A JÁSZLADÁNYI CIGÁNYSÁG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK KOMPLEX PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JÁSZLADÁNYI CIGÁNYSÁG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK KOMPLEX PROGRAMJA"

Átírás

1 A JÁSZLADÁNYI CIGÁNYSÁG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK KOMPLEX PROGRAMJA Elfogadva: 218/2008. (IX. 14.) képviselő-testületi határozattal. Megerősítve: 153/2011. (IV. 28.) képviselő-testületi határozattal.

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K oldal I. Bevezető 4. II. Helyzetelemzés II/1. Jász-Nagykun-Szolnok megye demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzete 7. II/2. A Jászság, mint kistérség bemutatása 9. II/3. Jászladány demográfiai viszonyai a legutóbbi emberöltőben 14. II/4. A cigányság Magyarországon 19. II/5. Jászladány etnikai arculatának változása és jelene 24. II/6. Jászladány gazdasági helyzete 30. II/7. Jászladány lakosságának egészségügyi, szociális és foglalkoztatási helyzete 32. II/8. A nagyközségünk oktatásügyi kérdései 36. II/9. Jászladányon az iskolakérdésben nincs visszaút! 48. II/10. Egy szociológiai kutatás eredményei 53. II/11. Gondolatok a kultúrák összeegyeztethetőségéről 55. III. Célmeghatározás 59. Átfogó célok ágazatonként - Oktatás - Kultúra, szórakozás, sport - Foglalkoztatás - Lakásépítő- és környezetfejlesztő programok - Egészségügy - Szociálpolitika, szociális szolgáltatások - Gyermekvédelem IV. Programjavaslat 65. V. Mellékletek 1. sz. Cigányság. (Térkép) 2. sz. A Jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat cigányság integrációját segítő kezdeményezései (együttműködve a helyi intézményekkel, szervezetekkel) 3. sz. Az integrációs munkacsoport tagjai 4. sz. Az integrációs program elkészítéséhez írásos anyagot készítettek 5. sz. Felhasznált irodalom 2

3 PROGRAM A JÁSZLADÁNYI ROMA LAKOSSÁG INTEGRÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE Mottó: Az ilyen politikai programok a liberálisokra jellemző mélyebb attitűdöket is tükröznek. A vagyon újraelosztását illetően például sokkal többet foglalkoznak azoknak a szükségleteivel, akik kapnak, mint azoknak a jogaival, akiktől elvesznek. Az esélyteremtő és pozitív diszkriminációt megvalósító programok során nagyobb figyelemben részesítik a múltbéli igazságtalanságok áldozatait, mint ezen programok jelenbeli áldozatait. A büntetőjoggal kapcsolatban jobban érdekli őket az ártatlanok megbüntetésének az elkerülése, mint a bűnösök megbüntetésének szükségessége. Az oktatásban számukra inkább az alacsony intelligenciafokkal rendelkezők, mint a tehetségesek támogatása a fontos. A pornográfia szabályozásával kapcsolatban a szabad véleménynyilvánítás fontosságát hangsúlyozzák, nem pedig a többség érzékenységének súlyos sérelmét. Az állam és az egyház elválasztását illetően a vallástalanság szabadságát emelik ki a vallásosság szabadságának rovására. A jóléti törvényekkel kapcsolatban az emberek szükségleteire, s nem érdemeire összpontosítanak. A multikulturalizmusban pedig a sokféleség előnyére mutatnak rá, bagatellizálva az egység hiányának hátrányait. 1 1 John Kekes: A liberalizmus ellen Bp. Európa

4 I. B E V E Z E T Ő Mi, Jászladány Nagyközség Önkormányzata a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal közösen kiemelt feladatunknak tekintjük Jászladányban, a szociálisan hátrányos körülmények között élő emberek, ezek között is súlyozottan a romák szociális, gazdasági helyzetének javítását. A jelenlegi helyzet pozitív irányba történő elmozdítása érdekében az önkormányzat együttműködve a helyi kisebbségi szervezetekkel, szociális, oktatási és munkaügyi intézményekkel, regionális és országos szervezetekkel integrációs tervet dolgozott ki. A tervezet magában foglalja a fenti célok megvalósulása érdekében megteendő rövid és középtávú feladatokat, illetve a feladatok megvalósításához szükséges emberi, pénzügyi erőforrásokat. Az integrálódás, mint folyamat szervesen egybeforr az egyes ember szintjén és egy emberi csoport, népcsoport vonatkozásában is a társadalmi szocializációs folyamattal. A szocializáció pedig elválaszthatatlan a pedagógiától. A pedagógia legkiválóbb művelői, szaktekintélyei, egybehangzóan állítják, a nevelés négy alapvető emberi magatartás kialakítását tartja a különböző társadalmak építése során univerzális értékeknek, amelyet az önfenntartás érdekében minden társadalomnak ki kell alakítania felnövekvő egyedeiben. Először, a munkára nevelés, vagyis érték előállítás. Másodszor, karitativitás, elesett vagy fogyatékos embertársaink iránt, mert bármikor kerülhetünk mi is hasonló helyzetbe. Harmadszor, a már előállítottak esetében az érték óvó magatartás. Negyedszer, a fegyelmezettség, hogy az élet csapásait és nehézségeit, kritikus szituációit fegyelmezetten tudjuk elviselni, és azokon úrrá lenni. Egy társadalom építése másról sem szól, mint e négy tulajdonság folyamatos erősítéséről, az ez irányú tapasztalatok, élmények átadásáról. Integrációs programra alapvetően azért van szükség, mert a munkára nevelés, a karitativitás, az érték óvó magatartás és a fegyelmezettség vonatkozásaiban eltérések mutatkoznak a cigány és a többségi magyar társadalom ez irányú viszonyai között. Ezen eltéréseket annyiban kell korrigálnunk, és egymáshoz közelítenünk, hogy az együttélés békés, kölcsönös megbecsülésen alapuló lehessen úgy, hogy alapvetően tudjuk, hogy mindannyian Európában, azon belül pedig Magyarországon élünk, amely tény magában hordoz egy értékrendszerhez való tartozást. A társadalmi integrációs program igénye többek között azért is vetődött fel Jászladányon, mert év elejétől folyamatosan tapasztalható volt, hogy a helyi cigányság egy rétege - amely megegyezett a helyi kisebbségi önkormányzat akkori vezetőivel - és az önkormányzat által képviselt társadalmi irányvonal között állandó feszültség húzódik. A nagyrészt aktuálpolitikai 4

5 okokból gerjesztett ellentétekről az ország közvéleménye számára akkor hullott le a lepel, amikor a nagyközség lakosai az önkormányzati választásokon keresztül kinyilvánították véleményüket a jövőben követendő helyi irányvonalról. Az ellentétek kiéleződésének egyetlen pozitív hozadéka azonban mindenképpen van, amelyre önkormányzatainknak figyelniük kell, ez pedig az, hogy az ellentétek rávilágítottak arra, hogy a helyi társadalmunkban mélyen, milyen törésvonalak húzódnak. Összegezhető tanulság, ha e törésvonalak egybeesnek, felerősíthetik egymás hatását, és az, könnyen robbanás közeli helyzetet tud előidézni, amelyet az országos média jó része előszeretettel felerősít, vagy önmaga is gerjeszt. Az integrációs program azt az irányvonalat szeretné kijelölni, egy alapos helyzetelemzés után, amely ahhoz vezet Jászladányon, hogy a társadalmi feszültségek minimálisra redukálódjanak, illetve a felvetődő érdekellentétek olyan pályára csatornázódjanak be, ahol megoldásuk belátható időn belül lehetségessé válik. A cigányság társadalmi integrációja évszázadok óta, a felvilágosult abszolutizmus ez irányú törekvéseitől kezdve, állandóan fel-felbukkanó problémája a magyar társadalomnak, amely a mai napig nagyrészt megoldatlan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy rapid módon nem megoldható e probléma-együttes, hanem a kis lépések taktikájával lehet a kérdéshez közelíteni. A történelmi gyakorlat megmutatta, sem a cigány, sem a magyar társadalmat egymáshoz erőszakolni, egymás értékrendszerét a másikra ráerőltetni azonnal nem lehet. Jó példa volt erre a szocialista államberendezkedés időszaka alatt folytatott és erőltetett politika, amely egy településen belül a cigány családok erőszakolt betelepítését követte a magyar többség által lakott településrészekbe. Ez oda vezettet, hogy ezen falvak hamarosan színtiszta cigány emberek által lakott településsé változtak, mert a magyar többség egykettőre elköltözött az ilyen községekből. Így alakulhattak ki a szegregált települések Magyarországon. Ma hazánkban a társadalmi diskurzus uralkodó eszmerendszere, minden kétséget kizáróan, a liberalizmus. A liberálisok irtóznak mindenféle erőszakos és mesterséges beavatkozástól a társadalom életébe és annak szerves fejlődésébe. Irtóznak mindenféle szegregációtól. Ez a gondolkodásmód eredményezte azt az elméletet újabban, amikor egy település vonatkozásában ún. billenéspontról beszélnek a szociológusok, amely azt próbálja érzékeltetni, hogy a vegyes népesség (cigány-magyar) által lakott településeken létezik egy lélektani pont, a billenéspont, amelyet ha elér egy község, menthetetlenül és rendkívül gyorsan, szegregált és túlnyomó többségében romák által lakott településsé válik, a többségi társadalomhoz tartozók rohamos elköltözésével. A liberálisok szerint is ezt a helyzetet mindenképpen és mindenáron el kell kerülni, mert ez az állapot számos további negatív hatást eredményez. 5

6 Jászladány nagyközség még nem érkezett el ehhez a lélektani billenésponthoz. Az integrációs program elkészítésével, amelyet szeretnénk nemcsak a kisebbséggel, hanem a többséggel is elfogadtatni, az a célunk, hogy ne is érkezzék el soha ehhez az ún. billenésponthoz a nagyközségünk! Ehhez azonban figyelmünket nemcsak a cigány polgáraink helyzetére kell csupán fókuszálnunk, hanem érdekesnek tűnő módon a ladányi jász magyar polgárainknak is fokoznunk kell önérzetét, erősítenünk értékrendszerét, amely itt maradásának a záloga. Az integrációs program csak akkor ér valamit, ha van kit kihez integrálni! Alapvetően azonban, az életkörülmények javítása mind a cigány, mind a jász magyar honfitársaink megtartását eredményezheti településünkön. A napi politikai törekvések uszályába került magyarországi médiáról az elmúlt három év negatív jászladányi tapasztalatai tükröződnek vissza az integrációs programban annyiban, hogy rendhagyó módon igyekszünk jelentősebb terjedelmű szövegrészeket beidézni olyan szaktekintélyektől, akik a szóban forgó médiumokban is elfogadottnak számítanak. Ezzel kívánjuk velük kimondatni azokat az alapigazságokat, amely gondolatmenetek más forrásokból félremagyarázásuk áldozataivá váltak és válnának tudósításaikban. K Ö S Z Ö N E T E T M O N D U N K : Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszternek Berki Judit volt helyettes államtitkárnak Akik látogatásaik alkalmával tájékozódtak az előkészítő munkáról, szakmai tanácsaikkal segítették a munkacsoportot. Külön köszönetet mondunk: Geskó Sándor szociológusnak, akit a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal delegált szakértőként, és folyamatosan részt vett a közös munkában, szakmai tanácsaival, javaslataival közreműködött az integrációs program megalkotásában. 6

7 II. H E L Y Z E T E LE L E M Z É S 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felében, az Alföld szívében található, az Északalföldi régióhoz tartozik. A évi népszámlálás adatai szerint a megye 78 településén 416 ezer fő, az ország népességének 4,1 százaléka él itt, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 10 évvel ezelőtt. A lakosságfogyás oka a csökkenő születésszám és a magas halálozás ben a halálozási arányszám a harmadik legmagasabb volt az országban. A lakosság 66 százaléka városi, 34 százaléka községi lakos, tíz év alatt hét százalékkal nőtt a városban lakók aránya. A lakosság iskolázottsági szintje folyamatosan javul, mégis, a népszámlálás adatai szerint nem csökken a megye hagyományos iskolázottsági elmaradása. A megfelelő korúak százalékában a lakosság nem egészen 86 százaléka végezte el az általános iskola 8. osztályát, ami a megyék között az ötödik legkedvezőtlenebb arány. A középiskolát végzettek aránya alapján a megye hátulról a 6. helyen áll. Nagy a különbség az ország keleti és nyugati fele között, Somogy megyén kívül csak keleti megyék rendelkeznek Jász-Nagykun-Szolnok megyénél gyengébb iskolázottsági mutatókkal. Jelentősek a különbségek megyén belül is: a nagyobb városok lakosságának lényegesen magasabb az iskolázottsága, mint a falvakban élőknek. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre jutó GDP alapján a 16. helyen áll. Nemcsak abszolút értelemben, 1998-ig általában a helyet mondhatta a magáénak. A környező megyék teljesítménye nem tér el jelentősen Jász-Nagykun-Szolnok megyéétől: az észak-alföldi régió az iskolázottsági mutatókhoz hasonlóan az egy főre jutó GDP alapján is utolsó a régiók között. A legalacsonyabb az országban az e régióban élők jövedelmi színvonala, ami a kedvezőtlen keresetek mellett a viszonylag magas munkanélküliséggel, valamint a segélyek és nyugdíjak átlag alatti szintjével függ össze. A megye e területen is a régióéhoz hasonló mutatókkal rendelkezik. A lakosság havi bruttó átlagkeresete alig több, mint az országos háromnegyede. A munkanélküliségi ráta a KSH adatai szerint júniusában 9,6 százalék volt, ami a 10 évvel ezelőttinek csaknem a fele, ugyanakk10or a megye így is a 8. munkanélküliséggel leginkább sújtott terület az országban. A 9,6 százalékos átlag nagy megyén belüli eltéréseket takar. Szolnok és Jászberény körzetében ennél kevesebb, Kunszentmárton, Karcag és Törökszentmiklós körzetében több, Kunhegyes és Tiszafüred körzetében pedig lényegesen több a munkanélküli. E két utóbbi körzetben 16 százalék fölötti a ráta. 7

8 A fejlettség tekintetében, a hétköznapi nyelvre lefordítva, Magyarországon általánosan az a ma már ferde kép él az emberek gondolkodásában, hogy az országunk a Nyugat-Kelet dimenzióban leírható e tekintetben úgy, hogy ha egyre nyugatabbra megyünk, akkor fejlettebb területekre érünk, míg ha keletre indulunk egyre fejletlenebb térségekre érkezünk. Az Észak-Alföld régiót alkotó három megyéből Szabolcs Szatmár Bereg megye lemaradása még az országos átlaghoz képest is, több évtizedes beidegződés a magyar emberek köztudatában. Azonban Jász-Nagykun-Szolnok megye a fenti adatokból látható és leszűrhető lecsúszása viszonylag új keletű, de kétségtelenül leírható veszélyként jelentkezik, hogy az Alföld szívében, a fejlettség, mint globális fogalom tekintetében, egy ún. belső periféria kezd kialakulni. A megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a cigány etnikum aránya számottevő. A évi népszámlálás során a megyében személy, a lakosság nem egészen 3 százaléka vallotta magát cigány kisebbségűnek. Ez a szám jelentős mértékben elmarad a becsült adatoktól, ami azt mutatja, hogy sokan még mindig nem kívánják vállalni cigány származásukat, avagy arra is utalhat, hogy határozottan integrálódni kívánnak a többségi társadalomba. Az évi népszámláláshoz viszonyítva ugyanakkor növekedett a magukat cigánynak vallók aránya. Arányuk településenként változó, 0 és 31 százalék között mozog. A lakosság több mint 10 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek Jánoshidán, Jászladányban, Jásztelken, Alattyánban, Tiszaburán és Tiszabőn. 8

9 2. A Jászság, mint kistérség bemutatása 2 A Jászság nevű kistérség, Jász- Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati részén, az M3-as autópálya Hatvan és Füzesabony városok közé eső szakaszától délre, Szolnok megyei jogú várostól északra található. A kilencvenezer lakosú terület szociológiai és történelmi tekintetben mindenképpen egységes kistérségnek tekinthető. Ritka Magyarországon az olyan városkörnyék, ahol hasonló térségi tudat formálódik, amely a valamikori etnikai különállásban eredeztethető. A jász tudat szinte minden település és lakói számára élő, hagyományokban gyökerező valóság, amely az évenkénti jász világtalálkozókban és választott jász kapitányok újra eleven intézményében manifesztálódik leginkább. Ezek, a mára folklorisztikus jellegűvé váló elemek a valamikori közigazgatási és katonai önállóságra utalnak, amelyek csak évi XXXIII. tc. értelmében szűntek meg. Ez a törvény, a közigazgatás államosításának legvégső fázisaként értékelhető, amely életre hívta Jász-Nagykun- Szolnok megyét, és e tény következtében a Szabad Jász Kerület közigazgatási tekintetben, mint önálló egység, megszűnt létezni. Katonailag, a belülről választott jász kapitányok vezetésével, a jászok közvetlenül Magyarország apostoli királya alá tartoztak szolgálattal, amely a büszkeségük alapja volt évszázadokon keresztül. A jászok kollektív nemességgel rendelkeztek, ennek jelentése, hogy egyenként soha, azonban együtt közösen, rendelkeztek és bírtak minden nemesi előjoggal. A szabad jászok, évszázadokkal megelőzve a többi magyar vidéket, kiemelkedtek az ún. jobbágyság intézményéből. Volt azonban egy olyan esemény, amely megindította a jász polgári közösségeken belül is a társadalmi differenciálódás folyamatát. Ez az május 6.-án bekövetkezett redemptió cselekménye volt ben Lipót császár a területet elzálogosította a Német Lovagrendnek, és mivel Bécs évtizedeken keresztül nem tudta visszavásárolni, ezért a jászok felbuzdulva, saját magukat váltották meg, és így tértek vissza újra a Szent Korona fennhatósága alá, saját erejükből, önmaguk választásaképpen. Leginkább, a tehetősebb családok adták össze az rajnai forintot, melynek fejében a földterületek nagy részével kezdtek rendelkezni az ún. redemptus famíliák és azok leszármazottai. A kistérség mai állapotát egy sematikus térszerkezeti ábrán szeretnénk bemutatni, ahol jól látható a tizennyolc jász település, melyekből három (Alattyán, Jánoshida, Pusztamonostor) jász előnévvel nem rendelkezik. Ezek a jászok letelepedése előtt már működő települések voltak, azonban az idők folyamán beolvadtak az őket körülvevő jász tömbbe, így ma a kistérség szerves részét képezik. 2 E fejezet bővített változata Dankó István polgármester írásaként megjelent a Területi Statisztika novemberi számában, amely folyóirat a KSH hivatalos lapja. 9

10 1. térkép: A Jászság sematikus térszerkezeti elemzése A szerzők szerkesztése. A színes ábrán, a kétablakos sárga házikók jelzik a 2000 lélekszám alatti, alföldi megközelítésben kisközségeket, a háromablakos zöld épületek a szintén alföldi léptékkel mérve középközségek településkategória közötti lakossággal, míg a nagy háromablakos kék házak az alföldi nagyfalvakat, státuszilag is nagyközségi rangban lévő, 6000 fő feletti Jászkisért és Jászladányt jelenítik meg. A kistérség városai emeletes piros épületjellel vannak ellátva. Az ábráról egyértelműen leszűrhető és egyben tudható, hogy a Jászság fővárosa, a közel harmincezres lélekszámú Jászberény, amely a kisvárosi népessége dacára, Kecskemét és Szolnok mögött, Gyöngyössel egyetemben a nagyvárosi funkciókat látja el az Alföld közép térségeiben. A kistérség egészére kiható gazdasági és társadalmi kisugárzása jelentős, bár Jászfényszaru térségében Hatvan, Jászárokszállás esetében Gyöngyös, Jászszentandrás vonatkozásában Heves, Jászladány és Jászalsószentgyörgy térségeiben pedig Szolnok városok vonzás szerepével számolnunk kell. Az egységes kistérség politikailag két választókörzetre tagolódik, amelyek alsó és felső-jászság névvel illetettek. A Jászság gazdasági és társadalmi orientációja hagyományosan Észak, Észak- 10

11 nyugat. A Tisza folyó a keleti kapcsolatokat elzárja a kistérségtől, mivel Szolnok és Tiszafüred közötti folyószakaszon érdemi átkelési lehetőség, a mai napig nem létezik. Nem véletlen tehát az alsó-jászság gyengébb gazdasági ereje, mely a városiasultság szintjén is megfigyelhető. Az alsó- Jászság városa a 9500 fős Jászapáti, amely csak 1989-ben kapott városi rangot, hosszú mesterséges térségfejlesztési eszközök segítségének igénybevétele után. Az alsó-jászság városhiányos problémáiról így ír Bibó István 1972-ben: Jászberény és Heves egymás közötti viszonylatában: több jászsági község, Jászszentandrás, Jászivány, sőt Jászapáti is lényegesen közelebb esnek Heveshez, mint Jászberényhez, viszont az őket Hevestől elválasztó megyehatár meglehetősen pontosan követi a megyeszékhelyek, Szolnok és Eger közötti optimális megközelíthetőséget. Ezenfelül itt nemcsak a megyehatár akadálya a merőben racionális határvonásnak, hanem az a ma is élő nagyon erős történeti kohézió, mely a Jászságot összetartja. Itt meglehetősen nehéz teljesen racionális megoldást erőltetni, de felvethető, hogy Heves vonzását nem csökkentené-e, ha indokoltan- részleges központ rangjára emelkedne Jászapáti, mely hosszú időn át járásszékhely volt, körüli belterületi lakossággal és a Jászberényen átfutó vasútvonallal párhozamos jó vasútvonallal rendelkezik. 3 Igaz, hogy a politikai lehatárolásban az alsó-jászsághoz tizekét település tartozik, szemben a felsőjászsági hattal, azonban a valóság az, hogy Jászdózsa, Jászjákóhalma és Jásztelek orientációja egyértelműen Jászberényhez kötik e településeket. Így kilenc-kilenc a reálisan, társadalmi és gazdasági tekintetben komparatív módszerrel, egymással összevethető települések száma, amelyet jól szemléltet a feltüntetett tükörtengely a fentebbi térképen. Az így keletkező két oldalt összehasonlítva láthatjuk, hogy a kistérség négy városából hárommal a felső-jászság bír. Jászberény mellett Jászárokszállás 1991-ben, míg Jászfényszaru 1993-ban kapta meg a városi rangot. Mindez leginkább a dinamikus gazdasági fejlődésnek a megkoronázása, amelynek legfőbb kiváltója a közelben elhaladó M3-as autópálya kiépülése nyomában járó, a gazdaságot élénkítő pozitív effektusok eredményeként értékelhető fellendülés. Egy autópálya gazdasági fejlődésre gyakorolt multiplikátor jellegű jótékony hatását közhelyszerű kiemelni, azonban kénytelenek vagyunk egy újabb, a jelen példával igazolni e tételt. Tovább bizonyítható az autópálya és környezetére gyakorolt hatásáról szóló állításunk, ha tüzetesen vizsgálva a sematikus ábrát, oly megállapítást teszünk, hogy az alsó-jászságban két nagyközség létezik, melyek lehetősége adott és adott volt a várossá nyilvánításra. Így, a három potenciális város a gyengébb gazdaságú alsó-jászságban is megtalálható, csak Jászapáti város nagyságrendekkel szerényebb gazdaságot képes felmutatni bármelyik felsőjásszal egybevetve, és a két alsó-jász nagyközség is lemaradt fejlődésében a fiatal felső-jászsági városok mögött! Annak ellenére igaz ez a megállapítás, hogy a demográfia némely esetben mást indokolna, így Jászfényszaru 5750 fős lakossága elmarad például Jászladány 6200 fős ezen mutatójától. Míg, a felső-jászságban a munkanélküliség már nem számottevő probléma, addig 3 Bibó István: Közigazgatás területrendezés és az Évi Településhálózat-fejlesztési Koncepció. In: Bibó István összegyűjtött munkái 3. Bern Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem,

12 az alsó-jászság 15% körüli munkanélküliséggel küzd! Létezhet ekkora eltérés egy kistérségen belül? 2. térkép: A városok (1996. május 1.-én), városhiányos térségek (Tóth József) Forrás: Perczel György: Magyarország Társadalmi-gazdasági földrajza. Bp. Eötvös Kiadó, Az 1971-ben a Jászság területén már meglévő a Bibó idézetből kitűnő - városhiányos térség jelenleg szűkült ugyan, de még mindig kiterjed a kistérség dél-keleti területeire. (A térképen 7. számmal illetett.) Hiányzik tehát délről egy olyan autópálya, mely elindíthatná az alsó-jászságot is a fejlődés útján! Ezt a szerepet a 4-es főút autóúttá fejlesztése vagy a tervezett M8-as gyorsforgalmi út, Szolnokot Egerrel összekötő szakaszának kiépítése jelentheti, mely már az 1996-os Országos Területfejlesztési Koncepcióban is szerepel. Ha, visszatekintünk az 1. sz. térképre, láthatjuk, hogy egy kontra tükör tengely is bejelölésre került a kistérségben észak-nyugat, dél-kelet irányban. Ennek funkciója annyi, hogy a két tengely metszéspontjára állított újabb tengely behúzásával megkaphassuk a Jászságban a fontosnak tűnő észak-déli tengelyt. Jól láthatóan, e tengelytől immár északra található mind a négy város a kistérségben, amely jelzi, az észak-dél tengely és Szolnok város közötti terület gazdasági-társadalmi súlytalanságát. E térszerkezeti helyzet jelentős társadalmi feszültségeket indukálhat, hiszen a kistérségen belül is az alsó-jászság települései azok, amelyeken számottevő cigány etnikumhoz tartozó polgár él: leginkább Alattyán, Jánoshida, Jásztelek, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány településeken. (Lásd: 1. számú Melléklet) Abban az esetben, ha a kistérségen belül a gazdasági és társadalmi törésvonal is egybeesik, ráadásul ez tetéződik, mert ezzel azonos a kistérségen belüli cigány-magyar 12

13 etnikai törésvonal, akkor e törésvonalak felerősítik egymás hatását és társadalmi feszültséget, robbanás-közeli állapotot eredményeznek (Lásd: szlovákiai romalázadás). Ezt a területi kiegyenlítés eszközeivel mindenképpen el kellene kerülni. Területfejlesztési szempontból meg kellene találni azokat az eszközöket és módszereket, amelyek hathatós és relatíve gyors területi kiegyenlítést eredményezhetnek a kistérségen belül, akár kormányzati segítséggel. A szegény, évről-évre jelentős költségvetési hiánnyal gazdálkodó önkormányzatok számára jelentős problémát okoz a pályázati saját erő előteremtése, mindezekért tetten érhető negatív tendencia, hogy a megyei fejlesztési alapok közül a Területi Kiegyenlítő alapból (az alap neve önmagáért beszél, de sajnos a gyakorlat más) rendszeresen nyernek el forrásokat a gazdagabb jászsági települések (Jászfényszaru, Jászárokszállás), mert a szegényebb települések, ahol a mesterséges fejlesztésre nagyobb szükség lenne, nem képesek pályázataikkal lehívni a rendelkezésre álló kistérségi keretet, leginkább saját erő híján. Elfogatható elképzelés lehet az alsó-jászság számára is az az irányvonal, amelyet a kormányzat képvisel a Csereháti kistérség esetében, mint leszakadó mikrorégióban, ahol felzárkóztatási programokat indít el célzottan a lemaradó, különös tekintettel a cigány származású társadalmi réteget felemelése érdekében. 13

14 3. Jászladány demográfiai viszonyai a legutóbbi emberöltőben 4 A népességszám az egyik legfontosabb nyomóerő a politikában. XIV. Lajos Franciaországa hegemóniáját a kora újkori Európában elsősorban 20 milliós lakosságának köszönhette, amely azt jelentette, hogy minden ötödik európai francia volt. Napjainkban pedig Kína világpolitikában betöltött szerepe válna értelmetlenné a nélkül, ha nem tudnánk, jelenleg már 1 milliárd 200 millió ember a Kínai Népköztársaság állampolgára. Sorjázhatnánk a további történelmi, illetve világléptékű példákat a fejezet nyitómondatának alátámasztására, de inkább nézzük meg kistérségi viszonyainkat e tekintetben. Azt hiszem, nem kell bizonygatnunk az olvasó előtt, hogy példának okáért Jászárokszállás a maga 8589 fős lakosságával nem ugyanazt a nyomóerőt képviseli, bármely társadalmi és gazdasági tekintetlen, mint mondjuk Jászágó a 721 fős lélekszámával. Igaz ez akkor is, ha országosan, vagy ha a Jászságot tekintve figyeljük a két települést. Két kézenfekvő okot említve mindezek alátámasztására. Egyik: Jászárokszálláson kb. legalább 6000 választópolgár él, addig Jászágón kb. 500 ez a szám. Másik: Jászárokszálláson minimum 4 ezer aktív dolgozóval lehet számolni a munkaerőpiacon, addig Jászágón kb. 300 keresőképes korúval. Ebből a jászságiakhoz közel álló példából is kitűnik az összehasonlító elemzések (komparatisztika) sokszor, az adott témakörben az ismeretek új dimenzióit tárhatják fel. E módszert alkalmazva Jászladány lakosságszám adatait vessük egybe a környező települések lakosságszám adataival, amelyet tanulmányozva mindenki vonhat le következtetéseket, de a legkézenfekvőbbek értékelését az alábbiakban magunk is megtennénk. Az időben visszatekintve 1960-ig tesszük meg az összehasonlításokat, tehát több mint egy emberöltőre visszanyúlva. Mindezt azért, hogy minden egyes településeknél külön-külön jelentkező, illetve egymással is összevethető lakosságszám alakulásokból az idő függvényében szintén következtetéseket lehessen levonni. 4 A fejezet alapját a Ladány demográfiai viszonyai a legutóbbi emberöltőben címmel augusztusi Ladányi Hírek havilapban (IV. évf. 8. szám) Dankó István, akkori egyetemi hallgató, későbbi polgármester tollából megjelent cikk képezi. 14

15 1. sz. táblázat: JNKSZ megye Duna-Tisza közé eső településeinek lakosságszám változása között. Település Lakosság (fő) 1960-ban l980-ban 1996-ban Abszolútértékben való lakossági fogyás (fő) A település önmagához képest való %-os fogyása Alattyán ,3 Besenyszög 4730 n.a ,4 Csataszög n.a. n.a Hunyadfalva n.a. n.a Jánoshida 4100 n.a Jászalsószentgyörgy ,6 Jászágó 1820 n.a Jászapáti ,0 Jászárokszállás ,75 Jászberény ,56 Jászboldogháza Jászdózsa ,0 Jászfelsőszentgyörgy 2480 n.a ,5 Jászfényszaru 7570 n.a ,3 Jászivány ,6 Jászjákóhalma 4010 n.a ,3 Jászkisér ,0 Jászladány ,0 Jászszentandrás ,0 Jásztelek 2590 n.a ,5 Kőtelek 3270 n.a ,0 Nagykörű ,0 Pusztamonostor 1930 n.a ,7 Szászberek ,0 Tiszasüly 3490 n.a ,3 Újszász ,9 Zagyvarékas ,0 Tágan értelmezett Jászság területén élő Összlakosság n.a. = nincs adat ,6 % Forrás: Az 1960-as, illetve az l980-as adatok az Új Magyar Lexikonban, az adott helyiségnevek címszavainál találhatóak, míg az 1996-os adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek atlasza című, 1996-ban megjelent kiadványból származnak. A tágabban értelmezett Jászság területét (jász települések + Alattyán, Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Jánoshida, Kőtelek, Nagykörű, Pusztamonostor, Szászberek, Tiszasüly, Újszász, Zagyvarékas) az elmúlt 36 év alatt egy Jászberény nagyságú város lakossága hagyta el úgy, hogy jelenleg minden egyes településen kevesebben laknak, mint 1960-ban. Az első táblázat alapján Jászladány adatait tovább vizsgálva, sajnos félelmetes következtetésekre engednek jutni a 15

16 statisztikák főt veszített a nagyközség a tárgyalt időszak alatt, amely az egész területen abszolút értékben a legnagyobb mérvű, amit település elszenvedett. Egyetlen egy település sem veszített el ennyi lakost! Jászárokszállást, messze lemaradva Jászladánytól, csak 2531 lakos hagyta el. A 2820 fős veszteség 32 százalékos lakossági fogyást jelent nagyközségünk számára ban Jászladány a negyedik legnépesebb település volt a tárgyalt területen, addig 1996-ban az ötödik ebben a rangsorban. Újszász lépett elé e tekintetben. Azonban még mindig a 6020 lakosával (1996-ban) a megye második legnépesebb nagyközsége, csak a tisztántúli Fegyvernek előzi meg 7197 fős lakosságával. Az összkép azonban még árnyaltabb, amelyet a statisztikák nem mutatnak: Jászladány cigány származású lakossága jelenleg nagyobb arányú, mint volt 1960-ban, így ha a statisztikához hozzászámítjuk a cigányság dinamikus fejlődését, még több tősgyökeres jász lakos elvándorlását kell feltételeznünk, mint amennyi az adatokból leszűrhető. Újszász a terület sikervárosa, amely augusztus 20-án aratta le az elmúlt emberöltő demográfiai fejlődését. A statisztikákat figyelve, nem véletlen a várossá nyilvánítás aktusa, hiszen ig két település volt képes lakosságnövekedést elérni a szóban forgó területen, ezek pedig Jászberény és Újszász. A tárgyalt 36 év alatt pedig még lakosságának 1 százalékát sem veszítette le ez az újdonsült városka ban csak hetedik legnépesebb település volt a térségben, addig 1996-ban negyedik legnépesebbé vált. Zagyvarékas az egyetlen egy település, amely a mellett, hogy Magyarország lakossága csökkent l között, mindennek dacára növelni tudta polgárai számát. Jászfényszaru lakosságlétszáma alapján nem lenne predesztinálva a városi rangra, de az utóbbi években zajló dinamikus gazdasági fejlődése karrierminta lehet más települések előtt is. Olyan kistelepülések tartoznak a haldokló falvak kategóriáiba, mint Csataszög, Hunyadfalva, Jászágó, Jászivány, amelynek kevés lakosaiból is százalékos veszteséget szenvedtek el az elmúlt emberöltőben. Durva lakosságveszteséget elszenvedett középfalvak: Alattyán, Besenyszög, Jánoshida, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászszentandrás, Jásztelek, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly. Lakosságát megtartani képes kisfalvaknak tűnnek: Szászberek, Pusztamonostor, Jászboldogháza. Kevés lakosság-veszteséget elszenvedett középkategóriájú községek: Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Zagyvarékas. Közepes mérvű az elvándorlás a szomszédos, Jászladányra leginkább hasonlatos alföldi nagyfaluból, Jászkisérről. Visszatérve Jászladány népességviszonyaihoz. A nagyközségünknek, amely a megye második legnépesebb települése kategóriájában, nagy lehetőségei adódnának fejlesztésre, ha érvényesíteni tudná népességszámának megfelelő erőit, visszautalva arra a tézisre, hogy a demográfia az egyik legfontosabb tényező az ember alkotta közösségekben. 16

17 A hivatkozott cikk keletkezése óta, úgy tűnik, a demográfiai tendenciák tartósan megfordultak, mert Jászladány lakossága december 31.-én 6317 főt tett ki, azonban a lakosságának összetétele továbbra sem homogén. A legutóbbi népszámláláskor a magyar nemzetiségűek mellett jelentős a cigány és nem számottevő az egyéb nemzetiségűek aránya. Még a évi népszámláláskor a lakosság közül 10,6 % (655fő) vallotta magát cigány nemzetiségűnek, amely magas aránynak számít a környező települések között, de ha az 1990-es népszámláláskor összeírt adatokkal egybevetjük, megfigyelhető, hogy korábban már többen vallották magukat cigány nemzetiségűnek. A helyi, egybehangzó szakértői becslések szerint ma a lakosság közel 30 %-a (megközelítőleg 1850 fő) lehet cigány származású. Alapvetően hosszú távon az vezetett ide, hogy az 1950-es évektől kezdve, de főképp a 60-as 70-es években a lakosság közül sokan elhagyták a községet. A migráció oka az volt, hogy a kommunista hatalomátvétel utáni államosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása következtében és az elmaradt iparosítás miatt az emberek helyben nem találtak munkalehetőséget. Az elvándorlók főképp ipari városokba vagy azok vonzáskörzetébe telepedtek le. Így a helyben maradt lakosság száma rohamosan csökkent. A természetes szaporodás is csökkent, mert a lakosság 1-2 gyermeknél többet nem igen vállalt. A cigány lakosság számaránya ugyanakkor megugrott, amelyhez hozzájárult többek között a nagycsaládosok alanyi jogon járó igen kedvező támogatása. A termékenység alacsony jövedelmek mellett magas, majd lesüllyed egy minimumra nagyjából az átlagos jövedelműek körül, s megint emelkedik magas jövedelmek esetén. Ez azért lehet így, mert a gyermekekkel kapcsolatos relatív költségek alacsonyak a legalacsonyabb jövedelmű családokban, akik nem tudnak más jövőt elképzelni gyermekeik számára, mint tulajdon jelenüket, s ezért rendkívül csekély összeget fordítanak az iskolai befektetésekre. De viszonylag alacsonyak e költségek a magas jövedelmű családoknál is, hiszen jövedelmeik párhuzamosan növekszenek a beruházásokkal. [ ] A népi osztályok körében (akiknek az uralkodó osztályba való felemelkedési esélye két nemzedéken át nézve is szinte zérus) igen magasak a termékenységi mutatók, és ezek a nemzedékek közti felemelkedés esélyeinek emelkedésével valamelyest csökkennek. Amint az uralkodó osztályba való bejutás esélyei (vagy, ami ugyanaz, azon eszközök megszerzésének az esélyei, amelyek, mint a felsőoktatási intézmények, képesek ezt biztosítani) elérnek egy bizonyos küszöböt, például a művezetők és irodai alkalmazottak esetében, akik a népi osztályok és a középosztályok között átmeneti frakciót alkotnak, a termékenységi mutatók érezhetően lecsökkennek. 5 Továbbá: Amikor utódainak számát korlátozza, esetleg az egyetlen fiúra, akire minden erejét és reményét összpontosítja, a kispolgár csak a törekvéseihez tartozó kényszerek rendszerének engedelmeskedik: minthogy jövedelmét nem képes növelni, kénytelen kiadásait, vagyis a fogyasztók számát csökkenteni. Eközben azonban hallgatólagosan alkalmazkodott a termékenység legitim szintjére vonatkozó uralkodó, azaz a társadalmi reprodukció követelményeinek alárendelt felfogásnak: a születéskorlátozás a numerus clausus egyik, kétségkívül legkezdetlegesebb formája. A kispolgár olyan 5 Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Bp. Gondolat,

18 proletár, aki kicsire húzza össze magát, hogy polgár lehessen. Lemond tehát a proletár szaporaságáról, aki önmagát változatlanul és nagy számban termeli újjá, és a szűkre szabott, szelektív reprodukciót választja, 6 Amíg Jászladányon, a magyarországi általánossá váló szokásokhoz igazodóan, a jász magyar családoknál a kispolgár reprodukciós stratégiája vált széles körben elterjedtté, addig a cigány családok, többségében, a fokozott gyermekvállalás után járó anyagi támogatásokkal képesek csak a rendszeres havi jövedelem előállítására, amely egy család fenntartásának mindenkor az alapja, így ennek folyományaként, a proletár népesedési modelljéhez igazodnak. 2. táblázat: Születések és halálozások számának alakulása településünkön : Születés Halálozás 1987-ben: 61 fő 106 fő 1989-ben: 80 fő 130 fő 1990-ben: 64 fő 117 fő 1993-ban: 95 fő 141 fő 1995-ben: 84 fő 108 fő 1998-ban: 84 fő 132 fő 2000-ben: 76 fő 122 fő 2001-ben: 92 fő 87 fő 2002-ben: 64 fő 108 fő 2003-ban: 75 fő 117 fő 2004-ben: 94 fő 102 fő 1949-től a rendszerváltásig a lakosság közel 50 %-a vándorolt el a faluból. Ma a településünk elöregedőben van, mert a fiatalok nem maradnak a faluban. Ennek legnagyobb oka a munkahelyhiány. A városokban tanulmányaikat befejező diákok olyan helyeken telepednek le, ahol munkalehetőség van. Az utáni rendszerváltozással megfigyelhetővé vált, hogy az elszegényedő lakosság közül sokan a városokból a könnyebb megélhetés reményében, elköltöznek kisebb településekre. Jászladányba is sokan beköltöztek. Főképpen a környező városokból jöttek ide, de az sem ritka, hogy az ország távolabbi pontjairól költöznek hozzánk. Jászladány vándorlási mérlege ezeknek a beköltözőknek köszönhetően 1993-tól pozitívvá vált. Az a tény, hogy a jászladányi ingatlanok árai jóval alacsonyabbak, mint a városokban, ideköltözésre ösztönzi, jórészt a magyar társadalmi réteg szegényebb rétegeit. Sokan közülük csalódnak, mert nem találnak megélhetést biztosító munkahelyet, így az sem ritka, hogy pár hónap elteltével visszaköltöznek eredeti lakóhelyükre. Azonban mindezek mellet megfigyelhető egy olyan folyamat, hogy a már nyugdíjjal rendelkező fiatal nyugdíjasok előszeretettel vásárolnak itt ingatlant és 6 Uö:

19 költöznek ide, keresve a régóta vágyott vidéki nyugalmat. Sokszor e személyek fiatal korukban jászladányi lakosok voltak, tehát elszármazott ladányiak. 4. A cigányság Magyarországon 7 Egyetlen egy anyag, amely a cigányság helyzetével foglalkozik, sem nélkülözheti a romák történelmének a rövid felidézését. A fejezet erre a feladatra vállalkozik, a genetikus szaktekintély, Czeizel Endre által 1990-ben írottak interpretálásával. A magyarországi cigányság létszámát 1971-ben 320 ezerre becsülték, 1984-ben számukat pedig már 380 ezerre tették. Növekedési ütemük így messze meghaladja a nem cigány lakosságét. (Az utóbbiak számára az utóbbi években nemhogy növekedne, hanem inkább csökken.) Ugyanakkor többen a cigányság itt közölt, becsült számait túlságosan alacsonynak tartják, és újabban például bizonyos cigány egyesületek 800 ezer magyarországi cigányról beszélnek. Ez azonban túlzásnak ítélhető. Mégis, a jelenlegi 400 ezer körüli lélekszámukkal Magyarország Európa legnépesebb cigány lakosságú országai közé tartozik. Kontinensünkön valamivel több mint 3 millió cigány él és ebből 12 % lakik Magyarországon. Hazánk lakossága viszont az európai népességnek csak 2,2 %- át teszi ki. A XX. Század végén ennek az etnikai csoportnak a léte és gondjai jelentik a legsúlyosabb társadalmi feszültséget Magyarországon. A cigányság magyarországi története A cigányok a jelenlegi India, illetve Pakisztán északi részéből származnak. Az V-VI. század táján hagyták el az akkori Indiát. Ennek megfelelően nyelvük az észak-indiai hindu és bengáli nyelvvel rokon. (Érdemes tudatosítani, hogy a cigányok indiai származását a nyelvi hasonlóság alapján egy magyar protestáns lelkész: Vályi István ismerte fel 1776-ban.) A cigányok ősei indiai őshazájukban a kóborló őserdei gyűjtögető törzsek közé tartoztak. Az ószanszkrit irodalomban domba vagy dóna néven említett indiai népcsoporttal azonosíthatók. E megnevezések kiejtése dom vagy rom, és ennek megfelelően az európai cigányok magukat rom-nak nevezik (Vekerdi József és Mészáros György, 1978.) Indiában jelenleg is élnek romnak nevezett cigányok. Vándorútjuk Perzsián és Kis-Ázsián, a mai Törökországon át Görögországba vezetett, ahová a XI. században érkeztek meg. A görögök úgy vélték, hogy Egyiptomból menekülő zarándokok. Innen származik angol nyelvű gipsy megnevezésük, meg hogy gyakorta emlegetik 7 A fejezet általunk kék színnel szedett részei Czeizel Endre: A magyarság genetikája Debrecen, Csokonai Kiadóvállalat oldalait idézi lényegében változatlan formában, ahol bemutatásra kerül a cigányság vándorlása. 19

20 őket a Fáraó népe -ként. Görögországban hosszabb időre letáboroztak, ezért a görög népi kultúra mély nyomot hagyott viselkedésükön. Valószínűleg az e térség ellen indított török támadások késztették őket a felkerekedésre északnyugati irányba a Balkán-félszigeten. Így jutottak el Magyarországra a XIV-XV. Században (Tomka Miklós, 1983.) Az első vándorló cigánycsapat 1416-ban jelent meg Magyarországon. Az írásos nyomok szerint Brassóban élelemmel és pénzzel segélyezték a szegény zarándokokat. Ettől kezdve a cigányok több hullámban érkeztek és mentek tovább Nyugat-Európába. Magyarországon tehát csak rövid ideig tartózkodtak. Zsigmond király 1424-ben menedéklevelet adott egy bizonyos László vajdának és csoportjának. Mások ideérkezésüket korábbra teszik. Egyfelől II. Ottokár IV. Sándor pápának 1260-ban írt levelében arról számol be, hogy hogy IV. Béla magyar király hadseregében cigányok (vagy bolgárok?) is szolgáltak. Másfelől Magyarországon az 1370-es években már ismert volt egy Egyházas-Cigány nevű település. Ez utóbbi azonban a nagy valószínűséggel török eredetű Szigan-Cigan ősmagyar nemzetségről kapta nevét. A nyugat-európai országok lakossága azonban hamarosan összeütközésbe került a bevándorló cigányokkal. Erről kezdve a cigányság története lényegében üldöztetésük leírását jelenti. Sok helyen halálbüntetés terhe mellett tiltották ki őket a városokból, sőt az egész országból. S e rendelkezések megsértőin gyakorta végre is hajtották az ítéletet. De rossz sors jutott nekik Közép-Európában is. Így a Havasalföldön és Moldvában rabszolgának adták el őket, és ez az intézmény 1856-ig fennállt. A legtöbb cigány rabszolgája az ortodox egyháznak volt. Magyarországon szívesen fogadták a cigányokat, igényt tartva katonai szolgálatukra és sajátos mesterségbeli (pl. fegyverkészítő, kovács, hóhér és muzsikusi) tudásukra. Ennek megfelelően Zsigmondtól, majd Mátyás királytól, később Erdélyben Báthory Zsigmondtól előjogokat is kaptak. A cigánymuzsikusok sok uralkodó és előkelő család udvartartásának lettek népszerű tagjai. Például II. Lajos udvarában 1525-ben a feljegyzések cigányzenészekről tesznek említést. (A muzsikusság a cigányság ősi foglalkozása, egy V. századi perzsa monda szerint az akkor uralkodó sah 10 ezer cigányzenészt hívott be országába.) A lényeg az, hogy Magyarországon emberséges bánásmódban részesültek a cigányok. Itt nem volt általános és intézményes cigányüldözés, sőt inkább megbecsülték őket. Ennek eredményeképpen Magyarországon nagyobb tömegben telepedtek le. A másfél százados török hódoltság alatt is jól feltalálták magukat. Sokan a török hadseregben kaptak állást, mint kovács, sátorverő, tűzszerész, hóhér, futár, zenész vagy éppen kém. De a többiek is folytathatták vándorló életmódjukat. A török hódoltság megszűnte után jelentkeztek az első nagyobb társadalmi konfliktusok. Az újjáépítés feszített munkatempójához nem tudtak alkalmazkodni. Vándorló, túlságosan szabadosnak tűnő életmódjuk zavart okozott a belső rend megszilárdítására törekvő államhatalomnak. Ekkor kívántak először gátat szabni e veszedelmes emberek csordájának, emiatt 1712-ben majd 1715 ben a Habsburg-uralkodó előírta 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a Ft/év Ft/fő %-a Ft/m2 %-a 1 Abádszalók üdülőépület: 300 1,6% 500 50 m2-ig: 8000

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

1. fond:felekezeti Anyakönyvek

1. fond:felekezeti Anyakönyvek XXXIII 1. fond:felekezeti Anyakönyvek Fondfı XXXIII 1. 1. Alattyán Róm.kat. Születési anyakönyv 1827-68 XXXIII 1. 2. Alattyán Róm.kat. Születési anyakönyv 1868-95 XXXIII 1. 3. Alattyán Róm.kat. Házassági

Részletesebben

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Timár Judit Velkey Gábor Nagy Terézia Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja A Magyar

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Melegedésre alkalmas helyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Melegedésre alkalmas helyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében Melegedésre alkalmas helyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében JÁSZSÁG: Alattyán Idősek Klubja Alattyán, Szent István tér 8. Jánoshida Szent Norbert Idősek Klubja Jánoshida, Fő út 60. Jászágó Idősek Napközi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Szennyvíztisztítás- és kezelés Település neve Projekt neve Projekt állapota Projektgazda Projekt előkészítettsége Megvalósítás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Abádszalók Gondozási Központ Kossuth út 6/b. Alattyán Idősek Klubja

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Korreferátum Havas Gábor előadásához

Korreferátum Havas Gábor előadásához Korreferátum Havas Gábor előadásához Szántó Zoltán Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Székház, Díszterem 2008. November 25. A családi szocializáció és a

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról

A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról Nemzetiségi létkérdések az ombudsman szemszögéből dr. Fórika László, AJBH Alapvetés Népszámlálás 2001, 2011: 440 ezerről 644.524 fő = disszimiláció

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben