A jelentkezôk számának alakulása és a 2010-es jelentkezôk néhány jellemzôje

Átírás

1 Mesterképzések MÛHELY FELSÔOKTATÁSI MŰHELY A jelentkezôk számának alakulása és a 2010-es jelentkezôk néhány jellemzôje Bódi Emese Kiss László A mes ter kép zés 2008-ben in dult gyors vo lu men nö ve ke dé se a kép zés bel sõ szer ke ze té nek át - ala ku lá sá hoz, a kép zé si te rü le tek egy más hoz vi szo nyí tott sú lyá nak, il let ve a mes ter sza kos je lent - ke zé sek nép sze rû sé gi lis tá já nak erõ tel jes meg vál to zá sá hoz ve ze tett. A ta nul mány el sõ ré szé ben a mes ter sza kos je lent ke zé sek ala ku lá sát, a mes ter kép zés kép zé si te rü le ti, sza kos struk tú rá já nak vál to zá sát vizs gál juk a mes ter sza kos je lent ke zé sek szám ada ta i nak tük ré ben. A má so dik rész a 2010-es mes ter sza kos je lent ke zõk né hány de mog rá fi ai jel lem zõ jé nek, va la - mint elõ kép zett sé gé nek vizs gá la tá val fog lal ko zik, majd egy rend kí vül kur rens, ám még is megle he tõ sen ke vés sé ku ta tott te rü let, a mes ter szint re emelt ta nár kép zés kér dé sét jár ja kö rül ugyan csak a je lent ke zé si sta tisz ti kák ada ta i nak fel hasz ná lá sá val. A mes ter kép zés át struk tu rá ló dá sa a je lent ke zé sek tük ré ben ( ) A mes ter kép zés re je lent ke zõk szá má nak ala ku lá sa Az el sõ bo lo gnai tí pu sú alap sza kok 2004-ben és 2005-ben in dul tak, ek kor még csak egy faj ta kí - sérleti jelleggel; a teljes átállás a következõ évben, 2006-ban valósult meg, amikor is több mint hetvenhatezer hallgató kezdte meg alapszakos (BA/BSc) tanulmányait. A bolognai rendszer második szintjét képezõ mesterszakok némi késéssel követték az alapszakok indulását ben még csak mint egy öt száz fõ, 2008-ban va la mi vel több mint négy ezer hall ga tó kezd te meg mes - terképzésben tanulmányait. A mesterképzés 2009-ben vett igazán lendületet, az akkreditációs folyamat elõrehaladtával egyre növekvõ számú meghirdetett képzésnek, valamint a bõvülõ szakkínálatnak köszönhetõen ebben az évben már több mint tizenhétezer jelentkezõ nyújtotta be elsõ FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 81

2 MÛHELY helyen mesterképzésre felvételi kérelmét, és tizenkétezer új mesterszakos hallgatót fel is vehettek az intézmények. 1. táb lá zat. Mes ter sza kok ra je lent ke zõk szá má nak ala ku lá sa fel vé te li el já rá son ként, (K = keresztfélév, Á = általános, P = pót) Hoz zá já rult eh hez a nagy lét szám emel ke dés hez az is, hogy eb ben az év ben vé gez tek elõ - ször na gyobb szám ban az új alap sza kos kép zé sek hall ga tói. A je lent ke zé si és fel vé te li ada tok ból jól lát szik a mes ter kép zé sek 2009-es fel fu tá sa a nö ve ke dés a kö vet ke zõ év ben is foly ta tó dott, az elsõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk szá ma meg kö ze lí tet te a hu szon ötez ret, a vé gül fel vé - telt nyer te ké pe dig ti zen hat ezer fö lé emel ke dett. A mes ter kép zé sek sú lyá nak nö ve ke dé sét jól jel zi az el sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk ará nyá nak vál to zá sa az ös szes je lent ke zõn be lül (1. táblázat). Csak az általános felvételi eljárásokat tekintve is látható (1. ábra) a mesterképzések részarányának erõteljes emelkedése míg 2008-ban még az összes jelentkezõ mindössze 6,22, addig 2010-ben már a jelentkezõk 17,67%-a jelölt meg elsõ helyen valamely mesterképzést. A változás a keresztféléves eljárások esetében még erõteljesebben látható: 2010-ben az ezen felvételi eljárás keretében jelentkezõk több mint háromnegyede elsõ helyen mesterképzési szakra kívánt felvételt nyerni (2. ábra). A mes ter sza kok ra je lent ke zõk meg osz lá sá nak ala ku lá sa mun ka ren dek sze rint Ha az elsõ helyes mesterszakos jelentkezések munkarendek szerinti megoszlásának alakulását vizsgáljuk, a nappali munkarend térnyerését figyelhetjük meg, elsõsorban a levelezõ képzések rovására. 82 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

3 Mesterképzések 1. áb ra. El sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk ará nya az ös szes je lent ke zõn be lül az ál ta lá nos fel vé te li el já - rá sok (Á) so rán (min den mun ka rend és fi nan szí ro zá si for ma) 2. áb ra. El sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk ará nya az ös szes je lent ke zõn be lül a ke reszt fél éves fel vé te li el já rá sok so rán (K) (min den mun ka rend és fi nan szí ro zá si for ma) Míg 2008-ban az elsõ helyen mesterszakra jelentkezõk mintegy háromnegyede még levelezõ képzést pályázott meg, addig 2010-re már a nappali munkarendre jelentkezõk kerültek többségbe. A mesterképzés jelentkezõinek munkarendek szerinti megoszlása ezzel együtt továbbra is erõteljesen eltér a többi képzési szintétõl: az elsõ helyen alapképzésre és felsõfokú szakképzésre je lent ke zõk 2010-ben több mint 70, az egy sé ges, osz tat lan kép zést vá lasz tók több mint 80%- ban a nappali munkarendet preferálták. A nappali képzésekre jelentkezõk aránya legnagyobb mértékben a bölcsészettudományi, valamint a társadalomtudományi mesterképzéseket választók körében nõtt meg. Magas a nappali munkarendet preferálók aránya az informatikai területen is, kiemelkedik azonban ebbõl a szempontból FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 83

4 MÛHELY a kis létszámú mûvészképzés, valamint a természettudományi képzés. Utóbbiak esetében már 2008-ban is magas volt a nappali munkarendre jelentkezõk aránya, és ez a következõkben még tovább is emelkedett. Érdekes, hogy miközben minden más területen legalább 10 20%-kal emelkedett az elsõ helyen nappali munkarendet megjelölõk aránya, addig az agrárképzésben nem volt érdemi változás; 2010-ben lényegében ugyanolyan arányban oszlottak meg a jelentkezõk a nappali és a levelezõ munkarendek között, mint a két évvel korábbi felvételi eljárás során. 3. áb ra. El sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk meg osz lá sa mun ka ren dek sze rint (min den fi nan szí ro zá si for ma; ál ta lá nos fel vé te li el já rás) A mes ter kép zés re je lent ke zõk kép zé si te rü le tek sze rint A mesterképzések átstrukturálódása jól látható az elsõ helyes mesterjelentkezések képzési területek közötti megoszlásának alakulásában is ban csaknem minden negyedik elsõ helyes mesterképzésre jelentkezõ a gazdaságtudományi területet célozta meg; ezt a pedagógusképzés, a társadalomtudományi képzés, valamint a mûszaki és az agrárképzés követte. A mesterszintre emelt tanárképzés eredményeként a pedagógusképzés képzési terület erõteljesen növelte részarányát a mesterképzésen belül: 2010-re már az összes elsõ helyen mesterszakra jelentkezõ több mint egynegyede ezen a képzési területen kívánta folytatni tanulmányait. Figyelemre méltó a bölcsészettudományi mesterképzések elõretörése: az elsõ helyen bölcsészettudományi mesterképzésre jelentkezõk aránya az összes elsõ helyen mesterképzésre jelentkezõn belül a 2008-as 7,3%-ról 2010-re közel 16%-ra emelkedett. Dinamikusan nõ a természettudományi mesterképzés sú lya is az er rõl a kép zé si szint rõl 2008-ban még gya kor la ti lag hi ány zó te rü let 2010-re az elsõ helyen mesterképzésre jelentkezõknek már 6,5%-át vonzotta. 84 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

5 Mesterképzések 2. táb lá zat. El sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk mun ka rend sze rin ti meg osz lá sa kép zé si te rü le ten ként (min den fi nan szí ro zá si for ma; ál ta lá nos fel vé te li el já rás) A leg nép sze rûbb mes ter sza kok A jelentkezõszám alapján számított szakos népszerûségi listák az alapképzés esetében nagyrészt mentesek a komoly mozgásoktól; az alapszakos top 10 meglehetõsen stabil, kisebb változások ugyan megfigyelhetõek, de a legtöbb jelentkezõt vonzó alapszakok köre évek óta nagyrészt változatlan. 1 1 Fábri Ist ván: A ha zai fel sõ ok ta tás leg nép sze rûbb szak jai 2009-ben. Fel sõ ok ta tá si MÛ HELY, 2009/ FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 85

6 MÛHELY Mint a korábbiakban már utaltunk rá, a magyarországi mesterképzés némi késéssel követte az alapképzés megindulását, ráadásul azzal ellentétben itt nem egy egyszeri nagy horderejû átállásról volt szó, hanem sokkal inkább fokozatos megjelenésrõl; a meghirdetett mesterszakok listája évrõl évre nõtt, az egyes szakokat akkreditáló intézmények köre és a meghirdetett képzések száma bõvült. Nem meglepõ ezek fényében, hogy az alapképzés szakos toplistájával szemben a legtöbb jelentkezõt vonzó mesterszakok listája igen komoly átalakuláson ment át 2008 és 2010 között. Mint a 4. táb lá zat ból lát ha tó, a 2008-as el sõ húsz ból 2010-re mind ös sze ti zen két szak ma - radt a top lis tán. A ta ná ri mes ter szak ki emel ke dik a je lent ke zõ szá mot te kint ve, és töb bé-ke vés - bé sta bil né hány gaz da ság tu do má nyi mes ter szak, a ve ze tés és szer ve zés, a mar ke ting, a pénz - ügy és a nem zet kö zi gaz da ság és gaz dál ko dás, va la mint a tár sa da lom tu do má nyi te rü let leg nép sze rûbb mes ter szak ja, a nem zet kö zi ta nul má nyok he lye zé se is. El tûnt vi szont a je lent - ke zé si lis ta él me zõ nyé bõl az egész ség ügyi szo ci á lis mun ka, a szo ci á lis mun ka, vagy a ban még top 20-ban ta lál ha tó két ag rár mes ter szak, a vi dék fej lesz té si ag rár mér nök és a re gi o - nális és környezeti gazdaságtan, és hátrébb szorult a magas presztízsû Master of Business Administra tion (MBA) kép zés is. 3. táblázat. El sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk kép zé si te rü le ten ként (min den mun ka rend és fi nan szí ro zá si for ma; ál ta lá nos fel vé te li el já rás) Az újonnan felfutó mesterszakok között fõleg bölcsészet- és társadalomtudományi szakokat (pszichológia, fordító és tolmács, andragógia, történelem, kommunikáció és médiatudomány), valamint természettudományi szakokat (geográfus, biológus) találunk; ezek közül több ben jelent meg elõször a képzési kínálatban, és már megjelenése évében a legtöbb jelentkezõt vonzó szakok közé került (4. táblázat). 86 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

7 Mesterképzések 4. táb lá zat. A leg nép sze rûbb mes ter sza kok a 2010-es ál ta lá nos fel vé te li el já rás ban (min den mun ka rend és fi - nan szí ro zá si for ma; el sõ he lyes je lent ke zé sek) Mes ter sza kos je lent ke zõk 2010-ben Ne mek és kor cso port ok sze rin ti meg osz lás A 2010-es keresztféléves, általános és pótfelvételi eljárás mesterszakos jelentkezõinek demográfiai mutatói érdekes mintázatokat rajzolnak ki. Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük, láthatjuk, hogy a nõk ahogy az összes felsõoktatásba jelentkezõk körében is megfigyelhetõ jelentõs többségben vannak a mesterképzésbe igyekvõk között is. Az egyes eljárásokat külön vizsgálva ugyanakkor az látható, hogy a pótfelvételi, de különösen a keresztféléves eljárás mesterjelentkezõi körében valamivel kiegyenlítettebb a férfi-nõ arány, mint az általános eljárás jelentkezõinél. FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 87

8 MÛHELY 4. áb ra ben mes ter szak ra je lent ke zõk fel vé te li el já rá son ként, ne mek sze rint (min den mun ka rend és fi nan szí ro zá si for ma; el sõ he lyen mes ter szak ra je lent ke zõk) Még érdekesebben alakul az egyes eljárások jelentkezõinek korcsoportonkénti bontása. A mesterképzésben legfiatalabb lehetséges korcsoportot a képzési szintre történõ belépés feltételét jelentõ korábbi diplomaszerzés következtében a éves korosztály jelenti, õk elvben már megszerezhették alapszakos diplomájukat. Adataink mutatják, hogy ez a korcsoport, ha nem is a legnagyobb arányban, de jelentõs mértékben kiveszi részét a 2010-es évi mesterjelentkezésekbõl is. A legnagyobb részarányt mindazonáltal a évesek teszik ki, a keresztféléves jelentkezõk több mint fele, az általános eljárás jelentkezõinek több mint egyharmada ezt a korcsoportot képviseli. Egészen eltérõ viszont a pótfelvételi eljárás során mesterképzésre jelentkezõk életkori megoszlása a legfiatalabb korcsoport szinte alig érintett, míg a harminc év felettiek az összes jelentkezõ több mint felét adják. 5. áb ra ben mes ter szak ra je lent ke zõk fel vé te li el já rá son ként, szü le té si évek sze rint (min den mun ka rend és fi nan szí ro zá si for ma; el sõ he lyen mes ter szak ra je lent ke zõk) 88 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

9 Mesterképzések A mes ter sza kok ra je lent ke zõk elõ zõ vég zett sé ge A 2010-es jelentkezõi adatbázis alapján lehetõségünk nyílik arra, hogy megvizsgáljuk a nagyobb mesterszakok jelentkezõinek felsõoktatási elõtörténetét, elsõsorban azt a kérdést, milyen végzettséggel rendelkeznek, milyen korábbi végzettség birtokában kívánnak belépni a mesterképzésbe. A 2010-ben el sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk ös sze sen fel sõ fo kú ok le ve let nyúj tot tak be fel vé te li ké rel mük során. 2 Az ok le ve lek tí pu sa alap ján lát ha tó, hogy leg na gyobb arány ban a ha gyo má nyos fõ is ko lai vég zett ség gel bí rók, va la mint az alap sza kos vég zet tek kép vi sel te tik ma gu kat, ez a két cso port te szi ki az ös szes mes ter szak ra je lent ke zõ mint egy 85%-át. A ha gyo má nyos egye te mi vég zett ség gel bí rók lé nye ge sen ki sebb mér ték ben ér dek - lõd nek a mes ter kép zé sek iránt: ará nyuk az el sõ he lyen mes ter kép zés re je lent ke zõk kö ré ben nem éri el a 10%-ot áb ra. Mes ter sza kos je lent ke zõk a be nyúj tott ok le vél tí pu sa sze rint, 2010 ál ta lá nos fel vé te li el já rás (min den mun ka rend és fi nan szí ro zá si for ma; csak az el sõ he lyen mes ter szak ra je lent ke zõk) Az oklevél típusán túl további érdekességekkel szolgálhat annak vizsgálata, hogy az egyes mesterszakokra milyen elõképzettséggel érkeznek a jelentkezõk. A legnagyobb mesterszakokat vizsgálva lényegében egyértelmû folytonosság látszik a biológus, valamint a pszichológia mesterszak, valamint a biológia és a pszichológia alapszak (vagy hagyományos szak) esetében, a biológus MSc-re és a pszichológia MA-re jelentkezõk mintegy 80-80%-a biológia, illetve pszichológia végzettséggel rendelkezik. 2 A je lent ke zõk ko ráb bi vég zett sé gé nek vizs gá la ta so rán az elem zés hez szük sé ges, ér tel mez he tõ elem szám mi att csak az ál ta lá nos fel vé te li el já rás ada ta it dol goz zuk fel. 3 Egy je lent ke zõ ter mé sze te sen több ok le ve let is be nyújt ha tott; ezek ben az ese tek ben a ké sõbb meg szer zett ok le vél típu sát vet tük fi gye lem be a szá za lé kos meg osz lá sok ki szá mí tá sa kor. FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 89

10 MÛHELY 5. táb lá zat. Bi o ló gus mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint 6. táb lá zat. Pszi cho ló gia mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint Viszonylag nagy az átfedés a kommunikáció és médiatudomány mester-, valamint az azonos nevû alapszak között is: az ezen mesterszakra jelentkezõk közel kétharmada kommunikáció és médiatudomány alapszakos végzettséggel bír; viszonylag magas, 10% feletti ugyanakkor azon jelentkezõk aránya is, akik szabad bölcsészet szakos oklevelük birtokában kívánnak kommunikáció és médiatudomány mestertanulmányokba kezdeni. Hasonlóan erõs a mesterszak és valamely (mindkét esetben a hasonló nevû) alapszak közti továbblépési szándék a gépészmérnöki, valamint a nemzetközi tanulmányok szakos képzések esetében is. 7. táb lá zat. Kom mu ni ká ció és mé dia tu do mány mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint 90 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

11 Mesterképzések 8. táb lá zat. Gé pész mér nök mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint 9. táb lá zat. Nem zet kö zi ta nul má nyok mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint A mesterszakok egy másik csoportját jelentik azok a képzések, amelyek az adatok alapján nem épülnek rá egyértelmûen valamely alapképzésre, alapszakra (vagy hagyományos szakra). Elsõsorban a gazdaságtudományok képzési terület nagyobb mesterszakjainál látható, hogy a jelentkezõk több, a terület (illetve több esetben akár más képzési területek) népszerû, sok jelentkezõt vonzó és sok diplomást kibocsátó alapszakjáról közel azonos arányban kívánják az adott mesterszakon folytatni tanulmányaikat. Egyértelmûen ebbe a kategóriába tartozik a pénzügy mesterszak ben az elsõ helyen pénzügyi mesterképzésre jelentkezõk között a legtöbben (nagyjából minden ötödikük) gazdálkodás és menedzsment szakos oklevéllel rendelkeztek, de nem sokkal maradtak el mögöttük a pénzügy és számvitel végzettségûek sem. Közel hasonló, 7 8%-os arányban hagyományos fõiskolai szintû gazdálkodási, illetve alkalmazott közgazdaságtani alapszakos oklevél birtokában kívánták pénzügy mesterszakon továbbképezni magukat. Kis mér ték ben tér el a pénz ügy mes ter szak tól a ve ze tés és szer ve zés MA. Itt az el sõ he lyes je - lentkezõk legnagyobb hányada ugyan egy szakról, a gazdálkodási és menedzsment BA-rõl érkezik, ará nyuk azon ban így sem éri el a 20%-ot. Ér de kes a mû sza ki te rü let rõl ér ke zõ alap sza ko sok (mûszaki menedzserek) viszonylag magas, 5% feletti részaránya a legnagyobb gazdaságtudományi mesterszak jelentkezõi között. FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 91

12 MÛHELY 10. táb lá zat. Pénz ügy mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint 11. táb lá zat. Ve ze tés és szer ve zés mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint Még sajátosabb az emberi erõforrás tanácsadó mesterszak jelentkezõinek összetétele. A gazdaságtudományi képzési területhez tartozó mesterszak jól láthatóan elsõsorban bölcsész, társadalomtudományi, illetve pedagógusi alapszakos vagy hagyományos oklevéllel bíró jelentkezõk számára nyújt továbbtanulási lehetõséget a legnagyobb arányban egy bölcsészettudományi alapszak, az andragógia végzettjei képviseltetik magukat körükben; minden negyedik vezetés és szervezés mesterszakra elsõ helyen jelentkezõ andragógusi alapszakos végzettséggel rendelkezik. 12. táb lá zat. Em be ri erõ for rás ta nács adó mes ter szak ra je lent ke zõk a ko ráb bi vég zett ség sze rint 92 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

13 Mesterképzések Köz is me re ti ta nár kép zés re je lent ke zõk 2006 szeptembere óta tanári szakképzettség megszerzésére kizárólag mesterképzés keretében van lehetõség, azaz a részvétel feltétele vagy az annak megfelelõ, (általában) 6 féléves alapképzés sikeres elvégzése, vagy a hagyományos fõiskolai, egyetemi szintû képzésben szerzett olyan végzettség megléte, amely szintén megfelel a bolognai tanári szakképzettség bemeneti feltételeinek ben és 2008-ban ugyan még kerültek meghirdetésre, kiegészítõ alapképzés keretében, régi rendszerû, egyetemi diplomát adó tanári képzések, de az új képzési kínálat csak ben nyújtott elõször megfelelõ számú jelentkezési lehetõséget az (újabb) tanári szakképzettség megszerzésére törekvõ jelentkezõknek. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az új képzési kínálat kialakítása megvárta az alapképzésben végzettek elsõ generációját, és így a hagyományos képzésben végzettek is innentõl csatlakozhattak újra a tanári felsõoktatásba. Jelentkezõszámok tekintetében ez a 7. ábrán láthatóan mutatkozott meg az adott év általános felvételi eljárásaiban. A bolognai rendszer bevezetése óta tehát eddig 2010-ben jelentkez(het)tek a legtöbben tanárképzésre, amelynek rendszere alapvetõen szakmai, mûvészeti és közismereti tanárképzésre tagolható; elõbbiek általában 3 4 féléves képzési idõben végezhetõk el és egy tanári szakképzettséget adnak, a közismereti tanárképzés pedig tipikusan 5 féléves, két szakképzettséget adó képzés. A következõkben a közismereti tanárképzésre jelentkezõkkel foglalkozunk bõvebben, áttekintve azokat a jelentkezés- és képzésbeli különbségeket, amelyek a hagyományos és a bolognai rendszerben végzett, (újabb) tanári szakképzettséget megszerezni vágyók jelentkezési lehetõségeit meghatározzák, illetve vizsgálva azt a kérdést, vajon a hagyományos rendszerû oklevéllel rendelkezõk a évi felsõoktatási felvételi eljárásokban mennyire éltek az újból kiteljesedett képzési kínálat adta lehetõségekkel. Azaz hányan, mely intézményekbe és mely szakképzettségekre nyújtottak be jelentkezést, továbbá az eltérõ jelentkezési szabályokból fakadóan milyen különbségek találhatók a hagyományos és alapképzésben végzett jelentkezõk választásai között. 7. áb ra. Ta nár kép zés re je lent ke zõk szá ma FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 93

14 MÛHELY 2010-ben eltérõ mértékben mindhárom felsõoktatási felvételi eljárásban adott volt a lehetõség közismereti tanárképzésre jelentkezni: a keresztféléves eljárásban a jelentkezõk közel száz, az általános eljárásban több mint ezer, a pótfelvételi eljárásban pedig kb. háromszáz tanári meghirdetés közül választhattak. A jelentkezõkre vonatkozó elsõ hangsúlyos megállapítás az amely még független az adott képzési rendszerben végzettek számától, hogy mindhárom felvételi eljárásban a nõi jelentkezõk dominanciája mutatkozott: számuk 70 75% között mozgott a jelentkezõi összlétszámban, így elmondható, hogy jelenleg a nõi jelentkezõk körében népszerûbb a tanári pálya választása. 8. áb ra. A jelentkezôk nemek szerinti megoszlása 2010-ben, minden eljárásban (fô) A korosztályos vizsgálat szerint amely már nem tekinthetõ függetlennek az adott képzési rendszertõl eljárásonként mást tapasztaltunk. Míg az általános eljárásban a év közöttiek létszáma volt a legmagasabb (az alapképzésben frissen végzettek száma általában is mindig az általános eljárásban a legnagyobb arányú, így õk fiatalítják a tanárképzésre jelentkezõk átlagéletkorát is), addig a keresztféléves eljárásban a 41 50, a pótfelvételi eljárásban pedig a éves korosztályból jelentkeztek a legtöbben utalva arra, hogy az e két eljárásban jelentkezõk zömmel már nem függnek az adott évben kiadásra kerülõ diplomáktól, végzettségük korábbi megszerzése okán. Bár a korosztályos mutatókból is le lehet vonni bizonyos következtetéseket, a bemeneti végzettségek tekintetében sokkal árulkodóbb az oklevelek kiállítási dátuma. A keresztféléves és pótfelvételi eljárásban a benyújtott végzettségek csak közel 15 20%-a szerepelt közötti dátummal, és egészen az 1980-as évekig egyenletes elosztásban találjuk meg a korábban kiállított diplomákat. Az általános eljárásban, szintén a frissen végzettek okán, magasabb arányban jelentkeztek az elmúlt három évben szerzett oklevelek: a ben kiállítottak itt már 35%-át alkották az összesen feldolgozásra került végzettségeknek. A benyújtott oklevelek nemcsak kiállítási dátumuk, de a bennük szereplõ képzési szint szerint is tanúskodnak a hagyományos és bolognai rendszerbõl jelentkezõk létszámáról. A hagyományos fõiskolai végzettséggel rendelkezõk mindhárom eljárásban a legmagasabb létszámmal képviseltették magukat, míg az alapképzésben végzettek létszáma csak az általános eljárásban tekinthetõ már jelentõsebbnek (a mesterfokozattal rendelkezõk létszáma pedig a közismereti tanárképzésre való jelentkezésben egyelõre statisztikailag elhanyagolható). 94 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

15 Mesterképzések 9. áb ra. Az egyes el já rá sok ban be nyúj tott fel sõ fo kú ok le ve lek (db) K = keresztféléves; Á = általános; P = pót Érdemes megemlíteni azt is, hogy az egyes eljárásokban benyújtott végzettségek közül a legmagasabb számban a Szegedi Tudományegyetem, a Nyíregyházi Fõiskola, az Eszterházy Károly Fõiskola, illetve elsõsorban az általános eljárásban az Eötvös Loránd Tudományegyetem által kiállított oklevelek kerültek feldolgozásra (az összesítés során figyelembe lettek véve az egyes jogelõd intézmények, illetve az intézmények korábbi elnevezései is). Továbbá a legtöbb benyújtott jelentkezés és felvett jelentkezõ tekintetében szintén ezek az intézmények sorolhatók fel, így általánosságban elmondható mert ennek jelentkezõi szintû feldolgozására nem került sor, hogy az ugyanabban az intézményben való továbbtanulás kedvezõ alternatívát jelentett a felvételizõk számára. 13. táb lá zat. Je lent ke zé sek el sõ ta ná ri szak kép zett ség re in téz mé nyek sze rint (db)* *Eltérõ mun ka rend és/vagy fi nan szí ro zá si for ma sze rin ti je lent ke zé sek fi gye lem be vé te lé vel. Mint aho gyan azt már ko ráb ban le ír tuk, a köz is me re ti ta nár kép zés alap ve tõ en két szak kép - zettség megszerzésére irányuló képzés, amelynek jelentkezési szabályai közül az egyik legfontosabb, hogy a jelentkezõknek a második tanári szakképzettséget is ugyanabban az intézményben (eltérõ kar választása megengedett) kell megjelölniük, ahol az elsõt, így az egyes intézmények te - kintetében a második szakképzettségre való jelentkezések is a fentiekhez hasonló módon oszlottak meg. FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 95

16 MÛHELY 14. táb lá zat. El sõ ta ná ri szak kép zett ség re fel vé telt nyert je lent ke zõk in téz mé nyek sze rint (fõ) Elemzésünk eddigi pontjáig tehát már választ kaptunk arra a kérdésre, milyen arányban vannak jelen a hagyományos rendszerben végzettek az ez évi tanárjelentkezõk körében: elsõsorban a fõiskolai végzettségûek szeretnének mesterképzésben is szakképzettséget szerezni, sokkal kisebb mértékben akarják magukat át-, illetve továbbképezni az egyetemi diplomások, az alapképzésben végzettek száma pedig várhatóan folyamatosan nõni fog, ahogyan egyre többen végzik el a bemeneti feltételként meghatározott alapképzéseket. (Az azonban, hogy általánosan a tanárképzés mennyire népszerû a különbözõ jelentkezési lehetõségek között, egy újabb tanulmány tárgya lehetne.) A kö vet ke zõk ben rö vi den ös sze fog lal juk, me lyek azok a je lent ke zés- és kép zés be li kü lönb - ségek, amelyek szintén hozzájárulnak az elsõsorban hagyományos képzésbõl érkezõ jelentkezõk továbbtanulási hajlandóságához. Alapvetõ különbség, hogy a BA/BSc oklevéllel, valamint a nem tanári fõiskolai végzettséggel tanári pályára készülõknek a mesterképzésre való jelentkezéskor kötelezõen, az általános szabály szerint, két szakképzettséget kell választaniuk. Az elsõ szakképzettség megjelölésének feltétele az annak megfelelõ BA/BSc, illetve fõiskolai oklevél megléte, második szakképzettséget pedig az azt megalapozó 50 kreditértékû modul/elõtanulmány sikeres teljesítése után lehet választani (nyelvtanári második szakképzettség esetén további feltétel egy felsõfokú komplex nyelvvizsga megléte is a választott nyelvbõl). A hagyományos fõiskolai tanári, egyetemi tanári, egyéb (általában bölcsész) egyetemi szintû, valamint a mesterfokozatú oklevéllel rendelkezõknek viszont nem kötelezõ két szakképzettséget választaniuk, de amennyiben azt végzettségük (és az esetleges újabb részismereti képzésben szerzett ismereteik) lehetõvé teszi és a felsõoktatási intézmény is engedélyezi, úgy arra is van lehetõségük. Esetükben a kép zé si idõ is rö vi debb lesz, mint 5 fél év: õk 2 3 fél éves kép zés ben fog nak részt ven ni. A 15. táblázatból látható, hogy a jelentkezési szabályok értelmében az egyes csoportok számára közzétett meghirdetések formailag is eltérõek (a formai változások bevezetésére a évi általános eljárásban került sor). T/D jelölést kaptak azon szakok, amelyeknek zömét idén a fõiskolai tanári végzettségûek pályázták meg, és maradt a megszokott, az egyes szakképzettségeket csak név szerint megkülönböztetõ elnevezés az alapképzésbõl érkezõknek (illetve az egyéb nem tanári fõiskolai végzettségûeknek és adott esetben a pedagógusoknak). Az új rendszerben a pedagógusok helyzete sajátságossá vált, õk ugyanis jelenleg mindkét formára jogosultak jelentkezni: T/D-s jelölés esetén egy szakképzettséget választhatnak, T/D nélküli szakképzettség választásakor pedig a pedagógiatanári kötelezõen választandó elsõ szakképzettség mellé egy második szakképzettséget is meg kell jelölniük (és ebben az esetben nekik is 5 fél éves kép zés ben kell részt ven ni ük). A formai megkülönböztetés alapján lehetségessé vált a T/D és T/D jelölés nélküli szakokra jogosult jelentkezõk legnépszerûbb választásait külön is megvizsgálni. 96 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

17 Mesterképzések 15. táb lá zat. A vá laszt ha tó kép zé sek vég zett sé gek sze rint 16. táb lá zat. Je lent ke zé si he lyek (db) el sõ ta ná ri szak kép zett ség sze rint (je lent ke zés: nem T/D; T/D)* * Eltérõ mun ka rend és/vagy fi nan szí ro zá si for ma sze rin ti je lent ke zé sek fi gye lem be vé te lé vel. ** A 2010K eljárásban az első tanári szakképzettség szerinti T/D jelölés bevezetésére még nem került sor. FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 97

18 MÛHELY 17. táb lá zat. Je lent ke zé si he lyek (db) má so dik ta ná ri szak kép zett ség sze rint (je lent ke zés: nem T/D; T/D)* * El té rõ mun ka rend és/vagy fi nan szí ro zá si for ma sze rin ti je lent ke zé sek fi gye lem be vé te lé vel. A részletesebb elemzésre leginkább alkalmas általános eljárás eredményeibõl látható, hogy az el sõ ta ná ri szak kép zett sé gek te kin te té ben mind két je lent ke zõi szfé rá ban nép sze rû, és ös sze - sítésben a legnépszerûbb az angoltanári szakképzettség volt. Ezenkívül csak a pedagógiatanári szakképzettség volt közös pont, de ebben inkább a pedagógus végzettségûek eltérõ preferenciái játszhattak szerepet, akik egyaránt választhatták a pedagógiatanári szakképzettséget önmagában (T/D formában) és megfelelõ elõképzettség mellett egy második szakképzettség kíséretében is (nem T/D formában). (Az általános eljárás során külön kimutatás keretében már korábban megállapítást nyert, hogy a pedagógus végzettségû jelentkezõk többsége a pedagógiatanári szakképzettséget jelölte meg mint legfõbb továbbtanulási lehetõséget.) A második szakképzettségek számadatai alapján leginkább szintén az angoltanári, valamint az inkluzív nevelés tanára szakképzettség tekinthetõ közös elképzelésnek, és az is megmutatkozott, hogy a T/D-s je lent ke zõk nem meg le põ mó don, hi szen szá muk ra nem volt kö te le zõ sok kal ki - sebb mértékben jelöltek meg második szakképzettségeket, mint nem T/D-s társaik. Végezetül csoportosítottuk mindhárom évi eljárás jelentkezõi létszámát, elsõ és második szakképzettséget választó, eltérõ képzési formára jogosult jelentkezõk és felvettek szerint (18. táblázat). A tanulmányban közzétett adatok szerint természetesen csak olyan eredményhez juthattunk az összesítés során is, amely a hagyományos fõiskolai tanári végzettséggel rendelkezõk nagyobb (kb. két szer ak ko ra) ará nyát iga zol ta szám sze rû leg is mind a je lent ke zõi, mind az el sõ szak kép - zettségre felvettek létszámának tekintetében, így valóban elmondható, hogy ez a jelentkezõi kör a közismereti tanárképzési kínálat jelenlegi legnagyobb haszonélvezõje. Kérdés azonban, a késõbbiekben hogyan alakul majd az alapképzésben végzettek helyzete a tanárképzésben. Az új felsõoktatási törvénytervezet egyik hangsúlyos törekvése ugyanis a tanárképzés osztatlan rendszerben történõ megvalósítása a jelenlegi osztott képzéssel szemben, így is- 98 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY

19 Mesterképzések mét meg ol dás ra vár majd az a fel adat, ami a bo lo gnai rend szer be ve ze té se kor is: ho gyan (és mi - korra lesz) biztosítható a tanári szakképzettségekre való bejutási lehetõség a korábbi rendszerben (illetve akkorra már rendszerekben) végzettek számára. 18. táb lá zat. A je lent ke zõk meg osz lá sa fel vé te li el já rá son ként * n.a.: nincs adat. A 2010K el já rás ban a má so dik szak kép zett sé gek fel dol go zá sa még fel sõ ok ta tá si in téz mé nyi ha tás kör be tar to zott. ** A 2010P el já rás ban nem ke rül tek meg hir de tés re ál la mi lag tá mo ga tott fi nan szí ro zá si for má jú sza kok. FELSÔOKTATÁSI MÛHELY 99

20 Futás az autó után 100 FELSÔOKTATÁSI MÛHELY