University of Hull. From the SelectedWorks of Péter Cserne. Peter Cserne, University of Hamburg. October, 2005

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "University of Hull. From the SelectedWorks of Péter Cserne. Peter Cserne, University of Hamburg. October, 2005"

Átírás

1 University of Hull From the SelectedWorks of Péter Cserne October, 2005 Államelmélet és játékelmélet. Mirõl szól az alkotmány közgazdaságtana? [Game Theory and the Theory of the State. An Outline of Constitutional Economics] Peter Cserne, University of Hamburg Available at:

2 Monumentum aere perennius Tanulmányok Péteri Zoltán tiszteletére SZERKESZTETTE: FEKETE BALÁZS SZABÓ SAROLTA Budapest, 2005 Péteri.p65 3

3 Az ideg ennyelv û szö v eg ek szerkesztéséb en kö zremû kö dö tt: Korom V eronika A kö tet meg jelenését támog atta: Rákó c zi Szö v etség, D r. N ag y G áb or, v alamint a kö tet szerzõ i ISBN N yomdai elõ készítés: Szmrec sányi M ária Fekete Balázs Szab ó Sarolta (szerkesztés) Péteri.p65 4

4 TARTALOM Elõ szó 7 Balth ay Tímea 9 Introduc tion to Arb itral Liab ility Boronkay M ikló s 28 Eö rsi G yula és a jog rendszerek osztályozásának néh ány kérdése Boyh ta D ó ra 35 Az imperatív szab ályok a franc ia nemzetkö zi mag ánjog i jog g yakorlatb an C serne Péter 53 Államelmélet és játékelmélet. M irõ l szó l az alkotmány kö zg azdaság tana? D omah idi Ákos 70 Határtalan jog fejlesztés? Fekete Balázs 85 Két v ázlat a mag yar ö sszeh asonlító jog i g ondolkodás tab ló jáh oz G yurc sán Judit 101 A nemzetkö zi b ü ntetõ b író ság statú tumának rö v id ismertetése Hartw ig Beáta 115 Th e Ob lig ation of N ational C ourts to M ake a Preliminary Referenc e to th e European C ourt of Justic e. Some Remarks and C omments Horv áth Katalin 127 Az ü g yészség alkotmányos h elyzete Horv áth Zsolt 143 A kiseb b ség i jog érv ényesítés b uktató i és a kiseb b ség i ö nkormányzatok alkotmányjog i dilemmái M ag yarország on J akab András 158 A jog rendszer h orizontális tag ozó dása Kaszás Ág nes 170 A b író szerepe az ang olszász jog rendszerb en Koltay András 183 Kö zerkö lc s és v éleményszab adság M olnár Olg a 203 Konkurrierende G esetzg eb ung in D eutsc h land: Ab g renzung der Bundesund Landeskompetenz Ró zsa D ániel 217 Lamb ert, a mag v etõ Szab ó Sarolta 223 D iszc iplínák találkozása az Euró pai U nió jog eg ység esítésének színpadán: nemzetkö zi mag ánjog és jog ö sszeh asonlítás Tamás C sab a 231 A jog szerepe Japánb an Péteri.p65 5

5 ÁLLAM ELM É LET É S JÁTÉ KELM É LET M IRÕ L SZÓL AZ ALKOTM ÁN Y KÖ ZG AZD ASÁG TAN A? 1 Cserne Péter I. Bev ezetés 1. Eg y alkotmányelméleti trilemma Az, h og y a demokratikus politikai b erendezkedés dö ntõ fontosság ú eg y társadalom jó létének elõ mozdítása szempontjáb ó l, nemc sak az amerikai és nyug at-euró pai mainstream politikai g ondolkodás ax ió mája, 2 h anem az utó b b i eg y-két év tizedb en eg yre inkáb b része lett a h azai államelméleti, politoló g iai irodalom s a politikai kö zélet (g yakran kimondatlan) alaptételeinek is. Sõ t, a demokrác ia eszméjének manapság g yakran ezen eszme leg h arc osab b g yakorlati ellenség ei is h ó dolnak leg aláb b is v erb álisan (lip serv ic e). 3 A demokratikus rendszereknek azonb an, ismeretesen, az alkotmányos b erendezkedés szempontjáb ó l számtalan v áltozata, meg v aló sítása leh etség es: elég c sak a kormányformára, a v á- lasztási rendszerekre v ag y a c entralizác ió -dec entralizác ió arányára utalni. A demokrác ia értékei melletti elkö telezettség eg yú ttal h ang sú lyossá teszi a demokrác ia kü lö nféle intézményes b erendezkedési formáinak elemzését, ö sszeh asonlítását is. Ennek alapján teh etü nk elõ - rejelzéseket arra v onatkozó an, h og y a demokratikus állam alkotmányos intézményei h og yan b efolyásolják a politikai rendszer szereplõ inek mag atartását, a kormányzat teljesítményét stb. Az államelmélet és az ö sszeh asonlító alkotmányjog eb b en az értelemb en nem tisztán tudományos, h anem politikai jelentõ ség û kutatási terü letek is. 4 A demokrác ia és az alkotmányosság v iszonya azonb an, az elmélet felõ l nézv e meg kö zelíth etõ ú g y is, mint eg y potenc iális trilemma két eleme. 5 Eb b en az értelemb en míg a demokrác ia az eg y emb er eg y szav azat elv e alapján a tö b b ség i dö ntés szab ályát fog almazza meg, addig az alkotmányos szab ályok a tö b b ség i elv tartalmi és eljárási korlátait rö g zítik. A két elv teh át kieg észíti, illetv e korlátozza eg ymást. E két elv kö zö tti feszü ltség en tú l azonb an a prob - lémának v an eg y h armadik dimenzió ja is, még pedig a h atékony (g yors, operatív ) kö zö sség i dö ntésh ozatal kö v etelménye. Ez a c él pedig esetenként ellentétb e kerü lh et a néprészv étel/ népképv iselet elv év el, illetv e az alkotmányos korlátokkal eg yaránt. Az aláb b iakb an mindezen feszü ltség ekre látunk majd példát. 2. Tú l a dog matikán Az imént felidézett kérdéskö r állam- és alkotmányelméleti irodalma finoman szó lv a is b õ ség es. Az elemzési mó dszerek ellenb en v iszonylag kö nnyen meg kü lö nb ö zteth etõ k. A kö v etke- 1 PÉ TERI ZOLTÁN professzor ú rnak, akinek elõ adásain elõ szö r h allh attam a dog matikus jog - és államtudományok korlátairó l, tisztelettel és tanítv ányi nag yrab ec sü léssel. 2 ROBERT C OOTER, T h e S trateg ic C onstitution, 2000, p. 4, 54, 243, , ROBERT B. M Y ERSON, E c onomic Analy sis of C onstitutions, in U niv ersity of C h ic ag o L aw R ev iew, 2001, p V ö. BÓD IG M ÁTY ÁS ZÕ D I ZSOLT, Á llam é s d emok rá c ia, in Á llamelmé let. E lõ ad á sok az á llamelmé let é s az á llamb ö lc selet k ö ré b õ l szerk. TAKÁC S PÉ TER, 1997, p Kö zismertek ug yanakkor azok a (szinte) kortárs elemzések is, amelyek e g yakran kimondatlan elkö telezettség ek (demokrác ia, alkotmányosság ) elv etésére épü lnek. Elég eh elyü tt C ARL SC HM ITT kétség eire (s ennek élénkü lõ h azai irodalmára) utalni. Lásd C ARL SC HM ITT, P olitik ai teoló g ia, C ARL SC HM ITT, A politik ai fog alma. V á log atott á llam- é s politik aelmé leti tanulmá ny ok, 2002., PETHÕ SÁN D OR, N orma é s k iv é tel. C arl S ch mitt ú tja a totá lis á llam felé, 1993., KÖ RÖ SÉ N Y I AN D RÁS, C arl S c h mitt á llam- é s politik aelmé leti alapfog almai, in P olitik atud omá ny i S z emle, p , C arl S c h mitt jog tud omá ny a, szerk. C S. KISS LAJOS, J ON ELSTER Introd uction in C onstitutionalism and D emocracy, ed. J ON ELSTER and RU N E SLAG STAD, 1988, p Péteri.p65 53

6 zõ kb en azt ig yekszem meg mutatni, miért játszik fontos szerepet e kérdéskö r v izsg álatb an a játékelmélet s általáb an a rac ionális dö ntések elmélete, illetv e a kö zg azdaság tan. Ha az Eg yesü lt Államokb an az alkotmányelmélet nag yrészt az alkotmány rendelkezéseinek értelmezési leh etõ ség érõ l szó ló, olykor nemc sak nyelv elméleti, h anem jelentõ s erkö lc s- és politikai filozó fiai feg yv ertárat is felv onultató elméletek v itáját jelenti, ah ol az elmélet g yakran kimondottan is g yakorlati (ig azolási) szerepet játszik, a h azai alkotmányelméleti szakirodalom még sokkal inkáb b táv ol áll a konstituc ionalista kö zg azdaság tan analitikus szig orral és konzekv enc ialista ig énnyel meg fog almazott mó dszertani eszményétõ l. Eh elyett (s ez b i- zonyára nem h azai és nem alkotmányjog i sajátosság ) kev és kiv étellel v ag y meg elég szik a tételes jog i szab ályok dog matikai rendszerezésév el v ag y két irányb an tov áb b lép: ö sszeh a- sonlítás c ímén ug yanezt meg teszi más ország ok alkotmányjog i szab ályaiv al (s a szemb esítésig, esetleg a tipizálásig jut, de nem ad a kü lö nb ség ekre adekv át társadalomtudományos mag yarázatot), illetv e d e leg e ferend a elemzés c ímén jog politikai panaszokat és jav aslatokat fog almaz meg. Ez utó b b i érv elések azonb an a társadalomtudományok b ev ett ig azolási-érv elési kö v etelményeinek c sak a leg ritkáb b an felelnek meg. Leg fõ b b h iányosság uk, v éleményem szerint, h og y mikö zb en értékeléseket fog almaznak meg, premisszáikat, feltev éseiket leg tö b b - szö r nem teszik ex plic itté. Természetesen a dog matikai elemzések létjog osultság a ö nmag áb an nem is kérdéses. 6 N emc sak a jog g yakorlat támaszkodik rájuk, de sokszor jog politikai v iták tisztázásakor is dö ntõ leh et eg y kézenfekv õ jog dog matikai érv. Emellett elsõ látásra v an némi ig azság a nem-dog - matikai ( mó dszerideg en, interdiszc iplináris, stb.) elméletekkel szemb eni prag matikus-szkeptikus ellenérv ekb en is. Ezek szerint naiv az az elképzelés, h og y eg y mó dszertanilag ig ényes tudományos diskurzus szándékai szerint az eg yszerû katalog izálást nyú jtó ö sszeh asonlítás és a politikai szándékokat alátámasztó ad h oc érv elések h elyéb e lépv e b ármib en is b efolyásolni tudná a demokrác ia intézményi alternatív áiró l folyó v itákat. Hiszen, szó l az érv elés, például az elmú lt év ekb en szü letett ú j alkotmányok mind az alkotmányozó szerv dö ntéseit meg fog almazó b izottság okb an és más testü letekb en h elyet fog laló politikusok rö v id táv ú érdekeit s nem feltétlenü l a kö zö sség h osszú táv ú érdekeit tartották szem elõ tt. Kissé konkrétab b an: ah ol sok kis párt képv iselõ i domináltak e b izottság okb an, rendszerint arányos képv iseletre épü lõ parlamentáris rendszerû alkotmányok szü lettek, erõ s elnö ki h atalom pedig rendszerint ott épü lt ki, ah ol az (ú j alkotmány szerinti) elsõ elnö kv á- lasztás leg erõ seb b jelö ltjének támog ató i ellenõ rizték az alkotmányt fog almazó testü letet. 7 Ha az érv elés kedv éért feltételezzü k, h og y az iménti meg fig yelés ig azolh ató, akkor ez éppenség g el a rac ionális dö ntések elméletének alkotmányelméleti relev anc iáját ig azolja. A politikai érdekek alkotmányjog i tü krö zõ dése ug yanis mint látni fog juk éppen a kö zö sség i dö ntések elméletének pesszimista elõ rejelzéseiv el ö sszh ang b an tö rténik. Az ellenv etés teh át ezen a szinten akár v issza is fordíth ató. Az alkotmány kö zg azdaság tana (c onstitutional ec onomic s) mint mag yarázó elmélet képes ráv ilág ítani eszmék és érdekek b onyolult ö sszefü g g éseire. Eszerint az alkotmányos struktú rák kö zg azdaság i elemzésének nem annak b izonyítását kell szolg álnia, h og y v alamely alkotmányos b erendezkedés optimális, h anem arra kell irányulnia, h og y kiterjessze az alkotmányró l folyó nyilv ános v iták tárg ykö rét azáltal, h og y ú j perspektív ákb ó l mutatja b e, milyen mó don h at a politikai játszma szab ályainak v áltozása a rac ionális politikai v iselkedésre, s h og y eb b õ l eredõ en a demokratikus kormányzat milyen h atással lesz a polg árok jó létére. 8 Ha ninc s arra v onatkozó elméletü nk, h og y az alkotmányos b erendezke- 6 A jog dog matikai érv elés jog osultság a mellett szó l az az ad h ominem érv is, h og y ilyet mag am is v ég eztem, lásd JA K A B A N D R Á S CS E R N E PÉ T E R A k é th armad os tö rv é ny ek h ely e a mag y ar jog forrá si h ierarch iá b an, in F und amentum 2001/ 2, p Aláb b látni fog juk, h og y ug yanez a kérdés (az ú n. kéth armados tö rv ények) nemc sak jog dog matikai prob lémaként, v ag y ilyennek álc ázott jog politikai v itaként értelmezh etõ, h anem eg y mag yarázó, illetv e h ipotetikus ig azoló elmélet keretéb en is. 7 D ennis C. M u el l er, C onstitutional D emoc rac y, fej., M y erso n, op. c it., p M Y ERSON op. c it. p Péteri.p65 54

7 dés milyen h atással v an a politikai tev ékenység re, nem tudjuk eldö nteni eg y reformjav aslatró l, h og y esetleg nem a kü lfö ldi tapasztalatok leg rosszab b elemeinek komb inác ió ja-e. Az alkotmány kö zg azdaság tana mármost eg y olyan h ag yományb a ág yazó dik, amelyrõ l b e- nyomásaim szerint a h azai jog tudó s kö zv élemény leg feljeb b felü letes ismeretekkel rendelkezik, ezért a téma tárg yalását kissé messzeb b rõ l kell kezdenem. Az elmélet mó dszertani h átterének és általános v onásainak felv ázolása (II.) után a témakö r eg yik friss és ö nkritikus ö sszeg ezésének, Rob ert C ooter kö nyv ének szerkezetét kö v etv e áttekintem az alkotmány kö zg azdaság tanának eredményeit s ismertetek néh ány olyan részelemzést is, amelyek a mag yar olv asó számára érdekesek leh etnek (III.). A IV. részb en a kéth armados tö rv ények példáján keresztü l v ilág ítom meg a rac ionális dö ntések elméletén nyug v ó modellek analitikus potenc iálját és korlátait. V ég ü l (V.) néh ány meg v álaszolatlan kérdésre mutatok rá s a konstituc ionalista kö zg azdaság tan perspektív áit v ázolom fel. II. Ú j társadalomtudományi mó dszerek az államelméletb en 1. A rac ionális dö ntések elmélete Amikor a fentiekb en v ag y az aláb b iakb an az alkotmány kö zg azdaság tanáró l b eszélek, nem a termelés, fog yasztás, elosztás ú n. g azdaság i intézményeinek alkotmányi v ag y más szab ályaira g ondolok. A kö zg azdaság tan kifejezés itt a szó utó b b i év tizedekb en általánossá v ált értelmének meg felelõ en azokra az elemzési eszkö zö kre utal, amelyeket (általános s az aláb b pontosítandó értelemb en) az adott preferenc iáik kielég ítésére tö rekv õ rac ionális eg yének meg - h atározott peremfeltételek (szab ályok, játékstruktú ra) kö zt lezajló stratég iai interakc ió ib ó l adó dó szándékolt és nem szándékolt kö v etkezmények mag yarázatára a társadalomtudományokb an kidolg oztak. Bizonyos elmélettö rténeti esetleg esség ek miatt ezeket az elemzési eszkö zö ket elõ szö r kö zg azdaság i prob lémákra alkalmazták, az utó b b i év tizedekb en azonb an rac ionális dö ntések elmélete név en számos más társadalomtudományi diszc iplínáb an is elterjedtek. 9 A rac ionális dö ntések elmélete ig en általános meg fog almazásb an eg yrészt kü lö nféle szub sztantív és formális modelleket, másrészt eg y metodoló g iai paradig mát fog lal mag áb an. 10 E modellek kö zé az indiv iduális dö ntések elméletének típusv áltozatai, a játékelmélet, a kö - zö sség i dö ntések elmélete és általáb an a társadalomtudományok ö konó miai ih letésû modelljei tartoznak. Az aláb b iakb an tö b b ilyen modellt is b emutatok majd. Az említett metodoló g iai paradig ma pedig az a kö zö s mó dszertani platform, mely az elõ b b i modellek társadalomtudományi alkalmazásait meg kü lö nb ö zteti más társadalomtudományi kutatási prog ramoktó l és elméleti rendszerektõ l. Ennek a paradig mának két jelleg zetesség ét emelem ki: a mó dszertani indiv idualizmust és az elemi rac ionalitásposztulátumot. Az elõ b b i szerint, leeg yszerû sítv e 11 eg y társadalomtudományi mag yarázat akkor leh et mó d- szertanilag kifog ástalan, h a a v izsg ált jelenség et sikerü l v isszav ezetni eg yéni szándékokra, c élokra, preferenc iákra. C selekedni c sak eg yének képesek, a kollektív umoknak tulajdonított szándékok és érdekek rossz esetb en h omályos és v eszélyes metaforák, job b esetb en pedig ex plikác ió ra szoruló fog almi g yorsírásnak tekinth etõ k. Az elemi rac ionalitásposztulátum az emb eri c selekv ések intenc ionalitásáb ó l kiindulv a azt feltételezi, h og y az emb erek meg h atá- 9 A rac ionális dö ntések elméletének általános társadalomtudományi mó dszertanként v aló értelmezésérõ l mag yar nyelv û kiinduló irodalmaként lásd A rac ioná lis d ö nté sek elmé lete szerk. C SON TOS LÁSZLÓ, 1998., SZÁN TÓ ZOLTÁN, A tá rsad almi c selek v é s mech aniz musai, Az e pontb an mondottakat részleteseb b en lásd C SERN E PÉ TER A rac ioná lis d ö nté sek elmé leté nek h ely e a jog elmé letb en, in Á llamelmé let politik ai filoz ó fia jog b ö lc selet szerk. SZIG ETI PÉ TER, 2005, p A kö v etkezõ kre v ö. C SON TOS LÁSZLÓ, Ismeretelmé let, tá rsad alomelmé let, tá rsad alomk utatá s, 1999, p Részletesen lásd SZÁN TÓ op. c it., I. rész és kritikailag ORTHM AY R IM RE, Mó d sz ertani ind iv id ualiz mus, in S z oc ioló g iai S z emle 1997/ 3., p Péteri.p65 55

8 rozott c élok elérésére tö rekszenek, és informác ió ik és tapasztalataik alapján dö ntik el, h og y milyen eszkö zö k a leg alkalmasab b ak e c élok elérésére. Az eg yének preferenc iák alapján, b izonyos ö konó miai, erkö lc si, fizikai, pszic h ikai korlátok fig yelemb ev ételév el v álasztanak az elõ ttü k nyitv a álló alternatív ák kö zö tt. Ezek h almaza sosem szû kü l le eg yetlen elemre. Ez a mó dszertani kiinduló pont (a c élok és szándékok, illetv e a korlátok és eszkö zö k meg kü lö n- b ö ztetése) jó formán minden c selekv éselméletre jellemzõ. N em empirikus, h anem analitikus kijelentés, h iszen a preferenc iákat kö zeleb b rõ l nem h atározza meg, ug yanakkor az intenc ionális c selekv ések meg értésének általános modelljeként szolg ál. A fenti ig en általános paradig mán b elü l a konkrét elemzések spec ifikusab b modellekre épü l- nek. Ezek a modellek pedig tov áb b i (immár empirikus jelleg û ) feltev ésekkel élnek, például a preferenc iák szerkezetére v onatkozó an, a rac ionalitás-fog alom pontosításáv al v ag y annak spec ifikálásáv al, h og y a modell szerint az eg yén milyen természetû korlátokat v esz fig yelemb e. Bizonyos kontex tusokb an (például v állalatok ü zleti kapc solataib an) az ö nérdekkö v etés tipikus mag atartás: ekkor a preferenc ia-szerkezetet ennek meg felelõ en kell modellezni. Eg y másik példa. Az, h og y b izonytalanság mellett h ozott dö ntések esetén mit jelent a rac ionális c selekv és, elméletileg is v itatott. Ráadásul az erre a prob lémára kidolg ozott modellek olyan b onyolultak, h og y empirikus h ipotézisként b iztosan nem állja meg a h elyét az az állítás, h og y az eg yének tényleg es c selekv ésü k során ilyen komplex kalkulác ió kat v ég eznek. Ezért a (normatív ) dö ntési alg oritmusokon tú l, az elemi rac ionalitás-posztulátum fenntartása mellett, a b izonytalanság melletti dö ntések deskriptív -empirikus modelljeire is szü kség v an. A rac ionális dö ntések elméletéb en minden elemzés elkerü lh etetlen része az is, h og y meg - h atározzuk/ modellezzü k mag át a v izsg ált szituác ió t, amelyb en a c selekv és lezajlik. Eg y dö n- tési h elyzet leh et parametrikus v ag y stratég iai, azaz játékelméleti. Az elõ b b i esetb en a modellb en v ag y eg yetlen eg yén szerepel v ag y épp olyan sok, pl. ú n. tö kéletes v erseny v ag y eg y ország os v álasztás esetén, h og y az eg yesek eg yedi c selekv ése g yakorlatilag nem b efolyásolja az interakc ió v ég eredményét, pl. a piac i árat v ag y a v álasztás eredményét. Az eg yén teh át kö rnyezeti adottság ként kezeli a tö b b iek c selekv ését. 12 Ezzel szemb en a stratég iai interakc ió annyit jelent, h og y az eg yének arra v onatkozó informác ió ikra (v élekedéseikre, v árakozásaikra) tekintettel c selekszenek, h og y a szituác ió tö b b i résztv ev õ je v árh ató an mit tesz, illetv e a mag a részérõ l milyen v árakozásai v annak, s az interakc ió kimenetele tényleg esen is ezen interdependens c selekv ések g yakran nem szándékolt v ég eredménye lesz. Ilyen játékelméleti modellekkel (például az ú n. fog olydilemma-játékkal) számos társadalomtudományosan relev áns jelenség meg mag yarázh ató. 2. Társadalmi és kö zö sség i dö ntések: ig azolás és mag yarázat A rac ionális dö ntések elméletének leg aláb b két, a szakirodalomb an g yakran nem szig orú an elv álasztott alkalmazása, illetv e modellezési iránya relev áns az alkotmányelmélet szempontjáb ó l: a társadalmi dö ntések elmélete (soc ial ch oic e th eory ) és a kö zö sség i dö ntések elmélete (pub lic ch oic e th eory ). Az elsõ, a társadalmi dö ntések elmélete azzal fog lalkozik, h og y az eg yének preferenc iáit ag g reg álv a h og yan leh et meg h atározni eg y ú n. társadalmi h asznosság i fü g g v ényt. Ez a fü g g - v ény meg h atározott matematikai-log ikai tulajdonság okkal rendelkezik, amelyek tartalmilag azt fejezik ki, h og y a fü g g v ény miképp tü krö zi és ag g reg álja az eg yének preferenc iáinak ö sszesség ét. Funkc ió ja alapv etõ en kétféle leh et: v ag y azon jav ak (kö zjav ak, kv ázi-kö zjav ak) elõ állításának és elosztásának szab ályait h atározza meg, melyekh ez az eg yének nem a piac on, h a- nem politikai mec h anizmusok ú tján jutnak h ozzá, v ag y az eg yének jó létének v alamilyen ö sszeg zõ (ag g reg atív ) mérc éjét kív ánja meg alkotni. Ez az eg yéni jó lét azonb an nemc sak fizikai jav ak v ag y anyag i eszkö zö k b irtoklását, h anem például az autonó m c selekv és értékét v ag y a v álasztás szab adság át (freed om of ch oic e) is mag áb an fog lalh atja. 12 A v álasztási részv étel prob lémájára aláb b v isszatérü nk. 56 Péteri.p65 56

9 Ez a modellc soport teh át elsõ sorb an eg y normatív elmélet része, az optimális kö zö sség i dö ntési mec h anizmust, a kö zjó meg h atározásának sajátos mó dját keresi. Ami mármost érdekessé teszi, az az h og y e keresés log ikailag ig azolh ató mó don ú n. leh etetlenség i tételekb en v ég zõ dik. Az eg yik ezek kö zü l Arrow tétele, amely szerint eg yetlen társadalmi jó léti fü g g v ény sem rendelkezik azokkal a minimális kív ánatos tulajdonság okkal, amelyek eg y kollektív dö ntési eljárástó l elv árh ató k. 13 A tétel eg yik kö v etkezménye kissé leeg yszerû sítv e ú g y fog almazh ató meg, h og y a demokrác ia és az eg yéni preferenc iák kielég ítése potenc iálisan ö sszeférh etetlen. Eg y másik leh etetlenség i tétel szerint pedig a politikai intézmények nem leh etnek eg yszerre diktatú ramentesek és c salásb iztosak. V ag yis a diktatú ramentes politikai intézmények manipulálh ató ak ab b an az értelemb en, h og y adott kö v etkezmények h almazán értelmezett adott preferenc iaprofilok mellett mindig létezik leg aláb b eg y személy, aki job b an jár, h a a v aló stó l eltérõ preferenc iát nyilv ánít ki. A preferenc iák torzítása és a stratég iai v iselkedés teh át a politikai élet mindennapos v elejáró ja. 14 A rac ionális dö ntések elméletének pozitív, leíró -mag yarázó modelljei jelentik az államelméleti alkalmazások másik c soportját. Ide tartoznak, tö b b ek kö zö tt, a kö zö sség i dö ntések elméletének a modern tö meg demokrác iák politikai piac ainak mû kö dését v izsg áló elemzései, amelyek a v álasztó polg árok, a v álasztott politikusok, az érdekc soportok és a b ü rokraták v iselkedését tanulmányozzák, a rac ionális ö nérdekkö v etés feltev éséb õ l kiindulv a. Eszerint a v álasztó a politikai dö ntésh ozatal ú tján számára elosztott jav ak mennyiség ét, a politikus saját ú jrav álasztási esélyét (és jö v edelmét), a nyomásg yakorló c soport a meg rendelõ i által kív ánt politikai platform meg v aló sítási esélyét, a b ü rokrata a saját kö ltség v etését kív ánja max imalizálni. M indeb b õ l eg yeb ek mellett az kö v etkezik (az az empirikusan ellenõ rizh etõ h ipotézis v ezeth etõ le), h og y a modern parlamenti tö rv ényh ozás által meg alkotott jog szab ályok tartalmát leg - inkáb b a kü lö nféle érdekc soportok v erseng ése h atározza meg. Általánosab b an: a politikai és b ü rokratikus eljárások rendszerint nem v ezetnek a jó lét-max imalizálás értelméb en v ett h atékony meg oldásh oz. A piac i mec h anizmus ig azság osság ra, méltányosság ra h iv atkozó korlátozásai pedig (pl. lakb érszab ályozás; minimálb ér) ig en g yakran a deklarált c éllal ellentétes kö - v etkezményekh ez (h iány és a szab ályok kijátszása; munkanélkü liség ) v ezetnek Kö zg azdaság i államelméletek Az imént említett két kutatási irány azonb an korántsem meríti ki az államelméletileg relev áns kö zg azdaság tani modellek kö rét. A h ag yományos elmélettö rténeti elb eszélés szerint a kö zg azdászok h áromféleképp járultak h ozzá a mag yarázó jelleg û államelméletekh ez: a kö zjav akó l, a koordinác ió ró l és az ev olú c ió s stab ilitásró l szó ló érv elésekkel. 16 Ezek kö zü l a leg ismerteb b ek és a leg széleskö rû b b en kifejtettek a kö zjav akra építõ elméletek. Részb en azért, mert a kö zjav ak elmélete nyers formájáb an már rég ó ta v iszonylag jó l ismert (elég itt D av id Hume és Adam Smith elméletére utalni), s részb en talán azért, mert a kö zjav ak elmélete nemc sak mag yarázatát adja az államnak, h anem ig azolását is. Az a h osszú h ag yomány ug yanis, mely az államot a kö zjav ak keresletév el és az állam ilyen jav ak nyú jtására v aló képesség év el alapozza meg, eg yaránt v olt normatív és mag yarázó jelleg û. A normatív v áltozatb an a kö zjav ak állami elõ állítása ig azolja az állam létét és kényszereszkö zeinek alkalmazását. 13 V ag yis nem teljesü lh et eg yszerre a kollektív rac ionalitás, a Pareto-optimalitás, a diktatú ra h iánya és az irrelev áns alternatív ák fü g g etlenség e. Részletesen lásd C OOTER op. c it. p. 35., KEN N ETH ARROW, S oc ial C h oic e and Ind iv id ual V alues, 1963., C SON TOS op. c it. (1999) p C SON TOS op. c it. (1999) p U tó b b iró l részleteseb b en lásd C SERN E PÉ TER, G az d asá g é s jog II. ( K ieg é sz ítõ elõ ad á s), in T á rsad almijog i k utatá sok, RU SSELL HARD IN E c onomic T h eories of th e S tate, in P erspec tiv es on P ub lic C h oic e ed. D EN N IS C. M U ELLER, 1997, p E pontb an Hardin g ondolatmenetét kö v etem. 57 Péteri.p65 57

10 A kö zjav akra építõ államelméletek leg eg yszerû b b v áltozatai azt feltételezik, h og y az emb e- rek tudatosan h ozzák létre az államot ab b ó l a c élb ó l, h og y b iztosítsák mag uknak azon jav a- kat, amelyeket eg yénileg nem v olnának képesek elõ állítani a mag uk számára. V ag yis, szó szerinti értelemb en szerzõ dést kö tnek arra, h og y létreh ozzák a kormányzatot. Az állam azért jö n létre, h og y olyan kollektív elõ nyö ket b iztosítson, melyet a spontán kollektív c selekv és nem v olna képes elõ állítani. Az elmélet szig orú an mag yarázó v áltozata azonb an kö rb enforg ó, feltév e, h og y az állam mag a is kö zjó szág. Az érv elés szerint ug yanis a kö zjav ak elõ állítására v aló képtelenség ü nk prob lémáját eg y szuper-kö zjó szág, az állam létreh ozásáv al oldjuk meg. V ag yis amiatti c saló dottság unkb an, h og y nem tudtunk elõ állítani mag unknak v alamilyen kö zjó szág ot, eg yszerû en elõ állítunk mag unknak eg y másikat, amely azután elõ állítja számunkra azt, amelyet nekü nk nem sikerü lt. A h ag yománynak ezt az ág át minteg y elv ág ta eg y másik kö zg azdaság i érv elés, M anc ur Olson elmélete a kollektív c selekv és log ikájáró l. 17 E log ika szerint a rac ionális ö nérdekkö v etõ eg yén ö nként c sak akkor járul h ozzá v alamely kö zjó szág elõ állításáh oz, h a tö b b értékh ez jut a kö z- jó szág nak a h ozzájárulásáv al meg v ásárolt darab jáb ó l, mint amennyib e e h ozzájárulás kerü l számára. Általáb an a nag yarányú kollektív c selekv ések esetéb en az eg yénnek saját h ozzájárulásáb ó l c sak elenyészõ en kis h aszna származik. Ezért, noh a mindenki nag y nettó h aszonh oz jutna akkor, h a a kö zjó szág h oz mindannyian h ozzájárulnának, eg yénileg eg yikü knek sem lesz ez érdekéb en. (Képzeljü k el például, h og yan v olna meg oldh ató eg y v áros kö zv ilág í- tása dec entralizált mó don, ö nkéntes h ozzájárulásokb ó l finanszírozv a. 18 ) Azon jav aknak, amelyek kollektív c selekv és ú tján jö nnek létre, c supán eg y része rendelkezik a kö zjav akra jellemzõ v onásokkal (1. az eg yik eg yén fog yasztása nem c sö kkenti a kö zjó szág nak a tö b b iek számára rendelkezésre álló mennyiség ét, s 2. eg y adott kö zö sség en b elü l elméletileg v ag y g yakorlatilag leh etetlen kizárni eg yes eg yéneket a kö zjó szág élv ezetéb õ l). M ás részü k v iszont nem ilyen: például a kollektív tárg yalásokon kialkudott b éremelés eg yszerû en az eg yének zseb éb en lév õ pénz formáját ö lti. A kö zjav ak elméletét alkalmasab b á teh etjü k az állam mag yarázatára, h a ev olú c ió s elméletté alakítjuk. 19 Azaz, h a feltesszü k, h og y a kö zjav ak elõ állításának képesség e tú lélési értéket jelent az állam számára. Íg y azok az államok, amelyek képesek kö zjav akat kínálni, inkáb b fennmaradnak, mint azok, melyek nem képesek erre. A piac g azdaság Adam Smith -féle felfog ásáb an például az az állam, amely b izonyos fajta kö zszolg áltatásokat nyú jt, jav ítja saját termelékenység ének és felv irág zásának esélyeit azaz a smith -i értelemb en v ett nemzetek g azdag ság át. Ez a g azdag ság azután v isszac satolásként tov áb b i feladatokra teszi alkalmassá az államot. 20 Az államot a kö zjav akkal ö sszekapc soló érv elések eg yes v áltozatai arró l szó lnak, milyen eltéréseket okoz, h og y b izonyos jav akat sikereseb b en v ag y h atékonyab b an leh et kollektív en (tipikusan állami ú ton) elõ állítani, mint eg yénileg (a piac on keresztü l). Ezek szerint a kö zö s- 17 M AN C U R OLSON, A k ollek tív c selek v é s log ik á ja. K ö z jav ak é s c soportelmé let, Természetesen eg y ilyen meg oldás nem elv ileg leh etetlen. A kö zjav ak eg yik unalomig ismételt tankö nyv i példájáró l, a v ilág ító tornyokró l például tudjuk, h og y olykor mag ánv állalkozó k ü zemeltetik õ ket. Eh h ez azonb an nyilv ánv aló an szü kség ü k v an eg y meg felelõ intézményi mec h anizmusra. A kérdésrõ l szó ló b riliáns tanulmány: RON ALD C. C OASE T h e L ig h th ouse in E c onomic s, in T h e F irm, th e Mark et, and th e L aw, Amikor C oase 1991-b en elnyerte a kö zg azdaság i N ob el-díjat, a számára jav asolt kísérõ - prog ramok h elyett azt kérte, h add látog asson el eg y ilyen mag ánkézb en lév õ sv éd v ilág ító toronyb a. 19 Az ev olú c ió s mag yarázatok h elyérõ l a társadalomtudományb an lásd Az ev olú c ió elmé letei é s metaforá i a tá rsad alomtud omá ny ok b an, szerk. SOM LAI PÉ TER, É rdemes meg jeg yezni, h og y ettõ l az értelmezéstõ l kü lö nb ö zik mind az a g azdaság tö rténeti meg alapozású mag yarázat, amelyet a N ob el-díjas D oug lass N orth nev e fémjelez (mag yarul lásd D OU G LASS C. N ORTH, Az állam neoklasszikus [g azdaság ]elmélete, in Á llamtan. Írá sok a X X. sz á z ad i á ltalá nos á llamtud o- má ny k ö ré b õ l szerk. TAKÁC S PÉ TER, 2003, p ) mind Ken Binmore ev olú c ió s játékelméleti alapokra épü lõ nag yszab ású politikai filozó fiai v állalkozása (KEN BIN M ORE, G ame T h eory and th e S oc ial C ontrac t I II, 1994, 1998). 58 Péteri.p65 58

11 ség i elõ állításnak pusztán b izonyos elõ nyei v annak az eg yéni elõ állítással szemb en. Ez az elõ ny fennáll eg yes esetekb en, de v ele szemb en mérleg elni kell eg y olyan állam h átrányait, amely h atalmat nyer arra, h og y kö zjav akat és kö zrosszat eg yaránt elõ állíth asson. Az állítás ug yanú g y ö sszh ang b an v an a totalitárius és kizsákmányoló államok leh etõ ség év el, mint a lib erális államév al. D av id Hume és Adam Smith derü látó felfog ása szerint az állam, h a kikö tõ ket épít és h adsereg eket állít fel, olyan c sodákat teh et, melyek felü lmú lják a spontán mó don eg yü ttmû kö dõ eg yének képesség eit. Ezt a b elátást leh et ú g y tekinteni, mint a kö zjav ak elméletének meg fog almazását. U g yanakkor az is ig az, h og y az állam épp azért rendelkezh et nag y h atalommal, mert az eg yének ö sszeh ang olják tev ékenység ü ket az állam támog atására. Ez a h atalom pedig a puszta rend érdekéb en v aló ö sszeh ang oló dás mellékterméke is leh et. Erre a g ondolatra épü lnek az állam koordinác ió s szerepév el kapc solatos mag yarázó, illetv e ig azoló elméletek. Eszerint azon stratég iai interakc ió knak, amelyek kö zjav akat v ag y kö zh asznú szolg áltatásokat h oznak létre, leg aláb b két osztálya v an. Az eg yik a h ag yományos fog olydilemma formáját kö v eti, és b eleillik az Olson-féle kollektív c selekv és log ikájáb a. A kollektív h aszonnal járó stratég iai interakc ió k másik típusa a kö lc sö nö sen elõ nyb en részesített kimenetek koordinác ió ját fog lalja mag áb a. Például a b aloldali v ag y job b oldali kö zlekedés kérdéséb en mindannyiunknak eg yformán az az érdeke, h og y azon az oldalon v ezessen, amelyet jó formán mindenki más v álaszt. Ha sikerü l a b al- v ag y job b oldali kö zlekedés koordinác ió ja, mindannyian jó l járunk. V ag yis nag yrészt nem a v aló di kö zjav ak elõ állítása az, ami az államot értékessé teszi, e jav ak jó részét ug yanis sikeresen elõ leh et állítani piac i eszkö zö kkel is. Például a rádió jelek a kö zjav ak eg yik leg job b példáját jelentik, még is g yakran piac i ú ton állítják elõ õ ket. Az állam szerepe ezek elõ állításáb an lényeg éb en a sáv szélesség ek és az eg ymást zav aró állomások szab ályozásáb an áll. V ag yis az állam a sokak által tö rténõ elõ állítás koordinálásáb an seg ít, s a koordinác ió s elmélet szerint ezen alapul az állam ig azolása. Az elmélet szerint a koordinác ió s interakc ió k szerepe fog almilag elsõ dleg es az állam eredetérõ l szó ló mag yarázatokb an is. A rendteremtés érdekéb en tö rténõ jelentõ s koordinác ió nélkü l v aló színû leg kev és c serekapc solat lesz, s ezért kev és sikeres kollektív c selekv és leh etség es. Eg yes rekonstrukc ió k szerint például erre épü l Hob b es államelmélete. N émileg leeg y- szerû sítv e, Hob b es lényeg éb en az állam koordinác ió s elméletét alkotta meg, amelyb en az államfõ h aszna az eg yének kö zö tti rend, tov áb b á a tulajdon és a c sere leh etõ ség ének meg teremtése. Az állam ú g y b iztosítja a rendet, amely leh etõ v é teszi, h og y az eg yének h asznot h ú zzanak az eg ymással v aló kapc solatokb ó l, h og y elõ szö r meg v édi õ ket eg ymástó l. Eh h ez pedig elõ szö r a koordinác ió rév én kijelö lü nk eg yfajta államot a potenc iális államok leh etõ leg széles v álasztékáb ó l. A kormányzatot meg teremtõ koordinác ió létrejö h et szerzõ dés ú tján, v ag y származh at tö rténelmileg koráb b i h ó dításb ó l v ag y forradalomb ó l. 21 Az utó b b i év tizedekb en a fog olydilemma, a koordinác ió és más alapv etõ játékelméleti modellek g yakran szolg álnak analitikus eszkö zként az állam- és jog elméletb en. Eg y kö zg azdaság i államelméletb en azonb an, mint már más alkalommal részletesen kifejtettem, 22 a stratég iai interakc ió k kü lö nb ö zõ típusainak szerepe lényeg esen b onyolultab b, mint azt az elõ b b i- ek alapján g ondolnánk. Ezek az elméletek az állam és a jog ig azolását ezen intézmények természetév el v ag y funkc ió - jáv al h ozzák ö sszefü g g ésb e. Az érv elés ig en g yakran azt feltételezi, h og y meg h atározh ató eg yetlen ilyen esszenc iális funkc ió, s ennek folytán az állam, illetv e a jog eg ység es természete. Ám empirikus értelemb en, pontosab b an a funkc ió kifejezés h étkö znapi értelméb en pusztán azt leh et meg állapítani, h og y a jog számos fontos funkc ió t tö lt b e a modern társadalmakb an: v isszatérõ és sokszoros koordinác ió s prob lémákat old meg, felállítja a kív ánatos mag atartás mérc éit, kö zö sség i értéket nyilv ánít ki szimb olikus meg jelenésü kb en, tényb eli v itákat old 21 HARD IN op. c it. p C SERN E op. c it. (2005) p Péteri.p65 59

12 meg. 23 Olykor éppen az a feladata, h og y meg akadályozza a kooperác ió t és fenntartsa a fog olydilemma-h elyzetet (erre szolg ál például a v ersenyjog b an a kartelltilalom). A rac ionális dö ntések elméletére épü lõ meg kö zelítés az állami leg itimitás, illetv e a jog nak v aló eng edelmesség eg yetlen, lényeg i indokának keresése h elyett a játékelmélet analitikus eszkö zeinek seg ítség év el eg yfajta analitikus tipoló g iáv á kív ánja alakítani az állam és a jog funkc ió jának v ag y funkc ió inak kérdését. Annyit jelent ez, h og y a kü lö nféle funkc ió k más-más típusú játékelméleti szituác ió h oz, stratég iai interakc ió h oz kapc solh ató k (azzal modellezh etõ k), s mindeg yik funkc ió h oz (illetv e játékh oz) eg y meg h atározott típusú norma tartozik, amely ismét kü lö nb ö zõ c selekv ési motív umokat, azaz indokokat g enerál. Ezzel azonb an még mindig nem merítettü k ki a kö zg azdaság i elemzés leh etõ ség eit. A rac ionális dö ntések elmélete az imént jelzett politikai filozó fiai kérdésektõ l fü g g etlenü l is sokféle mó - don nyú jth at értékes szempontokat az államelmélet számára. III. Rob ert C ooter az alkotmány kö zg azdaság tanáró l Az aláb b iakb an, az alkotmány kö zg azdaság tanának áttekintésekor a témakö r eg yik friss monog ráfiájának g ondolatmenetét kö v etem. M ikö zb en a kö tetb en tárg yalt prob lémák g azdag ság át c supán jelezni tudom, rö v id áttekintést adok a fontosab b témakö rö krõ l. Rob ert C ooter, a kaliforniai Berkeley eg yetem jog i karának professzora h árom év tizede fog - lalkozik a kö zg azdaság tan, a politoló g ia s a jog tudományok h atárterü leteire esõ kérdésekkel s h ol ú ttö rõ ként, h ol eredeti szemléletû ö sszeg zõ ként kifejtett g ondolatait folyamatos nemzetkö zi fig yelem kíséri. 24 Leg ú jab b kö nyv e, a T h e S trateg ic C onstitution az eg yik elsõ monog - rafikus ö sszefog lalása mindannak, ami az elmú lt év tizedekb en a rac ionális dö ntések elmélete terü letén kidolg ozott analitikus eszkö zö k és kutatási eredmények kö réb õ l az ö sszeh asonlító alkotmányjog és az alkotmányelmélet számára g yü mö lc sö zõ leh et. 25 C ooter (olykor prov okatív ) meg állapításai a h azai jog ászság s az alkotmányos prob lémák iránt érdeklõ dõ szakemb erek széleseb b kö re számára is rendkív ü l tanulság osak: kö zismert prob lémákat h elyeznek ú j meg v ilág ításb a, h atékony elemzési eszkö zö ket kínálnak, s ezáltal nö v elh etik e fontos kérdésekrõ l folyó v iták színv onalát. 1. Átv áltások és leh etetlenség ek A kö nyv elsõ része ( A kormányzás eljárásai ) h árom alapv etõ jog i-politikai intézményi mec h anizmust mutat b e: a szav azást, az alkut és az ig azg atást (ad ministering ). A szav azással kapc solatb an a fõ b b kérdések részb en az eg yén szav azási mag atartására, részb en a szav azatok ö sszeg zésére (a kü lö nféle szav azási eljárásokra és az eredmények értékelésére) v onatkoznak. Ami az elsõ kérdést illeti, az eg yén saját nem feltétlenü l ö nzõ érdekei szerint szav az, ug yanakkor azt, h og y miért v esz részt eg yáltalán a szav azásb an nag y- méretû kö zö sség ekb en, a standard rac ionalitási feltev ések nem tudják meg mag yarázni. Ezt a prob lémát a kö zö sség i dö ntések elmélete az eg yik leg fontosab b paradox onként tartja számon. A rac ionális szav azó ug yanis ez esetb en az elmélet szerint nem menne el szav azni, miv el a részv étel kö ltség ei mag asab b ak, mint a számára kedv ezõ eredmény értékének és annak a v aló színû ség nek a szorzata, h og y az õ szav azata lesz a dö ntõ. Az instrumentális rac ionalitással nem mag yarázh ató szav azási részv étel értelmezésekor v aló színû leg a rac ionalitás más formáit (proc edurális, ex presszív ) kell b eépíteni az elméletb e AN D REI M ARM OR T h e N ature of L aw In T h e S tanford E nc y c lopaed ia of P h ilosoph y ( S ummer E d ition), ed. ED W ARD N. ZALTA, at h ttp:/ / plato.stanford.edu/ entries/ law ph il-nature/ 24 C OOTER leg nag yob b h atású mû v e a Th omas U len-nel kö zö sen írt, tö b b nyelv en számos kiadást meg ért tankö nyv e a jog g azdaság i elemzésérõ l: ROBERT C OOTER THOM AS U LEN, L aw and E c onomic s, ROBERT C OOTER, T h e S trateg ic C onstitution, Eg y részb en h asonló szemléletû munka koráb b an mag yarul is meg jelent: D AV ID B. J OHN SON, A k ö z ö ssé g i d ö nté sek elmé lete, C SON TOS op. c it. (1999) p , M U ELLER op. c it. (1996) 4. fejezet, C OOTER op. c it. p Péteri.p65 60

13 Ami a szav azási eljárásokat illeti, h a a v álasztó k preferenc iái eg y eg ydimenzió s v áltozó értékei mentén eg yc sú c sú eloszlással reprezentálh ató k, akkor b eb izonyíth ató, h og y eg yszerû tö b b ség i szav azással a kö zépen (a mediánb an) elh elyezkedõ v álasztó platformja lesz a v ég - eredmény (mediánszav azó -tétel). 27 Ha a preferenc iák nem eg yc sú c sú ak, akkor ú n. szav azási c iklusok alakulh atnak ki. Pontosab b an, b izonyos típusú testü leti dö ntések során (s ilyen az eg yszerû tö b b ség i eljárás is) kialakulh atnak olyan h elyzetek, ah ol a szav azás sorrendjétõ l fü g g, melyik jav aslatot fog adják el azaz a napirend meg h atározásáv al manipulálh ató a v ég - eredmény. Tec h nikai nyelv en, a kö zö sség i preferenc iákra nem érv ényesü l a tranzitiv itás. Ha pedig a kö zö sség i preferenc ia-rendezés intranzitív, a szav azás v ég eredménye instab il lesz, illetv e a napirend stratég iai manipulác ió jáv al b ármely eredmény elõ állíth ató. N ézzü nk erre eg y rég ó ta ismert példát, 28 amely eg yú ttal azt is jelzi, h og y az eg yszerû tö b b - ség i dö ntés korántsem prob lémamentes szav azási eljárás. Például teg yü k fel, h og y eg y h á- romfõ s testü letb en A, B és C jav aslat kö zö tt kell eg yszerû tö b b ség g el dö nteni, ú g y, h og y elõ - szö r két jav aslat kö zü l kell v álasztani, majd a g yõ ztes és a h armadik kö zö tt. Ha az 1. képv iselõ preferenc iái A> B> C, a 2.-éi B> C > A, s a 3.-éi C > A> B, akkor a szav azási sorrendtõ l fü g g, melyik jav aslatot fog adják el. 29 Ha például elõ szö r A és C kö zö tt kell dö nteni, akkor a dö ntés C lesz, majd a második forduló b an B és C kö zü l v álasztv a B lesz a v ég sõ dö ntés. D e h a elsõ - ként B és C kö zö tt kell dö nteni, akkor B természetesen most is nyer C -v el szemb en az elsõ forduló b an, utána azonb an A nyer B-v el szemb en. V ég ü l, h a elõ szö r A és B kö zö tt kell dö nteni, akkor nyer A, majd v ele szemb en a második forduló b an C. C ooter kö v etkeztetése: A demokrác ia ú g y tudja elkerü lni az intranzitív c iklusokat, h a v alaki diktálja, h og y melyik tö b b - ség érv ényesü ljö n. 30 Azt is tudnunk kell, h og y a szav azás nem feltétlenü l v ezet kö ltség -h aszon értelemb en h atékony eredményre, mert nem tü krö zi a preferenc iák intenzitását. Ilyen értelemb en a demokrác ia és a piac analó g iája félrev ezetõ. Az eg y emb er eg y szav azat elv e kizárja a (leg ális) szav azatc sere leh etõ ség ét: ug yanannyi b efolyása v an annak is, akinek komoly érdeke fû zõ dik eg y kérdés mikénti eldö ntéséh ez, mint annak, akit a prob léma c sak marg inálisan érint. Az eg yéni preferenc iákra v onatkozó b izonyos szimmetria-feltev ések mellett azonb an kö zelítõ - en teljesü l a h atékonyság kö v etelménye. A szav azási eljárás b izonyos h átrányait kikü szö b ö li az alku mec h anizmusa. Az alkuv al kapc solatos leg ismerteb b elméleti eredmény a C oase-tétel, mely szerint h a a tranzakc ió s kö ltség ek alac sonyak, akkor az eredeti elrendezéstõ l fü g g etlenü l ö nkéntes c serék folytán az erõ források felh asználása h atékony lesz. 31 C ooter meg fog almazza a C oase-tétel politikai és demokratikus v áltozatát is. Azt feltételezzü k, h og y a v álasztó k akaratát b izonyos értelemb en reprezentáló politikusok eg ymás kö zö tt szav azatc serélõ alkut folytatnak (log rolling ; ez természetesen nem ex plic it szerzõ dés formájáb an tö rténik, amely ug yanú g y illeg ális lenne, mint az állampolg árok kö zö tti szav azatc sere). Ekkor h a a politikusok kö zö tti alkuk zérus tranzakc ió s kö ltség û ek, az állam által b iztosított mag ánjog i szab ályok és kö zjav ak a jog alkotó k preferenc iáih oz v iszonyítv a h atékonyak lesznek. (Ez a politikai C oase-tétel.) Ha pedig a jog - alkotó k preferenc iái tü krö zik a v álasztó kéit, akkor az említett jog ok és jav ak az állampolg á- rok preferenc iáih oz v iszonyítv a lesznek h atékonyak. (Ez a demokratikus C oase-tétel.) 32 A tétel mindh árom v áltozata az elméleti feltev ések miatt analitikusan mindig ig az, empirikusan azonb an soh asem, h iszen a tranzakc ió s kö ltség ek pozitív ak. Ennek ellenére a tételek 27 C OOTER op. c it. p A szav azási c iklusok prob lémáját eb b en a formáb an elsõ ként C ondorc et írta le a X V III. század v ég én. A kö zö sség i dö ntések elmélete õ t tekinti a szav azáselmélet eg yik ú ttö rõ jének. 29 M U ELLER op. c it. (1989) p , ; M U ELLER op. c it. (1996) p C OOTER op. c it. p RON ALD H. C OASE, T h e P rob lem of S oc ial C ost, in Journal of L aw and E c onomic s, 1960, p M ag yarul: A tá rsad almi k ö ltsé g k é rd é se, in A jog g az d asá g i elemz é se. V á log atott tanulmá ny ok szerk. HARM ATHY ATTILA és SAJ Ó AN D RÁS, 1984, p V ö. C SERN E PÉ TER, R ic h ard A. P osner, in F ejez etek a jog b ö lc seleti g ond olk od á s tö rté neté b õ l szerk. SZABÓ M IKLÓS, 2004, p Péteri.p65 61

14 az alkotmányos szab ályok meg fog almazásánál iránymutató ak leh etnek, amennyib en az alkotmányokat meg ítélh etjü k aszerint, h og y mennyire képesek c sö kkenteni a politikai alku tranzakc ió s kö ltség eit 33 s ezáltal meg kö zelíteni a h atékony v ég eredményt. Ennek a kö ltség - c sö kkentésnek eg yik mó dja a h osszú táv ú eg yü ttmû kö dések, azaz a politikai szerv ezetek létrejö tte. Az alkumec h anizmusokkal kapc solatos leg fontosab b prob léma a játékelmélet nyelv én az ú n. ü res mag tételb en fog almazh ató meg. 34 Eg y játék mag ja azokat az elosztásokat tartalmazza, melyekkel szemb en nem leh et olyan ellenkoalíc ió t szerv ezni, melynek minden tag ja számára ez az alternatív elosztás elõ nyö seb b a koráb b inál. M ármost b eb izonyíth ató, h og y szimmetrikus játékosok kö zt tö b b ség i szav azás esetén a tiszta elosztási játékok mag ja ü res, azaz b ármely elosztási koalíc ió instab il lesz. Például h a A, B és C 100 Ft elosztásáró l kell, h og y dö ntsö n az elõ b b i szab ályok szerint (azaz eg y kétszemélyes koalíc ió eleg endõ a kormányzásh oz ), s a kiinduló h elyzetb en mindh árman eg yenlõ en részesednek (33?, 33?, 33?), A jav asolh atja B-nek az (50, 50, 0) elosztást. C azonb an meg nyerh eti B-t eg y (0, 75, 25) elosztásh oz, amire v iszont A teh et C -nek eg y (50, 0, 50) ellenajánlatot s íg y tov áb b a v ég telenség ig. Természetesen h a a szü kség es g yõ ztes koalíc ió méretét nö v eljü k, a c iklusok kikü szö b ö lh e- tõ k. Az eg yh ang ú ság meg kö v etelése azonb an minden eg yes szereplõ t zsarolási potenc iállal ruh áz fel, általáb an pedig nö v eli a koordinác ió kö ltség eit. V ag yis a tö b b ség i és az eg yh ang ú szav azás kö zti v álasztás a stratég iai (instab ilitásb ó l adó dó ) és a koordinác ió s kö ltség ek kö zti átv áltásnak felelnek meg. 35 A tö b b pártrendszerrel és a koalíc ió s kormányzással kapc solatb an C ooter nég yféle minimális koalíc ió t definiál. 36 Az, h og y a koalíc ió k c eteris parib us miért tö rekszenek minimális nag y- ság ra, a h asznok eg ymás kö zö tti elosztásáv al mag yarázh ató. A leg kiseb b kormányképes koalíc ió a minimális g yõ ztes koalíc ió (például eg y 35/ 25/ 17/ 12/ 11% -os mandátumeloszlásnál ez a % -os páros). A szû k tö b b ség azonb an neh ézség eket okoz a tö b b ség b iztosításáb an, erre a tényre ad mag yarázatot a minimális mû kü dõ képes koalíc ió fog alma (például % ). A pártok ideoló g ai kü lö nb ség eit mint h armadik szempontot is fig yelemb e kell azonb an v enni. A minimális ö sszefü g g õ koalíc ió fog alma a b al-job b ideoló g iai skálán eg y- mással szomszédos pártok koalíc ió ját feltételezi. Ha az elõ b b i példát eg yb en eg y ilyen skálának tekintjü k, ez a % ö sszetételû c entrista koalíc ió h oz v ezet. A neg yedik minimális koalíc ió -fog alom (realisztikusan) azt feltételezi, h og y a pártok nem eg yetlen dimenzió b an rendezh etõ k sorb a, h anem eg y sokdimenzió s attrib ú tumtérb en fog lalnak h elyet (azaz álláspontjuk nem eg yetlen, h anem tö b b dimenzió b an is kü lö nb ö zik). Ekkor a leg inkáb b komplementer koalíc ió fog alma leh et h asznos, melyet az jellemez, h og y ez max imalizálja a szav a- zatc serév el (log rolling ) elérh etõ nyereményt. Empirikus v izsg álatok leg inkáb b a két kö zépsõ elv mû kö dését támasztják alá. V ég ü l, az ig azg atás mec h anizmusai kapc sán az informác ió kö zg azdaság tanáb ó l, illetv e a jog g azdaság i elemzéséb õ l jó l ismert meg b ízó -ü g ynö k prob léma a leg fontosab b modell. A kérdés ekkor az, h og yan v eh eti rá a meg b ízó az ü g ynö kö t, h og y az ne saját, h anem meg b ízó ja érdekeit képv iselje eg y olyan h elyzetb en, ah ol az eredmény részb en az ü g ynö k erõ feszítéseitõ l, részb en a v életlentõ l (az ü g ynö k szempontjáb ó l ex og én tényezõ ktõ l) fü g g, a meg b ízó pedig ekö zb en c sak az ü g ynö k tev ékenység ének eredményét képes ellenõ rizni. Azt szinte szü kség telen is h ang sú lyozni, h og y a deleg ác ió mó dja, mértéke, azaz a h atáskö rö k konc entrálása v ag y dec entralizálása az alkotmányelmélet eg yik kulc sprob lémája. Ez a modell pedig eg yaránt alkalmazh ató a v álasztó k és a parlament, a parlament és a kormány, illetv e a kormány és a kö zig azg atás, v ag y akár az EU és a tag államok v iszonyára is. J átékelméleti mó d- 32 C OOTER op. c it. p Ib id. 34 C OOTER op. c it. p C OOTER op. c it. p C OOTER op. c it. p Péteri.p65 62

15 szerekkel ig azolh ató, h og y h a nõ a szerenc sés v életlen v aló színû ség e (amely elrejti a meg b í- zó elõ l az ü g ynö k illojalitását), ez c sö kkenti a meg b ízó nyereményét. Ha v iszont a kedv ezõ t- len v életlen kimenetel v aló színû ség e nõ, ezáltal nõ a meg b ízó érdeke a deleg ác ió ra. V ag yis ilyen esetekb en a meg b ízás elõ nyö s, a h atáskö r átruh ázásának esetleg es alkotmányos tilalma pedig v eszteség et okoz. U g yanakkor ez a tilalom olykor fontos pozitív szerepet játszik: c sö k- kenti a deleg ác ió b ó l adó dó felelõ sség -elh árítás és korrupc ió v eszélyét, amely a meg b ízó h e- lyett inkáb b a kö zö sség nek ( a meg b ízó meg b ízó jának ) okoz v eszteség et. M ásrészt a kü lö n- féle h atalmi ág ak kö zö tti h atáskö r-átruh ázás tilalma elõ seg íti a v ersenyt, az alkut és a kooperác ió t. 37 Ha v iszont a deleg ác ió meg tö rténik, tov áb b i kérdés h og y mekkora leg yen a diszkréc ió ja az alárendeltnek. Ez a rug almasság és az erõ forrás-eltérítés (az alárendelt nem a kijelö lt c élra h asználja az eszkö zö ket) kö zti átv áltással jellemezh etõ. A kö nyv második része ( A kormányzatok optimális száma ) lényeg éb en az állami c entralizác ió -dec entralizác ió kérdését v izsg álja, de ezú ttal kissé más szempontb ó l. A demokratikus kormányokat az alkotmány kö zg azdaság tana ú g y modellezi, mint olyan h ierarc h ikus szerv ezeteket, amelyek mû kö dését a v álasztások (szav azások) korlátozzák. Ig en sematikusan fog almazv a, a dec entralizált államok tö b b szav azást és kiseb b h ierarc h iát, a c entralizált államok pedig kev ésszámú szav azást és tö b b h ierarc h iát jelentenek. Ab b an a kérdésb en, h og y a c entralizác ió milyen mértéke kív ánatos, a preferenc iák h omog enitásának mértéke mellett elsõ sorb an az dö nt, h og y milyen természetû ek azok a jav ak, melyeket politikai-jog i mec h a- nizmusokkal allokálnak. Ennek meg felelõ en az elméletileg h elyes meg oldás az v olna, h og y minden ilyen jó szág elosztásáró l kü lö n mec h anizmus g ondoskodna. Ez az eg yes dö ntésekre nézv e lokálisan optimális meg oldás azonb an a tranzakc ió s kö ltség ek miatt nem leh etség es, b ár kétség telenü l részb en ez a meg fontolás mag yarázza azt, h og y b izonyos ig azg atási funkc ió kat eg yetlen ország os h atáskö rû szerv lát el, másokat h elyi szinten oldanak meg. A kö nyv h armadik része, amely a h atalom optimális elosztásáró l, azaz a spec ializác ió ró l és a h atalmi ág ak elv álasztásáró l szó l, szorosab b an kapc soló dik alkotmányjog i kérdésekh ez. A spec ializác ió kapc sán modellezi a tö rv ényh ozás optimális létszámát, a pártokra v onatkozó optimális szav azatarány-kü szö b ö t meg h atározó szempontokat, a tö b b ség i és az arányos v á- lasztási rendszer elõ nyeit, a v álasztó kerü letek h atárainak manipulác ió ját (g erry mand ering ). 38 A kétkamarás tö rv ényh ozásró l például a kö v etkezõ ket állapítja meg. 39 Ez az intézmény a politikai kartellek destab ilizác ió jának, azaz a v erseny nö v elésének eg yik eszkö ze. U g yanakkor az a koráb b an már említett kö v etkezménye is meg v an, h og y miv el nö v eli az alku kö ltség eit, elõ nyb en részesíti a status q uo-t az alternatív ákkal szemb en. Ezáltal v iszont a fenteb b jelzett c iklikus instab ilitás ellen h at. Általáb an v édh eti a tö b b ség et a kiseb b ség g el szemb en, de fordítv a is: kooperác ió ra kényszeríti õ ket. S miv el nö v eli a tö rv ényh ozás tranzakc ió s kö ltség eit, eltolja a h atalmi eg yensú lyt a b író ság ok felé. A v ég reh ajtó h atalom szerepérõ l szó lv a C ooter meg erõ síti a jó l ismert ö sszefü g g éseket a v álasztási rendszer, a pártok száma s a tö rv ényh ozó -v ég reh ajtó h atalom kö zti erõ eg yensú ly kö zt. A b író ság oknak azt a funkc ió ját h ang sú lyozza, h og y fü g g etlenség ü kkel g ö rdü lékenyeb - b é teszik az alkut. M int a fent mondott mó don a második kamara, h asonló képp a h atalommeg osztás általáb an is destab ilizálja a politikai h atalmat monopolizálni kív ánó kartellszerû tö rekv éseket, ug yanis meg nö v eli a h atékony ö sszejátszásh oz szü kség es személyek számát. 40 Az alkotmányos b e- rendezkedéseket ennek alapján c soportosítv a s kissé leeg yszerû sítv e C ooter azt állapítja meg, h og y leg inkáb b ott v aló sul meg az elv álasztás, ah ol a jog államiság, a kétkamarás rendszer s a prezidenc iális kormányforma is érv ényesü l, v ag yis például az Eg yesü lt Államokb an C OOTER op. c it. p C OOTER op. c it. p C OOTER op. c it. p. 173, , C OOTER op. c it. p C OOTER op. c it. p. 212., 9.1. táb lázat. 63 Péteri.p65 63