PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gyır, 200. április

2 2 TARTALOMJEGYZÉK B e v e z e t é s 3. oldal I. Alapelvek 5. oldal I/1. Az iskola célrendszere 5. oldal I/2. Az iskola képzési rendje 5. oldal I/3. Eljárási rend 6. oldal II. Tehetséggondozás, személyiség- és közösségfejlesztés 7. oldal Beilleszkedési magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység III. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8. oldal Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, szociális hátrányok enyhítése IV. A tanulók fizikai állapotának mérése 9. oldal V. Nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendszere 13. oldal Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai VI. Az iskolahasználók együttmőködési formái 15. oldal VII. Az iskola élet- és munkarendje, hagyományok VII/1. Az iskola munkarendje VII/2. Az iskola hagyományai 15. oldal 15. oldal 16. oldal VIII. Tárgyi, személyi feltételek 17. oldal VIII/1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek 17. oldal VIII/2. Szakmai, személyi feltételek 18. oldal IX. Egészségnevelési és környezeti nevelési program 18. oldal X. Helyi tanterv 22. oldal XI. Szakmai program 28. oldal XII. Taneszközjegyzék ZÁRADÉK 3. oldal 35. oldal 2

3 3 A RICHTER JÁNOS ZENEMŐVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BEVEZETİ Gyır város elsı zeneiskoláját 187-ben alapította Richter Antal. Az iskola késıbb a Gyıri Ének-Zene Egylet tulajdona lett.a zeneegyleti zeneiskola utóda a Richter János Zenemővészeti Szakközépiskola, amely 196-ban alakult meg.az iskola elsıdleges célja a középiskolás korú, tehetséges fiatalok felkutatása és felkészítése a zenei pályára. Az intézményben a zenekar összes hangszerén kívül zongora-, orgona-, csembaló-, magánének -, zeneszerzés-, szolfézs-zeneelmélet tanszak és egyházzenei fakultáció mőködik. Az intézmény párhuzamos mővészeti képzést folytat de a zenei szakképzésre a közismereti tanulmányoktól függetlenül is lehetıséget ad. A közismereti képzés négy éves, a tanulmányi idı végén érettségi vizsga tehetı. A zenei tanulmányok ideje párhuzamos képzés esetén öt év, érettségizettek részére három év. A képzési idı végén szakmai vizsga tehetı. A kiadott bizonyítvány az Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakképesítést igazol. A szakközépiskola által kiadott érettségi bizonyítvány korlátozás nélkül jogosít felsıfokú tanulmányok folytatására. A zenei képzésen túl nagy gondot fordítunk a tanulók nyelvi képzésére és az informatika zenei alkalmazásaira is. Az idegen nyelvet magas óraszámban és kis csoportokban oktatjuk. Iskolánkban mőködik a nemzetközi hírő Gyıri Leánykar, a zenekari játékot szimfonikus és fúvószenekarban sajátíthatják el a növendékek. Kotta- és zenemőtárunk egyedülálló a régióban. Általános iskolás korú tehetséges gyermekek zenei képzésével is foglalkozunk. Részükre és néhány, a zeneiskolai korosztálynál idısebb hallgató részére zeneiskolai tagozatot is mőködtetünk, melynek célja a szakképzésben való részvétel elıkészítése. Az iskola növendékei részben Gyırbıl, nagyobb részben Észak-Dunántulról, kisebb részben az egész országból és a határon túli magyar területekrıl érkeznek. A nem gyıri leány tanulók részére az iskola épületében kollégium mőködik. A vidéki fiú tanulók kollégiumi elhelyezése biztosított. Az iskola épülete a századfordulón készült, az oktatás céljainak megfelel. A belváros szélén, ritkán lakott területen fekszik, nagy, füvesített, sportolásra is alkalmas udvarral. A tantermek hangszigeteltek. Az épületek világítása megfelelı, főtése korszerő. A tantermek száma 29. A tantermeken kívül hangversenyterem, könyvtárterem, tanulószoba és számítástechnika-terem segíti az oktató-nevelı munkát. 3

4 A tanulási idı alatt növendékeink számára hangszereket kölcsönzünk, gyakorlási lehetıséget biztosítunk. Az iskola tanárai mővésztanárok, akik az ország jelentıs zenei együtteseiben tevékenykednek, rendszeresen hangversenyeznek ill. fıiskolai tanárok vagy szakterületeiken kutatók, publikálók. Iskolánk gyakran színtere országos és helyi zenei versenyeknek, országos zeneiskolai versenyek területi válogatóinak. Nemzetközi mesterkurzusaink elsısorban orgona és zongora szakon jelentısek. Egykori növendékeink megtalálhatók magyar és külföldi egyetemek hallgatóiként, nagyhírő magyar és európai együttesek mővészeiként vagy magyar és külföldi egyetemek, fıiskolák tanáraiként. Az iskola Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában, a Közgyőlés felügyelete alatt mőködı többcélú helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény. Az iskola jogi személy. Az iskola igazgatóból, nevelıtestületbıl és egyéb személyzetbıl áll. Az igazgató a nevelıtestület tagja. Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat útján Gyır Megyei Jogú Város Közgyőlése bízza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató magasabb vezetı beosztású közalkalmazott. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola a szakközépiskolai és kollégiumi nevelést, többcélú tevékenységét közös igazgatású intézményként, szakmailag egységes szervezet keretében végzi. A szakközépiskolában a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdıdik. A szakképzés az Országos Szakmai Jegyzék (OSZJ) és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott évfolyamon fejezıdik be. A kiadható szakképesítés: ZENÉSZ (a mőfaj, a szak és a hangszer megjelölésével) OKJ azonosítószáma: , és ÉNEKES (mőfaj és szak megjelölésével) OKJ azonosítószáma: Az iskola alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adja a sz. tulajdoni lapon és a 632. helyrajzi számon nyilvántartott Gyır, Rákóczi Ferenc u.57.sz. alatti ingatlant és a rajta álló épületeket. Az épületben közös igazgatással mőködik a kollégium. A fenti ingatlan-vagyonokat az iskola tartja nyilván. Az iskola használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben és végrehajtási rendeleteiben, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak érdekében.

5 5 Az iskola önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökbıl, munkaterve alapján látja el. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. I. ALAPELVEK I/1. AZ ISKOLA CÉLRENDSZERE Az iskolánkban folyó tanulmányi munka célja olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása, amelyek felkészítik a tanulót a zenész szakmai követelmények teljesítésére és közismereti tárgyakból a középszintő érettségi bizonyítvány megszerzésére. Az iskola kívánságra felkészít emeltszintő érettségi vizsga letételére is. Célunk, hogy tanulóink korszerő, továbbfejleszthetı ismereteket, széleskörő mőveltséget szerezzenek, legyenek képesek a középfokú szakképesítéssel betölthetı munkakörök ellátására. Tanulóink nagy többsége továbbtanulásra jelentkezik hazai és külföldi felsıoktatási intézményekbe, célunk, hogy legyenek képesek megfelelni a felsıfokú intézmények felvételi követelményrendszerének. I/2. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE Iskolánkban három típusú zenei képzés folyik: A./ szakközépiskolai párhuzamos képzés, B./ szakképzés a 12. évfolyam elvégzése után, C./ alapfokú zeneiskolai képzés (külön engedély alapján) A./ A szakközépiskolai képzés öt éves (9-l3. évfolyamok). A 9-l2. évfolyamokon a zenével párhuzamos közismereti oktatás folyik, amely a 12. évfolyam végén középszintő közismereti érettségi vizsgával zárul. A 13. szakképzı évfolyam végén zenész ill. énekes szakképesítést adunk mőfaj és szak megjelölésével az OKJ szerint. A 10. évfolyam végén tanulói kérésre alapmőveltségi vizsga tehetı, de ez a továbbtanulásnak nem feltétele. A párhuzamos képzés keretében lehetıséget nyújtunk más iskolák nappali tagozatos tanulóinak a zenei oktatásban való részvételre. A zenei képzési idı számukra is öt év, melynek elvégzése után szakképesítést szerezhetnek. B./ Érettségi bizonyítvánnyal rendelkezık számára három éves kiegészítı szakképzést biztosítunk. Ennek tananyaga tartalmában megegyezik az ötéves képzés tananyagával és azzal megegyezı szakképesítést nyújt. 5

6 6 C./ Iskolánk feladatának tekinti a tehetséges általános iskolás korú fiatalok felkutatását és zenei pályára való felkészítését. A zeneiskolai tagozat tanulói a zeneiskolai B-tagozat pedagógiai programja szerinti képzésben részesülnek. Tanulmányaik befejezésekor zeneiskolai bizonyítványt kapnak. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje. A./ A szakközépiskolai közismereti tárgyakból hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok mőködnek a osztályig. Ezt a struktúrát csak az idegennyelv és az informatika oktatásával bontjuk meg évfolyamonként két-két csoportra. B./ I/3. A./ A zenei oktatás csoportba sorolásának rendje: - Egyéni órák - 60 perces órák (hangszeres és magánének oktatás) - Kiscsoportos órák (1-3 fı) 5 perces órák (zeneszerzés elmélet) - Kiscsoportos órák (1-3-fı) 60 perces órák (partitúraolvasás, hangszerelés) - Kiscsoportos órák (3-6 fı) 5 perces órák (zeneelmélet) - Csoportos órák (max fı) 5 perces órák (szolfézs, hangszerismeret) - Csoportos órák (max. 25 fı) 5 perces órák (zeneirodalom, népzene) - Nagyobb csoportos órák, létszámhatár nélkül (zenekarok, énekkarok) ELJÁRÁSI REND A szakközépiskolába lépés feltételei párhuzamos képzés esetén: - 8. osztályos bizonyítvány - egészségügyi alkalmassági vizsgálat - eredményes szakmai alkalmassági vizsga. A szakmai alkalmassági vizsga anyagát az iskola a jelentkezık rendelkezésére bocsátja, a zeneiskolai tantervek is tartalmazzák. Az iskola minden év novemberétıl kezdve díjmentes elıkészítı foglalkozásokat tart leendı növendékei részére. Ezek idıpontjáról az érdekelt zeneiskolákat értesíti. A felkészítı foglalkozásokon való részvétel nem kötelezı. A szakmai alkalmassági vizsgára a felvétel évében, a jogszabályban meghatározott rend szerint kell jelentkezni. A szakmai alkalmassági vizsgán meg nem felelt tanulók szülei panasztételi joggal élhetnek a jogszabályban meghatározottak szerint. - A 3 éves kiegészítı képzésre történı felvétel feltételei: - érettségi bizonyítvány - egészségügyi alkalmassági vizsgálat - szakmai alkalmassági vizsga. 6

7 7 - A zeneiskolai képzésre történı felvétel feltétele: - szakmai alkalmassági vizsga. B./ Belépés felsıbb évfolyamokra a következı feltételekkel lehetséges: - egészségügyi alkalmassági vizsgálat - szakmai alkalmassági vizsga - különbözeti vizsga (szükség szerint) - a jelentkezı iskolai végzettségét igazoló bizonyítványok. C./ Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: - eredményesen befejezett tanév (legalább elégséges osztályzat minden tantárgyból) - elégtelen évvégi osztályzat esetén szakközépiskolai osztályban két tárgyból javító vizsga tehetı, kettınél több tárgyból az elégtelen évvégi osztályzat évismétlést von maga után. A 3 éves kiegészítı képzésben illetve zeneiskolai képzésben 1 tárgyból tehetı javító vizsga, két elégtelen osztályzat évismétlést von maga után. D./ Kilépés az iskolából - a tanulói jogviszony megszőnése az évi Közoktatási Törvény 75. -a szerint történhet. II. TEHETSÉGGONDOZÁS, SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Az iskola speciális jellegébıl adódó alapvetı feladata a zenei tehetség felismerése, kibontakoztatása, a felelısségteljes pályaorientáció. Tanulóink személyiségfejlıdése nemcsak a szakmai jártasság, hanem a szocializációs készségek (együttélési normák felismerése, betartása, empátia, tolerancia) fejlesztését is magában foglalja. A kamaracsoportokban, zenekarokban, énekkarban végzett tevékenység a csapatmunka, az együttmőködési, beilleszkedési készség fejlıdését szolgálja. Iskolánk nem hétköznapi szakmát oktat tanítványainak. Tanári munkánk során tehetséges fiatalokkal dolgozunk. Ez nagy felelısséget ró pedagógusainkra. A tehetség azonban 7

8 8 nemcsak adomány a sorstól, hanem felelısség is. Az alkalmazkodás, a megértı együttmőködés és az egyéni érdekek alárendelése egy közös cél érdekében éppúgy tananyag diákjaink számára, mint a szakmai tudás mesterfogásait megismertetı hangszeres órák és az általános mőveltséget adó közismereti tárgyak ismeretanyaga. Biztosítanunk kell a növendékek konfliktusmentes átlépését az alapfokról a szakközépiskolába, mindvégig szem elıtt tartva személyiségük harmonikus kibontakoztatását, a reális önértékelés képességének kialakulását, amelynek egészséges, minden pályán szükséges önbizalommal kell társulnia. III. AZ IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE Közvetlenül a tanév kezdetén az osztályfınökök felmérik tanulóink szociális helyzetét. Egyenként, személyesen is beszélgetnek a tanulókkal. Ezek az alkalmak idıben feltárják azokat a problémákat, melyekben segítségre szorulnak. Tanulóink nagyon gyakran csak osztályfınökük és az ifjúságvédelmi felelıs bíztatására élnek azokkal a támogatási lehetıségekkel, melyekkel nehéz anyagi helyzetükben csökkenthetik megélhetési költségeiket tanulmányaik idején. /Pl. gyermekétkeztetési támogatás, tankönyv és kottasegély, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, stb./ Mivel iskolánkban a zenei tanítás egyéni órák keretében és kisebb csoportokban történik, lehetıség van a növendékekkel személyes kapcsolat kialakítására, valamint egyéni beszélgetésekre. Az ifjúságvédelmi felelıs tanár - aki egyénileg és csoportban is foglalkozik a növendékekkel - állandó jellegő, jó kapcsolatot tart fenn a zenetanárokkal és osztályfınökökkel. A megbeszélések így remélhetıen teljes mértékben fel tudják deríteni valamennyi diák esetében a problémákat, a potenciális vagy valódi veszélyeztetettséget. Iskolánk a megismert és feltárt indokoltság esetén térítési-/tandíjkedvezményben részesíti az egyébként fizetésre kötelezett szakmai tagozatos és zeneiskolai osztályos tanulókat. Roma származású tanulóink többnyire gond nélkül beilleszkednek a közösségbe. Mindezek mellett tanáraik minden egyes esetben figyelemmel gondozzák tehetségük kibontakoztatását, eredményeik eléréséhez sokkal több törıdést igényelnek és kapnak. 8

9 9 Hasonlóan megkülönböztetett figyelemmel fordulnak tanáraink az itt tanuló szlovákiai magyar diákok felé is. Segítjük kollégiumi elhelyezkedésüket, az ıket megilletı juttatások is biztosítottak számukra. Komoly gondot jelentenek az elvált és/vagy munkanélküli szülık gyermekeinek problémái. A bizonytalan családi háttér - súlyos lelki instabilitást okozva - gátolja ıket szakmai- és személyiségfejlıdésükben. Ezekben az esetekben konzultálunk az iskolaorvossal, felvesszük a kapcsolatot pszichológussal is. A legtöbb esetben a szülıkkel külön-külön, személyesen is elbeszélgetünk. A drog- és bőnmegelızési program részeként osztályfınöki órák, kollégiumi foglalkozások keretében szervezett foglalkozásokon vesznek részt tanulóink. Rendszeres fogadóórát tartó védını segít az egészséges életmódra nevelésben, felvilágosító munkáját személyes, négyszemközti beszélgetések formájában végzi. Iskolánk tanárai - a tanítás speciális jellegébıl fakadóan - kihasználnak minden személyes találkozási lehetıséget arra, hogy diákjaink tehetségüket mind jobban kibontakoztassák, szakmailag érett, lelkileg kiegyensúlyozott emberré váljanak. IV. TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Iskolánk sajátossága miatt tanulóink a testnevelési órákon úsznak.. Ezért az általánosan elıírt fizikai állapotmérési tesztet nem végezzük el, helyette az úszásra adaptálva mérjük a gyermekek fizikai teljesítményét. Cél: A tanulók ismerjék meg az úszásnemeket, és kettıt (mell és hátúszás) sajátítsanak el helyes technikai végrehajtással. Legyenek tisztában az úszásnak, a vízi gimnasztikának mint sportágnak az egészségre és a kondicionális képesség fejlesztésére kifejtett pozitív hatásaival, valamint rehabilitációs hatásával, mely az egyoldalú hangszeres tartás okozta deformitások megelızésére, kompenzálására alkalmas. Tananyag: Két úszásnem technikai végrehajtása. A kar- és lábmunka csiszolása, könnyített és nehezített körülmények között. Stílusgyakorlatok, légzéstechnikák. Rajtok és fordulók. Vizigimnasztika, súlypont-terheléses gyakorlatok, hátizomerısítés. Követelmény: A tanulókat a kilencedik évfolyam elsı óráin osztjuk be elıképzettségük alapján az I., II., III., IV. azaz az úszni nem tudó szintbe. A vizigimnasztika órákon való részvétel megfelel a tanuló szintjének megfelelı hossz leúszásának. I. osztály I. szint: Összteljesítmény: 12 x 1000 m = 12 km Szintidı: 1 km = 0 perc Technika: 50 m mell, 50 m hát, 50 m gyorsúszás 9

10 10 II. szint: Összteljesítmény: 12 x 500 m = 6 km Szintidı: 500 m = 30 perc Technika: 50 m mellúszás, szabályos légvétellel 50 m hátúszás, folyamatosan III. szint: Összteljesítmény: 12 x 250 m = 3 km Szintidı: 250 m = 25 perc Technika: 50 m mellúszás, szabályos légvétellel 50 m hátúszás IV. szint: Összteljesítmény: mellen és háton 25 m folyamatos úszás szabályos technikával, mellúszásnál fej a vízben II. osztály I. szint: Összteljesítmény: 12 x 1000 m = 12 km Szintidı: 1 km = 0 perc Technika: 50 m mellúszás = 0 mp 50 m hátúszás = 0 mp 50 m gyorsúszás - rajtfejes II. szint: Összteljesítmény: 12 x 500 m = 6 km Szintidı: 500 m = 30 perc Technika: 50 m mellúszás = 55 mp 50 m hátúszás = 50 mp 25 m gyorsúszás - rajtfejes III. szint: Összteljesítmény: 12 x 250 m = 3 km Szintidı: 250 m = 25 perc Technika: 25 m mellúszás, szabályos légvétellel 25 m hátúszás III. osztály I. szint: Összteljesítmény: 12 x 1200 m = 1, km Szintidı: 1200 m = 5 perc Technika: 50 m mellúszás = 0 mp 50 m hátúszás = 0 mp 50 m gyorsúszás = 0 mp - rajtfejes - forduló mell-és gyorsúszásnál II. szint: Összteljesítmény: 12 x 900 m = 11,1 km Szintidı: 900 m = 0 perc 10

11 11 Technika: 50 m mellúszás = 5 mp 50 m hátúszás = 5 mp 25 m gyorsúszás - rajtfejes - forduló mell-és hátúszásnál III. szint: Összteljesítmény: 12 x 500 m = 6 km Szintidı: 500 m = 30 perc Technika: 50 m mellúszás = 55 mp 50 m hátúszás = 50 mp 25 m gyorsúszás - rajtfejes IV. osztály I. szint: Összteljesítmény: 12 x 500 m = 6 km Szintidı: 500 m = 30 perc Technika: 50 m mellúszás = 55 mp 50 m hátúszás = 50 mp 25 m gyorsúszás - rajtfejes II. szint: Összteljesítmény: 10 x 900 m = 9 km Szintidı: 900 m = 35 perc Technika: 50 m mellúszás = 5 mp 50 m hátúszás = 5 mp 25 m gyorsúszás - rajtfejes - forduló mell-és hátúszásnál Gyógytestnevelés: Az iskola diákjai többek között különbözı hangszereken folytatnak tanulmányokat (ütıs, billentyős, vonós, réz-és fafúvós hangszereken), mely a középiskolai közismereti és szakmai tananyag elsajátítása mellett napi több órás egyéni gyakorlást igényel. A sokszor - hangszertıl függıen - speciális testtartást igénylı gyakorlás az érzékszervek mellett (látás, hallás) fokozottabb terhelést jelent a tanulók tartó-és mozgatórendszerére is. Ezért az intézményben tanuló fiatalok egészségi állapotára fokozottabb figyelmet kell fordítani. Az intézmény sajátos jellege miatt, a nevelés és az oktatás folyamatában kiemelt szerepet kap a gyógytestnevelés, mivel sajátos feladat. Célrendszerével, eszközeivel, tartalmával jelentısen hozzájárul e speciális területen tanuló fiatalok egészségi állapotának javításához. Ugyanakkor az egészségesek körében preventív hatással bír. 11

12 12 A tanulók állapotfelmérését az iskolaorvos és a testnevelık együttesen végzik el, mely során a következı elváltozások állapíthatók meg: 1./ A tartó- és mozgatórendszer elváltozásai közül Scoliosis dorsal Kyphoscoliosis Scheuermann-féle kyphosis Bokasüllyedés Ezen kívül elıfordul a hanyag testtartású, gyenge vázizomzattal rendelkezı tanuló is. 2./ A belgyógyászati és egyéb betegségek közül Eczema Pajzsmirigyelváltozás Asthma Obesitas Juvenilis hípertónia Szabálytalan szívmőködés (actio cordis aritmia) A gyógytestnevelési órákon - ahol maximum 3- fıs csoportok vesznek részt - differenciált foglalkozás zajlik. A különbözı mozgásszervi és belgyógyászati elváltozásokban szenvedı tanulók számára összeállított fejlesztı, rehabilitáló és preventív feladatok egyénre szabottak. Ezen kívül a napi több órás gyakorló tevékenység után rendkívül fontos az izmok, a gerincoszlop és az izületek általános erısítése, mobilizálása, nyújtása, hogy megakadályozzuk az egyoldalú terhelés okozta deformitások kialakulását. A gyógytestnevelési foglalkozásokon felhasznált eszközök: - tornabot - labda - zsámoly - tornapad - ugrókötél - karika - Thera-band gumiszalagok - Fit-ball gumilabdák Ezeken túl, a szer nélkül végzett gimnasztikai gyakorlatokon kívül rendkívül hatásos a Magyar Gerincgyógyászati Társaság által kidolgozott tartásjavító torna. A speciális gyakorlatok azokat az izmokat és izületeket is átdolgozzák, melyeket a hétköznapok során nem veszünk igénybe. A foglalkozások levezetéseként az órák szerves részét képezik a játékos elemek, az ój iskolai játékok elsajátítása. Az ıszi és tavaszi idény alatt az iskola udvarán szerepet kapnak a szabadidıs- és sportjátékok is (pl. tollaslabda, labadarúgás). 12

13 13 V. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ELLENİRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A tanulók teljesítményének értékelését a Közoktatási Törvény 70 (1) (2) bekezdés a,b,c pontja alapján hagyományos érdemjegyekkel (1-5 osztályzat) végezzük. Kivétel ez alól a zenekari, énekkari munka értékelése, amely szövegesen (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) történik. Az igazgató bizonyos esetekben a fúvószenekari részvétel alól adhat felmentést! Minden tanuló teljesítményét évente két alkalommal - félévkor és a tanév végén - a tantestület értékeli. Az évközi teljesítmény ellenırzése lehet szóbeli és írásbeli számonkérés a közismereti tárgyakból, szóbeli, írásbeli és gyakorlati számonkérés a szakmai tárgyakból. A tanulói teljesítmények ellenırzésének további formái: iskolai növendékhangversenyek, nyilvános szereplések koncerteken, városi rendezvényeken. Közismereti tárgyakból minden tanulót minden félévben legalább három jeggyel értékelni kell, elsısorban szóbeli felelet alapján. A félévi és évvégi érdemjegy alakuljon ki az írásbeli és szóbeli számonkérés útján. A közismereti tárgyak esetén az írásbeli és szóbeli beszámolókon szerzett érdemjegyek súlya a félévi és év végi osztályzatokban 50-50%. Szakmai tárgyak esetében a súlyozást a szakmai program tartalmazza. A szaktanár az érdemjegyeket bevezeti az osztálynaplóba. Tantárgyanként legalább 3 osztályzatot kell kapnia félévenként minden tanulónak. Az osztályfınök az osztálynapló alapján az ellenırzı útján havonta értesíti a szülıket az érdemjegyekrıl és az igazolatlan hiányzásról. Szakmai tárgyakból félévkor és év végén a tanulók bizottság elıtt vizsgát tesznek. Az évközi munka értékelése történhet szóban, írásban, vagy gyakorlatban. Az évközi munkát a szaktanár, a vizsgát a vizsgabizottság tagjai értékelik. Követelményszint testnevelésbıl: Egy tantárgyból 30 %-ot nem haladhat meg az igazolt hiányzások száma. Ezt figyelembe véve az év végéig a megtartott órák legalább 70 %-án kötelezı megjelenni az uszodában Indokolt igazolt zenei- és közismereti hiányzások miatt - ha a megenegedett hiányzást a tanuló túllépi - közös megbeszélés alapján heti 1 alkalommal pótórán vehet részt, vagy gyógytestnevelés órákon pótolhatja mulasztását. A magatartás és szorgalom minısítését az osztályfınök javasolja a tanulókat tanító tanárok és az osztály diákönkormányzatának véleményét figyelembe véve. A minısítést ( hanyag, változó, jó, példás) a félévi és évvégi tantestületi osztályozó értekezletek véglegesítik. 13

14 1 Szakmai tárgyak rendszere Hangszeres- ill. magánének fıtárgyból minden félévkor és minden tanév végén minden tanuló köteles vizsgabizottság elıtt számot adni tudásáról. Zenei kötelezı tárgyak esetén az adott tanszak tanárai döntenek a számonkérés, meghallgatás formai kereteirıl (összefoglaló óra, vizsgajellegő elıjátszás, beszámoló szóban és/vagy írásban). A 12. évfolyam elvégzése után középszintő érettségi vizsgát tehetnek tanulóink, melyet az iskola megszervez. A 13. évfolyam (szakképzésben 5., kiegészítı szakképzésben 3. év) végén tanulóink zenész szakképesítı vizsgát tehetnek, amelyet szintén megszervezünk iskolánkban. Írásbeli beszámoltatások rendje, formája, korlátai: Közismereti tárgyakból a nappali rendszerő oktatás sajátosságainak megfelelıen indokolt a folyamatos felkészülés és számonkérés. Az órai munka szerves része az ellenırzés, mely lehet írásbeli vagy szóbeli felelet, kiselıadás. Az ellenırzésnek ezen formája nem igényel egyeztetést. Témazáró dolgozatot elızetes egyeztetés alapján lehet iratni. Egy tanítási napra 2 témazárónál többet nem lehet tervezni. A szaktanárok egyeztetnek az osztályban tanító kollégákkal és a tanulókkal. Az óralátogatás alól felmentett tanulók kötelesek a félév végén a szaktanárral egyeztetett idıpontban a tananyagból osztályozó vizsgát tenni, félévi jegyeiket az osztályozó vizsga alapján kapják. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: - Az iskola nyitvatartása igazodik a tanulók munkarendjéhez (reggel 7-tıl este 8-ig) A közismereti órák a nevelıtestület határozata alapján 0 percesek 10 perc szünettel, így a délelıtti tanítás ig tart, a délutáni órák 1 h-kor kezdıdnek. - Az otthoni felkészüléshez írásbeli szóbeli és gyakorlati feladatok tartoznak. Az iskola jellegébıl adódóan elınyben részesül a hangszeres gyakorlás. Tanulóink jelentıs részének csak az iskolában van módja a hangszeres gyakorlásra. - A fıtárgy - zongora - szolfézs - zeneelmélet gyakorlása beosztott gyakorlási rend szerint történik (terembeosztás). - Napközben a kollégiumi tanulóban szilencium idején tanulhatnak nem kollégista tanulók is. - Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyiségének határt szab a heti tanítási óra és a napi több órás gyakorlás. A helyi tanterv összeállításánál ezért az érettségi tárgyak óraszámát úgy terveztük, hogy órakereten belül legyen lehetıség a gyakorlásra, gyakori számonkérésre, az írásbeli készségfejlesztésre. 1

15 15 - Témazáró dolgozatra is csak hétvégén tudnak felkészülni tanulóink, ezért annak idıpontját a dolgozatírás elıtt egy héttel egyeztetni kell.! VI. AZ ISKOLAHASZNÁLÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSI FORMÁI A szülı, tanuló, pedagógus együttmőködési formáit a közös pedagógiai feladatok határozzák meg. Az iskola tanulójának jogait 1993.évi LXXIX., évi LXI tv-nyel módosítva 10., 11., 12..tartalmazza. A tanulók szüleivel való kapcsolattartást behatárolja az a tény, hogy a növendékek döntı többsége nem gyıri lakos. A kapcsolattartás telefonon, írásban és az évenként több alkalommal tartott szülıi értekezleteken és fogadóórákon történik. A szülık összességével a kapcsolatot az Iskolaszék útján tartjuk. Az iskolaszék a Közoktatási Törvény 60. -a elıírásainak betartásával alakult és saját mőködési szabályzata alapján mőködik. Az iskolaszék részére az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget és adminisztrációs lehetıséget. A pedagógusok által képviselt értékek a fejlıdés garanciái. A nevelıtestület emberi atmoszférája, közösségi életének színvonala, a vezetıi személyiségek értékei meghatározzák az ifjúsági közösség arculatát is. Az iskolai élet légköre, hangneme, a tanulók és a pedagógusok közötti érintkezési stílus a legjelentısebb mutatói a közösség fejlettségének. VII. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK VII/1. AZ ISKOLA MUNKARENDJE Az iskolában a tanév rendje megegyezik az évente közölt minisztériumi szabályozással. A tanítási hetek ötnaposak, a kollégisták minden hétvégén hazautaznak. Az iskola épületeiben a tanítási órákon kívül a növendékek részére gyakorlási lehetıséget is biztosítunk, ezért az épületek nyitvatartási rendje is eltérı a szokásostól. 15

16 16 Az iskola helyiségei tanévben hétfıtıl csütörtökig 7 órától 20 óráig, pénteken 7 órától 18 óráig vehetık igénybe tanítási, tanulási és gyakorlási célból. Szombatonként a kisebbik épületünk 9-13 óráig áll a gyakorlók rendelkezésére. Az iskola tanítás nélküli munkanapjai terhére évente egy egynapos iskolai kirándulást és egy egynapos diáknapot tart. A többi napokon szervezi a nevelési értekezleteket és a félévi valamint az év végi fıtárgyi vizsgákat. Az iskola saját programján kívül - tekintettel a rendkívül zsúfolt munkarendre - térítéses és tandíjas foglalkozásokat nem szervez. Térítési- ill. tandíjat a Közoktatási Törvény elıírásainak megfelelıen, a fenntartó helyi szabályozását figyelembevéve ír elı. Az iskolával egy épületben mőködı leánykollégiumban tanulószobát szervezünk, amelyen az iskola fiú tanulói is részt vesznek. A tanulószobában szaktanári segítséget biztosítunk. Az iskolában könyvtár, kottatár, hangtár mőködik, tartalmi ellátottsága a régióban egyedülálló. Az iskola tanulói és dolgozói a szolgáltatásokat díjmentesen, külön szabályozott módon igénybe vehetik. Iskolán kívüli személyek csak az igazgató engedélyével vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A könyvtárban mód van kotta- és hangzóanyag másolásra, zenehallgatásra is. VII/2. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI A Richter János Zenemővészeti Szakközépiskola fontos szerepet tölt be a régió zenei életében. Több, mint ötven éves fennállása alatt a zenei szakemberek jelentıs része középfokú zenei tanulmányait ebben az iskolában végezte. A szakembereken kívül a város lakossága is számít az iskola tevékenységére. Az iskolai hagyományok kialakulása is a fenti megállapításokat tükrözi. Ezért > Az iskola minden évben megrendez egy reprezentatív hangversenyt a város lakói részére. > Az iskola minden évben megrendezi a hagyományos tanári hangversenyt. A hangversenyen az iskola mővésztanárai mőködnek közre. > Évente megrendezzük az iskola zenekarainak hangversenyeit. > Évente rendezzük meg az Ifjú Muzsikusok Fesztiválját hangszeres versenyek illetve mesterkurzusok formájában > Részt veszünk a Gyıri Leánykar hangversenyeinek rendezésében. > Kétévenként megrendezzük a Richter János Országos Klarinét- és Szaxofonversenyt az Oktatási Minisztérium megbízásából. > Az OKÉV felkérésére megrendezzük az országos zeneiskolai versenyek regionális válogatóit. > Évente rendezünk valamilyen hangszeren mesterkurzust, amelyre meghívjuk az 16

17 17 ország zenetanárait és muzsikus növendékeit. > Minden év februárjában kerül sor a végzı diákok tiszteletére megrendezett szalagavatóra. > Az iskola minden tavasszal rendez diáknapot. > A ballagásra minden évben a 12. osztályosok utolsó tanítási napján kerül sor. > Az iskolai ünnepélyek rendjét az iskola éves munkaterve tartalmazza. > Havonta megjelentetjük az iskola KOTTA címő lapját, melynek elkészítésében tanulóink jelentıs szerepet vállalnak. VIII. TÁRGYI, SZEMÉLYI FELTÉTELEK VIII/1. TÁRGYI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK Az iskolai oktatás céljára 29 tanterem (csoportos közismereti és zenei órák tartására ill. egyéni órák tartására) áll rendelkezésünkre. A tantermeken kívül hangversenyterem, könyvtárterem, tanulószobák és számítástechnika-terem segíti az oktató-nevelı munkát. Az épület az oktatás céljainak megfelel. Tantermei hangszigeteltek, világítása, főtése megfelelı. Állagmegóvását a költségvetés jelenlegi kondícióival nem tudjuk biztosítani. Az épület bútorzatának cseréjét a fenntartó önkormányzat támogatásával és pályázati segítséggel oldottuk meg. Az iskola hangszerellátottsága közepesnek mondható. Új hangszerekhez csak pályázatok útján juthatunk. Régi hangszereink felújítása, karbantartása anyagi nehézségekbe ütközik. Kisebb hangszerek beszerzésére sikerül általában módot találni, de a drágább hangszerek, különösen a zongorák állapota és életkora elkeserítı. A könyvtár ellátottságát és a szükséges taneszközök, szemléltetıeszközök beszerzését a fenntartó által e célra juttatott keretbıl sikerült fejleszteni. A rendeletben meghatározott minimális eszközkészlettel még így sem rendelkezünk maradéktalanul. Számítógépparkunk cserére szorul, a zenei alkalmazások tanítására is használjuk. 17

18 18 VIII/2. SZAKMAI, SZEMÉLYI FELTÉTELEK. Az iskola programjának megvalósításához a tanári kar szakértelme biztosított.valamennyien rendelkeznek a munkakör ellátásához szükséges képesítéssel, vagy elıírt képesítésük megszerzése folyamatban van. Négy kollégánk rendelkezik pedagógus szakvizsgával egyenértékő oklevéllel. A pedagógusok munkájának értékelését az iskola mőködési szabályzata alapján végezzük. Az ellenırzés kiterjed az iskolában és az iskola tevékenységével kapcsolatban az iskolán kívül folyó oktató-nevelı munka minden területére. Az értékelés a tanszaki, munkaközösségi ill. tantestületi értekezleteken történik. Iskolánk tanárai közül többen részt vesznek, vettek részt olyan átképzésben, továbbképzésben, amely közvetlenül segíti a pedagógiai program megvalósítását. (Pl.: számítógépprogramozó, Internet alkalmazó, minıségbiztosítási szakember, mozgóképkultúra, médiaismeret oktatására felkészítı egyetemi vagy fıiskolai szintő többféléves továbbképzések, zenei munkaképesség gondozás.) Az iskola szakmai programját megvalósító továbbképzésre, átképzésre jelenleg nagyon kevés a lehetıség. (Zongorakísérı korrepetitor, zenetudomány.) Középfokon oktató zenész szakemberek számára sajnos nagyon kevés szakirányú továbbképzési lehetıség van. IX. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. A program elkészítésének alapjai 1.1 Jogszabályi háttér 1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép 1.3 Erıforrások 2. Jövıkép - alapelvek és célok 2.1 Alapelvek, jövıkép, értékek 2.2 Konkrét célok 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1 A közismereti képzés szempontjai 3.2 A szakképzés szempontjai 3.3 Osztályfınöki órák és tanórán kívüli foglalkozások. Módszerek 1.1 Az ENSZ 57. közgyőlése a közötti évtizedet a "Fenntarthatóságra nevelés évtizedének" nyilvánította. Így a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán arra, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem alapértékei. A hazai háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethetı le: 18

19 A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv.) Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Alaptanterv Gyır Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Gyır Megyei Jogú Város Környezet-egészségügyi Akcióprogramja 1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola épülete a XIX-XX. század fordulóján készült, az oktatás céljainak megfelel. A belváros szélén fekszik, nagy, füvesített, sportolásra is alkalmas udvarral. A tantermek hangszigeteltek. A két épület világítása, bútorzata megfelelı. A főtést gázkazánnal oldjuk meg, a radiátorok cserére szorulnak. Víz- és csatornahálózatunk elöregedett, gyakran történik meghibásodás. A nyílászárókat célszerő lenne felújítani. Évenkénti teljes körő festésre költségvetésünk nem biztosít fedezetet. Hangszerállományunk rendszeres karbantartásra szorul, új hangszerek beszerzésére kevés pályázati lehetıséget találunk. Technikai felszereltségünk megfelelı, számítógépparkunkat már cserélni kellene. Az iskola épületében szervezett intézményi étkeztetés, büfé nincs. Tornatermünk nincs, mindennapos testedzésre az udvar ad helyet. Iskolai sportkör (egyesület) nem mőködik az intézményben. Az iskolában oktatott mővészeti ág speciális jellegébıl következik, hogy a baleset- és sérülésveszéllyel járó sportágakat nem javasoljuk tanulóinknak. 1.3 Erıforrások Iskolán belüli együttmőködés - Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, egészséges életmódjával példaértékő legyen a tanulók számára - Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedı feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. - Az iskolai egészség- és környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülıi ház és az iskola harmonikus együttmőködése. Fontos, hogy a szülık is megerısítsék gyermekükben azt a magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. - Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei programunknak. Fontos feladatunk, hogy biztosítsuk az egészséges, biztonságos munkavégzés és tanulás feltételeit, csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Példamutató, ha tanulóink látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélı, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. 19

20 20 Iskolán kívüli együttmőködés - Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény költségvetését, a kölcsönös együttmőködés jelen programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola vezetıjének feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során optimális helyzet megteremtését érje el. - A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenırzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelıen mőködik-e az iskola. Javaslataikra és véleményükre kívánunk építeni az iskolai környezet kialakításában. 2.1 Alapelvek, jövıkép, értékek Az egészségnevelés és környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: - a fenntartható fejlıdés - helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései - alapvetı emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - az egészséges életmód igénye - a környezet értékei iránti felelıs magatartás - a létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák ismerete, elsajátítása Hosszú távú célunk, jövıképünk, hogy egészséges életmódot élı, környezettudatos állampolgárrá váljanak diákjaink. Ehhez az alábbi készségek kialakítása, fejlesztése szükséges: - problémamegoldó gondolkodás - kreativitás - együttmőködés, alkalmazkodás, tolerancia - vitakészség, véleményalkotás - konfliktuskezelés, -megoldás - értékelés és mérlegelés készsége Szeretnénk. ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol diák és dolgozó egyaránt szívesen tölti munkaidejét. Valamennyien figyelnek a víz- és energiafelhasználásra, csökken a keletkezett hulladék mennyisége. Vigyáznak az épület és a berendezések állagára, figyelnek a balesetek megelızésére. 2.2 Konkrét célok - Az egészség -és környezeti nevelés az oktatás és nevelés minden területén jelenjen meg. - A tantárgyközi kapcsolatok erısítése, hogy a diákok egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. - A tanárok, dolgozók és a szülık személyes példájukkal legyenek az egészséges, környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi. - Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. - Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1 A közismereti képzés szempontjai A tanulók - tudatában legyenek az egészség és a környezet egységének - értsék meg, hogy a környezeti hatások befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket 20