Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn
|
|
- Bertalan Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn Holocén Természetvédelmi Egyesület december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA E számú pályázata biztosította Holocén Természetvédelmi Egyesület 3525 Miskolc, Kossuth utca 13. holocen@holocen.hu;
2 TARTALOM 1. A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐ 1.1 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐJÉNEK JELLEMZÉSE FELSZÍN ALATTI VIZEK A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE A BÓDVA-VÖLGY RÉSZVÍZGYŰJTŐINEK JELLEMZÉSE A BÓDVA-MEDENCE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KISEBB VÍZFOLYÁSOK A BÓDVA VÍZMINŐSÉGE ÖSSZEGZÉS 2. A VGT KONKRÉT INTÉZKEDÉSEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI A BÓDVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZFOLYÁS VÍZTESTEIN 3. A 2009 ÓTA ZAJLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA ÓTA ZAJLÓ, ILLETVE ELKÉSZÜLT VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI ÉS ÁRVÍZVÉDELMI BERUHÁZÁSOK A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐN A BÓDVA ÁRVIZEI, KIALAKULÁSUK OKAI A 2010-ES B.-A.-Z MEGYEI ÁRVÍZ RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A 2010-ES ÁRHULLÁMOK LEVONULÁSA A BÓDVÁN 3.2 A 2010-ES ÁRVÍZ HATÁSÁRA MEGVALÓSULT VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK A BÓDVA- VÍZGYŰJTŐN MEGÉPÜLT SZÜKSÉGTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN MEGÉPÜLT ZÁPORTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN A MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOKKAL ÉRINTETT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK A VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE 3.3 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐT ÉRINTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE 4. A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK ÉS A TÉNYLEGES BEAVATKOZÁSOK ÖSSZEVETÉSE 5 A VGT TERVEZÉSI FOLYAMATÁVAL EGY IDŐBEN TETT INTÉZKEDÉSI JAVASLATAINK A VÍZFOLYÁSOK SZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE 6 VÉGSŐ ÖSSZEGZÉS
3 1. A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐ 1.1 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐJÉNEK JELLEMZÉSE A Bódva Szlovákiában, a Szlovák-érchegység déli peremterületén, az 1187 m magas Nagy Csükerész lábánál ered, teljes vízgyűjtő területe 1727 km 2, melyből a magyarországi rész 851 km 2. A Bódva Észak-Magyarország legjelentősebb kisvízfolyása. A nagy folyókhoz képest vízjárása heves, sokkal kevésbé kiegyenlített. A magyarországi Bódva-vízgyűjtő (1. térképmelléklet) majdnem háromszög alakú területének határai északról az országhatár, aminek ezen szakasza szinte teljes hosszában a magyarországi természetes vízgyűjtő-határon húzódik. Délkeleten a Cserehátot szeli ketté, délnyugaton a Borsodidombságot választja el délkeletről-északnyugat felé haladva a Bódva teraszos dombhátaitól kezdve a Rudabányai-hegységen keresztül a Galyaság és az Aggteleki-karsztig húzódó határvonal. Az államhatártól Perkupáig a folyó jobb partján fekvő Tornai Alsó-hegy és a bal partján elhelyezkedő pannóniai üledékekből kiemelkedő mészkőszirtek határolják a völgyet. Perkupa után Szalonnáig egy keskeny szurdokszerű szakasz következik, ahol a Bódva a Rudabányai- valamint a Szalonnai-hegység között halad el, majd ezt egy tágas medencejellegű rész, a Szendrői-medence váltja fel. A tetőmagasságok itt mindössze 350 méter körüliek. Az Edelényi völgykapu előtt a Bódva a Szendrőládi szurdokon halad végig, majd Edelény térségében egy kiszélesedő, ellaposodó tájon végigvonulva Boldvánál a Sajóba ömlik, annak 69,3 fkm-énél. A területen több évezrede jelen lévő ember tájátalakító munkáját a jelenlegi felszínborítás jól tükrözi (2. térképmelléklet). Az emberi tevékenység miatt jelentős kiterjedésű másodlagos társulások jöttek létre, többek között a rétek és a gyepek. Ilyen területek közé tartoznak a települések környékén elhelyezkedő egykor művelt szántóföldek, gyümölcsösök is. A vízfolyások mentén mocsárrétek és patakkísérő égerligetek összefüggő állományai találhatóak, ez utóbbiak korábban jóval nagyobb kiterjedésűek voltak, de a termékeny patakvölgyek művelésbe vonása miatt nagyrészük a vízfolyások melletti keskeny sávba szorult. Tájidegen fafajták is képviselve vannak a területen, nevezetesen a fenyőfélék és az akác, amely néhol az őshonos fajokkal elegyedik, azonban önálló akácerdők is megtalálhatóak a területen. A hegy- és dombvidék jellegű területeken erőteljesen jelentkezik az erózió talajpusztító hatása, aminek következtében a talaj ph értéke jelentősen csökken. Ilyen helyeken a legrosszabb minőségi kategóriába tartozó, változatos kifejlődésű redzina talajok találhatóak. Minőségi szempontból a térség barna erdőtalajainak mintegy harmada a gyengén savanyú, a kétharmada közepesen savanyú talajok közé tartozik. A savanyúság azonban még az utóbb említett esetében sem jelent alapvető gátat a termőképesség szempontjából FELSZÍN ALATTI VIZEK A vízadó rétegekben lévő statikus és dinamikus vízkészletek összefüggő rendszert alkotnak. A felszín alatti vizeket elhelyezkedésük alapján partiszűrésű-, talaj-, réteg- vagy karsztvizek közé sorolhatjuk. A talaj és a karsztvizek elsősorban a csapadékból táplálkoznak. A parti szűrésű vizek táplálása szempontjából legjelentősebbek a felszíni vizek a felszínre hulló csapadék mellett. A nagyobb mélységben elhelyezkedő rétegvizek esetében nem mutatható ki közvetlen kapcsolat sem a csapadékkal, sem a felszíni vizekkel. A vizsgált terület északi részének legjelentősebb víztartói a Bódva-völgy keleti és nyugati oldalán felszínt elérő triász mészkövek és dolomitok. E képződményekből jelentős mennyiségű víz áramlik a völgy felé, amely részben forrásokon keresztül, részben pedig a felszín alatt lép ki a karsztból. A Bódva völgyében a törések mentén mélybe szakadt alaphegységre települt, méter vastag miocén összlet vízföldtanilag jelentéktelen. Elsősorban a triász és a fiatalabb üledékek vízföldtani elválasztása révén nyer jelentőséget. A miocén feletti nagyon változó vastagságú pannóniai összlet jórészt ugyancsak vízzáró és vízrekesztő rétegekből áll. A pannóniai rétegeket fedő pleisztocén teraszréteg a terület legjelentősebb vízbázisa. Részben saját utánpótlódó készlete van, részben pedig karsztból átvett készlettel is rendelkezik. Elterjedése az egész Bódva-völgy területén általános.
4 Talajvíz A talajvíz az első, általában 20 méteres mélységig terjedő vízadó réteg vize. A talajvízkészlet nagyságát elsősorban a vízzáró réteg kiterjedése határozza meg. A talajvíz szintje a Bódvavölgyben átlagosan 2-3 méteres mélységben helyezkedik el. A dombos területek felé haladva a felszín alatti víznívó egyre mélyebbre kerül. A völgy alsóbb szakaszaira jellemző, hogy a nagyobb csapadékmennyiségű évek tavaszi nagyvizei cm-re is megközelítik a felszínt. A Bódva és a felszín alatti vizek kapcsolatát illetően megállapíthatjuk, hogy az év nagy részére jellemző közepes vízállások esetében a Bódva megcsapolja a felszín alatti vizeket. Partiszűrésű vizek Partiszűrésű víz alatt, a folyóval párhuzamos azon szélességű sávból kitermelhető vizet értjük, amelynek legalább 50%-a folyóvízből származik. A mennyiségi és minőségi viszonyokat nagyban befolyásolják a tápláló felszíni vízfolyás adottságai, a horizontális szivárgás valamint a víztermelés. A területen különös jelentőséggel bírnak ezek a vizek a fentebb említett kavics teraszoknál. Rétegvizek Rétegvíznek nevezzük a 20 métertől nagyobb mélységben elhelyezkedő vízvezető rétegek vizét. A Bódva-völgybe települt fiatal harmadkori rétegek vize feltételezések szerint kapcsolatban áll az északi részen elhelyezkedő karsztterület vizével, ami biztosítja a pannon homokrétegek jelentős vízkészletét. A mélységi vizeket tartó rétegek mélységi helyzete változó a völgyre merőleges törésvonalak következtében. A vizsgált területen, a medencén kívüli és a hátság és hordalékkúp típusú víztestek dominálnak A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE A terület az országos átlaghoz képest kevésbé megkutatott és megfigyelt. A Bódva vízgyűjtő területén a felszín alatti vízminőségi észlelőhálózat összesen 7 mintavételi helyből áll. A Borsodszirák I. vízmű 11. sz. kút kivételével a mintavételi helyek forrásvíz mintavételi helyek. (Fontos megjegyezni, hogy az észlelőhálózat és a monitoring rendszer működtetése a folyamatos forráshiány miatt veszélyben van!) A többi ponton a karsztvizek minőségének vizsgálatát végzik. A terület a felszín alatti vizek szempontjából összetett képet mutat. A karsztvíz mellett a Bódva-völgyi üledéksorban megtalálható a talajvíz és a rétegvíz is. A vizsgált térség hasznosítható felszín alatti vízkincs kb. 2 m 3 /s vagy 170,000 m 3 /nap. A területen jó néhány sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázis található. A fellelhető karsztvizek minőségét tekintve kalcium-magnézium hidrogénkarbonátosak, közepesen kemény, általában emberi fogyasztásra alkalmas vizek. A Bódva-medence felszín alatti vizeinek minősége: a nitrát és ammónium tartalom tekintetében a karsztvizekben a nitrát tartalom lényegesen alacsonyabb, mint a talaj- és rétegvizekben, az átlagot tekintve. Az ammónium koncentráció esetén is hasonló a helyzet, a sérülékeny földtani környezetben lévő felszín alatti vizekre megállapított 0,2 mg/l határértéket a karsztvizek jóval kisebb hányada lépi túl a talaj- valamint rétegvizekhez képest; a vas és mangán tartalom tekintetében a vas és mangán koncentráció szintén a karsztvizekben kedvezőbb. Néhány hely kivételével a vastartalom alatta marad a 200 µg/l-es határértéknek. Jobb a helyzet mangán koncentráció vizsgálata esetén, ez utóbbi komponens koncentrációja sehol sem haladja meg az 50 µg/l-es határértéket. A talaj- és rétegvizek vas és mangán tartalma azonban viszonylag sok helyen magasabb, mint a határérték. A felszín alatti vizek vizsgálata esetében mindig fontos kérdés az ásványvíz és hévíz potenciál. A Bódva vízgyűjtőterületének egy jelentős része hévízfeltárásra alkalmatlan terület. A felszín alatti vizek túlságosan magas vízállások esetében a felszín felé juthatnak, belvizet hozva létre ezzel A BÓDVA-VÖLGY RÉSZVÍZGYŰJTŐINEK JELLEMZÉSE
5 Jelen vizsgálatunkban a Bódva-vízgyűjtőt szétbontottuk hét részvízgyűjtőre ezek a jelentősebb vízgyűjtőterülettel rendelkező patakok, valamint Bódva-medencére (Bódva-felső és Bódva-alsó) és a kisebb, a Bódvát közvetlenül tápláló vízfolyásokra (3. térképmelléklet). Az alegység területén elhelyezkedő kisvízfolyások jelentős részét az 1900-as évek elején rendezték, majd a mai állapotnak megfelelő kiépítettséget az között végezték el. A mederrendezések döntően vízkárelhárítási célból történtek, biztosítva azt, hogy a belterületen a Q1-3% vízhozamok, a külterületen a Q10% vízhozamok lehetőleg kiöntés nélkül elvezethetőek legyenek. A Bódva balparti jelentősebb részvízgyűjtői: 1. A Sas-patak vízgyűjtője 39 km 2. A terület fő befogadó vízteste a Szirákó-völgyben futó Saspatak, melynek egyik forrásága Szlovákiában ered, a másik közvetlenül az országhatáron, kb. 7 km-re Tornaszentjakabtól keletre. A felsőbb szakaszokon inkább dombság jellegű táj a településtől nyugatra megváltozik és a patak egy szűk szurdokon keresztül bukkan a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 3 település helyezkedik el. A területet kb. 30 %-ban borítja erdő, a többi mezőgazdasági terület: nagy és kistáblás szántók, legelők. A víztest kategóriája természetes, ökológiai állapota jó. 2. A Rakaca-patak vízgyűjtője 239 km 2. A terület fő befogadó vízteste a Rakaca-patak, melybe a Kényi-, Perecsei-, Janka-, Viszlói-, Debréte-, Barakonyi-, Bátor-patakok folynak. A Rakaca főága Büttöstől keletre ered az országhatár mellett. A viszonylag mély oldalvölgyekkel tagolt dombsági jellegű térszínen haladó felső patak-szakasz, Rakacát elhagyva szurdokszerű, völgyben kanyarog, míg kiér a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 15 település fekszik. A terület nem egészen 20 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik. Viszonylag kiterjedt legelők, gyümölcsösök találhatók az alsóbb patak-szakasz lankásabb térszínein. Meszes és Rakaca között árhullám esetén a közutat veszélyeztető elöntéseket okoz a patak A vízgyűjtőn található a Bódva-völgy legnagyobb kiterjedésű állóvize az 1962-ben épült Rakacai-tározó. Területe mintegy 194 ha, hasznos térfogata pedig 5,77 millió m 3. A víztározó a Bódva kisvízhozamának kiegyenlítésére, ivóvíz-ellátási célú hasznosítására, a Rakaca-patak árvízcsúcsainak csökkentésre létesült. (A feliszapolódás miatt a közelmúltban jelentősen csökkent a hasznos térfogata, illetve romlott a víz minősége.) A víztest kategóriája a VGT szerint erősen módosított, ökológiai állapota nem jó, kémiai állapotáról nincs semmiféle információ. 3. Az Abodi-patak vízgyűjtője 35,2 km 2. A terület fő befogadó vízteste az Abodi-patak, melynek főága Abodtól keletre, 6 km-re fakad. A dombsági jellegű térszínen haladó felső patak-szakasz, Abodtól nyugatra mély szurdokvölggyel vágja át magát a Szendrői-hegységen, míg kiér a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 1 település fekszik. A terület nem egészen 30 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik. Viszonylag kiterjedt legelők, gyümölcsösök találhatók az felső patak-szakasz lankásabb térszínein. A víztest természetes állapotú. A Bódva jobbparti jelentősebb részvízgyűjtői: 1. A Jósva- és Ménes-patakok vízgyűjtője 121 km 2. A két vízfolyás közti fennsíkot jól karsztosodó mészkő építi föl, így nehéz elkülöníteni a patakok vízgyűjtő területét. A Jósva-patak, Jósvafő határában lévő forrásból fakad, majd a falu központjában egyesül a 1,5 km-rel feljebb eredő Tohonya-patakkal, valamint a szlovákiai Kecső északi határában felszínre jutó Kecsőpatakkal, majd viszonylag szűk völgyben futva a kisebb vízfolyásokat fölvéve keresztülszeli az Aggteleki-karszt déli részét. A Ménes-patak főága a Lizina- és a Medve-kerti-forrásból ered a Ménes-völgy fölső szakaszában, nem messze az országhatártól. A nyugat-kelet irányú, szűk völgyön végighaladva fölveszi a számos karsztforrás, és a Mocsolya-patak vizét, majd a Szádvár alatt délnek fordul és Szögliget déli határában egyesül a Jósva-patakkal. Szinte az egész vízgyűjtő az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik.
6 A viszonylag nagy vízgyűjtőn öt település található. A terület 90 % a erdővel borított, a fölmaradó térszínen jellemzően a települések közvetlen határában főként legelők, gyümölcsösök, csekélyebb részarányban kisparcellás szántók találhatók. A Jósva természetes állapotban lévő víztest, ugyan akkor az ökológiai állapota nem jó. 2. A Rét-patak vízgyűjtője 26 km 2. A terület fő befogadója a Rét-patak, melynek főága az Égerszögtől 2 km-re nyugatra, a Tóth-völgyben ered. A patak többé-kevésbé a fedetlen- és a fedett karszt határán fut, völgye az alsó szakaszon keskeny szurdokot képez. A vízgyűjtőn 3 település fekszik. A terület több mint 40 %-át erdő fedi, a fölmaradó részeken a kisparcellás szántóföldi művelés a domináns, a legelők nagysága viszonylag elenyésző. A vízfolyást a VGT nem kezeli önálló víztestként. 3. a Telekes-patak vízgyűjtője 37 km 2. A terület fő befogadója a Telekes patak, melynek forrása Felsőtelekestől 9 km-re, a Nagy-völgyben található. Folyásiránya a fedett karsztos fölső szakaszon északnyugat-délkeleti, majd Alsó- és Felsőtelekes között egy markáns szerkezeti vonal eltérítő hatása miatt délnyugat-északkeleti lesz. Az alsó völgyszakasz kettéfűrészeli a Rudabányai-hegységet, így a patak szép szurdokban fut közel 8 km-en keresztül, míg Perkupától délre eléri a Bódvát. A vízgyűjtőn 3 település fekszik. A terület 80 %-át borítja erdő. A településekhez közel találhatók nagytáblás és kisparcellás szántóföldek, melyek aránya nagyjából egyforma. A vízgyűjtőn található az alsótelekesi dolomit és gipszbánya és meddőhányóik. A patak természetes víztest besorolást kapott, azonban sem az ökológiai állapota sem pedig a kémiai állapota nem jó. 4. A Szuhogyi-patak vízgyűjtője 24km 2. A terület fő befogadója a Szuhogyi-patak, melynek forrásága Szuhogytól 2 km-re délnyugatra, a Bilice-bérc alatt ered. A forrástól a Bódváig haladva több kisebb vízfolyás és forrás vizét fölveszi. A vízgyűjtőn 1 település fekszik. A terület nem egészen 30 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik, a legelők, gyümölcsösök nagysága nem jelentős (kb.: 5 %). A vízfolyást a VGT nem kezeli önálló víztestként A BÓDVA-MEDENCE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KISEBB VÍZFOLYÁSOK A kisebb, közvetlenül a Bódvába torkolló vízfolyások nem képeznek önálló víztestet a VGT-ben, róluk adatokkal nem rendelkezik a hatóság. A Bódva magyarországi szakaszát két víztestre osztotta az alvízgyűjtőre vonatkozó VGT. A Bódvafelső és -alsó elnevezésű víztestek egyaránt a természetes kategóriába taroznak, ökológiai állapotuk nem jó. Kémiai állapotukról nincs információ! (Csak bejelentésre, vagy havária esetén végez méréseket a hatóság.) A Bódva-medence általános tájhasználata A vízgyűjtő eredeti, őshonos növénytársulásai mára szinte már sehol sem találhatók meg. Erdők: A terület jelenlegi erdősültsége a 25 %-ot nem haladja meg, fafaj összetétele jelentősen módosult, kivétel ez alól az Aggteleki Nemzeti Park hegyvidéki, fokozottan védett területeit. Az őshonos állományok helyére főként akác, fenyőfélék és egyéb behurcolt fajok kerültek. A patakparti erdőtársulások állapota rohamosan romlott, kiterjedése csökkent a mezőgazdasági területek növekedése miatt. Az elmúlt években jelentős mértéket öltött a falopás. Lápok, mocsarak, vízjárta területek: A Bódva-medence eredeti vizes élőhelyeinek mára már csak töredéke létezik. A területek nagymértékű víztelenítésére, lecsapolására az 1800-as évek közepén már léteztek tervek, azonban a nagyszabású mederrendezési munkákat az 1900-as évek elején kezdték el. Jelenleg a medence vizes élőhelyei többnyire mezőgazdasági művelés térszínei. Területi részaránya 5 %-körüli (szinte csak a patakmedrek és az időszakosan elöntött területek számítanak ide)
7 Szántók: Az utóbbi években kissé csökkent a nagytáblás szántóföldi kultúrák aránya. Ennek okai a gazdaságtalan termelésben és a támogatási keretek megváltozásában keresendők. A kistáblás szántóföldek aránya a rendszerváltás utáni privatizációk után hirtelen megnőtt, azonban manapság ez a szám is inkább csökkenő tendenciát mutat. A szántók területi részaránya jelenleg 30 %- körül mozog. Gyepek, legelők, parlagterületek: A medence területén inkább ezen tájhasználati formák a dominánsak. Területük folyamatosan változik, jelenleg kb.: 30 %-a az összterületnek. Gyümölcsösök, kertek: Főként belterületekre jellemzőek a kertek kisparcellás gyümölcsösök. A településhez viszonylag közel a nagytáblás gyümölcsös ültetvények találhatók. Részarányuk kb.: 3 %. Beépített területek, bányák, tájsebek, vonalas létesítmények: A Bódva-vizgyűjtő területén az antropogén tájformák legnagyobb számban a Bódva-medencében találhatók. Részarányuk az összterület kb.: 7 %-a A BÓDVA VÍZMINŐSÉGE A Bódva vízminőségi állapotát a magyarországi szennyező forrásokon kívül a Szlovákiából érkező szennyezések egyaránt befolyásolják. Vízminőség-védelmi szempontból szerencsésnek mondható, hogy a térségben ipari termelés gyakorlatilag nem volt, így az ipari jellegű szennyezések mértéke nem meghatározó. A Bódva vizének minősége a változó mennyiségű szennyezőanyag terhelés hatására időben széles határok között mozog, de alapvetően még mindig a legtisztább hazai vízfolyások közé tartozik. Terhelést jelentenek a tisztítatlan kommunális szennyvizek, valamint az ismeretlen eredetű egyéb szennyezők élővízbe vezetése. A folyó magyarországi és szlovákiai vízgyűjtőjén több település és településrész még nem csatornázott (Mo.-on pl: Komjáti, Tornanádaska, Becskeháza, Tornakápolna). A probléma súlyát jellemzi a 2010-es árvízkor mért adatsor (lásd alábbi táblázatok) Árvízi levonulást követő vízvizsgálatok Mérés azonosító 2010/ / / Vízfolyás Bódva Bódva Bódva Mérési hely Edelény közúti híd Sajószentpéter (Borsodszirák Vízmű) Boldva (Sajóecseg) Határérték MSZ szabvány szerint Jó vízminőségi kategória Vétel dátuma Vétel ideje 9:45 11:30 12:00 Időjárás derült derült derült Víz hőmérséklet ºC Levegő hőmérséklet ºC Szín áradásos szürkés zöld szürkés zöld Szag szagtalan szagtalan szagtalan Összes oldott anyag mg/l Összes lebegő anyag mg/l Összes száraz anyag mg/l ph (laboratóriumi) ,5-8,5 Fajlagos vezetőképesség
8 µs/cm KOICr er. mg/l Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség % Ammónium mg/l Ammónium-nitrogén mg/l Nitrát mg/l Nitrát-nitrogén mg/l Nitrit mg/l Nitrit-nitrogén mg/l Összes nitrogén mg/l orto-foszfát µg/l orto-foszfát-foszfor µg/l Összes foszfor µg/l Olaj UV µg/l Coliform szám 1ml-ben Fekális coliformszám 1mlben Enterococcus szám 1ml-ben Salmonella (kval.vizsg.) 1Lben neg neg neg Vízhozam m 3 /s 195 Megjegyzések: A bakteriológiai (Coliform szám, Fekális coliformszám, Enterococcus, Salmonella) vizsgálatokat az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete Víz és Élelmiszer Mikrobiológiai Laboratóriuma végezte A vízhozam méréseket az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság végezte Árvízi vízvizsgálatok június 7-8. Mintavétel dátuma Vízfolyás Bódva Bódva Mérési hely Hídvégardó Edelény Vétel ideje 16:45 13:40 Időjárás derült< napos Víz hőmérséklet C Levegő hőmérsék C Szín áradásos barna, zavaros Határérték MSZ szabvány szerint Jó vízminőségi kategória Szag szagtalan szagtalan Összes oldott anyag mg/l Összes lebegő anyag mg/l Összes száraz anyag mg/l ph(laboratóriumi) ,5-8,5 Fajlagos vezetőképesség µs/c KOIcr er mg/l Oldott oxigén mg/l
9 Oxigén telítettség % Ammónium mg/l <0,02 <0,02 Ammónium-nitrogén mg/l <0,015 <0,015 5 Nitrát mg/l Nitrát-nitrogén mg/l Nitrit mg/l 7 9 Nitrit-nitrogén mg/l Össes nitrogén mg/l O,foszfát µg/l Ortofoszfát-foszfor µg/l Összes foszfor µg/l EPH (extrahálható szénhidrogén C10- C40) µg/l Coliform szám i/ml * E.coli szám i/ml * Megjegyzések: Határszelvényben történő mintavételek: Hernád-Hidasnémeti, Bódva-Hídvégardó, Sajó- Sajópüspöki * Tájékoztató jellegű, nem akkreditált vizsgálat Compact Dry EC gyorsteszttel végezve A fenti táblázatokban szereplő coliform szám drasztikus növekedése a szennyvíz, az összes nitrogén a műtrágyák Bódvába jutására utal. Az áradásokon kívül a legkisebb vízhozamok is minőségi gondokat jelenthetnek, hiszen ilyenkor a szennyezések besűrűsödése szintén rossz vízminőséget okoz. Ennek volt szélsőséges példája az, hogy szeptember elején a Bódva Pelsőcnél kiszáradt. A szennyezések egy része időben változó jellegű, véletlenszerű esemény. A legjelentősebb, ismert pontszerű szennyező forrás a Bódva alsó szakaszán az Edelény városi szennyvíztisztító telep. A vízgyűjtőn a pontszerű szennyező források kisebb jelentőséggel bírnak, jellemzően diffúz módon jutnak a szennyező anyagok a Bódvába. A bejutó szennyezés mennyiségére konkrét számadatok nem állnak rendelkezésre. Keletkezésükben szerepet játszanak a lefolyási és csapadékviszonyok, továbbá a változó vízhozam következtében a szennyező anyag nem mindig ugyanakkora mennyiségű vízzel keveredik. A mezőgazdasági területekről a szennyezés a növényi tápanyagok és növényvédő szerek bemosódásával jut a talajvízbe, majd a befogadóba. A csatornázatlanság következtében a területről a talajvízbe bemosódó szerves anyagok továbbra is komoly terhelést jelentenek a befogadóra nézve. Súlyos problémát jelenthetnek a vízgyűjtőn kialakított illegális hulladéklerakók. (A völgyben több illegális lerakó rekultivációja folyamatban van illetve most fejeződött be: pl. Perkupa, Szendrő) Ezek csurgalékvize részben közvetlenül, részben pedig közvetve a talajvízen keresztül terhelheti a folyót. A folyó kiemelkedő vízminőségi állapotának megőrzése abból a szempontból is fontos, hogy a Bódva a Cserehát jelentős ivóvízbázisa. A térségben üzemel a partiszűrésű vizet termelő borsodsziráki vízmű, valamint Sajóecsegnél közvetlen ivóvíz kivétel történik a folyóból. A kitermelt ivóvíz minőségét nagyban befolyásolja a vízfolyás összetétele. Sajnálatos eseményként kell megemlíteni az edelényi vízmű bezárását, melynek részbeni oka a termelt vízkészlet nitrátosodása volt. A Bódva hazai szakaszának vízminőségét az összes vizsgált komponens tekintetében alapvetően a szlovákiai szakaszra jellemző minőségi állapot határozza meg. A hazai szakaszon a folyó szennyezőanyag koncentrációja inkább csökken, a folyó öntisztuló képességének köszönhetően. A vízfolyást jelentősebb, koncentrált terhelés Edelény térségében éri, a városi szennyvíztisztító telep
10 kibocsátása révén. A vízgyűjtőn a diffúz szennyezések dominálnak. Az egyéb szennyezések, illegális szennyvíz bevezetések időben változnak, véletlenszerű események. A vízminőségben bekövetkezett javulás föltehetőleg az intenzív mezőgazdasági tevékenység háttérbe szorulásával, illetve a vízgyűjtőn megvalósult csatornázási és szennyvíztisztítási beruházásokkal magyarázható. Az utóbbi időszakban létesült csatornahálózatok révén csökkent a diffúz szennyezők és az illegálisan bevezetett szennyvizek mennyisége, azonban pontszerű terhelések nem jelentek meg azáltal, hogy a vízgyűjtőről kivezetésre került a csatorna közművel újonnan ellátott települések nagy részének szennyvize. A szennyvízelhelyezés megoldása során nem feltétlenül kell törekedni a teljes mértékű csatornázottsági állapot elérésére, annál is inkább, mert az aprófalvas jelleg miatt az nehezen kivitelezhető. A távlati tervekben a Bódva-völgyet illetően jelentős szerepet kell hagyni a szakszerű, egyedi szennyvízelhelyezésnek. Ezen tervek megvalósításával és megfelelő ösztönző rendszerrel minimalizálni lehetne a folyó diffúz szennyező forrásait. Mivel a Bódva a térség jelentős ivóvíz bázisa, így a vízminőség védelméhez fokozott érdek fűződik, további terhelése nem javasolt. Ez annál is inkább célszerű, mivel a Bódva völgyben ipari létesítmény nincs, táji értékei pedig olyan jelentősek, hogy a vízminőségét minden eszközzel meg kell őrizni. A medence gerincét alkotó Bódva az országhatártól a Sajóba torkolásig több kisebb patakot fogad magába. Balparti vízfolyások: Juhász-, Balajti-, Damaki-, Hangács-, Ziliz-, Ördög-patak. Jobbparti vízfolyások: Vecsem-, Szilas-, Vég-völgy-, Vízvölgyi-, Szokoly-patak ÖSSZEGZÉS A fenti fejezetek alapján egyértelmű, hogy az elemzett vízgyűjtő víztesteiről nincsenek kellő mennyiségben adatok (A kémiai állapotokról csak a Telekes-patak esetében van fogalmunk. Az Abodi-patak esetében még az ökológiai állapot besorolása sem történt meg!) A területen működő mérő- és figyelőhálózat (monitoring rendszer) működése forráshiány miatt veszélyben van. Mivel a Bódva folyót az ÉMVIZIG patakként tartja nyílván, ezért nincs a folyón rendszeres vízminőség-mérés. Az alvízgyűjtő elemzett részére a VGT csak kevés és általános intézkedési javaslatot tesz, amelyek a mostani financiális viszonyok között nem megvalósíthatóak. A jogszabályi változások és a vízügy átszervezése tovább ront az amúgy is kaotikus helyzeten.
11 2. A VGT KONKRÉT INTÉZKEDÉSEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI A BÓDVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZFOLYÁS VÍZTESTEIN Abodi-patak AEP257 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja: a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők Bódva felső AEP335 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.)
12 Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, frissvíz igényének és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása Célja a középvízszint csökkenése általában a meder süllyedése miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása. Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Bódva alsó AEP336 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM3: Nagy folyók szabályozottságát csökkentő intézkedések Célja a nagy folyók szabályozottságát maghatározó műtárgyak felülvizsgálata. Ahol ezt a hullámtér
13 szélessége lehetővé teszi, a meder természetes fejlődésének biztosítása (az árvízvédelmi biztonság veszélyeztetése nélkül). Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők DU2: Zsilipek üzemeltetése a minimális beavatkozás elve, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével Célja a vízkormányzás (vízjárás) felülvizsgálata, ahol lehet a természetes felé való közelítése, gravitációs kapcsolatok helyreállítása, és ennek megfelelően a műtárgyak és üzemeltetésük felülvizsgálata, módosítása Megvalósító: zsilip tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: megvalósító DU3: Hallépcső, megkerülő csatorna építése Célja az átjárhatóság biztosítása nagy műtárgyak esetén (általában nagy folyókon lévő duzzasztóművekre vonatkozik) ahol ez az üzemeltetéssel nem oldható meg). Járulékos célja megfelelő műszaki megoldás esetén élőhely létrehozása is. Völgyzárógátas tározók esetében megkerülő csatorna lehet a megoldás. Megvalósítás egyedi mérlegelés alapján, hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést igényel. Megvalósító: a duzzasztó tulajdonosa Finanszírozó: megvalósító VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, frissvíz igényének és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása
14 Célja a középvízszint csökkenése általában a meder süllyedése miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása. Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Jósva-patak AEP621 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja
15 Ménes-patak (Jósva-vízgyűjtő) AEP798 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja IP4 Völgyzárógátas tározókkal kapcsoaltos intézkedések (üzemeltetés, jó halászati vagy horgászati gyakorlat) 2. intézkedési elem: VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat Célja olyan halgazdálkodási jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a halastó, haltermelés céljára hasznosított tározó alatti alvíz szennyezését, alkalmazkodik a tározó egyéb funkcióból adódó leeresztési és vízszintingadozási követelményekhez. (Nem egészen azonos a jó tógazdasági gyakorlattal.) Megvalósító: halászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők 3. intézkedési elem: VG3: Jó horgászati gyakorlat Célja olyan horgászati jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a horgászvízként hasznosított tározók, holtágak, csatornák esetében a többlet tápanyag bevitelt. (csak csalogató etetés!). Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. Megvalósító: horgászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító Rakaca- és Bátor-patakok AEP907 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint.
16 Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, frissvíz igényének és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása Célja a középvízszint csökkenése általában a meder süllyedése miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása.
17 Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Rakaca-patak AEP908 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM7: Vízfolyások medrének fenntartása (felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, lágyszárú növényzet gondozása) Célja a meder rendszeres fenntartása keretében a felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, a mederbeli lágyszárú növényzet és a parti fás szárú növényzet gondozása. (Az árvízvédelmi és az ökológiai szempontok összehangolásával kidolgozott módszerek szerint.) Megvalósító: állóvíz, vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: megvalósító TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a
18 megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők IP4 Völgyzárógátas tározókkal kapcsoaltos intézkedések (üzemeltetés, jó halászati vagy horgászati gyakorlat) 1. intézkedési elem: VG1: Tározók üzemeltetése, az alvízi szempontok figyelembevételével, szükség esetén a hasznosítási forma megváltoztatásával Célja a tározó üzemeltetésének felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása (vízszintingadozás, szabad tározótér biztosítása, az alvíz felé történő vízleeresztések) vízminőségi és ökológiai szempontok figyelembevételével. Ebbe beletartozhat a tározó hasznosítási formájának megváltoztatása, illetve a tározó felhagyása esetén annak rekultivációja (esetleg záportározóvá történő átalakítása). Megvalósító: a tározó tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: megvalósító 2. intézkedési elem: VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat Célja olyan halgazdálkodási jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a halastó, haltermelés céljára hasznosított tározó alatti alvíz szennyezését, alkalmazkodik a tározó egyéb funkcióból adódó leeresztési és vízszintingadozási követelményekhez. (Nem egészen azonos a jó tógazdasági gyakorlattal.) Megvalósító: halászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők 3. intézkedési elem: VG3: Jó horgászati gyakorlat Célja olyan horgászati jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a horgászvízként hasznosított tározók, holtágak, csatornák esetében a többlet tápanyag bevitelt. (csak csalogató etetés!). Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. Megvalósító: horgászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító 4. intézkedési elem: PT3: Szűrőmezők kialakítása (tározók felett és tározók alatt)
19 Célja a vízfolyások vízminőségének védelme a szennyezőanyag egy részének kiülepítésével, az érzékeny víztér felett: tározó felett, tározóból történő kivezetés alatt, belvizek befogadóba történő bevezetése előtt, települések, utak vasutak csapadékvíz bevezetése előtt. Megvalósító: vízfolyások, belvíz- és csapadékvíz-csatornák, tározók tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: megvalósító 5. intézkedési elem: HM5: Üledék eltávolítása (vízminőség javító kotrás) vagy kezelése Célja feliszapolódott állóvizekből az üledék eltávolítása, beleértve a kiemelt üledék megfelelő elhelyezését. A kotrás egyaránt szolgáhat vízminőségi és tározó-térfogat növelési célokat. Speciális esetekben, ha csak a vízminőség a probléma, kedvezőbb megoldást jelenthet az üledék helybeni kémiai kezelése (ritkán alkalmazható megoldás). Megvalósító: az állóvíz tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: az állóvíz tulajdonosa. Sas-patak AEP952 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció.
20 Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja Telekes-patak AEQ047 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntaatással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM6: Települési, ill. üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja Célja a vízfolyások és állóvizek települési szakaszainak átalakítása, figyelembe véve a speciális árvédelmi (partvédelmi) követelményeket, a rendelkezésre álló helyet, valamint turisztikai és rekreációs szempontokat. Megvalósító: az állóvíz tulajdonosa, kezelője és az érintett önkormányzat Finanszírozó: az önkormányzat, illetve az állam, árvízvédelemi és településfejlesztési támogatások formájában.
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
Részletesebbenés s felszín n alatti vizek
A Mura tervezési alegységre gre javasolt intézked zkedések Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodás s Tervezés társadalmi bevonásának nak fórumaf
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben2. sz. melléklet. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek
2. sz. melléklet Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.
RészletesebbenKolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenTérképmelléklet. Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn
Térképmelléklet 1. térképmelléklet: A magyarországi Bódva-vízgyűjtő elhelyezkedése. 2. térképmelléklet: A magyarországi Bódva-vízgyűjtő felszínborítása, egy 2006. 07. 20.-ai LANDSAT 7 ETM+ űrfelvételen.
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
Részletesebbenterületekre vonatkozó egyedi védett területekre
A védett v területekre vonatkozó egyedi intézked en kívüli k intézked hatása a védett területekre Várható eredmények és felmerülő veszélyek Magyar Emőke (ÖKO Zrt.) Szakmai Fórum 2009. szeptember 8. Intézked
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei
A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenBÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY
A Nemzeti Vízstratégia (környezetvédő) civil szemmel BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY Készítő: Ökoton Bt. 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Gyova-Mámai Holt- 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 076 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszasülyi Tiszahalker halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH034 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kecskeri-tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG977 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenA HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
(AIH056) 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 056 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenKármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben
Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kanyari Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH083 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 7 Síkvidéki-szikes-kis területű-sekély-nyílt vízfelületű-állandó
Részletesebbenkm 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.
13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Vízvédelmi Laboratórium 1 (8360 Keszthely,
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1397/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenA Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy
Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység
RészletesebbenA földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel
A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenMembrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató
Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenVíz Keretirányelv és Árvíz Irányelv
ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenVÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Dobroda-patak Ménes-patak Szentlélek-patak Fekete-víz-patak
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenA vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS
VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ957 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
RészletesebbenMelléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,
RészletesebbenDOMBVIDÉKI TÁROZÁS. Székesfehérvár szeptember 26.
DOMBVIDÉKI TÁROZÁS Székesfehérvár 2013. szeptember 26. A vízgazdálkodás területi elvű felosztása A tevékenység hely szerint folyók menti vízgazdálkodás települési vízgazdálkodás területi vízgazdálkodás
Részletesebben