Szakdolgozat. Márkus Dóra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Márkus Dóra"

Átírás

1 Szakdolgozat Márkus Dóra 1

2 Schola Europa Akadémia Szakközépiskola a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együttmőködésben Közösségfejlesztés Konzulens tanár: Szőcs István Készítette: Márkus Dóra Ifjúságsegítı szak Budapest Piliscsaba,

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 II. A közösségfejlesztés története 5 II.1. Anglia és Amerika 5 II.2. Magyarország 6 III. Mi a közösségfejlesztés? 8 III.1. Mit nevezünk közösségnek? 8 III.2. Ifjúsági közösség 10 III.3. A közösségfejlesztés alapelvei 12 IV. A közösségfejlesztés módszerei 14 IV.1. Aktivizáló módszerek 14 IV.2. Nagyító program 15 V. Miért van szükség közösségfejlesztésre? 19 VI. Összegzés 20 Felhasznált irodalom 21 3

4 I. Bevezetés Dolgozatomban a közösségfejlesztéssel fogok foglalkozni. Elsı lépésként megvizsgálom kialakulásának történetét, majd ezek után érintem a közösségfejlesztés fontosabb állomásait, igyekezvén definiálni, hogy mit értünk közösségfejlesztés alatt. Ennek eléréséhez úgy vélem fontos, hogy megvizsgáljuk, mi is a közösség, milyen sajátosságokkal rendelkezik és melyek az ismérvei. Ezen belül is megvizsgálom az ifjúsági közösségek jellemzıit, az ifjúsági közösségfejlesztés sajátosságait, és annak hatását mind az egyénre, mind a környezetére nézve. Továbbá kutatom, miért is van szükség arra, hogy az egyén közösségbe tartozzon. Ehhez fontosnak tartom ismertetni azt is, milyen módszerekkel foglalkozik a közösségfejlesztés, hiszen ezen alapszik az egész sikeressége. És minthogy a módszertan esetenként eltérı, konkrét példaként kiemelem a már 1995 óta személyiség- és közösségfejlesztéssel foglalkozó Nagyító Alapítvány metódusait. Az alapítvány olyan módszereket és eszközöket hív segítségül, amelyek révén beindulnak bizonyos önismereti és csoportdinamikai folyamatok, ezek pedig az egyén személyiségét és a közösség összetartó erejét is képesek növelni, nagyítani. 1 Végül dolgozatom lezárásaként azt vizsgálom, miért van szükség napjainkban közösségfejlesztésre és hogy ez milyen jótékony hatással van az egyénre. Véleményem szerint a közösségfejlesztésre való igény hazánkban is megvan, azonban ez még nem eléggé elterjedt. Fontosnak tartom a közösségfejlesztést, mert úgy vélem, hogy építı hatással van a személyiségre, ezáltal a közösségek életére is, hiszen a kettı folyamatos kölcsönhatásban áll egymással. Úgy gondolom, hogy jelentıs szerepet kellene kapnia hazánkban legfıképpen az ifjúsági közösségfejlesztésnek, ezáltal az egyén életének korai szakaszában elsajátíthat bizonyos önismereti, kommunikációs és együttmőködési módszereket, mellyel hatékonyabbá teheti saját, valamint helyi közösségének életét is. 1 Gesztes Olympia Vikor Csaba: Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése, 10. oldal 4

5 II. A közösségfejlesztés története II.1. Anglia és Amerika A közösségfejlesztés kialakulása és elterjedése elsısorban az angol és az amerikai történethez kapcsolódik. Az angol közösségfejlesztés történelmének fontos kiindulópontja az 1884-ben induló settlement mozgalom volt, melynek székhelyéül az észak-londoni Toynbee Hall szolgált. Ezek a settlement-házak olyan közösségi-szociális központok voltak, amelyek a kor szintjén fogalmazták meg és szervezték meg a késıbb szakosodó, önálló intézményrendszert kiépítı oktatási, kulturális, szabadidıs, sport-, egészségügyi és szociális tevékenységeket. 2 Az 1930-as, valamint késıbb az 1950-es évek Angliájában a közösségfejlesztés fıként a lakásügyi programokkal volt összefüggésben. Az akkori közösségfejlesztık egyfajta közösségi szellem kialakítását, az új lakónegyedekbe költözött emberek közösséggé formálását tőzte ki célul. A szakma történetében jelentıs szerepe van az Anglia gyarmatain végzett közösségfejlesztı munkának is, hiszen az ott zajló tevékenység eredményei felhasználásra kerültek késıbbi fejlesztési munkákban. A közösségi intézményrendszer Amerikában alulról szervezıdve jött létre, így a kisebb állami befolyásolás eredményeként sokkal önállóbbak és önszervezıdıbbek voltak. A settlement-mozgalmak 1889-tıl Amerikában is meghonosodtak, ennek alapjaként J. Adams és G. Starr megalapították a Hull Házat. Az 1990-es évek elején végzett közösségszervezıi munka hasonlóságokat mutat az angolokéval, mivel a lakóközösségek társadalmi problémáinak megoldására irányuló törekvés volt a fı cél. A XIX. század második felétıl azonban a rohamosan zajló városiasodás okozta a legfıbb problémát, mert a vidékrıl a városokba települt emberek többnyire nyomorban, teljesen elszegényedve éltek. E probléma megoldására új kormányzati szervezetek alakultak, melyek többnyire pénzsegélyek és szociális szolgáltatások formájában segítettek a rászorulókon. Az ENSZ által szorgalmazott közösségfejlesztési programok az 1950-es években indultak a harmadik világ országaiban. Az alapgondolat az volt, hogy az érintettek ébredjenek rá és öntsék szavakba problémáikat. 2 Vercseg Ilona: Közösségfejlesztı leckék kezdıknek és haladóknak, 13. oldal 5

6 Az es években már létrejöttek új intézmények és önkéntes csoportok is tanácsadás céljából. Az 1990es években Európában a szegénység volt a legnagyobb probléma, erre kerestek megoldásokat szociális és közösségfejlesztı programokon, projekteken keresztül. Az elsı, több országot átfogó közösségfejlesztı program az Európai Unió Szegénység Programja, melynek alapelvei: - multidimenzionális megközelítés - partneri viszony - részvétel Mai szakemberek szerint a közösségfejlesztés kialakulásának három eredete van: 1) Az önsegítés és a szolidaritás mikroszintő világa, melyben a közösségi tevékenység elsısorban a rokonok és a szomszédok körében zajlik. 2) A kölcsönös segítség szervezett, mezoszintő világa, azaz az egyesületek, ipartestületek, civil szervezıdések segítségnyújtásának már formalizált cselekvési tere. 3) A filantrópok tevékenysége, azaz akik beavatkoztak a kevésbé szerencsések életébe, azért, hogy közösen együtt dolgozva kialakítsanak egy szerencsésebb jövıt. 3 II.2. Magyarország Magyarországon a kulturális és közmővelıdési területrıl indult el a közösségfejlesztıi munka. A magyarországi közösségfejlesztés történetében is megjelentek az 1970-es években az ún. settlement-házak tevékenységéhez hasonló mővelıdési otthonok. Az iparosodás során bekövetkezett városiasodás hazánkban is súlyos problémákat eredményezett csakúgy, mint a fent említett országokban. A problémák felmerülésével egyetemben azonban megszervezıdött a civil társadalom is. Demokratikus társadalom hiányában azonban nem sikerült kellı befolyást gyakorolni a hatalomra, így az újszerő megoldásokat az állam nem ismerte el. A hazai történet hátránya a döntéshozatali szervezetek által támogatott széleskörő alulról építkezés hiányossága. Ez a hiány jobbára mind a mai napig fennáll. Hazánkban civil szervezeteket 1980-tól egyre többen hoztak létre, majd 1987-tıl ismét lehetségessé vált alapítványok létrehozása is ben elıször pedig sor került törvényi szabályozásra is. A 3 Kriston Renáta: Közösségfejlesztés története dióhéjban -. Székesfehérvári Civil Érdekegyeztetı Fórum 6

7 kilencvenes évekre már elfogadottá váltak az önkéntes csoportosulások. Napjainkban pedig egyre inkább megtörténik a felismerés a helyben születı megoldások és az állampolgárok helyi közösségben való aktív részvételének fontossága iránt. A közösségfejlesztés épülı hazai rendszerének alapjaként 1989-ben megalakult a Közösségfejlesztık Egyesülete, mely országosan fejti ki tevékenységét. Hazánkban a közösségfejlesztést képviselık elsısorban a helyi társadalmak demokratikus önszervezıdésére és együttmőködésére helyezik a hangsúlyt. 4 Ennek célja, hogy megszülessen és megerısödjön a nonprofit szektor, vagyis legyenek helyi közösségek, amelyek strukturálják a helyi társadalmakat. Ezáltal az állampolgárok egyre inkább meg tudják határozni céljaikat, hiszen egyre többször vesznek részt cselekvıen a helyi folyamatokban, ezáltal mind jobban felismerik érdekeiket, s ennek megvalósítása érdekében tudnak cselekedni. Célja elérése érdekében az Egyesület a következı mőködési formákat honosította meg: fórumok szervezése; a nyilvánosság szervezése a Parola-füzeteken és a Civil Rádión keresztül; képzések szervezése; hálózatépítés; közösségi adattár létrehozása; külföldi kapcsolatok kiépítése. A hazai közösségfejlesztés napjainkban növekvı mértékben közelít a nyugat-európaihoz. Ennek okai: az új rendszer kiépülésébıl fakadó új típusú problémák megjelenése; az európai trendek térhódítása; a hazai szociális munkában kifejlıdött nyitás a közösségi munka felé. 4 Kriston Renáta: Közösségfejlesztés története dióhéjban. Székesfehérvári Civil Érdekegyeztetı Fórum 7

8 III. Mi a közösségfejlesztés? A közösségfejlesztés olyan társadalomfejlesztési gyakorlat, mely a legkülönbözıbb társadalmi problémákra, lehetıségekre az emberek szőkebb-tágabb csoportjainak közös fellépésében, közösségi problémamegoldások kiérlelésében hisz, ezeket a folyamatokat támogatja. 5 A meghatározásból is látszik, hogy a közösségfejlesztésnek a legalapvetıbb elve és célja az aktív részvétel, az emberek bevonása a problémák megoldásának folyamatába. Így akár iskolai, akár helyi szinten olyan együttmőködés kezdıdhet el, mely egyúttal jobban összekovácsolhatja az embereket, és melynek során szívesebben vesznek részt az ıket érintı problémák megoldásában vagy akár a problémák kialakulásának megelızésében. Ilyen módon minden közösségfejlesztı tevékenység egyúttal hozzájárul a társadalom fejlıdéséhez is, hiszen az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlıség és a sokszínőség elfogadását érvényesíti. III.1. Mi a közösség? A közösségfejlesztés alapvetı eleme maga a közösség, ami egy széleskörően használt fogalom, mely kifejezhet embercsoportot (ifjúsági, amatır közösség); minıséget (közösségi, közösséghiányos); lokalitást (helyi vagy faluközösség); közös alkotást (közösségi színház); érzést, szándékot; képességet, az együttmőködésre (közösségi ember); gazdálkodási formát; azonos eszmék, célok, azonos értékrend vállalását; etnikai és kulturális értékekhez tartozást; nemzeti állami politikai együvé tartozást. 6 Elsısorban a közösség és a csoport fogalma közti különbségeket szeretném bemutatni. Robert K. Merton szociológus a csoportot szorosabb köteléknek tartja a közösségnél. Ezen vélemény szerint azonban és ennek alátámasztására a szakirodalomban több meghatározás is található a közösségnek jelentısebb értéktartalma van, ez a csoportnak már egy magasabb, minıségibb szintjét képezi. Ez jól látszik A.V. Petrovszkij csoporton belüli személyközi kapcsolatok tevékenységben való közvetítettségének elmélete -ben is, mely szerint egy csoport fejlıdésében különbözı szintek, rétegek különíthetık el: 1. Az elsı réteg a diffúz, halmaz jellegő csoportnak felel meg 5 Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeirıl, 146. oldal 6 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 29. oldal 8

9 2. A második, középsı réteg, ahol a közösség mérhetı változói, a kollektív önmeghatározás, az értékorientációs alapon létrejött egység, valamint a tényleges csoportalapú érzelmi azonosulás élnek és hatnak 3. Végül a közösségi lét voltaképpeni reprezentáns rétege tárul elénk: a mag, melyben a közösség mint az értékek realizálója és közvetítıje teremti és ırzi meg önmagát Vagyis egy közösség állhat egy csoportból, de lehet több csoport egysége, mivel egy csoportba véletlenszerően kerülünk be (mint pl. egy iskolai osztályba), míg egy közösség tagjának lenni már tudatos választás eredménye. A közösség további fontos ismérve a mi-tudat, vagyis a közösségi érzés tudatának kialakulása. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a közösen szerzett élmények a társas tevékenység során és ezáltal a közösség összetartó ereje is erısödik. A közösségeknek van egyfajta hiánypótló funkciója is, mivel azzal, hogy egy közösség tagjává válunk, olyan tulajdonságokkal leszünk felruházva, melyek a társadalom fejlesztését, a társadalmi hiányok visszaszorítását szolgálják, valamint a résztvevık és környezetük életét is pozitívan befolyásolja. Ilyen lehet például a minden közösségben szükségszerően elıforduló konfliktus, mely egy jól mőködı közösségben is meglévı jelenség. Ennek legnagyobb haszna abban rejlik, hogy a konfliktusok által fejlıdnek az önismereti és szociális képességek. Egy jól mőködı közösség ismérvei: a kooperáció képessége, hiszen egy közösség akkor mőködhet igazán jól, ha a tagjai összefognak, együtt tudnak mőködni és dolgozni fontos továbbá a nyílt, tiszta kommunikáció annak érdekében, hogy a feladatok és a problémák kellıképpen átláthatóak legyenek, és a felmerülı kérdéseket meg tudják beszélni az egymásért való felelısségvállalás és egymás segítése. A közösség valóban értéktartalommal bíró fogalom, s számunkra ez a minıség emberek közös és szabadon meghatározott tartalmú cselekvése önmaguk boldogulása, érvényesítése, helyzetük javítása érdekében, mely közvetve a közjót is gyarapítja. 7 7 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 53. oldal 9

10 III.2. Ifjúsági közösség Az egyén egyszerre több közösség tagja lehet, így tehát a fiatalok is többfajta közösségbe tartozhatnak, és ezek a közösségek sokfélék lehetnek, ilyenek pl. a baráti közösségek vagy az internetes közösségek stb. Azt, hogy az egyén melyik közösség tagjává szeretne válni nemcsak a közösségbe való tartozás szükséglete befolyásolja, hanem jelentıs mértékben az is, hogy az érdekek és az értékek közösek legyenek. Az ifjúsági közösségeknél figyelhetı meg a legintenzívebben, hogy egy közösség milyen nagy hatással van az egyénre. Ez persze fordítva is igaz, hiszen a közösséget egyének alkotják, személyiségüknek pedig jelentıs formáló ereje van. Az ifjúsági közösségekre jellemzı, hogy megalakulásuk színtere az iskola, mely jelentıs szerepet játszik az egyén életében, de jellemzıen a társadalmi szintő oktatás és nevelés feladatát látja el. Mivel a serdülıkor kezdetén elindul a felnıttektıl való függetlenedés folyamata, ezért egyre jelentısebb szerepe van a kortárscsoportok kialakulásának, és így a kortársakkal eltöltött idı is egyre nı. A szülıktıl való eltávolodást a függetlenségigény és a kortársakkal való kapcsolat erısödése jellemzi. A serdülıkorban megváltoznak a baráti kapcsolattal szemben támasztott igények, egyre fontosabbá válik a szolidaritás, az érzelmi támasz és az elkötelezıdés. A barátság serdülıkorban szinte kizárólag az azonos nemőekre korlátozódik, mivel az azonos nemőek véleménye, viselkedése a fontos minta. A nemi szerepekkel kapcsolatos társas viselkedések nagy része megfigyelés és gyakorlat útján sajátítandó el. A serdülıkorra jellemzı többek között a kortárs csoportok szervezıdése, a kortársi befolyás növekedése, valamint a barátság fontossága. A kortárscsoporthoz való tartozásban jelentıs szerepe van a szabad választásnak, mert ez jelzi leginkább a serdülık megnövekedett önállóságát környezetük megválasztását illetıen. Leginkább olyan társaságot választanak, ahol magukra találhatnak, ahol hasonló emberekkel találkozhatnak, és ahol a saját dolgaikkal foglalkozhatnak. A kortársakkal való együttlét mértékének és jelentıségének megfelelıen azonban lényegesen erısebbé válik a kortárs csoportok befolyása a fiatalok döntéseire. Ezért is fontos, hogy egy osztályban a tanulás mellett lehetıség legyen közös élmények átélésére és a közösségi lét, a közösségi szerepek gyakorlására. Egy osztályközösség nem tekinthetı ifjúsági közösségnek, mivel az egy formálisan szervezett, készen kapott, hagyományos közösség. Az iskolákban az osztályokon kívül létrejövı ifjúsági közösségek spontán módon, alulról építkezve szervezıdnek, összetartó erejük a benne résztvevık hasonló mentalitásából, életkorából, érdeklıdési körébıl fakad. 10

11 Az ifjúsági közösségekrıl is elmondható, hogy alapvetıen az együttmőködésre épülnek, hiszen ez elengedhetetlen a közösség hatékony mőködéséhez. Ezek a közösségek az ifjúsági korcsoportba tartozók igényei, szükségletei szerint alakulnak meg, és tevékenységein keresztül értékeket közvetítenek a tagok számára. Éppen ezért pozitívan hat a résztvevı tagok személyiségére. Fı értékek közé tartozik a szolidaritás, a civil kezdeményezés, az együttmőködés és az ıszinteség. Ezek az informálisan létrejött közösségek jelentıs közösségi tudattal rendelkeznek, hiszen elmondható róluk, hogy a fiatalok saját szándékából a fiatalok fiataloknak fiatalokkal alakították ki. 8 Azzal, hogy a fiatalok cselekvıen vesznek részt egy közösség életében, nı az önbecsülésük és magabiztosabbá válnak. A közösség további nagy elınye, hogy biztonságot nyújt a fiatalok számára mind fizikailag, mind lelkileg. Egy helyi ifjúsági közösség is mőködhetne, mint önszervezı intézmény egy település életében, és ebben a folyamatban a tanárok, az iskolák és az önkormányzat közvetítı, segítı szerepet játszana. Ebbıl kifolyólag az alulról szervezıdı kezdeményezés által a helyi fiatalok jobban megismerhetnék városukat, bekapcsolódnának és aktívan részt vennének a település életében, mindezzel erısítve polgári szerepüket és azt az érzést, hogy szükség van rájuk. Az ifjúsági közösségfejlesztés egy olyan fejlesztési folyamat, melynek során a fiatalok az igényeik megvalósításához szükséges lehetıségeket felkutatják, és ebben segítségükre vannak településük irányító szervei, civil szervezetek és segítı felnıttek. Az ifjúsági közösségfejlesztés célja a fiatalok önbizalmának erısítése, cselekvési kedvük növelése, a közösség/település iránti felelısségérzet kialakítása, közösségeik önszervezıdésének elısegítése és érdekeik nyilvános megjelenítése. Az ifjúsági közösségfejlesztés révén a fiatalok képesek lesznek bekapcsolódni a település életébe, a helyi kérdések alakításába, amely valódi részvételhez vezet. 9 Az ifjúsági közösségfejlesztés egyik fı célja a fiatalok tudatosabb életre való nevelése. Nagyon fontos, hogy ifjúsági közösségek fejlesztésénél megvalósuljon a tapasztalati tanulás vagyis a tapasztalatok reflexióján keresztül történı logikai híd megteremtése az élmény, a tapasztalás és a hétköznapi élet helyzetei között, hiszen azt a fajta tudást vagyunk képesek leginkább hasznosítani, melyet a saját tapasztalataink alapján szereztünk, és ezáltal az egyén önmaga számára vonhat le konklúziókat. Ezek a tapasztalatok és az ezekbıl levont tanulságok pedig az egyén személye által beépítıdnek a csoport életébe is, mert hozzásegítenek a hétköznapok mind tudatosabb megéléséhez. 8 Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeirıl, 25. oldal 9 Az ifjúsági munka fogalomtára, 35. oldal 11

12 Fontos továbbá, hogy az ifjúsági közösségfejlesztés reális kamaszkori igényekre és problémákra épüljön, mert a fiatalok nyitottabbak és motiváltabbak az aktív szerepvállalásra, ha a meglévı tudásukra alapoz a fejlesztı tevékenység. III.3. A közösségfejlesztés alapelvei Minden szakmában fontos, hogy legyenek alapelvek, amelyek mentén a szakma kialakul és mőködik. A CDX, azaz az Community Development Exchange, az Egyesült Királyságban mőködı közösségfejlesztı szervezetek győjtıszervezete által megfogalmazott értékek a következık: Társadalmi igazságosság az emberek képessé tétele arra, hogy érvényt szerezzenek emberi jogaiknak, kielégítsék szükségleteiket és nagyobb beleszólásuk legyen az életüket befolyásoló döntéshozatali folyamatokba. Részvétel az emberek demokratikus bevonásának elısegítése az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia és a közösen gyakorolt hatalom, valamint a készségek, tudás és tapasztalat alapján. Egyenlıség az olyan egyéni megnyilvánulások, illetve intézményi és társadalmi gyakorlatok megkérdıjelezıdése, melyek diszkriminálják és marginalizálják az embereket. Tanulás az olyan készségek, tudás és szakértelem elismerése, mellyel az emberek hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági, politikai és környezetvédelmi problémák megoldásához, illetve melyeket a folyamat során sajátítanak el. Együttmőködés közös munka a megfelelı tevékenységek meghatározásában és végrehajtásában, a különbözı kultúrák és hozzájárulások kölcsönös tisztelete alapján. 10 A közösségfejlesztés fı alapelvei a részvétel és a bevonás. A részvétel, mint alapelv célja a helyi közösséghez és a társadalomhoz tartozás elısegítése, és hogy az egyén részt vegyen a közös cselekvésben. Hiszen lehetıséget nyújt az emberek számára az, ha tartoznak valahova. Lehetıséget arra, hogy a kialakult kapcsolatok, együttmőködések révén felelısséget vállaljanak, magabiztosak legyenek és cselekvıként vegyenek részt a társadalomban. A részvétel folyamatában az egyén szintjén az egyénnek konkrét céljai vannak, nem csak 10 Paul Henderson: A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata 12

13 sodródik, hanem saját maga vesz részt élete irányításában. Ezáltal a közösségben közös normák, bizalom és szolidaritás a jellemzı. A valahová tartozás a részvételt magát is jelenti: részt veszek annak a helyi közösségnek az életében, ahová tartozom, mert felelısnek érzem magam érte, s alakítom viszonyait, tevékenységét, céljait. 11 A bevonás, mint alapelv lényege, hogy a bevonás szükségességérıl akkor beszélünk, amikor az adott közösség és tagjai alacsony részvételi aktivitást mutatnak. Tehát akkor van rá szükség, amikor az egymás iránti bizalom és szolidaritás gyenge, a kölcsönös segítés, a cselekvı viszonyok száma csekély, a lakosok nem ismerik jogaikat, kötelességeiket, lehetıségeiket és az intézmények elvben értük, gyakorlatilag azonban nélkülük mőködnek. 12 Mindezeket jól összefoglalja a 2004-ben kiadott Budapesti Nyilatkozat, melynek egy részlete így hangzik: A közösségfejlesztés oly módon erısíti meg a civil társadalmat, hogy a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezi elıtérbe a társadalmi-, gazdasági-, és környezetvédelmi irányelvek kialakítása során. A közösségfejlesztés a helyi közösségek képessé tételére törekszik, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szervezıdı közösségeket is. A közösségfejlesztés a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami, magán és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az ıket érintı változások közös meghatározásában és végrehajtásában Vercseg Ilona: A részvétel mint közösségfejlesztési alapelv 12 Uo. 13 Budapesti Nyilatkozat 13

14 IV. A közösségfejlesztés módszerei A közösségfejlesztés módszertana a közösségfejlesztık különbözı technikáiból áll össze. Az angolok a practical theory kifejezést használják, melynek magyar jelentése gyakorlati elmélet. Ennek lényege, hogy az elmélet a gyakorlatból, a gyakorlat során szerzett tapasztalatokból jött létre. A gyakorlat fontosságát helyezi elıtérbe, mert a jártasság alapozza meg az elméletet és ily módon könnyebb is azt megérteni. Természetes, hogy minden közösségfejlesztınek egy idı után kialakul az egyéni stílusa és eszköztára. Ennek a folyamatnak fontos momentuma, amikor a fejlesztı már önmaga számára is értelmezni tudja a közösségi munka mire-valóságát, a számára legfontosabb értékeit, és amikor már bárki kérdésére be tudja mutatni és meg tudja magyarázni, hogy milyen tevékenységet végez a közösségben 14 A közösségfejlesztés során hét fázis figyelhetı meg: 1. kapcsolatfelvétel, a résztvevık bevonása, cselekvı tényezık összegyőjtése; 2. a helyzet feltárása; 3. a közösség véleményének feltárása; 4. a feladatok megtervezése, cselekvési terv készítése; 5. technikák elsajátítása, a közösségek megalakulása; 6. a közösség külsı és belsı kapcsolatainak aktivizálása, érdekérvényesítés; 7. a munka koordinálása, a folyamatok értékelése és a továbblépés tervezése. A közösségfejlesztés fontos elemét képezi az élményszerő egymástól tanulás, melynek során sokkal intenzívebben sajátíthatók el a képességek, mely a résztvevık tudására és tapasztalatára épít. Nagy szerepe van az egyéni ötleteknek és a rögtönzésnek. IV.1. Aktivizáló módszerek Az aktivizáló módszerek nagymértékben elısegítik a résztvevık közötti együttmőködést. Ilyen aktivizáló módszer például az amerikai-svéd mintájú svéd tanulókör, melynek célja a tudásvágy felébresztése. Ezek az önképzıkörök lényegében fórumok, ahol az emberek segíthetnek egymásnak oly módon, hogy megoszthatják tapasztalataikat, tudásukat másokkal azért, hogy közösen változtathassanak nézıpontjaikon, hogy véleményt tudjanak formálni 14 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 103. oldal 14

15 különbözı kérdésekben, megújíthassák, felfrissíthessék gondolkodásukat. Ezek a tanulókörök az aktív polgári nevelés és az önnevelés eszközei. Megemlíteném továbbá a Tankatalógust, melynek célja bizonyítani, hogy mindenhol van hozzáértés és tapasztalat, melyet a helyi közösségek tagjai egymás között értékesíteni tudnak, így segítve egymást és ezzel növelve önszervezıdésüket. Aktivizáló módszerek közé tartozik továbbá: a helyi jelentıs személyiségekkel készített egyéni interjú, mely egyfajta kezdeményezı beszélgetés; az úgynevezett nyilvános beszélgetések, melynek során asztalra kerülnek a felmerülı problémák; a jövımőhely módszere. A módszer elsı fázisában megtörténik az elıkészítés, egyfajta terepszemle. A második fázis a kritika, melynek során röviden meg kell fogalmazni a felmerülı problémákat. Majd következik a fantázia szakasza, amikor is munkacsoportokba rendezıdve fantázia-projektek létrehozása valósul meg. Végül az utolsó fázis a megvalósítás, amikor is a legnagyobb fajsúlyú problémák megoldására kidolgozott projektek létrehozása a cél; a település humán, természeti és gazdasági erıforrásait felmérı és aktivizáló közösségi felmérés. IV.2. Nagyító program A Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése program 1995-ben indult el, melynek célja a résztvevı fiatalok személyiségének és közösségi életének fejlesztése, illetve a résztvevık arra való buzdítása, hogy merjenek és akarjanak önálló, gondolkodó emberekké válni, olyanokká, akik saját véleménnyel és célokkal rendelkeznek, és azokért küzdeni is képesek. 15 Ez egy úgynevezett rövididejő tanulási program, melynek témája lehet: önismeret, kommunikáció, reklám, szenvedélybetegségek, szerelem-párkapcsolat, tolerancia, közösségfejlesztés. Az egy hétvége alatt lezajló képzés célja, hogy minél ösztönzıbben hasson, ezáltal mind érzelmileg mind szellemileg nagy hatással legyen a résztvevıkre, és ez az impulzus hosszú távon is maradandóvá váljon. 15 Gesztes Olympia Vikor Csaba: Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése, 9. oldal 15

16 A program menetének elsı fázisa a pályázat útján történı jelentkezési forma. Ezután történik egy elızetes felmérés, melynek során kialakul egy személyesebb kapcsolat az osztály és a szervezık között, valamint megtörténik a képzéssel kapcsolatos igények felmérése és a tevékenység ismertetése. A program elsı napján megérkezéskor megtörténik a körbevezetés, a bemutatkozás, valamint a diákok és a szervezık által közösen létrehozott szerzıdéskötés, mely teret ad a program rendjének, a kívánságoknak és a szankcióknak. A Nagyító képzések jellegzetes módszere a fıs, véletlenszerően kialakított kiscsoportokban való foglalkozás. A kiscsoportok kialakítása azért is fontos, mert a képzés során a kevés létszámból adódóan bensıségesebb légkör jellemzi, melynek hatására a résztvevık könnyebben megnyílnak, érzelmeik kifejezése és társaik érzelmeinek megértése egyszerőbbé válik. A bizalmi szféra kialakításához elengedhetetlen a csoportvezetı páros rugalmassága és nagyfokú intuíciója. Lényeges kiemelni, hogy a csoportvezetık mindig egy férfi és egy nı, hiszen így a két nem kiegészíti egymást. Fontos tisztázni, hogy a képzés során életbe lép a csoporttitok, mely a teljes körő bizalom megteremtésének egyik feltétele. A nagycsoportos munka már kevésbé intenzíven hat az érzelmekre, mégsem választható el szervesen a kiscsoportos foglalkozástól, mert kölcsönösen befolyásolják egymást, hiszen ez terep lehet bizonyos készségek tágabb körben való gyakorlására, bizonyos tapasztalatok megosztására, érzelmi feszültségek levezetésére, de elıkészítheti, tisztázhatja a kiscsoportos eseményeket is. 16 A csoportos módszerek Kaposi László és Rudas János felosztása szerint: az ismerkedési játékok, melyek már egymást ismerı emberek körében is hasznosan mőködhetnek, hiszen a csoport tagjai új dolgokat tudhatnak meg egymásról; a bizalomjátékok során a cél az egymásrautaltság megtapasztalása; a lazítójátékok/relaxáció, vagyis a csoport ráhangolódása a további játékokra; a koncentrációs játékok, melyek a csoportban jelentkezı fáradékonyságkor hatásosan alkalmazhatók; az interakciós játékok nagyban hozzájárulnak a csoporton belüli kölcsönös viszonyok megállapításához; az ön- és csoportismereti játékok során az egyénnek lehetısége van jobban megismerni önmagát egyrészt az átélt tapasztalatokból levont következtetésekbıl, másrészt a társak visszajelzéseibıl; 16 Gesztes Olympia Vikor Csaba: Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése, 24. oldal 16

17 a csoportos feladatmegoldások a résztvevık közötti együttmőködésre alapoznak és ezáltal erısítik a csoport összetartó erejét; a szituációs vagy szerepjátékok lehetıséget adnak a feszültségcsökkentésre, valamint elısegítik a problémamegoldást, kezdeményezıkészséget teremtenek és fejlesztik a kommunikációs készséget; a záró gyakorlatok csoportos feladatok lezárására törekszenek. A hétvége szerves részét képezi az értékelés, mely több formában történik: egyrészt reflexió útján, mely visszajelzést biztosít mind a diákok mind a szervezık számára; az úgynevezett Öröm- és Bánatfal által, mely helyet biztosít mindenkinek aktuális gondolatai, érzelmei, öröme és bánata kifejezésére; minden képzés végén sor kerül egy közös értékelésre, aminek során nagycsoport keretében sor kerül a hétvége közös értékelésére; a szervezık pedig a résztvevık távozása után egy záró megbeszélés keretében megvitatják a tapasztalatokat és a hátralévı feladatokat. A nap elkezdésének, valamint lezárásának részét képezi az úgynevezett Nap- és Holdköszöntı, melynek során egyfajta ráhangolódás történik az aznapi programokra, valamint este a nap lezárására szolgál. 17

18 V. Miért van szükség közösségfejlesztésre? Az ember születésétıl fogva társas lény. A személyiségformálódás alapvetı folyamataiként a szocializáció és a perszonalizáció folyamatát nagyban segíti az, hogy életünk folyamán számtalan csoport tagjává válhatunk és válunk is. Éppen ezért fontos az olyan közösség kialakítása vagy éppen fejlesztése, amely a fiatalok érdeklıdésének megfelel, rugalmas, és ahol hasonló korú és érdeklıdéső fiatalok vannak jelen. Egy másik lehetséges választ D.E. Poplin fogalmazta meg ma is léteznek azért közösségek, melyeknek tagjai ma is teljes emberként szemlélik egymást, olyanokként, mint akiknek lényegi jelentıségük és értékük, személyiségük van, míg a tömegtársadalom közösség nélkül élı emberei mint silány végeredményre tekintenek egymásra, és nem tulajdonítanak lényegi értéket és jelentıséget a személyiségnek. 17 Tehát ez a megállapítás is azt mutatja, hogy azok az emberek, akik valamilyen közösség tagjai, sokkal jobban tisztelik és elfogadják egymást, és értékként tekintenek a személyiségre. Míg a tömegtársadalomban azok az emberek, akik nem tartoznak semmilyen közösséghez, barátságtalanabbak, nem ismerik fel a lényeges értékeket az emberi kapcsolatokban, és saját magukban sem. Annak, hogy valaki nem tartozik semmilyen közösséghez, súlyos társadalmi kockázata lehet, hiszen ezek a perifériára szorult emberek elidegenednek a társadalomtól. Ezért is szükséges közösséget fejleszteni, mivel így azok az emberek, akik eddig valamilyen okból kifolyólag nem ismerték a közösség adta lehetıségeket, a közösségfejlesztés által személyiségüknek, és ezáltal közösségbeli részvételüknek fejlesztése is megvalósulhat. Továbbá abból a célból, hogy megvalósulhasson a társadalmi folyamatokban való aktív részvétel, mely elısegítheti feltárni a közösségek szükségleteit és azok kielégítésének lehetséges módjait. Ez azért is lenne lényeges, mert egy-egy helyi közösség sokkal jobban, hatékonyabban mőködne, ha a tagok mint önsegítı és önszervezı intézmény vennének részt a helyi problémák megoldásában, és az önkormányzatnak csak egyfajta közvetítı szerepe lenne ebben a folyamatban. És mivel természetesen nem lehet minden helyi problémát helyben orvosolni, ezért az önkormányzat jelentısége sem csökkenne. 17 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 33. oldal 18

19 Közösségfejlesztést több célból is kezdeményezhetünk, de alapvetıen a közösség megerısödése, magasabb szintre emelkedése a cél, mely eredményez(het)i a társadalmi szolidaritás növekedését is. A közösségfejlesztés egy másik nagy lehetısége, hogy a közösségben való részvétel során az egyén megismeri saját magát és a környezetét. Ez azért fontos, mert ez az egyik feltétele az önálló személyiséggé válásnak. A fejlesztés további célja lehet, hogy kielégítse az egyén közösségbe való tartozás iránti szükségleteit, másrészt valamilyen a társadalom számára fontos feladat teljesítése valósuljon meg. A közösségfejlesztés szükségességét alátámasztandó, hogy hosszú távon: a résztvevık képesek lesznek együttmőködni; formalizálódhatnak a helyi törekvések, tehát létrejöhetnek pl. egyesületet, alapítványt stb.; erısödik a résztvevık közötti összefogás; aktív részvételre ösztönöz; növekedik a helyi tudás; felélénkül az egymással való kommunikáció; nı a közösség kohéziós ereje. A közösségfejlesztés által megszerzett tapasztalatok, élmények hosszantartó és mély hatással bírnak az egyénre és a közösségre egyaránt, hiszen ezek a programok elsısorban érzelmileg és lelkileg nagyban hozzájárulnak a résztvevık közösségben betöltött szerepének letisztulásához és önmaguk jobb megismeréséhez. A csoportos tanulás eredményei pedig rendszerint az önismeret, a kommunikáció és az együttmőködés nagymértékő fejlıdése. A közösségfejlesztés az egyén és a közösség által a társadalomra is hatással van, hiszen ez egy oda-vissza igaz láncreakció. Az egyén önismerete és annak fejlesztése hatással van a környezetére, valamint a közösségekre, amelyekbe tartozik, ezáltal megvalósulhat a társadalomban való aktív részvétel. 19

20 VI. Összegzés Véleményem szerint a közösség az együttmőködés legmagasabb szintő formája, melyet autonóm személyiségek szabad akaratukból hoznak létre, és amelynek pozitív értéktartalma van. Éppen a közösségnek ez az értéke és maga a fejlıdés az, amely a közösségfejlesztés mozgatórugója. Úgy vélem, fontos lenne a közösségfejlesztés minél szélesebb körben való megismertetése, mert ennek eredményeként megvalósulhatna az emberek aktívabb polgári részvétele a helyi közösségekben, valamint az iskolában is hasznos lenne, hiszen a közösségfejlesztés által az egyének jobban megismerik egymást és önmagukat is. Ezáltal nem csak egyfajta sodródást érezhetnek át, hanem a közösségfejlesztés hozzásegítheti ıket egy tudatosabb életvitelre is. Napjainkban az iskola vált a serdülıcsoportok legfontosabb szervezıjévé. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az iskolák a tanításon kívül is teremtsenek lehetıségeket a fiatalok számára. Így oldódhatnának az osztályban, a teljesítmények kapcsán kialakult sztereotípiák, növekedne az iskola vonzereje. 18 Véleményem szerint fontos lenne, hogy a fiatalok megtapasztalják az iskolán kívüli képzések elınyeit, hiszen az önismereti tevékenységek által hatékonyabban tudnának részt venni mind az iskolában kialakult közösségük, mind a helyi közösség életében. Természetesen a közösségfejlesztés jótékony hatása nemcsak a fiatalokra vonatkozik. Felnıtt lakosoknál is ugyanolyan hatékonyak a módszerek, hiszen elısegíti többek között a hatékony együttmőködést és konfliktuskezelést. Úgy gondolom, hogy ha a közösségfejlesztés nem is nyújt megoldást minden felmerülı problémára, lényegesen sokat segít egy olyan folyamat elindításában, mely társadalmi, helyi vagy egyéni szinten jelentıs változásokat eredményezhet, hiszen a közösségfejlesztés nem mindenható gyógyír a társadalom problémáira, hanem egyike a lehetséges beavatkozásoknak és erıforrásoknak, amire a közösségeknek szükségük van Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlıdése, 207. oldal 19 Paul Henderson: A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata 20

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap Kisprojektek 2014

Norvég Civil Támogatási Alap Kisprojektek 2014 Norvég Civil Támogatási Alap Kisprojektek 2014 A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Az elsı fordulós pályázatok beadási határideje: 2014. február 27. A második fordulós pályázatok tervezett

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2 Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Könyvbemutató és elıadás a Kiskunhalasi Városi Bíróságon Dr. Fellegi Borbála, PhD. 2009. december 4. Kiinduló kérdéseim

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

Beszámoló. a Magyar Kolping Szövetség Grundtvig Egész Életen át Tartó Tanulási Programja keretében szervezett. Csapatépítı Programról.

Beszámoló. a Magyar Kolping Szövetség Grundtvig Egész Életen át Tartó Tanulási Programja keretében szervezett. Csapatépítı Programról. 1 Beszámoló a Magyar Kolping Szövetség Grundtvig Egész Életen át Tartó Tanulási Programja keretében szervezett Csapatépítı Programról Mottó: Egyedül minden nehéz, együtt semmi sem lehetetlen. (Széchenyi)

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra, Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete. 14/2000.(XI. 15.) számú. rendelete. a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete. 14/2000.(XI. 15.) számú. rendelete. a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 14/2000.(XI. 15.) számú rendelete a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól I. A nagyközség általános jellemzıi, körülményei Kadarkút nagyközség

Részletesebben

A Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái -

A Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái - A Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái - Az Alapítvány A Múzeumok és Látogatók Alapítvány 2004. januárjában azzal az alapvetı célkitőzéssel jött létre,

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Vállalkozói Akadémia

Vállalkozói Akadémia Vállalkozói Akadémia Videoton Képzı Központ 2010-2011. Vállalkozói Akadémia Régrıl ismert az a tény, hogy egy vállalkozás eredményességét és fejlıdıképességét milyen mértékben befolyásolja a vállalkozás

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam: 2007-2013 Költségvetés: 885.000.000 Célcsoport: 13-30 éves fiatalok 2 A Fiatalok

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT FÁBIÁNSEBESTYÉN ÁRPÁDHALOM NAGYTİKE KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT MŐVELİDÉSI HÁZ FÁBIÁNSEBESTYÉN SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2006. 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

Várhalmi Zoltán. ICCR Budapest

Várhalmi Zoltán. ICCR Budapest Migráns gazdaságok Várhalmi Zoltán ICCR Budapest Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület Tartalom Migráns gazdasági klaszterek létrejöttének

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület. Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben

Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület. Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben Európa és a világ országaiban egyre több iskolában alkalmazzák a mediációt - nem keverendő a meditáció (elmélkedés) szóval - mint

Részletesebben

Elıterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának kialakítására, elfogadására

Elıterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának kialakítására, elfogadására Tisztelt Közgyőlés! Elıterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának kialakítására, elfogadására A rendszerváltást követı évek a civil szervezıdések robbanásszerő növekedését, a civil társadalom

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA

SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA Húszéves a szakkollégiumi mozgalom. Történetük folyamán ezen diákközösségek nem csak szellemi centrumokként mőködtek, hanem a szervezıdı civil társadalom csíráit is jelentették. A

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

C i v i l H í r a d ó - H í r l e v é l -

C i v i l H í r a d ó - H í r l e v é l - C i v i l H í r a d ó - H í r l e v é l - 2 0 1 0. m á r c i u s 1 8. Kedves Olvasó! Örömmel küldjük megújult hírlevelünket, reméljük tetszésüket elnyeri. Az új formába öltött hírküldı továbbra is igyekszik

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl A Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány és kuratóriuma elsısorban pályázati támogatások

Részletesebben

A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre

A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre A nemzetközi tapasztalat szerint a sikeres klaszterek megalakulását legjobb esetben az együttmőködésben érintett vállalkozások

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az R. 42. (2) bekezdés szövege helyébe az alábbi szövegezés lép:

Az R. 42. (2) bekezdés szövege helyébe az alábbi szövegezés lép: 11/2010 Bajót Község Önkormányzata Képviselı-testületének rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 10/2007 (IV.26) sz. rendelet módosításáról Bajót község önkormányzat

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány OEFI-konferencia 2007. február 28. Dr. Kovács Gabriella Igazgató, TESZ Alapítvány Témakörök Bemutatkozás Kitekintés Esettanulmány: TESZ pályázati tapasztalatok

Részletesebben

VII. Szöveges beszámoló a Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület 2004. évi közhasznú tevékenységérıl A Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület (továbbiakban: Egyesület) 1999 nyarán jött létre, és a

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról PROACTIVE MANAGEMENT CONSULTING. A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából

A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról PROACTIVE MANAGEMENT CONSULTING. A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából Héjj Tibor ügyvezetı elıadása Budapest, 2009. június 22. Már a középkorban felismerték,

Részletesebben

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community A szélesebb európai szomszédság helyi dimenziói: politikai közösség kialakítása a határon átnyúló együttmőködések gyakorlata és párbeszéd révén (Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Címzetes Fıjegyzıjétıl 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tel: 28/500-666 fax: 28/400-575 Email:jegyzı.aszod@invitel.hu 304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ 1 ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Képviselı-testületének 2012. január 31-i rendkívüli ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat az Üllıi Mozgáskorlátozottak Egyesületével együttmőködési

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE

NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE Nyitnikék Óvoda 1203 Bp. Kossuth L.u.3. E-mail: nyitnikek@nyitnikek.axelero.net OM azonosító: 034710 NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE Gyırné Varga Kornélia Nyitnikék Óvoda vezetıje Elfogadva:

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN Minthogy évek óta a Valeo Csoport kiemelt vállalati és környezeti felelısségének tudatában tevékenykedik, ezt a felelısségét a nemzeti jogszabályok valamint

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Informatikai projektmenedzsment

Informatikai projektmenedzsment Schwarczenberger Istvánné dr.: Informatikai projektmenedzsment Az informatikai projektek sikeres végrehajtásához megfelelı projektvezetési technikát kell alkalmaznunk, egyébként nem számíthatunk a határidık

Részletesebben

A szív-érrendszeri prevenció és az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Dr. Sági Zsolt igazgató NFÜ HEP IH

A szív-érrendszeri prevenció és az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Dr. Sági Zsolt igazgató NFÜ HEP IH A szív-érrendszeri prevenció és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dr. Sági Zsolt igazgató NFÜ HEP IH ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés Társadalmi megújulás Környezeti és energetikai

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben 1. Általános rendelkezések (1) A Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) nonprofit jogi személy. Alapítói az Alapszabály 1.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok

Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok Készítették: Salamon Hugó és Molnár Zsolt, a KONETT Team tanácsadói

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e a közmővelıdési tevékenység helyi feladatairól és támogatásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete

Részletesebben

Non-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül

Non-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül Non-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül 2009. június 22. 1 Voluntarius = Hajlandó Személyes szabad akaratból Anyagi ellenszolgáltatás nélkül Szabadidejét áldozni egy ügyért Egy közös jó

Részletesebben

XX. SEGÉDLET A NONPROFIT SZERVEZETEK FEJLESZTÉSÉHEZ 4 LÉPCSİS MODELL. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

XX. SEGÉDLET A NONPROFIT SZERVEZETEK FEJLESZTÉSÉHEZ 4 LÉPCSİS MODELL. a Társadalmi Megújulás Operatív Program XX. SEGÉDLET A NONPROFIT SZERVEZETEK FEJLESZTÉSÉHEZ 4 LÉPCSİS MODELL a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Régió www.maltai.hu VELED ÉRTED PROJEKT VELED ÉRTED PROJEKT 2008/2009. Célcsoport: a szabadidejüket a gyıri a plázákban, vagy azok környékén töltı

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

Bevezetı, helyzetelemzés

Bevezetı, helyzetelemzés Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 5/2002./VI.26./ számú önkormányzati rendelete a közmővelıdésrıl a módosításáról szóló 16/2007.(IX.26.) és a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel egységes

Részletesebben

Innopod vezető-fejlesztési modell

Innopod vezető-fejlesztési modell Az Innopod vezetőképzési programjai a cégünk magkompetenciájába tartozó képzések halmaza. Építünk az ügyfeleink szervezeti felépítéséből származó vezetői sajátosságokra, az egyén felkészültségére és kompetenciáira,

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Rövid összefoglalás a projektrıl:

Rövid összefoglalás a projektrıl: Rövid összefoglalás a projektrıl: B.-A.-Z. megye könyvtárainak konzorciumban megvalósuló fejlesztése, melynek eredményeként bıvülnek a szolgáltatások és széles kör számára elérhetıvé válnak. Egységes,

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben