A felesleges ember a posztszocializmusban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felesleges ember a posztszocializmusban"

Átírás

1 Csepeli György A felesleges ember a posztszocializmusban Több mint tíz éve, hogy értelmét vesztette a világ hármas felosztása. E felosztás szerint a világ elsőnek számító, fejlett pólusa és harmadikként nyilvántartott, fejletlen pólusa közé ékelődött az akkor magát szocialistának nevezett rendszerhez tartozó országok csoportja, melynek magját a Szovjetunió és kelet-európai csatlósai képezték. Az államszocializmus eltűnésével az egykori szocialista világból ezek az országok tettek szert a posztszocialista jelzőre. A többi volt szocialista ország járja a maga útját Ázsiában, Afrikában, mely miként a szocializmus előtt sem volt, a szocializmus után sem lett a nyugati társadalomszerveződés útja. Ezzel szemben a posztszocialista országok történelme a szocialista kísérlet előtt kisebbnagyobb mértékben a nyugati társadalomszerveződés vonzáskörében formálódott. A szocializmus előtt ezekben az országokban reformerek, álmodozók, forradalmárok életüket tették arra, hogy elmaradottnak ítélt hazájuk leküzdje az elmaradottságot, és utolérje a fejlett Nyugatot. A jövő történészeire vár majd annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a szocializmus évtizedei ezeket az országokat távolabb vagy közelebb sodorták a nyugati társadalomfejlődés fő sodrához képest. A tizenkilencedik századi orosz társadalomban felesleges embereknek nevezték azokat az értelmiségieket, akikben élt az elmaradottság leküzdhetőségének hite. Az elnevezés ironikusan utalt a változtatás szükségessége és a változtathatatlanság lehetetlensége közé szorult értelmiségi szerep belső ellentmondásaira. Az orosz nyelvből származó intelligencia szó Európa Elbától keletre eső felén az értelmiségieket jelölte. Konrád György és Szelényi Iván nagy hatású könyvének tanúsága szerint az értelmiség Oroszországban és később Kelet-Európában azért is fordult rokonszenvvel a szocialista társadalomátalakító kísérlet felé, mert esélyt látott arra, hogy kitörhet a felesleges ember szerepéből, és végre hozzájárulhat a társadalom felemeléséhez, a gazdasági, kulturális és politikai egyenlőség megteremtéséhez, a nyugatihoz hasonló normális élet kereteinek kialakításához. A szocializmussal kapcsolatosan táplált értelmiségi illúziókat hizlalhatta, hogy a szocialista rendszer eredetileg értelmiségi projekt volt. A projekt megvalósítása az értelmiségi potenciál megsokszorozását feltételezte. Oroszországban és Kelet-Európában az államszocializmus évtizedei alatt kulturális forradalom ment végbe, melynek során gyakorlatilag megszűnt az analfabetizmus, látványosan megemelkedett az átlagos iskolai végzettség, és az értelmiség a társadalom statisztikailag is számottevő csoportjává vált. Vessünk egy pillantást az 1. ábrára, mely azt mutatja, hogy a rendszerváltás után pár évvel, 1993-ban milyen képet mutatnak a világ egyes régiói az iskolázottság mértéke szerint. Ezeknek az adatoknak az alapján közvetve az értelmiségi potenciál mértékére, társadalmi jelenlétére vonhatunk le következtetéseket. 1

2 1. ábra. Iskolázottság a világ nyolc régiójában Az ábrában látható iskolázottsági mutató három összetevőből jött létre. Az egyik összetevő arra utal, hogy az adott régióban élő felnőtt lakosság hány százaléka tud írni és olvasni. A másik összetevő azt mutatja, hogy az adott régióban átlagosan a lakosság hány évet tölt alap-, közép- és felsőfokú iskolákban. Végül az iskolázottsági mutató harmadik komponense azt fejezi ki, hogy az egyes régiókban a 4-23 éves népesség mekkora aránya van beiskolázva. Az ábrából kitűnik, hogy a posztszocialista országok iskoláztatási adatai és a legfejlettebb első világ iskoláztatási adatai között nincs jelentős különbség. Az igazi különbség a hajdani harmadik világ iskoláztatási adataiban mutatkozik, melyek jelentős kulturális elmaradást tükröznek (leszámítva Óceánia országait). Az államszocializmus létrehozott egy jelentős értelmiségi potenciált, mely paradox módon végül is hathatósan hozzájárult létrehozója, a szocialista rendszer bukásához. Az elmélet és a gyakorlat különbségét megtapasztalva, valamint a Nyugattól elválasztó távolság nyomasztó növekedését észlelve a szocialista országokban élő értelmiségiek súlyosan csalódtak, és utóbb hathatósan hozzájárultak az államszocializmus eresztékeinek meglazításához, tevőleges részt vállaltak abban az átmenetben, mely az egykori szocialista országokat a liberális demokrácia, a piacgazdaság és az osztálytársadalom intézményeinek kiépítése felé terelte. Bár az értelmiségiek Szelényi és Konrád hipotézisével ellentétben soha nem voltak képesek arra, hogy az osztályuralomnak akár csak a közelébe jussanak, minden elégedetlenségük ellenére a szocializmusban betöltött szerepüket fontosnak, jelentősnek, sőt nélkülözhetetlennek érezhették. A hatalom ugyanis félt az értelmiségtől az államszocializmusban. Különös félelem célpontjai voltak a humánértelmiségiek, filozófusok, költők, írók, szociológusok, akik az eredeti intelligencia -szerep ethoszát hordozták. A hatalom és az értelmiség viszonyára Szelényi és Konrád sorsa jó példa. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvnek csak három kéziratos példánya létezett, abból is két példány az állambiztonsági rendőrség kezén volt. Ám a könyv ebben a formában is elég volt ahhoz, hogy egyik szerzőjét emigrációba kényszeríthessék, másik szerzőjét pedig elnémítsák. 2

3 A kultúra az államszocializmusban jelentős állami dotációban részesült, ami a kulturális produkciók előállítóit privilegizálta. A privilégiumoknál is fontosabb volt azonban, hogy a kultúra munkásai tudták, hogy a hatalom különös figyelemmel van irántuk. A hatalom és az alkotó értelmiség sajátos módon kommunikált egymással. A meg nem írt művek, a le nem írt sorok, a meg nem festett képek és meg nem szerzett zenék ugyanolyan fontossá, ha nem fontosabbakká váltak, mint azok a produkciók, amelyek a gazdag kulturális dotációk következtében nyilvánosságra kerülhettek. Elég volt egy vers szövegében felbukkant sajtóhiba ahhoz, hogy egy-egy frissen megjelent kulturális folyóirat teljes számát bezúzzák, és költséget nem kímélve újranyomtassák. Az államszocializmus értelmiségi bírálatának fórumává vált a természeténél fogva nehezen cenzúrázható színház. Paradoxon, hogy ugyanakkor a színház, az egyik legköltségigényesebb művészeti ág volt az, melynek fenntartása érdekében az államszocializmus idején a központi pénzeket elosztó hivatalnokok nem fukarkodtak a pénzzel. A posztszocialista fordulat meghonosította a liberális demokrácia politikai intézményeit, lehetővé tette a piacgazdaság működését, megnövelte és stabilizálta az osztályok közötti társadalmi egyenlőtlenséget. Az értelmiség tevőleges részt vállalt e fordulat végrehajtásában, de a következményekben az értelmiségieknek megint csalódniuk kellett. A szocializmusból a posztszocializmusba való átmenet során a korábbi feleslegességérzet nemhogy elmúlt volna, hanem kifejezetten intenzívvé vált A kapitalizmus megjelenése a posztszocialista társadalmak mindegyikében egzisztenciális traumát jelentett a társadalom többsége számára. A nemzeti jövedelem drasztikusan csökkent, a munkanélküliség drasztikus növekedést mutatott, a korábbi szimbolikus és politikai tőkék leértékelődtek. Az értelmiség számára azonban az igazi traumát nem is annyira a korábban nem ismert létbizonytalanság megjelenése, az életszínvonal csökkenése jelentette. A csalódás igazi forrása az volt, hogy megszűnt a magas kultúra privilegizált helyzete, elapadtak a korábban gazdagon patakzó állami dotáció forrásai, és az értelmiség versenyhelyzetbe került. Nem volt többé magától értetődő, hogy amit csinál, arra a társadalomnak szüksége van. A verseskönyvek, regények, kulturális folyóiratok példányszáma lezuhant, a filmgyártás vegetálni kezdett, színházak a tömegeket vonzó igénytelen szórakoztatás felé vették az irányt, a televíziók műsoraiban eluralkodott a primitivitás és agresszivitás. És ami a legfájóbb volt, a demokratikus hatalom ágai a legcsekélyebb érdeklődést sem tanúsították az értelmiségiek szavai, képei, produkciói iránt. Írhattak, festhettek, énekelhettek bármiről az értelmiségiek, az egyes pártok vezetői a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatták irántuk, akár ellenzékben, akár kormányon voltak. Az értelmiség feleslegességérzetét tovább mélyítette, hogy a nemzeti jövedelem jelentős mértékű csökkenése miatt az állami költségvetés az értelmiségieket foglalkoztató közszolgálati szférák finanszírozását csak minimális szinten volt képes megoldani. A frissen nyugatosodó posztszocialista társadalmakban élő értelmiségiek számarány és minőség dolgában ugyanolyan, ha nem jobb mutatókkal rendelkeztek mint a példaként szolgáló nyugat-európai és észak-amerikai kapitalista társadalmakban élő értelmiség. Ezzel szemben a posztszocialista művészek, tudósok, tanárok, mérnökök, orvosok életszínvonala és jövedelmi szintje csak töredéke annak, amit a velük azonos végzettségű nyugati kollégáik realizálni 3

4 képesek. A jövedelmi lejtő kelet felé haladva egyre meredekebb. Még ha egyes posztszocialista értelmiségiek időlegesen nagy jövedelmet is képesek szerezni, jövőjüket, nyugdíjas éveiket tekintve másra, mint a legteljesebb szorongásra, nincs okuk. 2. ábra. Ha az egy főre eső vásárlóerő a gazdasági fejlettséget mutatja, és az iskolázottsági mutató a kulturális fejlettséget fejezi ki, akkor megállapítható, hogy a fejlett, korábban első világ és a hajdani posztszocialista világ azonos kulturális fejlettségi szinten van. Ezzel szemben a világ fejlett országaihoz képest gazdaságilag a posztszocialista országok jelentős lemaradásban vannak. A posztszocialista országok gazdasági fejletlensége mögött általános civilizációs elmaradottság, az infrastruktúra fejletlensége, a szolgáltatások elégtelensége, az érintkezési formák barbarizmusa áll. A posztszocialista társadalmak jelen állapotukban képtelenek arra, hogy a társadalom többsége számára jólétet, az értelmes emberi élet folytatására alkalmas minőségi feltételeket biztosítsanak. Miként reagál a posztszocialista értelmiség erre az ellentmondásra? Hosszú távon nem kétséges, hogy a posztszocialista országokban újra megjelenik az elmaradottság leküzdésének ideológiája, feltámad a minőség forradalmának eszméje, újraéled a kritikai gondolkodás. Az egzisztenciális gondokból és a szerepvesztésből táplálkozó traumák nyomán a jelenben egyelőre bénultság és túlélési igyekezet figyelhető meg a posztszocialista értelmiség körében. Ezt a fejleményt az is elősegíti, hogy az államszocializmusból a politikai pluralizmusba és piacgazdaságba történő átalakulás az állami költségvetési forrásokból fenntartott kulturális 4

5 intézmények kapuinál megtorpant. Az egyre csökkenő költségvetési források ellenére az államszocializmus idején létrejött kulturális intézményrendszer kevéssé alakult át, s ugyan egyre romló állagban, de fennmaradásáért küzd. Az államszocializmusból örökölt kulturális intézményrendszer és a rendszer változatlan fenntartásában érdekelt értelmiség gyanakodva figyeli a liberális kultúrpolitika piackonform, a polgári önszerveződés irányába mutató reformjait, és amint lehetőség nyílik rá, a már megvalósult reformokat is igyekszik visszacsinálni. A reformok lényege az értelmiségi alkotóerő felszabadítása, a nemzetközi versenyképesség feltételének kialakítása, a változásokra rugalmasan reagálni képes intézményi átalakulás elősegítése, az államszocializmusból átörökített feudális struktúrák lebontása. Magyarországon között liberális reformokat indítottak el a könyvkiadásban, a könyvforgalmazásban, a közoktatásban és a felsőoktatásban, a kulturális produkciók finanszírozási rendszerében, a tudományos kutatások támogatásában. A liberális kultúrpolitika centrumában az információs korszakba való gyors átmenet biztosítása állt. E törekvés mélyén az a felismerés munkált, hogy a civilizációs elmaradottság és kulturális fejlettség kínzó öröksége csak az információs társadalom irányába tett határozott lépések révén oldható fel. Az 1998-as választások eredményeként antiszocialista retorikával kormányra jutott politikai erők a reformok folytatása helyett nyomban hozzáláttak az államszocialista struktúrák helyreállításához, amit megkönnyített a posztszocialista értelmiség egalitarianizmusa, provincializmusa, etatizmusa, a teljesítményelvtől való rettegése. Az új magyar kormány a maga által definiált közjó eszméivel eltelve kínálkozó kliensekből értelmiségi holdudvart szervezett maga köré, újraközpontosítva a kulturális intézményrendszert működtető forrásokat. A korábbi művelődési kormányzat az egyetemi oktatók nevetségesen alacsony bérezésének problémáját úgy akarta a megoldás irányába előre vinni, hogy a legjobb, legszínvonalasabb, nemzetközileg legelismertebb oktatók számára teljesítmény kritériumokhoz kötött ösztöndíjat alapított, mely 4000 egyetemi oktató számára biztosított volna középosztályi megélhetést. Az ösztöndíj eredetileg az alkotóerejük teljében lévő év közötti generáció tagjait szolgálta volna. A nivellálási buzgalom megnyilatkozásának első lépésében az ösztöndíj adományozásának korhatárát fel kellett szabadítani, ami értelemszerűen lecsökkentette a célcsoport részesedését, és ezáltal rontotta a felsőoktatás minőségelvű továbbépítésének esélyeit. A kimaradó oktatók frusztrációja ezáltal nem mérséklődött. A közeli jövőben várható, hogy az ösztöndíj megszűnik, és kortól, teljesítménytől, oktatói presztízstől függetlenül a felszabaduló összeget minisztériumi hivatalnokok egyenletesen elosztják az összes professzor között. Mindenki kap egy keveset, és senki se kap sokat Az államszocializmus iránt érdeklődő amerikai szociálantropológusok kutatási tárgyként Észak-Korea vagy Kuba helyett biztonságosan választhatják a posztszocialista országok oktatási és kulturális minisztériumait, valamint az irányításuk alatt vegetáló kulturális intézményeket. Változás csak annyi, hogy az iskolai, könyvtári, intézeti címtáblákon a kutatók vörös csillag helyett keresztet vagy kettős keresztet látnak, a hivatalos ünnepségeken a hivatalnoki létre 5

6 kárhoztatott értelmiségi beosztottak az Internacionálé helyett a nemzeti himnuszt éneklik. Vannak friss fejlemények is. Különböző budapesti főiskolákkal egyesítve igazi szocialista nagyüzemmé fejlesztették az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, melynek egyúttal megszűnt önálló szociológiai intézete. Ezzel Phenjanig kell mennie annak, aki egy olyan egyetemet akar látni, ahol nincs a társadalomtudományoknak kari szintű képviselete. A felsőoktatási intézményrendszer diszfunkcióit konzerválja az 1998-ban kormányra került pártok velejéig szocialista vívmánya, a tandíjmentesség. Ezáltal a rosszul tanuló, de gazdag családból származó diák tanulmányait ugyanúgy dotálják az adófizetők, mint a jól tanuló, ám szegény családból származó diákét. Az igazságtalanságot csak fokozza, hogy a többségükben szerény jövedelemből élő adófizetők olyanokat támogatnak 5 évig, akik a diploma birtokában az átlagjövedelem többszörösét is megkereshetik (feltéve ha nem a lezüllött közszolgálati szférán belül nyíló értelmiségi pályák valamelyikére lépnek). A tandíjmentesség egyben azt is okozza, hogy a diákok érdektelenné válnak az őket tanító oktatók teljesítményének ellenőrzésében, s nem mint megrendelők, hanem mint passzív áldozatok vesznek részt az oktatásban. Az államszocialista kulturális intézményrendszer megmaradása kontraszelektálja azokat, akik alternatíva híján belül maradnak az intézményrendszeren. Végzetes következményekkel jár majd a minőségi utánpótlás elmaradása. A posztszocialista értelmiség elöregszik és kihal. Helyére nem lesz jelentkező. A tehetséges frissen diplomázott fiatalok két pár cipő árát kitevő havi fizetésért nem jönnek egyetemre vagy középiskolába tanítani, tudományos intézetbe dolgozni. A közszolgálatban maradás alternatívái a posztszocialista értelmiség legrugalmasabb, legéletképesebb csoportjait csábítják el. Melyek ezek az alternatívák? 1. Emigráció agyelszívás Elsősorban a természettudományban, de a társadalomtudományban is megfigyelhető, hogy az értelmiségiek élnek a vasfüggöny felszakadása által kínált esélyekkel, és nyugati országok egyetemeire, kutatóintézeteibe mennek, ahol hazai jövedelmük sokszorosát kapják. Az érdekes kérdés nem ez, hanem az, hogy miért nem térnek haza, amikor a jövedelemszerzés már kevésbé szempont, hiszen az értelmiségi élet kereteihez szükséges feltételek megteremtődtek. Nem jönnek haza, mert képtelenek beilleszkedni a feudális viszonyok közé, reménytelennek tartják a provincializmus ellen vívott szélmalomharcot. 2. Kolonizációs asszisztencia A rendszerváltást követően megnyílt határokon két irányban indult el a forgalom. Nemcsak keletről mentek nyugatra az értelmiségiek, hanem nyugatról is megindult a kelet felé tartó peregrináció. A tanulmányaikat, kutatásukat, munkájukat keleten folytató nyugati értelmiségiek gyorsan felismerték, hogy keleti kollégáik semmivel sem felkészületlenebbek mint ők, sőt a helyi viszonyokban jóval tájékozottabbak. A nyugati és keleti jövedelemviszonyok között szakadéknyi különbség lehetővé tette, hogy a nyugatiak a keletiek szolgáltatásait viszonylag alacsony áron megvehessék. E szolgáltatások köre az adatgyűjtésre, fordításra, elemi adatfeldolgozásra szorítkoztak. A helyi értelmiségi erők olcsó 6

7 igénybevételére adtak módot a különböző nyugati segélyprogramok, melyek voltaképpen a nyugatiak önsegítésének álcázott formái. Ezeknek a segélyeknek százaléka a résztvevő, sokszor gyengén kvalifikált nyugati értelmiségiek dotációjára ment és megy el. A keleti értelmiségiek és megsegített intézményeik csak ürügyet képeztek a segélyek visszaforgatásához kiindulópontjukra. 3. Politizálás, politikai tanácsadás A rendszerváltást követően a pártok, a kormányzati szervek, önkormányzatok megteltek új emberekkel, akik korábban mint ellenzéki vagy politikailag közömbös szakértelmiségiek vettek részt a szocializmus építésében. Amint professzionalizálódott a politika, úgy koptak ki az értelmiségiek ezekből a pozíciókból, illetve ha a politikai szférán belül maradtak, elveszítették értelmiségi kötődéseiket. Indirekt politikai kapcsolatot kínál a tanácsadás pártok, politikusok részére. Ez értelmiségi szaktudást igénylő, jól dotált elemző munka, amely azonban az értelmiségi szerep maradéktalan betöltéséhez nélkülözhetetlen függetlenséggel teljességgel összeegyeztethetetlen. 4. Gazdasági szerepvállalás, vállalkozás A politikai tanácsadás szezonális, hiszen ha egy párt hatalmon van, akkor foglalkoztat értelmiségi szakértőket, ha a választásokon veszít, akkor legelőször szakértőitől válik meg. A hivatalba lépő kormány is azzal kezdi, hogy az előző kormány által felkért szakértőktől megszabadul, és helyükre új klienseket vesz föl. Ezzel szemben a gazdaság a politikai konjunktúra ingadozásaitól mentes foglalkoztatást ígér, feltéve, ha a vállalkozás sikeres és expanzív. A vállalkozásra kész posztszocialista értelmiség számára a bankok, kisebb és nagyobb cégek az egzisztenciális nehézségek elől jó menekülési utat képeztek. A legélelmesebbek sikeres saját vállalkozásokat működtetnek. 5. Alapítványi kötődés A posztszocialista átalakulás velejárója a polgári társadalom feltámadása. A magánalapítványok a mindenkori hatalomtól független polgári társadalom önszerveződésének fontos intézményei, melyek a posztszocialista értelmiség egzisztenciális túlélését is elősegítik. A kuratóriumok tagjai, a pályázatok kedvezményezettjei értelmiségiek, miként a támogatott intézmények, folyóiratok is mind hozzájárulnak az értelmiség létfenntartáshoz. Egyedüli probléma, hogy bármennyire is nyíltnak mondja magát egy alapítvány, szociológiai okok folytán óhatatlanul bezárul, és a prioritásaiban a teljesítményelv helyére ideológiai és pártszimpátiák kerülnek, ami kontraproduktív módon értelmiségi klientúra kiépülésének kedvez. 6. Médiaszereplés Az államszocializmusból a piacgazdaságra, valamint a politikai és kulturális pluralizmusra való átmenet felértékelte a nyilvánosságot. Az elitvizsgálatok azt mutatják, hogy különböző okok miatt ugyan, de mind a gazdasági és mind a politikai elit képtelen hitelesen megszólítani a társadalmat. Ezekkel az elitekkel szemben túl nagy a bizalmatlanság és a gyanakvás. A 7

8 hitelességi vákuum haszonélvezői a kulturális elit tagjai, akik a szűkebb szakterületükön nyújtott teljesítmény bázisán a médián keresztül a próféta, a guru, a vátesz szerepeivel kapcsolatos elvárásoknak megfelelően a közvélemény jelentős mérvű befolyásolására képesek, ami egyben megélhetési forrásaik bővüléséhez is hozzájárul. Nyilvánvaló, hogy az imént felvázolt posztszocialista értelmiségi karrierek, beleértve a közszolgálati pályákon maradást is, nem képeznek megfelelő értelmiségi bázist ahhoz, hogy a posztszocialista átmenet páratlan kihívásaira Közép- és Kelet-Európa lakói a közvetlen túlélésen túlmenő reagáláshoz gondolatokat elképzeléseket, inspirációt nyerjenek. A rendszerváltás visszafordíthatatlanná vált. A felesleges értelmiségiek álma a liberális demokráciáról, a piacgazdaságról, az osztálytársadalomról többé-kevésbé megvalósult Középés Kelet-Európa országaiban. Csakhogy közben a világ nem állt meg. Magyarországon Szalai Erzsébet egy értelmiségiek által közkedvelt hetilapban 1999-ben vitát kezdeményezett arról, hogy az átmenet első évtizedét követően milyen feladatok nyílnak a kritikai értelmiség számára. A vitából, és annak Szalai Erzsébet által adott összefoglalójából kiderül, hogy minden társadalmi diszfunkció és egzisztenciális nyomorúság ellenére a posztszocialista értelmiség számára vannak esélyek arra, hogy miközben hű marad az intelligencia értelmében vett eredeti hivatáshoz, újrafogalmazza szerepét. Válaszra vár, hogy miként enyhíthetők a posztszocialista átalakulás talaján keletkezett hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek által okozott traumák, szenvedések. Különös súllyal esik latba a szegénység etnicizálódásának fenyegetése, mely ha nem enyhül, hanem súlyosbodik, akkor egy reménytelenségbe száműzött underclass kialakulását eredményezi. A közép- és kelet-európai társadalmaknak szembe kell nézniük a nemzeti intolerancia örökségével, mely csak akkor haladható meg, ha újra felfedezik a harmónia és a tolerancia hagyományait a térségben. Az emberi jogok tisztelete, az állampolgári egyenlőség biztosítása, a diszkrimináció minden formája elleni tiltakozás nem nélkülözheti az értelmiségi támogatást. Ha a közép- és kelet-európai társadalmak nem aknázzák ki a maguk speciális történelméből és kultúrájából adódó sajátosságokat, küszöbön álló euroatlanti integrációjuk egyoldalú, aszimmetrikus lesz. Csak kapnak majd, s nem adnak. Végül óriási lehetőségek kínálkoznak a posztszocialista értelmiség számára abban, hogy felkészítsék kortársaikat a jövőre, melyet információs korszaknak hívnak. E korszak relativizálja az elmaradott periféria és fejlett centrum Közép- és Kelet-Európában jól ismert modelljét. A tét nem kisebb, hogy a világ újrarajzolódó digitális kulturális térképén éppen úgy ott legyen Varsó, Prága, Budapest, Moszkva, mint ahogy ott van Párizs, London vagy New York. Irodalom: Csepeli Gy.-Örkény A Social Change, Political Beliefs, and Everyday Expectations in Hungarian Society: A Comparative View. In Kovacs J. M. (Ed.) Transition to Capitalism? The Communist Legacy in Eastern Europe. New Brunswick: Transaction Publishers

9 Konrád, Gy.-Szelényi I Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Bern: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. Angolul: The Intellectuals on the road to class power New York-London: Harcourt-Brace-Jovanovich. Csepeli, Gy.-Örkény. A. Scheppele, K The Colonization of East European Social Science. Social Research Vol Csepeli. Gy.-Wessely A A közép-európai szociológia kognitív esélyei. Replika Szalai, E Tudás, kritikai értelmiség apokaliptikus csillagkép után. Élet és Irodalom

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Dg:_ KESZONBETEGSÉG. Sas István. KommunikációsAkadémia

Dg:_ KESZONBETEGSÉG. Sas István. KommunikációsAkadémia Dg:_ KESZONBETEGSÉG Sas Sas István István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia AA fogyasztói fogyasztóikeszonbetegség keszonbetegség olyan olyantünetegyüttes, tünetegyüttes, amit amitaafogyasztót

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Második Európai Blue Sky Konferencia

Második Európai Blue Sky Konferencia Második Európai Blue Sky Konferencia 1 Globális Átalakulások Következmények és Alternatívák Nemzetközi konferencia az OECD és az UNESCO MOST Program támogatásával 2015. Október 29-31, Budapest - Várnegyed

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Doktori Tanács Elnök: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár Titkár: Horváth Balázs egyetemi adjunktus 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon: (96) 503-400/3121 Fax: (96) 329-263 E-mail:

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012 Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Mi a lényege a változásnak? 2011. december 23.: új Felsőoktatási törvény gyakorlatilag megszűnt az ingyenes

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA!

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! Az oktatási szint emelkedése és az új technológiák alkalmazása A világ államai fokozatosan növelik az oktatási kiadásaikat, hogy minél képzettebb humán erőforrás

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

Egyenlőtlenségek és hálózatok a társadalomban

Egyenlőtlenségek és hálózatok a társadalomban Csepeli György - Csere Gábor Egyenlőtlenségek és hálózatok a társadalomban 1. Paradigmaváltás a kvantitatív szociológiában Az információs korszak technológiai újdonságai a társadalom működését mind az

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Oktatói adatlap Dr. Kengyel Ákos

Oktatói adatlap Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1988-1993 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Európa szakirány Tudományos fokozatok: 1998, PhD

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben