Szakdolgozat. Márkus Dóra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Márkus Dóra"

Átírás

1 Szakdolgozat Márkus Dóra 1

2 Schola Europa Akadémia Szakközépiskola a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együttmőködésben Közösségfejlesztés Konzulens tanár: Szőcs István Készítette: Márkus Dóra Ifjúságsegítı szak Budapest Piliscsaba,

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 II. A közösségfejlesztés története 5 II.1. Anglia és Amerika 5 II.2. Magyarország 6 III. Mi a közösségfejlesztés? 8 III.1. Mit nevezünk közösségnek? 8 III.2. Ifjúsági közösség 10 III.3. A közösségfejlesztés alapelvei 12 IV. A közösségfejlesztés módszerei 14 IV.1. Aktivizáló módszerek 14 IV.2. Nagyító program 15 V. Miért van szükség közösségfejlesztésre? 19 VI. Összegzés 20 Felhasznált irodalom 21 3

4 I. Bevezetés Dolgozatomban a közösségfejlesztéssel fogok foglalkozni. Elsı lépésként megvizsgálom kialakulásának történetét, majd ezek után érintem a közösségfejlesztés fontosabb állomásait, igyekezvén definiálni, hogy mit értünk közösségfejlesztés alatt. Ennek eléréséhez úgy vélem fontos, hogy megvizsgáljuk, mi is a közösség, milyen sajátosságokkal rendelkezik és melyek az ismérvei. Ezen belül is megvizsgálom az ifjúsági közösségek jellemzıit, az ifjúsági közösségfejlesztés sajátosságait, és annak hatását mind az egyénre, mind a környezetére nézve. Továbbá kutatom, miért is van szükség arra, hogy az egyén közösségbe tartozzon. Ehhez fontosnak tartom ismertetni azt is, milyen módszerekkel foglalkozik a közösségfejlesztés, hiszen ezen alapszik az egész sikeressége. És minthogy a módszertan esetenként eltérı, konkrét példaként kiemelem a már 1995 óta személyiség- és közösségfejlesztéssel foglalkozó Nagyító Alapítvány metódusait. Az alapítvány olyan módszereket és eszközöket hív segítségül, amelyek révén beindulnak bizonyos önismereti és csoportdinamikai folyamatok, ezek pedig az egyén személyiségét és a közösség összetartó erejét is képesek növelni, nagyítani. 1 Végül dolgozatom lezárásaként azt vizsgálom, miért van szükség napjainkban közösségfejlesztésre és hogy ez milyen jótékony hatással van az egyénre. Véleményem szerint a közösségfejlesztésre való igény hazánkban is megvan, azonban ez még nem eléggé elterjedt. Fontosnak tartom a közösségfejlesztést, mert úgy vélem, hogy építı hatással van a személyiségre, ezáltal a közösségek életére is, hiszen a kettı folyamatos kölcsönhatásban áll egymással. Úgy gondolom, hogy jelentıs szerepet kellene kapnia hazánkban legfıképpen az ifjúsági közösségfejlesztésnek, ezáltal az egyén életének korai szakaszában elsajátíthat bizonyos önismereti, kommunikációs és együttmőködési módszereket, mellyel hatékonyabbá teheti saját, valamint helyi közösségének életét is. 1 Gesztes Olympia Vikor Csaba: Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése, 10. oldal 4

5 II. A közösségfejlesztés története II.1. Anglia és Amerika A közösségfejlesztés kialakulása és elterjedése elsısorban az angol és az amerikai történethez kapcsolódik. Az angol közösségfejlesztés történelmének fontos kiindulópontja az 1884-ben induló settlement mozgalom volt, melynek székhelyéül az észak-londoni Toynbee Hall szolgált. Ezek a settlement-házak olyan közösségi-szociális központok voltak, amelyek a kor szintjén fogalmazták meg és szervezték meg a késıbb szakosodó, önálló intézményrendszert kiépítı oktatási, kulturális, szabadidıs, sport-, egészségügyi és szociális tevékenységeket. 2 Az 1930-as, valamint késıbb az 1950-es évek Angliájában a közösségfejlesztés fıként a lakásügyi programokkal volt összefüggésben. Az akkori közösségfejlesztık egyfajta közösségi szellem kialakítását, az új lakónegyedekbe költözött emberek közösséggé formálását tőzte ki célul. A szakma történetében jelentıs szerepe van az Anglia gyarmatain végzett közösségfejlesztı munkának is, hiszen az ott zajló tevékenység eredményei felhasználásra kerültek késıbbi fejlesztési munkákban. A közösségi intézményrendszer Amerikában alulról szervezıdve jött létre, így a kisebb állami befolyásolás eredményeként sokkal önállóbbak és önszervezıdıbbek voltak. A settlement-mozgalmak 1889-tıl Amerikában is meghonosodtak, ennek alapjaként J. Adams és G. Starr megalapították a Hull Házat. Az 1990-es évek elején végzett közösségszervezıi munka hasonlóságokat mutat az angolokéval, mivel a lakóközösségek társadalmi problémáinak megoldására irányuló törekvés volt a fı cél. A XIX. század második felétıl azonban a rohamosan zajló városiasodás okozta a legfıbb problémát, mert a vidékrıl a városokba települt emberek többnyire nyomorban, teljesen elszegényedve éltek. E probléma megoldására új kormányzati szervezetek alakultak, melyek többnyire pénzsegélyek és szociális szolgáltatások formájában segítettek a rászorulókon. Az ENSZ által szorgalmazott közösségfejlesztési programok az 1950-es években indultak a harmadik világ országaiban. Az alapgondolat az volt, hogy az érintettek ébredjenek rá és öntsék szavakba problémáikat. 2 Vercseg Ilona: Közösségfejlesztı leckék kezdıknek és haladóknak, 13. oldal 5

6 Az es években már létrejöttek új intézmények és önkéntes csoportok is tanácsadás céljából. Az 1990es években Európában a szegénység volt a legnagyobb probléma, erre kerestek megoldásokat szociális és közösségfejlesztı programokon, projekteken keresztül. Az elsı, több országot átfogó közösségfejlesztı program az Európai Unió Szegénység Programja, melynek alapelvei: - multidimenzionális megközelítés - partneri viszony - részvétel Mai szakemberek szerint a közösségfejlesztés kialakulásának három eredete van: 1) Az önsegítés és a szolidaritás mikroszintő világa, melyben a közösségi tevékenység elsısorban a rokonok és a szomszédok körében zajlik. 2) A kölcsönös segítség szervezett, mezoszintő világa, azaz az egyesületek, ipartestületek, civil szervezıdések segítségnyújtásának már formalizált cselekvési tere. 3) A filantrópok tevékenysége, azaz akik beavatkoztak a kevésbé szerencsések életébe, azért, hogy közösen együtt dolgozva kialakítsanak egy szerencsésebb jövıt. 3 II.2. Magyarország Magyarországon a kulturális és közmővelıdési területrıl indult el a közösségfejlesztıi munka. A magyarországi közösségfejlesztés történetében is megjelentek az 1970-es években az ún. settlement-házak tevékenységéhez hasonló mővelıdési otthonok. Az iparosodás során bekövetkezett városiasodás hazánkban is súlyos problémákat eredményezett csakúgy, mint a fent említett országokban. A problémák felmerülésével egyetemben azonban megszervezıdött a civil társadalom is. Demokratikus társadalom hiányában azonban nem sikerült kellı befolyást gyakorolni a hatalomra, így az újszerő megoldásokat az állam nem ismerte el. A hazai történet hátránya a döntéshozatali szervezetek által támogatott széleskörő alulról építkezés hiányossága. Ez a hiány jobbára mind a mai napig fennáll. Hazánkban civil szervezeteket 1980-tól egyre többen hoztak létre, majd 1987-tıl ismét lehetségessé vált alapítványok létrehozása is ben elıször pedig sor került törvényi szabályozásra is. A 3 Kriston Renáta: Közösségfejlesztés története dióhéjban -. Székesfehérvári Civil Érdekegyeztetı Fórum 6

7 kilencvenes évekre már elfogadottá váltak az önkéntes csoportosulások. Napjainkban pedig egyre inkább megtörténik a felismerés a helyben születı megoldások és az állampolgárok helyi közösségben való aktív részvételének fontossága iránt. A közösségfejlesztés épülı hazai rendszerének alapjaként 1989-ben megalakult a Közösségfejlesztık Egyesülete, mely országosan fejti ki tevékenységét. Hazánkban a közösségfejlesztést képviselık elsısorban a helyi társadalmak demokratikus önszervezıdésére és együttmőködésére helyezik a hangsúlyt. 4 Ennek célja, hogy megszülessen és megerısödjön a nonprofit szektor, vagyis legyenek helyi közösségek, amelyek strukturálják a helyi társadalmakat. Ezáltal az állampolgárok egyre inkább meg tudják határozni céljaikat, hiszen egyre többször vesznek részt cselekvıen a helyi folyamatokban, ezáltal mind jobban felismerik érdekeiket, s ennek megvalósítása érdekében tudnak cselekedni. Célja elérése érdekében az Egyesület a következı mőködési formákat honosította meg: fórumok szervezése; a nyilvánosság szervezése a Parola-füzeteken és a Civil Rádión keresztül; képzések szervezése; hálózatépítés; közösségi adattár létrehozása; külföldi kapcsolatok kiépítése. A hazai közösségfejlesztés napjainkban növekvı mértékben közelít a nyugat-európaihoz. Ennek okai: az új rendszer kiépülésébıl fakadó új típusú problémák megjelenése; az európai trendek térhódítása; a hazai szociális munkában kifejlıdött nyitás a közösségi munka felé. 4 Kriston Renáta: Közösségfejlesztés története dióhéjban. Székesfehérvári Civil Érdekegyeztetı Fórum 7

8 III. Mi a közösségfejlesztés? A közösségfejlesztés olyan társadalomfejlesztési gyakorlat, mely a legkülönbözıbb társadalmi problémákra, lehetıségekre az emberek szőkebb-tágabb csoportjainak közös fellépésében, közösségi problémamegoldások kiérlelésében hisz, ezeket a folyamatokat támogatja. 5 A meghatározásból is látszik, hogy a közösségfejlesztésnek a legalapvetıbb elve és célja az aktív részvétel, az emberek bevonása a problémák megoldásának folyamatába. Így akár iskolai, akár helyi szinten olyan együttmőködés kezdıdhet el, mely egyúttal jobban összekovácsolhatja az embereket, és melynek során szívesebben vesznek részt az ıket érintı problémák megoldásában vagy akár a problémák kialakulásának megelızésében. Ilyen módon minden közösségfejlesztı tevékenység egyúttal hozzájárul a társadalom fejlıdéséhez is, hiszen az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlıség és a sokszínőség elfogadását érvényesíti. III.1. Mi a közösség? A közösségfejlesztés alapvetı eleme maga a közösség, ami egy széleskörően használt fogalom, mely kifejezhet embercsoportot (ifjúsági, amatır közösség); minıséget (közösségi, közösséghiányos); lokalitást (helyi vagy faluközösség); közös alkotást (közösségi színház); érzést, szándékot; képességet, az együttmőködésre (közösségi ember); gazdálkodási formát; azonos eszmék, célok, azonos értékrend vállalását; etnikai és kulturális értékekhez tartozást; nemzeti állami politikai együvé tartozást. 6 Elsısorban a közösség és a csoport fogalma közti különbségeket szeretném bemutatni. Robert K. Merton szociológus a csoportot szorosabb köteléknek tartja a közösségnél. Ezen vélemény szerint azonban és ennek alátámasztására a szakirodalomban több meghatározás is található a közösségnek jelentısebb értéktartalma van, ez a csoportnak már egy magasabb, minıségibb szintjét képezi. Ez jól látszik A.V. Petrovszkij csoporton belüli személyközi kapcsolatok tevékenységben való közvetítettségének elmélete -ben is, mely szerint egy csoport fejlıdésében különbözı szintek, rétegek különíthetık el: 1. Az elsı réteg a diffúz, halmaz jellegő csoportnak felel meg 5 Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeirıl, 146. oldal 6 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 29. oldal 8

9 2. A második, középsı réteg, ahol a közösség mérhetı változói, a kollektív önmeghatározás, az értékorientációs alapon létrejött egység, valamint a tényleges csoportalapú érzelmi azonosulás élnek és hatnak 3. Végül a közösségi lét voltaképpeni reprezentáns rétege tárul elénk: a mag, melyben a közösség mint az értékek realizálója és közvetítıje teremti és ırzi meg önmagát Vagyis egy közösség állhat egy csoportból, de lehet több csoport egysége, mivel egy csoportba véletlenszerően kerülünk be (mint pl. egy iskolai osztályba), míg egy közösség tagjának lenni már tudatos választás eredménye. A közösség további fontos ismérve a mi-tudat, vagyis a közösségi érzés tudatának kialakulása. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a közösen szerzett élmények a társas tevékenység során és ezáltal a közösség összetartó ereje is erısödik. A közösségeknek van egyfajta hiánypótló funkciója is, mivel azzal, hogy egy közösség tagjává válunk, olyan tulajdonságokkal leszünk felruházva, melyek a társadalom fejlesztését, a társadalmi hiányok visszaszorítását szolgálják, valamint a résztvevık és környezetük életét is pozitívan befolyásolja. Ilyen lehet például a minden közösségben szükségszerően elıforduló konfliktus, mely egy jól mőködı közösségben is meglévı jelenség. Ennek legnagyobb haszna abban rejlik, hogy a konfliktusok által fejlıdnek az önismereti és szociális képességek. Egy jól mőködı közösség ismérvei: a kooperáció képessége, hiszen egy közösség akkor mőködhet igazán jól, ha a tagjai összefognak, együtt tudnak mőködni és dolgozni fontos továbbá a nyílt, tiszta kommunikáció annak érdekében, hogy a feladatok és a problémák kellıképpen átláthatóak legyenek, és a felmerülı kérdéseket meg tudják beszélni az egymásért való felelısségvállalás és egymás segítése. A közösség valóban értéktartalommal bíró fogalom, s számunkra ez a minıség emberek közös és szabadon meghatározott tartalmú cselekvése önmaguk boldogulása, érvényesítése, helyzetük javítása érdekében, mely közvetve a közjót is gyarapítja. 7 7 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 53. oldal 9

10 III.2. Ifjúsági közösség Az egyén egyszerre több közösség tagja lehet, így tehát a fiatalok is többfajta közösségbe tartozhatnak, és ezek a közösségek sokfélék lehetnek, ilyenek pl. a baráti közösségek vagy az internetes közösségek stb. Azt, hogy az egyén melyik közösség tagjává szeretne válni nemcsak a közösségbe való tartozás szükséglete befolyásolja, hanem jelentıs mértékben az is, hogy az érdekek és az értékek közösek legyenek. Az ifjúsági közösségeknél figyelhetı meg a legintenzívebben, hogy egy közösség milyen nagy hatással van az egyénre. Ez persze fordítva is igaz, hiszen a közösséget egyének alkotják, személyiségüknek pedig jelentıs formáló ereje van. Az ifjúsági közösségekre jellemzı, hogy megalakulásuk színtere az iskola, mely jelentıs szerepet játszik az egyén életében, de jellemzıen a társadalmi szintő oktatás és nevelés feladatát látja el. Mivel a serdülıkor kezdetén elindul a felnıttektıl való függetlenedés folyamata, ezért egyre jelentısebb szerepe van a kortárscsoportok kialakulásának, és így a kortársakkal eltöltött idı is egyre nı. A szülıktıl való eltávolodást a függetlenségigény és a kortársakkal való kapcsolat erısödése jellemzi. A serdülıkorban megváltoznak a baráti kapcsolattal szemben támasztott igények, egyre fontosabbá válik a szolidaritás, az érzelmi támasz és az elkötelezıdés. A barátság serdülıkorban szinte kizárólag az azonos nemőekre korlátozódik, mivel az azonos nemőek véleménye, viselkedése a fontos minta. A nemi szerepekkel kapcsolatos társas viselkedések nagy része megfigyelés és gyakorlat útján sajátítandó el. A serdülıkorra jellemzı többek között a kortárs csoportok szervezıdése, a kortársi befolyás növekedése, valamint a barátság fontossága. A kortárscsoporthoz való tartozásban jelentıs szerepe van a szabad választásnak, mert ez jelzi leginkább a serdülık megnövekedett önállóságát környezetük megválasztását illetıen. Leginkább olyan társaságot választanak, ahol magukra találhatnak, ahol hasonló emberekkel találkozhatnak, és ahol a saját dolgaikkal foglalkozhatnak. A kortársakkal való együttlét mértékének és jelentıségének megfelelıen azonban lényegesen erısebbé válik a kortárs csoportok befolyása a fiatalok döntéseire. Ezért is fontos, hogy egy osztályban a tanulás mellett lehetıség legyen közös élmények átélésére és a közösségi lét, a közösségi szerepek gyakorlására. Egy osztályközösség nem tekinthetı ifjúsági közösségnek, mivel az egy formálisan szervezett, készen kapott, hagyományos közösség. Az iskolákban az osztályokon kívül létrejövı ifjúsági közösségek spontán módon, alulról építkezve szervezıdnek, összetartó erejük a benne résztvevık hasonló mentalitásából, életkorából, érdeklıdési körébıl fakad. 10

11 Az ifjúsági közösségekrıl is elmondható, hogy alapvetıen az együttmőködésre épülnek, hiszen ez elengedhetetlen a közösség hatékony mőködéséhez. Ezek a közösségek az ifjúsági korcsoportba tartozók igényei, szükségletei szerint alakulnak meg, és tevékenységein keresztül értékeket közvetítenek a tagok számára. Éppen ezért pozitívan hat a résztvevı tagok személyiségére. Fı értékek közé tartozik a szolidaritás, a civil kezdeményezés, az együttmőködés és az ıszinteség. Ezek az informálisan létrejött közösségek jelentıs közösségi tudattal rendelkeznek, hiszen elmondható róluk, hogy a fiatalok saját szándékából a fiatalok fiataloknak fiatalokkal alakították ki. 8 Azzal, hogy a fiatalok cselekvıen vesznek részt egy közösség életében, nı az önbecsülésük és magabiztosabbá válnak. A közösség további nagy elınye, hogy biztonságot nyújt a fiatalok számára mind fizikailag, mind lelkileg. Egy helyi ifjúsági közösség is mőködhetne, mint önszervezı intézmény egy település életében, és ebben a folyamatban a tanárok, az iskolák és az önkormányzat közvetítı, segítı szerepet játszana. Ebbıl kifolyólag az alulról szervezıdı kezdeményezés által a helyi fiatalok jobban megismerhetnék városukat, bekapcsolódnának és aktívan részt vennének a település életében, mindezzel erısítve polgári szerepüket és azt az érzést, hogy szükség van rájuk. Az ifjúsági közösségfejlesztés egy olyan fejlesztési folyamat, melynek során a fiatalok az igényeik megvalósításához szükséges lehetıségeket felkutatják, és ebben segítségükre vannak településük irányító szervei, civil szervezetek és segítı felnıttek. Az ifjúsági közösségfejlesztés célja a fiatalok önbizalmának erısítése, cselekvési kedvük növelése, a közösség/település iránti felelısségérzet kialakítása, közösségeik önszervezıdésének elısegítése és érdekeik nyilvános megjelenítése. Az ifjúsági közösségfejlesztés révén a fiatalok képesek lesznek bekapcsolódni a település életébe, a helyi kérdések alakításába, amely valódi részvételhez vezet. 9 Az ifjúsági közösségfejlesztés egyik fı célja a fiatalok tudatosabb életre való nevelése. Nagyon fontos, hogy ifjúsági közösségek fejlesztésénél megvalósuljon a tapasztalati tanulás vagyis a tapasztalatok reflexióján keresztül történı logikai híd megteremtése az élmény, a tapasztalás és a hétköznapi élet helyzetei között, hiszen azt a fajta tudást vagyunk képesek leginkább hasznosítani, melyet a saját tapasztalataink alapján szereztünk, és ezáltal az egyén önmaga számára vonhat le konklúziókat. Ezek a tapasztalatok és az ezekbıl levont tanulságok pedig az egyén személye által beépítıdnek a csoport életébe is, mert hozzásegítenek a hétköznapok mind tudatosabb megéléséhez. 8 Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeirıl, 25. oldal 9 Az ifjúsági munka fogalomtára, 35. oldal 11

12 Fontos továbbá, hogy az ifjúsági közösségfejlesztés reális kamaszkori igényekre és problémákra épüljön, mert a fiatalok nyitottabbak és motiváltabbak az aktív szerepvállalásra, ha a meglévı tudásukra alapoz a fejlesztı tevékenység. III.3. A közösségfejlesztés alapelvei Minden szakmában fontos, hogy legyenek alapelvek, amelyek mentén a szakma kialakul és mőködik. A CDX, azaz az Community Development Exchange, az Egyesült Királyságban mőködı közösségfejlesztı szervezetek győjtıszervezete által megfogalmazott értékek a következık: Társadalmi igazságosság az emberek képessé tétele arra, hogy érvényt szerezzenek emberi jogaiknak, kielégítsék szükségleteiket és nagyobb beleszólásuk legyen az életüket befolyásoló döntéshozatali folyamatokba. Részvétel az emberek demokratikus bevonásának elısegítése az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia és a közösen gyakorolt hatalom, valamint a készségek, tudás és tapasztalat alapján. Egyenlıség az olyan egyéni megnyilvánulások, illetve intézményi és társadalmi gyakorlatok megkérdıjelezıdése, melyek diszkriminálják és marginalizálják az embereket. Tanulás az olyan készségek, tudás és szakértelem elismerése, mellyel az emberek hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági, politikai és környezetvédelmi problémák megoldásához, illetve melyeket a folyamat során sajátítanak el. Együttmőködés közös munka a megfelelı tevékenységek meghatározásában és végrehajtásában, a különbözı kultúrák és hozzájárulások kölcsönös tisztelete alapján. 10 A közösségfejlesztés fı alapelvei a részvétel és a bevonás. A részvétel, mint alapelv célja a helyi közösséghez és a társadalomhoz tartozás elısegítése, és hogy az egyén részt vegyen a közös cselekvésben. Hiszen lehetıséget nyújt az emberek számára az, ha tartoznak valahova. Lehetıséget arra, hogy a kialakult kapcsolatok, együttmőködések révén felelısséget vállaljanak, magabiztosak legyenek és cselekvıként vegyenek részt a társadalomban. A részvétel folyamatában az egyén szintjén az egyénnek konkrét céljai vannak, nem csak 10 Paul Henderson: A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata 12

13 sodródik, hanem saját maga vesz részt élete irányításában. Ezáltal a közösségben közös normák, bizalom és szolidaritás a jellemzı. A valahová tartozás a részvételt magát is jelenti: részt veszek annak a helyi közösségnek az életében, ahová tartozom, mert felelısnek érzem magam érte, s alakítom viszonyait, tevékenységét, céljait. 11 A bevonás, mint alapelv lényege, hogy a bevonás szükségességérıl akkor beszélünk, amikor az adott közösség és tagjai alacsony részvételi aktivitást mutatnak. Tehát akkor van rá szükség, amikor az egymás iránti bizalom és szolidaritás gyenge, a kölcsönös segítés, a cselekvı viszonyok száma csekély, a lakosok nem ismerik jogaikat, kötelességeiket, lehetıségeiket és az intézmények elvben értük, gyakorlatilag azonban nélkülük mőködnek. 12 Mindezeket jól összefoglalja a 2004-ben kiadott Budapesti Nyilatkozat, melynek egy részlete így hangzik: A közösségfejlesztés oly módon erısíti meg a civil társadalmat, hogy a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezi elıtérbe a társadalmi-, gazdasági-, és környezetvédelmi irányelvek kialakítása során. A közösségfejlesztés a helyi közösségek képessé tételére törekszik, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szervezıdı közösségeket is. A közösségfejlesztés a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami, magán és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az ıket érintı változások közös meghatározásában és végrehajtásában Vercseg Ilona: A részvétel mint közösségfejlesztési alapelv 12 Uo. 13 Budapesti Nyilatkozat 13

14 IV. A közösségfejlesztés módszerei A közösségfejlesztés módszertana a közösségfejlesztık különbözı technikáiból áll össze. Az angolok a practical theory kifejezést használják, melynek magyar jelentése gyakorlati elmélet. Ennek lényege, hogy az elmélet a gyakorlatból, a gyakorlat során szerzett tapasztalatokból jött létre. A gyakorlat fontosságát helyezi elıtérbe, mert a jártasság alapozza meg az elméletet és ily módon könnyebb is azt megérteni. Természetes, hogy minden közösségfejlesztınek egy idı után kialakul az egyéni stílusa és eszköztára. Ennek a folyamatnak fontos momentuma, amikor a fejlesztı már önmaga számára is értelmezni tudja a közösségi munka mire-valóságát, a számára legfontosabb értékeit, és amikor már bárki kérdésére be tudja mutatni és meg tudja magyarázni, hogy milyen tevékenységet végez a közösségben 14 A közösségfejlesztés során hét fázis figyelhetı meg: 1. kapcsolatfelvétel, a résztvevık bevonása, cselekvı tényezık összegyőjtése; 2. a helyzet feltárása; 3. a közösség véleményének feltárása; 4. a feladatok megtervezése, cselekvési terv készítése; 5. technikák elsajátítása, a közösségek megalakulása; 6. a közösség külsı és belsı kapcsolatainak aktivizálása, érdekérvényesítés; 7. a munka koordinálása, a folyamatok értékelése és a továbblépés tervezése. A közösségfejlesztés fontos elemét képezi az élményszerő egymástól tanulás, melynek során sokkal intenzívebben sajátíthatók el a képességek, mely a résztvevık tudására és tapasztalatára épít. Nagy szerepe van az egyéni ötleteknek és a rögtönzésnek. IV.1. Aktivizáló módszerek Az aktivizáló módszerek nagymértékben elısegítik a résztvevık közötti együttmőködést. Ilyen aktivizáló módszer például az amerikai-svéd mintájú svéd tanulókör, melynek célja a tudásvágy felébresztése. Ezek az önképzıkörök lényegében fórumok, ahol az emberek segíthetnek egymásnak oly módon, hogy megoszthatják tapasztalataikat, tudásukat másokkal azért, hogy közösen változtathassanak nézıpontjaikon, hogy véleményt tudjanak formálni 14 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 103. oldal 14

15 különbözı kérdésekben, megújíthassák, felfrissíthessék gondolkodásukat. Ezek a tanulókörök az aktív polgári nevelés és az önnevelés eszközei. Megemlíteném továbbá a Tankatalógust, melynek célja bizonyítani, hogy mindenhol van hozzáértés és tapasztalat, melyet a helyi közösségek tagjai egymás között értékesíteni tudnak, így segítve egymást és ezzel növelve önszervezıdésüket. Aktivizáló módszerek közé tartozik továbbá: a helyi jelentıs személyiségekkel készített egyéni interjú, mely egyfajta kezdeményezı beszélgetés; az úgynevezett nyilvános beszélgetések, melynek során asztalra kerülnek a felmerülı problémák; a jövımőhely módszere. A módszer elsı fázisában megtörténik az elıkészítés, egyfajta terepszemle. A második fázis a kritika, melynek során röviden meg kell fogalmazni a felmerülı problémákat. Majd következik a fantázia szakasza, amikor is munkacsoportokba rendezıdve fantázia-projektek létrehozása valósul meg. Végül az utolsó fázis a megvalósítás, amikor is a legnagyobb fajsúlyú problémák megoldására kidolgozott projektek létrehozása a cél; a település humán, természeti és gazdasági erıforrásait felmérı és aktivizáló közösségi felmérés. IV.2. Nagyító program A Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése program 1995-ben indult el, melynek célja a résztvevı fiatalok személyiségének és közösségi életének fejlesztése, illetve a résztvevık arra való buzdítása, hogy merjenek és akarjanak önálló, gondolkodó emberekké válni, olyanokká, akik saját véleménnyel és célokkal rendelkeznek, és azokért küzdeni is képesek. 15 Ez egy úgynevezett rövididejő tanulási program, melynek témája lehet: önismeret, kommunikáció, reklám, szenvedélybetegségek, szerelem-párkapcsolat, tolerancia, közösségfejlesztés. Az egy hétvége alatt lezajló képzés célja, hogy minél ösztönzıbben hasson, ezáltal mind érzelmileg mind szellemileg nagy hatással legyen a résztvevıkre, és ez az impulzus hosszú távon is maradandóvá váljon. 15 Gesztes Olympia Vikor Csaba: Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése, 9. oldal 15

16 A program menetének elsı fázisa a pályázat útján történı jelentkezési forma. Ezután történik egy elızetes felmérés, melynek során kialakul egy személyesebb kapcsolat az osztály és a szervezık között, valamint megtörténik a képzéssel kapcsolatos igények felmérése és a tevékenység ismertetése. A program elsı napján megérkezéskor megtörténik a körbevezetés, a bemutatkozás, valamint a diákok és a szervezık által közösen létrehozott szerzıdéskötés, mely teret ad a program rendjének, a kívánságoknak és a szankcióknak. A Nagyító képzések jellegzetes módszere a fıs, véletlenszerően kialakított kiscsoportokban való foglalkozás. A kiscsoportok kialakítása azért is fontos, mert a képzés során a kevés létszámból adódóan bensıségesebb légkör jellemzi, melynek hatására a résztvevık könnyebben megnyílnak, érzelmeik kifejezése és társaik érzelmeinek megértése egyszerőbbé válik. A bizalmi szféra kialakításához elengedhetetlen a csoportvezetı páros rugalmassága és nagyfokú intuíciója. Lényeges kiemelni, hogy a csoportvezetık mindig egy férfi és egy nı, hiszen így a két nem kiegészíti egymást. Fontos tisztázni, hogy a képzés során életbe lép a csoporttitok, mely a teljes körő bizalom megteremtésének egyik feltétele. A nagycsoportos munka már kevésbé intenzíven hat az érzelmekre, mégsem választható el szervesen a kiscsoportos foglalkozástól, mert kölcsönösen befolyásolják egymást, hiszen ez terep lehet bizonyos készségek tágabb körben való gyakorlására, bizonyos tapasztalatok megosztására, érzelmi feszültségek levezetésére, de elıkészítheti, tisztázhatja a kiscsoportos eseményeket is. 16 A csoportos módszerek Kaposi László és Rudas János felosztása szerint: az ismerkedési játékok, melyek már egymást ismerı emberek körében is hasznosan mőködhetnek, hiszen a csoport tagjai új dolgokat tudhatnak meg egymásról; a bizalomjátékok során a cél az egymásrautaltság megtapasztalása; a lazítójátékok/relaxáció, vagyis a csoport ráhangolódása a további játékokra; a koncentrációs játékok, melyek a csoportban jelentkezı fáradékonyságkor hatásosan alkalmazhatók; az interakciós játékok nagyban hozzájárulnak a csoporton belüli kölcsönös viszonyok megállapításához; az ön- és csoportismereti játékok során az egyénnek lehetısége van jobban megismerni önmagát egyrészt az átélt tapasztalatokból levont következtetésekbıl, másrészt a társak visszajelzéseibıl; 16 Gesztes Olympia Vikor Csaba: Nagyító Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése, 24. oldal 16

17 a csoportos feladatmegoldások a résztvevık közötti együttmőködésre alapoznak és ezáltal erısítik a csoport összetartó erejét; a szituációs vagy szerepjátékok lehetıséget adnak a feszültségcsökkentésre, valamint elısegítik a problémamegoldást, kezdeményezıkészséget teremtenek és fejlesztik a kommunikációs készséget; a záró gyakorlatok csoportos feladatok lezárására törekszenek. A hétvége szerves részét képezi az értékelés, mely több formában történik: egyrészt reflexió útján, mely visszajelzést biztosít mind a diákok mind a szervezık számára; az úgynevezett Öröm- és Bánatfal által, mely helyet biztosít mindenkinek aktuális gondolatai, érzelmei, öröme és bánata kifejezésére; minden képzés végén sor kerül egy közös értékelésre, aminek során nagycsoport keretében sor kerül a hétvége közös értékelésére; a szervezık pedig a résztvevık távozása után egy záró megbeszélés keretében megvitatják a tapasztalatokat és a hátralévı feladatokat. A nap elkezdésének, valamint lezárásának részét képezi az úgynevezett Nap- és Holdköszöntı, melynek során egyfajta ráhangolódás történik az aznapi programokra, valamint este a nap lezárására szolgál. 17

18 V. Miért van szükség közösségfejlesztésre? Az ember születésétıl fogva társas lény. A személyiségformálódás alapvetı folyamataiként a szocializáció és a perszonalizáció folyamatát nagyban segíti az, hogy életünk folyamán számtalan csoport tagjává válhatunk és válunk is. Éppen ezért fontos az olyan közösség kialakítása vagy éppen fejlesztése, amely a fiatalok érdeklıdésének megfelel, rugalmas, és ahol hasonló korú és érdeklıdéső fiatalok vannak jelen. Egy másik lehetséges választ D.E. Poplin fogalmazta meg ma is léteznek azért közösségek, melyeknek tagjai ma is teljes emberként szemlélik egymást, olyanokként, mint akiknek lényegi jelentıségük és értékük, személyiségük van, míg a tömegtársadalom közösség nélkül élı emberei mint silány végeredményre tekintenek egymásra, és nem tulajdonítanak lényegi értéket és jelentıséget a személyiségnek. 17 Tehát ez a megállapítás is azt mutatja, hogy azok az emberek, akik valamilyen közösség tagjai, sokkal jobban tisztelik és elfogadják egymást, és értékként tekintenek a személyiségre. Míg a tömegtársadalomban azok az emberek, akik nem tartoznak semmilyen közösséghez, barátságtalanabbak, nem ismerik fel a lényeges értékeket az emberi kapcsolatokban, és saját magukban sem. Annak, hogy valaki nem tartozik semmilyen közösséghez, súlyos társadalmi kockázata lehet, hiszen ezek a perifériára szorult emberek elidegenednek a társadalomtól. Ezért is szükséges közösséget fejleszteni, mivel így azok az emberek, akik eddig valamilyen okból kifolyólag nem ismerték a közösség adta lehetıségeket, a közösségfejlesztés által személyiségüknek, és ezáltal közösségbeli részvételüknek fejlesztése is megvalósulhat. Továbbá abból a célból, hogy megvalósulhasson a társadalmi folyamatokban való aktív részvétel, mely elısegítheti feltárni a közösségek szükségleteit és azok kielégítésének lehetséges módjait. Ez azért is lenne lényeges, mert egy-egy helyi közösség sokkal jobban, hatékonyabban mőködne, ha a tagok mint önsegítı és önszervezı intézmény vennének részt a helyi problémák megoldásában, és az önkormányzatnak csak egyfajta közvetítı szerepe lenne ebben a folyamatban. És mivel természetesen nem lehet minden helyi problémát helyben orvosolni, ezért az önkormányzat jelentısége sem csökkenne. 17 Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, 33. oldal 18

19 Közösségfejlesztést több célból is kezdeményezhetünk, de alapvetıen a közösség megerısödése, magasabb szintre emelkedése a cél, mely eredményez(het)i a társadalmi szolidaritás növekedését is. A közösségfejlesztés egy másik nagy lehetısége, hogy a közösségben való részvétel során az egyén megismeri saját magát és a környezetét. Ez azért fontos, mert ez az egyik feltétele az önálló személyiséggé válásnak. A fejlesztés további célja lehet, hogy kielégítse az egyén közösségbe való tartozás iránti szükségleteit, másrészt valamilyen a társadalom számára fontos feladat teljesítése valósuljon meg. A közösségfejlesztés szükségességét alátámasztandó, hogy hosszú távon: a résztvevık képesek lesznek együttmőködni; formalizálódhatnak a helyi törekvések, tehát létrejöhetnek pl. egyesületet, alapítványt stb.; erısödik a résztvevık közötti összefogás; aktív részvételre ösztönöz; növekedik a helyi tudás; felélénkül az egymással való kommunikáció; nı a közösség kohéziós ereje. A közösségfejlesztés által megszerzett tapasztalatok, élmények hosszantartó és mély hatással bírnak az egyénre és a közösségre egyaránt, hiszen ezek a programok elsısorban érzelmileg és lelkileg nagyban hozzájárulnak a résztvevık közösségben betöltött szerepének letisztulásához és önmaguk jobb megismeréséhez. A csoportos tanulás eredményei pedig rendszerint az önismeret, a kommunikáció és az együttmőködés nagymértékő fejlıdése. A közösségfejlesztés az egyén és a közösség által a társadalomra is hatással van, hiszen ez egy oda-vissza igaz láncreakció. Az egyén önismerete és annak fejlesztése hatással van a környezetére, valamint a közösségekre, amelyekbe tartozik, ezáltal megvalósulhat a társadalomban való aktív részvétel. 19

20 VI. Összegzés Véleményem szerint a közösség az együttmőködés legmagasabb szintő formája, melyet autonóm személyiségek szabad akaratukból hoznak létre, és amelynek pozitív értéktartalma van. Éppen a közösségnek ez az értéke és maga a fejlıdés az, amely a közösségfejlesztés mozgatórugója. Úgy vélem, fontos lenne a közösségfejlesztés minél szélesebb körben való megismertetése, mert ennek eredményeként megvalósulhatna az emberek aktívabb polgári részvétele a helyi közösségekben, valamint az iskolában is hasznos lenne, hiszen a közösségfejlesztés által az egyének jobban megismerik egymást és önmagukat is. Ezáltal nem csak egyfajta sodródást érezhetnek át, hanem a közösségfejlesztés hozzásegítheti ıket egy tudatosabb életvitelre is. Napjainkban az iskola vált a serdülıcsoportok legfontosabb szervezıjévé. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az iskolák a tanításon kívül is teremtsenek lehetıségeket a fiatalok számára. Így oldódhatnának az osztályban, a teljesítmények kapcsán kialakult sztereotípiák, növekedne az iskola vonzereje. 18 Véleményem szerint fontos lenne, hogy a fiatalok megtapasztalják az iskolán kívüli képzések elınyeit, hiszen az önismereti tevékenységek által hatékonyabban tudnának részt venni mind az iskolában kialakult közösségük, mind a helyi közösség életében. Természetesen a közösségfejlesztés jótékony hatása nemcsak a fiatalokra vonatkozik. Felnıtt lakosoknál is ugyanolyan hatékonyak a módszerek, hiszen elısegíti többek között a hatékony együttmőködést és konfliktuskezelést. Úgy gondolom, hogy ha a közösségfejlesztés nem is nyújt megoldást minden felmerülı problémára, lényegesen sokat segít egy olyan folyamat elindításában, mely társadalmi, helyi vagy egyéni szinten jelentıs változásokat eredményezhet, hiszen a közösségfejlesztés nem mindenható gyógyír a társadalom problémáira, hanem egyike a lehetséges beavatkozásoknak és erıforrásoknak, amire a közösségeknek szükségük van Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlıdése, 207. oldal 19 Paul Henderson: A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata 20

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra, Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

2010. évi szakmai program

2010. évi szakmai program 2010. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2010-es évben jelentkezı szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı

Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı Barta Erika: Játszva segíteni 1/6 A Fıvárosi Önkormányzat Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona 214 fı értelmi fogyatékos személy

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Könyvbemutató és elıadás a Kiskunhalasi Városi Bíróságon Dr. Fellegi Borbála, PhD. 2009. december 4. Kiinduló kérdéseim

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7.

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, Az segíti az egész életében, Hogy jó felé orientálódjék. /Brunszvik Teréz/

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Régió www.maltai.hu VELED ÉRTED PROJEKT VELED ÉRTED PROJEKT 2008/2009. Célcsoport: a szabadidejüket a gyıri a plázákban, vagy azok környékén töltı

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu KÉPZİI FELHÍVÁS Tárgy Megérkezés utáni képzés (4 alkalom) Félidıs értékelı találkozó (4 alkalom) (6 hónapnál hosszabb önkéntes szolgálat esetében) Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és a Konszenzus

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2 Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Non-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül

Non-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül Non-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül 2009. június 22. 1 Voluntarius = Hajlandó Személyes szabad akaratból Anyagi ellenszolgáltatás nélkül Szabadidejét áldozni egy ügyért Egy közös jó

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

./.. (...) 10/1999. (III.31.) SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ- TESTÜLETÉNEK./.. (...) számú rendelete a helyi közmővelıdés szabályozására címő a 10/1999. (III.31.) számú rendelet módosításáról Sárospatak Város Képviselı-testülete a muzeális

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán

Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, igazgató Magyar Szegénységellenes Hálózat, vezetıségi

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja 1. BEVEZETİ 3 1.1 Iskolánk rövid története 4 1.2 Az eredményesség összetevıi 5 2. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN 6 3. A ZRÍNYI ILONA GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERVE 7 3.1 Küldetésnyilatkozat

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

11. FEJEZET Projektgenerálás

11. FEJEZET Projektgenerálás 11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam: 2007-2013 Költségvetés: 885.000.000 Célcsoport: 13-30 éves fiatalok 2 A Fiatalok

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben