A JÁSZLADÁNYI CIGÁNYSÁG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK KOMPLEX PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JÁSZLADÁNYI CIGÁNYSÁG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK KOMPLEX PROGRAMJA"

Átírás

1 A JÁSZLADÁNYI CIGÁNYSÁG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK KOMPLEX PROGRAMJA Elfogadva: 218/2008. (IX. 14.) képviselő-testületi határozattal. Megerősítve: 153/2011. (IV. 28.) képviselő-testületi határozattal.

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K oldal I. Bevezető 4. II. Helyzetelemzés II/1. Jász-Nagykun-Szolnok megye demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzete 7. II/2. A Jászság, mint kistérség bemutatása 9. II/3. Jászladány demográfiai viszonyai a legutóbbi emberöltőben 14. II/4. A cigányság Magyarországon 19. II/5. Jászladány etnikai arculatának változása és jelene 24. II/6. Jászladány gazdasági helyzete 30. II/7. Jászladány lakosságának egészségügyi, szociális és foglalkoztatási helyzete 32. II/8. A nagyközségünk oktatásügyi kérdései 36. II/9. Jászladányon az iskolakérdésben nincs visszaút! 48. II/10. Egy szociológiai kutatás eredményei 53. II/11. Gondolatok a kultúrák összeegyeztethetőségéről 55. III. Célmeghatározás 59. Átfogó célok ágazatonként - Oktatás - Kultúra, szórakozás, sport - Foglalkoztatás - Lakásépítő- és környezetfejlesztő programok - Egészségügy - Szociálpolitika, szociális szolgáltatások - Gyermekvédelem IV. Programjavaslat 65. V. Mellékletek 1. sz. Cigányság. (Térkép) 2. sz. A Jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat cigányság integrációját segítő kezdeményezései (együttműködve a helyi intézményekkel, szervezetekkel) 3. sz. Az integrációs munkacsoport tagjai 4. sz. Az integrációs program elkészítéséhez írásos anyagot készítettek 5. sz. Felhasznált irodalom 2

3 PROGRAM A JÁSZLADÁNYI ROMA LAKOSSÁG INTEGRÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE Mottó: Az ilyen politikai programok a liberálisokra jellemző mélyebb attitűdöket is tükröznek. A vagyon újraelosztását illetően például sokkal többet foglalkoznak azoknak a szükségleteivel, akik kapnak, mint azoknak a jogaival, akiktől elvesznek. Az esélyteremtő és pozitív diszkriminációt megvalósító programok során nagyobb figyelemben részesítik a múltbéli igazságtalanságok áldozatait, mint ezen programok jelenbeli áldozatait. A büntetőjoggal kapcsolatban jobban érdekli őket az ártatlanok megbüntetésének az elkerülése, mint a bűnösök megbüntetésének szükségessége. Az oktatásban számukra inkább az alacsony intelligenciafokkal rendelkezők, mint a tehetségesek támogatása a fontos. A pornográfia szabályozásával kapcsolatban a szabad véleménynyilvánítás fontosságát hangsúlyozzák, nem pedig a többség érzékenységének súlyos sérelmét. Az állam és az egyház elválasztását illetően a vallástalanság szabadságát emelik ki a vallásosság szabadságának rovására. A jóléti törvényekkel kapcsolatban az emberek szükségleteire, s nem érdemeire összpontosítanak. A multikulturalizmusban pedig a sokféleség előnyére mutatnak rá, bagatellizálva az egység hiányának hátrányait. 1 1 John Kekes: A liberalizmus ellen Bp. Európa

4 I. B E V E Z E T Ő Mi, Jászladány Nagyközség Önkormányzata a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal közösen kiemelt feladatunknak tekintjük Jászladányban, a szociálisan hátrányos körülmények között élő emberek, ezek között is súlyozottan a romák szociális, gazdasági helyzetének javítását. A jelenlegi helyzet pozitív irányba történő elmozdítása érdekében az önkormányzat együttműködve a helyi kisebbségi szervezetekkel, szociális, oktatási és munkaügyi intézményekkel, regionális és országos szervezetekkel integrációs tervet dolgozott ki. A tervezet magában foglalja a fenti célok megvalósulása érdekében megteendő rövid és középtávú feladatokat, illetve a feladatok megvalósításához szükséges emberi, pénzügyi erőforrásokat. Az integrálódás, mint folyamat szervesen egybeforr az egyes ember szintjén és egy emberi csoport, népcsoport vonatkozásában is a társadalmi szocializációs folyamattal. A szocializáció pedig elválaszthatatlan a pedagógiától. A pedagógia legkiválóbb művelői, szaktekintélyei, egybehangzóan állítják, a nevelés négy alapvető emberi magatartás kialakítását tartja a különböző társadalmak építése során univerzális értékeknek, amelyet az önfenntartás érdekében minden társadalomnak ki kell alakítania felnövekvő egyedeiben. Először, a munkára nevelés, vagyis érték előállítás. Másodszor, karitativitás, elesett vagy fogyatékos embertársaink iránt, mert bármikor kerülhetünk mi is hasonló helyzetbe. Harmadszor, a már előállítottak esetében az érték óvó magatartás. Negyedszer, a fegyelmezettség, hogy az élet csapásait és nehézségeit, kritikus szituációit fegyelmezetten tudjuk elviselni, és azokon úrrá lenni. Egy társadalom építése másról sem szól, mint e négy tulajdonság folyamatos erősítéséről, az ez irányú tapasztalatok, élmények átadásáról. Integrációs programra alapvetően azért van szükség, mert a munkára nevelés, a karitativitás, az érték óvó magatartás és a fegyelmezettség vonatkozásaiban eltérések mutatkoznak a cigány és a többségi magyar társadalom ez irányú viszonyai között. Ezen eltéréseket annyiban kell korrigálnunk, és egymáshoz közelítenünk, hogy az együttélés békés, kölcsönös megbecsülésen alapuló lehessen úgy, hogy alapvetően tudjuk, hogy mindannyian Európában, azon belül pedig Magyarországon élünk, amely tény magában hordoz egy értékrendszerhez való tartozást. A társadalmi integrációs program igénye többek között azért is vetődött fel Jászladányon, mert év elejétől folyamatosan tapasztalható volt, hogy a helyi cigányság egy rétege - amely megegyezett a helyi kisebbségi önkormányzat akkori vezetőivel - és az önkormányzat által képviselt társadalmi irányvonal között állandó feszültség húzódik. A nagyrészt aktuálpolitikai 4

5 okokból gerjesztett ellentétekről az ország közvéleménye számára akkor hullott le a lepel, amikor a nagyközség lakosai az önkormányzati választásokon keresztül kinyilvánították véleményüket a jövőben követendő helyi irányvonalról. Az ellentétek kiéleződésének egyetlen pozitív hozadéka azonban mindenképpen van, amelyre önkormányzatainknak figyelniük kell, ez pedig az, hogy az ellentétek rávilágítottak arra, hogy a helyi társadalmunkban mélyen, milyen törésvonalak húzódnak. Összegezhető tanulság, ha e törésvonalak egybeesnek, felerősíthetik egymás hatását, és az, könnyen robbanás közeli helyzetet tud előidézni, amelyet az országos média jó része előszeretettel felerősít, vagy önmaga is gerjeszt. Az integrációs program azt az irányvonalat szeretné kijelölni, egy alapos helyzetelemzés után, amely ahhoz vezet Jászladányon, hogy a társadalmi feszültségek minimálisra redukálódjanak, illetve a felvetődő érdekellentétek olyan pályára csatornázódjanak be, ahol megoldásuk belátható időn belül lehetségessé válik. A cigányság társadalmi integrációja évszázadok óta, a felvilágosult abszolutizmus ez irányú törekvéseitől kezdve, állandóan fel-felbukkanó problémája a magyar társadalomnak, amely a mai napig nagyrészt megoldatlan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy rapid módon nem megoldható e probléma-együttes, hanem a kis lépések taktikájával lehet a kérdéshez közelíteni. A történelmi gyakorlat megmutatta, sem a cigány, sem a magyar társadalmat egymáshoz erőszakolni, egymás értékrendszerét a másikra ráerőltetni azonnal nem lehet. Jó példa volt erre a szocialista államberendezkedés időszaka alatt folytatott és erőltetett politika, amely egy településen belül a cigány családok erőszakolt betelepítését követte a magyar többség által lakott településrészekbe. Ez oda vezettet, hogy ezen falvak hamarosan színtiszta cigány emberek által lakott településsé változtak, mert a magyar többség egykettőre elköltözött az ilyen községekből. Így alakulhattak ki a szegregált települések Magyarországon. Ma hazánkban a társadalmi diskurzus uralkodó eszmerendszere, minden kétséget kizáróan, a liberalizmus. A liberálisok irtóznak mindenféle erőszakos és mesterséges beavatkozástól a társadalom életébe és annak szerves fejlődésébe. Irtóznak mindenféle szegregációtól. Ez a gondolkodásmód eredményezte azt az elméletet újabban, amikor egy település vonatkozásában ún. billenéspontról beszélnek a szociológusok, amely azt próbálja érzékeltetni, hogy a vegyes népesség (cigány-magyar) által lakott településeken létezik egy lélektani pont, a billenéspont, amelyet ha elér egy község, menthetetlenül és rendkívül gyorsan, szegregált és túlnyomó többségében romák által lakott településsé válik, a többségi társadalomhoz tartozók rohamos elköltözésével. A liberálisok szerint is ezt a helyzetet mindenképpen és mindenáron el kell kerülni, mert ez az állapot számos további negatív hatást eredményez. 5

6 Jászladány nagyközség még nem érkezett el ehhez a lélektani billenésponthoz. Az integrációs program elkészítésével, amelyet szeretnénk nemcsak a kisebbséggel, hanem a többséggel is elfogadtatni, az a célunk, hogy ne is érkezzék el soha ehhez az ún. billenésponthoz a nagyközségünk! Ehhez azonban figyelmünket nemcsak a cigány polgáraink helyzetére kell csupán fókuszálnunk, hanem érdekesnek tűnő módon a ladányi jász magyar polgárainknak is fokoznunk kell önérzetét, erősítenünk értékrendszerét, amely itt maradásának a záloga. Az integrációs program csak akkor ér valamit, ha van kit kihez integrálni! Alapvetően azonban, az életkörülmények javítása mind a cigány, mind a jász magyar honfitársaink megtartását eredményezheti településünkön. A napi politikai törekvések uszályába került magyarországi médiáról az elmúlt három év negatív jászladányi tapasztalatai tükröződnek vissza az integrációs programban annyiban, hogy rendhagyó módon igyekszünk jelentősebb terjedelmű szövegrészeket beidézni olyan szaktekintélyektől, akik a szóban forgó médiumokban is elfogadottnak számítanak. Ezzel kívánjuk velük kimondatni azokat az alapigazságokat, amely gondolatmenetek más forrásokból félremagyarázásuk áldozataivá váltak és válnának tudósításaikban. K Ö S Z Ö N E T E T M O N D U N K : Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszternek Berki Judit volt helyettes államtitkárnak Akik látogatásaik alkalmával tájékozódtak az előkészítő munkáról, szakmai tanácsaikkal segítették a munkacsoportot. Külön köszönetet mondunk: Geskó Sándor szociológusnak, akit a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal delegált szakértőként, és folyamatosan részt vett a közös munkában, szakmai tanácsaival, javaslataival közreműködött az integrációs program megalkotásában. 6

7 II. H E L Y Z E T E LE L E M Z É S 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felében, az Alföld szívében található, az Északalföldi régióhoz tartozik. A évi népszámlálás adatai szerint a megye 78 településén 416 ezer fő, az ország népességének 4,1 százaléka él itt, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 10 évvel ezelőtt. A lakosságfogyás oka a csökkenő születésszám és a magas halálozás ben a halálozási arányszám a harmadik legmagasabb volt az országban. A lakosság 66 százaléka városi, 34 százaléka községi lakos, tíz év alatt hét százalékkal nőtt a városban lakók aránya. A lakosság iskolázottsági szintje folyamatosan javul, mégis, a népszámlálás adatai szerint nem csökken a megye hagyományos iskolázottsági elmaradása. A megfelelő korúak százalékában a lakosság nem egészen 86 százaléka végezte el az általános iskola 8. osztályát, ami a megyék között az ötödik legkedvezőtlenebb arány. A középiskolát végzettek aránya alapján a megye hátulról a 6. helyen áll. Nagy a különbség az ország keleti és nyugati fele között, Somogy megyén kívül csak keleti megyék rendelkeznek Jász-Nagykun-Szolnok megyénél gyengébb iskolázottsági mutatókkal. Jelentősek a különbségek megyén belül is: a nagyobb városok lakosságának lényegesen magasabb az iskolázottsága, mint a falvakban élőknek. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre jutó GDP alapján a 16. helyen áll. Nemcsak abszolút értelemben, 1998-ig általában a helyet mondhatta a magáénak. A környező megyék teljesítménye nem tér el jelentősen Jász-Nagykun-Szolnok megyéétől: az észak-alföldi régió az iskolázottsági mutatókhoz hasonlóan az egy főre jutó GDP alapján is utolsó a régiók között. A legalacsonyabb az országban az e régióban élők jövedelmi színvonala, ami a kedvezőtlen keresetek mellett a viszonylag magas munkanélküliséggel, valamint a segélyek és nyugdíjak átlag alatti szintjével függ össze. A megye e területen is a régióéhoz hasonló mutatókkal rendelkezik. A lakosság havi bruttó átlagkeresete alig több, mint az országos háromnegyede. A munkanélküliségi ráta a KSH adatai szerint júniusában 9,6 százalék volt, ami a 10 évvel ezelőttinek csaknem a fele, ugyanakk10or a megye így is a 8. munkanélküliséggel leginkább sújtott terület az országban. A 9,6 százalékos átlag nagy megyén belüli eltéréseket takar. Szolnok és Jászberény körzetében ennél kevesebb, Kunszentmárton, Karcag és Törökszentmiklós körzetében több, Kunhegyes és Tiszafüred körzetében pedig lényegesen több a munkanélküli. E két utóbbi körzetben 16 százalék fölötti a ráta. 7

8 A fejlettség tekintetében, a hétköznapi nyelvre lefordítva, Magyarországon általánosan az a ma már ferde kép él az emberek gondolkodásában, hogy az országunk a Nyugat-Kelet dimenzióban leírható e tekintetben úgy, hogy ha egyre nyugatabbra megyünk, akkor fejlettebb területekre érünk, míg ha keletre indulunk egyre fejletlenebb térségekre érkezünk. Az Észak-Alföld régiót alkotó három megyéből Szabolcs Szatmár Bereg megye lemaradása még az országos átlaghoz képest is, több évtizedes beidegződés a magyar emberek köztudatában. Azonban Jász-Nagykun-Szolnok megye a fenti adatokból látható és leszűrhető lecsúszása viszonylag új keletű, de kétségtelenül leírható veszélyként jelentkezik, hogy az Alföld szívében, a fejlettség, mint globális fogalom tekintetében, egy ún. belső periféria kezd kialakulni. A megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a cigány etnikum aránya számottevő. A évi népszámlálás során a megyében személy, a lakosság nem egészen 3 százaléka vallotta magát cigány kisebbségűnek. Ez a szám jelentős mértékben elmarad a becsült adatoktól, ami azt mutatja, hogy sokan még mindig nem kívánják vállalni cigány származásukat, avagy arra is utalhat, hogy határozottan integrálódni kívánnak a többségi társadalomba. Az évi népszámláláshoz viszonyítva ugyanakkor növekedett a magukat cigánynak vallók aránya. Arányuk településenként változó, 0 és 31 százalék között mozog. A lakosság több mint 10 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek Jánoshidán, Jászladányban, Jásztelken, Alattyánban, Tiszaburán és Tiszabőn. 8

9 2. A Jászság, mint kistérség bemutatása 2 A Jászság nevű kistérség, Jász- Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati részén, az M3-as autópálya Hatvan és Füzesabony városok közé eső szakaszától délre, Szolnok megyei jogú várostól északra található. A kilencvenezer lakosú terület szociológiai és történelmi tekintetben mindenképpen egységes kistérségnek tekinthető. Ritka Magyarországon az olyan városkörnyék, ahol hasonló térségi tudat formálódik, amely a valamikori etnikai különállásban eredeztethető. A jász tudat szinte minden település és lakói számára élő, hagyományokban gyökerező valóság, amely az évenkénti jász világtalálkozókban és választott jász kapitányok újra eleven intézményében manifesztálódik leginkább. Ezek, a mára folklorisztikus jellegűvé váló elemek a valamikori közigazgatási és katonai önállóságra utalnak, amelyek csak évi XXXIII. tc. értelmében szűntek meg. Ez a törvény, a közigazgatás államosításának legvégső fázisaként értékelhető, amely életre hívta Jász-Nagykun- Szolnok megyét, és e tény következtében a Szabad Jász Kerület közigazgatási tekintetben, mint önálló egység, megszűnt létezni. Katonailag, a belülről választott jász kapitányok vezetésével, a jászok közvetlenül Magyarország apostoli királya alá tartoztak szolgálattal, amely a büszkeségük alapja volt évszázadokon keresztül. A jászok kollektív nemességgel rendelkeztek, ennek jelentése, hogy egyenként soha, azonban együtt közösen, rendelkeztek és bírtak minden nemesi előjoggal. A szabad jászok, évszázadokkal megelőzve a többi magyar vidéket, kiemelkedtek az ún. jobbágyság intézményéből. Volt azonban egy olyan esemény, amely megindította a jász polgári közösségeken belül is a társadalmi differenciálódás folyamatát. Ez az május 6.-án bekövetkezett redemptió cselekménye volt ben Lipót császár a területet elzálogosította a Német Lovagrendnek, és mivel Bécs évtizedeken keresztül nem tudta visszavásárolni, ezért a jászok felbuzdulva, saját magukat váltották meg, és így tértek vissza újra a Szent Korona fennhatósága alá, saját erejükből, önmaguk választásaképpen. Leginkább, a tehetősebb családok adták össze az rajnai forintot, melynek fejében a földterületek nagy részével kezdtek rendelkezni az ún. redemptus famíliák és azok leszármazottai. A kistérség mai állapotát egy sematikus térszerkezeti ábrán szeretnénk bemutatni, ahol jól látható a tizennyolc jász település, melyekből három (Alattyán, Jánoshida, Pusztamonostor) jász előnévvel nem rendelkezik. Ezek a jászok letelepedése előtt már működő települések voltak, azonban az idők folyamán beolvadtak az őket körülvevő jász tömbbe, így ma a kistérség szerves részét képezik. 2 E fejezet bővített változata Dankó István polgármester írásaként megjelent a Területi Statisztika novemberi számában, amely folyóirat a KSH hivatalos lapja. 9

10 1. térkép: A Jászság sematikus térszerkezeti elemzése A szerzők szerkesztése. A színes ábrán, a kétablakos sárga házikók jelzik a 2000 lélekszám alatti, alföldi megközelítésben kisközségeket, a háromablakos zöld épületek a szintén alföldi léptékkel mérve középközségek településkategória közötti lakossággal, míg a nagy háromablakos kék házak az alföldi nagyfalvakat, státuszilag is nagyközségi rangban lévő, 6000 fő feletti Jászkisért és Jászladányt jelenítik meg. A kistérség városai emeletes piros épületjellel vannak ellátva. Az ábráról egyértelműen leszűrhető és egyben tudható, hogy a Jászság fővárosa, a közel harmincezres lélekszámú Jászberény, amely a kisvárosi népessége dacára, Kecskemét és Szolnok mögött, Gyöngyössel egyetemben a nagyvárosi funkciókat látja el az Alföld közép térségeiben. A kistérség egészére kiható gazdasági és társadalmi kisugárzása jelentős, bár Jászfényszaru térségében Hatvan, Jászárokszállás esetében Gyöngyös, Jászszentandrás vonatkozásában Heves, Jászladány és Jászalsószentgyörgy térségeiben pedig Szolnok városok vonzás szerepével számolnunk kell. Az egységes kistérség politikailag két választókörzetre tagolódik, amelyek alsó és felső-jászság névvel illetettek. A Jászság gazdasági és társadalmi orientációja hagyományosan Észak, Észak- 10

11 nyugat. A Tisza folyó a keleti kapcsolatokat elzárja a kistérségtől, mivel Szolnok és Tiszafüred közötti folyószakaszon érdemi átkelési lehetőség, a mai napig nem létezik. Nem véletlen tehát az alsó-jászság gyengébb gazdasági ereje, mely a városiasultság szintjén is megfigyelhető. Az alsó- Jászság városa a 9500 fős Jászapáti, amely csak 1989-ben kapott városi rangot, hosszú mesterséges térségfejlesztési eszközök segítségének igénybevétele után. Az alsó-jászság városhiányos problémáiról így ír Bibó István 1972-ben: Jászberény és Heves egymás közötti viszonylatában: több jászsági község, Jászszentandrás, Jászivány, sőt Jászapáti is lényegesen közelebb esnek Heveshez, mint Jászberényhez, viszont az őket Hevestől elválasztó megyehatár meglehetősen pontosan követi a megyeszékhelyek, Szolnok és Eger közötti optimális megközelíthetőséget. Ezenfelül itt nemcsak a megyehatár akadálya a merőben racionális határvonásnak, hanem az a ma is élő nagyon erős történeti kohézió, mely a Jászságot összetartja. Itt meglehetősen nehéz teljesen racionális megoldást erőltetni, de felvethető, hogy Heves vonzását nem csökkentené-e, ha indokoltan- részleges központ rangjára emelkedne Jászapáti, mely hosszú időn át járásszékhely volt, körüli belterületi lakossággal és a Jászberényen átfutó vasútvonallal párhozamos jó vasútvonallal rendelkezik. 3 Igaz, hogy a politikai lehatárolásban az alsó-jászsághoz tizekét település tartozik, szemben a felsőjászsági hattal, azonban a valóság az, hogy Jászdózsa, Jászjákóhalma és Jásztelek orientációja egyértelműen Jászberényhez kötik e településeket. Így kilenc-kilenc a reálisan, társadalmi és gazdasági tekintetben komparatív módszerrel, egymással összevethető települések száma, amelyet jól szemléltet a feltüntetett tükörtengely a fentebbi térképen. Az így keletkező két oldalt összehasonlítva láthatjuk, hogy a kistérség négy városából hárommal a felső-jászság bír. Jászberény mellett Jászárokszállás 1991-ben, míg Jászfényszaru 1993-ban kapta meg a városi rangot. Mindez leginkább a dinamikus gazdasági fejlődésnek a megkoronázása, amelynek legfőbb kiváltója a közelben elhaladó M3-as autópálya kiépülése nyomában járó, a gazdaságot élénkítő pozitív effektusok eredményeként értékelhető fellendülés. Egy autópálya gazdasági fejlődésre gyakorolt multiplikátor jellegű jótékony hatását közhelyszerű kiemelni, azonban kénytelenek vagyunk egy újabb, a jelen példával igazolni e tételt. Tovább bizonyítható az autópálya és környezetére gyakorolt hatásáról szóló állításunk, ha tüzetesen vizsgálva a sematikus ábrát, oly megállapítást teszünk, hogy az alsó-jászságban két nagyközség létezik, melyek lehetősége adott és adott volt a várossá nyilvánításra. Így, a három potenciális város a gyengébb gazdaságú alsó-jászságban is megtalálható, csak Jászapáti város nagyságrendekkel szerényebb gazdaságot képes felmutatni bármelyik felsőjásszal egybevetve, és a két alsó-jász nagyközség is lemaradt fejlődésében a fiatal felső-jászsági városok mögött! Annak ellenére igaz ez a megállapítás, hogy a demográfia némely esetben mást indokolna, így Jászfényszaru 5750 fős lakossága elmarad például Jászladány 6200 fős ezen mutatójától. Míg, a felső-jászságban a munkanélküliség már nem számottevő probléma, addig 3 Bibó István: Közigazgatás területrendezés és az Évi Településhálózat-fejlesztési Koncepció. In: Bibó István összegyűjtött munkái 3. Bern Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem,

12 az alsó-jászság 15% körüli munkanélküliséggel küzd! Létezhet ekkora eltérés egy kistérségen belül? 2. térkép: A városok (1996. május 1.-én), városhiányos térségek (Tóth József) Forrás: Perczel György: Magyarország Társadalmi-gazdasági földrajza. Bp. Eötvös Kiadó, Az 1971-ben a Jászság területén már meglévő a Bibó idézetből kitűnő - városhiányos térség jelenleg szűkült ugyan, de még mindig kiterjed a kistérség dél-keleti területeire. (A térképen 7. számmal illetett.) Hiányzik tehát délről egy olyan autópálya, mely elindíthatná az alsó-jászságot is a fejlődés útján! Ezt a szerepet a 4-es főút autóúttá fejlesztése vagy a tervezett M8-as gyorsforgalmi út, Szolnokot Egerrel összekötő szakaszának kiépítése jelentheti, mely már az 1996-os Országos Területfejlesztési Koncepcióban is szerepel. Ha, visszatekintünk az 1. sz. térképre, láthatjuk, hogy egy kontra tükör tengely is bejelölésre került a kistérségben észak-nyugat, dél-kelet irányban. Ennek funkciója annyi, hogy a két tengely metszéspontjára állított újabb tengely behúzásával megkaphassuk a Jászságban a fontosnak tűnő észak-déli tengelyt. Jól láthatóan, e tengelytől immár északra található mind a négy város a kistérségben, amely jelzi, az észak-dél tengely és Szolnok város közötti terület gazdasági-társadalmi súlytalanságát. E térszerkezeti helyzet jelentős társadalmi feszültségeket indukálhat, hiszen a kistérségen belül is az alsó-jászság települései azok, amelyeken számottevő cigány etnikumhoz tartozó polgár él: leginkább Alattyán, Jánoshida, Jásztelek, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány településeken. (Lásd: 1. számú Melléklet) Abban az esetben, ha a kistérségen belül a gazdasági és társadalmi törésvonal is egybeesik, ráadásul ez tetéződik, mert ezzel azonos a kistérségen belüli cigány-magyar 12

13 etnikai törésvonal, akkor e törésvonalak felerősítik egymás hatását és társadalmi feszültséget, robbanás-közeli állapotot eredményeznek (Lásd: szlovákiai romalázadás). Ezt a területi kiegyenlítés eszközeivel mindenképpen el kellene kerülni. Területfejlesztési szempontból meg kellene találni azokat az eszközöket és módszereket, amelyek hathatós és relatíve gyors területi kiegyenlítést eredményezhetnek a kistérségen belül, akár kormányzati segítséggel. A szegény, évről-évre jelentős költségvetési hiánnyal gazdálkodó önkormányzatok számára jelentős problémát okoz a pályázati saját erő előteremtése, mindezekért tetten érhető negatív tendencia, hogy a megyei fejlesztési alapok közül a Területi Kiegyenlítő alapból (az alap neve önmagáért beszél, de sajnos a gyakorlat más) rendszeresen nyernek el forrásokat a gazdagabb jászsági települések (Jászfényszaru, Jászárokszállás), mert a szegényebb települések, ahol a mesterséges fejlesztésre nagyobb szükség lenne, nem képesek pályázataikkal lehívni a rendelkezésre álló kistérségi keretet, leginkább saját erő híján. Elfogatható elképzelés lehet az alsó-jászság számára is az az irányvonal, amelyet a kormányzat képvisel a Csereháti kistérség esetében, mint leszakadó mikrorégióban, ahol felzárkóztatási programokat indít el célzottan a lemaradó, különös tekintettel a cigány származású társadalmi réteget felemelése érdekében. 13

14 3. Jászladány demográfiai viszonyai a legutóbbi emberöltőben 4 A népességszám az egyik legfontosabb nyomóerő a politikában. XIV. Lajos Franciaországa hegemóniáját a kora újkori Európában elsősorban 20 milliós lakosságának köszönhette, amely azt jelentette, hogy minden ötödik európai francia volt. Napjainkban pedig Kína világpolitikában betöltött szerepe válna értelmetlenné a nélkül, ha nem tudnánk, jelenleg már 1 milliárd 200 millió ember a Kínai Népköztársaság állampolgára. Sorjázhatnánk a további történelmi, illetve világléptékű példákat a fejezet nyitómondatának alátámasztására, de inkább nézzük meg kistérségi viszonyainkat e tekintetben. Azt hiszem, nem kell bizonygatnunk az olvasó előtt, hogy példának okáért Jászárokszállás a maga 8589 fős lakosságával nem ugyanazt a nyomóerőt képviseli, bármely társadalmi és gazdasági tekintetlen, mint mondjuk Jászágó a 721 fős lélekszámával. Igaz ez akkor is, ha országosan, vagy ha a Jászságot tekintve figyeljük a két települést. Két kézenfekvő okot említve mindezek alátámasztására. Egyik: Jászárokszálláson kb. legalább 6000 választópolgár él, addig Jászágón kb. 500 ez a szám. Másik: Jászárokszálláson minimum 4 ezer aktív dolgozóval lehet számolni a munkaerőpiacon, addig Jászágón kb. 300 keresőképes korúval. Ebből a jászságiakhoz közel álló példából is kitűnik az összehasonlító elemzések (komparatisztika) sokszor, az adott témakörben az ismeretek új dimenzióit tárhatják fel. E módszert alkalmazva Jászladány lakosságszám adatait vessük egybe a környező települések lakosságszám adataival, amelyet tanulmányozva mindenki vonhat le következtetéseket, de a legkézenfekvőbbek értékelését az alábbiakban magunk is megtennénk. Az időben visszatekintve 1960-ig tesszük meg az összehasonlításokat, tehát több mint egy emberöltőre visszanyúlva. Mindezt azért, hogy minden egyes településeknél külön-külön jelentkező, illetve egymással is összevethető lakosságszám alakulásokból az idő függvényében szintén következtetéseket lehessen levonni. 4 A fejezet alapját a Ladány demográfiai viszonyai a legutóbbi emberöltőben címmel augusztusi Ladányi Hírek havilapban (IV. évf. 8. szám) Dankó István, akkori egyetemi hallgató, későbbi polgármester tollából megjelent cikk képezi. 14

15 1. sz. táblázat: JNKSZ megye Duna-Tisza közé eső településeinek lakosságszám változása között. Település Lakosság (fő) 1960-ban l980-ban 1996-ban Abszolútértékben való lakossági fogyás (fő) A település önmagához képest való %-os fogyása Alattyán ,3 Besenyszög 4730 n.a ,4 Csataszög n.a. n.a Hunyadfalva n.a. n.a Jánoshida 4100 n.a Jászalsószentgyörgy ,6 Jászágó 1820 n.a Jászapáti ,0 Jászárokszállás ,75 Jászberény ,56 Jászboldogháza Jászdózsa ,0 Jászfelsőszentgyörgy 2480 n.a ,5 Jászfényszaru 7570 n.a ,3 Jászivány ,6 Jászjákóhalma 4010 n.a ,3 Jászkisér ,0 Jászladány ,0 Jászszentandrás ,0 Jásztelek 2590 n.a ,5 Kőtelek 3270 n.a ,0 Nagykörű ,0 Pusztamonostor 1930 n.a ,7 Szászberek ,0 Tiszasüly 3490 n.a ,3 Újszász ,9 Zagyvarékas ,0 Tágan értelmezett Jászság területén élő Összlakosság n.a. = nincs adat ,6 % Forrás: Az 1960-as, illetve az l980-as adatok az Új Magyar Lexikonban, az adott helyiségnevek címszavainál találhatóak, míg az 1996-os adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek atlasza című, 1996-ban megjelent kiadványból származnak. A tágabban értelmezett Jászság területét (jász települések + Alattyán, Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Jánoshida, Kőtelek, Nagykörű, Pusztamonostor, Szászberek, Tiszasüly, Újszász, Zagyvarékas) az elmúlt 36 év alatt egy Jászberény nagyságú város lakossága hagyta el úgy, hogy jelenleg minden egyes településen kevesebben laknak, mint 1960-ban. Az első táblázat alapján Jászladány adatait tovább vizsgálva, sajnos félelmetes következtetésekre engednek jutni a 15

16 statisztikák főt veszített a nagyközség a tárgyalt időszak alatt, amely az egész területen abszolút értékben a legnagyobb mérvű, amit település elszenvedett. Egyetlen egy település sem veszített el ennyi lakost! Jászárokszállást, messze lemaradva Jászladánytól, csak 2531 lakos hagyta el. A 2820 fős veszteség 32 százalékos lakossági fogyást jelent nagyközségünk számára ban Jászladány a negyedik legnépesebb település volt a tárgyalt területen, addig 1996-ban az ötödik ebben a rangsorban. Újszász lépett elé e tekintetben. Azonban még mindig a 6020 lakosával (1996-ban) a megye második legnépesebb nagyközsége, csak a tisztántúli Fegyvernek előzi meg 7197 fős lakosságával. Az összkép azonban még árnyaltabb, amelyet a statisztikák nem mutatnak: Jászladány cigány származású lakossága jelenleg nagyobb arányú, mint volt 1960-ban, így ha a statisztikához hozzászámítjuk a cigányság dinamikus fejlődését, még több tősgyökeres jász lakos elvándorlását kell feltételeznünk, mint amennyi az adatokból leszűrhető. Újszász a terület sikervárosa, amely augusztus 20-án aratta le az elmúlt emberöltő demográfiai fejlődését. A statisztikákat figyelve, nem véletlen a várossá nyilvánítás aktusa, hiszen ig két település volt képes lakosságnövekedést elérni a szóban forgó területen, ezek pedig Jászberény és Újszász. A tárgyalt 36 év alatt pedig még lakosságának 1 százalékát sem veszítette le ez az újdonsült városka ban csak hetedik legnépesebb település volt a térségben, addig 1996-ban negyedik legnépesebbé vált. Zagyvarékas az egyetlen egy település, amely a mellett, hogy Magyarország lakossága csökkent l között, mindennek dacára növelni tudta polgárai számát. Jászfényszaru lakosságlétszáma alapján nem lenne predesztinálva a városi rangra, de az utóbbi években zajló dinamikus gazdasági fejlődése karrierminta lehet más települések előtt is. Olyan kistelepülések tartoznak a haldokló falvak kategóriáiba, mint Csataszög, Hunyadfalva, Jászágó, Jászivány, amelynek kevés lakosaiból is százalékos veszteséget szenvedtek el az elmúlt emberöltőben. Durva lakosságveszteséget elszenvedett középfalvak: Alattyán, Besenyszög, Jánoshida, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászszentandrás, Jásztelek, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly. Lakosságát megtartani képes kisfalvaknak tűnnek: Szászberek, Pusztamonostor, Jászboldogháza. Kevés lakosság-veszteséget elszenvedett középkategóriájú községek: Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Zagyvarékas. Közepes mérvű az elvándorlás a szomszédos, Jászladányra leginkább hasonlatos alföldi nagyfaluból, Jászkisérről. Visszatérve Jászladány népességviszonyaihoz. A nagyközségünknek, amely a megye második legnépesebb települése kategóriájában, nagy lehetőségei adódnának fejlesztésre, ha érvényesíteni tudná népességszámának megfelelő erőit, visszautalva arra a tézisre, hogy a demográfia az egyik legfontosabb tényező az ember alkotta közösségekben. 16

17 A hivatkozott cikk keletkezése óta, úgy tűnik, a demográfiai tendenciák tartósan megfordultak, mert Jászladány lakossága december 31.-én 6317 főt tett ki, azonban a lakosságának összetétele továbbra sem homogén. A legutóbbi népszámláláskor a magyar nemzetiségűek mellett jelentős a cigány és nem számottevő az egyéb nemzetiségűek aránya. Még a évi népszámláláskor a lakosság közül 10,6 % (655fő) vallotta magát cigány nemzetiségűnek, amely magas aránynak számít a környező települések között, de ha az 1990-es népszámláláskor összeírt adatokkal egybevetjük, megfigyelhető, hogy korábban már többen vallották magukat cigány nemzetiségűnek. A helyi, egybehangzó szakértői becslések szerint ma a lakosság közel 30 %-a (megközelítőleg 1850 fő) lehet cigány származású. Alapvetően hosszú távon az vezetett ide, hogy az 1950-es évektől kezdve, de főképp a 60-as 70-es években a lakosság közül sokan elhagyták a községet. A migráció oka az volt, hogy a kommunista hatalomátvétel utáni államosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása következtében és az elmaradt iparosítás miatt az emberek helyben nem találtak munkalehetőséget. Az elvándorlók főképp ipari városokba vagy azok vonzáskörzetébe telepedtek le. Így a helyben maradt lakosság száma rohamosan csökkent. A természetes szaporodás is csökkent, mert a lakosság 1-2 gyermeknél többet nem igen vállalt. A cigány lakosság számaránya ugyanakkor megugrott, amelyhez hozzájárult többek között a nagycsaládosok alanyi jogon járó igen kedvező támogatása. A termékenység alacsony jövedelmek mellett magas, majd lesüllyed egy minimumra nagyjából az átlagos jövedelműek körül, s megint emelkedik magas jövedelmek esetén. Ez azért lehet így, mert a gyermekekkel kapcsolatos relatív költségek alacsonyak a legalacsonyabb jövedelmű családokban, akik nem tudnak más jövőt elképzelni gyermekeik számára, mint tulajdon jelenüket, s ezért rendkívül csekély összeget fordítanak az iskolai befektetésekre. De viszonylag alacsonyak e költségek a magas jövedelmű családoknál is, hiszen jövedelmeik párhuzamosan növekszenek a beruházásokkal. [ ] A népi osztályok körében (akiknek az uralkodó osztályba való felemelkedési esélye két nemzedéken át nézve is szinte zérus) igen magasak a termékenységi mutatók, és ezek a nemzedékek közti felemelkedés esélyeinek emelkedésével valamelyest csökkennek. Amint az uralkodó osztályba való bejutás esélyei (vagy, ami ugyanaz, azon eszközök megszerzésének az esélyei, amelyek, mint a felsőoktatási intézmények, képesek ezt biztosítani) elérnek egy bizonyos küszöböt, például a művezetők és irodai alkalmazottak esetében, akik a népi osztályok és a középosztályok között átmeneti frakciót alkotnak, a termékenységi mutatók érezhetően lecsökkennek. 5 Továbbá: Amikor utódainak számát korlátozza, esetleg az egyetlen fiúra, akire minden erejét és reményét összpontosítja, a kispolgár csak a törekvéseihez tartozó kényszerek rendszerének engedelmeskedik: minthogy jövedelmét nem képes növelni, kénytelen kiadásait, vagyis a fogyasztók számát csökkenteni. Eközben azonban hallgatólagosan alkalmazkodott a termékenység legitim szintjére vonatkozó uralkodó, azaz a társadalmi reprodukció követelményeinek alárendelt felfogásnak: a születéskorlátozás a numerus clausus egyik, kétségkívül legkezdetlegesebb formája. A kispolgár olyan 5 Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Bp. Gondolat,

18 proletár, aki kicsire húzza össze magát, hogy polgár lehessen. Lemond tehát a proletár szaporaságáról, aki önmagát változatlanul és nagy számban termeli újjá, és a szűkre szabott, szelektív reprodukciót választja, 6 Amíg Jászladányon, a magyarországi általánossá váló szokásokhoz igazodóan, a jász magyar családoknál a kispolgár reprodukciós stratégiája vált széles körben elterjedtté, addig a cigány családok, többségében, a fokozott gyermekvállalás után járó anyagi támogatásokkal képesek csak a rendszeres havi jövedelem előállítására, amely egy család fenntartásának mindenkor az alapja, így ennek folyományaként, a proletár népesedési modelljéhez igazodnak. 2. táblázat: Születések és halálozások számának alakulása településünkön : Születés Halálozás 1987-ben: 61 fő 106 fő 1989-ben: 80 fő 130 fő 1990-ben: 64 fő 117 fő 1993-ban: 95 fő 141 fő 1995-ben: 84 fő 108 fő 1998-ban: 84 fő 132 fő 2000-ben: 76 fő 122 fő 2001-ben: 92 fő 87 fő 2002-ben: 64 fő 108 fő 2003-ban: 75 fő 117 fő 2004-ben: 94 fő 102 fő 1949-től a rendszerváltásig a lakosság közel 50 %-a vándorolt el a faluból. Ma a településünk elöregedőben van, mert a fiatalok nem maradnak a faluban. Ennek legnagyobb oka a munkahelyhiány. A városokban tanulmányaikat befejező diákok olyan helyeken telepednek le, ahol munkalehetőség van. Az utáni rendszerváltozással megfigyelhetővé vált, hogy az elszegényedő lakosság közül sokan a városokból a könnyebb megélhetés reményében, elköltöznek kisebb településekre. Jászladányba is sokan beköltöztek. Főképpen a környező városokból jöttek ide, de az sem ritka, hogy az ország távolabbi pontjairól költöznek hozzánk. Jászladány vándorlási mérlege ezeknek a beköltözőknek köszönhetően 1993-tól pozitívvá vált. Az a tény, hogy a jászladányi ingatlanok árai jóval alacsonyabbak, mint a városokban, ideköltözésre ösztönzi, jórészt a magyar társadalmi réteg szegényebb rétegeit. Sokan közülük csalódnak, mert nem találnak megélhetést biztosító munkahelyet, így az sem ritka, hogy pár hónap elteltével visszaköltöznek eredeti lakóhelyükre. Azonban mindezek mellet megfigyelhető egy olyan folyamat, hogy a már nyugdíjjal rendelkező fiatal nyugdíjasok előszeretettel vásárolnak itt ingatlant és 6 Uö:

19 költöznek ide, keresve a régóta vágyott vidéki nyugalmat. Sokszor e személyek fiatal korukban jászladányi lakosok voltak, tehát elszármazott ladányiak. 4. A cigányság Magyarországon 7 Egyetlen egy anyag, amely a cigányság helyzetével foglalkozik, sem nélkülözheti a romák történelmének a rövid felidézését. A fejezet erre a feladatra vállalkozik, a genetikus szaktekintély, Czeizel Endre által 1990-ben írottak interpretálásával. A magyarországi cigányság létszámát 1971-ben 320 ezerre becsülték, 1984-ben számukat pedig már 380 ezerre tették. Növekedési ütemük így messze meghaladja a nem cigány lakosságét. (Az utóbbiak számára az utóbbi években nemhogy növekedne, hanem inkább csökken.) Ugyanakkor többen a cigányság itt közölt, becsült számait túlságosan alacsonynak tartják, és újabban például bizonyos cigány egyesületek 800 ezer magyarországi cigányról beszélnek. Ez azonban túlzásnak ítélhető. Mégis, a jelenlegi 400 ezer körüli lélekszámukkal Magyarország Európa legnépesebb cigány lakosságú országai közé tartozik. Kontinensünkön valamivel több mint 3 millió cigány él és ebből 12 % lakik Magyarországon. Hazánk lakossága viszont az európai népességnek csak 2,2 %- át teszi ki. A XX. Század végén ennek az etnikai csoportnak a léte és gondjai jelentik a legsúlyosabb társadalmi feszültséget Magyarországon. A cigányság magyarországi története A cigányok a jelenlegi India, illetve Pakisztán északi részéből származnak. Az V-VI. század táján hagyták el az akkori Indiát. Ennek megfelelően nyelvük az észak-indiai hindu és bengáli nyelvvel rokon. (Érdemes tudatosítani, hogy a cigányok indiai származását a nyelvi hasonlóság alapján egy magyar protestáns lelkész: Vályi István ismerte fel 1776-ban.) A cigányok ősei indiai őshazájukban a kóborló őserdei gyűjtögető törzsek közé tartoztak. Az ószanszkrit irodalomban domba vagy dóna néven említett indiai népcsoporttal azonosíthatók. E megnevezések kiejtése dom vagy rom, és ennek megfelelően az európai cigányok magukat rom-nak nevezik (Vekerdi József és Mészáros György, 1978.) Indiában jelenleg is élnek romnak nevezett cigányok. Vándorútjuk Perzsián és Kis-Ázsián, a mai Törökországon át Görögországba vezetett, ahová a XI. században érkeztek meg. A görögök úgy vélték, hogy Egyiptomból menekülő zarándokok. Innen származik angol nyelvű gipsy megnevezésük, meg hogy gyakorta emlegetik 7 A fejezet általunk kék színnel szedett részei Czeizel Endre: A magyarság genetikája Debrecen, Csokonai Kiadóvállalat oldalait idézi lényegében változatlan formában, ahol bemutatásra kerül a cigányság vándorlása. 19

20 őket a Fáraó népe -ként. Görögországban hosszabb időre letáboroztak, ezért a görög népi kultúra mély nyomot hagyott viselkedésükön. Valószínűleg az e térség ellen indított török támadások késztették őket a felkerekedésre északnyugati irányba a Balkán-félszigeten. Így jutottak el Magyarországra a XIV-XV. Században (Tomka Miklós, 1983.) Az első vándorló cigánycsapat 1416-ban jelent meg Magyarországon. Az írásos nyomok szerint Brassóban élelemmel és pénzzel segélyezték a szegény zarándokokat. Ettől kezdve a cigányok több hullámban érkeztek és mentek tovább Nyugat-Európába. Magyarországon tehát csak rövid ideig tartózkodtak. Zsigmond király 1424-ben menedéklevelet adott egy bizonyos László vajdának és csoportjának. Mások ideérkezésüket korábbra teszik. Egyfelől II. Ottokár IV. Sándor pápának 1260-ban írt levelében arról számol be, hogy hogy IV. Béla magyar király hadseregében cigányok (vagy bolgárok?) is szolgáltak. Másfelől Magyarországon az 1370-es években már ismert volt egy Egyházas-Cigány nevű település. Ez utóbbi azonban a nagy valószínűséggel török eredetű Szigan-Cigan ősmagyar nemzetségről kapta nevét. A nyugat-európai országok lakossága azonban hamarosan összeütközésbe került a bevándorló cigányokkal. Erről kezdve a cigányság története lényegében üldöztetésük leírását jelenti. Sok helyen halálbüntetés terhe mellett tiltották ki őket a városokból, sőt az egész országból. S e rendelkezések megsértőin gyakorta végre is hajtották az ítéletet. De rossz sors jutott nekik Közép-Európában is. Így a Havasalföldön és Moldvában rabszolgának adták el őket, és ez az intézmény 1856-ig fennállt. A legtöbb cigány rabszolgája az ortodox egyháznak volt. Magyarországon szívesen fogadták a cigányokat, igényt tartva katonai szolgálatukra és sajátos mesterségbeli (pl. fegyverkészítő, kovács, hóhér és muzsikusi) tudásukra. Ennek megfelelően Zsigmondtól, majd Mátyás királytól, később Erdélyben Báthory Zsigmondtól előjogokat is kaptak. A cigánymuzsikusok sok uralkodó és előkelő család udvartartásának lettek népszerű tagjai. Például II. Lajos udvarában 1525-ben a feljegyzések cigányzenészekről tesznek említést. (A muzsikusság a cigányság ősi foglalkozása, egy V. századi perzsa monda szerint az akkor uralkodó sah 10 ezer cigányzenészt hívott be országába.) A lényeg az, hogy Magyarországon emberséges bánásmódban részesültek a cigányok. Itt nem volt általános és intézményes cigányüldözés, sőt inkább megbecsülték őket. Ennek eredményeképpen Magyarországon nagyobb tömegben telepedtek le. A másfél százados török hódoltság alatt is jól feltalálták magukat. Sokan a török hadseregben kaptak állást, mint kovács, sátorverő, tűzszerész, hóhér, futár, zenész vagy éppen kém. De a többiek is folytathatták vándorló életmódjukat. A török hódoltság megszűnte után jelentkeztek az első nagyobb társadalmi konfliktusok. Az újjáépítés feszített munkatempójához nem tudtak alkalmazkodni. Vándorló, túlságosan szabadosnak tűnő életmódjuk zavart okozott a belső rend megszilárdítására törekvő államhatalomnak. Ekkor kívántak először gátat szabni e veszedelmes emberek csordájának, emiatt 1712-ben majd 1715 ben a Habsburg-uralkodó előírta 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Abádszalók Gondozási Központ Kossuth út 6/b. Alattyán Idősek Klubja

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Előterjesztés a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről Az életünk minőségét

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások. 2009.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások. 2009. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások 2009. év 1. Kedvezményezett neve: OKM Támogatáskezelő Alap Budapest A támogatás

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

12 Erzsébet út 165. 06. 2. Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium 5130 Jászapáti,

12 Erzsébet út 165. 06. 2. Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium 5130 Jászapáti, Hivatalból indított felülvizsgálatok időterve a 0/0. tanévre Vizsgálati Ssz. Intézmény neve Címe Fő időpont Október 0.. Orczy Anna Általános Iskola, Szakiskola, (Orczy Anna Ált. Isk., Móra Ferenc Ált.

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Vállalkozás célú fejlesztés Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Vállalkozás

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM II. VÁLTOZAT

JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM II. VÁLTOZAT JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM II. VÁLTOZAT 2013.11.25-ei munkaanyag ( a települési önkormányzatoktól beérkezett frissített projektjavaslatok csoportosítása ) I. MEGYEI SZINTŰ

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: I. 347-6/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V /Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A fegyelmi bizottság 2015. június 17-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta:

A fegyelmi bizottság 2015. június 17-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: A fegyelmi bizottság 2015. június 17-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: Túrkeve- Kisújszállás Megyei I. U-21 2015.05.23. 2014/15 F-522 Barabás Tibor (334054) Kisújszállás, piros lappal kiállítva.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Bizalom és Munka. Vajszló és Komló. A TKKI roma integrációs tevékenysége, a komplex lakhatási, és képzéssel. modellprogram

Bizalom és Munka. Vajszló és Komló. A TKKI roma integrációs tevékenysége, a komplex lakhatási, és képzéssel. modellprogram A TKKI roma integrációs tevékenysége, a komplex lakhatási, és képzéssel egybekötött munkaerő-piaci modellprogram Vajszló és Komló 2012 1 A Dél-dunántúli Régió gazdsági-etnikai helyzete Munkanélküliségi

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben