Tabutémák a médiában. Romák a médiában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tabutémák a médiában. Romák a médiában"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Kommunikáció és Média Tanszék Tabutémák a médiában Romák a médiában Konzulens: Lakatos Zsuzsanna Főiskolai adjunktus Készítette: Janicsák Szilvia Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak 1

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezető A magyar média romaképe Romák szegregációja Jellegzetes ábrázolások, roma szerepek Szórakoztató műsorok romaképe Romák a hirdetési piacon A romaügyként megjelenő botrányok sajtója Kisebbségi média Kisebbségi lapok Közszolgálati televízió és rádió kisebbségi műsorai, kereskedelmi adók közszolgálati műsorai Interjú Varga Ilonával, a Magyar Rádió Cigány Félóra műsorának felelős szerkesztő-riporterével Rádió C Kisebbségi lapok a neten Interjú Illés Mártonnal a RomaPage főszerkesztőjével A magyarországi romák médiafogyasztásáról Televízió- és rádiófogyasztás Újságfogyasztási szokások Jogi szabályozás Kisebbségek és a média Gyűlöletbeszéd és annak törvényi korlátozása A romák médiareprezentációjának szabályozásának alapjai, etikai kódexek Etikai kódexek Kisebbség-barátabb média kialakításának stratégiái Összegzés Ábrajegyzék: Felhasznált irodalom:

3 1. Bevezető A témám Tabutémák a médiában és a dolgozatom címe Romák a médiában. Választásom azért esett erre, mert volt alkalmam részt venni egy tréningen, melynek az volt a neve, hogy Romák a médiában. Ezen a tréningen rengeteg feladatot csináltunk arra vonatkozóan, hogy átérezzük a diszkriminációt, az előítéleteket. És ezúton jöttem rá, hogy a kisebbségi témákat másként is lehet kezelni nem csak problémaként. A tréningen többek közt objektív látásmódot tanulhattunk. Elemeztük a roma ügyként megjelenő botrányok sajtóját, és a különböző híradásokat. A szakirodalom utáni keresésnél döbbentem rá, hogy bizony alig-alig készült a témával kapcsolatos tanulmány. És amik vannak azok sem mai dátumozásúak. Nagy segítséget nyújtottak számomra Bernáth Gábor és Messing Vera kutatásai. Ezúton szeretném megköszönni Varga Ilonának, a Magyar Rádió Cigány Félóra című műsorának felelős szerkesztő-riporterének és Illés Mártonnak, a RomaPage szerkesztőjének, hogy interjújukkal színesebbé tették dolgozatomat, és hogy megismerhettem szemléletmódjukat a témával kapcsolatban. A célom az volt, hogy ne egy megszokott témával foglalkozzak, úgy éreztem, hogy a roma tematika kimondottan aktuális. Vizsgálódásom fő vonalai a média képe a romákról, és romák a médiában. Ez annyit jelent, hogy a dolgozatom első részében a többségi média romaképével foglalkoztam, felmértem a romák médiaábrázolását, jellemző ábrázolásukat, szerepeiket, megvizsgáltam a roma ügyként megjelenő botrányokat. A második részben megvizsgáltam a kisebbségi médiát. A harmadikban a jogi szabályozás áttekintése után próbáltam valami megoldást találni a felmerülő kérdésekre, és egy kisebbség-barátabb média kialakítására. Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy körüljárjam a témát, minél több területről gyűjtsem össze az információkat a témával kapcsolatban. Szeretném, ha dolgozatom egy kicsit kiszélesítené azt a beszűkült látásmódot, amibe a romákat belekényszerítik a médiumok. A média segítségükre lehetne abban, hogy ne mint társadalmi probléma megtestesítői, hanem mint a magyar társadalom integráns szereplői jelenjenek meg. Rajtunk múlik, hogy élhetőbb, boldogabb országot 3

4 teremtsünk azáltal, hogy segítünk a kisebbségeken, a rászorulókon. Elérhetnénk azt, hogy Magyarország befogadó ország legyen, ahol egyenlő esélyekkel élhet mindenki egy tisztességes életet. 4

5 2. A magyar média romaképe 2.1. Romák szegregációja A rendszerváltás óta eltelt időszak a magyarországi romák többségének életében nem hozott javulást. A munkanélküliség, a szegénység, a rossz életkörülmények, a rossz egészségi állapot nagymértékben sújtja a romákat. A lehetőségek hiánya, az idegenkedés, az előítéletek sok esetben ma is a romák társadalmi kirekesztettségét eredményezi. Mindezek mellett erőteljesen csökkentek a mindennapokban romák és nem romák közti kapcsolatok lehetőségei is: a roma felnőttek nagyobb része a rendszerváltás után kiesett a munkapiacról, erősödött az iskolai és a lakóhelyi szegregáció is. Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megmutatkozik. Ez a folyamat az etnikai alapú kirekesztéssel kapcsolódik össze. A roma lakosság jelentős része vidéken, gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradottabb régiókban, szegregált lakókörülmények között él évben a cigány emberek kétharmada még telepen lakott. A 60-as 70-es években telep-felszámolási program indult, ellentmondásos végrehajtása azonban a szegregált lakóhelyek újratermelődéséhez vezetett. A 80-as évek végétől a nagyipari ágazat összeomlása, a növekedő munkanélküliség a romák lakóhelyi elkülönültségét tovább erősítette. Az 1990-es évekre a roma népesség aránya jelentősen megnőtt az ország szegényebb régióinak kisebb településein és a nagyvárosok leromlott kerületeiben. A kutatók ban újra az 1971-es elkülönítettségi arányokkal találkoztak. A forma más, mert telepek már csak kismértékben vannak, a szegregáció mértéke azonban ma is ugyanakkora. * * * Idézet: 5

6 Az iskolai szegregáció úgy erősödött a rendszerváltás után, hogy Magyarországon egy olyan iskolarendszer jött létre, amelyben a szülőknek lehetőségük nyílott arra, hogy a gyerekeik után járó oktatási jogosítványokat (a fejkvótát ) átvigyék az oktatási körzetükön kívül eső oktatási intézménybe. A hazai szabályozásban ez azzal egészül ki, hogy az iskoláknak kötelességük felvenni a körzetükbe tartozó jelentkezőket, ámde a megmaradt helyekkel szabadon rendelkezhetnek. A törvényben nincs előírva, hogy a körzeten kívül eső túljelentkezések miatt zsúfoltság keletkezne, akkor milyen elv szerint rostálhatják a jelentkezőket. Ennek hiányában minden iskola szabadon mérlegelhet, hogy a körzeten kívül eső gyermekek közül kiket vesz fel. Ez a változtatás jelentősen megnövelte az iskolák közötti társadalmi különbségek kialakulását, és ezzel párhuzamosan az iskolák oktatási színvonalának különbségeit is. Ez abban testesül meg, hogy a jól teljesítő diákokat a jól oktató tanárokkal, a rosszul teljesítő diákokat a rosszabbul oktató tanárokkal párosították össze az iskolák. A szegregáció miatt kevés a személyes tapasztalat, amely árnyalni tudná a többségben kialakult előítéletes romaképet. Lázár Guy a magyar nemzeti identitással kapcsolatos kutatásai szerint a magyarországi többség romaképe erősen kötődik saját önképéhez, pozitív-negatív tükörképei egymásnak. 6

7 Egy másik előítélet-kutatás szerint: Felmérés Panel Állítások n=900 n=657 n=657 Százalék helyesli 1. A cigányok soha nem fognak integrálódni a társadalomba A magyar kormánynak többet kellene tenni a cigányokért A cigányokat teljesen el kellene különíteni a társadalom többi részétől Lehetővé kellene tenni, hogy a cigányok saját maguk irányíthassák az ügyeiket Kényszeríteni kellene a cigányokat, hogy úgy éljenek, mint a többi ember A cigányokat el kellene magyarosítani, vagyis asszimilálni kéne A cigányok nem érdemlik meg a támogatást A cigányok művészete értékesen gazdagítja a magyar kultúrát Vannak rendes cigányok, de a többségük rossz A cigányoknak nem szabadna feladni a hagyományaikat Táblázat: KOOS POSTMA: A cigányokkal szembeni előítéletek alakulása Magyarországon. A táblázatból kiderül, hogy a megkérdezettek valamennyivel toleránsabbak lettek a romákkal szemben. Azonban 90%-ának az a véleménye, hogy vannak rendes cigányok, de a többségük rossz. Ez jellemzi legjobban a társadalom viszonyulását a roma kisebbséghez. Ma Magyarországon elfogadott a cigánysággal kapcsolatos negatív vélekedés. A médiaképben kimutatható sztereotípiák mindegyike hosszú évtizedek óta a romákról szóló közbeszéd meghatározó eleme. A Kádár-korszakban a cigánylakosság tudatának fejlesztése feladata mellett éles bírálatok is érik a médiát: tömegkommunikációs fórumaink rendszeresen és általában politikai törekvéseinknek megfelelően foglalkoznak a cigányok helyzetével. Előfordulnak azonban hangsúlytévesztések is: gyakrabban teszik szóvá a cigányok körében mutatkozó antiszociális megnyilvánulásokat, és kevesebb figyelmet fordítanak a cigánylakosság körében észlelhető pozitív változásokra. Viszonylag ritkábban bírálják az előítéletek következtében elkövetett visszaéléseket. Egy másik jelentés úgy fogalmaz: a társadalom jelentős hányada hajlamos a cigányságnak az életkörülményekben, a képzettségben és a művelődésben mutatkozó elmaradottságát részben vagy egészben e 7

8 réteg saját hibájának tekinteni. E szemléletet a tömegtájékoztatás különösen a bűnözésről szóló híradásokkal gyakran még erősíti is. Miközben a Kádár-rendszer folyamatosan bírálta a médiát az előítéleteket erősítő képért, a különböző hivatalos jelentések hemzsegnek a cigánybűnözésről és a szociális juttatásokkal való visszaélésekről szóló utalásoktól. * * Idézet: Bernáth Gábor: Hozott anyagból (http://beszelo.c3.hu/03/06/07bernath.htm) 8

9 2.2. Jellegzetes ábrázolások, roma szerepek 1996 végén és 1997-ben a cigányság jelenléte a magyar sajtóban jelentősen megnövekedett. Mindez egy átalakulásban lévő társadalomban történt, ahol ez a téma évtizedekig tabunak számított. A kisebbséggel kapcsolatos kérdések hivatalosan nem léteztek, kizárólag szociális kérdésként jelentek meg. A sajtószabadság számos negatív tapasztalatot hozott a roma közösség számára. A függetlenné váló kereskedelmi és közmédia még ma sem nyújt lehetőséget a romáknak arra, hogy életüket érintő tényeket, véleményeket naprakészen megjelenítsék. Ezenkívül a többségi társadalom sem találkozhat pontos információkkal és elemzésekkel a romákkal kapcsolatosan. Bár a közmédia formailag teljesíti a törvényileg előírt kötelességeket, ezek a műsorok azonban alig-alig jutnak el a társadalomhoz. A kereskedelmi médiavállalkozók elsődleges célja az, hogy a műsor ne járjon profitkieséssel, azaz ne veszítsenek nézőket, olvasókat, hallgatókat. Szerintük ugyanis a romákkal való túl sok foglalkozás elidegenítené a közönséget. A hazai cigányságról, mint csoportról egységes kép van kialakulóban: a legrosszabb, leghátrányosabb, leginkább diszkriminatív helyzetben lévő, legszegényebb, legképzetlenebb kisebbségként emlegetik, amelyen belül nagyarányú a munkanélküliség. Ez a leegyszerűsítés nem mutatja a cigány etnikum sokszínűségét. A médiumok gyakran arctalan tömegként ábrázolják a cigányokat, a velük kapcsolatos ügyekben rendszerint meg sem kérdezik őket, inkább politikusokat szólaltatnak meg helyettük. Kevés érdekes és elgondolkodtató példát mutatnak be a romák integrációjával kapcsolatban. A média dolgozóitól elvárható lenne, hogy gyakorolják az újságírói munka legegyszerűbb meghatározóit, úgymint kreativitás, objektivitás és problémaérzékenység. A média a jellegzetes témaválasztásokon keresztül jelentősen torzíthatja a csoport képét. Hiába igaz a hír, ha egy csoportot csak bizonyos témák kapcsán vesznek elő. A tartalomelemzések azt mutatják, hogy a sajtó egészének jellegzetes tematikája nagyjából egybeesik a magyarországi romákkal kapcsolatos sztereotípiákkal. 9

10 Sajnos a média által közvetített üzenetek többsége megerősítik az uralkodó előítéleteket. A rejtett elfogultság még mindig gyakran felszínre tör. Romák ábrázolása: Főbb témakörök: cikkek száma cikkek aránya cikkek aránya (1997) (2000) (2000) politikai szervezetek, kisebbségi 16 8% 11% önkormányzatok működése Kormányzati politika, 66 33% 18% támogatások jogi kérdések, kisebbségi jogok 29 15% 16% általános háttéranyag 5 3% 11% szociális kérdések/szegénység 63 32% 20% Foglalkoztatás 13 7% 4% vállalkozások, gazdaság 4 2% 2% Kultúra 49 25% 21% Oktatás 26 13% 14% Egészségügy 5 3% 1% Bűnözés 42 21% 25% konfliktusok, diszkrimináció 74 37% 25% külföldi romákról 10 5% 2% Kivándorlás 35 18% - Előítéletek 22 11% - egyéb témák 3 2% 9% Cikkek száma Táblázat Bernáth-Messing: Roma kép a magyar sajtó híreiben A táblázatból jól látszik, melyek voltak a domináns témák 2000-ben: szociális kérdések/szegénység (32%), konfliktusok, diszkrimináció (37%), bűnözés (21%), kultúra (25%), kormányzati politika/támogatások (33%). 10

11 Szegénység A roma családok többsége szenved a szegénységtől. Médiaképük meghatározó jellegzetessége ez. Ahhoz, hogy mélyebben tudjuk tanulmányozni, hogy a média mennyire járul hozzá a romák és a szegények gyakori azonosításához, olyan kutatásokra lenne szükség, amelyek megmutatják a médiában megjelenő szegényeknek mekkora hányadát adják a romák. A rendszerváltás után az elszegényedéstől való félelem hozzájárult a szegények megbélyegzésének. A nyolcvanas évek közepén kutatások azt bizonyítják, hogy felerősödött annak az álláspontnak az elfogadása, miszerint a támogatásokat érdemek szerint kéne osztogatni. A közbeszédben gyakran összefonódik a túltámogatottság motívuma a segélyekre berendezkedett passzív romák képével. A médiaképben a támogatások erős jelenléte tovább mélyíti a szakadékot, ami a források és a nyomor változatlan nagysága között fennáll. A szakadékot pedig a közvélemény úgy próbálja áthidalni, hogy a romákat (tehetetlenségük, igénytelenségük miatt) okolja a helyzet változatlanságáért. Konfliktusok Bűncselekmények: bűnügyi tudósítások kapcsán számolnak be a cigányságról. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben tartalomelemzések sora bizonyította, hogy a kisebbséghez tartozó személy által elkövetett bűncselekmény nagyobb eséllyel kerül a hírekbe. Az elemzések pedig rendszerint jóval nagyobb arányú kisebbségi bűnözést mutatnak be, mint amilyen az elkövetési arány a való életben. A magyarországi gyakorlat szerint kizárólag a roma bűnelkövetők etnikai hovatartozásának van hírértéke, más magyarországi kisebbségek (vagy éppen a 11

12 többségiek) esetében nincs. Ez nagyban járult hozzá ahhoz, hogy a bűnözést roma identitásnak vélje a közönség. Bár kutatások már a nyolcvanas években bizonyították, hogy a romák körében nem nagyobb a bűnözés, mint a hasonló szociális helyzetű csoportok körében, ez nem befolyásolta a romákkal szembeni közvélekedést. A cigánybűnözés sztereotípiáját nem csak a többségi előítéletek vagy a sajtó, hanem évtizedekig a bűnüldözés intézményrendszere is támogatta. A rendőrségnél a kilencvenes évekig működtek, és offenzív sajtómunkát végeztek az úgynevezett cigányvonalak, amiket ugyan a rendszerváltás környékén megszüntettek, azonban az évtized közepéig kellett várni arra, hogy a körözési gyakorlatban a cigány származás ne legyen különös ismertetőjel. Egyes lapoknak a rendőrségtől származó körözési híreiben azonban ma is előfordulnak jellemzők, amik a roma származásra utalnak, néhány nyilatkozat alapján pedig feltételezhető, hogy a roma bűnözéssel kapcsolatban ma is folyik adatgyűjtés rendőrségi körökben. Cigány kultúra Bár a roma kultúrának első ránézésre erőteljes a jelenléte a többségi médiában, ez azonban kettészakadt kultúraképet takar. A média mindössze rendezvény-rövidhírek, vagy más pozitív példát bemutató művészportrék által ad képet a roma kultúráról. A média, de a közvélekedés is gyakorta hivatkozik híres roma művészekre, különösen a "magyar kultúrát megtermékenyítő, és külföldön népszerűsítő" cigány muzsikusokra - a másik oldalon azonban ma a romák "sajátos, eltérő, speciális" kultúrájából fakadó különbségeket mindenki egyfajta magyarázó érvként használja. Az iskolai szegregáció, és a kisegítő iskolákban a roma gyerekek szégyenletesen magas arányának indokaként a gyakran a romák "kulturális különbségeire" hivatkoznak A roma kultúrára és kulturális különbségekre való hivatkozás nem a roma kultúra lenézésére, leírására vonatkoznak, inkább a romákkal kapcsolatos sztereotípiák legitimizálására. 12

13 Politikai kérdés A cigánysággal kapcsolatos politikai kérdések az utóbbi időben egyre nagyobb teret kaptak a magyar sajtóban. Ugyanakkor ezt a szerepet inkább a többség kisebbségpolitikájának bemutatása dominálja, mintsem a kisebbségek önszerveződése. Szórakoztató média Roma hírességeink (Győzike, Megasztár roma versenyzői) fordulópontot jelentenek, hiszen általuk halványulnak a roma reprezentációs gettó határvonalai. A szórakoztató és közszolgálati műsorokra a következő fejezetben térek ki. Passszív szerepbe taszítás A romák gyakran szorulnak egyfajta passzív szerepbe, és általában szóvivők mondják el a tudnivalókat. A romáknak gyakran semmilyen speciális szerepük nincs, arctalan csoportként mutatják őket. Roma szerepek 1997-ben aszerint, hogy véleménye közvetlenül, vagy más személy interpretálásában hangzott el: Nem szólal meg, Megszólal, nem kérdezték megkérdezték meg Összesen Jogi, politikai 56 (42%) 78 (58%) 134 (26%) Kisebbségi önkormányzat 35 (29%) 87 (71%) 122 (24%) kultúra, művészet 39 (43%) 51 (57%) 90 (18%) Civil 21 (44%) 27 (56%) 48 (9%) Gazdasági Bűnüggyel kapcsolatos 13 (14%) 80 (86%) 93 (18%) Cigányságról általában 35 (12%) 269 (88%) 304 (60%) Egyéb 5 (22%) 18 (78%) 23 (5%) Összesen 204 (25%) 611 (75%) Táblázat: Bernáth-Messing: Roma kép a sajtóban

14 A megjelenő roma szereplőknek csak az egynegyede mondhatta el véleményét a sajtóban. A többiek álláspontját nem, vagy más interpretációjában hozták nyilvánosságra. A cigányságról általában a cikkek 60%-a szólt. A táblázat alapján ebben a témában csupán a híradások 14%-ában szólaltak meg közvetlenül a szereplők. Ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a nem romák úgy tekintsenek a romákra, mint társadalmon kívül álló csoportra. A megjelenő karakterek között leggyakoribb politikai szervezet (26%), illetve kisebbségi önkormányzat képviselője (24%) volt. A többségi sztereotípiáknak megfelelően még két szerepkörben jelentek meg: kultúra és bűnözés. A bűnügyi tudósításokban a szereplőknek csak a 14%-a mondhatta el közvetlenül véleményét. Roma szerepek 2000-ben aszerint, hogy véleménye közvetlenül, vagy más személy interpretálásában hangzott el: Nem szólal meg, Összesen (a Megszólal, nem kérdezték cikkek megkérdezték meg százalékában) Politikai % Jogi % Kisebbségi önkormányzati 7 9 8% Kultúra, művészet % Civil % Gazdasági 5 2 4% Bűnüggyel kapcsolatos % Szerep nélkül, romák általában % Egyéb 5 3 4% Összesen 88 (30%) 201 (70%) 100% 4. Táblázat: Bernáth Gábor: Hozott anyagból, Roma szerepek 2000-re növekedett a roma tematika hangsúlya a sajtóban. A szereplőknek kevesebb, mint harmada jutott közvetlenül megszólalási lehetőséghez. Ez az arány még ha valamivel jobb, mint az 1997-es tartalomelemzés eredményei, amelyben a megjelenő 14

15 romák háromnegyede nem mondhatta el a véleményét azt mutatja, hogy a sajtó változatlanul úgy ír a romákról, hogy véleményüknek nem ad helyet. A leggyakrabban a politikai szféra képviselői jutnak közvetlen megszólalási lehetőséghez, és továbbra is alacsony azoknak a civil szereplőknek a megszólalási esélye, akik nem egy esetben az ügyek közvetlen érintettjei. Roma szereplők, szerepek 2003: Szereplők előfordulása a tudósítások arányában Roma jogi/jogvédő szervezet 0,6% Roma politikai szervezet 4% Roma önkormányzat kisebbségi 12,5% Roma kulturális szervezet 3,4% Roma oktatási szervezet 2,8% Egyéb roma szervezet 6,8% Szervezetek összesen 30% Roma jogász/jogvédő 0 Roma politikus 15,9% Roma képviselője önkormányzat 3,4% Roma művész 5,7% Roma munkavállaló 1,7% Roma bűnöző 1,7% Bűnügy áldozata 2,8% Szülő 2,3% Gyermek 2,8% Roma, szerep nélkül 17,6% Roma tisztviselő kormányzati 9,7% Roma személy összesen 63,6% Romák általában 15,9% 5. Táblázat: Hallgatói anyag, Romák a médiában tréning, Roma szerepek 15

16 Jól látható, hogy a média érzékenyebb, tudatosabb és szolidárisabb lett a roma közösség iránt. Az országos médiában növekszik a kisebbség megszólalási lehetősége. A többségi médiakép egybeesik a romákról kialakult sztereotípiákkal. Kevés érdekes és elgondolkodtató példát mutatnak be a romák integrációjával kapcsolatban. A romákkal kapcsolatos híradások eleinte tartalmaztak olykor stigmatizáló momentumokat, de az 1997-es ombudsmani ajánlást követően a média több figyelmet szentelt annak, hogy kit milyen kontextusban nevez romának 16

17 2.3. Szórakoztató műsorok romaképe A média szórakoztató műsorai nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy társadalomban a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdök megerősödjenek, vagy módosuljanak. A szakemberek még nem tudják megmondani, hogy milyen szerepet játszanak a médiában megjelenő romák az idegengyűlölet leküzdésében, abban azonban egyetértenek, hogy több cigány származású műsorvezetőre lenne szükség, a média által közvetített romaképnek árnyaltabbá kéne válnia. A helyzet a kereskedelmi televíziók megjelenése óta sokat változott. A romák egyre többet szerepelnek a médiában, de sajnos nem mindig a megfelelő kontextusban. Az elfogadást a híreknél jobban befolyásolják a média szórakoztató műsorai, amelyekből ma nemcsak a romák hiányoznak szinte teljesen, hanem más kisebbségek is. A szórakoztató műsorok indirekt módon közvetítenek értékeket, ezt széles körben használják ki a szakemberek szerte a világon (például rejtett reklámokkal, kulturális integráció segítésére ). Bűnözés-szegénység-kulturális élet: ezekben a szerepkörökben tűnnek fel a romák, és amíg ezekben szerepelnek, addig a sztereotípiákat erősítik. A direkt ellenpélda sem vezet jóra (egyetemista roma hallgató, sikeres roma vállalkozó ), a közönség hajlamos belemagyarázni a történetbe azt, hogy a kivétel erősíti a szabályt, vagy egyszerűen propagandaként fogja fel és ezért utasítja el. A romák élethelyzete, a róluk szóló vélekedés és a sajtó cigányképe párhuzamosan alakult. Nagy nézettségű show-műsorban először Friderikusz Sándor szerepeltetett roma fiatalokat, amikor meghívta a Fekete Vonat együttes tagjait. A romák popzenei áttörésében jelentős szerepe volt a zenéiket játszó Rádió C-nek: ez a Romantic együttes frontembereként hírnevet szerző Gáspár Győző, alias Győzike karrierjének is nagy lökést adott. Az utóbbi idők legnagyobb médiasikerének számító Megasztárban aztán a magyar társadalom egymás után háromszor is cigány fiatalokat juttatott a döntőbe. Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum roma gyűjteményének vezetője szerint a roma és nem roma szereplők versenyeztetése ügyesen generálhatott rekordszámú sms-szavazatot, de 17

18 a képet az is árnyalja, hogy a magyar társadalom hajlamos őket beskatulyázni a muzsikus cigány kategóriába. Ez a kategória úgy született, hogy a többségnek még mindig az a véleménye, és az egyetlen pozitívum, amit elismernek a cigányságról, hogy Hát zenélni- azt tudnak. Már Mátyás király udvarában is voltak muzsikus cigányok, akikről a reneszánsz elit is elismeréssel nyilatkozott. Így hát a szórakoztatás, a zene a cigányok munkája lett, és már a magyar mulatós dalokat is cigányok játszották. Ha visszaemlékezünk Mikszáth Kálmán regényeire, az úri murikon is mindig jelen volt egy cigánybanda, aki a sarokban húzta a talpalávalót. Így a korabeli cigánytársadalom két részre szakadt: egyik része megmaradt a hagyományos cigánysorsban (vályogvető, üstfoltozó, lókereskedő), a másik felének pedig lehetősége nyílt a felemelkedésre, ők voltak a zenészek. Felmentek a nagyvárosba, ahol igényt tartottak munkájukra, így maguk mögött tudták hagyni a nyomort, és sok esetben megbecsült művészekké váltak. Az előbb felsorolt roma hírességek önmagukban fordulópontot jelentenek a romák reprezentációjában. Azonban értékelésük mégsem olyan egyszerű, mivel olykor a romák és a nem romák kedvencei, lelkesen üdvözlik őket, olykor azonban kárhoztatják őket. A magyarországi többségi médiával kapcsolatban a legfőbb kérdés az, hogy felajánl-e olyan szerepeket, amelyek segítik a romák társadalmi integrációját. Fontos lenne az, hogy a romák ne csak cigány szerepekben tűnjenek fel, például egy roma szakembert nem roma témával kapcsolatban szólaltatnának meg, hanem más, a többségi társadalmat érintő ügyekben. Ez javítana a romák megítélésén. Ezzel együtt fontos lenne, hogy büszkék lehessenek az identitásukra, és a médiaszereplés ne arra ösztönözze őket, hogy eltitkolják azt. A cigányok tudatában vannak cigány származásuknak, a nem cigányok számon tartják a cigány származást, és ennek alapján mondják a cigányt cigánynak. A környezet a barna bőrűeket, és ezen túlmenően a cigány származásúakat tartja cigánynak. 18

19 Azokat tartja cigánynak, akiknek a szülei cigányok. Általában a félcigányokat is cigánynak tartja, a lényeg azonban az, hogy származás szerint határozza meg a cigányokat. Ebben az értelemben cigány marad az az értelmiségi, akiről környezete tudja, hogy cigány szülők gyermeke, akkor is, ha nem vallja magát cigánynak, sőt, tagadja, hogy cigány. Természetesen vannak olyan emberek, akikről a környezet nem tudja, hogy cigány, és akik el tudják titkolni cigány származásukat. Ezek kivételek. Vannak továbbá fehér bőrű cigányok, akik kivételes körülmények között szintén el tudják titkolni cigány származásukat. Ezek is kivételek. Általában azonban a származás az irányadó. Márton László írta 1989-ben Kiválasztottak és elvegyülők című könyvében: Természetesen a zsidó származás: valóság;( ) minél inkább teher, annál inkább valóság, s bár nincs joga elítélni senkinek, ha valaki közülük szabadulni akar ettől a tehertől, azért nem árt tudni (és különösen a zsidóknak nem árt tudni), hogy a valóságból nem lehet kimenekülni, s ha valaki menekülni próbál, a menekülés is részévé, mégpedig a legpusztítóbb részévé válik a valóságnak. Nem kell arra figyelmeztetni, hogy Márton idézett mondataiban a zsidó szó a cigány szóval helyettesíthető. * Bernáth Gábor és Messing Vera 1998-ban (amikor a magyar televíziók szórakoztatóműsoraiból teljes egészében hiányoztak a roma karakterek, szereplők) interjút készítettek a két akkori magyar szappanopera producerével. A többségi médiaképről mindkét interjúalanynak lesújtó volt a véleménye: óvakodnak a problémától, mert nem tudják a megoldást. Azok az alibiműsorok, amiket a közszolgálati televízió ad kisebbségi műsorok címén, az, hogy heti huszonöt percben el van intézve a közszolgálatban a romakérdés, a németkérdés, a szerbkérdés, az nem old meg semmit fogalmazott egyikük. Ugyanakkor a másik interjúalany azt hangsúlyozta: ahol a kulcspozíciókban nem romák ülnek, ott nincs sok esély a helyzet javítására. Ugyanő egy erőteljesebb nyomásgyakorló képességgel rendelkező roma önszerveződésben és egy eltökéltebb kormányzati politikában látta a garanciáját annak, hogy e kép megváltozzon: a média * Idézet Kemény-Janky: évi cigány felmérésről című műből 19

20 és a roma kisebbség viszonyában az amerikai mintát kellene követni: ott normákkal kötelezték a médiát, hogy milyen arányban kell megjeleníteni színes bőrűeket. Amerikában ebbe a kérdésbe kőkeményen belenyúlt az állam, mondhatni cenzúrázott, ezt ugyan általában egy demokráciában nem lehet, de a megoldáshoz szükséges. [ ] Egyezségre kell kényszeríteni a médiát a roma kisebbséggel. Átfogó médiastratégiára van szükség, médiamixekkel és normatívákkal. A rendszerváltás óta eltelt években valamelyest csökkent az idegengyűlölet, ezt a legjobban 2000-ben végzett felmérés mutatja. Ennek során a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan fogadná a közönség egy roma karakter megjelenését a szórakoztató műsorban. A táblázat a kérdésre adott válaszok demográfiai jellemzők szerinti megoszlását mutatja: Legyen-e cigányokról szó? Demográfiai jellemzők szerint ( N=500) Nem Kor Iskolai végzettség Település típusa Férfi Nő Alap Közép Felső Budapest Város Község Összesen Igen 46% 41% 41% 49% 46% 33% 37% 52% 63% 44% 42% 43% 43% Igen, de csak a rendesekről 31% 43% 34% 28% 41% 56% 46% 22% 19% 29% 37% 42% 37% Ne 23% 16% 25% 24% 14% 11% 18% 26% 18% 27% 21% 14% 20% 6. Táblázat: Bernáth Gábor- Messing Vera: Roma szereplő a Barátok köztben Ez alapján elmondható, hogy az a feltevés, miszerint a roma tematika a televíziók szórakoztató műsoraiban jelentős nézőveszteséggel járna, megdőlt. Jól látható, hogy a megkérdezettek egy ötöde adott nemleges választ. A válaszok függetlenek attól, hogy a megkérdezett nézi-e a sorozatot. A táblázatból az is kiderül, hogy a fiatalok aránya a legmagasabb, akik kategorikusan elutasították roma témák szerepeltetését a műsorokban. A középkorúak között a legmagasabb azoknak az aránya, akik egyértelmű támogatója a roma témáknak. Az is kitűnik, hogy az iskolázottság szintje is nagyban befolyásolta az egyértelmű támogatók arányát, minél magasabban iskolázott, annál nagyobb az arány. 20

21 A település szerint pedig a Budapesten élők között magasabb volt a kategorikusan elutasítók aránya, mint a községekben. Szerepeljenek-e romák? Demográfiai jellemzők szerint Nem Kor Iskolai végzettség Település típusa Férfi Nő Alap Közép Felső Budapest Város Község Összesen Igen 36% 30% 33% 37% 35% 23% 27% 41% 51% 41% 30% 31% 33% Igen, de csak a rendesekről 41% 45% 37% 37% 46% 61% 49% 33% 30% 38% 44% 45% 43% Ne 23% 25% 29% 26% 22% 16% 24% 26% 19% 21% 26% 24% 24% 7. Táblázat: Bernáth Gábor- Messing Vera: Roma szereplő a Barátok köztben A véleménykülönbségek nem sokban térnek el az előző táblázattól. A legelutasítóbbak a fiatalok, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, és a Budapesti lakosok. Az RTL Klub Barátok közt című sorozatában 2000-ben megjelent roma karakter a jelek szerint utólag a romák szerepeltetésétől való félelem megalapozatlanságát bizonyította. A sorozatban élesen merült fel a többségi diszkrimináció és előítéletek kérdése. Mindeközben a többségi közönség sem pártolt el ennek hatására a sorozattól. Barátok közt A sorozat egy nevelőintézetben felnőtt baráti társaságról és az általuk indított vállalkozásról szól. A társaság egyik tagja egy jogász, név szerint Nóra, aki munkájával kivívta a csapat megbecsülését. Nóra egy idő után érdeklődni kezd származása iránt. Apját bonyodalmas módon meg is találja, és ekkor derül ki, hogy édesapja roma származású, azaz Nóra maga is félig roma. Az ügyvédnőnek innen kezdve több részen át kell szembesülnie környezete romákkal szembeni előítéleteivel, indulataival. Egyik ügyfelének anyja (Magdika) például aki csodálattal nézett korábban a tehetséges jogászlányra, mikor megtudja, hogy fia egyik éjjel Nóránál aludt, lekurvázza, hiszen már csak ilyen a fajtája érvel. Hosszas unszolásra ugyan 21

Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban. Pécs, 2012. május 4-5.

Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban. Pécs, 2012. május 4-5. Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban Pécs, 2012. május 4-5. A két országos televízión futó délutáni kibeszélő show műsorokkal szemben megfogalmazott kifogások, panaszok : 1. Verbális

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Bernáth Gábor - Messing Vera Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998 A jelentés elkészítésében közreműködtek: Harsányi Eszter, Horváth Margit,

Részletesebben

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Bernáth Gábor - Messing Vera Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998 A jelentés elkészítésében közreműködtek: Harsányi Eszter, Horváth Margit,

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu } jövedelemforrás: a munkanélküliség anyagi ellehetetlenüléshez, társadalmi kirekesztettséghez vezet } szocializációs közeg: nap jelentős

Részletesebben

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) az 1996. évi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS

Tervezés-Kutatás. 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS Tervezés-Kutatás 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS MÉDIASZABÁLYOZÁS Hatáskör: Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Etikai normatívák Önszabályozás, Belső szabályozás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Nemzeti Adó-

Részletesebben

Dr. Letenyei Róbert jegyző

Dr. Letenyei Róbert jegyző 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 215. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a lakosság Művelődési Házzal szemben elvárt igényeiről

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALATONFÜRED Szám: 1054- /2008. Előkészítő: Horváth József E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2008. március 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

HÍRLEVÉL Augusztus/1

HÍRLEVÉL Augusztus/1 HÍRLEVÉL Augusztus/1 Köszöntjük Kedves Olvasóinkat! Már hetek, sőt hónapok teltek el a legelső nagyszabású bemutatkozó rendezvényünk, a Közös Ebéd óta, de a munka azóta sem állt meg. A választások közeledtével

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. március A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

Kutyapiszok elleni kampány, 2012, Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat

Kutyapiszok elleni kampány, 2012, Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Kutyapiszok elleni kampány, 2012, Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat A kihívás A Hegyvidék hatalmas zöldterületeivel Budapest egyik legvonzóbb kerülete, ugyanakkor közterületeit tonnányi kutyapiszok

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza I. Bevezetés Sok mindenről beszámolhatunk, de az életveszély meg a haláleset mindig előnyt élvez. Arról a híradóban soha nem tudósítanak, hogy felépült egy új ház és sokan beköltöztek, viszont ha az a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2118/2006 (IX. 20.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2013. január 1. 2013. június 30.) Műsorelemző osztály Budapest, 2013. október 30. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók

Részletesebben

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, nézik-e a reklámokat vagy csak látják az emberek? Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Már a híradó sem a régi

Már a híradó sem a régi Már a híradó sem a régi Az IDEA médiaelemzése a közmédia átalakításának közszolgálati megjelenítéséről, illetve állásfoglalása a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa által meghirdetett és lemondott nagygyűlés

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Médiaismeret. A televízió Horvát János nyomán

Médiaismeret. A televízió Horvát János nyomán Médiaismeret A televízió Horvát János nyomán Száz éve csak, hogy az Angol Királyi Főpostamester hírül vette, hogy a távoli Amerikában üzembe lépett az első telefonvonal, s értetlenül csak annyit mondott:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a SZÉKESFEHÉRVÁRI OTTHON SEGÍTÜNK ALAPÍTVÁNY 2011. évi működéséről

Közhasznúsági jelentés a SZÉKESFEHÉRVÁRI OTTHON SEGÍTÜNK ALAPÍTVÁNY 2011. évi működéséről Közhasznúsági jelentés a SZÉKESFEHÉRVÁRI OTTHON SEGÍTÜNK ALAPÍTVÁNY 2011. évi működéséről ÁLTALÁNOS RÉSZ Az alapítvány neve: Székesfehérvári Otthon Segítünk Alapítvány Székhelye: 8000. Székesfehérvár,

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Változó médiareprezentáció Roma médiakép 1997 2011

Változó médiareprezentáció Roma médiakép 1997 2011 Bernáth Gábor Messing Vera Változó médiareprezentáció Roma médiakép 1997 2011 A szerzők egy 2011-es kutatás alapján a legnagyobb közönséget vonzó magyarországi médiumok roma képét vizsgálták, elsősorban

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

A Kampányismertség, márkamegítélés, hirdetésazonosítás Kvantitatív kutatás eredményei az írás megmarad kutatáshoz

A Kampányismertség, márkamegítélés, hirdetésazonosítás Kvantitatív kutatás eredményei az írás megmarad kutatáshoz A Kampányismertség, márkamegítélés, hirdetésazonosítás Kvantitatív kutatás eredményei az írás megmarad kutatáshoz Szonda-Ipsos 2005. január Összefoglalás Az eredmények alapján az átlagos márkaismertség

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról

Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról A Csehországban tanuló és dolgozó szlovákiai magyarok száma évről évre növekszik, mégsem készült róluk eddig átfogó felmérés.

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 Média ajánlat RTL Klub műsorszponzorációs megjelenések Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 RTL Klub Barátok közt A Barátok közt hosszú évek óta Magyarország legnépszerűbb sorozata,

Részletesebben

Lánchíd Rádió MÉDIAAJÁNLAT

Lánchíd Rádió MÉDIAAJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT 2011 2011 A rádió profilja A Lánchíd Rádió 2007. március 15-én szólalt meg regionális közműsor-szolgáltató adóként a fővárosban és környékén. Jelenleg már Balatonfüred és Székesfehérvár körzetében

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/57221-8/2013. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat

Részletesebben

Minden embernek joga van a méltósághoz - Csepeli György szociálpszichológus a közbeszéd tisztaságáról -

Minden embernek joga van a méltósághoz - Csepeli György szociálpszichológus a közbeszéd tisztaságáról - www.csepeli.hu Minden embernek joga van a méltósághoz - Csepeli György szociálpszichológus a közbeszéd tisztaságáról - Pogonyi Lajos interjúja Minden embernek joga van a méltósághoz, a becsülethez és az

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig.

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. Röviden televíziónkról A Szombathelyi Televízió 22-25 km- es sugárzási körzetével a vasi megyeszékhely környékét, 55.000 háztartást fed le. Hétköznapokon

Részletesebben

A cigány nemzetiségi adatokról

A cigány nemzetiségi adatokról A cigány nemzetiségi adatokról A népszámlálások cigány nemzetiségi adatainak elemzése előtt két fontos tényre kell emlékeztetnünk. Az első tény az, hogy a cigányok színesek. A cigánysággal foglalkozó kutatók

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Bűnmegelőzési koncepciót alkot A bűnmegelőzés a társadalom

Részletesebben

Szakmai gyakorlat beszámoló

Szakmai gyakorlat beszámoló Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Szakmai gyakorlat beszámoló Reklámszervező Szakmenedzser II. Évfolyam Zsohár Dániel 2011 nyarán letöltendő 9 hetes szakmai gyakorlatom Zalaegerszeg városában

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

PANNON EGYETEM KARRIER IRODA A NAGYBETŰS. - a Pannon Egyetem hivatalos Alumni Magazinja

PANNON EGYETEM KARRIER IRODA A NAGYBETŰS. - a Pannon Egyetem hivatalos Alumni Magazinja A NAGYBETŰS - a Pannon Egyetem hivatalos Alumni Magazinja Telefon: (+36 88) 624-813 Fax: (+36 88) 624-813 Internet:http://kairo.uni-pannon.hu Az A NAGYBETŰS c. magazin 2009. évi médiaajánlata A NAGYBETŰS

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1152/2009. (V.28.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1152/2009. (V.28.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1152/2009. (V.28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

WWW.ROMASTER.HU HBLF ROMASTER. Esélyprogram a Jövô Roma Vezetôiért

WWW.ROMASTER.HU HBLF ROMASTER. Esélyprogram a Jövô Roma Vezetôiért WWW.ROMASTER.HU HBLF ROMASTER Esélyprogram a Jövô Roma Vezetôiért HBLF ROMASTER Program a Jövô Roma Vezetôiért A ROMASTER tehetséggondozó Programot 2007 februárjában közösen hívta életre a Magyar Üzleti

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1899/2007. (VIII. 23.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Tanácskozási joggal megjelentek: Fedorné dr. Fráter Zsófia címzetes főjegyző,

Jegyzőkönyv. Tanácskozási joggal megjelentek: Fedorné dr. Fráter Zsófia címzetes főjegyző, 1 Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szám: 8-17/2014. Jegyzőkönyv Készült: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendkívüli nyílt ülésén A képviselő-testületi ülés

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

Tisztelt Képviselő- testület!

Tisztelt Képviselő- testület! Előterjesztés munkaterv szerinti ülésre /Nyílt Nagykovácsi, 2011. szeptember 29. Előterjesztő:. Előadó: dr. Halmosi-Rokaj Odett igazgatási ov.. Melléklet: rendelet tervezet Véleményezi: Ügyrendi és Összeférhetetlenségi

Részletesebben

MÉDIAÉRTÉKELÉS. A médiaelemzés során vizsgált megjelenések ideje a 2014. augusztus 2. és 2014. augusztus 18. közötti időszak.

MÉDIAÉRTÉKELÉS. A médiaelemzés során vizsgált megjelenések ideje a 2014. augusztus 2. és 2014. augusztus 18. közötti időszak. MÉDIAÉRTÉKELÉS A médiaelemzés során vizsgált megjelenések ideje a 2014. augusztus 2. és 2014. augusztus 18. közötti időszak. Egy tragédia kapcsán, miszerint egy pszichiátriai beteg a villamos alá lökött

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére.

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. 1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. Tárgy: Előadó: Döntés: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2.) A szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Horváth Zoltán polgármester

M E G H Í V Ó. 2.) A szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Horváth Zoltán polgármester Magyarszentmiklós község Polgármestere M E G H Í V Ó Tisztelettel értesítem, hogy a Települési Képviselők ülését 2009. július 29-én (szerdán) 18,00 órára összehívom. Az ülés helye: Önkormányzat hivatali

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben