A felesleges ember a posztszocializmusban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felesleges ember a posztszocializmusban"

Átírás

1 Csepeli György A felesleges ember a posztszocializmusban Több mint tíz éve, hogy értelmét vesztette a világ hármas felosztása. E felosztás szerint a világ elsőnek számító, fejlett pólusa és harmadikként nyilvántartott, fejletlen pólusa közé ékelődött az akkor magát szocialistának nevezett rendszerhez tartozó országok csoportja, melynek magját a Szovjetunió és kelet-európai csatlósai képezték. Az államszocializmus eltűnésével az egykori szocialista világból ezek az országok tettek szert a posztszocialista jelzőre. A többi volt szocialista ország járja a maga útját Ázsiában, Afrikában, mely miként a szocializmus előtt sem volt, a szocializmus után sem lett a nyugati társadalomszerveződés útja. Ezzel szemben a posztszocialista országok történelme a szocialista kísérlet előtt kisebbnagyobb mértékben a nyugati társadalomszerveződés vonzáskörében formálódott. A szocializmus előtt ezekben az országokban reformerek, álmodozók, forradalmárok életüket tették arra, hogy elmaradottnak ítélt hazájuk leküzdje az elmaradottságot, és utolérje a fejlett Nyugatot. A jövő történészeire vár majd annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a szocializmus évtizedei ezeket az országokat távolabb vagy közelebb sodorták a nyugati társadalomfejlődés fő sodrához képest. A tizenkilencedik századi orosz társadalomban felesleges embereknek nevezték azokat az értelmiségieket, akikben élt az elmaradottság leküzdhetőségének hite. Az elnevezés ironikusan utalt a változtatás szükségessége és a változtathatatlanság lehetetlensége közé szorult értelmiségi szerep belső ellentmondásaira. Az orosz nyelvből származó intelligencia szó Európa Elbától keletre eső felén az értelmiségieket jelölte. Konrád György és Szelényi Iván nagy hatású könyvének tanúsága szerint az értelmiség Oroszországban és később Kelet-Európában azért is fordult rokonszenvvel a szocialista társadalomátalakító kísérlet felé, mert esélyt látott arra, hogy kitörhet a felesleges ember szerepéből, és végre hozzájárulhat a társadalom felemeléséhez, a gazdasági, kulturális és politikai egyenlőség megteremtéséhez, a nyugatihoz hasonló normális élet kereteinek kialakításához. A szocializmussal kapcsolatosan táplált értelmiségi illúziókat hizlalhatta, hogy a szocialista rendszer eredetileg értelmiségi projekt volt. A projekt megvalósítása az értelmiségi potenciál megsokszorozását feltételezte. Oroszországban és Kelet-Európában az államszocializmus évtizedei alatt kulturális forradalom ment végbe, melynek során gyakorlatilag megszűnt az analfabetizmus, látványosan megemelkedett az átlagos iskolai végzettség, és az értelmiség a társadalom statisztikailag is számottevő csoportjává vált. Vessünk egy pillantást az 1. ábrára, mely azt mutatja, hogy a rendszerváltás után pár évvel, 1993-ban milyen képet mutatnak a világ egyes régiói az iskolázottság mértéke szerint. Ezeknek az adatoknak az alapján közvetve az értelmiségi potenciál mértékére, társadalmi jelenlétére vonhatunk le következtetéseket. 1

2 1. ábra. Iskolázottság a világ nyolc régiójában Az ábrában látható iskolázottsági mutató három összetevőből jött létre. Az egyik összetevő arra utal, hogy az adott régióban élő felnőtt lakosság hány százaléka tud írni és olvasni. A másik összetevő azt mutatja, hogy az adott régióban átlagosan a lakosság hány évet tölt alap-, közép- és felsőfokú iskolákban. Végül az iskolázottsági mutató harmadik komponense azt fejezi ki, hogy az egyes régiókban a 4-23 éves népesség mekkora aránya van beiskolázva. Az ábrából kitűnik, hogy a posztszocialista országok iskoláztatási adatai és a legfejlettebb első világ iskoláztatási adatai között nincs jelentős különbség. Az igazi különbség a hajdani harmadik világ iskoláztatási adataiban mutatkozik, melyek jelentős kulturális elmaradást tükröznek (leszámítva Óceánia országait). Az államszocializmus létrehozott egy jelentős értelmiségi potenciált, mely paradox módon végül is hathatósan hozzájárult létrehozója, a szocialista rendszer bukásához. Az elmélet és a gyakorlat különbségét megtapasztalva, valamint a Nyugattól elválasztó távolság nyomasztó növekedését észlelve a szocialista országokban élő értelmiségiek súlyosan csalódtak, és utóbb hathatósan hozzájárultak az államszocializmus eresztékeinek meglazításához, tevőleges részt vállaltak abban az átmenetben, mely az egykori szocialista országokat a liberális demokrácia, a piacgazdaság és az osztálytársadalom intézményeinek kiépítése felé terelte. Bár az értelmiségiek Szelényi és Konrád hipotézisével ellentétben soha nem voltak képesek arra, hogy az osztályuralomnak akár csak a közelébe jussanak, minden elégedetlenségük ellenére a szocializmusban betöltött szerepüket fontosnak, jelentősnek, sőt nélkülözhetetlennek érezhették. A hatalom ugyanis félt az értelmiségtől az államszocializmusban. Különös félelem célpontjai voltak a humánértelmiségiek, filozófusok, költők, írók, szociológusok, akik az eredeti intelligencia -szerep ethoszát hordozták. A hatalom és az értelmiség viszonyára Szelényi és Konrád sorsa jó példa. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvnek csak három kéziratos példánya létezett, abból is két példány az állambiztonsági rendőrség kezén volt. Ám a könyv ebben a formában is elég volt ahhoz, hogy egyik szerzőjét emigrációba kényszeríthessék, másik szerzőjét pedig elnémítsák. 2

3 A kultúra az államszocializmusban jelentős állami dotációban részesült, ami a kulturális produkciók előállítóit privilegizálta. A privilégiumoknál is fontosabb volt azonban, hogy a kultúra munkásai tudták, hogy a hatalom különös figyelemmel van irántuk. A hatalom és az alkotó értelmiség sajátos módon kommunikált egymással. A meg nem írt művek, a le nem írt sorok, a meg nem festett képek és meg nem szerzett zenék ugyanolyan fontossá, ha nem fontosabbakká váltak, mint azok a produkciók, amelyek a gazdag kulturális dotációk következtében nyilvánosságra kerülhettek. Elég volt egy vers szövegében felbukkant sajtóhiba ahhoz, hogy egy-egy frissen megjelent kulturális folyóirat teljes számát bezúzzák, és költséget nem kímélve újranyomtassák. Az államszocializmus értelmiségi bírálatának fórumává vált a természeténél fogva nehezen cenzúrázható színház. Paradoxon, hogy ugyanakkor a színház, az egyik legköltségigényesebb művészeti ág volt az, melynek fenntartása érdekében az államszocializmus idején a központi pénzeket elosztó hivatalnokok nem fukarkodtak a pénzzel. A posztszocialista fordulat meghonosította a liberális demokrácia politikai intézményeit, lehetővé tette a piacgazdaság működését, megnövelte és stabilizálta az osztályok közötti társadalmi egyenlőtlenséget. Az értelmiség tevőleges részt vállalt e fordulat végrehajtásában, de a következményekben az értelmiségieknek megint csalódniuk kellett. A szocializmusból a posztszocializmusba való átmenet során a korábbi feleslegességérzet nemhogy elmúlt volna, hanem kifejezetten intenzívvé vált A kapitalizmus megjelenése a posztszocialista társadalmak mindegyikében egzisztenciális traumát jelentett a társadalom többsége számára. A nemzeti jövedelem drasztikusan csökkent, a munkanélküliség drasztikus növekedést mutatott, a korábbi szimbolikus és politikai tőkék leértékelődtek. Az értelmiség számára azonban az igazi traumát nem is annyira a korábban nem ismert létbizonytalanság megjelenése, az életszínvonal csökkenése jelentette. A csalódás igazi forrása az volt, hogy megszűnt a magas kultúra privilegizált helyzete, elapadtak a korábban gazdagon patakzó állami dotáció forrásai, és az értelmiség versenyhelyzetbe került. Nem volt többé magától értetődő, hogy amit csinál, arra a társadalomnak szüksége van. A verseskönyvek, regények, kulturális folyóiratok példányszáma lezuhant, a filmgyártás vegetálni kezdett, színházak a tömegeket vonzó igénytelen szórakoztatás felé vették az irányt, a televíziók műsoraiban eluralkodott a primitivitás és agresszivitás. És ami a legfájóbb volt, a demokratikus hatalom ágai a legcsekélyebb érdeklődést sem tanúsították az értelmiségiek szavai, képei, produkciói iránt. Írhattak, festhettek, énekelhettek bármiről az értelmiségiek, az egyes pártok vezetői a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatták irántuk, akár ellenzékben, akár kormányon voltak. Az értelmiség feleslegességérzetét tovább mélyítette, hogy a nemzeti jövedelem jelentős mértékű csökkenése miatt az állami költségvetés az értelmiségieket foglalkoztató közszolgálati szférák finanszírozását csak minimális szinten volt képes megoldani. A frissen nyugatosodó posztszocialista társadalmakban élő értelmiségiek számarány és minőség dolgában ugyanolyan, ha nem jobb mutatókkal rendelkeztek mint a példaként szolgáló nyugat-európai és észak-amerikai kapitalista társadalmakban élő értelmiség. Ezzel szemben a posztszocialista művészek, tudósok, tanárok, mérnökök, orvosok életszínvonala és jövedelmi szintje csak töredéke annak, amit a velük azonos végzettségű nyugati kollégáik realizálni 3

4 képesek. A jövedelmi lejtő kelet felé haladva egyre meredekebb. Még ha egyes posztszocialista értelmiségiek időlegesen nagy jövedelmet is képesek szerezni, jövőjüket, nyugdíjas éveiket tekintve másra, mint a legteljesebb szorongásra, nincs okuk. 2. ábra. Ha az egy főre eső vásárlóerő a gazdasági fejlettséget mutatja, és az iskolázottsági mutató a kulturális fejlettséget fejezi ki, akkor megállapítható, hogy a fejlett, korábban első világ és a hajdani posztszocialista világ azonos kulturális fejlettségi szinten van. Ezzel szemben a világ fejlett országaihoz képest gazdaságilag a posztszocialista országok jelentős lemaradásban vannak. A posztszocialista országok gazdasági fejletlensége mögött általános civilizációs elmaradottság, az infrastruktúra fejletlensége, a szolgáltatások elégtelensége, az érintkezési formák barbarizmusa áll. A posztszocialista társadalmak jelen állapotukban képtelenek arra, hogy a társadalom többsége számára jólétet, az értelmes emberi élet folytatására alkalmas minőségi feltételeket biztosítsanak. Miként reagál a posztszocialista értelmiség erre az ellentmondásra? Hosszú távon nem kétséges, hogy a posztszocialista országokban újra megjelenik az elmaradottság leküzdésének ideológiája, feltámad a minőség forradalmának eszméje, újraéled a kritikai gondolkodás. Az egzisztenciális gondokból és a szerepvesztésből táplálkozó traumák nyomán a jelenben egyelőre bénultság és túlélési igyekezet figyelhető meg a posztszocialista értelmiség körében. Ezt a fejleményt az is elősegíti, hogy az államszocializmusból a politikai pluralizmusba és piacgazdaságba történő átalakulás az állami költségvetési forrásokból fenntartott kulturális 4

5 intézmények kapuinál megtorpant. Az egyre csökkenő költségvetési források ellenére az államszocializmus idején létrejött kulturális intézményrendszer kevéssé alakult át, s ugyan egyre romló állagban, de fennmaradásáért küzd. Az államszocializmusból örökölt kulturális intézményrendszer és a rendszer változatlan fenntartásában érdekelt értelmiség gyanakodva figyeli a liberális kultúrpolitika piackonform, a polgári önszerveződés irányába mutató reformjait, és amint lehetőség nyílik rá, a már megvalósult reformokat is igyekszik visszacsinálni. A reformok lényege az értelmiségi alkotóerő felszabadítása, a nemzetközi versenyképesség feltételének kialakítása, a változásokra rugalmasan reagálni képes intézményi átalakulás elősegítése, az államszocializmusból átörökített feudális struktúrák lebontása. Magyarországon között liberális reformokat indítottak el a könyvkiadásban, a könyvforgalmazásban, a közoktatásban és a felsőoktatásban, a kulturális produkciók finanszírozási rendszerében, a tudományos kutatások támogatásában. A liberális kultúrpolitika centrumában az információs korszakba való gyors átmenet biztosítása állt. E törekvés mélyén az a felismerés munkált, hogy a civilizációs elmaradottság és kulturális fejlettség kínzó öröksége csak az információs társadalom irányába tett határozott lépések révén oldható fel. Az 1998-as választások eredményeként antiszocialista retorikával kormányra jutott politikai erők a reformok folytatása helyett nyomban hozzáláttak az államszocialista struktúrák helyreállításához, amit megkönnyített a posztszocialista értelmiség egalitarianizmusa, provincializmusa, etatizmusa, a teljesítményelvtől való rettegése. Az új magyar kormány a maga által definiált közjó eszméivel eltelve kínálkozó kliensekből értelmiségi holdudvart szervezett maga köré, újraközpontosítva a kulturális intézményrendszert működtető forrásokat. A korábbi művelődési kormányzat az egyetemi oktatók nevetségesen alacsony bérezésének problémáját úgy akarta a megoldás irányába előre vinni, hogy a legjobb, legszínvonalasabb, nemzetközileg legelismertebb oktatók számára teljesítmény kritériumokhoz kötött ösztöndíjat alapított, mely 4000 egyetemi oktató számára biztosított volna középosztályi megélhetést. Az ösztöndíj eredetileg az alkotóerejük teljében lévő év közötti generáció tagjait szolgálta volna. A nivellálási buzgalom megnyilatkozásának első lépésében az ösztöndíj adományozásának korhatárát fel kellett szabadítani, ami értelemszerűen lecsökkentette a célcsoport részesedését, és ezáltal rontotta a felsőoktatás minőségelvű továbbépítésének esélyeit. A kimaradó oktatók frusztrációja ezáltal nem mérséklődött. A közeli jövőben várható, hogy az ösztöndíj megszűnik, és kortól, teljesítménytől, oktatói presztízstől függetlenül a felszabaduló összeget minisztériumi hivatalnokok egyenletesen elosztják az összes professzor között. Mindenki kap egy keveset, és senki se kap sokat Az államszocializmus iránt érdeklődő amerikai szociálantropológusok kutatási tárgyként Észak-Korea vagy Kuba helyett biztonságosan választhatják a posztszocialista országok oktatási és kulturális minisztériumait, valamint az irányításuk alatt vegetáló kulturális intézményeket. Változás csak annyi, hogy az iskolai, könyvtári, intézeti címtáblákon a kutatók vörös csillag helyett keresztet vagy kettős keresztet látnak, a hivatalos ünnepségeken a hivatalnoki létre 5

6 kárhoztatott értelmiségi beosztottak az Internacionálé helyett a nemzeti himnuszt éneklik. Vannak friss fejlemények is. Különböző budapesti főiskolákkal egyesítve igazi szocialista nagyüzemmé fejlesztették az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, melynek egyúttal megszűnt önálló szociológiai intézete. Ezzel Phenjanig kell mennie annak, aki egy olyan egyetemet akar látni, ahol nincs a társadalomtudományoknak kari szintű képviselete. A felsőoktatási intézményrendszer diszfunkcióit konzerválja az 1998-ban kormányra került pártok velejéig szocialista vívmánya, a tandíjmentesség. Ezáltal a rosszul tanuló, de gazdag családból származó diák tanulmányait ugyanúgy dotálják az adófizetők, mint a jól tanuló, ám szegény családból származó diákét. Az igazságtalanságot csak fokozza, hogy a többségükben szerény jövedelemből élő adófizetők olyanokat támogatnak 5 évig, akik a diploma birtokában az átlagjövedelem többszörösét is megkereshetik (feltéve ha nem a lezüllött közszolgálati szférán belül nyíló értelmiségi pályák valamelyikére lépnek). A tandíjmentesség egyben azt is okozza, hogy a diákok érdektelenné válnak az őket tanító oktatók teljesítményének ellenőrzésében, s nem mint megrendelők, hanem mint passzív áldozatok vesznek részt az oktatásban. Az államszocialista kulturális intézményrendszer megmaradása kontraszelektálja azokat, akik alternatíva híján belül maradnak az intézményrendszeren. Végzetes következményekkel jár majd a minőségi utánpótlás elmaradása. A posztszocialista értelmiség elöregszik és kihal. Helyére nem lesz jelentkező. A tehetséges frissen diplomázott fiatalok két pár cipő árát kitevő havi fizetésért nem jönnek egyetemre vagy középiskolába tanítani, tudományos intézetbe dolgozni. A közszolgálatban maradás alternatívái a posztszocialista értelmiség legrugalmasabb, legéletképesebb csoportjait csábítják el. Melyek ezek az alternatívák? 1. Emigráció agyelszívás Elsősorban a természettudományban, de a társadalomtudományban is megfigyelhető, hogy az értelmiségiek élnek a vasfüggöny felszakadása által kínált esélyekkel, és nyugati országok egyetemeire, kutatóintézeteibe mennek, ahol hazai jövedelmük sokszorosát kapják. Az érdekes kérdés nem ez, hanem az, hogy miért nem térnek haza, amikor a jövedelemszerzés már kevésbé szempont, hiszen az értelmiségi élet kereteihez szükséges feltételek megteremtődtek. Nem jönnek haza, mert képtelenek beilleszkedni a feudális viszonyok közé, reménytelennek tartják a provincializmus ellen vívott szélmalomharcot. 2. Kolonizációs asszisztencia A rendszerváltást követően megnyílt határokon két irányban indult el a forgalom. Nemcsak keletről mentek nyugatra az értelmiségiek, hanem nyugatról is megindult a kelet felé tartó peregrináció. A tanulmányaikat, kutatásukat, munkájukat keleten folytató nyugati értelmiségiek gyorsan felismerték, hogy keleti kollégáik semmivel sem felkészületlenebbek mint ők, sőt a helyi viszonyokban jóval tájékozottabbak. A nyugati és keleti jövedelemviszonyok között szakadéknyi különbség lehetővé tette, hogy a nyugatiak a keletiek szolgáltatásait viszonylag alacsony áron megvehessék. E szolgáltatások köre az adatgyűjtésre, fordításra, elemi adatfeldolgozásra szorítkoztak. A helyi értelmiségi erők olcsó 6

7 igénybevételére adtak módot a különböző nyugati segélyprogramok, melyek voltaképpen a nyugatiak önsegítésének álcázott formái. Ezeknek a segélyeknek százaléka a résztvevő, sokszor gyengén kvalifikált nyugati értelmiségiek dotációjára ment és megy el. A keleti értelmiségiek és megsegített intézményeik csak ürügyet képeztek a segélyek visszaforgatásához kiindulópontjukra. 3. Politizálás, politikai tanácsadás A rendszerváltást követően a pártok, a kormányzati szervek, önkormányzatok megteltek új emberekkel, akik korábban mint ellenzéki vagy politikailag közömbös szakértelmiségiek vettek részt a szocializmus építésében. Amint professzionalizálódott a politika, úgy koptak ki az értelmiségiek ezekből a pozíciókból, illetve ha a politikai szférán belül maradtak, elveszítették értelmiségi kötődéseiket. Indirekt politikai kapcsolatot kínál a tanácsadás pártok, politikusok részére. Ez értelmiségi szaktudást igénylő, jól dotált elemző munka, amely azonban az értelmiségi szerep maradéktalan betöltéséhez nélkülözhetetlen függetlenséggel teljességgel összeegyeztethetetlen. 4. Gazdasági szerepvállalás, vállalkozás A politikai tanácsadás szezonális, hiszen ha egy párt hatalmon van, akkor foglalkoztat értelmiségi szakértőket, ha a választásokon veszít, akkor legelőször szakértőitől válik meg. A hivatalba lépő kormány is azzal kezdi, hogy az előző kormány által felkért szakértőktől megszabadul, és helyükre új klienseket vesz föl. Ezzel szemben a gazdaság a politikai konjunktúra ingadozásaitól mentes foglalkoztatást ígér, feltéve, ha a vállalkozás sikeres és expanzív. A vállalkozásra kész posztszocialista értelmiség számára a bankok, kisebb és nagyobb cégek az egzisztenciális nehézségek elől jó menekülési utat képeztek. A legélelmesebbek sikeres saját vállalkozásokat működtetnek. 5. Alapítványi kötődés A posztszocialista átalakulás velejárója a polgári társadalom feltámadása. A magánalapítványok a mindenkori hatalomtól független polgári társadalom önszerveződésének fontos intézményei, melyek a posztszocialista értelmiség egzisztenciális túlélését is elősegítik. A kuratóriumok tagjai, a pályázatok kedvezményezettjei értelmiségiek, miként a támogatott intézmények, folyóiratok is mind hozzájárulnak az értelmiség létfenntartáshoz. Egyedüli probléma, hogy bármennyire is nyíltnak mondja magát egy alapítvány, szociológiai okok folytán óhatatlanul bezárul, és a prioritásaiban a teljesítményelv helyére ideológiai és pártszimpátiák kerülnek, ami kontraproduktív módon értelmiségi klientúra kiépülésének kedvez. 6. Médiaszereplés Az államszocializmusból a piacgazdaságra, valamint a politikai és kulturális pluralizmusra való átmenet felértékelte a nyilvánosságot. Az elitvizsgálatok azt mutatják, hogy különböző okok miatt ugyan, de mind a gazdasági és mind a politikai elit képtelen hitelesen megszólítani a társadalmat. Ezekkel az elitekkel szemben túl nagy a bizalmatlanság és a gyanakvás. A 7

8 hitelességi vákuum haszonélvezői a kulturális elit tagjai, akik a szűkebb szakterületükön nyújtott teljesítmény bázisán a médián keresztül a próféta, a guru, a vátesz szerepeivel kapcsolatos elvárásoknak megfelelően a közvélemény jelentős mérvű befolyásolására képesek, ami egyben megélhetési forrásaik bővüléséhez is hozzájárul. Nyilvánvaló, hogy az imént felvázolt posztszocialista értelmiségi karrierek, beleértve a közszolgálati pályákon maradást is, nem képeznek megfelelő értelmiségi bázist ahhoz, hogy a posztszocialista átmenet páratlan kihívásaira Közép- és Kelet-Európa lakói a közvetlen túlélésen túlmenő reagáláshoz gondolatokat elképzeléseket, inspirációt nyerjenek. A rendszerváltás visszafordíthatatlanná vált. A felesleges értelmiségiek álma a liberális demokráciáról, a piacgazdaságról, az osztálytársadalomról többé-kevésbé megvalósult Középés Kelet-Európa országaiban. Csakhogy közben a világ nem állt meg. Magyarországon Szalai Erzsébet egy értelmiségiek által közkedvelt hetilapban 1999-ben vitát kezdeményezett arról, hogy az átmenet első évtizedét követően milyen feladatok nyílnak a kritikai értelmiség számára. A vitából, és annak Szalai Erzsébet által adott összefoglalójából kiderül, hogy minden társadalmi diszfunkció és egzisztenciális nyomorúság ellenére a posztszocialista értelmiség számára vannak esélyek arra, hogy miközben hű marad az intelligencia értelmében vett eredeti hivatáshoz, újrafogalmazza szerepét. Válaszra vár, hogy miként enyhíthetők a posztszocialista átalakulás talaján keletkezett hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek által okozott traumák, szenvedések. Különös súllyal esik latba a szegénység etnicizálódásának fenyegetése, mely ha nem enyhül, hanem súlyosbodik, akkor egy reménytelenségbe száműzött underclass kialakulását eredményezi. A közép- és kelet-európai társadalmaknak szembe kell nézniük a nemzeti intolerancia örökségével, mely csak akkor haladható meg, ha újra felfedezik a harmónia és a tolerancia hagyományait a térségben. Az emberi jogok tisztelete, az állampolgári egyenlőség biztosítása, a diszkrimináció minden formája elleni tiltakozás nem nélkülözheti az értelmiségi támogatást. Ha a közép- és kelet-európai társadalmak nem aknázzák ki a maguk speciális történelméből és kultúrájából adódó sajátosságokat, küszöbön álló euroatlanti integrációjuk egyoldalú, aszimmetrikus lesz. Csak kapnak majd, s nem adnak. Végül óriási lehetőségek kínálkoznak a posztszocialista értelmiség számára abban, hogy felkészítsék kortársaikat a jövőre, melyet információs korszaknak hívnak. E korszak relativizálja az elmaradott periféria és fejlett centrum Közép- és Kelet-Európában jól ismert modelljét. A tét nem kisebb, hogy a világ újrarajzolódó digitális kulturális térképén éppen úgy ott legyen Varsó, Prága, Budapest, Moszkva, mint ahogy ott van Párizs, London vagy New York. Irodalom: Csepeli Gy.-Örkény A Social Change, Political Beliefs, and Everyday Expectations in Hungarian Society: A Comparative View. In Kovacs J. M. (Ed.) Transition to Capitalism? The Communist Legacy in Eastern Europe. New Brunswick: Transaction Publishers

9 Konrád, Gy.-Szelényi I Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Bern: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. Angolul: The Intellectuals on the road to class power New York-London: Harcourt-Brace-Jovanovich. Csepeli, Gy.-Örkény. A. Scheppele, K The Colonization of East European Social Science. Social Research Vol Csepeli. Gy.-Wessely A A közép-európai szociológia kognitív esélyei. Replika Szalai, E Tudás, kritikai értelmiség apokaliptikus csillagkép után. Élet és Irodalom

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Dg:_ KESZONBETEGSÉG. Sas István. KommunikációsAkadémia

Dg:_ KESZONBETEGSÉG. Sas István. KommunikációsAkadémia Dg:_ KESZONBETEGSÉG Sas Sas István István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia AA fogyasztói fogyasztóikeszonbetegség keszonbetegség olyan olyantünetegyüttes, tünetegyüttes, amit amitaafogyasztót

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1970-1975 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Népgazdaság

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A minőségi felsőoktatás feltételei február

A minőségi felsőoktatás feltételei február A minőségi felsőoktatás feltételei 2016. február Amikor a hagyományos termelési tényezők kimerülnek, akkor nem marad más, mint az emberi tőke és az innováció, ami a gazdasági növekedést mozdíthatja. Ezek

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Szombathely, a segítés városa

Szombathely, a segítés városa Szombathely Megyei Jogú Önkormányzata (polgármester: Dr. Puskás Tivadar) OMSZ Nyugat-Dunántúli Mentőszervezet (igazgató: Dr. Lórántfy Mária) Vas Megyei Mentésügyi Alapítvány (elnök: Kovács Ferenc) Szombathely,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012 Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Mi a lényege a változásnak? 2011. december 23.: új Felsőoktatási törvény gyakorlatilag megszűnt az ingyenes

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.10.24 Tartalom Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Friss diplomások foglalkoztatása Kereslet Toborzási nehézségek Kedvező vállalati körbe való bekerülés

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben