TÁMOP /

Átírás

1 TÁMOP / azonosító számú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt keretében Alternatív vitakezelési módokat bemutató szakmai tudásanyag összeállításához kapcsolódó szakértői tevékenység a Nemzeti Munkaügyi Hivatal számára TEMATIKUS TUDÁSTÁR AZ ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS ÉS RESZTORATÍV VITARENDEZÉS TÉMAKÖRÉBEN SZAKIRODALOM Budapest, június

2 Fő fejezetek Resztoratív eljárások Megalapozó irodalom Arbitráció Mediáció 3. oldal 31. oldal 127. oldal 130. oldal

3 Resztoratív eljárások

4 Angol nyelvű irodalom sorszám 1 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások 3 tanulmány, újságcikk, szakcikk Mannoni, Grazia Kiadás éve 2013 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Victim offender mediation in areas characterized by high levels of organized crime. European Journal of Criminology. Sage Publication euc.sagepub.com Little criminological research exists on the implementation of victim offender mediation (VOM) in geographical areas characterized by a crisis of legality owing to the massive presence of organized crime. The current paper examines why Italy can be seen as a case study, given that VOM has been successfully implemented in Northern Italy whereas it is still struggling in Southern Italy, a regional context deeply affected by organized crime and the Mafia subculture. It hypothesizes that the difficulties and the delays in implementing restorative justice and VOM in Southern Italy may be related to the pre-existing mediatory role played historically by Mafia leaders, which runs parallel to the official VOM system. This paper also proposes some working hypotheses concerning the improvement of VOM in areas where criminality is strongly linked to Mafia-type organizations. nem hozzáférhető

5 sorszám 2 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások tanulmány, újságcikk, szakcikk Hanley Duncan, Susan and Dickie, Ida Kiadás éve február Cím: Tanulmányköt et esetén: Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Family group conferencing: A pilot project within the juvenile court system in Louisville, Kentucky. in: The Prevention Researcher USA, Eugene, Orlando Integrated research Services Inch. Angol 2 The following article will: 1) define family group conferencing and provide evidence that supports its effectiveness; 2)discuss the step-by-step process of implementing and sustaining the Restorative Justice Louisville pilot project; 3) provide data from the 73 cases referred to the pilot project; and 4) discuss overcoming barriers and other lessons learned from the implementation of RJ practices in the juvneile system in Louisville, Kentucky. This in-depth review will assist lawyers, judges, and community stakeholders in other jurisdictions who are attempting to implement RJ practices with young offenders. (excerpt) nem hozzáférhető

6 sorszám 3 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások tanulmány, újságcikk, szakcikk Snow, Pamela Kiadás éve február Cím: Tanulmányköte t esetén: Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Restorative justice conferencing, oral language competence, and young offenders: Are these high-risk conversations? USA, Eugene, Orlando Integrated research Services Inch. angol 20 Given the enormous reliance of children and adolescents on secure, nurturing, and emotionally present parents, it is not surprising that young people reared in dysfunctional environments display enormous difficulties in meeting the social and academic challenges in the world of school. Many of these demands have oral language competence at their core; however, language skills often represent an area of "hidden disability" for at-risk young people. The focus of this article, therefore, is on those young people with no obvious communication difficulties, but who nevertheless have language skills well below those of their age peers, and are asked by school personnel to take part in a restorative justice (RJ) conference as a result of some wrongdoing. nem hozzáférhető

7 sorszám 4 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások folyóiratcikk, tanulmány Payne, Allison Ann and Welch, Kelly Kiadás éve 2013 Youth and Society Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Sage Publication angol &y=13&submit=yes&journal_set=spyas&src=selected&andor exactfulltext=and előfizetés után Schools today are more frequently using punitive discipline practices to control student behavior, despite the greater effectiveness of community-building techniques on compliance that are based on restorative justice principles found in the criminal justice system. Prior research testing the racial threat hypothesis has found that the racial composition of schools is associated with the use of more punitive and less reparative approaches to discipline, just as it has been associated with criminal justice harshness. However, no research to date has assessed the possibility that school-level racial composition may affect the likelihood that specific restorative justice techniques, which are the most commonly used alternative, will be implemented. This study is the first to test the racial threat perspective in relation to use of the restorative practices student conferences, peer mediation, restitution, and community service. Using a national random sample in logistic regression analyses, we find that schools with proportionally more Black students are less likely to use such techniques when responding to student behavior. This finding has several troubling implications for minority students in particular and for education as a whole. nem hozzáférhető

8 sorszám 5 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások szakcikk Livingstone, Nuala and Carr, Nicola and Macdonald, Geraldine Kiadás éve 2013 Restorative justice conferencing for reducing recidivism in young offenders (aged 7 to 21). Cím: Tanulmányköt et esetén: Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Cochrane Consumer Network, Oxford, England Cochrane Database of Systematic Reviews 2013, Issue 2. angol Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) The number of young people who commit offences remains an area of concern in many countries, particular considering the high rate of those who then go on to reoffend. An increasingly popular technique used with young offenders, as an alternative to normal court proceedings, is to conduct a Restorative Justice Conference. This conference involves a meeting between the offender, the victim or victims, the supporters of both and a conference coordinator. The conference gives all individuals involved a chance to share their experience and to decide together how best to repair the harm caused by the offence. It is believed that providing an opportunity for the offender to make amends for what they have done, along with the victim's forgiveness, increases the satisfaction of all those involved and reduces the likelihood of reoffending. The purpose of this review was to look at whether young people who are part of a restorative justice conference are less likely to reoffend than those who go through normal court proceedings. Four randomised controlled trials were included in this review. Findings indicate that there was no difference between those who are part of restorative justice conferences and those in normal court proceedings in terms of

9 the rate of reoffending after the intervention. There was also no difference between these two groups in terms of a change in their self-esteem or their satisfaction with the process. Results may indicate that victims who are part of a restorative conference are more satisfied than those who are part of court proceedings. The quality of the included studies was low. More high quality research using a design where participants are randomly allocated to an intervention or control group is needed. Nem hozzáférhető

10 sorszám 6 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások szakcikk Kershen, Lawrence Kiadás éve 2013 Why rj...? Cím: Tanulmánykötet esetén: Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Probation Junior angol %20Why%20RJ.pdf The use of mediation and Restorative Justice is developing across the world. Experience of these complementary dispute resolution methods has been built for longer in some cultures and jurisdictions than in others. This article aims to identify some of the benefits and pitfalls inherent in the adoption of these processes, and Restorative Justice in particular. The article is a personal and subjective account of the author s experience in this field over the past 15 or so years, both as mediator and as a Board member of the Restorative Justice Council. It examines some of the key learnings to be derived from this experience that might be relevant to those interested in developing the field. The main themes that emerge are the need for an over-arching body that will promote the RJ agenda nationally, the importance of effective governance in such an organisation, the need for a communications strategy that will inform and inspire all levels of the community, and the essential role that standards play in promoting effective RJ and its acceptance by the public. It has been written in the hope not only that it will encourage and guide others who see the potential of RJ but may be at an early stage of its implementation, and also to help them to avoid some of the wrong turnings that can be taken in any process of trial and error, that is learning by experience. Szöveg The use of mediation and Restorative Justice is developing across the world.

11 Experience of these complementary dispute resolution methods has been built for longer in some cultures and jurisdictions than in others. This article aims to identify some of the benefits and pitfalls inherent in the adoption of these processes, and Restorative Justice in particular. The article is a personal and subjective account of the author s experience in this field over the past 15 or so years, both as mediator and as a Board member of the Restorative Justice Council. It examines some of the key learnings to be derived from this experience that might be relevant to those interested in developing the field. The main themes that emerge are the need for an over-arching body that will promote the RJ agenda nationally, the importance of effective governance in such an organisation, the need for a communications strategy that will inform and inspire all levels of the community, and the essential role that standards play in promoting effective RJ and its acceptance by the public. It has been written in the hope not only that it will encourage and guide others who see the potential of RJ but may be at an early stage of its implementation, and also to help them to avoid some of the wrong turnings that can be taken in any process of trial and error, that is learning by experience. I should start with a disclaimer I am no academic, and no theoretician. I share the reaction of a mediator colleague and friend who was asked to make a presentation on mediation to an Australian university. At the end, one of the professors present leaned back in his chair and said to her: Well I can see it works in practice but does it work in theory? It was years of practice as a barrister, a trial lawyer, in the courts of England and Wales that gave rise to my enthusiasm and even passion for mediation and restorative practice was born of. And after many years toiling at the coalface of the law, both civil commercial and criminal, I found myself saying There have to be better ways of doing this. 1967, the year I was called to the Bar, was a time of upheaval in society, in consciousness and for me personally. The Vietnam War was raging, young people were outspoken in challenging the status quo and the theme for many was Make Love not War. For me there were the challenges of finding my place as a barrister and yet remaining true to principles of individual freedom. 18 Lawrence Kershen has facilitated commercial and other mediations since he was accredited as a mediator in 1994, and more recently as a restorative practitioner. With a background as a barrister, he was a board member and latterly Chair of the Restorative Justice Council from 2003 to As I made my way in the adversarial legal system, it showed itself to be a particularly useful instrument for identifying issues, and sometimes for extracting the truth

12 extracting also being the description of a dentist pulling teeth. It seemed however a particularly blunt instrument as a way of resolving differences between people, businesses, organisations and institutions, of making peace between them. So when in 1994 I discovered that the word mediation was different from meditation, or even medication, I was intrigued, then inspired. I had become familiar with a process where the winner takes all, or worse, where the winner comes out of court saying: Call that justice! I may have won the case but what good does it to me?. I was excited by the possibility that the parties could resolve their differences themselves, and even better that they could choose the elements of that resolution. In criminal work I often saw the frustration and anxiety that victims experienced waiting for, during and even after their court appearance. And I saw that the process did little to change indeed was not designed to change their experience of the crime of which they were victims. The same applied to the perpetrators. If they were pleading guilty, they needed to do no more than answer to their name when asked, and Guilty when the charge was put. Then go down the stairs to the cells and start to do their time or come out of court and join their mates down the pub to celebrate their lucky break. Nothing had changed for most of them, and in no way did they have to face up to the consequences of their actions. From mediation to RJ Once I had started to learn mediation skills, it seemed obvious that they might have a place in the criminal justice system. Some process was needed to connect the offender with the effect of his actions on his victim, I felt. There had to be a way for his conscience to be awakened on the working hypothesis that he had a conscience. And, as I saw when I sat as judge, there needed to be some way in which the victim could learn that the perpetrator was not an evil monster (usually), but a damaged, vulnerable individual who was most often himself a victim. So when I heard Professor Howard Zehr gave a talk on Changing Lenses, it was a profound experience to learn that Restorative Justice existed and was alive and well, even if only in small pockets across the world. I wanted, indeed felt obliged to support its development in any way I could, and so I became a member of what was then the Restorative Justice Consortium. It s tempting to think that the RJ movement has arrived in England and Wales, with legislation for pre-sentence RJ currently before Parliament, moral and financial support for the RJC from Government and a planned national rollout. There is, of course, more work to be done and, no doubt, more obstacles to overcome. However with the benefit of hindsight some general guidelines and principles stand out if RJ is to flourish.

13 A Restorative Justice body A body that will promote the RJ agenda nationally whatever its name seems to be essential. Whether such a body is a charitable company (like the RJC) or some other organisation, it needs to be there, and perceived as there, for the good of all rather than any sectarian group. In addition, the support of champions and influential patrons seems in retrospect to have been essential. A number of individuals and organisations played crucial roles in promoting the understanding and credibility of restorative justice in the UK. Champions like the then Chief Constable of Thames Valley Police, Sir Charles Pollard, academics such as Martin Wright, civil servants like Lizzie Nelson, then Home Office lead on RJ, were all key figures. There have been other key events and signposts along the way. Public confidence in standards of good practice has seemed fundamental in such a delicate area of endeavour. Developing Best Practice guidance, and moving from being a Consortium to a Council was integral to maintaining practice standards. Although it was not always politically easy, this has been a key contribution to the acceptance of RJ. And of course influencing the media has been critical. The more that journalists in print and visual media understand the effectiveness of RJ, the better embedded it becomes. Accounts from victims of the benefits and the positive effects of the RJ process are particularly valuable. Governance Another important step was encouraging RJC Board members to act and think in terms of what is best for the organisation, rather than their own group or constituency. Those who support RJ have often had to fight to sustain their vision against resistance and cynicism. Sometimes individuals develop what might be called founder mentality, where if a proposal wasn t in line with their thinking, it shouldn t be done at all. Yet what such a Board needs is not individuals who will represent their own organisations or constituencies, but who are dedicated to the best interests of the Council in driving a national agenda. At times, this may throw up crises of conscience, yet it is vital for the healthy and effective functioning of the RJC. The challenge of course is to manage those differences in a restorative way! Diversity is a huge asset to such a body, so it is vital to reserve (and even write into the constitution) some places on the board for those who come not from a justice background, but with experience in e.g. business. It helps of course if they are sympathetic to RJ! It is also valuable to carry out a skills audit, analysing what skills are represented in the current make-up of the Board, and what skills are needed; then encouraging

14 applicants who will fill those skills gaps such as marketing, fundraising, organisational development etc. The restorative meeting What has inspired me throughout is the experience of transformation that is inherently possible in any such meeting. Individuals may approach it filled with fear, dislike, or hatred, maybe built up over a long time yet can emerge on the other side with affection or compassion or empathy for the other. How different from the outcomes of traditional criminal justice. Religion exhorts us to forgive those who wrong us. This may be very difficult to find in our hearts when we feel ourselves to have been victimised. Yet the process of meeting and talking offers a path to find that spiritual element. Thus it is not uncommon to find contrition, regret, compassion, and empathy at such a meeting e.g. the victim who after a couple of hours offers to help the offender find work. Or the offender who wants to stay in touch with their victim to let them know about their progress. Many other examples abound, as a brief look at the RJC website will reveal. Implementing RJ - the Challenges To those of us brought up in a retributive legal system the nature of a restorative process is pretty unfamiliar. So it should not come as a surprise that RJ may be seen as dangerous and threatening, and its potential for upset should not be underestimated. A principal source of resistance to RJ may well be the apprehension that stems from this unfamiliarity. To address this, an approach is necessary that is to borrow Professor John Braithwaite s description both top down, ground up and middle out. A communication strategy must seek endorsement from Government and policy makers. It needs to address public perception and concerns. And it must engage with professionals both in criminal justice e.g. judiciary, lawyers, probation, prison service and business, as well as those who are already working in the restorative field. A good starting place however is the recognition that the existing system is not serving us the community as well as it needs to. There is no need for a moral position only the pragmatic and sad fact that in the UK at least, victims satisfaction rates with criminal justice are low and recidivism is high. Government s own research which shows that RJ offers 85% victim satisfaction rates and a 27% reduction in reoffending. Other challenges are around the sustainability of the body promoting RJ. Basically this means money. Funding crises can sap energy that should be going into development work. To avert these and the perennial search for money, sustainable

15 sources of funding have to be found. These may be from membership fees and practitioner registration, from grant-making trusts and business sponsorship. It may be that consultancy offers a revenue stream, although such fund-raising opportunities are limited. Ideally committed funding from public bodies e.g. the EU, the State, gives the greatest measure of sustainability though such funding can bring with it particular challenges of its own. Standards in RJ There are of course other and more specific questions of policy and practice that have to be considered e.g. confidentiality, voluntary nature of participation and so on. However the most important function that a national body can offer I believe is quality assurance for the public. At the heart of it is the need for a safe process, where those involved and the community at large can feel confident that at the very least, no further harm will be done, and at best the process is managed with integrity in a way that is secure and effective. Steps that have been taken to this end include: - drawing up Best Practice Guidance - a national Practitioners Register - a national Trainers Register - a Code of Practice for Practitioners - a Code of Practice for Trainers - Accreditation of Practitioners - a Restorative Service Quality Mark for agencies It has been important that all of these have been created in conjunction with the membership. Indeed it could be said to be essential that this body acts in a restorative way in everything it does in other words that it walks its talk. The view beyond So RJ is not something to be imposed indeed it is a contradiction in terms and of the spirit of a restorative approach. If RJ is integrated into the fabric of our society it is because it expresses a progression. Revisiting Nils Christie, the State need no take ownership of our conflicts. Humanity and our society have grown up enough to be more responsible and response-able for resolving our differences ourselves. Those who undertake this great work however should be under no illusions this is about a change of culture. This journey from a retributive to a more restorative system, from third-party resolution of disputes to self-determination, requires a shift in attitudes and that takes time. It could be described as a kind of evolution. And despite my mature age, I have not yet outgrown my tendency to idealism only now I would express the ideal as Make Peace not War.

16 sorszám 7 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások szakcikk Wood, William R. Kiadás éve 2013 Victims as stakeholders: Research from a Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve juvenile court on the changing roles of (szerk.) victims in restorative justice. Western Criminology Review. 14(1):6-24. Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) angol _as_stakeholders_research_from_a_juvenil e_court_on_the_changing_roles_of_victims _in_restorative_justice "This research analyzes changes made by a juvenile court over five years toward the progressive inclusion of victims as stakeholders within the implementation and development of restorative justice practices. Beginning in 1999, the Clark County Juvenile Court (CCJC) in Washington State introduced a Victim Offender Mediation (VOM) program. Subsequently, the court altered diversion and probation practices in ways that provided severalsignificant services to victims, and afforded victims increased decision-making capacity. In doing so, the court also amended how offenders fulfilled their diversion or probation requirements at the court, particularly in relation to its use of VOMs. This research follows the initial inclusion of victims as stakeholders within the use of VOMs beginning in 1999, and explicates how and where these stakeholder roles were amended over time until 2005, when the court had largely finalized the structure of victim involvement and participation. The ensuing discussion describes the rationale for the court s changes, and the effects of these changes on how victims were able to participate and make decisions in both diversion and probation cases. The paper concludes by discussing the implications of these changes as they involve the role of victims as stakeholders within restorative justice as used in formal justice settings, and in particular the

17 possible limits ofsuch roles when enacted through justice agencies such as juvenile courts. nem hozzáférhető sorszám 8 2 nemzetközi 2 angol 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások tanulmány Walker, Lorenn Kiadás éve 2013 Beyond policy: Conferencing on student Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve misbehavior. In, Katherine S. van Wormer (szerk.) and Lorenn Walkers, eds, Restorative Justice Today: Practical Applications. Los Angeles: Sage. PP Los Angeles Sage angol Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) In this personal description of her experience as a parent in a restorative conference when her 14-year old son was assaulted in a Hawai'i public school, Walker shows how the process is viewed from the inside nem hozzáférhető

18 sorszám 9 1 hazai 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Negrea Vidia Kiadás éve 2008 Resztoratív gyakorlatok : kézikönyv : Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) [jóvátételi és helyreállító gyakorlatok] Budapest Szociális Szakemberek Fóruma Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) A könyv összehasonlítja a mediációt és a választottbíráskodást, bemutatja a hazai és a külföldi közvetítői tevékenység szabályait és gyakorlatát a mediáció különböző területein (családi, munkaügyi, egészségügyi, fogyasztóvédelmi stb. közvetítés). nem elérhető

19 sorszám 9/a 5 oktatás, nevelés 5 resztoratív eljárások Kiadás éve Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Barabás Tünde, Fellegi Borbála, Windt Szandra Felelősségvállalás, kapcsolat és helyreállítás : mediáció és resztoratív igazságszolgáltatás a büntetés-végrehajtásban

20 sorszám 10 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Fellegi Borbála Kiadás éve 2009 Cím: Tanulmányköte t esetén: Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Budapest Napvilág Kiadó Hogyan használhatjuk konfliktusainkat közösségi kötelékeink erősítésére?, Remélhetünk-e igazságot, ha a sérelem okozására adott válasz célja a sérelmek helyreállítása?, Mi zajlik le áldozatok és elkövetők lelkében, amikor a megtorlás helyett a jóvátétel lehetőségét helyezik gondolataik középpontjába?, Hogyan képesek szemben álló felek egymással leülni, és közösen részt vállalni egy békésebb jövő kialakításában?, Milyen hatással lehet mindez az emberek és közösségek egymás közti viszonyaira és a társadalmi integrációra? E könyv ilyen és hasonló kérdések mentén tekinti át a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás elméleti hátterét, gyakorlati alkalmazásait, nemzetközi elterjedtségét, a országi intézményesülés folyamatát és a jelenlegi büntetőügyi közvetítői (mediációs) rendszer jellegzetességeit. Mindemellett a kötet képet fest egy jogalkalmazókat érintő interjúkutatáson keresztül a hazai bírák és ügyészek mediációval kapcsolatos gondolatairól is. A tanulmány kulcsszavai felsorolhatók: a közösségi szabályalkotás, szabálykövetés és szabályszegés; a normaszegésre adható válaszlépések, a felelősségvállalás, a bocsánatkérés, a megbocsátás, valamint a jóvátétel lehetőségei, hatásai, konzekvenciái és korlátai; a

21 közösségi döntéshozatal során történő partneri együttműködés feltételei, valamint mindebben az emberek egymás iránt érzett bizalmának, felelősségének és kötődésének jelentősége. nem elérhető sorszám 11 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Vígh József Kiadás éve 2003 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) A kárhelyreállító igazságszolgáltatás eszközei a hazai büntető igazságszolgáltatás rendszerében. Kézirat Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) A kárhelyreállító igazságszolgáltatás eszközei a hazai büntető igazságszolgáltatás rendszerében. A Tanulmány A Kárhelyreállító igazságszolgáltatás lehetőségei a bűnözés kezelésében c. OTKA kutatáskeretében készült. nem elérhető

22 sorszám 12 3 normasértés, szabálysértés, bűncselekmény 5 resztoratív eljárások Tamási Erzsébet (szerk.) Kiadás éve 2006 A helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségei Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) a bűnözés kezelésében Budapest Budapesti Szociális Forrásközpont nagyar Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) A szerző helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségeit mutatja be a bűnözés kezelésében nem elérhető sorszám 12 3 normasértés, szabálysértés, bűncselekmény 5 resztoratív eljárások Fellegi Borbála Kiadás éve 2002 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) A kárhelyreállító igazságszolgáltatás Intézményesítésének menete Magyarországon gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők esetében kézirat kézirat

23 Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) nem elérhető A szerző a gyermek- és fitalakorú bűnelkövetők vonatkozásában mutatja be a kárhelyreállító igazságszolgáltatás lehetőségeit, illetve, hogy milyen intézményes formákban vezethetők be ezek az eljárások nem elérhető sorszám 13 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Görgényi Ilona Kiadás éve 2000 Régi és új paradigma: a restoratív Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) igazságszolgáltatás In.: Békési Imre emlékkötet Szerk: Gellén Balázs Budapest ELTE ÁJK Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) nem elérhető nem elérhető

24 sorszám 14 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Győrfi Éva Kiadás éve 2003 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Igazságszolgáltatás másképp - összeállítás a helyreállító igazságszolgáltatás koncepciójának hátteréről In.: Herczog Mária szerk.: Megbékélés és jóvátétel. Kézikönyv a helyreállító igazságszolgáltatásról. Budapest Család Gyermek Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns)

25 sorszám 15 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Gyurkó Szilvia Kiadás éve 2005 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Helyreállító igazságszolgáltatási technikák alkalmazásának lehetőségei a családon belüli erőszak eseteiben. Budapest Kriminológiai Tanulmányok 42. kötet Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns)

26 sorszám 16 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Hatvani Erzsébet Kiadás éve 2010 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Helyreállító igazságszolgáltatás, mediáció a büntető igazságszolgáltatásban, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat gyakorlatában In.: Víg Dávid szerk. Mediáció a büntetőeljárásban és a bűnmegelőzésben Távoltartás - új törvény a családon belüli erőszak ellen ; Helyi közbiztonság - települések biztonsága ; A közérdekű munka kiszabása és végrehajtása ; Az áldozatsegítés helyzete és jövőképe ; Rendészeti stratégiák ; A bírósági szervezet aktuális kérdései ; A viktimológiai szekció rendezvényei Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Budapest Magyar Kriminológiai Társaság Távoltartás - új törvény a családon belüli erőszak ellen ; Helyi közbiztonság - települések biztonsága ; A közérdekű munka kiszabása és végrehajtása ; Az áldozatsegítés helyzete és jövőképe ; Rendészeti stratégiák ; A bírósági szervezet aktuális kérdései ; A viktimológiai szekció rendezvényei

27 sorszám 16 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások szerk.: Gyökös Melinda, Klopfer Judit, Lányi Krisztina Kiadás éve Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban : konferenciakötet Budapest Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban konferenciakötet, az azonos elnevezésű nemzetközi konferencián bemutatott gyakorlatokról szóló tanulmányokat tartalmazza. A szakcikkek széleskörű áttekintést nyújtanak 17 európai államban alkalmazott resztoratív eljárások jogi és gyakorlati megoldásairól. A kötet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium JLS/2007/ISEC/FPA/C1/033 projektje keretében készült. Egy igen tartalmas, a gyakorló szakemberek és az érdeklődő laikus közönség számára is hasznos kiadvány. sorszám 17 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Gönczöl Katalin Kiadás éve 2007 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Helyreállító igazságszolgáltatás - helyreállítható bizalom in.: LI. évf., 39.sz.

28 Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Budapest sorszám 18 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Fellegi Borbála Kiadás éve 2008 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) Büntetés és/vagy helyreállítás, A resztoratív igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon doktori értekezés kézirat ELTE TáTK A tanulmány a konfliktuskezelés módozatairól szól, társadalompolitikai összefüggésben vizsgálja a társadalom meglévő erkölcsi, intézményi és jogszabályi válaszlehetőségeit a bűncselekmények kapcsán felmerülő problémákra.

29 sorszám 19 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Erős M. Kiadás éve Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) A kárhelyreállító igazságszolgáltatás spirituális gyökerei in.: Megbékélés és jóvátétel. Kézikönyv a helyreállító igazságszolgáltatásról. szer. Herczog Mária Budapest Család Gyermek Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület sorszám 20 3 normasértés, szabálysértés, bűncselekmény 5 resztoratív eljárások Nagy Ferenc Kiadás éve 1994 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Jóvátétel mint a konfliktusfeloldó büntető igazságszolgáltatás egyik formája in.: Gönczöl katalin szerk. Büntetőpolitika, bűnmegelőzés Budapest T-Twins

30 Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) sorszám 21 3 normasértés, szabálysértés 5 resztoratív eljárások Negrea Vidia Kiadás éve 2003 Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) A resztoratív nevelési módszer hazai alkalmazása In. Herczog Mária szerk. Megbékélés és jóvátétel. Kézikönyv a helyreállító igazságszolgáltatásról. Budapest Család Gyermek Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns)

31 Megalapozó irodalom

32 sorszám 22 1 a munka világa 1 megalapozó irodalom Tarczal Katalin Kiadás éve 2005 A konfliktus-feloldás alternatívái Tanulmány címe in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Budapest Rézler Gyula Alapítvány Weblap címe, ahol elérhető (ha releváns) A második, bővített kiadás már ismerteti a közvetítői tevékenység legújabb területének - a büntetőeljárási mediációnak - a közeljövőben elfogadásra kerülő szabályait is. Tartalom A Rézler Gyula Alapítvány részére készítette: Tarczal Katalin A konfliktus-feloldás alternatívái TAR T A L O M I. A konfliktus Bevezetés A konfliktus definíciója Konfliktus-megoldási módok 6. II. A mediáció Történeti és kulturális gyökerek A mediációs eljárás 13. a) Alkalmazásának feltételei 13. b) A mediátor képességei és készségei 15. c) A mediációs folyamat A mediáció alkalmazási területei Magyarországon 20. a) A mediáció jogi alapjai 20.

33 b) Munkaügyi viták 21. c) Egészségügyi mediáció 22. d) Oktatásügy 24. e) Gyermekvédelem, családi konfliktusok 24. III. A facilitált tárgyalás Elméleti alapok A resztoratív igazságszolgáltatás modelljei 26. a) Eszmetörténeti előzmények 26. b) A diverziós modellek 27. c) A mediáció 28. d) A beszélőkörök 29. e) A konferenciamodellek Komplex konfliktuskezelés: kisebbségi konfliktusok 34. IV. Választottbíráskodás és döntőbíráskodás Elméleti alapok 37. a) Jog? Nem jog? 37. b) A jog funkció 37. c) Eltérő jogi kultúrák, eltérő eljárások 38. d) A bírósági per és a konfliktus 40. e) Pozicionális tárgyalás - érdek-alapú tárgyalás 41. f) Harmadik személy a konfliktusrendezésben 42. g) Elhatárolás, 43. h) Előzmények A választottbíráskodás jogi szabályozása Magyarországon 46. a) Történet 46. b) Intézmények 47. c) Elméleti kérdések és diszpozitív szabályok 47. d) A választottbíróság és az állami bíróság kapcsolata 49. e) A választottbíró 49. f) A választottbíráskodás alapelvei és diszpozitív szabályai Döntőbíráskodás Magyarországon Irodalomjegyzék 55. Mottó: Ellentétek a valóságban nincsenek. Mi az, ami a valóságban van? Egyetlen szóval: különbség. A világ jellege nem az ellentétekben, hanem a különbségekben van. (Hamvas Béla: Scientia sacra I o.)

34 I. A konfliktus 1. Bevezetés A konfliktusmegoldás problémakörével először pedagógusi munkám során találkoztam. A tanár és a diák viselkedését különböző belső célok és külső hatások, különböző személyes tulajdonságok és szerepelvárások alakítják, emiatt gyakori a nézetkülönbség, esetleg összetűzés. Hasonló érdek, motiváció, érzelem és attitűdbeli különbségek fordulhatnak elő a szülő -gyermek kapcsolatban is. Hiszen a születés pillanatától kezdve külön akarattal, eltérő érzelmekkel és vágyakkal rendelkezünk. A születéssel az egységből kettőség lesz, s ez magában rejti az ellentmondás, a konfliktus lehetőségét. Ugyanakkor ezek az alapvető emberi relációk is megőriznek valamit az egységélményből: a síró gyerek átölelése testi-lelki egységet, a tanári ázat intellektuális egységet teremthet. Tehát az egység nem veszett el végérvényesen, hosszabb-rövidebb időre, különböző szinteken és különböző mértékben újra megteremthető. Gyakran ösztönösen, máskor tudatosan, újra meg újra átéljük. Úgy tűnik: az egység és ellentét, az egyetértés és ellentmondás, a harmónia és a konfliktus életünk alapélményei. S érdekes módon a kettő csak együtt értelmezhető. Mit jelentene a harmónia fogalma, ha nem ismernénk a konfliktust? Hiszen az ellentétek valójában ugyanannak a jelenségnek a két szélsőértékét jellemzik, s a keleti filozófiák szerint a kettő közé csak tudatunk húz határt. KEN WILBER Határok nélkül c. könyvében igen kritikusan így jellemzi az ún. nyugati kultúra gondolkodását: Ádám legnagyobb vétke nem az volt, hogy evett az almából, hanem az, hogy megnevezte és osztályozta a világ jelenségeit. Ezzel felparcellázta a különben egységes valóságot. Ezek az ősapánkról ránk hagyományozott művi határok egyre jobban beszűkítik a haladás bűvöletében élő nyugati ember világképét. Ahol határ van, ott viszály, háborúság is támad, s az élet csatatérré alakul. 1 A továbbiakban olyan konfliktus-megoldási módszerekről lesz szó, melyek a konfliktusra nem úgy tekintenek, mint egy jó-rossz ellentétpár egyértelműen kerülendő oldalára, hanem mint az élet természetes velejárójára és egy megoldandó feladatra. 1 Ken Wilber Határok nélkül (Budapest: 2000) 2. A konfliktus definíciója A konfliktus latin szó, összeütközést, összecsapást jelent. Az idegen szavak és kifejezések kéziszótára szerint: Az egymásnak ellentmondó, (nagy) erők, érdekek harca, 2. Harc, küzdelem. 2 Ez a meghatározás jelen dolgozat szempontjából túl tág, hiszen a konfliktus szót csupán emberek közötti viszonyokra fogjuk alkalmazni. Szűkítsük tehát a kört: A konfliktus emberek vagy emberek csoportjai közötti versengés egy formája. Akkor lép fel, ha két vagy több személy verseng olyan célokért vagy korlátozott javakért, amelyek ténylegesen, vagy az ő észlelésük szerint nem érhetőek el mindannyiuk számára. 3 LAUE szerint: A konfliktus olyan, egyének, vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol érdekek, értékek, szükségletek területén és legalább az egyik fél szerint kapcsolatukat az határozza meg, hogy céljaik összeegyeztethetetlenek. Érdemes megfigyelni, hogy e definíciók központjában az összeütközés, összecsapás helyett a versengés áll. Ezzel mintegy előrevetítik a konfliktus-megoldás antropológiai megközelítésének fő kérdését: versengő, vagy együttműködő lény-e az ember?

35 A szociológiában ez a kérdés úgy hangzik, hogy: a konfliktus vagy a harmónia az emberi társadalom alapvető jellemzője? Az egyik válasz, a konfliktus-elmélet megfogalmazása MARX munkásságáig vezethető vissza. Alaptétele, hogy a konfliktus az emberi társadalom lényegéhez tartozik, sőt ez a társadalmak fejlődésének egyik mozgatóereje. MARX végső következtetése szerint azonban a szocializmusban fokozatosan eltűnik a konfliktus és a kommunizmusban teljes lesz a társadalmi harmónia. Követői: DAHRENDORF, ERIKSON, PARETO őt lényegesen meghaladva azt állítják, hogy minden emberi társadalomban voltak, vannak és lesznek konfliktusok. Ezen irányzat képviselői hajlanak arra, hogy a konfliktust ne tekintsék problémának, sőt a konfliktusokban lássák a társadalmi haladás fő mozgatóerejét. Maga MARX is pozitívnak ítélte a forradalmakat, melyek a konfliktus legélesebb formái. 4 A konfliktus-elmélettel szemben áll a harmónia-elmélet, mely szerint a társadalmak lényege az együttműködésben van, s a konfliktusok a társadalom működési zavarának, dezintegrációjának tünetei, vagyis diszfunkcionális jelenségek. (DURKHEIM, PARSON) A konfliktusok léte azonban tagadhatatlan, s azok nem jók, vagy rosszak, egyszerűen csak léteznek. A konfliktusok előrevihetik a társadalmat, ha DAHRENDORF kifejezésével élve sikerül domesztikálni, vagyis megszelídíteni, s kezelni azokat, de súlyosan veszélyeztetik a társadalom stabilitását, ha kezelhetetlenné válnak. 2 Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Budapest: Akadémiai kiadó 1994) 3 Boulding Mediáció az egyezségteremtés művészete Partners füzetek (Budapest: Partners Hungary Alapítvány 2000), 3. o 4 Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába (Osiris Kiadó Budapest 1998), old. A szociológiai kitérő után térjünk vissza a definíciókhoz! BOULDING és LAUE meghatározásában a versengés szó burkoltan azt is sejteti, hogy a folyamat végén nyertest és vesztest kapunk. LOVAS ZSUZSA és HERCZOG MÁRIA meghatározása igyekszik kiküszöbölni ezt az előítéletet, nem utal a végeredményre, s így általánosabb, és kevésbé tartalmaz értékelést: A konfliktus egyet nem értés, ellentét, vita, vagy feszültség emberek vagy csoportok között. Ez az állapot vélt, vagy valós ellentéteken alapul. A konfliktusok univerzálisak, hiszen minden emberi kapcsolatban, minden kultúrában felfedezhetők. 5 A konfliktusok okát MARX a termelési viszonyokból eredő osztálykülönbségekben látta, DAHRENDORF a hatalom egyenlőtlen elosztásában. Később továbbfejlesztette elméletét és A modern társadalmi konfliktus című művében két fő okot különböztet meg: az ún. ellátmányi problémát és a jogosultsági problémát, mely a javakhoz és jogokhoz való hozzájutási lehetőségek egyenlőtlenségéből adódik. 6 C. W. MOORE a konfliktusok keletkezésének okait öt csoportba sorolta: 7 a) információs eredetű, melyek alapja lehet: az információhiány, téves információk, különböző vélemények arról, hogy mi a fontos információ, az információ eltérő értelmezése, vagy túl sok információ. b) kapcsolati alapú, amelyet erős érzelmek, téves észlelések, kommunikációs zavarok, sorozatos negatív viselkedés okozhat. c) strukturális alapú, melyek eredete a források egyenlőtlen eloszlása, egyenlőtlen kontrollálási lehetőségek, egyenlőtlen hatalmi viszonyok, környezeti tényezők, melyek gátolják a kooperációt, vagy időhiány. d) érték-alapú konfliktusok, melyek azon alapulnak, hogy gondolatokat és viselkedéseket más kritériumok alapján ítélnek meg a szereplők, az elérendő célok alapvető értékekkel terheltek, vagy különböző a szereplők életfelfogása, vallása, stb. f) érdek-alapú konfliktusok, amelyek oka az érdekek látszólagos, vagy tényleges ütközése Ez a csoportosítás észrevehetően tágabb perspektívából tekint a konfliktusokra, kategóriái nem csak a társadalmi, hanem az egyéni konfliktusok egy részét is magukban foglalják. Az emberek érték-konfliktusaiban nincs más megoldási lehetőség, mint valamilyen úton eljutni egymás

36 értékeinek elfogadásához Ha a konfliktus oka strukturális, vagy információhiányból, vagy -többletből ered, akkor ennek megfelelő a megoldás is. A leggyakoribb azonban, hogy a konfliktus az érdekek mentén oldható fel, úgy, hogy a nem áthidalható különbségek (értékek, személyes szimpátiák, stb.) érintetlenül maradnak. 5 Lovas Zsuzsa- Herczog Mária Mediáció avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés (Budapest: Múzsák Kiadó 1999), 44. o. 6 Dahrendorf A modern társadalmi konfliktus (Budapest: Gondolat Kiadó 1994) 7 C.W. Moore The mediation process: Practical Strategies for Resorving Conflict San Francisco,CA:Jossey Boss (25. o.) 3.Konfliktus-megoldási módok A korábban említett egyéni, belső konfliktusok jól elkülöníthetők azoktól, amelyek az ember külső kapcsolataira és a társadalom egyes csoportjaira, rétegeire is hatással vannak.(bár ezen állítás alól is vannak kivételek, amint a resztoratív igazságszolgáltatásról szóló részben látni fogjuk.) Az egyéni konfliktusokkal, melyek a személyiség fejlődésével, integritásával, a mentális folyamatokkal hozhatók összefüggésbe a pszichológia tudománya foglalkozik. A konfliktusok ilyen szemléletű megoldását nevezhetjük pszichológiai, vagy más néven terápiás módszernek, s ezen belül a pszichoanalízistől a drámajátékig sok érdekes módszert megismerhetünk a tudomány szakirodalmából. A társadalom szempontjából releváns, külső konfliktusok megoldására elsősorban a jog jelenségét szokás megnevezni s ezt a fogalmat használva a jogos-jogtalan megkülönböztetéshez és a jogon belül a különféle eljárási szabályokhoz jutunk. A kérdésre azonban, hogy Mi a jog? túlságosan sokféle választ találunk, ezért először beszéljünk inkább szélesebb értelemben a társadalomban előforduló viszályrendezési módszerekről. Legegyszerűbb séma a harc vagy beszéd alternatívája. Ha a jogos és jogtalan fogalmát nem vetítjük rá, a harc fogalmába minden agresszív, erőszakos cselekvést besorolhatunk. Nemcsak a jogtörténetből ismert vérbosszút, erőszakos önhatalmat, hanem valójában minden olyan bűncselekményt is, mely valamilyen konfliktusból ered. S a beszéd kategóriája sem feltétlenül azonos a társadalmilag elfogadott, még kevésbé a jogszerű kategóriájával. A harc, bosszú, a másnak való károkozás azonban nemcsak a konfliktus-feloldás eszköze, hanem keletkezteti is a konfliktust. Azt is észre kell vennünk, hogy ebben az értelmezésben az egyéni és társadalmi konfliktusok közötti éles határvonal is természetesebbé szelídül. A jog kifejezést sem kerülhetjük el, hiszen PHILIP HUGE GULLIVER a vitarendezési formák csoportosítására a jogi és politikai megkülönböztetést javasolta. 8 A jogi megoldást az érvényes és adott helyzetre vonatkoztatható normákra hivatkozás jellemzi, míg a politikai a felek közötti hatalmi viszonyon alapul. Ahogyan mindenki, aki típusokat alkot P. H. GULLIVER is hozzáteszi: nincs tiszta típus, az egyes elemek keveredve realizálódnak a konkrét esetekben. Az alaposabb vizsgálódás azonban felfedte, hogy ez a két modell nem fedi le az összes vitarendezési módot, ezért MAX GLUCKMAN 9 egy harmadik modellt, a rituális vitarendezés ideáltípusát vezeti be, melyet nemcsak a törzsi társadalmakban, hanem a modern nyugati társadalomban is megfigyelhetünk. Rituális elemek az ún. békekörökben, vagy modern elnevezéssel: konferencia-modellekben is szerepet kapnak. 8 Philip Huge Gulliver Viták és tárgyalások in: Jog és antropológia szerk. H. Szilágyi István (Budapest: Osiris 2000) 9 Max Gluckman Politics, Law and Rituals in: Tribal Society Series (Chicago: Aldine Publ.1965.) LAURA NADER cikkéből megtudjuk, hogy az eljárási mechanizmusban aktivizálódó résztvevők száma szerint

37 is csoportosíthatjuk a konfliktus-megoldási módokat. E szerint azok lehetnek egyoldalúak (panasz), kétoldalúak (tárgyalás) és háromoldalúak (ítélkezés, közvetítés) 10 A háromoldalú eljárások vizsgálatára szűkítette le tipizálási kísérletét TORSTEIN ECKHOFF ban írott cikkében a viszályon kívül álló harmadik személy három ideáltípusát különböztette meg: a közvetítőt, a bírót, és az adminisztrátort. 11 A közvetítő tevékenysége a felek befolyásolásán keresztül arra irányul, hogy versengő érdekeiket félretéve, közös érdekeiket helyezzék középpontba. Erre az interperszonális befolyásolási eszközök széles skálája áll rendelkezésére: ígéret, javaslat, meggyőzés, támogatás, fenyegetés, bizalom kinyilvánítása stb. Fontos, hogy a közvetítő pártatlan legyen, és a felek elfogadják, mint a folyamat irányítóját. A közvetítés lényeges mozzanata az önkéntesség és az is alapvető, hogy a feleknek erősebb legyen az érdeke, hogy a konfliktus megoldódjék, mint maga a cél, melyet a vita során el akarnak érni. A közvetítő feladata konszenzus keresése és a folyamat békés mederben tartása s ehhez felhasználja személyes tekintélyét is. A bíró tevékenysége a közvetítőével ellentétben nem az érdekek, hanem a normák köré koncentrálódik és nem kompromisszum keresésére, hanem annak eldöntésére hivatott, hogy kinek van igaza. Amíg a közvetítő a jövőre és a kapcsolat fenntartására összpontosít, a bíró a múltra, a jogilag releváns tények megtörténtére vagy hiányára. A tények objektív feltárása alapkérdés e megoldásban. A pártatlanság és a tekintély a bírónak is fontos jellemzői, de eljárásában a személyes meggyőzést a normák elfogadottsága pótolja, mely a bírói módszer választásakor fontos motiváló tényező a feleknek a végeredményhez fűződő érdekei mellett, illetve azokat megelőzve. Alaptétel, hogy a felek kölcsönösen rendelkeznek a törvényekben megfogalmazott jogokkal és kötelességekkel s ezeknek a konkrét esetre való alkalmazására a bírónak hatalma van. A harmadik típus, az adminisztrátor esetében a hatalom még dominánsabb elem, ő azonban nem a korábban rögzített normák érvényesítésére használja fel hatalmát, hanem valamely jövőben elérendő cél érdekében hoz döntést, s ez a magasabb szempont a felek számára többnyire rejtve marad és csak az adminisztrátor hatalmi fölénye az, ami a döntés elfogadását lehetővé teszi. Hatalmi befolyásoló eszköze lehet a fizikai erő, személyes vezetési adottságok, vagy az anyagi források feletti rendelkezés lehetősége. Figyelemre méltó TORSTEIN ECKHOFFnak az a gondolata is, hogy a társadalmi rendszerben lejátszódó változásokkal párhuzamosan a viszályrendezés módszerei is cserélődhetnek. Ha például a viszályrendező hatalma növekszik, vagy megnőnek 10 Laura Nader A vitától a panaszig in Jog és antropológia szerk.: H. Szilágyi István (Budapest: 2000) (209.old) 11 Torstein Eckhoff A közvetítő, a bíró és az adminisztrátor a viszályrendezésben in. Jog és szociológia szerk. Sajó András (Budapest:Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1973.), old az adott megoldáshoz fűződő érdekei, a közvetítő adminisztrátorként kezd dönteni. Vagy fordítva: ha az adminisztrátor vagy bíró döntéseivel szemben megnő az ellenállás, és kevésbé tudja döntéseit keresztülvinni, akkor inkább közvetítőként fordul a konfliktushoz. Ha az adott előny feletti rendelkezési jogot átszármaztatják a felekre, az adminisztrátor hatalma is megszűnik. A bírói döntés valószínűségét csökkenti az a tényező, ha ily módon magasak a költségek, ugyanakkor a normák elfogadottságának, tekintélyének növekedése elősegíti a bírói módszer választását. Ez a megfigyelés két kérdést vet fel: a hatalom és a konfliktus összefüggését és azt a kérdést, hogy milyen tényezők befolyásolják az egyes társadalmak vitarendezési mechanizmusait Sikertelennek bizonyultak azok a kísérletek, melyek a jellemző vitarendezési formákat a gazdaság jellemzésével próbálták összefüggésbe hozni, vagyis a hasonló termelési módok valószínűleg nem implikálnak hasonló konfliktusrendezési eljárásokat. 12 A különféle társadalmi struktúrák és ideológiák elemzése azonban figyelemreméltó következtetésekhez vezetett. Elsőként ahhoz a felismeréshez, hogy az állam nélküli (ún. acephalos) társadalmak az emberi viselkedés ellenőrzésére az állami joggal funkcionálisan egyenértékű eszközrendszert alakítottak ki, melynek