnek, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 8

9 arról beszélt, bár a változások rövidesen életbe lépnek, túl sok a velük kapcsolatos bizonytalanság. A politikus, aki Gödöllő polgármestere, hozzátette: sok településen, köztük náluk is magas színvonalon dolgoznak a tantestületek. Az önkormányzati vezető szerint a legkényesebb kérdés az igazgatók kinevezése. Az intézményvezetőket központilag fogják kinevezni, és köze nem lesz hozzá az önkormányzatnak. A másik az üzemeltetés és a fenntartás kérdése. Az üzemeltetés az értelmezésem szerint a vécének a kifestése és a vízcsap megszerelése. Ennél azért az önkormányzatok többet tudnak. Bizony, semmi közünk nem lesz az iskolához mondta a MÖSZ elnöke. Gémesi György közölte, az is bizonytalan, hogy az üzemeltetésre miből fog jutni. Most ugyanis még azt sem tudják, hogy jövőre milyen bevételek maradnak a helyhatóságoknál. Az oktatásért felelős tárca azonban még korábban azt ígérte, az állam nem hagyja cserben a településeket, vagyis azok az önkormányzatok,a melyek nem bírják, a feladat mellett a tulajdont is állami kézbe adhatják. Magyarország.hu április 18. Tizennégy megyében írják ki újra az iskolaigazgatói pályázatokat Érvénytelenség illetve eredménytelenség miatt összesen tizennégy megyében újra kiírják az iskolaigazgatói pályázatokat - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) oktatásért felelős államtitkársága kedden. A közoktatási intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos pályázatokat kilenc megyében "a jogi szabályozás félreérthetősége miatt" tévesen írták ki. Miután a törvényi szabályozás nem egyértelmű, azért, hogy utóbb semmilyen támadás ne érhesse a pályázaton nyertes kinevezett vezetőt, a NEFMI úgy döntött, hogy az érintett megyékben megismételteti a pályázat kiírását - közölték. Ez azt jelenti, hogy a korábban kiírt pályázatok érvénytelenek. Az új pályázati kiírás Somogy, Pest, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Csongrád, Fejér és Hajdú-Bihar megyét érinti. További négy megyében - Komárom-Esztergom, Jász- Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén - azért írnak ki új pályázatot, mert a korábbi eredménytelen lett, így például volt, ahol nem akadt pályázó. A Nemzeti Közigazgatási Intézet hivatalos honlapján legkésőbb szerdáig minden érintett megyei intézményfenntartó központ közzéteszi az új pályázati felhívásokat. Az új kiírásban a pályázati feltételek nem változtak, ám a vezetői megbízás kezdő időpontja és a beadási határidő az újrapályáztatás miatt módosult. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 23. 9

10 Magyar Hírlap Fülön csíphetik a lógósokat Iskolaőröket alkalmaznának az oktatási intézményekben Iskolaőröket alkalmazhatnának az oktatási intézményekben a Belügyminisztérium tervei szerint, többek között azért, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt ne hagyhassák el az iskolát. A változáshoz a köznevelési törvényt kéne módosítani, a tárca még várja a véleményeket. Iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium tervei szerint; az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést. A kormányzati honlapon közzétett törvénytervezet szerint mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott, új köznevelési törvényt, hasonlóan a rendőrségről szóló jogszabályhoz, amelyben kimondanák: azt a tanköteles korú diákot, aki nem tudja igazolni, hogy a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozásról engedéllyel hiányzik, a rendőrök az igazgatóhoz kísérhetik, vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés után oda útba indíthatják. A tervezethez a belügyi tárca még várja a véleményeket. FnHír24.hu Mendrey: az iskola nem tehenészet interjú A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az ország minden részéről érkeznek panaszok az államosított iskolák vezetőinek kinevezéséről. Pedagógusnapon demonstrációra készülnek. Villáminterjú Mendrey László PDSZ-elnökkel. - Hétfőn Jób lázadása El a kezekkel az iskoláktól címmel adott sajtónyilatkozatot. Mit jelent a cím? Hogy jön az oktatási reformhoz Jób? - Egy fiatalkori filmélményem, Kabay Barna és Gyöngyössy Imre 1983-as Jób lázadása című alkotása jutott eszembe. Ennek címszereplője (Zenthe Ferenc emlékezetes alakítása - a szerk.) egy tisztességben megőszült vidéki zsidó ember, akinek hitét Isten büntetésekkel teszi próbára. Jób elveszíti gyermekeit is, ezért feleségével örökbefogadnak egy keresztény kisfiút. Amikor a vészkorszakban elviszik az idős házaspárt, Jób azt nem hagyja, hogy a fiúnak bántódása essék. Ezzel tulajdonképpen fellázad a sorsa, az Istene ellen. Ilyen tisztességgel megőszült Jóbnak gondolom a pedagógustársadalmat is, amely megfelel a mindenkori fenntartónak, végrehajtja az utasításokat, annak ellenére, hogy rengeteg csapás éri: ígérgetések után sem kap fizetésemelést, sőt, juttatásokat vonnak el tőle (cafetéria, szakkönyvtámogatás, szűkülő körű utazási kedvezmények) satöbbi. Ezeket a pedagógus mind csendben, lehajtott fejjel veszi tudomásul. Ugyanakkor most, amikor már az iskolát, a gyerekeket éri támadás, fellázad. E a Jób lázadása. - Milyen támadásra gondol? - A rendszerváltáskor alapelv volt, hogy a politikát száműzni kell a munkahelyekről. Ennek ellenkezőjét tapasztaljuk most, például az iskolavezetők kiválasztásánál, amikor másodpercnyi figyelmet sem szán a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

11 politika a szakmaiságra. Jó néhányszor érdemi magyarázat nélkül a saját jelöltjét ülteti az igazgatói székekbe, negligálva a szakmai testületek, szakszervezetek, diák és szülői közösségek véleményét. Ezt látjuk mindenfelé, ahol az erőltetett államosítás nyomán tanév közben!- kinevezik a megyei intézmények vezetőit. A szigetszentmiklósi ügy ahol a pedagógusok a szülőkkel összefogva lázadtak fel a fenntartói döntés ellen csak a jéghegy csúcsa, január óta folyamatosan érkeznek a PDSZ-hez az ehhez hasonló jelzések az ország minden részéről. - A PDSZ módosítani szeretné az önkormányzati és a köznevelési törvényt is, azt ígéri, néhány hónap alatt kidolgozza a konkrét javaslatait. Milyen pontokon nyúlnának hozzá a jogszabályokhoz? - A rendszerváltást követően egy rövid ideig lehetősége volt a pedagógusoknak arra, hogy maguk válasszák ki az igazgatókat. Ez addig jól működött, amíg a politika bele nem szólt, és fenntartói részről azt nem mondta: nincs olyan munkahely a világon, ahol a munkavállaló maga választhatja meg, ki legyen a munkáltatója, ezt az iskolában sem lehet megengedni. Ez majdnem igaz, de ne feledjük, az iskola nem lakatosműhely, nem tehenészet, és nem hanglemezstúdió. Itt döntő a szakmaiság, hiszen olyan ember lesz a tantestület vezetője, aki első az egyenlők között, aki ugyanazzal a végzettséggel rendelkezik, mint a beosztottjai. Ha őt szakmailag nem fogadják el, akkor az iskola működése akadozni fog. És ennek a gyerek látja a kárát. Hoffmann Rózsa, a közoktatási törvény első, 2010 decemberében benyújtott koncepciója egyébként visszaadta volna a jogot a tantestületnek a vezetőválasztásra. Ezt a további változatokból, és az elfogadott törvényből kihúzták. Mi a törvénymódosító javaslatunkban elismernénk, hogy a fenntartónak joga van megnevezni, kit szeretne látni az igazgatói székben, de azt szeretnénk, hogy ez a jog ne legyen korlátlan. Legyen olyan pont mikor már nem lehet megkerülni a véleményalkotó testületek akaratát. Szerintünk az volna jó, ha lenne egy megegyezési kényszer a véleményezési szervezetek a szülői szervezet, a tantestület, a diákönkormányzat és fenntartó - között ilyenkor, hogy ne történhessen diktátumszerű kinevezés. Ha valaki egy ilyen kompromisszum után kerül az igazgatói székbe, sokkal elfogadottabb lesz, mint ha egyszerűen a fenntartó odahelyezi. - Ez azt jelenti, hogy a PDSZ vétójogot szeretne a tantestületnek adni az igazgatók kinevezésénél? - Egyelőre nincs kidolgozva a javaslatunk, ezért erről még korai lenne nyilatkoznom - Június 3-án újra az utcára vonulnak a pedagógusok? - Nincs okunk ünnepelni, mint ahogy tavaly sem volt. Olyan változások jönnek az államosítással és az új köznevelési törvénnyel, amelyek erős aggodalommal töltenek el bennünket. Gondolkodunk a demonstráción, de ezt a többi szervezettel is meg kell vitatni. Én azt gondolom, hogy igen komoly okunk van arra, hogy az utcára vonuljunk. Index április 18 Segítene a sérült gyerekeken az államosítás? Annak ellenére, hogy az óvodák, iskolák többségének az alapokiratában szerepel a fogyatékkal élő gyerekek integrált oktatásának lehetősége, a gyakorlatban ez mégis nehezen valósul meg. Ráadásul az új köznevelési törvény sem teszi egyszerűbbé a helyzetet. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a normál oktatásban részt vevő gyerekek integrációjának elősegítésére a Down Alapítvány három évvel ezelőtt indította el a Mindenkinek Becsengettek KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

12 programot decemberében különböző iskolák és szervezetek képviselői aláírtak egy közös nyilatkozatot, amiben kifejezték, hogy minden gyereknek a hozzá legközelebb eső iskolába kellene járnia, ahol úgy törődnek vele, ahogy arra szüksége van. A program fővédnökének Pokorni Zoltánt kérték fel. Majd némi késéssel az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke is aláírta a sérült gyerekek óvodai és iskolai integrációját kezdeményező dokumentumot. Hogy az integrációs programhoz politikai támogatást is kapott az alapítvány, azért volt fontos, mert az új közoktatási törvény koncepciója akkor inkább felzárkóztató osztályokat preferálta, és külön intézményeket képzelt el a speciális nevelési igényű gyerekeknek. A tavaly év végén elfogadott új köznevelési törvény ráadásul további kérdéseket is felvet. Ezek megválaszolására tartott szerdán tájékoztatót a Down Egyesület, hogy Pokorni Zoltántól megtudják, melyek azok a pontok, amelyek segíthetik, és melyek akadályozhatják a program folytatását, illetve teljes integráció kialakulását az oktatási rendszerben. A programról készült tanulmány szerint az integrációnak pozitív a hatása, azonban mindez kevés, ugyanis strukturális változásokra lenne szükség. Czeizel Barbara, a Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány vezetője úgy látja, a köznevelési törvényben egyáltalán nem kapott hangsúlyos szerepet a fogyatékos gyerekek korai fejlesztése, viszont a hagyományos oktatási intézményekbe csak azok a gyerekek integrálhatók, akik korai fejlesztésben vettek részt. Pokorni ugyan hangsúlyozta, hogy a közoktatási törvényben váltást jelentett, hogy az állam magához vonta az összes oktatási feladatokat, ám vitatott, hogy majd ezt hogyan tudja jól ellátni jövő januártól. Ennek ellenére a sérült és a fogyatékos gyerekek ellátásánál jónak tartja a centralizációt, hiszen az elmúlt húsz évben az önkormányzatok nem tudtak megbirkózni ezzel a feladattal. Mivel azonban az új köznevelési törvény különbséget tesz az állami, egyházi, illetve alapítványi, civil szervezetek által fenntartott intézmények között a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését főleg az utóbbi szervezetek látják el aggódnak működésük ellehetetlenülésétől. Mindemellett változást jelent majd, hogy az eddigi normatív finanszírozást felváltja a feladat alapú finanszírozás. Pokorni szerint az eddigi osztott finanszírozás (azaz az államtól kapott normatív támogatáshoz az önkormányzatok hozzátesznek) hatalmas, akár 400 százalékos különbségeket eredményeztek az egyes önkormányzatok pénzügyi támogatása között. Mint mondta, ezért a korábbi, egyébként átláthatatlan normatív támogatás megszüntetése indokolt. Azonban kérdéses, hogy az oktatási intézmények közötti különbségek kiegyenlítését miként hajtják majd végre. De eddig még azt sem látható, hogy például egy óvodai csoportnál hány pedagógust, hány fejlesztőt ismer majd el az állam, mint ahogyan az sem világos, hogy a működést biztosító többi költséget hogyan kapják majd meg az intézmények. Pokorni ugyanakkor kiemelte, a bérek finanszírozása nagyobb összegre jön ki, mint a normatív támogatás, de mivel azzal a kötöttséggel kapják meg a fenntartók, hogy kizárólag bérre lehet fordítani, mindez tönkreteheti ezeket az intézményeket. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

13 HVG.hu április 19. Az iskola nem kaszárnya" - iskolaőr helyett mást akar az LMP Az LMP véleménye szerint nem iskolaőröket, hanem pedagógiai asszisztenseket kellene alkalmazni az iskolákban jelentette ki csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. Az iskolaőrök alkalmazása egy valós problémára adott rendkívül rossz válasz minősítette a kormányzati honlapon szerdán közzétett tervezetet a frakcióvezető-helyettes. Hozzátette: valóban sok gyermek lemorzsolódik, sokan kerülik az iskolákat és az osztálytermekben időnként megjelenik a fizikai erőszak is. Szavai szerint az iskola viszont nem kaszárnya, mert nem csak az a cél, hogy fizikailag rend legyen a termekben, de az is, hogy az iskolákban töltött idő valóban a gyerekek épülésére szolgáljon. Felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány súlyos milliárdokat von ki az oktatásból, erőszakosan államosítani akarja az általános és középiskolákat, miközben politikailag motivált módon neveztek ki vezetőket. Hangsúlyozta, hogy pártjuk szerint jó minőségű iskolákra és oktatásra lenne szükség, miközben a pedagógusokat pedagógiai asszisztensek alkalmazásával tehermentesítenék. Utóbbiak külön tudnának foglalkozni azokkal a motiválatlan, lemorzsolódó gyerekekkel, akikre a jelenlegi rendszeren belül a pedagógusoknak nem mindig jut pluszidejük. Egy szerdán közzétett törvénytervezetből derül ki, hogy iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium (BM) tervei szerint. Az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt igazolatlanul elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést. Mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott, új köznevelési törvényt, hasonlóan a rendőrségről szóló jogszabályhoz, amelyben kimondanák: azt a tanköteles korú diákot, aki nem tudja igazolni, hogy a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozásról engedéllyel hiányzik, a rendőrök az igazgatóhoz kísérhetik, vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés után oda útba indíthatják HVG.hu április 19. Speciális képzést kapnának az iskolaőrök Az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása - mondta az MTI-nek a Belügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Szabó Linda - utalva az MSZP-nek a kezdeményezést támadó közleményére - azt hangsúlyozta: szó nincs erőszakosságról, rendészeti szervezetről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról. Hozzátette, a kormány célja, hogy gondoskodjon az iskolákban a biztonságról - a gyerekekéről és a pedagógusokéről egyaránt. Az iskolaőr feladata, hogy megóvja és fenntartsa ezt a biztonságot, ne mászkálhassanak idegenek ki-be az intézményekben, mint ahogy ez sok esetben megtörtént - jegyezte meg. A tervekről szólva a szóvivő elmondta: az iskolaőrök speciális képzést kapnának, hogy értsenek a rendfenntartáshoz és a gyerekek nyelvén egyaránt. Az iskolaőr - fejtette ki - azzal egyenértékűen fog KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

14 fellépni, amit tapasztal. Példaként említette, ha például lopáson érnek valakit az iskolában, a tettest ugyanúgy visszatarthatják, mintha ez az utcán történik bárki mással. Az iskolaőrök az iskola falain belül betartatják a házirendet és megakadályozzák, hogy bűncselekmények történhessenek - mutatott rá. Nagy Linda beszélt arról is, hogy több iskolafenntartó pozitívan fogadta a kezdeményezést. Elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal összhangban készül el a jogszabálytervezet, amely május közepén kerülhet a parlament elé. A szóvivő arra a kérdésre, hogy becsléseik szerint hány iskolaőrre van szükség, azt mondta: ez egy lehetőség, az intézmények dönthetik el, hogy szükségesnek tartják-e és hány iskolaőr tudja garantálni a biztonságot. Az MTI szerdán számolt be a kormányzati honlapra felkerült tervezetről, amely szerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium tervei szerint. Az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt - igazolatlanul - elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést A kormányzati honlapon közzétett törvénytervezet szerint mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott, új köznevelési törvényt, hasonlóan a rendőrségről szóló jogszabályhoz, amelyben kimondanák: azt a tanköteles korú diákot, aki nem tudja igazolni, hogy a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozásról engedéllyel hiányzik, a rendőrök az igazgatóhoz kísérhetik, vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés után oda útba indíthatják. Az MSZP Pedagógus Tagozata csütörtökön közleményben reagált a tervezetre, jelezve, hogy megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a hírt. Magyar Nemzet, Hír TV április 20. Iskolaőrökkel tartatná be a rendet a BM + letölthető interjú A Belügyminisztérium (BM) tervei szerint egyenruhás iskolaőröket alkalmazhatnak az oktatási intézmények. Erről a közoktatásért felelős államtitkár beszélt a Hír Televízió Rájátszás című műsorában. Glovicki Zoltán szerint az iskolaőrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt elhagyják az iskolát, valamint jogosultak lennének betartatni a házirendet, illetve elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el. Arra van eszközrendszere, hogy megakadályozzon konfliktusokat fogalmazott Gloviczki Zoltán. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: amennyiben tettlegességről van szó, ott természetesen ennek a megakadályozásához szükséges fizikai erőt is használhat KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

15 Népszabadság április évesen munkába küldenék, akit lehet Nem ördögtől való 15 éves korban munkába lépni ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök két éve, a Széll Kálmán Terv bejelentésekor. Ezt még azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy eredetileg 15 éves korra szállították volna le a tankötelezettség határát, amit a köznevelési törvény elfogadásakor 16 évre módosítottak. Orbán akarata most mégis érvényesül: egy újabb módosítás már beengedné a 15 éveseket is a vállalati munkába. A kormány tavaly kialakította a szakképzés új rendszerét, amelyben több gyakorlatot és lényegesen kevesebb közismereti órát kapnak a diákok. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újabb módosító indítvánnyal rukkolt elő: nemsokára szavaz arról a jogszabálytervezetről a parlament, amely alapján a szakiskolásokkal már a 9. évfolyamtól tanulószerződést lehet kötni iskolai tanműhelyen kívül, vállalatoknál. Vagyis: az általános iskolából kikerülve már munkába is állhatnak. A másik módosítás a szakiskolákban a közismereti tartalom arányát módosítaná minimum 33 százalékról maximum 33 százalékra. A korábbi négyről három évre csökkentett szakképzésben a maximum 33 százalék azt jelenti, hogy órát kapnak majd a diákok a teljes képzési idejük alatt. Ez nagyon kevés. Sem arra nem elég, hogy ezeknél a gyerekeknél az írás-olvasás hiányát pótoljuk, sem arra, hogy a szakképesítést megszerezzék mondja Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke, aki a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola igazgatójaként is rálát a rendszerre. Arra már végképp semmi esély, hogy egy ennyire megcsonkított közismereti oktatási keretbe beleférjenek olyan tárgyak, mint idegen nyelv, informatika, vállalkozási ismeretek. Szenes szerint érthetetlen, miért lehet már 14 évesen cégekhez küldeni a diákokat. Korábban mielőtt vállalatokhoz kerültek volna, vizsgát kellett tenniük, számot kellett adniuk gyakorlati tudásukról. Ez alapján látható volt, rendelkezik-e a gyakorlathoz szükséges szakmai alapismeretekkel a tanuló. Kizárt dolognak tartom, hogy éves, írni-olvasni alig tudó diákokkal, akiket egyébként oktatni, nevelni kellene, érdemi szakmunkát lehet végeztetni. Segédmunkások és csicskások lesznek. Majd cigarettáért meg szalámis zsemléért küldik őket fejti ki Szenes György. Szerinte nincs értelme annak a gyakran hangoztatott elvárásnak, hogy munkahelyre kész szakembereket kell képezni. Ilyen a világon sehol sincs. Attól jó egy szakmunkás, ha könnyen megtanulja az új ismereteket a munkahelyén mondja. Annyira kevés idejük marad tanulni ezeknek a fiataloknak, hogy idegen nyelven még köszönni sem tudnak majd. Megkérdeztük, nem indokolható-e a kormány átalakító szándéka azzal, hogy az elmúlt években túl sok volt a közismereti tárgy a szakiskolában. A képzésben járatos szakemberek kritizálták azt a korábbi rendelkezést is, hogy a 10. évfolyamig nem lehetett szakmai gyakorlatot és elméletet oktatni a szakiskolákban. A gyerekek már hatodikban is utáltak történelmet meg földrajzot tanulni. Az arany középút az lenne, ha beengednénk a tanulókat már az első évben a tanműhelyekbe, ezzel sikerélményhez jutnának, de a közismereti tárgyakkal párhuzamosan tanítanánk őket a szakmájukra állítja Szenes György. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

16 Magyar Nemzet április 21. Jönnek a kötelező hit- és erkölcstanórák Megindult az egyeztetés az egyházak és a kormányzat között az iskolai hit- és erkölcstanórák bevezetésével kapcsolatban. A végrehajtási szabályok nyár végére készülnek el értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, az új tantárgyak 2013-as indítása nemcsak az állami iskolák diákjaira, hanem minden Magyarországon tanuló általános iskolásra vonatkozik. Ismeretes, a köznevelési törvény értelmében 2013 szeptemberétől kötelező jelleggel beépítik az általános iskolák órarendjébe az erkölcstant, de aki szeretne, ehelyett egyházi személy által szervezett hittanra is jelentkezhet. Az új tárgyakból hetente egy foglalkozáson kell részt venni, amelyen várhatóan speciális számonkérés lesz, vagyis a teljesítményt nem ugyanúgy osztályozzák majd, mint például egy történelem- vagy a matematikaórán. A tervek szerint nem lesz központilag meghatározott tananyag sem, az iskolák, illetve az oktatást végző egyházak szabadon eldönthetik, hogy melyik tankönyvből oktatnak, és a szülők is maguk választhatják meg, hogy melyik egyház hitoktatására íratják be gyermekeiket. A lap információi szerint az erkölcstanórákat az iskolák tanítói, tanárai fogják tartani várhatóan hatvanórás továbbképzés után, ám a hittan esetében a tanórák megszervezésétől és megtartásától kezdve a hitoktató alkalmazásán és ellenőrzésén át a tanagyag meghatározásáig minden az egyházi jogi személy feladata lesz. A szükséges tárgyi feltételeket viszont mindkét esetben az oktatási intézmény köteles megteremteni. A pedagógus-szakszervezetek elutasítják a változást, szerintük a kötelezővé tétel sértheti a világnézetileg semleges oktatáshoz való jogot. MTV Híradó április 21. KIM: egymilliárd forint roma szakkollégiumok támogatására A szaktárca olyan komplex szolgáltatások támogatását biztosítja a pályázaton keresztül, amelynek célja a hátrányos helyzetű hallgatók lemorzsolódásának megakadályozása. Roma szakkollégiumok támogatására 1,15 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot szombaton a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pályázati kiírás célja, hogy a roma szakkollégiumok olyan komplex hallgatói szolgáltatásokat biztosítsanak a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású hallgatók számára, amelyek hozzájárulnak tanulmányaik sikeres befejezéséhez, a lemorzsolódás csökkentéséhez, illetve társadalmi szerepvállalásuk megerősítéséhez. A tájékoztatás szerint egyedüli pályázóként, illetve konzorciumvezetőként államilag elismert, roma szakkollégiumot működtető felsőoktatási intézmények, illetve szakkollégiumi tevékenységet folytató vagy szakkollégiumként működő KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

17 diákotthonok és azok fenntartói pályázhatnak. A konzorcium tagjai felsőoktatási intézmények lehetnek, de együttműködés kialakítható más szervezetekkel is. Egy jelentkező 60 és 250 millió forint közötti összeget nyerhet el, a pályázatokat július 2. és július 31. között lehet leadni. A már működő egyházi és állami felsőoktatási intézmények által alapított roma szakkollégiumok eddigi tapasztalatai alapján a közösségépítés, az identitás erősítése (történelem és kultúra megismerése, nyelv elsajátítása) és a hallgatói juttatások biztosítása hozzájárul a hallgatók felsőoktatási sikereihez, elsősorban a diploma megszerzéséhez. A szakkollégiumok emellett erősítik a hallgatók felelősségtudatát és a társadalmi szerepvállalás iránti igényét - fogalmaznak a közlemény. A pályázati kiírás a és honlapokon érhető el. Népszabadság április 21. Baltával esne a Corvinusnak a kormány? "Vadabbnál vadabb elképzelések láttak napvilágot az elmúlt napokban a Corvinus Egyetem szétcincálásának lehetséges forgatókönyveiről, ezért világos beszédet várunk Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől, akihez a hétfői parlamenti ülésen kérdést is intézünk az ügyben" - tette közzé az LMP. Az ellenzéki párt közleménye szerint ha a kormány folytatja a felsőoktatás szétdúlását, annak akár a nemzetközileg jegyzett egyetem is áldozatul eshet. Az ország egyik legszínvonalasabb képzését nyújtó egyeteme, a Corvinus lehet a kormányzati megszorítások következő áldozata - legalábbis az LMP szerint. A párt két parlamenti képviselője - Karácsony Gergely és Osztolykán Ágnes - által jegyzett közlemény emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban vadabbnál vadabb elképzelések láttak napvilágot a budapesti Corvinus Egyetem szétcincálásának lehetséges forgatókönyveiről. Az LMP-s politikusok emlékeztetnek arra, hogy egy évvel ezelőtt röppentek fel az első hírek az intézmény bezárásáról, ám a hangos tiltakozások miatt akkor visszatáncolt a tervtől a minisztérium. "A friss hírek azonban egy kiszivárgott minisztériumi koncepció alapján arról szólnak, hogy az tizenkéttizenhárom fejlesztési pólust hoznának létre, és a Corvinus karait három ilyen pólushoz csapnák hozzá, ami a most még független intézmény jelenlegi működésének végét jelentené. Hallottunk ennél vadabb elképzelésekről is, amelyek szerint az egyetem diákjait és tanárait egyszerűen szétosztogatnák a többi egyetem között" - fogalmaz a közlemény. Az ellenzéki képviselők szerint a koncepció ugyan a párhuzamos és felesleges kapacitások leépítéséről beszél, ám az eddigi oktatáspolitika alapján nyilvánvaló, hogy a kabinet a kapacitások általános csökkentésére törekszik. Ezt egyértelműen mutatja, hogy a felsőoktatásra szánt költségvetési kiadások GDP-arányos ráfordítása Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hivatalba lépése óta 17 százalékkal csökkent - emlékeztet a közlemény. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

18 MTV- Duna TV április 22. Cáfolat: még nincs döntés a 2013-as felsőoktatási keretszámokról - letölthető interjúval Sajtóhírek szerint jövőre megszűnhet az ingyenes jogászképzés. A minisztériumban azt mondják: a keretszámokat ősszel határozzák meg, és úgy, hogy figyelembe veszik az idei jelentkezési adatokat. Még nincs döntés a 2013-as felsőoktatási keretszámokról - így reagált az oktatási tárca azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint jövőre megszűnhet az ingyenes jogászképzés. A minisztériumban azt mondják: a keretszámokat ősszel határozzák meg, és úgy, hogy figyelembe veszik az idei jelentkezési adatokat. Ősszel 100 jogászhallgató kezdheti meg tanulmányait állami ösztöndíjasként. Szeptembertől csak az Eötös Lóránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem indíthat ilyen képzést: az intézmények ötven-ötven hallgatót vehetnek fel. Sajtóhírek szerint 2013-tól már ezen a két egyetemen is megszűnik az ingyenes jogászképzés, az oktatási tárca pedig a műszaki, valamint az informatikai alapszakok keretszámait is jelentősen csökkentené. Az oktatási államtitkárságnál azt mondják: még nem döntöttek a 2013-as keretszámokról és arról sem, hogy megszüntetik-e az ingyenes jogászképzést. Az állami ösztöndíjas képzésre felvehetők számát úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik az idei jelentkezési adatokat is. "A tervezés folyamatban van, olyan tervszámok nincsenek jelen pillanatban, amelyekről érdemi vitát kellene kezdenünk. Amint lesznek, és ezek mögött lesz világos tárcaálláspont, akkor természetesen megkezdjük a szakmai szervezetekkel az egyeztetést" közölte Kiss Norbert, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára. Állami ösztöndíjas képzésre idén több mint 33 ezer hallgatót vehetnek fel. Közülük több mint 27 ezren alapképzésen, csaknem 2500-an egységes, osztatlan képzésen, 3500-an pedig felsőfokú szakképzésen vehetnek majd részt. Ezen felül ősztől an állami részösztöndíjasként tanulhatnak tovább. Ezekre a képzésekre összesen csaknem 88 ezren jelentkeztek első helyen. Emellett az állam hallgató mesterképzését is fizeti. Ezekre a képzésekre összesen csaknem 22 ezren jelentkeztek első helyen. A költségtérítéses szakokon tanulók pedig kérhetik a Diákhitel 2-őt, amit szeptembertől igényelhetnek. meg_nincs_dontes_a_2013_as_felsooktatasi.aspx KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

19 Országos hírek Magyar Nemzet április 16. Milliókat kapnak a rektorok A korábbi 12 helyett már csak öt rektor keres havi bruttó kétmillió forintnál többet. A legjobb fizetést a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szent István Egyetem vezetője viheti haza, míg a legkevesebb pénz a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorának jár tudta meg a Magyar Nemzet. lap hétfői számában arról ír, hogy 57 millióról 46 millióra csökkent az állami felsőoktatási intézmények rektorainak fizetése a legutóbbi, 2010-es közzététel óta. A legmagasabb juttatást, havi bruttó forintot idén Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, Solti László, a Szent István Egyetem rektora és a Pécsi Tudományegyetem élén álló Bódis József kapja. A második legjobb bért, forintot Mezey Barna, az ELTE első embere viheti haza, pontosan kétmillió forinttal pedig Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora következik a sorban. A legrosszabbul a művészeti intézmények rektorai keresnek: Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetője 1,3 milliót, a Magyar Táncművészeti Főiskola élén álló Szakály György 1,2 milliót kap, végül Ascher Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora zárja a sort, akinek járandósága a korábbi évekhez hasonlóan még mindig 1,1 millió forint. A legnagyobb mértékben a szegedi intézményvezető fizetése esett vissza: míg 2010-ben 3,5 millióval ő vezette a fizetési listát, az idei 1,8 milliójával már csak a 17. a sorban. A Magyar Nemzet ugyanakkor hangsúlyozza: egy magyar rektor nagyjából tizedannyit keres, mint nyugatabbra élő kollégája. A legjobb fizetést tavaly az Oxford University alelnöke, Andrew Hamilton vehette fel, aki munkájáért összesen 424 ezer fontot, vagyis több mint 140 millió forintot kapott. A legjobban fizetett rektor pedig csaknem ötvenmillió forintnak megfelelő havi bérrel R. Gerald Turner, az amerikai Southern Metodist University vezetője. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

20 KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április