Csernrbil Huszonöt éve történt...

Átírás

1 Kék Háromszög Magazin I. évfolyam, 1. szám március Csernrbil Huszonöt éve történt... A Magyar Polgári Védelem története I. Történelmi Eszközök A BIME Polgári Védelmi Nap a KÖSZI Táborban Iskolás korú lett az Alapítvány (2005.)

2 2. Kék Háromszög A Tartalomból Csernrbil 3. Dániel Zoltán Polgári Védelmi Nap a KÖSZI táborban 12. Szabó Nóra A Magyar Polgári Védelem története 14. Kedves Olvasók! Dr. Sztanek Endre Történelmi eszközök A BIME 16. Dániel Zoltán Ez történt az Alapítvánnyal évben 18. Önök, most A Kék Háromszög Magazint olvassák. Hogy miről is szól az évente négy alkalommal megjelenő magazinunk? Megtudja, ha fellapozza kiadványunkat. Talál benne megemlékezéseket pusztító természeti katasztrófákról, emberek okozta tragédiákról, melyek sok emberi áldozatot követeltek, nagy anyagi veszteségeket okoztak, és köztük olyanokat, amelyek hatása még a mai napig is tart. Mint tudjuk, fenn áll a veszélye, hogy bármelyik katasztrófa megismétlődhet. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy hol és mikor. D. Csonka Ágnes Továbbá tájékoztatást kap a Dr. Sztanek Endre Alapítvány munkájáról. A segítő szervezetekkel való együttműködéséről, és arról, hogy az ifjúság oktatásában hogyan értünk el eredményeket az óvodás kortól az általános- és középiskola elvégzéséig. Iskolás korú lett az Alapítvány 20. Ajánló március D. Csonka Ágnes Dániel Zoltán A Dr. Sztanek Endre Alapítvány Magazinja Reméljük, hogy magazinunk elnyeri az önök tetszését, és megfelelő tájékoztatást adunk a munkánkról, amellyel példaértékű módon és kellő tisztelettel valósítjuk meg Dr. Sztanek Endre elképzeléseit az ifjúság, és a felnőtt lakosság polgári védelmi oktatásában. D. Csonka Ágnes az alapítvány elnöke

3 Csernrbil Huszonöt éve történt az atom-katasztrófa Az április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor bekövetkezett robbanás Ukrajna 12 megyéjének 2300 települését sújtotta sugárfertőzéssel. A robbanás okozta radioaktív sugárzás több százszorosan haladta meg a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák által keltett sugárzásét. 1 1 Klósz Ferenc: Csernobili katasztrófa 2 Klósz Ferenc: Csernobili katasztrófa Tíz másodperc: ennyi idő kellett hozzá, hogy néhány felelőtlen szovjet mérnök elszabadítsa a poklot az ukrajnai Csernobil atomreaktorában. 2 Az atomerőmű az akkori Szovjetunió Pripjaty és Csernobil városok között helyezkedett el. A csernobili atomerőmű az ukrajnai Pripjaty városa mellett áll, 18 kilométerre Csernobil várostól, 16 km-re Ukrajna és Fehéroroszország határától, Kijevtől 110 km-re északra. Az erőmű négy atomreaktorból állt, mindegyik 1 GW teljesítményű, és a négy reaktor együtt Ukrajna áramtermelésének 10%-át adta a baleset idején. Az erőmű építése az 1970-es években kezdődött, az 1. reaktort 1977-ben adták át, a három következőt 1978-ban, 1981-ben és 1983-ban. Két további, azonos teljesítményű reaktor állt építés alatt a katasztrófa idején. A reaktorok típusa RBMK 1000 volt. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le. A baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergia ipar biztonságossága, ami évekre lassította fejlődését, a Megemlékezés Az atomerőmű bejárata (foto: Reuters) szovjet kormánynak pedig le kellett állnia a titkolózással. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztró- 3. Kék Háromszög március

4 2011. március Kék Háromszög 4. Megemlékezés Csernobil és Pripjaty műholdképe fa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben, például rákban, és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván, 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg. Valamint úgy becsüli, hogy kb ember fog még meghalni ezzel kapcsolatos betegségekben. A korábbi becslések többlet halálesetről szóltak, ezt később korrigálták re. Az európai lakosság, közel 100 millió fő, 20%-a statisztikailag rákban hal meg, így a Csernobil miatti halálesetek statisztikailag nem kimutathatók, mely azt jelenti, hogy a természetes ingadozáson belül van ezen esetek száma. Az eseményeket a katasztrófa után készült jegyzőkönyvből tudjuk rekonstruálni. E szerint a jegyzőkönyv szerint, az események a következőképp történtek április 25-én a 4. reaktort ideje volt leállítani a rendszeres karbantartási munkálatok céljából. Úgy döntöttek, kihasználják a lehetőséget arra, hogy teszteljék, a reaktor turbinagenerátora képes-e arra, hogy a külső forrásból származó áram hiánya esetén elég elektromosságot termeljen a biztonsági rendszerek (különösen a hűtővízszivattyúk) működtetéséhez. A csernobilihez hasonló reaktoroknak egy pár dízelgenerátoruk van ilyen esetekre, de ezek nem lépnek működésbe azonnal a reaktort tehát arra akarták használni, hogy pörgesse fel a turbinát, ami ezután leválik a reaktorról, és saját inerciája miatt forog tovább. A teszt célja az lett volna, hogy megtudják, a turbinák képesek-e működtetni a szivattyút, míg beindulnak a generátorok. A tesztet korábban egy másik reaktoron sikerrel végrehajtották (a biztonsági rendszerek kikapcsolása nélkül), A Cs-137 szóródása Európában A Csernobili Atomerőmű vezérlőterme

5 és az eredmény negatív lett (a turbinák nem voltak képesek működtetni a szivattyúkat), de azóta történtek kisebb fejlesztések a turbinákon, és emiatt szükségét érezték egy újabb tesztnek április 25-én, pénteken hajnalban 1:00 órakor megkezdték a 3,2 gigawatt hőteljesítmény csökkentését. 13:00 órára a teljesítmény 1,6 GW-ra csökkent, ekkor a reaktorról lekapcsolták az egyik turbinát. 14:00 órakor a villamos elosztó központ értesítette a csernobili Lenin Atomerőművet, hogy a közelgő hétvége ellenére a vártnál nagyobb a fogyasztók energiaigénye. Ezért a teljesítmény további csökkentését megszakították. 23:10-kor közölte a Központ, hogy végre lecsökkent a fogyasztók energiafelhasználása, a 4-es blokk lekapcsolható a hálózatról. Így a késedelemtől kissé elfáradt újítók hozzákezdhettek biztonságfokozónak szánt ötletük megvalósításához. A fiatal villamosmérnökök elsősorban a szivattyúk villamos energiaellátására ügyeltek. Nem Az erőmű a katasztrófa másnapján Az erőmű a katasztrófa másnapján Megemlékezés vették figyelembe a John Archibald Wheeler és Wigner Jenő által már az 1940-es években Hanfordban felismert veszélyt: az alacsony teljesítményű reaktorüzemeltetés során bekövetkező xenon-mérgezés instabillá teszi a reaktort. Így érkezett el a szombati nap, április 26-a, az ortodox naptár szerint nagyszombat. Húsvétra a szakértők is, a döntéshozók is hétvégi házaikba utaztak. (A legtöbb üzemzavar hétvégi hajnalokon szokott bekövetkezni.) Bár a teljesítménycsökkenés mértéke csaknem elérte azt a szintet, amit a biztonsági előírások már tiltanak, az üzemeltetők folytatták a kísérletet, és úgy döntöttek, mindössze 200 MW-ra 5. Kék Háromszög március

6 6. Kék Háromszög március Megemlékezés emelik a teljesítményt. A csernobili négyes reaktorban a felszaporodott reaktorméreg miatt a szabályzat szerint megengedettnél jóval nagyobb mértékben kiemelték a legtöbb szabályozó rudat. A kísérlet részeként április 26-án hajnali 1:05-kor a vízpumpákat bekapcsolták; az általuk okozott vízmennyiség szintén túllépte a biztonsági előírásokban meghatározott mennyiséget. A vízmennyiség 1:19-kor még tovább növekedett, és mivel a víz is elnyeli a neutronokat, további szabályzó rudakat kellett kivenni. 1:23:04-kor a kísérlet kezdetét vette. Az ellenőrzőpanelen semmi nem jelezte a reaktor instabil állapotát, és valószínű, hogy az üzemeltetők közül senki nem volt tudatában a veszélynek. A vízpumpákat ellátó áramforrást elzárták, és ahogy a turbinagenerátor vette át a működtetésüket, a vízmennyiség csökkent. A turbina lekapcsolódott a reaktorról, amiben nőni kezdett a gőzmenynyiség. Ahogy a hűtőfolyadék kezdett felforrósodni, gőzbuborékok keletkeztek a hűtőcsövek- ben. A csernobili RBMK reaktornak magas a pozitív üregtényezője, ami azt jelenti, hogy a víz neutronelnyelő hatása nélkül a reaktor ereje gyorsan nő, működtetése egyre veszélyesebbé válik. 1:23:40-kor az üzemeltetők megnyomták az AZ-5 ( Vészhelyzet elleni védelem 5 ) gombot, ami elindította az összes szabályzórúd azonnali visszaillesztését ( scram ). Nem tudni, hogy ezt azért tették, mert már észlelték a vészhelyzetet, vagy csak azért, mert befejezték a kísérletet és le akarták állítani a reaktort a karbantartás megkezdéséhez. Rendszerint úgy tartják, a váratlan teljesítménynövekedés miatt nyomták meg a gombot, Anatolij Gyatlov azonban, aki a csernobili atomerőmű helyettes főmérnöke volt a robbanás idején, így ír könyvében:3 01:23:40 előtt a központosított irányítórendszerek ( ) nem jeleztek olyan változást a paraméterekben, ami igazolhatta volna a scramet. A nyomozóbizottság ( ) hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött össze és elem- A Csernobili Roncstelep 3 4 Estimates of the cancer burden in Europe from radioactive fallout from the Chernobyl accident Глава 4. КАК ЭТО БЫЛО :: Чернобыль. Как это было. Дятлов А.С zett ki, és, ahogy a jelentésben leírta, nem tudta eldönteni, miért rendelték el a scramet. Nincs ok arra, hogy az okát keressük. A reaktort egyszerűen ki akarták kapcsolni a kísérlet befejeztével. 4 Mivel a szabályzó rudak visszaillesztése sokáig tartott (1820 másodpercig), a rudak üreges végei és a hűtővíz ideiglenes eltávolítása miatt a scram növelni kezdte a reakció mértékét. A túlzott energiakibocsátás a szabályzórudak deformálódását eredményezte. A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve, és nem voltak képesek leállítani a reakciót. 1:23:47-re a reaktor teljesítménye 30 GW-ra ugrott, a normális teljesítmény tízszeresére. Az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt. Ez gőzrobbanást eredményezett, ami megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tető-

7 A Csernobili Roncstelep be. A reaktort nagy mérete és a költségek miatt nem látták el teljes burkolattal, emiatt a radioaktív szennyezés a légkörbe került. Miután a tető egy része lerepült, az oxigén beáramlása, valamint a reaktor igen magas hőmérséklete miatt grafittűz tört ki, ami nagyban hozzájárult a radioaktív anyagok terjedéséhez és a környező terület szennyezéséhez. Nem teljesen tudni, pontosan milyen sorrendben történtek az események 1:22:30 után, mert az állomás feljegyzései nem állnak összhangban a szemtanúk beszámolóival. Fentebb a legtöbbek által elfogadhatónak tartott eseménysor áll, eszerint az első robbanás 1:23:47 körül történt, hét másodperccel a scram elrendelése után. Néha felmerül, hogy a robbanás a scram előtt vagy közvetlenül utána következett be (ez volt a balesetet tanulmányozó szovjet bizottság véleménye). Ez azért fontos, mert ha a reaktor jó pár másodperccel a szabályzó rudak beillesztése után került kritikus állapotba, a hiba a rudak tervezésében keresendő, ha azonban a scrammal egyidőben történt a katasztrófa, a működtetők a felelősek. 1:23:39-kor Csernobil területén enyhe szeizmikus mozgást észleltek, hasonlót egy Richter-skála szerinti 2,5-ös földrengéshez. Ezt okozhatta a robbanás, de lehet teljesen véletlen is. A helyzetet bonyolítja, hogy a scram gombot egynél többször nyomták meg, és aki megnyomta, két héttel később meghalt sugárbetegség következtében. A tragédián súlyosbított a helyi vezetés hozzá nem értése és a megfelelő felszerelés hiánya. Kettőt leszámítva a 4-es reaktorépület összes dózismérője maximum 1 milliröntgen / másodperc Pripjaty egyik iskolája Megemlékezés sugárzást tudott mérni. A fennmaradó kettő 1000 R/s-t is tudott, de az egyikhez való hozzáférést a robbanás elzárta, a másik pedig elromlott, amikor bekapcsolták. Így a reaktort működtetők csak abban lehettek biztosak, hogy a sugárzás szintje a reaktor területének nagy részén 4 R/h fölött van (valójában egyes helyeken R/h fölött volt; a halálos dózis 500 röntgen körül van 5 óra alatt). Emiatt a személyzet vezetője, Alekszander Akimov azt gondolta, hogy a reaktor sértetlen maradt. Nem vették figyelembe, hogy grafitdarabok és üzemanyag található mindenfelé a földön. Mikor hajnali 4:30-kor egy újabb dózismérővel mérték a sugárzást, ennek az eredményeit sem vették figyelembe, mert úgy gondolták, nem működik jól. Akimov a személyzettel reggelig a reaktor épületében maradt, és megpróbáltak vizet szivattyúzni a reaktorba. Egyikük sem viselt védőöltözéket. Legtöbbjük, köztük Akimov is, a balesetet követő három héten belül meghaltak. Nem sokkal a katasztrófa után tűzoltók érkeztek a helyszínre eloltani a tüzeket. Egyiküket sem értesítették arról, milyen veszélyesen radioaktív a füst és a törmelék. Hajnali 5 órára eloltották a tüzeket, közben több tűzoltót is magas sugárzás ért. A bizottság, akiket a kormány küldött 7. Kék Háromszög március

8 2011. március Kék Háromszög 8. Megemlékezés a katasztrófa kivizsgálására, április 26-án este ért Csernobilba. Addigra ketten meghaltak és ötven ketten kórházba kerültek. Április 26. éjjelén, több mint 24 órával a robbanás után a küldöttség meggyőződött a sugárzás igen magas mértékéről, és el kellett rendelnie a reaktor elpusztítását és a közeli Pripjaty város kiürítését. Hogy az emberek ne vigyenek magukkal túl sok holmit, azt mondták nekik, hogy az evakuálás csak ideiglenes, és körülbelül három nap múlva visszatérhetnek. 3 hónappal a baleset után megengedték a lakosoknak, hogy megmaradt tulajdonuk szállítható részéért visszatérjenek, de eddigre már a város nagy részét kifosztották. A lakóknak a szovjet állam kb. tízezer rubeles kártérítést fizetett, és lakást adott. Tanúk beszámolója alapján 5 az egyik tűzoltó leírta, milyen érzés volt sugárzásnak kitéve lenni: fémes ízt érzett a szájában, és úgy érezte, mintha tűvel szurkálnák az arcát. A Csernobilhoz rendelt likvidátor egységek minden időben dolgoztak, sugártalanítottak és minden állatot lelőttek, hogy ne vigyék tovább a sugárzást. A szarkofág építése előtt a tetőn lévő sugárzó hulladékot eltávolító robotok tönkrementek a sugárzástól. A biorobotok -nak nevezett katonák pár percig dolgozhattak csak, mert ezeknek a sugárzó grafitdaraboknak az ereje röntgen volt (egy évi terhelés: 2 röntgen). A KFKI néhány munkatársa a katasztrófát követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét hívott fel telefonon, figyelmeztetve a pedagógusokat, hogy olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre. Az óvodákból terjedt aztán tovább suttogva a figyelmeztetés. Április 28-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője a BBC híre Pripjaty lakónegyede, háttérben az erőművel 5 BBC jelentése szerint

9 alapján bejelentette a katasztrófát a Rádió 21 órai híradásában. Az adást a felsőbb vezetés letiltotta, Bedő pedig büntetésben részesült. A többi európai országban bevezetett beutazási tilalom miatt magyar kamionosok fuvarozták az árut a Szovjetunióból, sokaknak Kijeven át vezetett az útja. A legtöbben számottevő sugárdózist kaptak az út folyamán, sokan pár éven belül meghaltak. Az okok azonban nem mutattak ki egyértelmű összefüggést a következményekkel, mivel a rekonstruált útvonalak alapján egy kamionsofőr többlet rákkockázata 7, %-osnak adódott. Tagadhatatlan, hogy az említett kamionsofőrök feltűnően korán haltak meg, azonban ezek között többségében a sugárzással összefüggésbe nem hozható tényezők is akadnak, például az öngyilkosság. A zöldek állandó vádaskodásai azonban egyelőre nem tették lehetővé ennek érdemi kutatását. Magyarországon az ban kapott többletdózis 0,2 msv volt (összehasonlításul: a háttérdózis átlagosan 3 msv/év), mely megfelel 10 mikrorizikó kockázatnak (ennek jelentése: 1 millió, ennek és csak ennek a hatásnak kitett ember közül 10 halálát okozza az adott behatás; természetesen ez csak elméleti definíció), mely kb. fél doboz cigaretta elszívásával egyenértékű. 6 A környező szocialista országok irányítói általában a titkolózás mellett döntöttek, de a nemzetközi hírügynökségek beszámolói után végül mindenütt 6 Marx György: Atommagközelben, 215. o. Megemlékezés Pripjaty uszodája hírt adtak az atomerőmű balesetről. Tipikus példája ez a kommunista rendszer ideológiájának, melynek lelepleződéséhez és bukásához ez a katasztrófa nagyban hozzájárult. Kijelenthető, hogy nyugati országban (mint például az USA-ban Teller Ede javaslatára) csernobili típusú, azaz RBMKreaktor nem épülhetett, üzemelhetett, és a baleset során elkövetett szabálytalanságok sem fordulhattak volna elő. Romániában egyes óvodákban és iskolákban jódtablettákat osztottak ki. (A nem radioaktív jód beépül a Pripjaty kórházának műtője 9. Kék Háromszög március

10 2011. március Kék Háromszög 10. Megemlékezés Pripjaty evakuálása (forrás: pajzsmirigybe, így mintegy kiszorítja onnan a légkörből belélegzett radioaktív jódot.) Érdekes tény, hogy az osztrák hatóságok a katasztrófáról értesülve megtiltották a magyar termékek (főleg élelmiszerek) kivitelét a határon, mivel azt szennyezettnek vélték (a Szovjetunióval való szomszédság miatt). A Kárpátok védő hatásának és a szélnek köszönhetően azonban Ausztria területegységre vetítve nagyjából kétszeres dózist kapott, mint Magyarország. Az Egyesült Államokban a Reaktorbizottsági Tanács már a 40-es években rájött, hogy a grafitmoderátoros reaktorok üregtényezője pozitív, azonban az információt hadititoknak nyilvánították, a szovjet tudósok csak a Csernobili reaktorok építésének idején ismerték fel ezt a problémát. 7 Nukleáris Balesetek október 07. Liverpool mellett a reaktorban sugárszivárgás, 39 halott január 03. az amerikai Jatahoi erőműben (Windscale) baleset, 3 halott január 21. Svájc: föld alatti reaktor hűtőberendezésének a meghibásodása, radioaktivitás a barlangrendszerben. A további sugárzás kijutásának megelőzésére bebetonozták március 29. Three Mile Island (Usa) A reaktor egyik hűtőhurkában megszűnt a hő elvezetése, egy kisebb robbanás is bekövetkezett. A robbanás a vezénylőben is hallható volt, az operátorok mégsem szereztek róla tudomást szeptember 23. Reaktorrobbanás Buenos Airesben január 06. Oklahoma államban reaktor meghibásodás, egy halott, 100 sebesült 7 Az első hanfordi reaktorok, Teller a "reaktorellenző" Forrás: wikipédia, pripyat.com, csernobil.mlap.hu, megjelölt irodalmak

11 Kapható! Hirdetés Megjelent az Alapítvány Jobb felkészülni, Mint Megijedni! című oktatási anyagára épülő számítógépes játék. A játékban vannak könnyebb szétválogatós feladatok, és a nehezebbek közé tartozó összepárosítós feladatok. A játékot 7 éves kortól lehet játszani, és ha ügyesen vesszük az akadályokat, akkor pv beosztottból hamar lehetünk pv vezérezredesek! Szerzők: Dániel Zoltán Cím: Jobb Felkészülni, Mint Megijedni! interaktív játék általános iskolás korú gyermekeknek Támogatta: --- Terjedelem: 1db CD Ára: 3.000,- HUF Megrendelhető: kekharomszog.drszea@gmail.com Megjelent! Megjelent az Alapítvány Jobb Felkészülni, Mint Megijedni! című oktatási segédkönyve pedagógusok részére! A könyv szerzőinek célja az, hogy a lehetőségek függvényében megismertessük a gyerekeket a veszélyhelyzetekkel, és azzal, hogy mit tegyen, ha baj van! A polgári védelem és a tűzoltók munkájáról is a koruknak megfelelő ismereteket szerezzenek. Elsajátítsanak bizonyos polgári védelmi technikai ismereteket. Ez által felkészítsük a gyerekeket, hogy az esetlegesen bekövetkező váratlan események alkalmával képesek legyenek a tőlük elvárható legfontosabb teendők végrehajtására. Szerzők: Dániel Zoltán, Csepregi Péter, D. Csonka Ágnes Cím: Jobb Felkészülni, Mint Megijedni! Segédkönyv a veszélyek elleni védekezésről Támogatta: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt. Terjedelem: 184 oldal Ára: ingyenes Megrendelhető: kekharomszog.drszea@gmail.com 11. Kék Háromszög március

12 2011. március Kék Háromszög 12. Az Ifjúsági Tagozat életéből Polgári védelmi nap a Köszi táborban Az Ifjúsági Tagozat első bevetése A 2010 áprilisában megalapított Dr. Sztanek Endre Ifjúsági Tagozat első, nyilvános szereplésére a Kőbányai Szabadidő Központ szervezésében lebonyolított nyári tábor keretei között került sor. A célja a Polgári Védelem népszerűsítése és a polgári védelmi ismeretek bemutatása a táborban lévő gyerekek körében. különböző helyszínen került sor. Az egyik a föld felett, a másik a föld alatt. A föld felett, vagyis a Janikovszky Éva Általános Iskola udvarán, az árvízi védekezést szakszerűen mutatta be két fő az Ifjúsági Tagozattól. Itt a homokzsák szabályos lerakását láthatták és próbálhatták ki. A kimenekítő csomag fogalmával is megismerkedhettek a gyerekek, egy szituációs játék kapcsán ahol a feladatuk volt kiválasztani azokat a tárgyakat, amiket ők elvinnének magukkal, ha az otthonukat el kéne hagyniuk. Itt látható volt, hogy az emberek nem tudnák egymaguk segítség nélkül összerakni ezt a csomagot, mert stresszhelyzetben az ember nem tud józanul gondolkodni. A föld alatt, melynek színhelye a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság X. Kerületi Kiemelt Kirendeltség minősített időszaki Vezetési Pontja volt, ahol a gye nyarán, már nem első alkalommal, került megrendezésre a Kőbányai Szabadidő Központ nyári tábora, melyet a kőbányai iskolások számára szerveznek. A szervezők felkérték a Dr. Sztanek Endre Alapítványt, hogy színesítse a gyerekek számára szervezett programokat azzal, hogy polgári védelmi bemutatót és játékos foglalkozásokat tart. Ezekre a foglalkozásokra július 6.-án és 20.-án került sor. Az alapítvány által indított ifjúsági tagozat segített a foglalkozásokon. Sok állomás volt, ahol más és más érdekesebbnél érdekesebb feladatokkal találkozhattak azok, akik részt vettek ezen a két hetes turnusonként változó táboron. A játékos feladatokra két

13 13. Az Ifjúsági Tagozat életéből részt vett a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság X. Kerületi Tűzőrség is egy darab fecskendővel. A gyermekek megismerkedhettek a tűzoltószer elrendezésével és felszerelésével, míg az iskola udva- füsttel teli sátorból. A gyerekek egytől egyig teljesítették ezt a nehéz, de mégis szórakoztató feladatot. Ezt a három napot szemmel láthatóan nemcsak a gyerekek élvezték, hanem az Ifjúsági Tagozat minden egyes résztvevője is. És remélhetőleg nemcsak a szórakozás, hanem a hasznos információk és helyes magatartásformák is megmaradtak a gyermekek emlékezetében. És csak remélni tudjuk, hogy 2011-ben megismétlődhet ez a három nap. Szabó Nóra sokan már látták, de használni nem tudták. Ezért a gyerekeknek megmutatták és ki is próbálhatták a használatát. A harmadik alkalomra augusztus 5.-én került sor. Ezen a napon az Alapítvány és az Ifjúsági Tagozatának tagjain kívül rán a füstsátornál az Alapítványnak egy tagja átismételte velük, hogyan kell szakszerűen felvenni a gázálarcot. Ezután a gyerekek is felvettek egy-egy álarcot, és végrehajtották a feladatot, ami személyenként egy tárgy kihozása volt a Kék Háromszög rekek egy érdekes túrában vehettek részt. Ezt megelőzően a gyerekek elsajátíthatták a gázálarc szabályos összeszerelését és felvételét. A 39/49 M tájolót ugyan Az Ifjúsági Tagozatból jelen volt: Halász Zsombor Hangya Viktória Harasztovics Ádám Márton Regina Orloczki Bence Szabó Nóra Ezúton is köszönjük a segítő munkájukat! Gyermekek Megoszlása 41% 42% március 17%

14 2011. március Kék Háromszög 14. Történelem A Magyar Polgári Védelem története Rövid történeti áttekintés a két háború időszaka Ebben a rovatban tisztelegni szeretnénk Dr. Sztanek Endre emléke előtt, így több részletben közöljük írását a Magyar Polgári Védelem Történetéről. Az első világháborúban jelent meg először olyan harci eszköz a repülőgép amely mint fegyver lehetővé tette, hogy a harcoló felek egymás hátországát is támadják, bombázzák. Az első légitámadások minden technikai gyengeségük, alacsony hatásfokuk ellenére is egy, a perspektívát tekintve felmérhetetlenül jelentős tényt szentesítettek. Támadhatóvá, bombázhatóvá vált a hadviselő felek által eddig elérhetetlen terület, az arcvonal mögötti hátország. Ezt a tényt felismerve, közvetlenül az első légitámadásokat követően megszületett a szervezett védelem, a légoltalom. Először az egyes részintézkedések formájában, majd Németországban, pl.: már 1915-ben elrendelték az elsötétítést. A lakosságot falragaszokon tájékoztatták, hogy mi a teendőjük légitámadás esetén. Pfalz DXII. német repülőgép (1918.) Hazánkban a magyar királyi honvédelemi miniszter 1917-ben kiadott rendeletével intézkedik a légi figyelő és riasztószolgálat megszervezésére és meghatározza a légoltalom feladatait. Gyakorlatilag tehát a magyar légoltalom elődje 1917-ben született meg. Budapesten ekkor jelentek meg az első falragaszok, amelyek felhívták a lakosság figyelmét a magatartási szabályokra. Bár Budapest messze van a harcterektől de azért célszerű minden eshetőségre készen lenni - mondta a falragaszok bevezető szövege. A Belügyminisztérium által közzétett rendszabályok szerint a légiriadót kürtjellel, rakétával és telefonhírmondóval rendelik el. A háborút követően a húszas évek végére, a harmincas évek elejére minden jelentős európai országban létrehozták az első légoltalmi szervezeteket. Kettős utat járva mind a szélesebb tömegekre támaszkodó társadalmi, mind a hatósági intézkedéseket központi irányításra alkalmas szervezetek általában egyidejűleg és párhuzamosan épültek ki. Az elveket hazánkban a vezető európai államokhoz viszonyítva, néhány év késéssel követték a megvalósítás első lépései. Ennek alapján született meg a hatósági légoltalom megvalósítását előíró, a légvédelemről szóló évi XII. törvény, illetve az ennek végrehajtására kiadott 15/1936. sz. honvédelmi miniszteri rendelet a Légoltalmi Utasítás. A törvény előírta, hogy minden a 14. életévét betöltött magyar állampolgár 60. életévéig, nemre való tekintet nélkül,

15 B24 Liberator amerikai nehézbombázó Történelem légoltalmi kötelezettség alá esik. Beosztható légoltalmi szolgálatra, hogy kiképzésen, gyakorlaton vegyen részt. Ennek érdekében meghatározott időre mozgási szabadsága korlátozható, és különféle rendelkezések végrehajtására kötelezhető. A korlátozásokat a honvédelmi miniszter rendelheti el. A honvédelmi miniszter jogköre lett a városok, községek, legfontosabb üzemek, ipartelepek stb. védelmi fontosságának a megállapítása és sorrendjének a meghatározása. A törvény meglehetősen drákói büntetőszankciókat írt elő. A 6.. pl.: kimondja, hogy aki légitámadás alatt, vagy annak veszélye esetén gondatlanságból megsérti a hatósági rendelkezéseket, 5 évig tartó, aki pedig szándékosan, az 15 évig terjedő fogházzal büntethető. Az államérdek súlyos megsértése esetén pedig halálbüntetéssel sújtható. Pontosan meghatározták a légoltalom fogalmát, feladatát és vezetési rendszerét. A honi légvédelmet aktív légvédelemre, az élet és vagyonbiztonságot oltalmazó passzív védekezésre, azaz a légoltalomra osztották. Mindkét feladatot országos szinten a honvédelmi miniszterre ruházták, aki ezt a feladatot az Országos Légvédelmi Parancsnok útján végezte. A magyar társadalom széles rétegeinek mozgósítását és tájékoztatását követően december 5-én a Vigadóban, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében ünnepélyes keretek között megalakult a Légoltalmi Liga. Látszólag szigorú társadalmi szerveződés volt, s az ország közigazgatási tagozódásának megfelelően épült ki. Fő feladata az ország lakosságának légoltalmi felkészítése és a hatósági feladatok társadalmi támogatása volt. A kormányzó egyszerű tagként lépett be a Ligába. A társadalmi háttér azonban a Liga félkatonai jellegét álcázta. Feladatait tekintve beletagozódott az ország akkori kiépítés alatt álló, egységes honvédelmi rendszerébe és vezérkarába. A főszerepet aktív, vagy nyugállományú katonatisztek játszották. A Liga vezetője, elnöke (Habsburg) József főherceg, tábornagy volt. A Honvédelmi Miniszter minden a légoltalommal kapcsolatos jog és hatáskört egy kézbe adott. A Légoltalom országos vezetését a második világháború éveiben a Honvédelmi Minisztérium VI. Légoltalmi Csapatfőnöke (vitéz Szurmay Lajos vezérőrnagy) fogta össze. A második világháború folyamán a kidolgozott terveknek megfelelően a rádió és a sajtó rendszeresen foglalkozott a lakosság tájékoztatásával. Ismertette az aktuális, légoltalmi intézkedéseket, védelmi módszereket, kezdve az elsősegélynyújtástól a tűzoltásig, a lábon álló, majd betakarított termés védelméig. A háború utolsó hónapjaiban Magyarország hadszíntérré vált, ipara, mezőgazdasága, infrastruktúrája vagy elpusztult, vagy olyan mértékben sérült, hogy csak nagy erőfeszítések során lehetett újjáépíteni és hasznosítani. Az 1944-ben eredményesen működő légoltalom teljesen széthullott, felszerelése tönkrement, kádereinek egy része elhagyta az országot. Így amikor a légoltalom újjászervezésére sorkerült, a szó valódi értelmében újból, az alapoknál kellett kezdeni. Dr. Sztanek Endre 15. Kék Háromszög március

16 2011. március Kék Háromszög 16. Történelem A Polgári Védelem Történelmi Eszközei I. A Biológiai Mintavevő Egység (BIME) A magazin ezen rovatában a magyar Légoltalmi Liga és a magyar Polgári Védelem által használt, ma már történelmi, vagy ha úgy tetszik, akkor muzeális eszközeit fogjuk sorra számba venni, bemutatni. Reméljük hasznos, és érdekes információkkal fogjuk bővíteni az olvasók ismeretét ezekről az eszközökről! Most, az első eszköz, ami bemutatásra kerül, az a Biológiai Mintavevő Egység, azaz a BIME. Rendeltetése, hogy a vizsgált környezetből levegőből, szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokból, növényzetből, rovarokból és rágcsálókból minták vételét és tárolását szolgálja. A biológiai mintavevő olyan mintavételi és tároló eszközöket, anyagokat tartalmaz, melyek lehetővé teszik a laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatokhoz levegő, víz, élelmiszer, talaj, stb. rovarok, rágcsálók begyűjtését és a beszállításig a minták megfelelő állapotban tartását. A biológiai mintavevő készlet anyagai és eszközei alumíniumlemezből készült táskában vannak elhelyezve. A táskára hord- és övszalag van erősítve, a nyakba, illetve a vállra történő akasztáshoz, derékhoz való rögzítéshez. A mintavételek befejezése után a használt eszközöket és tárolókat fertőtleníteni kellett. A fertőtlenítést neomagnol oldatba mártott tamponnal való lemosással, letörléssel végezték el. A fertőtlenítés leégetéssel is történhetett. A karbantartás végrehajtásához az összes tartozékokat megfelelő csoportosításban a táskából kiszedték. A táska belsejét és külső felületét, száraz ronggyal áttörölték. A készlet eszközeit mosószeres vízben tisztára mosták, majd tiszta vízzel többször kiöblítették, majd megszárították. A teljes karbantartás után a tartozékokat a mintavevő táskájába málházták. A mintavevő készletet a fémtáskájában, lezárva tárolták. A tárolást megelőzően, minden esetben el kellett végezni a készlet karbantartását. A tartós tárolásra való előkészítés során a fém tartozékokat savmentes vazelinnel vékonyan bekenték, és vékony zsírpapírba csomagolták azokat. A tartósan tárolt készleteket évente egy alkalommal ellenőrizték, és a szükséges karbantartási munkálatokat is elvégezték rajtuk. A Biológiai Mintavevő Egység tartalma: Kéziszivattyú (1L=9szívás) Szivattyúfej Mintatároló kémcsövek Mintatároló alumíniumtégelyek Spatulák 1 pár gumikesztyű Steril mullpólyák Mintavevő kanál Neomagnol (10tabletta) Tartalék gumicső Zsebfüzet és nejlonzacskók

17 A biológiai vizsgálatra a minta vételét az adott területen szükséges egyéni védelem alkalmazása mellett végezték. Fontos, hogy munka közben a táskát a terepre letenni, még ideiglenesen is tilos volt. Szigorúan nyakba akasztva és a derékhoz rögzítve volt csak szabad használni. A levegő és víz mintavételnél a membránfiltert csipesszel helyezték a szűrőberendezésre, majd rögzítették azon. Levegő vizsgálata esetén a filtert egy kémcsőben lévő steril fiziológiás sóoldattal benedvesítették. Ezt követően a szűrőberendezéshez csatlakoztatták egy gumicsővel a kéziszivattyút, majd több percen keresztül, egyenletes ütemben levegőt szívattak át a filteren. Ezt követően egy csipesszel a filtert a csipeszre feltekerve egy steril Történelem kémcsőbe helyezték vizsgálatra küldéshez. Tereptárgyakról mintákat egy megnedvesített tamponnal vettek úgy, hogy a környező tereptárgyak felületét letörölték vele, majd visszahelyezték a fiziológiás sóoldatot tartalmazó kémcsőbe őket. A fertőzésgyanús anyagokat pedig polietilén, vagyis műanyag vagy nejlonzacskókba helyezték, zsineggel szorosan lezárták, és csak ezt követően küldték el a mintákat vizsgálatra. Talajmintát csak olyan, növényzettel nem benőtt talajfelszínről, és több különböző pontról vettek, ahonnan a talajmintákat az alumíniumkanállal a polietilén zacskókba tudták tenni. Majd ezt is bekötözve küldték el a laboratóriumi vizsgálatokra. A vízből, levegőből és a talajból is minden esetben legalább három mintát vettek. Erre azért volt szükség, mert három különböző módon tárolták el a mintákat a beszállításhoz. Az első mintát steril kémcsőben, vagy polietilén zacskóban, a második mintát glicerines bouillonban, a harmadik mintát thioglykolátos kémcsőben elhelyezve tárolták el, és küldték vizsgálatra. A beavatkozó személynek gondoskodnia kellett az eszközök, a minták csomagolása, és saját ruházatának teljes mentesítéséről, fertőtlenítéséről. Minden mintavételt követően fertőtlenítették az eszközöket a készletben található tabletta feloldásával egy liter vízben, mellyel alaposan átmosták az eszközöket. Dániel Zoltán Forrás: A radiológiai, biológiai és vegyivédelmi anyagok és technikai eszközök műszaki kiszolgálása, karbantartása és tárolása A PVOP kiadása, Bp Kék Háromszög március

18 2011. március Kék Háromszög 18. Az Alapítvány életéből Fáklyás felvonulás az 1848 / 49-es szabadságharc megemlékezésén A kőbányai Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyre polgári védelmi felkészítés a versenyre jelentkező csapatok tagjai számára ÁPRILIS A kőbányai Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyen segítő együttműködés a X. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltséggel a verseny 1-es, ill. 2-es állomásán A belváros-lipótvárosi Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyen segítő együttműködés az V. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltséggel a verseny LRBV állomásán A kőbányai nyertes csapatok felkészítése a Fővárosi Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyre Vendégként részvétel a Fővárosi Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyen. Ez történt az Alapítvánnyal évben MÁJUS Polgári Védelmi foglalkozások a kőbányai Csodapók Óvodában FEBRUÁR WOLF Polgárőr Egyesülettel együttműködési megállapodás a hulladékelhagyó magatartás felszámolására irányuló komplex oktatási programhoz. MÁRCIUS

19 Állomásvezetőként (az árvíz és a füstsátor állomásokon) részvétel a kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola házi polgári védelmi versenyén A XXI. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltség felkérésére polgári védelmi bemutatón való részvétel. A bemutatón részt vett az Ifjúsági Tagozat is A fővárosban kilenc önkormányzatot érintő bombariadó sorozat alkalmával segítségnyújtás a Kőbányai Önkormányzat polgári védelmi beavatkozásánál. JÚNIUS Dr. Sztanek Endre Óvodás Emlékverseny a kőbányai Csodapók Óvodában A XI. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltség felkérésére polgári védelmi bemutató tartása a Csiki hegyek Általános Iskolában. A bemutatón részt vett az Ifjúsági Tagozat is. A bemutató után tárgyalások folytak a felmenő rendszerű oktatásról is. JÚLIUS A Kőbányai Szabadidő Központ nyári táborában egész napos polgári védelmi oktatás és bemutató a táborban lévő 98 gyermek részére. A bemutatón részt vett az Ifjúsági Tagozat is A Kőbányai Szabadidő Központ nyári táborában egész napos polgári védelmi oktatás és bemutató a táborban lévő 40 gyermek részére. A bemutatón részt vett az Ifjúsági Tagozat is. AUGUSZTUS A Kőbányai Szabadidő Központ nyári táborában egész napos polgári védelmi oktatás és bemutató a táborban lévő 96 gyermek részére. A bemutatón részt vett az Ifjúsági Tagozat is Részvétel, és az Alapítvány oktatási anyagának ismertetése a XI. kerületi oktatási intézmények vezetőinek tartott értekezleten. Az Alapítvány életéből SZEPTEMBER Részvétel, és az Alapítvány oktatási anyagának ismertetése a XIX. kerületi oktatási intézmények vezetőinek tartott értekezleten Az Alapítvány Kölyök Tigris programjának Jobb Felkészülni, Mint Megijedni című oktatási anyagának beindítása a kőbányai Harmat Általános Iskola 1.a, 2.b és 3.c osztályaiban III. Rendvédelmi Nap, Polgári Védelmi bemutató a X. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltséggel együtt. A bemutatón részt vett az Ifjúsági Tagozat is. OKTÓBER A BRFK komplex katasztrófavédelmi gyakorlatán való részvétel, és az ezt megelőző tanár és diák felkészítés elvégzése a kőbányai Harmat Általános Iskolában és a kőbányai Csodapók Óvodában A kőbányai Harmat Általános Iskola DÖK Napján a polgári védelmi állomás vezetése, bemutató tartása. DECEMBER Meghívott vendégként részvétel a III. Konferencia Kőbánya Biztonságáért rendezvényen. 19. Kék Háromszög március

20 Kék Háromszög 20. Az Alapítvány életéből Iskolás korú lett az Alapítvány óta oktatunk Kőbányán veszélyhelyzeti ismereteket A Dr. Sztanek Endre Polgári Védelmi Alapítvány iskolások oktatása közben maga is iskolás korúvá vált. Ezen okból az elmúlt 6 év eseményeiből említünk meg pár fontosabb esemény. Az Alapítvány születését megelőző, a gyermekeket a polgári védelemhez közelebb hozó rendezvényre 2005 áprilisában került sor. Az Alapítvány névadója a kőbányai Kápolna Téri Általános Iskolában megrendezett Polgári Védelmi Bemutató szervezésben még aktívan részt vett, de sajnos a bemutatót magát már nem érhette meg. Dr. Sztanek Endre emlékét megőrizendő 2006-tól minden évben általános iskolásoknak, a Csodapók Óvodában pedig től megrendezi az alapítvány a polgári védelmi emlékversenyt. Ezeken a versenyeken emlékdíj és emlékérem átadása történik az alapítvány segítői részére tól az Ifjúság Biztonságáért címmel Csepregi Péter pv százados kirendeltség vezető kérésére oktatjuk Kőbányán az általános iskolák felső tagozatos tanulóit. Az oktatási anyagból megtanulhatják a veszélyek felismerését, mit tegyenek, amíg a szakszerű segítség megérkezik (önmentés, társak mentése, mentőerők szakszerű tájékoztatása). Eddig összesen tanuló részesült oktatásban. Az oktatáshoz támogatást kaptunk a Kőbánya Közbiztonságáért Közalapítványtól. Ebből a támogatásból oktatást segítő eszközöket vásárolhattunk. A Kőbányán, az elmúlt 6 év során tartott mindkét komplex katasztrófa védelmi gyakorlathoz a tanulókat valamint az érintett iskola és óvoda dolgozóit az alapítvány munkatársai készítették