Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának 23/2004. (IX.13.) számú rendelete az állatok tartásáról

Átírás

1 Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának 23/2004. (IX.13.) számú rendelete az állatok tartásáról Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 31. veszélyes állatok bekezdésébe, az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 36. (5) bekezdésében, és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 15. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állatok tartásáról, az állattartók jogairól és kötelezettségeirıl az alábbi rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Sátoraljaújhely város közigazgatási területére, közigazgatási területén valamennyi állattartóra, az állattartó épület létesítıjére, hasznosítójára és használójára. (2) Az eb tulajdonosának az a személy tekintendı, aki a jegyzı által vezetett ebnyilvántartásban szerepel. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya: - fegyveres erık, fegyveres testületek állattartására, - egészségügyi okból rászorulók által tartott vezetı- és jelzıebekre, - alkalmi, cirkuszi rendezvényekre és állatkiálításokra. 2. E rendelet alkalmazása szempontjából: 1. Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatállományt gondozza, felügyeli. 2. Állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezı beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékő korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklıdı betegségben szenvedı nem kísérleti célra szánt állategyed tenyésztése, szaporítása. 3. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az álalt számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzı fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). 4. Veszélyes állatok: mindazok az állatok, melyet jogszabály veszélyesnek minısít, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minısített. 5. Haszonállat: gazdasági hasznáért tartott háziállat. - nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, - kishaszonállat: sertés, baromfi, galamb, házinyúl, - prémes állat: csincsilla, nutria, nyérc, hermelin és egyéb szırméjéért tenyésztett állat. 6. Kedvtelésbıl tartott állatok: az eb, macska, díszhal, díszmadár és minden egyéb állatfaj, kivéve ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják. II. Az állattartás általános szabályai 3. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, s élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételekrıl gondoskodni.

2 2 (2) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelı rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenırzésérıl. 4. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelı és biztonságos elhelyezésérıl, szakszerő gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) Az állattartó köteles az állatok tartására szolgáló helyiséget rendszeresen takarítani, fertıtleníteni, indokolt esetben szagtalanítani, rendszeresen gondoskodni a rovarok és rágcsálók irtásáról. (3) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az állat a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyeit, teraszát ne szennyezzék. Kedvtelésbıl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrıl köteles eltávolítani. 5. (1) Állatot tartani oly módon lehet, hogy az ne jusson át más ingatlanra. (2) Az állattartás során az állat más ingatlanra való átjutásának megakadályozása az állattartó kötelezettsége. 6. (1) Állatot elhagyni tilos. (2) Amennyiben a tulajdonos nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles elhelyezésérıl gondoskodni, állatorvossal elaltatni vagy az állategészségügyi telepnek, illetve állatmenhelynek átadni. III. A haszonállat tartás szabályai 7. Sátoraljaújhely város közigazgatási területén állat az 1. számú mellékletben meghatározott állattartási védıtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül zaj- és bőzhatás tartható. Övezeti besorolástól függetlenül nem tartható haszonállat: - források 150 m-es körzetében, - a Ronyva jobb partjának 20 m-es körzetében, - a Ronyva-árapasztó mindkét oldalán m-es körzetben, - egyéb vízfolyások partélétıl számított m-en belül, - a vízmővek I. és II. számú kútjainak külsı védıterületén belül, - a szennyvíztisztító telep határától 100 m-en belül (1) Egészségügyi és oktatási intézmények területén, közösségi és társadalmi rendeltetéső, nagy tömegforgalmú, intézményi funkciókat ellátó épületekhez tartozó területen haszonállat nem tartható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területek telekhatárától számított 50 m-es körzeten belül sem tartható haszonállat. 10. (1) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolói csurgalék-vizeinek bevezetése a vizekbe. (2) Állattartó telephelyen trágyatároló nem létesíthetı, felszíni víztıl más jogszabályban nem szabályozott ivóvíznyerı-helytıl számított legalább 100 m-en belül. A hatóság, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdekbıl ettıl eltérıen rendelkezhet.

3 3 (3) Hígtrágya-tároló nem létesíthetı külön jogszabály szerinti 46/1999. (III.18.) Korm.rendelet vízjárta területeken. (4) Az állattartás során keletkezett trágyalevet megfelelı kapacitású zárt, szivárgásmentes, talajszint alatti fedett trágyatárolóba kell elvezetni. A keletkezett trágyát trágyagyőjtıben kell tárolni. A trágyagyőjtıt szilárd burkolattal kell ellátni és legalább három oldalról megfelelı magasságú zárt védıfallal kell körülvenni, melyet lakott területen deszkával, vagy más egyéb módon el kell fedni. Az állattartó a trágya elszállításáról 10 naponta a megfelelı helyre, a környezetvédelmi szabályok betartásával köteles gondoskodni. 11. A településközpont vegyes területén és a nagyvárosias lakóterületen haszonállat nem tartható. Nem tartható haszonállat továbbá a kisvárosias lakóterületen. Ezen lakóterületek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. 12. (1) A kertvárosias lakóterület kistelkes és nagytelkes területre oszlik meg. (2) A kertvárosias kistelkes lakóterületen a 7. -ban, illetve az 1. számú mellékletben foglaltak betartása mellett az alábbi haszonállat tartható: - 20 db baromfi, - 20 db nyúl, 2 anyanyúl egyszeri szaporulatával 4 hónapos korig, - 20 db húsgalamb. A kertvárosias kistelkes lakóterület utcajegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) (3) A kertvárosias nagytelkes lakóterületen a 7. -ban, illetve az 1. számú mellékletben foglaltak betartása mellett az alábbi haszonállat tartható: - 2 hízó, 1 anyakoca egyszeri szaporulatával 3 hónapos korig, - 30 db baromfi, - 20 db nyúl, 2 anyanyúl egyszeri szaporulatával 4 hónapos korig, - 20 db húsgalamb. A kertvárosias nagytelkes lakóterület utcajegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza. 13. A falusias lakóterületen (5. számú melléklet) a 7. -ban, továbbá az 1. számú mellékletben foglaltak betartása mellett az alábbi haszonállat tartható: - 2 ló és egyszeri szaporulata 4 hónapos korig, - 2 db szarvasmarha és egyszeri szaporulata 4 hónapos korig, - 2 db kecske és egyszeri szaporulata 4 hónapos korig, - 2 db juh és egyszeri szaporulata 4 hónapos korig, - továbbá a 12. (1) bekezdésében megjelölt fajtájú és darabszámú haszonállat. 14. Nagyüzemi, továbbá a 13. -ban megállapított darabszámnál több haszonállat csak külterületen, a belterületi határtól legalább 100 m távolságra, az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával tartható. 15. Külterületi ingatlanon állattartás a hatályos építésügyi jogszabályoknak megfelelı, az adott állattartási technológia figyelembevételével és a közegészségügyi szabályok betartásával folytatható.

4 4 IV. A kedvtelésbıl tartott állatok tartásának szabályai 16. (1) Többlakásos épületben lakásonként egy eb és egy macska tartható azok egyszeri szaporulatával 3 hónapos korig. (2) A város kertes családi házak zárt udvarán és külterületen kettınél több kutya és macska csak a szomszédok írásbeli hozzájárulásával tartható. Ezen korlátozás 3 hónapos korig nem vonatkozik az ebek és macskák szaporulatára. (3) Macskát közintézményben tartani tilos! 17. (1) Ebet zárt helyiségben vagy zárt udvaron szabad tartani. Azon ingatlan bejáratánál, melyen ebet tartanak, a harapós ebre utaló, rajzzal is ellátott figyelmeztetı táblát szembetőnı módon el kell helyezni. (2) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, mások testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. 18. (1) Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsıházban az ebet fajtájára vonatkozó megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm-esnél nagyobb marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. (2) Az ebek futtatására, idomítására kijelölt önkormányzati területek jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza. 19. (1) Tilos ebet beengedni vagy bevinni vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszerüzletbe, élelmiszerpiac, valamint élelmiszer-feldolgozó üzembe. (2) Tilos ebet beengedni vagy bevinni a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe és kegyeleti helyre, c) olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóra, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét. (3) Játszótérre kutyát még pórázon sem szabad bevinni! (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe, területekre ırzı-védı eb e rendelet szabályainak betartásával vagyonvédelmi célból bevihetı. 20. A közterület esetleges szennyezıdésének megszőntetésérıl a kedvtelésbıl tartott állat felügyeletét ellátó személy azonnal köteles gondoskodni és az ehhez szükséges eszközöket magánál tartani. 21. (1) A közterületen ırizetlenül hagyott ebet a Közterület- és Piacfelügyelıség gyepmestere köteles befogni. Az eb ırzésérıl a befogást követı 2 hét elteltéig a Közterület- és Piacfelügyelıség állategészségügyi telepén (Bodrog u. 1/a.) gondoskodnak. A tulajdonos ezen idıszak alatt a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. A fenti idıszak letelte után az ebet a Közterület- és Piacfelügyelıség értékesítheti, vagy átadja az állatmenhelynek, illetve az állat életének szakszerő kioltásáról az állatorvoson keresztül intézkedik. (2) A Közterület- és Piacfelügyelıség szolgáltatásaival kapcsolatos díjtételeket a 7. számú melléklet tartalmazza.

5 5 22. Éneklı és díszmadarat az általános köz- és állategészségügyi követelmények betartása mellett úgy szabad tartani, hogy hangadásukkal a madarak a szomszédok, társbérlık stb. nyugalmát ne zavarják. 23. (1) Kedvtelésbıl tartott lovat, maximum kettıt, a falusias lakóövezetben lehet tartani, a 7. -ban meghatározottak figyelembevételével. (2) Lovas iskolát, ebtenyésztı farmot kizárólag külterületen lehet létesíteni. 24. A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésbıl tartott állatok tartásánál is kötelezı. Az ebek oltásáról és nyilvántartásáról 25. (1) Az állattartó köteles a 3 hónapos kort elért ebet 30 napon belül saját költségére állatorvossal beoltatni. (2) Az állattartó köteles továbbá a 3 hónapos kort elért ebet 30 napon belül saját költségére elektronikus megjelöléssel (microcihp) ellátni, továbbá az elektronikus megjelölés azonosító számát 15 napon belül bejelenteni a helyi önkormányzat jegyzıjének. 26. (1) A 3 hónaposnál idısebb ebeket minden évben nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásban az ebtartó adatain kívül (név, születési idı, lakcím) az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét és elektronikus jelölési számát), és a veszettség elleni legutolsó védıoltás idıpontját is fel kell tüntetni. A nyilvántartást az önkormányzat jegyzıje vezeti. (2) Az oltás után szerzett (vásárolt) ebeket, valamint a 3 hónapos kort betöltı ebeket tulajdonosa, vagy tartója (továbbiakban: ebtulajdonos) nyilvántartásba vétel céljából 30 napon belül köteles a jegyzınek bejelenteni. (3) Az eb elhullását, eladását az ebnyilvántartásból való törlése végett az ebtulajdonos 30 napon belül a jegyzınek köteles bejelenteni. (4) A nyilvántartásból való törlést az alapul szolgáló ok feltüntetésével a jegyzı igazolja. 27. (1) A nyilvántartásba vett ebeket évente egyszer lakókörzetenként meghatározott ütemezésben veszettség elleni védıoltásra elı kell vezetni. (2) Az évközben vásárolt és be nem oltott, valamint a 3 hónapot betöltı ebeket pótoltásra a közhírré tett idıpontban az oltóhelyre elı kell vezetni. (3) A veszettség elleni védıoltás megtörténtét az e célra rendszeresített oltási igazolványon az eljáró állatorvos igazolja. 28. (1) Az eb tartója köteles az eb oltási igazolványát a legközelebbi védıoltásig megırizni, az ellenırzésre jogosult hatóságoknak kérésre bemutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelı igazolásról gondoskodni. (2) Ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védıoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzıjének köteles bejelenteni. (3) Az eb tartója évenként egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek tényét az oltási igazoláson feltüntetni. (4) A védıoltásban nem részesült ebet mint emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztetı, beteg, vagy betegségre gyanús ebet a települési

6 6 önkormányzat jegyzıje, kártalanítási igény nélkül kiirtatja. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha a jegyzı az elızı évi oltást elmulasztó ebtartót szabálysértési eljárás megindítása mellett január 31-ig felszólította annak 15 napon belüli pótlására és az igazolásra, de a felszólításnak az eb tartója nem tett eleget. 29. Ha a települési önkormányzat jegyzıjének az állatok védelmével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirıl szóló 245/1998. (XII.31.) Korm.rendelet 7. -a alapján, a jegyzı az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a Közterület- és Piacfelügyelıség végzi el. A veszélyes és veszélyesnek minısített ebek tartásáról 30. (1) A veszélyes és veszélyesnek minısített ebet csak engedéllyel lehet tartani, a tartás engedélyezése a települési jegyzı hatásköre. (2) A veszélyes és veszélyesnek nyilvánított eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés tartalmi és formai követelményeit a 35/1997. (II.25.) Korm.rendelet szabályozza. 31. (1) A veszélyes és veszélyesnek minısített eb csak megfelelıen zárt, bekerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történı, felügyelet nélküli kijutását, illetve hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon. (2) A veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartására szolgáló ingatlan be- illetve kijáratain Vigyázat! Veszélyes eb! feliratú táblát kell elhelyezni. A felirat mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelı módon kell elhelyezni. (3) A veszélyes és veszélyesnek minısített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapást megakadályozó biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megelızı fojtó nyakörvvel, 2 méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedéllyel jogosult felügyeletével szabad. (4) A veszélyes és veszélyesnek minısített eb felügyelete a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre ideiglenesen sem ruházható át. V. Az állati hulladékok és állati hullák elszállításáról és ártalmatlanításáról 32. A haszonállat hullájának elszállíttatásáról, ırzésérıl és ártalmatlanná tételérıl az állat tulajdonosa a SZATEV Fehérjefeldolgozó-, Takarmánygyártó- és Közszolgáltató Rt. (Szikszó, Külterület, Pf: 44.) közremőködésével saját költségére köteles gondoskodni. A kedvtelébıl tartott állat hullájának, valamint a közterületen talált állat hullájának és hulladékainak a kijelölt helyre történı elszállíttatásáról a Közterület- és Piacfelügyelıség gondoskodik. Minden állattartó köteles a tulajdonában lévı, illetve gondjaira bízott bármilyen állat fertızı betegségben vagy annak gyanújában történı elhullását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos utasításait betartani.

7 VI. 7 Eljárási szabályok 33. (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén amennyiben az intézkedésre jogszabály nem jogosítja fel a polgármester az állattartót megfelelı tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi I. törvényt kell alkalmazni. (2) Szabálysértést követ el és ,-Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 4., 5. (2), 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. (2)-(3), 13., 14., 15., 18. (1), 20., 22., 23., 25. és a 31. -ban megállapított rendelkezéseket megszegi. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetıjét az ellenırzésre felhatalmazott személy 500,-Ft-tól ,-Ft-ig terjedı helyszíni bírsággal sújthatja (4) Meg kell tiltani az ebtartást, ha az ebtartó egy éven belül két esetben az ebtartás szabályainak megszegésével szabálysértést követ el. VII. Záró rendelkezések 34. A rendeletben nem szabályozott állattartói kötelezettségeket tartalmazó jogszabályok jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza. Ezen magasabb szintő jogszabályok rendelkezéseit is kötelesek az állattartók betartani. 35. (1) Jelen rendelet, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, kihirdetése napján lép hatályba. (2) Az ebek elektronikus megjelölését szabályozó 25. (2) bekezdése március 1. napjával lép hatályba. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 17/1994. (XI.10.) számú rendelet, valamint az azt módosító 14/1997. (VI.17.) számú, 20/1997. (IX.22.) számú, 8/1999. (IV.2.) számú, 29/1999. (IX.6.) számú, 34/1999. (X.22.) számú, 13/2001. (IV.20.) számú, 34/2001. (XI.30.) számú, valamint a 23/2002. (X.11.) számú rendelet. (4) Amennyiben a rendelet kihirdetésekor az állattartó az állattartást e rendelet szerint tiltott helyen, vagy meg nem engedett módon, illetve mértékben folytatja, köteles e rendelet hatályba lépésétıl számított egy éven belül megszüntetni, illetve az elıírt mértékre csökkenteni az állattartást. Amennyiben az állattartás a korábban hatályos többször módosított 17/1994. (XI.10.) számú rendelet szerint is már tilos volt, úgy az állattartóval szemben az egy éves türelmi idı nem alkalmazható. (5) Jelen rendelet az állampolgárok szélesebb körét érinti, ezért annak hiteles szövegét az Újhelyi Körképben közzé kell tenni. Fedorné dr. Fráter Zsófia Címzetes fıjegyzı Szamosvölgyi Péter Polgármester