ÖSSZEFOGLALÓ. A Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi munka c. képzéshez kapcsolódó tanulmányútról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEFOGLALÓ. A Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi munka c. képzéshez kapcsolódó tanulmányútról"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ A Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi munka c. képzéshez kapcsolódó tanulmányútról Nyíregyháza, Huszár-telep szeptember 25.

2 Tanulmányút Nyíregyháza, Huszártelep Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ A Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért program (TÁMOP 5.1.3) 1-es komponense által kidolgozott és lebonyolított Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi munka című 60 órás akkreditált képzés részeként négy tanulmányutat szerveztünk a résztvevők számára (képzési csoportonként kettőt). A második képzési csoport egyik része a nyíregyházi Huszár-telepen volt tanulmányúton (2012. szeptember 25-én). Ez az összegzés az ott hallottakat és tapasztaltakat foglalja össze. 1 A tanulmányút során a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ épületében a Huszár-telepen tevékenykedő két civil szervezet munkájáról, a görögkatolikus egyház által működtetett általános iskoláról és a gyermekjóléti szolgálat munkájáról beszéltek a szervezetek képviselői, munkatársai. Általános képet kaptunk a telepen nyújtott szolgáltatásokról és a telep, a telepen élők speciális problémáiról. A résztvevők kérdései kapcsán felmerültek olyan témák is, amelyek megvitatása, továbbgondolása fontos célja volt a tanulmányútnak (pl. a szegregált iskola újranyitása, fejlesztések a telepen, komplex szolgáltatások a telepieknek stb.). A benti előadások és beszélgetések után egy helyi munkatárs vezetésével megnéztük a lakótelep néhány részletét. Az összefoglalóban elsősorban Lengyelné Pogácsás Mária (Humán-Net Alapítvány, a családsegítő szolgálat szakmai vezetője), Fodor Éva (Periféria Egyesület), Halász Krisztina (igazgató, Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskola) és Tusják Zoltán (Gyermekjóléti Központ) a tanulmányút során megtartott előadásait használjuk fel. Ezúton is köszönjük Nekik, hogy fogadtak minket, és bemutatták munkájukat, tevékenységeiket, bepillantást nyújtottak számunkra a Huszár-telep életébe! 1 Az összefoglaló az elhangzott előadásokról készült hanganyagok és egyéb, a weben elérhető anyagok alapján készült. 2

3 1. A helyszínről: a Huszár-telep 2 A tanulmányutat azért szerveztük erre a helyszínre, mert a Huszár-telep városi szegregátumként számos olyan problémát rejt magában, amelyek egy része nem különbözik a hasonló nagyságú és azonos feltételekkel rendelkező telepektől. Másik részük azonban speciális problémaként definiálható. A telepen számos szolgáltatást nyújtanak az ott működő szervezetek és az önkormányzat (a bölcsődétől az idősek klubjáig). Ez értelmezhető úgy, hogy a város és intézményei, a helyi civilek mindent megtesznek azért, hogy a lakótelepen élők életminőségét legalább a komplex szolgáltatásokkal javítsák. Másrészt felmerül a kérdés: mennyiben erősíti a szegregációt az, hogy a Huszár-telepen élőknek már szinte semmiért nem kell a városba menniük. Másként: lehet-e ez elszigeteltségük tudatos fokozásának eszköze? 2 A lakótelep történetéről: Szóval ilyen lehet egy 1891-ben átadott, önerőből felépített lovassági laktanya Nyíregyházán. A szegedi Jiraszek és Krausz cég kivitelezésében elkészült komplexumban a 14. császári és királyi huszárezred, a város háziezrede állomásozik. A polgárlányok elpirulnak, amikor meglátják őket egyenruhában. Ők a Hadik-huszárok. Éppen féltávnál van a Monarchia, 1867 és 1914 között. Boldog békeévek, már amennyire. Kackiás huszárok galoppoznak a város határában ( ) Szóval ilyen lehet egy laktanya a két világháború között. Két szakadék közötti zuhanás. A határ egyszercsak nagyon közel lett, Záhony felé a Szovjetunió, Csengernél az elterpeszkedett Románia. Sok határ, és még több ellenség. Az istállókban már a lovak is érzik, hogy az ő idejük lejárt. Mennek is a vágóhídra. A honvédek kimenő alkalmával besétálnak a városba mozizni. Jávor Pál, Karády Katalin. És persze Kabos, akin mindig nevetnek. A tisztek a Törzsépületben kaszinóznak. Aztán a filmhíradókban látni, hogyan tolódnak ki a határok. Mozgolódás, mozgósítás. Kirobban a második világháború. A laktanya kiürül ( ) Így nézhet ki egy felújított, takaros tisztviselőtelep az ötvenes években. A laktanya a múlté, a legendás, mert nem-létező, a kommunista író Illés Béla által kitalált Guszev kapitányról elnevezett komfortos telepre MÁV-funkcionáriusok és pártkáderek költöznek családostul. Bevezetik a villanyt, a vizet. Felszámolják az istállókat. Iskolát alapítanak, a 13. számú Általános Iskolát ( )Így néz ki egy lejtőre került városrész a nyolcvanas években. Aki tehette elköltözött innen. Ami harminc éve komfort volt, az mostanra már elégséges szolgáltatás. A Guszev-telep mellett modern panelnegyed az egyik oldalon, takaros kertváros a másik irányban. Itt meg állandóan átfúj a szél a széles utcákon, a fűtést se lehet megoldani. Egyre kevesebb gyerek jár az iskolába, egyre riadtabbak a tekintetek. A szabolcsi feketevonatok lassan járnak, de leszállni már így se lehet róluk ( ) Guszev kapitány, ez a soha nem volt, ám mégis legendává lett hős ben elköszön mindenkitől, a helyet mostantól Huszártelepnek hívják A lakások olyan rossz állapotban vannak, hogy a tanácstól automatikusan az önkormányzathoz kerülnek. Az egyre szegényebbek tudnak csak itt élni. Nincs szó semmilyen betelepítésről, a mélyszegénységben élők maguk húzódnak a Huszártelep szélfutta házaiba. A negyed és így az általános iskola szegregációja elkerülhetetlen. Az ezredfordulóra úgy tűnik, hogy ezt a körülbelül 220 lakást mindenki elfelejtette, csak a térkép nem. Azon még rajta van, igaz a szélén. (Forrás: Szegő János riportja, ) 3

4 A mintegy 1900 fős Huszár-telep Nyíregyháza legnagyobb szegregátuma. A kb. 120 ezer fős városban a cigány népesség becsült aránya 8 százalék, negyedük a Huszár-telepen él. A lakótelepen élők 85 százaléka roma. 3 Az integrált városfejlesztési stratégia Huszártelep és déli iparterületek nevű városfejlesztési egységként kezeli a szegregált településrészt, amelynek rehabilitációja az önkormányzat célkitűzései között szerepel. 4 A telep a várostól teljesen elzárt: vasúti sínek és gyártelepek határolják, csak ezeken keresztül lehet megközelíteni. A KSH 2001-es lehatárolása alapján a Huszártelep minden mutatója (iskolai végzettség, foglalkoztatottság, lakások komfortfokozata stb.) jóval rosszabb nem csak a városi átlagnál, de más szegregált településrészek mutatóinál is. Az alacsony státuszú népesség aránya szinte 100 százalék. (A 2001-es népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatási ráta 32 százalékos volt, az aktív korúak kétharmada nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel. A 14 ével aluliak aránya 50 százalék körüli.) Ellentétben sok más cigány teleppel, a Huszártelep viszonylag fiatal szegregátum, korábban mindig magasabb státuszú társadalmi csoportok lakták. Ahogy Zolnay János írja, a Guszevtelep ellenben félreeső helyen fekszik; vasúti sínek, egy laktanya és egy ipari övezet zárja el a város többi részétől. Eredetileg huszárlaktanya volt, és ötven éve álmaiban sem gondolta volna senki, hogy egyszer majd itt lesz a város legnagyobb cigánytelepe. 5 KSH által lehatárolt szegregátumok Nyíregyházán (2001) Ez volt a város első lakótelepe, a középen látható épületek, azok voltak a huszárlakások, a szélső részek, az alacsonyak, azok pedig istállók voltak. Tehát ott tulajdonképpen istállókból kialakított lakások vannak. És a központi lakásoknak is döbbenettel vettem tudomásul, hogy kettő-három is egymás után már a lakhatatlan kategóriába tartozik, ami még néhány évvel ezelőtt egész jó állapotban volt ( ) Folyamatában alakult az ki, hogy Nyíregyháza városban ide költöztették ki ( ) a roma lakosokat, illetve a díjhátralékosokat. És itt most minden egyes lakás önkormányzati bérlakás, itt van Nyíregyházának a legnagyobb arányú önkormányzati bérlakás állománya ( ) Sínek által elhatárolt terület az egyik része, a másik oldalról meg ilyen gyárépületek felől lehet megközelíteni. Tehát itt most térben is egy szegregált területről beszélünk és az életminőség szempontjából is. (Fodor Éva) 3 Tapolczay szerint 2003-ban Nyíregyházán minden negyedik roma származású személy a Huszár-lakótelepen élt, és a telepiek 85 %-a vallotta magát cigány származásúnak. (A forrást idézi: Fodor Éva. Szakdolgozat.) 4 Lásd erről pl.: Leromlott városrészek integrált szemléletű fejlesztése a RegGov projekt nyíregyházi tapasztalatai. Forrás: 5 Zolnay János (2000) Pro Urbe. Beszélő sz. 4

5 Egyébként meg infrastrukturálisan nincs rossz helyzetben a telep. Most már újra van iskola, a bölcsőde, óvoda eddig is működött, hát orvosi rendelő az nincs, van idősek klubja (...) az óvoda, bölcsőde 100 százalékos kihasználtsággal működik. (Tusják Zoltán) Forrás: VÁTI Nehéz megmondani a lakók pontos számát, mert sokan elmennek innen, sokan visszajönnek szívességi lakáshasználóként ( ) Ha jól tudom, a legutóbbi háztartáspanel vizsgálat során nagyon sok üres lakást találtak. Most olyan 1900-ra lehet tenni a lakosok számát. Az itt lévők 90 százaléka roma lakos. A lakások állapota nagyon rossz (Lengyelné Pogácsás Mária) Ez a telep nem lakótelepnek épült, ez laktanyának épült. Hát azt meg tudjuk, hogy a laktanyák nem arról híresek, hogy micsoda komfortos dolgok, még szerintem a mai napig sem. Annyi, hogy az istállók lettek átalakítva egyszobás lakásokká, és így egy tömbben 16 lakás van. És itt millió-egy lakás lett belőle Járványügyileg azért az egész telep egy kicsit fertőzött (Tusják Zoltán) 2. Szervezetek és szolgáltatások a Huszártelepen Ahogy korábban szó volt róla, a Huszártelepen számos szervezet és szolgáltatás működik. Többségüknek a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ ad otthont (csak az óvoda és a TKKI- pont működnek külön épületben). A kezdetektől a Huszár lakótelepen tevékenykednek a szociális szolgáltatók, ami azt jelenti, hogy a gyermekjóléti központ, a családsegítő szolgálat, a Periféria Egyesület, a roma nemzetiségi önkormányzat. Volt rendőrség, ők már nincsenek, de egy következő program keretében újratervezik, hogy kitelepülnek ( ) 2007-ig iskola is működött a lakótelepen, illetve van egy óvodája ( ) És 2009-ben nyitotta meg kapuit a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ a régi iskola épületében, ahová beköltöztek a telepen tevékenykedő szervezetek, és tovább nyújtják a szolgáltatásaikat. (Lengyelné Pogácsás Mária) A tanulmányút alatt az előadásokból a Humán-Net Alapítvány, a Periféria Egyesület, a görögkatolikus iskola és a gyermekjóléti szolgálat munkáját, tevékenységeit ismertük meg részletesebben. 5

6 2.1. Humán-Net Alapítvány A Humán-Net Alapítványt 1996-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hat nagyvállalata hozta létre elsősorban azzal a céllal, hogy a pályakezdő diplomásokat a megyében, illetve Nyíregyházán tartsa. Ennek érdekében egyéni és csoportos munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásába, foglalkoztatási programokba kezdtek. Az Alapítvány azóta jelentősen fejlődött, a legnagyobb mérföldkő valószínűleg az volt, amikor 2005-ben feladat-ellátási szerződést kötöttek a várossal a családsegítő szolgáltatás biztosítására. Jelenleg éves szinten pályázatot adnak be, sokat meg is nyernek. Alaptevékenységeikhez kapcsolódó (szociális és munkaerőpiaci) projektjeiket főként Nyíregyházán és Mátészalkán (leghátrányosabb helyzetű kistérség központja) valósítják meg ban négy munkatárssal kezdtek, ma 31 fő dolgozik az Alapítványnál, kiegészülve évi közcélú foglalkoztatottal, illetve 8-10 önkéntessel. A családsegítő szolgáltatás keretében három tanyagondnoki szolgálatot működtetnek, munkaerőpiaci, adósságkezelési szolgáltatásokat nyújtanak, valamint irodájuk és közösségi szolgáltató házuk van a Huszár-telepen és a város szocialista lakótelepén, Örökösföldön is. A szakmai vezető munkaerőpiaci programjaik közül kiemelte a My Fair Lady nevű háromhetes tréningjüket, amelynek keretében tartós munkanélküli nőkkel foglalkoznak: Munkára kész állapotba hozzuk az ügyfelet, nem csak tudást adunk, hanem egyfajta külső megjelenést, felkészülést, higiéniát is. A My Fair Lady az konkrétan azt jelenti, hogy fodrász, kozmetikus és gyógytornász is dolgozik, illetve egy ilyen designer a programban, aki tanácsokat ad a hölgyeknek ( ) És ugye a munkára kész állapot egyfajta külső megjelenés és higiénia, ami a végén nagyon látványos. Az Alapítvány civilként lát el önkormányzati feladatot, alapszolgáltatást. Ennek előnyeit hangsúlyozta Lengyelné Pogácsás Mária: Inkább pozitív oldalát tudom ennek megvilágítani, hiszen civil szervezetként, ahogy már említettem, nagyon sok lehetőségünk nyílik pályázatok írására. És nyilván ezek a pályázati források tökéletes kiegészítői szolgáltatásainknak. Egy nagyon apró példát mondok: az infrastruktúránk az nagyon fejlett, ha mondjuk, a vidéki családsegítő szolgálatokhoz hasonlítom magunkat. Próbáltuk úgy kialakítani, hogy a munkavégzéshez szükséges minden technikai háttér a dolgozók rendelkezésére álljon. Mindenkinek saját számítógépe van, céges mobiltelefonnal rendelkeznek a kollégák, van egy személygépkocsink, három tanyagondnoki autónk ( ) A nagyobbik oldal és a fontosabb oldal, hogy sok olyan szolgáltatásunkat tudjuk kiegészíteni, ami a munkánk során fontos. Ha veszünk, mondjuk, egy alappéldát: a rendszeres szociális segélyezetteknek együttműködési kötelezettsége van alapítványunkkal, vagyis nekik számos tréninget, csoportfoglalkozást szoktunk szervezni. ( ) Nagyon sok esetben az ügyfeleknek az is problémát okoz, hogy hogyan jöjjenek be, hogyan vegyék meg a buszjegyet. ( ) Ezekkel a pályázatokkal próbáljuk megoldani, hogy egy-egy tréningre az útiköltséget támogatjuk, a gyerekek napközbeni ellátását megszervezzük. ( ) Tehát egyfajta folyamatos fejlődést tesz lehetővé civil szervezetként pályázati programokat megvalósítani. ( ) Mindenki eldöntheti magának, hogy civil szervezetben dolgozni előny vagy hátrány, de a kollégáktól egyfajta civil gondolkodást és rugalmasságot elvárunk. ( ) Az Alapítvány tevékenységei a Huszár-telepen A Huszár-telepen működtetett családsegítő irodában egészen más jellegű problémákkal keresik meg az Alapítványt, mint Örökösföldön. A telepen elsősorban szociális ügyintézéshez, támogatások igényléséhez kérnek segítséget a családok. A szakmai vezető szerint gyakoriak a családon belüli konfliktusok és az erőszak is, amelyek kezelésében együttműködnek a társzervezetekkel és a rendőrséggel. Az ÁNTSZ-szel közösen évente legalább egy szűrővizsgálatot, egészségügyi programot szerveznek a szegregátumban. 6

7 2010. január 1. és október 31. között tanodaprogramot valósítottak meg pályázati forrásból, amelynek célja a városi iskolákba integrált tanulók támogatása volt. Azt tapasztalatuk, hogy a gyerekek beintegrálása a városba nem volt egy egyszerű folyamat. Nyilván ez egy nagyon gyors és felkészülés nélküli folyamat volt, ha lehet így fogalmazni, hiszen ahogy bezárták júliusban az iskolát, a gyerekek már szeptemberben megkezdték az iskolai tanulmányaikat a város hat iskolájában. És persze senkinek nem kell bemutatnom azt, hogy milyen itt a Huszár telepen élő gyereknek mondjuk, egy kéttannyelvű iskola hatodik osztályában megkezdeni az első évét. Tehát számtalan problémával néztek szembe mind a pedagógusok, mind a szülők. Ahhoz, hogy ez az integrációs folyamat, amennyire lehetséges, zökkenőmentesen történjen, a szociális iroda összehívta a szociális szervezeteket. Arra kért minket, hogy egyfajta koncepciót, tematikát dolgozzunk ki, hogy mivel tudjuk ezt a folyamatot segíteni. Nagyon sok szervezet megjelent az iskolában, és különböző programokat nyújtott ( ) Mindezzel a hátérrel úgy gondoltuk, hogy azért kell nekünk megvalósítani a tanodai programot, hogy a gyerekek felzárkózását és iskolai előmenetelét segítsük. A Huszárvár kialakításakor az önkormányzat mosodát és zuhanyzókat is létesített a közösségi térben. Erről szintén beszélt a szakmai vezető, kiemelve a mosoda közösségi szerepét: Nagyon sok helyen nincs megoldva a fürdés és nincs megoldva a tisztálkodás ( ) Erre jött létre a mosoda. Ugye a mosodának van azért egy közösségfejlesztő, közösségépítő hatása, ha mondjuk, az amerikai példából indulunk ki ( ) Havi szinten 300 mosás zajlik a lakótelepen, nagyon népszerű, használják, mert valóban értük van (.) A mosodának is van egyfajta szabályzata, amit kifüggesztettünk, és kitaláltuk, hogyan legyen. Reggel tudnak ilyen kis mosójegyet venni, és időpontra jönnek, hogy ne legyen probléma, veszekedés (.) És a zuhanyzót is használják, tehát a lakosok rendelkezésére bocsátottuk. Elsősorban a gyerekek és a fiatalok, főleg egy-egy fellépés előtt, egy-egy program előtt jönnek és használják. A célcsoport eléréséről és az elvekről, célokról Fontos kérdése a tanulmányútnak, és persze a 2-es komponens keretében futó programoknak a célcsoport elérése, bevonása. A Humán-Net Alapítvány számára a telepen élők megszólítása nehézségekbe ütközött munkájuk kezdetekor. Erről azt mondta a szakmai vezető, hogy kellett valamilyen motivációs eszköz ahhoz, hogy a lakók elkezdjenek járni programjaikra, igénybe vegyék szolgáltatásaikat. Nagyon sokat küzdöttünk azért, hogy részt vegyenek a Huszár-telepen élők a programjainkon ( ) Próbáltuk úgy szervezni a programjainkat, hogy aki eljön például szűrővizsgálatra, az tisztasági csomagot kapott, vagy például a gyerekprogramjainkon sokszor odafigyelünk arra, hogy a gyerekeknek adjunk valamilyen étkezést hideg élelem formájában. ( ) Egyébként ezen lehet vitatkozni, hogy miért jönnek el, de az tény, hogy ezzel a motivációs eszközzel tudtuk becsábítani őket programjainkra. Viszont azt is el kell mondanom, hogy az évek során már elértünk oda, hogy be tudunk vonni úgy programokba akár családot, akár fiatalt, akár felnőttet, hogy elsősorban nem azt nézi, mi az, amit fog kapni, hanem mi az a program, amire ő el fog jönni Az önkormányzattal karöltve az a legfőbb céljuk, hogy öntevékeny, öngondoskodó közösség váljon a Huszár-telepen élőkből. Itt a Huszár telepen most fejlesztő programokat indít be az önkormányzat, aminek az elsődleges célja és küldetése az az, hogy egy alulról szerveződő, öntevékeny közösséget tudjunk létrehozni. Ez borzasztó nehéz feladat, de a jövő mégis afelé mutat, hogy az öngondoskodást tanítsuk meg, hogy ha lehet ilyen szóval élnem, hogy tanítsuk. Mert az öngondoskodás elengedhetetlen feltétel, mert jöhetnek a szervezetek, és csinálhatnak különböző programokat, de ha az nincs összhangban azzal, amit a lakók akarnak, és ami az ő élethelyzetükből adódó problémákra épül, akkor ( ) eredményeket nem fogunk elérni. Úgyhogy létrejött a Huszár lakótelepiek baráti köre néhány évvel ezelőtt. Ez a baráti társaság azzal a céllal jött létre, hogy élhetővé tegye a lakótelepet, és ilyen apró dolgokat próbáljon a 7

8 lakótelepiekkel együtt megszervezni. Például a szemétszállítás vagy adott esetben a parkosítás, virágültetés. Periféria Egyesület A Periféria Egyesületet 1995-ben alapították a Nyíregyházi Főiskolán frissen végzett szociális munkások azzal a céllal, hogy utcai szociális munkát végeznek, a hajléktalan ellátásra fókuszálnak. Ez a tevékenységük a mai napig meghatározó, ugyanakkor programjaik, szolgáltatásaik azóta jelentősen bővültek (pl. prostituáltakkal is dolgoznak) ben a Soros Alapítvány Utca gyerek pályázatának elnyerésével kezdtek foglakozni a hátrányos helyzetű, többek között a Huszár-telepen élő gyerekekkel, akik számos szolgáltatási ponton megjelentek a városban, gyakran a hajléktalanokkal együtt. Tevékenységük így kezdődött meg a telepen. A kezdeti időszakban adományosztással igyekeztek elfogadtatni a szervezetet. Az Egyesület felvette a kapcsolatot az akkor még 13. számú, önkormányzati fenntartású iskolával, amelynek szüksége volt a különböző szabadidős és fejlesztő programokra. Sokáig ez az együttműködés határozta meg az Egyesület gyerekprogramját. Jelenleg elsősorban a nyírszőlősi (Nyíregyházához tartozó településrész, kb. 8 kilométerre a várostól) diákotthonban és a gyermekek átmeneti otthonában foglalkoznak a gyerekekkel, közöttük kb. 30 fő a Huszár-telepiek száma. Huszár-telepi tevékenységek A Huszár-telepen szabadidős, közösségi programokat szervez az Egyesület. Telepi munkájukat a már említett Soros-pályázat indította el, illetve egyéb pályázati források tették lehetővé a folytatást (Demnet, PHARE), tevékenységeik bővítését (pl. kirándulások szervezése a telepi gyerekek számára, drámapedagógia stb.) A korábbi 13. számú iskolával szorosan együttműködtek. Ezt egy nagyon nagy eredménynek tartjuk, hogy az iskolával, védőnővel dolgoztunk együtt, prevenciós programot tartottunk. ( ) Azt érdemes tudni, hogy ezt úgy lehet csinálni, hogy leülünk, és beszélünk, tehát az előadás tartás náluk azért nem egy működőképes dolog ( ) viszont kiscsoportban nagyon szeretnek dolgozni ( ) Ezeknek a prevenciós programoknak, illetve magának az iskolának, ahogyan az iskola a családokkal tartotta a kapcsolatot, ennek az lett az eredménye, hogy néhány év után szinte minden gyerek továbbtanult nyolcadik osztályból. Nem voltak terhes diáklányok nyolcadikban, ami egy nagyon-nagyon nagy eredmény volt. A 13. számú iskola 2007-es bezárása után segítették a városi iskolákba integrált tanulók beilleszkedését az új környezetbe. Az iskola működésének szempontjából fontos az a tény, amit Fodor Éva fogalmazott meg: amíg működött {az iskola}, itt kislétszámú osztályok voltak ( ) és összesen körülbelül gyerek tanult. ( ) Itt azért bőven jóval több gyerek van, és azt lehetett tapasztalni, hogy azok a szülők, akik megtehették, már akkor is kivitték telepen kívüli iskolákba a gyerekeiket. ( ) Tehát itt ebbe az iskolába azok a gyerekek jártak, akik szinte a telepi hierarchiának is a legalján voltak. Mindesetre az előkészítetlen integráció után a Periféria Egyesület igyekezett támogatni a tanulókat: Mi is ott voltunk ezekben az iskolákban, ahol próbáltuk a gyerekeknek megkönnyíteni a beilleszkedést. Végeztünk egyéni munkát, voltak csoportos foglalkozásaink, vittük tovább a különböző dráma és fejlesztő foglalkozásokat, illetve voltak tanulást megsegítő foglalkozások, amik pont arról szóltak, hogy felzárkóztatni őket arra a tanulmányi szintre ( ) Az olyan szívszorító volt, bemenni ezekbe az iskolákba eleinte, és kiscsoportban álltak a gyerekek lent az aulában. Tehát egy iskolába került gyerek ( ) Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a felsősöknél nehéz volt, nem is nagy eredménye volt a dolognak, kimaradoztak. A kicsiknél ( ) nagyon fontos volt az iskola hozzáállása, mert például a Kazinczyban vagy az Aranyban nagyon-nagyon partnerek voltak az igazgató, a pedagógusok ( ) A kicsiknél, az alsósoknál a legtöbb helyen egészen jól sikerültek ezek az integrációs folyamatok 8

9 Az Egyesület ma már csak gyerekekkel foglalkozik a Huszár-telepen. Korábban próbálkoztak a felnőtt telepi lakosság megszólításával is; sikertelenül. Közösségfejlesztési folyamatba kezdtek a Közös Nevező Egyesülettel, közösségi felmérés keretében a telepen élők mintegy 70 százalékát megkeresték, és megszervezték azt a beszélgetést is, amelynek célja a felmérés eredményeinek visszacsatolása lett volna. Ennek a kifutása ott volt, hogy összehívtunk egy közösségi beszélgetést, amikor is visszaadjuk azokat az információkat, amiket mi összesítettünk ( ) És az lett volna még egy következő lépés, hogy megtervezzünk valamiféle előremutató tevékenységet. Ez nem jött össze. Az a helyzet, hogy az előbb itt említett kamatos pénzes történet miatt ez egy nagyon érdekes történet volt. Az, akiről tudjuk, hogy itt ezekkel foglalkozik, az egy autóval beállt ( ) és senki nem mert eljönni ( ) Mert ő úgy gondolta, hogy nincs arra szükség, hogy mindenféle szervezetek jöjjenek, és az embereknek a véleményét hallgassák ( ) Ez azt jelentette, hogy nem tudtuk megvalósítani ezt a fajta közösségi beszélgetést. Még egy alkalmat összehívtunk, de akkor szintén ugyanez történt. Úgyhogy a felnőttekkel itt állt le a mi mindenféle közösségi tervezésünk vagy fejlesztési részünk. Szegénykultúráról, cigány kultúráról felmerült a kérdés, amikor felmértük a telepi cigányságot, hogy egyébként mennyire van még meg a cigány kultúra, és mennyire a szegények kultúrájának tekinthető már. Mennyi a kettő között az összefüggés. Az derült ki az eredményeinkből, hogy nagyonnagyon markáns a szegénykultúra, de hogy még mindig meg van a cigány kultúra, még mindig lehet mire támaszkodni. Még mindig meg vannak azok az apró dolgok, amiket ők saját maguk is meg tudtak fogalmazni. Tehát például a telepen élők nem beszélik a cigány nyelvet. Romungrók laknak itt elsősorban, és például, amikor végiginterjúztuk őket, azt mondták, hogy nincs is igazából szükségük rá ( ) Miért fontos, hogy tudjuk, hogy egyáltalán cigány kultúráról beszélünk-e? Nagyon-nagyon szépen kitűnt az, amikor egy gyerek fojtogatott egy másik gyereket a vécében, az komoly magatartási probléma. És itt keveredtek az iskolában a cigányság és a magatartási probléma Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola ben a szegregált telepi iskolát bezárták, majd 2011-ben a város felkérésére a görögkatolikus egyház ismét elindította az intézményt. Jelenleg mind a telepi iskola, mind az óvoda egyházi fenntartásban működik, a nevelés-oktatás egyházi szemlélet alapján történik. Az intézmény ma is perben áll az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvánnyal, amely bíróságon próbál érvényt szerezni a jogszabályoknak ben 17 telepi első osztályos kezdett az iskolában, ebben az évben 22 fő iratkozott be az intézménybe. 6 Az igazgatónő elmondása szerint (akit egyébként fővárosi, 8. kerületi tanítási tapasztalati miatt kért fel a püspök a Huszár-telepi iskola vezetésére) a tavalyi 17 elsősből ma már csak 11 diák maradt, mert kettőt gyámság alá helyeztek, hárman megbuktak, mert bizony van bukás. Annak már nem látták értelmét, hogy az integrált gyerekek visszakerüljenek a telepi iskolába, így felmenő rendszerben indították az oktatást. Az igazgatónő előadásából végig érződött az, hogy fontos számára a per megnyerése, az iskola működtetése, a kitűzött célok megvalósítása. Elhivatottsága, tenni akarása 6 A tanévnyitóról: Az iskola ünnepélyes tanévnyitója viszont, mely most már önálló intézményként a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola nevet viseli, néhány nappal később, szeptember 7-én volt. Halász Krisztina igazgatónő köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük Kocsis Fülöp megyéspüspököt, Langerné Victor Katalint, a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság helyettes-államtitkárát, Jászai Menyhért alpolgármestert, a Sója család tagjait, együttműködő partnereinket, egyházmegyénk dolgozóit és elöljáróit, s végül, de nyilván legfőként a gyerekeket, szülőket, pedagógusokat. (Forrás: ) 9

10 kétségtelen, még ha igen nehéz helyzetben van is az intézmény, hiszen mégis csak szegregált ez az iskola. Nem mellékes tény ebből a szempontból, hogy a görögkatolikus egyház Nyíregyháza belvárosában működteti a Szent Miklós Görögkatolikus Óvodát és Általános Iskolát, ahová elsősorban magasabb státuszú gyerekek járnak. Aki járt Nyíregyházán, uniós pénzekből most épült fel egy nagyon szép épületkomplexum, a Szent Miklós Görögkatolikus iskola ( ) A Szent Miklós óvodába egyszerűen kétszeres túljelentkezés van. Nyíregyházán, nem kell, mondjam, hogy orvosok, ügyvédek, nem tudom, mindenféle értelmiségi oda szeretné a gyerekét benyomni. Hát mi ugyanazt adjuk itt, ugyanazt Elvek és célok a gyerekek érdekében Az igazgatónő előadásában beszélt többek között arról, milyen egy egyházi iskola működése, hogyan is viszonyulnak ők a telepi cigány gyerekekhez. Fontos számukra az, hogy a gyerekek náluk használható tudáshoz jussanak, emellett odafigyelnek a lelki nevelésre is, ami meggyőződésük szerint sokat segíthet ezeken a szegénységben élő, kirekesztett gyerekeken. Ugyanolyan eszközeink vannak, mint bármelyik civil szervezetnek, amelyik őszinte jó szándékkal közeledik a témához. {A korábbi} előadásában megfogott, hogy civil rugalmasság, hát mi erre azt mondjuk, hogy evangelizációs rugalmasság, mert azt mondjuk, nem tudjuk megfizetni, hogy tanítónők a cigánybúcsún vasárnapjukat feláldozva idegen ( ) gyerekeknek játszóházat vezettek egy fillér nélkül. ( ) Tehát azt mondjuk, hogy igen, kell civil rugalmasság, meg kell evangelizációs rugalmasság is. A szülők a szabad iskolaválasztás jogán döntenek arról, hogy hozzánk hozzák a gyerekeiket egyébként nem is szeretnénk közvetíteni azt a szemléletet, hogy akkor itt minden mehet ( ) hogy ha bejársz, az már önmagában elég a sikerhez. Hanem azt szeretnénk közvetíteni, hogy ha itt nem tudsz első év végére írni-olvasni, ami egyébként egy általános iskolában követelmény, akkor bizony meg fogsz bukni. És hát bizony három gyerek így járt, és így maradt a második osztályban 11 tanuló. De egyébként, ami a bizalmat, meg a sikert tükrözi irányunkban, hogy 22 tanuló van most az első osztályban Az igazgatónő elmondása szerint egyébként ők a maguk eszközeivel szintén hozzá tudnak járulni az integrációs folyamatokhoz, mégpedig úgy, hogy egészen az óvodától az általános iskola befejezésig náluk vannak a gyerekek. Nem véletlen tehát, hogy a telepi óvodát szintén átvette a görögkatolikus egyház. Én úgy gondolom, hogy úgy tudunk bekapcsolódni az integrációs törekvésekbe ( ) Nem tervezünk ide gimnáziumot, mert annak valóban nem látnám értelmét, kiváló gimnáziumok vannak Nyíregyházán. ( ) De most csak vigyük előre ezt a tervet: nyolcadikig itt van velünk az, aki tavaly kezdett, valóban szeretetben. Úgy, hogy minden másodikos olvas már nálunk, megkapja azt a tudást, amelynek megfelelően ő öntudattal, bátran fog menni felvételezni bármelyik nyíregyházi vagy debreceni vagy miskolci szakközépiskolába. Akkor én már azt gondolom, hogy ezt a gyereket már szerencsésen integrálom 2.4. Gyermekjóléti szolgálat A nyíregyházi gyermekjóléti központnak három egysége működik a városban, ezek közül az egyik a Huszár-telepen. Ellátási területükhöz tartoznak a környező tanyabokrok is. A lakótelepen 207 családot és 378 gyereket gondoz a szolgálat nyolc családgondozója. A gyermekjóléti szolgálat elsőként jelent meg a telepen 1997-ben, ők üzemeltették a roma közösségi házat (akkor még nem a Huszárvárban, hanem a Dália utcában). A gyermekjóléti szolgálat az általános feladatok mellett a Huszár-telepen speciális problémákkal találkozik. A mélyszegénységen túl, illetve annak következményeként gondot okoz az iskolai hiányzások magas száma, az eladósodottság, a díjhátralékos családok. Mindezeket fokozza még a prostitúció is. Amiből nekünk itt igazán problémánk van, az a családok szegénységének a kezelése, illetve a családon belüli konfliktusok 10

11 kezelése, ami a probléma egyik nagy részét adja. Az utóbbi időben ( ) nagyon felkapott téma a prostitúció. Sajnos, hogy Nyíregyháza utca létezik Hollandiában, ez annak köszönhető, hogy ez a lakótelep, illetve Nyíregyháza egy-két része biztosítja az utánpótlást. ( ) A gyermekjóléti központ úgy kapcsolódik ebbe a dologba, hogy aki prostitúciós tevékenységet folytat, az veszélyezteti a gyerekét, nincs otthon, vagy olyan személy felügyeletére bízza a gyerekét, akire nem kellene, vagy itt hagyja a gyereket, és kimegy. ( ) Az uzsorás elviszi a pénzt, a strici meg elviszi az anyát, a gyerek egyedül marad, nincs felügyelet alatt, nincs ellátva, és ilyen esetben a gyermekjóléti központnak, ha a gyerek veszélyeztetettségét tapasztalja, kötelessége intézkedni. a munkánk másik része az iskolai hiányzás, ugye az 50 órás hiányzással, mi gyermekjólétisek nagyon sokat kaptunk a nyakunkba ( ) Nekünk kell ellenőrizni, hogy a gyerek jár-e iskolába ( ) Mindezek mellett nem csak ilyen tevékenységeket végzünk, hanem megpróbálunk közel kerülni az itt élő gyerekekhez. Ez azt jelenti, hogy általában mikuláskor, karácsonykor, gyermeknapkor, nyári szünetben különböző programokat, táborokat szervezünk. Most már saját magunk ritkán szoktunk, hanem általában az itt lévő civil szervezetek összefogásával biztosítjuk, és teremtünk lehetőséget arra, hogy a gyerekek ezeken a foglalkozásokon részt vegyenek. A telepi lakásokról A gyermekjóléti szolgálat munkatársa elmondta, hogy a telepen mintegy 300 lakás található, így a zsúfoltság elképesztő (átlagosan 6 fő jut egy lakásra). A lakások eredetileg komfortosak voltak (hideg víz, csatorna, villany), ma azonban sok családnál ki vannak kapcsolva a közművek (közkutak vannak a lakótelepen). A villanyt a lakók igyekeznek illegálisan vételezni, az ELMÜ évente néhányszor kijön, és levágja a rákötéseket. A rosszabb állapotú lakások havi bérleti díja egyébként 2-3 ezer forint; van olyan család, akinek az egymillió forintot is eléri felhalmozott lakbérhátraléka. A szakember szerint kilakoltatások ennek ellenére nincsenek (vagy alig vannak), inkább a Huszár-telepre költözés a jellemző. A bírósági ítélet az szó szerint úgy szól, hogy elhelyezési igény nélkül kell elhagyni a lakást. Ezt azt jelenti, hogy az önkormányzat nem köteles másik lakásról gondoskodni számukra. Megpróbálják azt csinálni, hogy aki bent a városban rendelkezik hátralékkal, annak felajánlják, hogy adja le azt a lakást, és itt kap a Huszár-telepen egyet. Így szoktak beköltözni új családok, illetve vidékről beköltöznek rokonhoz ide. És így van az, hogy fő lakik néha egy lakásban. Szociális munkáról A telepiekhez nem kell kimenni, mert azok jönnek maguktól ( ) Én nagyon mérges szoktam lenni ( ) mert vannak dolgok, amiket a családnak meg kell tudni csinálni. Az a véleményem, hogy a szociális munkásnak nem az a dolga, hogy a család helyett megcsinálja a dolgot vagy megoldja a problémát. A szociális munkásnak lehetőséget és segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a család magától meg tudja oldani a problémát. 3. Vélemények, kérdések az integráció és a szegregáció kapcsán Az egész Huszár-telep és az újranyitott telepi iskola kapcsán megfogalmazódtak, dilemmák, számos kérdés a résztvevőktől is ezekre a lényegi problémákra irányultak. 7 Nem elemezve most a tanulságokat, nem adva vissza teljesen a felmerült dilemmákat, csak egy-két, a problémát érintő részletet idézünk az előadóktól. 7 A képzés utolsó modulja arról szólt, hogy a tanulmányutak tapasztalatait, a felmerült kérdéseket kiscsoportos és plenáris formában feldolgoztuk a résztevőkkel. 11

12 A lakótelepről Hát ez most kérdés, hogy jó vagy nem jó, hogy folyamatosan történnek intézkedések arra, meg pályázatok ( ) hogy fel fogják újítani a lakásokat, meg azt hiszem, infrastrukturális hálózat is van, illetve ehhez tartozik egy szoft programelem, amiben a szervezetek hoznak be majd különböző programokat. Hogy jó-e, hogy elkezdik felújítani, és tartósítják ezt az állapotot, ami most itt van, vagy inkább integrálni kellene a lakókat a városba ( ) Tehát itt azért be kell menni a városba, vagyis annyira már nem is kell, mert azért már eléggé ellátták itt a lakókat szolgáltatásokkal, hogy sokszor ne keljen bemenni a városba sem. Ez jó abból a szempontból, hogy elérhetőek a lakók számára olyan szolgáltatások, amik egyébként a mindennapi életvitelükhöz szükségesek. Másrészt meg nem jó abból a szempontból, hogy jobb lenne, ha megszoknák azt, hogy a városba bemenjünk. Jobban lehetne kapcsolatot felvenni. Én azt gondolom, hogy a városnak is jobban kellene szoknia Az önkormányzatnak most jelen pillanatban az a célkitűzése, hogy megtartja ezeket a lakásokat, megpróbálja felújítani őket, illetve elvinni abba az irányba, hogy öngondoskodó legyen a telep, ami ami nem lesz egy egyszerű folyamat. (Fodor Éva) Megszüntetni, felszámolni vagy beintegrálni? A hosszú viták eredménye is az, hogy most jelen pillanatban ez egy lehetetlen helyzet, és jelen pillanatban a telepet fejleszteni kell. És azért hoznak ide a város, illetve a szervezetek által nyert különböző pályázatokat. (Lengyelné Pogácsás Mária) Azt, hogy hogy lehetne ezeket a problémákat itt a telepen megszűntetni, annak egyetlen egy módja lenne: ha a telepet hasonlóképpen beintegrálnák a városba. Tehát megszűntetni ezt a telepet. De most gondoljátok el, hogy mekkora cirkusz lenne ebből, ha a gyerekekből ekkora cirkusz lett. Mekkora cirkusz lenne, ha a 300 családot elkezdenék a város különböző pontjaira szétköltöztetni. Hát abból még nagyobb háború lenne, mint ami abból volt, hogy hát a gyerekeket megpróbálták beintegrálni az iskolákba. (Tusják Zoltán) Az iskoláról Egyszer csak bezárt az iskola, ami most megint kérdés. Ha a szegregációról beszélünk, felmerül egyrészt a kérdés, hogy jó-e a szegregáció. Alapból azt mondjuk, hogy nem, mert rengeteg hátránya van. Ennek itt talán annyi volt az előnye, hogy a gyerekek egy jobban megtámogatott, stabilabb hátteret kaptak, viszont nem szereztek semmiféle tapasztalatot arról, hogy milyenek az elvárt viselkedések a társadalomban, illetve nem volt közöttük átjárhatóság, és azt gondolom, hogy ez igazán nagy hátránya volt. Eljött az az integrációs lendület, ami ugye arról szólt, hogy fogták, májusban megszűnt, szeptemberben pedig akkor ezek a gyerekek ( ) Igazából fent az önkormányzatnál eldöntött módon ( ) voltak vezérlőelvek, hogy osztálytársak nem kerülhetnek egy csoportba ( ) Ceruzák húzták meg az íróasztalnál ( ) Elit iskolába kerültek a gyerekek, és komoly problémákkal küzdöttek (Fodor Éva) amikor ezt az iskolát felszámolták, ugye 4-5 évvel ezelőtt, kitalálták, hogy integrálják a gyerekeket ( ) Hát azért az nem volt olyan egyszerű dolog. Mi nyakig benne voltunk, mint gyermekjólétisek, mert ugye az első ostromot, azt mi kaptuk ősszel, mikor nem kellően felkészített pedagógusok és végképp nem felkészített gyerekek közé bekerültek a roma gyerekek. Az első két hétben csak azt hallottuk, meg csak az a telefon jött, hogy így viselkedik, úgy viselkedik, amúgy viselkedik. Mondtuk, hogy de hát egy kis tolerancia, egy kis odafigyelés arra a gyerekre. Hát gondolja már el, hogy egy teljesen új osztálykörnyezetbe bekerül egy gyerek vagy kettő, mert általában egy osztályba 2-3 gyereknél többet nem tettek be. Bekerült egy zárt osztályközösségbe, és ugye, mi volt egyből; lóg és jöttek a sztereotípiák. Ha valami eltűnt, azt egyből a cigány gyerek lopta el, ha valaki a buszon tetves lett, akkor egyből a cigány gyerektől lett tetves (...) Na most azért azt hozzá kell tenni, hogy azok a hetedik-nyolcadik osztályos gyerekek, akiket 12

13 beintegráltak sajnos ebben az iskolában {a telepen, a 13. sz. iskolában} már hozzászoktak ahhoz előtte ( ) hogy a tanulás színvonala lecsökkent. És azok a gyerekek bizony-bizony sem olvasni, sem írni nem tudtak. ( ) De azt tapasztaltuk, hogy az alsósok, akik innen átkerültek az ottani iskolába, szépen felvették a ritmust, és szépen beilleszkedtek abba az osztályba. (...) Na most, hogy nem minden gyerek iratkozik be ide, aki itt lakik, ez annak köszönhető, hogy nagyon sok család van, ahol a nagyobb gyerek már abba az iskolába {integrált városi iskola} beilleszkedve jár, ismeri az iskolát, az iskola ismeri a szülőt. ( ) Az önkormányzat is próbálta segíteni a gyereket annak idején az iskolaváltásban, buszjáratot biztosított oda-vissza ( ) rettenetes nagy felháborodást váltott ki a városból egyébként. (Tusják Zoltán) Félreértések elkerülése végett, nem veszekszünk. Szociálisan igen erősen érzékeny emberek ülünk itt. És azt gondolom, hogy mindannyiunknak összeszorul a torka, mikor ilyeneket lát, és ( ) nem tartom őket felelősének {a telepen élőket}., ezt azét én szeretném kihangsúlyozni. Látni kell azért azt a folyamatot, hogy hogyan lettek ők állati sorba ledöngölve direkt, tudatosan. És akkor most azt is vegyük figyelembe, hogy generációk kellenek ahhoz, hogy innen felemeljük őket. Tehát nagyon örülök annak, hogy láttam ezeket a gyerekeket, nagyon örülök neki, hogy olyan emberek foglalkoznak és figyelnek oda ezekre a gyerekekre, mint ti is. (képzési résztvevő) Most az van bennem, hogy képzeljétek el, nem biztos, hogy részt akarok venni ezen a sétán {a Huszár-telepen}, mert baromi kényelmetlenül fogom érezni magam, hogy ezeket az embereket és a házaikat így körbejárjuk (képzési résztvevő) 13

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Utcai szociális Segítők Egyesületének Szakmai beszámolója. Pigmalion Foglalkoztatási Projekt

Utcai szociális Segítők Egyesületének Szakmai beszámolója. Pigmalion Foglalkoztatási Projekt Utcai szociális Segítők Egyesületének Szakmai beszámolója Pigmalion Foglalkoztatási Projekt Készítette: Lőrincz Norbert Projektmenedzser Tatabánya 2006. A Pigmalion Projekt Egyesületünk első EU-s pályázati

Részletesebben

CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALATONFÜRED Szám: 1054- /2008. Előkészítő: Horváth József E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2008. március 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Ismertetés és szempontrendszer a tanulmányutakhoz

Ismertetés és szempontrendszer a tanulmányutakhoz TÁMOP 5.1.3.-09/1. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Ismertetés és szempontrendszer a tanulmányutakhoz Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Ismertetés és szempontrendszer a tanulmányutakhoz

Ismertetés és szempontrendszer a tanulmányutakhoz TÁMOP 5.1.3.-09/1. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Ismertetés és szempontrendszer a tanulmányutakhoz Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Nagyecseden. Nagyecsed

Nagyecseden. Nagyecsed 1. A tevékenység megnevezése Settlement típusú közösségi és szolgáltatóház kialakítása Nagyecseden A tevékenység sorszáma és elnevezése (összhangban a pályázati útmutató C1 pontjával) 12 Settlement típusú

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

J Ó GYA K O R L ATOK A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATNÁL. Előadó: Kósáné Cservenka Gabriella

J Ó GYA K O R L ATOK A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATNÁL. Előadó: Kósáné Cservenka Gabriella J Ó GYA K O R L ATOK A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATNÁL Előadó: Kósáné Cservenka Gabriella 1 Bevezetés A gyermekek védelmének a rendszere Gyermekjóléti Szolgáltatás Jó gyakorlatok a Gyermekjóléti Szolgálatnál

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001 PROJEKT A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja A KIS- PONGRÁC PROJEKT

KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001 PROJEKT A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja A KIS- PONGRÁC PROJEKT A KIS- PONGRÁC PROJEKT Hogyan jutottunk el a Kis-Pongrác projekt megvalósításához? Urbact városfejlesztési hálózat RomaNet projekt Kőbánya Kis-Pongrác lakótelep Bihari út 8./c 3 CÉLOK: 1. A KIS-PONGRÁC

Részletesebben

BEMUTATKOZUNK. Mielőtt folytatnám az írást egy-két fontos fogalmat szeretnék tisztázni. Kik is a kísérő nélküli kiskorúak?

BEMUTATKOZUNK. Mielőtt folytatnám az írást egy-két fontos fogalmat szeretnék tisztázni. Kik is a kísérő nélküli kiskorúak? 1 BEMUTATKOZUNK A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató 2013 áprilisában indította el a Kísérő Nélküli Kiskorúak gyermekotthonát, melynek szakmai munkáját szeretném bemutatni a kedves olvasónak. A fő

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 A gyermekjóléti szolgáltatás célcsoportja Az ellátási területen élő gyermekek és szüleik, a veszélyeztetett gyermekek,

Részletesebben

TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007. Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007. Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben A Szatmári Kistérségi Gyermekesély Bizottság 2013. augusztus

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2011. szeptember 22-én Hort Község Önkormányzat hivatalos helyiségében. Jelen vannak: Horváth Sándor Brunner Istvánné Köles Ferenc Sánta Mátyás Kormos Gábor Rózsavölgyi Jánosné

Részletesebben

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány 1039 Budapest, József Attila u. 28. 2009. évi Közhasznúsági jelentése

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány 1039 Budapest, József Attila u. 28. 2009. évi Közhasznúsági jelentése KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány 1039 Budapest, József Attila u. 28. 2009. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2010. május. 17. Theisz Gábor elnök - 1 - A KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Tevékenységeink 2 családi napköziben 14 gyermek teljes körű napközbeni ellátása Játszócsoport Időszakos gyermekfelügyelet

Részletesebben

2014. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

2014. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről 2014. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Családsegítő Központ feladatai, tevékenységi köre A Humánszolgáltató

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Debrecen, 2012. február 17. (péntek) Dr. Ujhelyi Mária, egyetemi docens Debreceni

Részletesebben

2012. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

2012. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről 2012. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Családsegítő Központ feladatai, tevékenységi köre A Humánszolgáltató

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól Ellátási terület, személyi feltételek Debrecen város északi része Székhely: 4032 Debrecen, Böszörményi

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ügyszám: 11/2-4/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Öcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. május 30-án 16.00 órakor megtartott üléséről Ülés helye: Faluház Öcs Jelen vannak: polgármester

Részletesebben

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Kutatások eredményei és statisztikai adatok alapján elmondható, hogy egyre többen

Részletesebben

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- Második esély program TÁMOP-3.3.9 D-12-2012-0008 Pályázat Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- 3.3.9.D-12-2012-0008) Pályázat adatai Pályázat száma TÁMOP-3.3.9.D-12-2012-0008

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

14. sz. melléklet Kérdőív kódszáma A kérdőív kitöltése önkéntes! Szociális szükségletfelmérő kérdőív

14. sz. melléklet Kérdőív kódszáma A kérdőív kitöltése önkéntes! Szociális szükségletfelmérő kérdőív 14. sz. melléklet Kérdőív kódszáma A kérdőív kitöltése önkéntes! Az adatokat bizalmasan kezeljük, csak a kutatás céljára használjuk fel. Szociális szükségletfelmérő kérdőív A kérdőív Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt pszicho-szociális és

Részletesebben

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 26.-án tartott együttes nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 5 példányban

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

R o m a é s c i g á n y ö s z t ö n d í j J e l e n t k e z é s i l a p

R o m a é s c i g á n y ö s z t ö n d í j J e l e n t k e z é s i l a p R o m a é s c i g á n y ö s z t ö n d í j J e l e n t k e z é s i l a p 2 0 1 3-2 0 1 5 A PÁLYÁZATI ŰRLAP KITÖLTÉSE ELŐTT KÉRJÜK, FIGYELMESEN TANULMÁNYOZD ÁT A KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓT! ADATLAP A JELENTKEZŐ

Részletesebben

Beszámoló a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működéséről 2010. szeptember

Beszámoló a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működéséről 2010. szeptember Beszámoló a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működéséről 2010. szeptember A beszámoló főbb tartalmi pontjai: I. A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11.

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11. PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11. és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás A alapfilozófiája; Szakképzéssel,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Közösségért szervezett nap tippek a hatékony szervezéshez Előszó A Telenor felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy a legkorszerűbb mobiltechnológiai szolgáltatások

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés) Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottsága

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Lakhatási beruházások támogatása c. pályázati felhívásra

pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Lakhatási beruházások támogatása c. pályázati felhívásra J a v a s l a t pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Lakhatási beruházások támogatása c. pályázati felhívásra Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési

Részletesebben

1, Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet

1, Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet 1, Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet Egyik fő feladatunk továbbra is az Integrálthoz tartozó önállóan működő intézmények gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatainak teljes körű ellátása. Feladataink

Részletesebben

Immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Trolibusz-közlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ), a BKV közreműködésével az Országos Trolibusz Szakmai Találkozót. A március 20-tól 22-ig tartó

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

IPR beszámoló. 2013/2014 I. félév

IPR beszámoló. 2013/2014 I. félév IPR beszámoló 2013/2014 I. félév Balmazújvárosi Általános Iskola Székhelyintézmény Helyzetelemzés A Balmazújvárosi Általános Iskola székhelyintézményében 19 tanulócsoportban történik a nevelő oktató munka.

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Szakmai ajánlás iskolai szociális munkás hálózat tervezéséhez

Szakmai ajánlás iskolai szociális munkás hálózat tervezéséhez Szakmai ajánlás iskolai szociális munkás hálózat tervezéséhez Javasolt iskolai szociális munkás alkalmazása a pályázatot megvalósító célterület azon településein, ahol a HHH-s gyerekek aránya eléri a 25%-ot,

Részletesebben

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A gyermekek szegénysége elfogadhatatlan. Minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

4401 NYIREGYHA7A, I\OSSU1H lfr 1. PF.: 83. TE L[FON: ~36 42524 58si FAX: ~36 42524'586. ~ MAIL: NYHSZOC@NYIRfGYHAZA.HU.

4401 NYIREGYHA7A, I\OSSU1H lfr 1. PF.: 83. TE L[FON: ~36 42524 58si FAX: ~36 42524'586. ~ MAIL: NYHSZOC@NYIRfGYHAZA.HU. Ali NYíREGYHÁZA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY MEGYEJ JOGÚ VÁROS 4401 NYIREGYHA7A, I\OSSU1H lfr 1. PF.: 83 POLGÁRMESTERI HIVATALA TE L[FON: ~36 42524 58si FAX: ~36 42524'586 ~ MAIL: NYHSZOC@NYIRfGYHAZA.HU

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottság 2013. január 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottság 2013. január 30-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-51/2013. ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottság 2013. január 30-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztatás az Új Út Szociális

Részletesebben

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089 Ismertető a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Fecske Családok Átmeneti Otthona Gyermekek és fiatalok integrációs programja TÁMOP -5.2.5 / 08 /1 / A Gyermekvédelmi komponens pályázatáról TÁMOP- 5.2.5-08/1-2008-0089

Részletesebben

Beszámoló az IPR pályázat megvalósításáról

Beszámoló az IPR pályázat megvalósításáról Beszámoló az IPR pályázat megvalósításáról 1.Helyzetelemzés: Intézményünk Sándorfalván, Csongrád megye legfiatalabb városában működik, Szegedtől 10 km-re. A településen a régebb óta itt élők mellett az

Részletesebben

HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány. Közhasznúsági jelentés 2011.

HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány. Közhasznúsági jelentés 2011. Adószám: 18796362-1-15 Bejegyző szerv: Megyei bíróság Regisztrációs szám: Pka.60.092/1996/4. HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány 4400 Nyíregyháza, Váci M. út

Részletesebben

IGAZGATÓI BESZÉD TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG 2015. SZEPTEMBER

IGAZGATÓI BESZÉD TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG 2015. SZEPTEMBER IGAZGATÓI BESZÉD TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG 2015. SZEPTEMBER 1. Tisztelettel köszöntöm tanévnyitó ünnepségünkön: Antal Szabolcs polgármester urat, Dandé Lászlóné alpolgármester asszonyt, a megjelent képviselő

Részletesebben

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9.

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2008. Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási

Részletesebben

"Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT!"

Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT! "Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT!" "Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT!" Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT! - 2 0 1 4.0 2.2 8. A kötelék, mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti

Részletesebben

Kortárssegítő program Összehozó" Osztályközösség-fejlesztési modellprogram Komárom középiskoláiban

Kortárssegítő program Összehozó Osztályközösség-fejlesztési modellprogram Komárom középiskoláiban Kortárssegítő program Összehozó" Osztályközösség-fejlesztési modellprogram Komárom középiskoláiban Több mint egy évvel ezelőtt indítottuk útjára kezdeményezésünket Komárom középiskoláiba melynek során

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

a Gyermekekért Csányi Alapítvány ÉLETÚT Tehetséggondozó Program

a Gyermekekért Csányi Alapítvány ÉLETÚT Tehetséggondozó Program a Gyermekekért Csányi Alapítvány ÉLETÚT Tehetséggondozó Program Dr. Csányi Sándor 2005-ben magánvagyonából 1 milliárd forintos alaptőkével, létrehozta a Csányi Alapítvány a Gyermekekért Közhasznú Alapítványt.

Részletesebben

Gyerekek és családok. Játszani is engedd

Gyerekek és családok. Játszani is engedd Játszani is engedd Abban az idôben történt, hogy odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték tôle:»ki a legnagyobb a mennyek országában?«odahívott egy gyereket, közéjük állította, s azt mondta:»bizony

Részletesebben

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN OSZKÓ EMESE OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Ifjúság védelmis munkaterv 2011/2012

Ifjúság védelmis munkaterv 2011/2012 Ifjúság védelmis munkaterv 2011/2012 - Az eddigi gyakorlatnak megfelelően év elején bemutatkozom a 9. osztályosoknak osztályfőnöki órákon, valamint szüleiknek az első szülői értekezleten. - Év elején az

Részletesebben

II. TÖBBSÉGI NÉZÕPONTOK

II. TÖBBSÉGI NÉZÕPONTOK II. TÖBBSÉGI NÉZÕPONTOK Térben itt vagyunk, egy faluban vagyunk, de teljesen izoláltan egymástól Milyenmunkalehetõségekvannakacigányokszámára, dolgoznak-e? Egynéhányan járnak Magyarországra dolgozni,

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában.

A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában. A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában. Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulás Humán Szolgáltató

Részletesebben

Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel.

Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel. Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel.) 2010/2011. % 2011/2012. % 2012/2013. % Tanulói létszám

Részletesebben

Jövet-menet pénzügyek. a Takarékszövetkezeti Integráció támogatásával

Jövet-menet pénzügyek. a Takarékszövetkezeti Integráció támogatásával Jövet-menet pénzügyek a Takarékszövetkezeti Integráció támogatásával Jövet menet pénzügyek címmel indult egy komplex projekt Szegeden, amely a fiatalok pénzügyi kultúrájának fejlesztését tűzte ki céljául,

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Munkaterv. 2013/2014-as tanév. A Diákönkormányzat által szervezett programokról. Készítette: Sebestyén Tímea a DÖK patronáló pedagógusa

Munkaterv. 2013/2014-as tanév. A Diákönkormányzat által szervezett programokról. Készítette: Sebestyén Tímea a DÖK patronáló pedagógusa Munkaterv 2013/2014-as tanév A Diákönkormányzat által szervezett programokról Készítette: Sebestyén Tímea a DÖK patronáló pedagógusa Nyíregyháza, 2013. augusztus 29. A 2013/2014-es tanév legfőbb célkitűzései

Részletesebben

Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült: Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 27-én megtartott rendkívüli

Részletesebben

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a tábor előtt megkezdődött, viszont itt még módunkban állt

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2014

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2014 DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2014 Célja: Gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban

Részletesebben