Az intézményi tanulás eredményessége és minősége, különös tekintettel a nem hagyományos tanulói csoportokra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az intézményi tanulás eredményessége és minősége, különös tekintettel a nem hagyományos tanulói csoportokra"

Átírás

1 Engler Ágnes Dusa Ágnes Réka Huszti Anett Kardos Katalin Kovács Edina Az intézményi tanulás eredményessége és minősége, különös tekintettel a nem hagyományos tanulói csoportokra A tanulmány az OTKA (K ) által támogatott Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől a valóságig című kutatás keretében készült. (A kutatás vezetője Prof. Dr. Kozma Tamás)

2 Tartalomjegyzék 1. A közoktatás és a felsőoktatás eredményességének vizsgálata Kompetenciamérések a köz- és felsőoktatásban Roma fiatalok az oktatásban Migráns gyerekek a magyar iskolákban Felnőtt tanulók vizsgálata Irodalomjegyzék... 32

3 Az intézményi vagy formális tanulás a tanulási módok közül a legkönnyebben megragadható: objektív nemzetközi és hazai statisztikai adatok, kimutatások, jelentések állnak rendelkezésünkre, számos kutatási eredmény és tanulmány gazdagítja a téma vizsgálati körét, adekvát indikátorok és kiváló mérőeszközök fejleszthetők empirikus vizsgálat céljából. A Tanuló régiók Magyarországon kutatás keretében működő munkacsoportunk arra vállalkozott, hogy megpróbál túllépni az átlagos tanuló formális oktatásának és képzésének bemutatásán, és a leíró statisztikák mögött megbújó nem hagyományos tanulói társadalmat térképezi fel. Jelen tanulmány első megközelítésben tárgyalja ezeknek a tanulói csoportoknak a részvételét az oktatási intézményrendszerben. A vizsgálat céljából kiragadott csoportok a romák, a migránsok és a felnőtt korban az iskolapadba visszatérők 1. Természetesen nem hagyjuk figyelmen kívül az oktatási intézményekre, az oktató-nevelő munkára vonatkozó általános jellemzőket, tendenciákat, viszont éppen a speciális tanulói csoportok révén különös figyelmet fordítunk az eredményesség és a minőség kérdésére. 1. A közoktatás és a felsőoktatás eredményességének vizsgálata (Kovács Edina) A Deutscher Lernatlas indikátorai a közoktatás terén: tanulói teljesítmények (olvasás, anyanyelv, angol, matematika, természettudomány), osztályismétlés, iskolaelhagyók, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatal felnőttek aránya, a felsőoktatás terén, képzési kínálat a régióban, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya. A közoktatást tekintetében a tanulói eredményesség mellett tehát megjelenik a sikertelenség és a lemorzsolódás is, mint indikátor, ez azonban még mindig egy igen egyszerű, az oktatás minőségét valójában nem tükröző mutató. A felsőoktatási mutató pedig lényegében csak a képzési lehetőségek bemutatására szorítkozik. Amennyiben azt kívánjuk megvizsgálni, hogy az adott régió oktatási intézményei valóban a társadalom számára hasznos eredményt mutatnak-e fel, úgy az indikátorok körét mindenképpen bővítenünk kell. A továbbiakban először a közoktatás, majd a felsőoktatás sajátos szerepét, helyzetét áttekintve felsorolunk néhány olyan mutatót, amelyek a megszokott eredményességi listák mellett más, a társadalom szempontjából fontos dimenziók mérésére is alkalmasak, és amelyeket ezért érdemes lenne a jövőbeli vizsgálatok során figyelembe venni. 1 A felnőtt tanulók vizsgálata c. tanulmányrész megírása a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

4 A magyar közoktatási intézmények rangsorát két fő tényező alapján állítják össze: milyen arányban jutnak be az iskola tanulói a magasabb iskolafokozat nagy presztízsű intézményeibe, valamint, hogy milyen eredménnyel szerepelnek a jelentős tanulmányi versenyeken. Azaz az értékelés lényegében a tanulói eredmények mérésre szorítkozik. E teljesítménymutatók fontosak ugyan, de kizárólagos alkalmazásuk számos kérdést vet fel. Például gyakori, hogy kizárólag a matematikai és olvasási teljesítményt vizsgálják, a más tantárgyak terén elért eredményeket nem (Ladd és Walsh 2002). Ráadásul e mutató nem feltétlenül méri az oktatás minőségét és hatékonyságát, és gyakran méltányossági problémákat vet fel. Sok esetben ugyanis igyekeznek a gyengébben teljesítő diákokat kizárni a mérésekből: vagy olyan módon, hogy az iskola már eleve fel sem veszi őket, vagy speciális nevelési igényű tanulóvá minősíti át (Radó 2007; Wilson 2004). 1. számú ábra A minőségorientált rendszer elemei Forrás: Radó Péter (2007): A szakmai elszámoltathatóság biztosítása a magyar közoktatásban Ezzel szemben a minőségorientált mérési rendszer az egyes intézmények értékelésén alapulna, amely a tanulói eredményességet csak egy vagy néhány indikátorként kezeli, egyéb mutatók mellett. Az összes tényezőt figyelembe vevő rangsorokat felállítani talán nem lehetséges, de néhány mutatót mindenképpen érdemes szem előtt tartani, ha az egyes iskolák hatékonyságára vagyunk kíváncsiak. Ilyen például a tanári kar összetétele, a főállásban dolgozók aránya, és az, hogy milyen nagy a túlórák mértéke, azaz mennyire túlterheltek a tanárok. Kiemelten fontos szempont, hogy működtetik-e az iskolákban a minőséget javító tanulásfejlesztési mechanizmusokat. Radó szerint ez két módon is megfogalmazódhat:

5 csináljunk valami mást máshogyan (innováció), vagy csináljuk ugyanazt, de jobban (minőségbiztosítás), ám a végeredmény szempontjából csak az a fontos, hogy ezek jelen vannak-e (Radó 2007: 12). Hasonlóképpen a szakmaiságot és az innovációs hajlandóságot emeli ki Mayer, aki az általa bemutatott kutatás adatai alapján azt is megfogalmazza: a saját pedagógiai program kidolgozottsága egyfajta mutató is, mivel joggal feltételezhető, hogy mindkét említett mechanizmus jobban érvényesül ott, ahol saját készítésű programok alapján dolgoznak (Mayer 2009). A témával foglalkozó szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a pedagógiai programok, vagy az egyébként létező intézményi önértékelések elvileg alkalmasak lehetnének a közoktatási intézmények teljesítményének, hatékonyságának mérésre, azonban a rendszerkörnyezeti feltételek hiánya miatt a pedagógiai programok felülvizsgálatának és az intézményi minőségirányítási rendszerek működtetésének kötelezettsége a legtöbb iskolában csak papírmunkát generál (Radó 2007: 17). Köztudott, hogy az egyes iskolák szocioökonómiai státusa eltérő, így két intézmény között jelentős különbség lehet abban a tekintetben, hogy milyen hátterű és képességű diákokat oktat. Emiatt egyre több helyen használják az úgynevezett pedagógiai hozzáadott érték mutatót. Alkalmazása Angliában már teljes körű: az angol iskolai rangsort 1992 óta teszik közzé, és először 2002-ben került be két, hozzáadott értéket megjelenítő mutató a mérésbe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai rangsorok nagyon érzékenyek a hozzáadott érték -típusú mutatókra, és a két új mutató jelentős elmozdulásokat eredményezett a rangsorban, mind lefelé, mind felfelé. Az is látható, hogy a hozzáadott érték mutatók alkalmazása csökkenti az iskolák szelekciós késztetését, mert az eredményesség ilyen mérése már nem ösztönöz arra, hogy eleve a legsikeresebb tanulókat igyekezzenek kiválasztani az intézmények (Wilson, 2004). A rangsorok mellett hosszú ideje készülnek olyan vizsgálatok, amelyek a közoktatási intézményeket igyekeznek komplexebb módon jellemezni. A légkör-kutatások az iskolák szellemi és fizikai szerkezetét egyaránt igyekeznek megragadni, mert úgy vélik, ezek kétséget kizáróan befolyásolják az adott intézmény kimeneti teljesítményét. A mérhető indikátorokból többféle klímaindex létrehozására láthatunk próbálkozásokat: a nemzetközi kutatások ugyanis egyértelműen arra az eredményre jutottak, hogy a támogató iskolai légkör pozitív hatással van a diákokra, legerősebben épp a nagy kockázatú, például egészségügyi vagy viselkedési problémákkal küzdő gyerekekre (Marshall 2004). A felsőoktatási intézmények esetében a nemzeti, a regionális és a nemzetközi összehasonlításoknak is van jelentősége, ebből következően a különféle rangsorok is sokszínűbb módszertannal készülnek. Ettől függetlenül nem állíthatjuk, hogy a felsőoktatási

6 rangsorok áttekinthetetlenek lennének. Létezik ugyanis általánosan elfogadott módszertani alapvetés, amit az úgynevezett berlini alapelvek foglalnak össze. Az UNESCO European Centre for Higher Education (CEPES) tagozata és a washingtoni Institute for Higher Education Policy hozta létre 2004-ben az International Ranking Expert Group (IREG) nevű szakértői csoportot, amely 2006 májusában elfogadta a rangsorkészítés alapelveit tartalmazó Berlin Principles on Ranking of Higher Education Institutions című dokumentumot. A berlini alapelvek néven emlegetett dokumentum leszögezi egyebek mellett, hogy a rangsorok mennyiségi kritériumokon nyugszanak, így önmagukban nem alkalmasak az egyetemek és a főiskolák minőségi értékelésére. Kimondja azt is, hogy a készülő listák mindenképp igényelnek valamiféle értelmezést, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a rangsorkészítők egyértelműen meghatározzák a rangsor célját. A berlini alapelvek egyik fő meglátása, hogy az eltérő történeti meghatározottságú, eltérő hátterű, más profillal rendelkező intézmények nem rendezhetőek egyazon rangsorba. Bár a módszertan nyilvánossá tétele a berlini alapelvek egyik legfőbb kritériuma, a különféle rangsor-kiadványok leggyakrabban ennek az alapelvnek nem felelnek meg. A felhasznált adatbázisok gyakran tisztázatlanok, a külső ellenőrzés sem mindig lehetséges, noha nem mindegy, hogy egy-egy lista hivatalos statisztikai adatbázisokra épít, vagy felmérésen alapuló véleménymutatókra (OFI 2011). Nyilvánvaló tehát, hogy egyetlen, vagy néhány dimenzió vizsgálata nem képes visszatükrözni a felsőoktatás egyik legfontosabb jellemzőjét, a komplexitást. Egy olyan összetett kép megalkotásához, amelynek hiányát a közoktatás kapcsán már említettük, a felsőoktatási intézmények esetében is több tényezőt kell figyelembe venni. Ilyen térkép készítését tűzte ki célul a U-MAP projekt, amely nem valamiféle listát vagy normatív osztályozási rendszert kívánt létrehozni, hanem a felsőoktatási intézmények tényleges jellemzői és tevékenysége alapján alkotott csoportokat, amelyek alkalmasak arra, hogy kimutassák a hasonlóságokat és a különbözőségeket egyaránt. Az ily módon készült mapping képes arra, hogy az intézmények sokszínűségének is teret adjon, megmutatva azok valós jellegzetességeit (van Vught et al. 2010). Oktatás és tanulás A fokozatok szintje A képzési terület szélessége A fokozat jellege Oktatási kiadások A hallgatók összetétele Felnőtt hallgatók Munka mellett tanulók Tudástranszfer Az elindított vállalkozások száma Szabadalmak száma Kulturális aktivitás Tudástranszferből származó bevételek Nemzetközi orientáció Külföldi hallgatók Nemzetközi csereprogramok keretében

7 Távoktatásban résztvevők Teljes hallgatói létszám beérkezı hallgatók Nemzetközi csereprogramok keretében kiküldött hallgatók Külföldi oktatók, kutatók Kutatás Regionális elkötelezettség Referált publikációk A régióban munkát vállaló végzett hallgatók A doktori programokban végzettek A régióból származó első éves hallgatók Kutatási kiadások A régióból származó bevételek 2. számú ábra A U-MAP vizsgálati dimenziói és indikátorai Forrás: van Vught et al. (2010): The European Classification of Higher Education Institutions Bár a U-MAP számos indikátort használ, az alkotók felhívják a figyelmet arra, hogy a modell így sem fedi le a felsőoktatási intézmények jellemzőinek minden fontos dimenzióját. Így például kimaradt a szociális dimenzió, amelynek vizsgálatáról egyelőre a szükséges adatok hiányában mondtak le. De fontosnak tartják kiemelni, hogy amint lehetőség nyílik rá, bekerül a modellbe az esélyegyenlőség, azaz, hogy a hátrányos helyzetű csoportok rossz szocioökonómiai családi környezetből származók, bevándorlók, fogyatékkal élők tagjainak van-e lehetősége bejutni az adott intézménybe. Szintén kimaradt a társadalmi nemek témája: bár a hallgatók és a munkatársak nemek szerinti megoszlásáról rendelkezésre állnak adatok, a kellő mélységű elemzéshez ez nem elégséges, a jelenleginél árnyaltabb adatgyűjtésre lenne szükség (Hrubos 2011). A felsőoktatási intézmények és/vagy a hallgatók eredményességét illetően az átfogó megközelítések azt igyekeznek körüljárni, milyen az egyes intézmények hatása, képes-e egy egyetem vagy főiskola módosítani az iskolarendszeren kívülről, a közvetlen környezetből adódó jellemzőkön, tulajdonságokon. Egy, a Partiumban folytatott vizsgálat során Pusztai arra a következtetésre jutott, hogy léteznek olyan intézményi hatások, amelyek függetlenek a hallgató társadalmi státusától, demográfiai hovatartozásától és korábbi iskolai pályafutásától. Ezen intézményi hatást leginkább az inter- és intragenerációs intézményi társas integráltság mértékében lehetett megragadni. Az is kiderült, hogy az inter- és intragenerációs hatások nincsenek egymással harmóniában, s a kettő közül az intergenerációs beágyazottság hatása mutatkozott erősebbnek és a támogatás szempontjából pozitívnak (Pusztai 2010). A regionális szerepet vizsgálta az Egyesült Királyságban egy komplex kutatás: azt kívánta felmérni, hogy hogyan lehetne minél pontosabban megérteni a felsőoktatási intézmények multiplikátor-hatását egy adott régióban, továbbá, hogy hogyan működnek és milyen hozzáadott értéket hoznak létre az úgynevezett egyetemi városok. Arra jutottak, hogy az egyetemek tudományos tevékenysége csupán egyetlen, bár kétségkívül fontos szempont,

8 ám legalább ennyire lényeges a szűkebb és tágabb értelemben vett oktatás, kultúraközvetítés és az adott intézmény regionális aktivitása. E kutatás tanulsága szerint a felsőoktatási intézmények helyi beágyazottsága olyan fejlesztési potenciált jelent, amely a hiányzó közép 2 megerősödéséhez járulhat hozzá, így a kutatók szerint a jövőben elengedhetetlen lesz a helyi elköteleződés hatásainak minél komplexebb mérése (ESRC 2006). 2 Ez a hiányzó közép (missing middle) már nem a szó klasszikus értelmében vett középosztályt jelenti. A szakirodalom a globalizáció kapcsán használja ezt a kifejezést: eszerint mind az egyes országok, mind az egyének szintjén két szélső pólus alakult ki: a nagy versenyképességű, megfelelő intézményrendszerrel, technológiával és tudással bíró országok, és ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű, kevés szakképzettséget igénylő termékeket és szolgáltatásokat előállító országok. A versenyben nem élen járó, de nem is leszakadó, tehetős nemzetek, illetve az egyes országokon belüli középosztályok eltűnni látszanak, illetve szerepük elmosódik.

9 2. Kompetenciamérések a köz- és felsőoktatásban (Huszti Anett) Manapság az oktatási rendszer hatékonyságát legjobban mérő, továbbá az oktatásfejlesztés és oktatáspolitika egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási területének tekinthetjük a kompetenciák vizsgálatát, amelyek pontos visszajelzést adnak a tanároknak arról, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást. A kompetenciamérések elsődleges céljuknak tekintik azt, hogy a tanulók képesek legyenek a tudásukat alkalmazni az életben vagy további ismeretszerzésre tudják felhasználni azt, tehát birtokában legyenek annak az eszköztudásnak, amely a továbbhaladásuk alapfeltétele. Ezért ezen felmérések tesztjei nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem valós problémák megoldására irányulnak és a fejlesztés, mint prioritás jelenik meg bennük. A kapott eredményeket a fejlesztési programok főként a megalapozásra, míg a legtöbb iskola önelemzésre, önfejlesztésre használja fel (Vári et al. 2005) Közoktatás A hazai közoktatási mérési- értékelési rendszer szempontjából az egyik legértékesebb és legkorszerűbb elemnek mondhatók az Országos Kompetenciamérések OKM, melyek az adott tanulócsoportok tudását és képességeit mérik fel. Ezen mérések célja egyrészt, hogy megismerjék a tanulók teljesítményét, másrészt, hogy kialakítsák a felmérésben résztvevő iskolák mérési- értékelési gyakorlatát. S mivel az OKM nem a konkrét tantervi- tantárgyi tudást méri, hanem a bizonyos képességet és kompetenciákat, ezért a PISA vizsgálatokhoz hasonlíthatók (Sinka 2006). Az első Országos Kompetenciamérésre 2001 őszén került sor, amelyet azóta is minden évben napjainkig összesen tizenegy alaklommal minden iskola 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megír. A felmérések során a szövegértési képességeket és matematikai eszköztudását vették nagyító alá, mégpedig úgy, hogy nem az adott év tananyagát kérték számon, hanem azt vizsgálták, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudták alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. Az elért eredményekről minden iskolát tájékozatnak, ezzel is segítve őket abban, hogy objektív képet kapjanak tanulóik teljesítményéről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen, továbbá ezzel elősegíthetik az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerését és a javítás igényének erősítésére is alkalmasak lehetnek. Ennek következtében

10 az évről évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években (Oktatási Hivatal). Vári és munkatársai 2004 májusában a 6., 8. és 10. osztályos diákok szövegértési képességeinek és matematikai teljesítményének területi megoszlását, régiókra bontva vizsgálta meg (lásd 1. táblázat). 1. számú táblázat: A tanulók régiónkénti átlagteljesítménye és hozottérték-indexe Forrás: Vári et al., 2005:82 A legjobb teljesítményeket egyértelműen a nyugat- dunántúli, közép- magyarországi és közép- dunántúli régiók nyújtották, míg a leggyengébbeket az észak- magyarországi és az

11 észak- alföldi régiók. Az észak- magyarországi és az észak- alföldi régiókat figyelembe véve, a legtöbb esetben átlagosan több, mint 10 százalékkal magasabb a kettes szint alatt teljesítők aránya, 3 mint a 3 legmagasabb teljesítményt elért régióban. Szerintük a teljesítmények sorrendje hasonlóságot mutat az egyes térségek fejlettségét jellemző gazdasági mutatókkal, valamint az életkörülményekkel, amelyet a hozottérték-index (HÉI) 4 reprezentál. Általánosságban elmondható az is, hogy a legjobban teljesítő régiók rendelkeznek a legmagasabb HÉI-vel, míg a legalacsonyabb értékek a leggyengébben teljesítő régiókban mutatkoznak meg. Ha azonban mindkét tantárgyat figyelembe vesszük, nem tapasztalható különbség, a lényegesen jobb háttérrel rendelkező közép- magyarországi régió és a déldunántúli, dél- alföldi és észak- magyarországi régiók 10. osztályos tanulóinak teljesítménye között (lásd 1. táblázat). Az 1990-es évek végén az OECD elindította azt a nemzetközi, monitorozó jellegű, háromévente megrendezésre kerülő PISA felméréssorozatot amelynek 1996 óta Magyarország is tagja mely a tudás hétköznapi életben való alkalmazhatóságát méri a 15 éves tanulók körében, vagyis azt, hogy tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek (PISA 2009 mérés). Főbb mérési területei közé sorolható, az olvasás szövegértés, az alkalmazott matematikai valamint természettudományi műveltség, amelyekből az egyik mindig nagyobb hangsúlyt kap a másik kettővel szemben. A felmérések alkalmával a tanulók képességpontokat kapnak a teszten elért eredményeik alapján, ezek alapján számítják ki az országok eredményeit. Ezt követően a képességskálákat képességszintekre osztják, ezáltal leírható, hogy milyen feladatokat tudnak megoldani az egyes szinteken lévő diákok, de emellett különböző háttérjellemzőkről is tudomást szerezhetünk úgy, mint a gazdasági, szociális és kulturális hátteret leíró ESCS- index illetve az olvasott anyagok változatosságát jellemző index (PISA 2009 mérés). A PISA vizsgálatok során első alkalommal a 2000-es évben az olvasás szövegértésre, ban a matematikára, 2006-ban a természettudományi műveltségre fektették a hangsúlyt, majd 3 Azon tanulók, akiket úgy ítéltek meg, hogy nem rendelkeznek a mindennapi életben való tájékozódáshoz szükséges képességekkel (Vári et al. 2005). 4 A hozottérték-index (HÉI) megalkotásának célja a tanuló otthoni szociális és tanulási körülményeinek jellemezése volt úgy, hogy az index minél jobban magyarázza a teszten elért eredményeket. (Balázsi I. Zempléni A. 2004).

12 2009-ben ismét a szövegértésé volt a főszerep, idén pedig a matematika kapott kiemelt figyelmet. Az eddigi méréseken Magyarország átlageredménye szövegértésből és matematikából nem érte el az OECD- országok átlagát, természettudományokból viszont átlagos volt. Ha a 2000 és 2006 közötti eredményeket vesszük figyelembe, azt mondhatjuk, hogy nemcsak az átlageredmények szintjén, hanem a legtöbb mutatóban sem történt változás az említett időintervallumban. A 2006-os felméréskor hazánk a helyezést érte el, matematikából a , természettudományból pedig a helyezés-tartományban szerepelt az OECD 30 országa közül. Vagyis azt mondhatjuk, hogy az akkori globális munkaerő-piaci versenyben országunk pozíciója az OECD-országokéhoz képest gyengébb volt. A 2009-es esztendőt vizsgálva a résztvevő országok átlaga szövegértésből 493, matematikából 496, míg természettudományokból 501 pont volt. Ehhez képest a magyarok eredménye szövegértésből 494, ami a helyezést jelentette matematikából 490 ( hely), természettudományokból 503 pont volt ( helyezés). A 2000-ben elért eredményekhez viszonyítva jelentős javulás következett be a szövegértés terén, hiszen 14 ponttal emelkedett tanulóink átlageredménye, így elértük az OECD- átlagot hoz képest viszont a természettudományos eredményeink változatlannak mondhatók, vagyis az OECDátlag szintjén vannak, ami a matematika eredményeinkről is elmondható (lásd 2. táblázat) (PISA 2009 mérés).

13 2. számú táblázat: A 2009-es PISA felmérés eredményei az OECD országok figyelembevételével A PISA felmérések eddigi köteteit áttekintve, azt mondhatjuk, hogy az országok eredményei az elmúlt években különbözőképpen változtak, hiszen az országok pozíciói önmagukhoz képest és egymáshoz viszonyítva sem állandóak, mivel egyes országok javítottak az eredményeiken és előbbre léptek a nemzetközi rangsorban, mint például Lengyelország és Észtország, míg más országok visszaestek. Vagyis az egyszer már megszerzett pozíció sem mondható állandónak, de tudatos fejlesztéssel az eredmények javíthatók (OECD 2010). 2.2 Felsőoktatás A legtöbb felsőoktatási intézmény vezetője, a nemzeti felsőoktatási rendszerek valamint az európai felsőoktatási térség alkotói egyre jobban támaszkodnak a kompetenciamérések eredményeire, a módszertani, fogalmi véleménykülönbségek ellenére is (Falus 2009).

14 A felsőoktatásban történő kompetenciamérések közül nagyon érdekesnek bizonyul Bíró et al. (2007) kutatása, amelynek fő célja, a felsőoktatási intézményekben tanuló elsőéves és végzős hallgatók munkaerő-piaci szempontból fontos kompetenciáinak felmérése és kompetencia - profiljának meghatározása. Kutatásukban azon Nyugat- Dunántúli régió felsőoktatási intézményei vettek részt, amelyek elkötelezettségüket és együttműködésüket jelezték a részvételre, továbbá a kutatás eredményeit intézményük fejlesztési céljának megfelelően kívánták felhasználni a továbbiakban (lásd 3. táblázat). FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY FŐ Széchenyi István Egyetem (SZE) 450 Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) 284 Pannon Egyetem Nagykanizsa (PE-N) 48 Pannon Egyetem Keszthely (PE-K) 92 Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) 111 Összes: számú táblázat: Felsőoktatási intézmény szerinti megoszlás Forrás: Bíró et al. 2007alapján saját szerkesztés A kutatás egyik részében a sikeres elhelyezkedéshez szükséges kompetenciákkal kapcsolatban kérdezték meg a hallgatókat, így információkat kaptak arra vonatkozóan, hogy a válaszadó személyek mire számítanak az álláskeresés során, illetve mely kompetenciákról feltételezik, hogy kiemelkedően vagy kevéssé lényegesek a munkaadók számára. A megkérdezett hallgatók összességében a döntési képességet tartották a legfontosabb kompetenciának, ami a munkáltatói elvárások között szerepelt ugyan, de nem a leglényegesebb elvárások között. A többi fontosnak ítélt kompetencia mint a megbízhatóság, szakmai ismeret, pontosság, felelősségvállalás képessége, együttműködő képesség már nagyobb összhangot mutat a keresleti oldal elvárásival, de ezen kompetenciák egy része nem szerepel a munkáltatói elvárások országosan összesített tizenkettes mezőnyében. A hallgatói válaszok alapján a fontossági rangsor végén található kompetenciák pl. a motiválás, a pozitív beállítódás, az elővigyázatosság, a segítőkészség és a munkaintenzitás, mind olyan kompetenciák, melyek csak egy-egy munkáltatói klaszternél kerültek be a legfontosabb 12 kompetencia közé. Összességében megállapítható, hogy a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának igényei csak részben fedik egymást, tehát a hallgatók nem ugyanazt tartják a legfontosabbnak, mint a munkáltatók. (Bíró et al., 2007) (Bíró et al. 2007).

15 Ezért a jövőben a részvételi, módszertani és társadalmi- érzelmi kompetenciák fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt, továbbá a képzési folyamatban a felsőoktatási intézményekben hagyományosan kínált szemlélettől eltérő megközelítésre van szükség, amely az aktív tanulásra, az egyének kapcsolatainak és együttműködésének fokozására, a multidiszciplináris megközelítések támogatására helyezi a hangsúlyt (Kiss 2010). 3. Roma fiatalok az oktatásban (Kardos Katalin) Napjainkban Magyarország egyik fontos probléma és kérdésköre a hazai halmozottan hátrányos cigányság helyzete. A cigány lakosság segítése, társadalmi integrációja, a kialakult helyzet komplex kezelése fontos feladat kell, hogy legyen, melyben kiemelt szerepet kellene kapnia az oktatásnak. Tényként kezelendő, hogy a cigányság társadalmi kirekesztődésének enyhítése, életkörülményeinek javítása és gazdasági pozíciójának tartós megerősítése csak a romák iskolázottsági szintjének jelentős emelkedésével valósulhat meg (Torkos 2005). A hazánkban megtalálható régiók közötti különbségek ellenére, a cigányság országszerte hasonló gondokkal küzd. A cigányság megoszlása az ország területein belül nem egyenletes, ennek okai adódhatnak a sajátos természetföldrajzi körülményekből, a társadalmi gazdasági környezet különböző hatásaiból (helyi gazdaság fejlettsége/szerkezete, környék lakosságának befogadó készsége), illetve történelmi folyamatok állhatnak még a háttérben. A cigány népesség napjainkban is jellemző elhelyezkedéséről megállapítható, hogy mintegy 20 százalékuk a Dél-Dunántúl megyéiben (Zala, Somogy, Baranya, kevésbé Tolna megye területén), 51 százalékuk az északkeleti országrészben (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ill. Hajdú-Bihar megyék), közel 10 százalékuk a fővárosban koncentrálódik. Ezzel ellentétben jól körvonalazódik, hogy az északnyugati országrész megyéiben kis számban vannak képviselve (Cserti-Csapó 2006).

16 3. számú ábra A cigány népesség területi elhelyezkedése Magyarországon Forrás: KSH, a évi Népszámlálás adatai 3.1 Ki a cigány? Csongor Anna (1992) meghatározása alapján a cigányságot szokás etnikumnak, nemzetiségnek, önálló kulturális identitással rendelkező, a társadalom peremére szorult szociális rétegnek tekinteni. Kiemelendő, hogy a cigányként való besorolás egyik legfontosabb burkolt formában jelen lévő dimenziója a társadalmi gazdasági státusz, másképpen a marginalizálódott helyzet (Fiáth 2002). Forray R. Katalin megállapítása szerint a cigányok életstílus csoportként való értelmezése vezet legközelebb ahhoz az oktatáspolitikához, amely ki tudja kerülni mind a szociokulturális felfogásból következő asszilmilatorikus, mind pedig az etnicitás és a kulturális különbségek túlhangsúlyozásából eredő oktatáspolitika veszélyét (Forray 1998). Az évi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól készített törvénytervezet megfogalmazásában a cigányság etnikai kisebbség, mert különbözik a lakosság többi részétől a nyelv, a kultúra és a hagyományok tekintetében, ugyanakkor mégsem nemzetiség, mert nincs anyanemzete (Fiáth 2002). Csongor Anna (1992) ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy a cigányság nemzetiség mivel tagjai a társadalom kirekesztő és megbélyegző magatartása következtében átveszik a cigány minősítést: a cigányságot vállalják, és egyfajta önmeghatározásként fogadják el.

17 A kisebbségről szóló törvények, a különböző kormányzati dokumentumok, kisebbségi önkormányzatok a,,cigány megnevezést használják, ahogyan a hivatkozott magyar szakirodalom jelentős része is. Mindezek mellett a politikai nyelvhasználat nemzetközileg a roma (,,rom ) népnevet helyezi előtérbe. A magyarországi cigányság jelentős része pl. a magyar cigányok és a beások nem nevezi magát,,romának, viszont a politikai szóhasználatban itthon is egyre elfogadottabbá válik ez az elnevezés. A társadalomtudományi kutatások szintén,,cigányokról szólnak, illetve váltakozva, mintegy szinonimaként használják a két fogalmat ( Forray 1999). 3.2 Cigányság és az iskola A évi népszámlálási valamint egyéb, empirikus kutatások adatai szerint a teljes roma népességen belül a diplomások aránya nem éri el a 2 százalékot (Kemény, Janky és Lengyel 2004, Hablicsek 2007). Hablicsek László saját számításai szerint 2001-ben a évesek közül felsőfokú végzettséggel a férfiak mindössze 0,5, a nők 0,3 százaléka rendelkezik. A tíz évvel korábbi méréskor ez a szám mind két nem esetében 0,2 százalék volt. A 2003-as országos, közel 5500 fős roma vizsgálatban a megkérdezett évesek mindössze 1,2 százaléka járt felsőoktatási intézménybe. Egy másik vizsgálatból kiderült, hogy a 2001/2002-ben felvett hallgatók 2,8 százaléka válaszolta azt, hogy van cigány a felmenői közt (Kemény, Janky és Lengyel 2004). A cigány népességet sújtó társadalmi hátrányok leküzdése érdekében az oktatás nagy jelentőséggel bír, hiszen az iskolázottság egyrészt a munkaerő piacra való kilépés egyik feltétele, másfelől előre jelzi a munka világában várható sikereket (Torkos 2002). Az oktatási intézményrendszerekben zajló képzés a cigányság problémavilágának egy olyan területét képviseli, amelynek fejlesztése hosszú távon a romákat érintő, hátrányok, nehézségek felszámolásához vezethet (Forray Hegedűs 1991). Hablicsek László (2007) tanulmányában arról számol be, hogy a roma nemzetiségű népesség jellegzetesen alacsony iskolai végzettségű, ezt népszámlálási adatokkal támasztja A teljes (roma és nem-roma) népességben, beleértve a kisgyermekeket is, a 8 osztályt el nem végzettek aránya százalék a férfiaknál és a nőknél, a roma nemzetiségű népességben százalék. A 15 éves és idősebb népességben, ugyancsak a 8 osztállyal sem rendelkezőket vizsgálva, a roma és nem-roma népességben arányuk 8 14 százalék (férfiak és nők), a roma nemzetiségű népességben százalék. Az iskolai végzettség szintje az életkorral emelkedik, de egy bizonyos életkor után a változások erősen lelassulnak. Azt

18 mondhatjuk, hogy a éves kor az, amikorra kialakul a végső iskolai végzettségi struktúra a kohorszokban. Ez persze nem jelent abszolút korhatárt, hiszen a továbbiakban is változhat (valamelyest) a végzettség, például az esti-levelező képzéssel, a vándorlásokkal, a halandóság szelektív hatásával. A éves kor mindenesetre egyfajta referencia-életkor az iskolázás eredményességének megítélésére (Hablicsek 2007). A következő táblázatban a magát roma nemzetiségűnek valló népesség és az össznépesség iskolai végzettségi összetételét láthatjuk a évesek korcsoportjában, 1990 és 2001 (%) között. Iskolai végzettség szintje Összlakosság megoszlása éves korcsoportban Roma nemzetiségű népesség megoszlása éves korcsoportban férfiak nők Férfiak nők férfiak nők férfiak nők 8 osztály alatt 3,4 4,0 2,0 2,3 41,3 66,1 21,6 34,7 8 osztály 22,7 31,8 20,4 21,7 48,0 30,9 62,8 58,1 Szakmunkásképző, 41,9 18,2 40,1 23,5 9,3 2,0 13,2 5,2 szakiskola Középiskolai érettségi 20,3 31,1 24,1 35,1 1,2 0,8 1,8 1,7 Felsőfokú végzettség 11,6 14,8 13,3 17,4 0,2 0,2 0,5 0,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 4. számú táblázat Iskolai végzettség a évesek körében Forrás: KSH Népszámlálás, a tanulmány szerzőjének saját számítása (Hadlacsek 2007) Cserti-Csapó (2006) szerint, a cigánygyerekek iskolai alulteljesítésnek oka két fő szálra vezethető vissza, az egyik dimenzió a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet, a másik pedig az ún. eltérő családi szocializáció, eltérő kultúra, nyelv, stb. (tehát az etnicitás) szempontja. Radó (1997) úgy gondolja, nem egyszerűen a cigány tanulók nagy számának iskolai sikertelenségéről, hanem a magyarországi cigányság, mint olyan iskolai sikertelenségéről kell beszélnünk. A magyar iskolarendszer és a cigányság egész egyszerűen nem összeférhetőek egymás számára. A cigány tanulók iskolai sikertelensége nem vezethető vissza egyetlen problémára, sokkal inkább különböző problémák egymással összefüggő rendszere. Az elkövetkezőkben azt szeretnénk vizsgálni, hogy az egyes problémák, milyen módon jelennek meg az iskolarendszer különböző szintjein, milyen,,bemeneti és kimeneti tényezőkkel bírnak a cigány tanulók. Kérdésünk, hogy milyen átjárhatósági lehetőségeik vannak az egyes oktatási szintek között, illetve az egyes képzési tartalmak, hogyan illeszkednek a térség gazdasági kompetenciáihoz. Érdemes vizsgálni azokat a kulcstényezőket, amelyek hatékonyan befolyásolhatják a cigány tanulók továbbtanulási

19 esélyeit, mint a szocializációs problémák leküzdése, a családdal való kapcsolat kiépítése, a kulturális és társadalmi tőke szerepe a cigány tanulók iskolai karrierjében és a felsőoktatásban megjelenő roma tehetséggondozás intézményei (szakkollégiumok). 4. Migráns gyerekek a magyar iskolákban (Dusa Ágnes Réka) 4. 1 Fogalmi problémák, a migráció típusai, jogszabályok A különböző szakirodalmakban (szakértői, statisztikai, pedagógiai) gyakran találkozunk a köz- és felsőoktatásban résztvevő, földrajzi mobilitásban érintett gyermekek megnevezésének problémájával. Egyrészt a migráció mögötti motivációk is magyarázatul szolgálnak a különbségek tisztázására. A legplasztikusabb példa a nagykövetek gyermekeinek, a határon túlról áttelepült magyar család gyermekeinek és a háborúk vagy természeti katasztrófák elől menekülő bevándorlók gyerekeinek összehasonlítása. Koller Inez 2009-es tipizálása alapján az első kettő az önkéntes, míg az utóbbi a kényszerű migrációhoz sorolható (lásd 4. ábra). Az országba való belépés különbözőségei miatt más-más jogszabályok is lépnek érvénybe letelepedési engedély vagy menedékjog kérvényezésekor. Ugyanakkor az évi LXXIX. törvény kimondja, hogy minden gyermek tanköteles. A magyar állampolgársággal nem rendelkező kiskorú gyermekek a következő jogállásban jogosultak az óvodai és iskolai ellátásra: menedékjogot kérők/menekültek/menedékesek; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők/azt gyakorlók; harmadik országból bevándoroltak/letelepedettek/tartózkodási engedéllyel rendelkezők (Illés Medgyesi 2009; Feischmidt Nyíri 2006). Bár a közoktatási törvény szerint az egyenlő bánásmód alapján tilos a hátrányos megkülönböztetés, a szakirodalom mégis gyakran beszámol a diákok negatív tapasztalatairól (Szabó 1993; Illés Medgyesi 2009; Feischmidt Nyíri 2006). Az intézményvezetők sem ismerik pontosan a vonatkozó jogszabályokat, de a tanárokat is gyakran felkészületlenül éri egy-egy külföldi állampolgárságú és/vagy nem magyar nemzetiségű gyermek (Feischmidt Nyíri 2006). Visszatérve a fogalmi problémákra, Bukus Beatrix 2011 es cikkében részletesen feltárta, hogy a vonatkozó jogszabályokban és a bevándorlókkal foglalkozó szakirodalomban a szerzők milyen kifejezéseket használnak, s ezek miért nem fedik le teljesen az összes bevándorló gyermeket. A leggyakoribb a külföldi állampolgár, migráns, nem magyar állampolgárságú, bevándorló, nem magyar anyanyelvű tanuló használata. A statisztikák

20 készítésekor az állampolgárságot szokták elsősorban figyelembe venni, azonban így kimaradnak a Magyarországon született nem magyar nemzetiségű gyerekek, míg a határon túlról betelepült, állampolgársággal még nem rendelkező gyermekek megjelennek a statisztikákban. A pedagógusok számára azonban Bukus tapasztalata szerint sokkal hasznosabb a gyermek nyelvtudásának felmérése, a szülőkkel való kommunikáció módjának feltérképezése, a család Magyarországra költözésének idejének, körülményeinek ismerete (Bukus 2011). 4. számú ábra A migráció típusai a földrajzi mobilitás mögött meghúzódó motivációk szerinti csoportosításban Forrás: Koller (2009) alapján saját szerkesztés A felsőoktatási tanulási célú migráció meghatározása is meglehetősen összetett. Egyrészt a felsőoktatásban is továbbtanulhatnak a migráns szülők gyermekeit, másrészt a szülők nélkül érkező, kifejezetten tanulási célú migránsokat kell megkülönböztetnünk. A migráns szülők gyermekei többnyire olyan hallgatók, akik évek óta hazánkban élnek, Magyarországon érettségiztek, folyékonyan beszélnek magyarul akár az identitásuk fontos része is lehet a magyarországi létük de állampolgársággal még nem rendelkeznek. Az esetükben az a kérdés, hogy jellemzőbben magyar vagy angol nyelvű felsőoktatási képzésekre jelentkeznek-e és antropológiai jegyek alapján mennyire látható az idegenségük. Az OECD vizsgálatokban is jelzett operacionalizációs probléma jelenik meg ebben a kérdésben, ti. a hallgatói mobilitás nemzetközi összehasonlítását nehezíti az, hogy a különböző országokban mást értenek külföldi hallgatók alatt. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok esetében megkülönböztetik az ún. foreign students és az international students fogalmát. Előbbi esetben a fogadó

21 országba való érkezés elsődleges célja a bevándorlás, letelepedés, pl. a szülők migrációjából fakadóan. Ezzel szemben az international students kategória azokra vonatkozik, akik számára az elsődleges cél a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódás, ami általában önállóan, a szülők mobilitásától függetlenül zajlik le (Education at a Glance 2010) A Magyarország felé irányuló migrációs hullámok, legfontosabb migráns csoportok Magyarországon az 1980-as évekig inkább a kivándorlás volt jellemző, az 1956-os utolsó nagy jelentős kivándorlási hullám után a XX. század legvégére már Magyarország is a nemzetközi vándorlás egyik cél- vagy tranzit országává vált. Legtöbben a szomszédos országokból (elsősorban Romániából és Ukrajnából) érkeztek már a rendszerváltást követően, majd a jugoszláv háborúk miatt 1993-ban és 1994-ben is magas arányban érkeztek menekültek. A kilencvenes évek végéről még a kínai bevándorlási hullámot érdemes kiemelni (Hárs 2001). Feiscmidt és Nyíri az etnikai (magyar nemzetiségű) migránsokon kívül a kínai, mongol, arab ajkú, vietnámi és orosz bevándorlókat emelik ki, ők munkavállalási céllal érkeznek hazánkba. A menedékkérők közül a 2000-es években legtöbben Irakból és Afganisztánból érkeztek (Feiscmidt Nyíri 2006). Rátérve szűkebb témánkra, a migráns gyerekek oktatására, érdemes áttekintenünk a köz- és felsőoktatásban regisztráltan megjelenő külföldi állampolgárságú gyerekek számát (lásd 5. táblázat). Tanév Óvoda Általános Szakközépiskola és Felsőoktatási Szakiskola iskola gimnázium intézmény 1995/1996 n.a /1997 n.a n.a. 1997/1998 n.a n.a. 1998/1999 n.a /2000 n.a /2001 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2001/ / / / / / / / / / számú táblázat Külföldi állampolgárságú gyermekek száma a magyar köz- és felsőoktatásban (nappali tagozatok)

22 Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2010/2011: 32 Mint látjuk, minden oktatási-képzési szinten nőtt a külföldi állampolgárságú gyermekek száma. Vámos Ágnes kutatásai szerint az 1999/2000-es tanévben a külföldi állampolgárságú gyerekek egyenletesen szóródtak szét az ország iskoláiban, bár már ekkor is jellemző volt, hogy azokon a településeken, ahol nagyobb csoportban éltek külföldi családok, ott egy-egy kedvelt iskola válik a külföldi diákok befogadójává vélhetően az, ahol a legfelkészültebben áll az iskolai vezetés és az oktatók a kulturális különbségekből fakadó pedagógiai problémákhoz (Feischmidt Nyíri 2006). A nem magyar (többnyire angol vagy német) tanítási nyelvű nemzetközi iskolák, a két tanítási nyelvű iskolák/osztályok, valamint a magyarországi nemzetiségi kisebbségek iskolái tovább árnyalják a képet. A három különböző iskolatípusról a NEMFI vezet listát (lásd 6. táblázat). Nemzetközi iskolák: The American International School in Budapest Britannica International School The British International School, Budapest Greater Grace International School International Christian School of Budapest The International School of Budapest Lauder Javne School Österreichisch-Ungarische Europaschule SEK International School Budapest Lycée Francais Gustave Eiffel de Budapest Thomas Mann Gymnasium-Deutsche Schule Budapest Budapest Japanese School Magyar-Kínai Kéttannyelvű Általános Iskola Kéttannyelvű iskolák: Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola Városligeti English-Hungarian Kéttannyelvű Általános Iskola Terézvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Budapest Kőbányai Önkormányzat Janikovszky Éva Általános Iskola ORCHIDEA Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskola Újlak utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola Amerikai Alapítványi Iskola Szabó Lőrinc Kéttannylevű Általános Iskola és Gimnázium Krúdy Gyula Általános Iskola Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Hriszto Botev Bolgár-Magyar Általános Iskola és Gimnázium 6. számú táblázat A magyarországi nemzetközi és kéttannyelvű iskolák Forrás: NEMFI 4. 3 Oktatás-politikai irányzatok

23 Tekintsük át a szakirodalom alapján körvonalazódó legfontosabb oktatás-politikai kérdésköröket. Az első ilyen kérdéskör az integráció szükségessége és módja. A tanulmányok jelentős része a gyermekek integrációjának pártján áll még akkor is, ha a migráns család Magyarországra csupán tranzit országként tekint, s vagy a hazatelepülést vagy a nyugateurópai továbbutazást tervezi. Illés és Medgyesi Berryből kiindulva azt állapították meg, hogy attól függően, hogy a bevándorló gyermek hogyan viszonyul saját és a befogadó kultúrához, hogyan dolgozza fel a különbségeket, négyféle következmény jöhet létre. Ha a gyermek elveti mind a saját mind a befogadó kultúrát, az marginalizációhoz vezet. Ha a saját kultúrához ragaszkodik, azonban a befogadó kultúrát elveti, az szegregációhoz vezet. Az asszimiláció akkor jön létre, ha a migráns a saját kultúráját feladja és a befogadó ország kultúráját ismeri el. Az Európai Unió által támogatott folyamat azonban a negyedik, az integráció, mikor a befogadó kultúrát úgy adaptálja a bevándorló, hogy közben nem adja fel a saját kultúráját sem. Az integráció egy viszonylag tisztán megfogalmazott elvárás és cél. A legfőbb probléma a megvalósítással kapcsolatban mutatható ki (Szabó 1993; Illés Medgyesi 2009; Feischmidt Nyíri 2006). A gyermekeknek ilyenkor tehát nemcsak az iskolai tudást kell elsajátítaniuk, hanem a befogadó ország nyelvét, kultúráját, szokásait és a küldő ország nyelvét, kultúráját is. Ebben a különleges élethelyzetben a legkidolgozottabb támogató rendszert Hollandiában, Norvégiában és Dániában (Simon 2005). 5. számú ábra A kulturális különbségek feldolgozásának típusai Forrás: Illés Medgyesi (2009) alapján saját szerkesztés

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005 FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3534 Miskolc, Fazola H u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakiskola Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakiskolai képzéstípusban

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. OM azonosító: 201629 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. OM azonosító: 201629 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 8. évfolyam :: Általános iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 6 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon Tanulók száma

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakközépiskola Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 6640 Csongrád,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola 4200 Hajdúszoboszló, Gönczy P. u. 17. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola 1097 Budapest, Gyáli út 22. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

HAGYOMÁNYOS HALLGATÓKRA

HAGYOMÁNYOS HALLGATÓKRA ENGLER ÁGNES DUSA ÁGNES RÉKA HUSZTI ANETT KARDOS KATALIN KOVÁCS EDINA AZ INTÉZMÉNYI TANULÁS EREDMÉNYESSÉGE ÉS MINİSÉGE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEM HAGYOMÁNYOS HALLGATÓKRA Összefoglaló A Tanuló régiók Magyarországon

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 2008. évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink

A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 2008. évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 2008. évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink Intézményi stratégia az OKM eredményeinek hasznosításához Belső mérési-értékelési

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézménye 6724 Szeged, Kálvária tér 7. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Ajánlásgyűjtemény, összesítő tanulmány

Ajánlásgyűjtemény, összesítő tanulmány Ajánlásgyűjtemény, összesítő tanulmány Felsőoktatási rangsorok mérési dimenziói, mutatószámai; a rendelkezésre álló és szükséges statisztikai adatbázisok, adatkörök Összeállította: Eruditio-Hungária Kft.

Részletesebben

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó sulinova Kht., Értékelési Központ ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Közoktatás-értékelési programok. Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető

Közoktatás-értékelési programok. Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető Közoktatás-értékelési programok Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető Közoktatás-értékelési programok PIRLS (szövegértés (5)) TIMSS (matematika, természettudomány

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2014 6. évfolyam :: Általános iskola Szennai Fekete László Általános Iskola Kaposfői Tagintézménye 7523 Kaposfő, Kossuth utca 206. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

Intézményi jelentés. 10. évfolyam

Intézményi jelentés. 10. évfolyam FIT-jelentés :: 2008 Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 8700 Marcali, Petőfi S. u. 16. Matematika Országos kompetenciamérés 1 1 Átlageredmények Az iskolák átlageredményeinek

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2011. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2011 6. évfolyam :: Általános iskola Figedy János Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3325 Noszvaj, Kossuth L. u. 12. Létszámadatok A telephely létszámadatai az

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 6. évfolyam :: Általános iskola Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2475 Kápolnásnyék, Gárdonyi u. 29. Létszámadatok A telephely létszámadatai

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2014 6. évfolyam :: Általános iskola Hriszto Botev Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8200 Veszprém, Botev utca 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Roma/cigány származású hallgatók és a felsőoktatási tehetséggondozó intézmények kapcsolata

Roma/cigány származású hallgatók és a felsőoktatási tehetséggondozó intézmények kapcsolata Kardos Katalin Roma/cigány származású hallgatók és a felsőoktatási tehetséggondozó intézmények kapcsolata Atanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-12012-0001 azonosító

Részletesebben

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 27 Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés Előállítás ideje: 28.3.3. 1:4:4 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 6. évfolyam :: Általános iskola Babits Mihály Gimnázium és Karithy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1048 Budapest, Hajló utca 2-8 Létszámadatok A telephely

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. OM azonosító: 035361 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2013. Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. OM azonosító: 035361 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2013 6. évfolyam :: Általános iskola Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 6.

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. OM azonosító: 035361 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. OM azonosító: 035361 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 6. évfolyam :: Általános iskola Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 6.

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2014 6. évfolyam :: Általános iskola Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola 2220 Vecsés, Fő utca 90-92. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Tanuló város tanuló régió műhelykonferencia

Tanuló város tanuló régió műhelykonferencia Tanuló város tanuló régió műhelykonferencia Az Inkluzív Pedagógiai Műhely Kocsis Mihály Civil Közösségek Háza 2015. június 11. Pécs, Szent István tér 17. TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 3300 Eger, Malomárok utca 1. OM azonosító: 031462 Telephely kódja: 004

FIT-jelentés :: 2012. Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 3300 Eger, Malomárok utca 1. OM azonosító: 031462 Telephely kódja: 004 FIT-jelentés :: 2012 6. évfolyam :: Általános iskola Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 3300 Eger, Malomárok utca 1. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013 Telephelyi jelentés 6. évfolyam :: Általános iskola Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet

FIT-jelentés :: 2013 Telephelyi jelentés 6. évfolyam :: Általános iskola Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet FIT-jelentés :: 2013 6. évfolyam :: Általános iskola Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet 2040 Budaörs, Ifjúság u. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Ady Endre Általános Iskola 2360 Gyál, Ady Endre u. 20. OM azonosító: 032478 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Ady Endre Általános Iskola 2360 Gyál, Ady Endre u. 20. OM azonosító: 032478 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 6. évfolyam :: Általános iskola Ady Endre Általános Iskola 2360 Gyál, Ady Endre u. 20. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 6. évfolyamon Tanulók

Részletesebben