Tabutémák a médiában. Romák a médiában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tabutémák a médiában. Romák a médiában"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Kommunikáció és Média Tanszék Tabutémák a médiában Romák a médiában Konzulens: Lakatos Zsuzsanna Főiskolai adjunktus Készítette: Janicsák Szilvia Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak 1

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezető A magyar média romaképe Romák szegregációja Jellegzetes ábrázolások, roma szerepek Szórakoztató műsorok romaképe Romák a hirdetési piacon A romaügyként megjelenő botrányok sajtója Kisebbségi média Kisebbségi lapok Közszolgálati televízió és rádió kisebbségi műsorai, kereskedelmi adók közszolgálati műsorai Interjú Varga Ilonával, a Magyar Rádió Cigány Félóra műsorának felelős szerkesztő-riporterével Rádió C Kisebbségi lapok a neten Interjú Illés Mártonnal a RomaPage főszerkesztőjével A magyarországi romák médiafogyasztásáról Televízió- és rádiófogyasztás Újságfogyasztási szokások Jogi szabályozás Kisebbségek és a média Gyűlöletbeszéd és annak törvényi korlátozása A romák médiareprezentációjának szabályozásának alapjai, etikai kódexek Etikai kódexek Kisebbség-barátabb média kialakításának stratégiái Összegzés Ábrajegyzék: Felhasznált irodalom:

3 1. Bevezető A témám Tabutémák a médiában és a dolgozatom címe Romák a médiában. Választásom azért esett erre, mert volt alkalmam részt venni egy tréningen, melynek az volt a neve, hogy Romák a médiában. Ezen a tréningen rengeteg feladatot csináltunk arra vonatkozóan, hogy átérezzük a diszkriminációt, az előítéleteket. És ezúton jöttem rá, hogy a kisebbségi témákat másként is lehet kezelni nem csak problémaként. A tréningen többek közt objektív látásmódot tanulhattunk. Elemeztük a roma ügyként megjelenő botrányok sajtóját, és a különböző híradásokat. A szakirodalom utáni keresésnél döbbentem rá, hogy bizony alig-alig készült a témával kapcsolatos tanulmány. És amik vannak azok sem mai dátumozásúak. Nagy segítséget nyújtottak számomra Bernáth Gábor és Messing Vera kutatásai. Ezúton szeretném megköszönni Varga Ilonának, a Magyar Rádió Cigány Félóra című műsorának felelős szerkesztő-riporterének és Illés Mártonnak, a RomaPage szerkesztőjének, hogy interjújukkal színesebbé tették dolgozatomat, és hogy megismerhettem szemléletmódjukat a témával kapcsolatban. A célom az volt, hogy ne egy megszokott témával foglalkozzak, úgy éreztem, hogy a roma tematika kimondottan aktuális. Vizsgálódásom fő vonalai a média képe a romákról, és romák a médiában. Ez annyit jelent, hogy a dolgozatom első részében a többségi média romaképével foglalkoztam, felmértem a romák médiaábrázolását, jellemző ábrázolásukat, szerepeiket, megvizsgáltam a roma ügyként megjelenő botrányokat. A második részben megvizsgáltam a kisebbségi médiát. A harmadikban a jogi szabályozás áttekintése után próbáltam valami megoldást találni a felmerülő kérdésekre, és egy kisebbség-barátabb média kialakítására. Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy körüljárjam a témát, minél több területről gyűjtsem össze az információkat a témával kapcsolatban. Szeretném, ha dolgozatom egy kicsit kiszélesítené azt a beszűkült látásmódot, amibe a romákat belekényszerítik a médiumok. A média segítségükre lehetne abban, hogy ne mint társadalmi probléma megtestesítői, hanem mint a magyar társadalom integráns szereplői jelenjenek meg. Rajtunk múlik, hogy élhetőbb, boldogabb országot 3

4 teremtsünk azáltal, hogy segítünk a kisebbségeken, a rászorulókon. Elérhetnénk azt, hogy Magyarország befogadó ország legyen, ahol egyenlő esélyekkel élhet mindenki egy tisztességes életet. 4

5 2. A magyar média romaképe 2.1. Romák szegregációja A rendszerváltás óta eltelt időszak a magyarországi romák többségének életében nem hozott javulást. A munkanélküliség, a szegénység, a rossz életkörülmények, a rossz egészségi állapot nagymértékben sújtja a romákat. A lehetőségek hiánya, az idegenkedés, az előítéletek sok esetben ma is a romák társadalmi kirekesztettségét eredményezi. Mindezek mellett erőteljesen csökkentek a mindennapokban romák és nem romák közti kapcsolatok lehetőségei is: a roma felnőttek nagyobb része a rendszerváltás után kiesett a munkapiacról, erősödött az iskolai és a lakóhelyi szegregáció is. Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megmutatkozik. Ez a folyamat az etnikai alapú kirekesztéssel kapcsolódik össze. A roma lakosság jelentős része vidéken, gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradottabb régiókban, szegregált lakókörülmények között él évben a cigány emberek kétharmada még telepen lakott. A 60-as 70-es években telep-felszámolási program indult, ellentmondásos végrehajtása azonban a szegregált lakóhelyek újratermelődéséhez vezetett. A 80-as évek végétől a nagyipari ágazat összeomlása, a növekedő munkanélküliség a romák lakóhelyi elkülönültségét tovább erősítette. Az 1990-es évekre a roma népesség aránya jelentősen megnőtt az ország szegényebb régióinak kisebb településein és a nagyvárosok leromlott kerületeiben. A kutatók ban újra az 1971-es elkülönítettségi arányokkal találkoztak. A forma más, mert telepek már csak kismértékben vannak, a szegregáció mértéke azonban ma is ugyanakkora. * * * Idézet: 5

6 Az iskolai szegregáció úgy erősödött a rendszerváltás után, hogy Magyarországon egy olyan iskolarendszer jött létre, amelyben a szülőknek lehetőségük nyílott arra, hogy a gyerekeik után járó oktatási jogosítványokat (a fejkvótát ) átvigyék az oktatási körzetükön kívül eső oktatási intézménybe. A hazai szabályozásban ez azzal egészül ki, hogy az iskoláknak kötelességük felvenni a körzetükbe tartozó jelentkezőket, ámde a megmaradt helyekkel szabadon rendelkezhetnek. A törvényben nincs előírva, hogy a körzeten kívül eső túljelentkezések miatt zsúfoltság keletkezne, akkor milyen elv szerint rostálhatják a jelentkezőket. Ennek hiányában minden iskola szabadon mérlegelhet, hogy a körzeten kívül eső gyermekek közül kiket vesz fel. Ez a változtatás jelentősen megnövelte az iskolák közötti társadalmi különbségek kialakulását, és ezzel párhuzamosan az iskolák oktatási színvonalának különbségeit is. Ez abban testesül meg, hogy a jól teljesítő diákokat a jól oktató tanárokkal, a rosszul teljesítő diákokat a rosszabbul oktató tanárokkal párosították össze az iskolák. A szegregáció miatt kevés a személyes tapasztalat, amely árnyalni tudná a többségben kialakult előítéletes romaképet. Lázár Guy a magyar nemzeti identitással kapcsolatos kutatásai szerint a magyarországi többség romaképe erősen kötődik saját önképéhez, pozitív-negatív tükörképei egymásnak. 6

7 Egy másik előítélet-kutatás szerint: Felmérés Panel Állítások n=900 n=657 n=657 Százalék helyesli 1. A cigányok soha nem fognak integrálódni a társadalomba A magyar kormánynak többet kellene tenni a cigányokért A cigányokat teljesen el kellene különíteni a társadalom többi részétől Lehetővé kellene tenni, hogy a cigányok saját maguk irányíthassák az ügyeiket Kényszeríteni kellene a cigányokat, hogy úgy éljenek, mint a többi ember A cigányokat el kellene magyarosítani, vagyis asszimilálni kéne A cigányok nem érdemlik meg a támogatást A cigányok művészete értékesen gazdagítja a magyar kultúrát Vannak rendes cigányok, de a többségük rossz A cigányoknak nem szabadna feladni a hagyományaikat Táblázat: KOOS POSTMA: A cigányokkal szembeni előítéletek alakulása Magyarországon. A táblázatból kiderül, hogy a megkérdezettek valamennyivel toleránsabbak lettek a romákkal szemben. Azonban 90%-ának az a véleménye, hogy vannak rendes cigányok, de a többségük rossz. Ez jellemzi legjobban a társadalom viszonyulását a roma kisebbséghez. Ma Magyarországon elfogadott a cigánysággal kapcsolatos negatív vélekedés. A médiaképben kimutatható sztereotípiák mindegyike hosszú évtizedek óta a romákról szóló közbeszéd meghatározó eleme. A Kádár-korszakban a cigánylakosság tudatának fejlesztése feladata mellett éles bírálatok is érik a médiát: tömegkommunikációs fórumaink rendszeresen és általában politikai törekvéseinknek megfelelően foglalkoznak a cigányok helyzetével. Előfordulnak azonban hangsúlytévesztések is: gyakrabban teszik szóvá a cigányok körében mutatkozó antiszociális megnyilvánulásokat, és kevesebb figyelmet fordítanak a cigánylakosság körében észlelhető pozitív változásokra. Viszonylag ritkábban bírálják az előítéletek következtében elkövetett visszaéléseket. Egy másik jelentés úgy fogalmaz: a társadalom jelentős hányada hajlamos a cigányságnak az életkörülményekben, a képzettségben és a művelődésben mutatkozó elmaradottságát részben vagy egészben e 7

8 réteg saját hibájának tekinteni. E szemléletet a tömegtájékoztatás különösen a bűnözésről szóló híradásokkal gyakran még erősíti is. Miközben a Kádár-rendszer folyamatosan bírálta a médiát az előítéleteket erősítő képért, a különböző hivatalos jelentések hemzsegnek a cigánybűnözésről és a szociális juttatásokkal való visszaélésekről szóló utalásoktól. * * Idézet: Bernáth Gábor: Hozott anyagból (http://beszelo.c3.hu/03/06/07bernath.htm) 8

9 2.2. Jellegzetes ábrázolások, roma szerepek 1996 végén és 1997-ben a cigányság jelenléte a magyar sajtóban jelentősen megnövekedett. Mindez egy átalakulásban lévő társadalomban történt, ahol ez a téma évtizedekig tabunak számított. A kisebbséggel kapcsolatos kérdések hivatalosan nem léteztek, kizárólag szociális kérdésként jelentek meg. A sajtószabadság számos negatív tapasztalatot hozott a roma közösség számára. A függetlenné váló kereskedelmi és közmédia még ma sem nyújt lehetőséget a romáknak arra, hogy életüket érintő tényeket, véleményeket naprakészen megjelenítsék. Ezenkívül a többségi társadalom sem találkozhat pontos információkkal és elemzésekkel a romákkal kapcsolatosan. Bár a közmédia formailag teljesíti a törvényileg előírt kötelességeket, ezek a műsorok azonban alig-alig jutnak el a társadalomhoz. A kereskedelmi médiavállalkozók elsődleges célja az, hogy a műsor ne járjon profitkieséssel, azaz ne veszítsenek nézőket, olvasókat, hallgatókat. Szerintük ugyanis a romákkal való túl sok foglalkozás elidegenítené a közönséget. A hazai cigányságról, mint csoportról egységes kép van kialakulóban: a legrosszabb, leghátrányosabb, leginkább diszkriminatív helyzetben lévő, legszegényebb, legképzetlenebb kisebbségként emlegetik, amelyen belül nagyarányú a munkanélküliség. Ez a leegyszerűsítés nem mutatja a cigány etnikum sokszínűségét. A médiumok gyakran arctalan tömegként ábrázolják a cigányokat, a velük kapcsolatos ügyekben rendszerint meg sem kérdezik őket, inkább politikusokat szólaltatnak meg helyettük. Kevés érdekes és elgondolkodtató példát mutatnak be a romák integrációjával kapcsolatban. A média dolgozóitól elvárható lenne, hogy gyakorolják az újságírói munka legegyszerűbb meghatározóit, úgymint kreativitás, objektivitás és problémaérzékenység. A média a jellegzetes témaválasztásokon keresztül jelentősen torzíthatja a csoport képét. Hiába igaz a hír, ha egy csoportot csak bizonyos témák kapcsán vesznek elő. A tartalomelemzések azt mutatják, hogy a sajtó egészének jellegzetes tematikája nagyjából egybeesik a magyarországi romákkal kapcsolatos sztereotípiákkal. 9

10 Sajnos a média által közvetített üzenetek többsége megerősítik az uralkodó előítéleteket. A rejtett elfogultság még mindig gyakran felszínre tör. Romák ábrázolása: Főbb témakörök: cikkek száma cikkek aránya cikkek aránya (1997) (2000) (2000) politikai szervezetek, kisebbségi 16 8% 11% önkormányzatok működése Kormányzati politika, 66 33% 18% támogatások jogi kérdések, kisebbségi jogok 29 15% 16% általános háttéranyag 5 3% 11% szociális kérdések/szegénység 63 32% 20% Foglalkoztatás 13 7% 4% vállalkozások, gazdaság 4 2% 2% Kultúra 49 25% 21% Oktatás 26 13% 14% Egészségügy 5 3% 1% Bűnözés 42 21% 25% konfliktusok, diszkrimináció 74 37% 25% külföldi romákról 10 5% 2% Kivándorlás 35 18% - Előítéletek 22 11% - egyéb témák 3 2% 9% Cikkek száma Táblázat Bernáth-Messing: Roma kép a magyar sajtó híreiben A táblázatból jól látszik, melyek voltak a domináns témák 2000-ben: szociális kérdések/szegénység (32%), konfliktusok, diszkrimináció (37%), bűnözés (21%), kultúra (25%), kormányzati politika/támogatások (33%). 10

11 Szegénység A roma családok többsége szenved a szegénységtől. Médiaképük meghatározó jellegzetessége ez. Ahhoz, hogy mélyebben tudjuk tanulmányozni, hogy a média mennyire járul hozzá a romák és a szegények gyakori azonosításához, olyan kutatásokra lenne szükség, amelyek megmutatják a médiában megjelenő szegényeknek mekkora hányadát adják a romák. A rendszerváltás után az elszegényedéstől való félelem hozzájárult a szegények megbélyegzésének. A nyolcvanas évek közepén kutatások azt bizonyítják, hogy felerősödött annak az álláspontnak az elfogadása, miszerint a támogatásokat érdemek szerint kéne osztogatni. A közbeszédben gyakran összefonódik a túltámogatottság motívuma a segélyekre berendezkedett passzív romák képével. A médiaképben a támogatások erős jelenléte tovább mélyíti a szakadékot, ami a források és a nyomor változatlan nagysága között fennáll. A szakadékot pedig a közvélemény úgy próbálja áthidalni, hogy a romákat (tehetetlenségük, igénytelenségük miatt) okolja a helyzet változatlanságáért. Konfliktusok Bűncselekmények: bűnügyi tudósítások kapcsán számolnak be a cigányságról. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben tartalomelemzések sora bizonyította, hogy a kisebbséghez tartozó személy által elkövetett bűncselekmény nagyobb eséllyel kerül a hírekbe. Az elemzések pedig rendszerint jóval nagyobb arányú kisebbségi bűnözést mutatnak be, mint amilyen az elkövetési arány a való életben. A magyarországi gyakorlat szerint kizárólag a roma bűnelkövetők etnikai hovatartozásának van hírértéke, más magyarországi kisebbségek (vagy éppen a 11

12 többségiek) esetében nincs. Ez nagyban járult hozzá ahhoz, hogy a bűnözést roma identitásnak vélje a közönség. Bár kutatások már a nyolcvanas években bizonyították, hogy a romák körében nem nagyobb a bűnözés, mint a hasonló szociális helyzetű csoportok körében, ez nem befolyásolta a romákkal szembeni közvélekedést. A cigánybűnözés sztereotípiáját nem csak a többségi előítéletek vagy a sajtó, hanem évtizedekig a bűnüldözés intézményrendszere is támogatta. A rendőrségnél a kilencvenes évekig működtek, és offenzív sajtómunkát végeztek az úgynevezett cigányvonalak, amiket ugyan a rendszerváltás környékén megszüntettek, azonban az évtized közepéig kellett várni arra, hogy a körözési gyakorlatban a cigány származás ne legyen különös ismertetőjel. Egyes lapoknak a rendőrségtől származó körözési híreiben azonban ma is előfordulnak jellemzők, amik a roma származásra utalnak, néhány nyilatkozat alapján pedig feltételezhető, hogy a roma bűnözéssel kapcsolatban ma is folyik adatgyűjtés rendőrségi körökben. Cigány kultúra Bár a roma kultúrának első ránézésre erőteljes a jelenléte a többségi médiában, ez azonban kettészakadt kultúraképet takar. A média mindössze rendezvény-rövidhírek, vagy más pozitív példát bemutató művészportrék által ad képet a roma kultúráról. A média, de a közvélekedés is gyakorta hivatkozik híres roma művészekre, különösen a "magyar kultúrát megtermékenyítő, és külföldön népszerűsítő" cigány muzsikusokra - a másik oldalon azonban ma a romák "sajátos, eltérő, speciális" kultúrájából fakadó különbségeket mindenki egyfajta magyarázó érvként használja. Az iskolai szegregáció, és a kisegítő iskolákban a roma gyerekek szégyenletesen magas arányának indokaként a gyakran a romák "kulturális különbségeire" hivatkoznak A roma kultúrára és kulturális különbségekre való hivatkozás nem a roma kultúra lenézésére, leírására vonatkoznak, inkább a romákkal kapcsolatos sztereotípiák legitimizálására. 12

13 Politikai kérdés A cigánysággal kapcsolatos politikai kérdések az utóbbi időben egyre nagyobb teret kaptak a magyar sajtóban. Ugyanakkor ezt a szerepet inkább a többség kisebbségpolitikájának bemutatása dominálja, mintsem a kisebbségek önszerveződése. Szórakoztató média Roma hírességeink (Győzike, Megasztár roma versenyzői) fordulópontot jelentenek, hiszen általuk halványulnak a roma reprezentációs gettó határvonalai. A szórakoztató és közszolgálati műsorokra a következő fejezetben térek ki. Passszív szerepbe taszítás A romák gyakran szorulnak egyfajta passzív szerepbe, és általában szóvivők mondják el a tudnivalókat. A romáknak gyakran semmilyen speciális szerepük nincs, arctalan csoportként mutatják őket. Roma szerepek 1997-ben aszerint, hogy véleménye közvetlenül, vagy más személy interpretálásában hangzott el: Nem szólal meg, Megszólal, nem kérdezték megkérdezték meg Összesen Jogi, politikai 56 (42%) 78 (58%) 134 (26%) Kisebbségi önkormányzat 35 (29%) 87 (71%) 122 (24%) kultúra, művészet 39 (43%) 51 (57%) 90 (18%) Civil 21 (44%) 27 (56%) 48 (9%) Gazdasági Bűnüggyel kapcsolatos 13 (14%) 80 (86%) 93 (18%) Cigányságról általában 35 (12%) 269 (88%) 304 (60%) Egyéb 5 (22%) 18 (78%) 23 (5%) Összesen 204 (25%) 611 (75%) Táblázat: Bernáth-Messing: Roma kép a sajtóban

14 A megjelenő roma szereplőknek csak az egynegyede mondhatta el véleményét a sajtóban. A többiek álláspontját nem, vagy más interpretációjában hozták nyilvánosságra. A cigányságról általában a cikkek 60%-a szólt. A táblázat alapján ebben a témában csupán a híradások 14%-ában szólaltak meg közvetlenül a szereplők. Ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a nem romák úgy tekintsenek a romákra, mint társadalmon kívül álló csoportra. A megjelenő karakterek között leggyakoribb politikai szervezet (26%), illetve kisebbségi önkormányzat képviselője (24%) volt. A többségi sztereotípiáknak megfelelően még két szerepkörben jelentek meg: kultúra és bűnözés. A bűnügyi tudósításokban a szereplőknek csak a 14%-a mondhatta el közvetlenül véleményét. Roma szerepek 2000-ben aszerint, hogy véleménye közvetlenül, vagy más személy interpretálásában hangzott el: Nem szólal meg, Összesen (a Megszólal, nem kérdezték cikkek megkérdezték meg százalékában) Politikai % Jogi % Kisebbségi önkormányzati 7 9 8% Kultúra, művészet % Civil % Gazdasági 5 2 4% Bűnüggyel kapcsolatos % Szerep nélkül, romák általában % Egyéb 5 3 4% Összesen 88 (30%) 201 (70%) 100% 4. Táblázat: Bernáth Gábor: Hozott anyagból, Roma szerepek 2000-re növekedett a roma tematika hangsúlya a sajtóban. A szereplőknek kevesebb, mint harmada jutott közvetlenül megszólalási lehetőséghez. Ez az arány még ha valamivel jobb, mint az 1997-es tartalomelemzés eredményei, amelyben a megjelenő 14

15 romák háromnegyede nem mondhatta el a véleményét azt mutatja, hogy a sajtó változatlanul úgy ír a romákról, hogy véleményüknek nem ad helyet. A leggyakrabban a politikai szféra képviselői jutnak közvetlen megszólalási lehetőséghez, és továbbra is alacsony azoknak a civil szereplőknek a megszólalási esélye, akik nem egy esetben az ügyek közvetlen érintettjei. Roma szereplők, szerepek 2003: Szereplők előfordulása a tudósítások arányában Roma jogi/jogvédő szervezet 0,6% Roma politikai szervezet 4% Roma önkormányzat kisebbségi 12,5% Roma kulturális szervezet 3,4% Roma oktatási szervezet 2,8% Egyéb roma szervezet 6,8% Szervezetek összesen 30% Roma jogász/jogvédő 0 Roma politikus 15,9% Roma képviselője önkormányzat 3,4% Roma művész 5,7% Roma munkavállaló 1,7% Roma bűnöző 1,7% Bűnügy áldozata 2,8% Szülő 2,3% Gyermek 2,8% Roma, szerep nélkül 17,6% Roma tisztviselő kormányzati 9,7% Roma személy összesen 63,6% Romák általában 15,9% 5. Táblázat: Hallgatói anyag, Romák a médiában tréning, Roma szerepek 15

16 Jól látható, hogy a média érzékenyebb, tudatosabb és szolidárisabb lett a roma közösség iránt. Az országos médiában növekszik a kisebbség megszólalási lehetősége. A többségi médiakép egybeesik a romákról kialakult sztereotípiákkal. Kevés érdekes és elgondolkodtató példát mutatnak be a romák integrációjával kapcsolatban. A romákkal kapcsolatos híradások eleinte tartalmaztak olykor stigmatizáló momentumokat, de az 1997-es ombudsmani ajánlást követően a média több figyelmet szentelt annak, hogy kit milyen kontextusban nevez romának 16

17 2.3. Szórakoztató műsorok romaképe A média szórakoztató műsorai nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy társadalomban a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdök megerősödjenek, vagy módosuljanak. A szakemberek még nem tudják megmondani, hogy milyen szerepet játszanak a médiában megjelenő romák az idegengyűlölet leküzdésében, abban azonban egyetértenek, hogy több cigány származású műsorvezetőre lenne szükség, a média által közvetített romaképnek árnyaltabbá kéne válnia. A helyzet a kereskedelmi televíziók megjelenése óta sokat változott. A romák egyre többet szerepelnek a médiában, de sajnos nem mindig a megfelelő kontextusban. Az elfogadást a híreknél jobban befolyásolják a média szórakoztató műsorai, amelyekből ma nemcsak a romák hiányoznak szinte teljesen, hanem más kisebbségek is. A szórakoztató műsorok indirekt módon közvetítenek értékeket, ezt széles körben használják ki a szakemberek szerte a világon (például rejtett reklámokkal, kulturális integráció segítésére ). Bűnözés-szegénység-kulturális élet: ezekben a szerepkörökben tűnnek fel a romák, és amíg ezekben szerepelnek, addig a sztereotípiákat erősítik. A direkt ellenpélda sem vezet jóra (egyetemista roma hallgató, sikeres roma vállalkozó ), a közönség hajlamos belemagyarázni a történetbe azt, hogy a kivétel erősíti a szabályt, vagy egyszerűen propagandaként fogja fel és ezért utasítja el. A romák élethelyzete, a róluk szóló vélekedés és a sajtó cigányképe párhuzamosan alakult. Nagy nézettségű show-műsorban először Friderikusz Sándor szerepeltetett roma fiatalokat, amikor meghívta a Fekete Vonat együttes tagjait. A romák popzenei áttörésében jelentős szerepe volt a zenéiket játszó Rádió C-nek: ez a Romantic együttes frontembereként hírnevet szerző Gáspár Győző, alias Győzike karrierjének is nagy lökést adott. Az utóbbi idők legnagyobb médiasikerének számító Megasztárban aztán a magyar társadalom egymás után háromszor is cigány fiatalokat juttatott a döntőbe. Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum roma gyűjteményének vezetője szerint a roma és nem roma szereplők versenyeztetése ügyesen generálhatott rekordszámú sms-szavazatot, de 17

18 a képet az is árnyalja, hogy a magyar társadalom hajlamos őket beskatulyázni a muzsikus cigány kategóriába. Ez a kategória úgy született, hogy a többségnek még mindig az a véleménye, és az egyetlen pozitívum, amit elismernek a cigányságról, hogy Hát zenélni- azt tudnak. Már Mátyás király udvarában is voltak muzsikus cigányok, akikről a reneszánsz elit is elismeréssel nyilatkozott. Így hát a szórakoztatás, a zene a cigányok munkája lett, és már a magyar mulatós dalokat is cigányok játszották. Ha visszaemlékezünk Mikszáth Kálmán regényeire, az úri murikon is mindig jelen volt egy cigánybanda, aki a sarokban húzta a talpalávalót. Így a korabeli cigánytársadalom két részre szakadt: egyik része megmaradt a hagyományos cigánysorsban (vályogvető, üstfoltozó, lókereskedő), a másik felének pedig lehetősége nyílt a felemelkedésre, ők voltak a zenészek. Felmentek a nagyvárosba, ahol igényt tartottak munkájukra, így maguk mögött tudták hagyni a nyomort, és sok esetben megbecsült művészekké váltak. Az előbb felsorolt roma hírességek önmagukban fordulópontot jelentenek a romák reprezentációjában. Azonban értékelésük mégsem olyan egyszerű, mivel olykor a romák és a nem romák kedvencei, lelkesen üdvözlik őket, olykor azonban kárhoztatják őket. A magyarországi többségi médiával kapcsolatban a legfőbb kérdés az, hogy felajánl-e olyan szerepeket, amelyek segítik a romák társadalmi integrációját. Fontos lenne az, hogy a romák ne csak cigány szerepekben tűnjenek fel, például egy roma szakembert nem roma témával kapcsolatban szólaltatnának meg, hanem más, a többségi társadalmat érintő ügyekben. Ez javítana a romák megítélésén. Ezzel együtt fontos lenne, hogy büszkék lehessenek az identitásukra, és a médiaszereplés ne arra ösztönözze őket, hogy eltitkolják azt. A cigányok tudatában vannak cigány származásuknak, a nem cigányok számon tartják a cigány származást, és ennek alapján mondják a cigányt cigánynak. A környezet a barna bőrűeket, és ezen túlmenően a cigány származásúakat tartja cigánynak. 18

19 Azokat tartja cigánynak, akiknek a szülei cigányok. Általában a félcigányokat is cigánynak tartja, a lényeg azonban az, hogy származás szerint határozza meg a cigányokat. Ebben az értelemben cigány marad az az értelmiségi, akiről környezete tudja, hogy cigány szülők gyermeke, akkor is, ha nem vallja magát cigánynak, sőt, tagadja, hogy cigány. Természetesen vannak olyan emberek, akikről a környezet nem tudja, hogy cigány, és akik el tudják titkolni cigány származásukat. Ezek kivételek. Vannak továbbá fehér bőrű cigányok, akik kivételes körülmények között szintén el tudják titkolni cigány származásukat. Ezek is kivételek. Általában azonban a származás az irányadó. Márton László írta 1989-ben Kiválasztottak és elvegyülők című könyvében: Természetesen a zsidó származás: valóság;( ) minél inkább teher, annál inkább valóság, s bár nincs joga elítélni senkinek, ha valaki közülük szabadulni akar ettől a tehertől, azért nem árt tudni (és különösen a zsidóknak nem árt tudni), hogy a valóságból nem lehet kimenekülni, s ha valaki menekülni próbál, a menekülés is részévé, mégpedig a legpusztítóbb részévé válik a valóságnak. Nem kell arra figyelmeztetni, hogy Márton idézett mondataiban a zsidó szó a cigány szóval helyettesíthető. * Bernáth Gábor és Messing Vera 1998-ban (amikor a magyar televíziók szórakoztatóműsoraiból teljes egészében hiányoztak a roma karakterek, szereplők) interjút készítettek a két akkori magyar szappanopera producerével. A többségi médiaképről mindkét interjúalanynak lesújtó volt a véleménye: óvakodnak a problémától, mert nem tudják a megoldást. Azok az alibiműsorok, amiket a közszolgálati televízió ad kisebbségi műsorok címén, az, hogy heti huszonöt percben el van intézve a közszolgálatban a romakérdés, a németkérdés, a szerbkérdés, az nem old meg semmit fogalmazott egyikük. Ugyanakkor a másik interjúalany azt hangsúlyozta: ahol a kulcspozíciókban nem romák ülnek, ott nincs sok esély a helyzet javítására. Ugyanő egy erőteljesebb nyomásgyakorló képességgel rendelkező roma önszerveződésben és egy eltökéltebb kormányzati politikában látta a garanciáját annak, hogy e kép megváltozzon: a média * Idézet Kemény-Janky: évi cigány felmérésről című műből 19

20 és a roma kisebbség viszonyában az amerikai mintát kellene követni: ott normákkal kötelezték a médiát, hogy milyen arányban kell megjeleníteni színes bőrűeket. Amerikában ebbe a kérdésbe kőkeményen belenyúlt az állam, mondhatni cenzúrázott, ezt ugyan általában egy demokráciában nem lehet, de a megoldáshoz szükséges. [ ] Egyezségre kell kényszeríteni a médiát a roma kisebbséggel. Átfogó médiastratégiára van szükség, médiamixekkel és normatívákkal. A rendszerváltás óta eltelt években valamelyest csökkent az idegengyűlölet, ezt a legjobban 2000-ben végzett felmérés mutatja. Ennek során a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan fogadná a közönség egy roma karakter megjelenését a szórakoztató műsorban. A táblázat a kérdésre adott válaszok demográfiai jellemzők szerinti megoszlását mutatja: Legyen-e cigányokról szó? Demográfiai jellemzők szerint ( N=500) Nem Kor Iskolai végzettség Település típusa Férfi Nő Alap Közép Felső Budapest Város Község Összesen Igen 46% 41% 41% 49% 46% 33% 37% 52% 63% 44% 42% 43% 43% Igen, de csak a rendesekről 31% 43% 34% 28% 41% 56% 46% 22% 19% 29% 37% 42% 37% Ne 23% 16% 25% 24% 14% 11% 18% 26% 18% 27% 21% 14% 20% 6. Táblázat: Bernáth Gábor- Messing Vera: Roma szereplő a Barátok köztben Ez alapján elmondható, hogy az a feltevés, miszerint a roma tematika a televíziók szórakoztató műsoraiban jelentős nézőveszteséggel járna, megdőlt. Jól látható, hogy a megkérdezettek egy ötöde adott nemleges választ. A válaszok függetlenek attól, hogy a megkérdezett nézi-e a sorozatot. A táblázatból az is kiderül, hogy a fiatalok aránya a legmagasabb, akik kategorikusan elutasították roma témák szerepeltetését a műsorokban. A középkorúak között a legmagasabb azoknak az aránya, akik egyértelmű támogatója a roma témáknak. Az is kitűnik, hogy az iskolázottság szintje is nagyban befolyásolta az egyértelmű támogatók arányát, minél magasabban iskolázott, annál nagyobb az arány. 20

21 A település szerint pedig a Budapesten élők között magasabb volt a kategorikusan elutasítók aránya, mint a községekben. Szerepeljenek-e romák? Demográfiai jellemzők szerint Nem Kor Iskolai végzettség Település típusa Férfi Nő Alap Közép Felső Budapest Város Község Összesen Igen 36% 30% 33% 37% 35% 23% 27% 41% 51% 41% 30% 31% 33% Igen, de csak a rendesekről 41% 45% 37% 37% 46% 61% 49% 33% 30% 38% 44% 45% 43% Ne 23% 25% 29% 26% 22% 16% 24% 26% 19% 21% 26% 24% 24% 7. Táblázat: Bernáth Gábor- Messing Vera: Roma szereplő a Barátok köztben A véleménykülönbségek nem sokban térnek el az előző táblázattól. A legelutasítóbbak a fiatalok, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, és a Budapesti lakosok. Az RTL Klub Barátok közt című sorozatában 2000-ben megjelent roma karakter a jelek szerint utólag a romák szerepeltetésétől való félelem megalapozatlanságát bizonyította. A sorozatban élesen merült fel a többségi diszkrimináció és előítéletek kérdése. Mindeközben a többségi közönség sem pártolt el ennek hatására a sorozattól. Barátok közt A sorozat egy nevelőintézetben felnőtt baráti társaságról és az általuk indított vállalkozásról szól. A társaság egyik tagja egy jogász, név szerint Nóra, aki munkájával kivívta a csapat megbecsülését. Nóra egy idő után érdeklődni kezd származása iránt. Apját bonyodalmas módon meg is találja, és ekkor derül ki, hogy édesapja roma származású, azaz Nóra maga is félig roma. Az ügyvédnőnek innen kezdve több részen át kell szembesülnie környezete romákkal szembeni előítéleteivel, indulataival. Egyik ügyfelének anyja (Magdika) például aki csodálattal nézett korábban a tehetséges jogászlányra, mikor megtudja, hogy fia egyik éjjel Nóránál aludt, lekurvázza, hiszen már csak ilyen a fajtája érvel. Hosszas unszolásra ugyan 21

Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban. Pécs, 2012. május 4-5.

Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban. Pécs, 2012. május 4-5. Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban Pécs, 2012. május 4-5. A két országos televízión futó délutáni kibeszélő show műsorokkal szemben megfogalmazott kifogások, panaszok : 1. Verbális

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a 1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának 2009. április 15. napján 15.30 órakor megtartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának 2009. április 15. napján 15.30 órakor megtartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült Polgárdi Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának 2009. április 15. napján 15.30 órakor megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal félemeleti tárgyalóterme Jelen vannak:

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALATONFÜRED Szám: 1054- /2008. Előkészítő: Horváth József E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2008. március 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Szociális lakásügynökségek bevezetése Magyarországon. A szombathelyi önkormányzati modell

Szociális lakásügynökségek bevezetése Magyarországon. A szombathelyi önkormányzati modell Szociális lakásügynökségek bevezetése Magyarországon A szombathelyi önkormányzati modell Előzmények Az önkormányzati bérlakások privatizációját követően jelentősen csökkent a bérlakás állomány Folyamatosan

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 Média ajánlat RTL Klub műsorszponzorációs megjelenések Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 RTL Klub Barátok közt A Barátok közt hosszú évek óta Magyarország legnépszerűbb sorozata,

Részletesebben

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Bernáth Gábor - Messing Vera Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998 A jelentés elkészítésében közreműködtek: Harsányi Eszter, Horváth Margit,

Részletesebben

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában

Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Vágóképként, csak némában - Romák a magyarországi médiában Bernáth Gábor - Messing Vera Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998 A jelentés elkészítésében közreműködtek: Harsányi Eszter, Horváth Margit,

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Tanácskozási joggal megjelentek: Fedorné dr. Fráter Zsófia címzetes főjegyző,

Jegyzőkönyv. Tanácskozási joggal megjelentek: Fedorné dr. Fráter Zsófia címzetes főjegyző, 1 Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szám: 8-17/2014. Jegyzőkönyv Készült: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendkívüli nyílt ülésén A képviselő-testületi ülés

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2.) A szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Horváth Zoltán polgármester

M E G H Í V Ó. 2.) A szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Horváth Zoltán polgármester Magyarszentmiklós község Polgármestere M E G H Í V Ó Tisztelettel értesítem, hogy a Települési Képviselők ülését 2009. július 29-én (szerdán) 18,00 órára összehívom. Az ülés helye: Önkormányzat hivatali

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56. Beszámoló nyári szakmai gyakorlatról

Kodolányi János Főiskola 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56. Beszámoló nyári szakmai gyakorlatról Kodolányi János Főiskola 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56. Beszámoló nyári szakmai gyakorlatról Bedő Gábor Intézményi kommunikátor NML3ST 10NKOIKB A gyakorlat kezdete és főbb fázisai Én a 6 hetes kötelező

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai)

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) Az adatokról A számok nem reprezentatívak, és nem is teljesek (nem mindenről

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K I V O N A T 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 127/2012. (IV.5.) Tata Kt. határozata az április 4-i rendkívüli testületi ülésen tárgyalandó

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben