TÁMOP C-12/1/KONV IX.

Átírás

1 TÁMOP C-12/1/KONV IX. alprojekt Szakmai Gyakorlat, Duális képzés BSc szinten való megvalósítása című projekt keretében megrendezésre kerülő szakmai workshop Összefoglaló kiadvány A rendezvény időpontja: MÁRCIUS 21. (péntek) ÓRA 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Duális képzés a felsőoktatásban (Összefoglaló) A szakmai gyakorlatok szabályozása és finanszírozási rendszere a felsőoktatásban A felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyek nyilvántartásba vétele, ellenőrzése Iskolaszövetkezet Szövetkezet alapítás személyi feltételei A munkavégzés alapszabályai Szervei Szövetkezet alapítás: a szövetkezet nyilvántartásba vétele A tagság Munkavállalás a szövetkezetben Tevékenysége a cégek irányába A szövetkezet küldöttgyűlése Prezentációk A szakmai gyakorlatok szabályozása és finanszírozási rendszere Szakmai gyakorlatok adózási vonatkozásai Az innováció, a szakképzés és a foglalkoztatás kedvezményezése az adózásban Stabilitás, kiszámíthatóság, bizalomerősítés (kormányanyag mottója ) Gyakornokok foglalkoztatásának előnyei a vállalkozásoknál

3 Bevezetés A duális jellegű képzési forma bevezetésének elsődleges célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása. Az országosan is újszerű képzésben a hallgatók amellett, hogy gyakorlatot szereznek szakmájukban, az elméleti tudásukat is bővítik a szakmai gyakorlat során. A kialakított képzési rendszerben olyan versenyképes munkavállaló kerül ki az iskolapadból, aki azonnal több hónapos vagy akár többéves továbbképzés és további anyagi ráfordítás nélkül is, képes belépni a munka világába. A képzést a hagyományosnál lényegesen hosszabb vállalati gyakorlat, valamint a szervezetek és a hallgatók közötti sokkal szorosabb kapcsolat jellemzi. Az alábbi anyag elkészítésének legfontosabb célja a következőkben foglalható össze: Olyan gyakorlati helyek feltárása, biztosítása a hallgatók számára, ahol a szakterületüknek megfelelő, ellenőrizhetően elvégzett feladatok végrehajtására kerül sor, Informáljuk potenciális partnereinket azokról a lehetőségekről, kedvezményekről, amelyek minden munkaadó számára rendelkezésre állnak, Segítsük partnereink munkaerő-igényének kielégítését. Az összeállított anyaggal kapcsolatban további felvilágosítással Dr. Bujdosó Zoltán (főiskolai tanár, (zbujdosó@karolyrobert.hu), és Dr. Zörög Zoltán (főiskolai docens, zzorog@karolyrobert.hu) áll rendelkezésükre. A projekt 2015 tavaszán megrendezésre kerülő zárórendezvényére várjuk az érdeklődők jelentkezését a fenti elérhetőségeken. 1. Duális képzés a felsőoktatásban (Összefoglaló) 1.1. A szakmai gyakorlatok szabályozása és finanszírozási rendszere a felsőoktatásban Alkalmazandó jogszabályok: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nft.); 3

4 A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Kormányrendelet; A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet; Miniszteri rendelet a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről: 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet 2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet csak főiskolák és egyetemek indíthatnak. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet alapján: kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények felsőoktatási szakképzési tevékenységére, a képzésben részt vevő hallgatókra, továbbá felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben a szakmai gyakorlatra és az abban együttműködő szervezetekre, a szakmai gyakorlóhelyekre. Fogalmak, melyeket tisztázni szükséges: szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szakképzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására; szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. (1) bekezdés a) 4

5 pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. Gazdálkodó szervezeten a Polgári Törvénykönyv 685. c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni. A felsőfokú végzettségi szint és a szakképzettség Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A képzési idő legfeljebb öt félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. Diplomát nem ad. A megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják, ha a felsőoktatási szakképzés elvégzése után alapképzésre történik a jelentkezés - ugyanazon a területen - ezért igazodnak a képzések elnevezései az alapszakokhoz. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban legalább egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. 5

6 A felsőoktatási szakképzés: A képzés szerkezete: A képzés belső szerkezetének rendszerelve arra épül, hogy a felsőoktatási szakképzés a felsőoktatásban a képzési területekhez, képzési ágakhoz igazodóan az alapképzési szakrendszerhez igazodik. Beszámíthatóság: Ha a képzés elvégzése után ugyanazon a területen történik a jelentkezés alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják (a kétéves képzés alatt 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát 90-et számítanak be). Az intézmények csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek. A felsőoktatási szakképzés modulokból épül fel. 1) a valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja legfeljebb 12 kreditértékben; 2) a képzési terület szerinti közös modul legfeljebb 21 kreditértékben, amelyből a képzési ág szerinti közös modul legfeljebb 15 kreditértékben; 3) a szakképzés modulja, szakirányok esetén a szakirányok szakképzési modulja legfeljebb 87 kreditértékben, amelyből a) a gyakorlati képzés kreditértéke 30 kredit; b) több alapképzési szakot magában foglaló képzési ág esetén a képzési ág szerinti közös modul kreditértéke legfeljebb 15 kredit; c) a specializáló kreditértéke legfeljebb 15 kredit. Felsőoktatási szakképzésben legalább egy félév szakmai gyakorlatot kell szakmai gyakorlóhelyen szervezni. A szakmai gyakorlat összefüggő gyakorlat, amely több részben csak akkor szervezhető meg, ha arról a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei szakmai indokok alapján úgy rendelkeznek. Szakmai gyakorlat a felsőoktatási szakképzésben: A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a 6

7 személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése. A felsőoktatási szakképzés szakmai követelményeit a szakképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. A KKK-ban meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt: az elméleti és gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására A szakmai gyakorlat, az együttműködési megállapodás feltételei A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodásáról és a képzésben közreműködő szakmai gyakorlóhelyekről az intézmény adatszolgáltatása és működési engedélye alapján az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködésének megszűnését vagy más szakmai gyakorlóhellyel kötött megállapodást, valamint a szakmai gyakorlóhely nyilvántartott adataiban történő változást követően a felsőoktatási intézménynek hatvan napon belül kezdeményeznie kell a nyilvántartott adatok módosítását. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásából törölni kell azt a szakmai gyakorlóhelyet, amelyiket az országos gazdasági kamara nyilvántartásából töröltek. Összefüggő szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat időtartama egy képzési időszaknak megfelelő időtartam, de legalább 14 hét, amelyben a gyakorlat 5 napos munkahétnek megfelelő időszakokra tagolódik Ftv. 17. (1) A felsőoktatásban a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. Kivételek: A szakmai gyakorlat összefüggő gyakorlat, amely több részben csak akkor szervezhető meg, ha arról a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti 7

8 követelményei szakmai indokok alapján úgy rendelkeznek. 230/2012. (VIII.28. Korm. rendelet 6. (1) Pl. az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább 5 hetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni Jogi felsőoktatási szakképzés gyakorlati követelményeinél jogászi szakterületek különböző intézményeiben kell a gyakorlatot megszervezni (bíróság, ügyészség, ügyvédi iroda, közigazgatás Szakmai gyakorlat teljesítése: A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében, a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében, valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. A felsőoktatási szakképzés gyakorlati képzésre vonatkozó előírásait a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló jogszabály tartalmazza. A jogszabály előírásai szerint: a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzésben olyan szakmai gyakorlóhellyel köthet megállapodást, amelyet az országos gazdasági kamara felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyi jogosultsággal rendelkező szervezetként nyilvántartásba vett. Jogszabályi kötelezettségéből eredően a gazdasági kamarának ki kell építenie a felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyek nyilvántartási rendszerét, és meg kell határoznia a nyilvántartásba vétel feltételeit, eljárásrendjét és a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését. A felsőoktatási szakképzés indításának nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény rektora, az intézmény képzési programjának módosításáról hozott szenátusi döntés alapján, a felsőoktatási szakképzési program és a felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes szakmai kamara felsőoktatási szakképzést támogató véleménye Oktatási Hivatalnak történő megküldésével kezdeményezheti. A felsőoktatási szakképzési programban be kell mutatni a szakmai gyakorlóhelyek körét. Mellékelni kell azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási szakképzés indításakor együttműködési megállapodást fog kötni. 8

9 1.2. A felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyek nyilvántartásba vétele, ellenőrzése Ahhoz, hogy egy gazdálkodó szervezet vagy jogi személy a felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyek listájára felkerüljön, egy minősítési eljárásban kell megfelelnie az előírt követelményeknek. A minősítési eljárásban előírt követelményeket a gyakorlóhelynek folyamatosan fenn kell tartania a képzés ideje alatt. Ennek teljesülését a nyilvántartást kezelő gazdasági kamara meghatározott időnként ellenőrzi. A gyakorlóhelyi nyilvántartásba vétel minősítési eljárása és az időszakos ellenőrzési eljárás tartalma és módszere lényegében azonos. A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott képzési tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzési programnak, illetve a szaktantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek. A szakmai gyakorlat szervezésének követelményelemei: a szakmai gyakorlatot meghatározó jellemzők; a gyakorlati képzést a megszerzendő szakképesítésnek megfelelő munkahelyen és munkakörülmények között kell folytatni a szakmai gyakorlaton lévő hallgatót a felsőfokú szakképesítéssel betölthető munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított, a munkavégzéshez szükséges eszközök és munka- és védőruha, baleset- és munkavédelmi felszerelések illetik meg a szakmai gyakorlaton lévő hallgatókat díjazás illeti meg a gyakorlóhely a szakmai gyakorlaton lévő hallgatóval hallgatói munkaszerződést köteles kötni a gyakorlati képzés ajánlott tanterve, tantervi egységei, moduljai, ezek időtartama; a képzési program határozza meg a gyakorlati képzés tantervét moduláris bontásban, ezek időtartamával, a szakmai gyakorlat követelményei meg kell, hogy feleljenek a szakképzettség feladatprofiljának 9

10 a hallgató szakmai gyakorlatának értékelési módszerei; meg kell határozni a gyakorlati képzés értékelésének módszerét és módját, amely szerint a gyakorlóhely írásban köteles értékelni a hallgatók elsajátított szakmai tudását, kompetenciáját a szorgalmi időszakon belüli és a szorgalmi időszakon kívüli szakmai gyakorlatok időbeosztása; szakmai gyakorlat legalább egy félév, legalább 14 hét, öt unkanap/hét, heti 40 óra időtartamú a felsőoktatási szakképzés eszközei, segédeszközei, tananyagai; rendelkezésre kell állni a gyakorlóhelyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott - vagy ennek hiányában a felsőoktatási intézmény és a gyakorlóhely által közösen meghatározott - eszközök, segédeszközök, tananyagok a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzéshez szükséges speciális épület és egyéb infrastrukturális kapacitásigények, tárgyi feltételek és azok biztosítása. A felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyek ellenőrzésének alapvető feladata tehát a fenti követelményelemek teljesülésének, illetve megfelelőségének vizsgálata. A felsőoktatási szakképzés gyakorlati képzésének tartalmi elemei az alábbiak (forrás: Dr. Madarász Sándor: A felsőoktatási szakképzés gyakorlati képzés ellenőrzésének tartalmi elemei): jogosultság; a gyakorlóhely szerepel-e a kamara által minősített, gyakorlóhelyi jogosultsággal rendelkező szervezetként nyilvántartásba vett szakmai gyakorlóhelyek listáján (a listára kerülési eljárás természetesen ezt a feltételt nem kell vizsgálni, hiszen pont e célból folyik az ellenőrzési (minősítési) eljárás feladatprofilnak való megfelelés; van-e a gyakorlóhelyen olyan munkakör vagy munkakörök, amelyekkel a gyakorlati képzéshez nevesített felsőoktatási szakképesítéssel a vizsgált munkakörök betölthetők személyi feltételek; van-e a gyakorlóhelyen főállású munkaviszonyban, a hallgatók gyakorlati tevékenységének felügyeletével megbízott, legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkező olyan munkavállaló, aki a nevesített felsőoktatási szakképzés besorolási alap-, vagy osztatlan képzési szakán diplomával rendelkezik 10

11 képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés; a szakmai gyakorlóhely megfelel-e a nevesített felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményében az összefüggő szakmai gyakorlatra előírt feltételeknek a szakmai gyakorlat formai és tartalmi megfelelése; a szakmai gyakorlat időtartama megfelel-e a jogszabályi előírásoknak (minimum 14 egybefüggő hét, heti öt munkanap és heti negyven munkaóra figyelembevételével), a felsőoktatási szakképzés szakmai gyakorlati képzési programja, annak szakmai követelményei teljesíthetőek-e az adott gyakorlóhelyen (rendelkezésre állnak-e a tárgyi, eszköz és infrastrukturális feltételek) adminisztrációs feltételeknek való megfelelés; létezik-e megfelelő tartalmú és formájú együttműködési megállapodás a felsőoktatási intézménnyel (230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. ) létezik-e megfelelő tartalmú és formájú hallgatói munkaszerződés (230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 18. ) létezik-e a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai gyakorlati tanterv (moduláris felépítésű; a kompetenciák, az időtartamok és az értékelési módszerek meghatározásával). A kötelezően kötendő Együttműködési megállapodás és Hallgatói Munkaszerződés kötelező elemei: Együttműködési megállapodás: A meghatározott együttműködési megállapodást meg kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 16. -ban foglalt elemek a megállapodás lényeges tartalmának minősülnek. Célja: A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott képzési tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzési programnak, illetve a szak tantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek. 11

12 Az együttműködési megállapodás tartalmazza: Felsőoktatási Intézmény- Szakmai gyakorlóhely között kötődik 1) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy nyilvántartási számát, képviseletére jogosult személy nevét, intézményi azonosító számot; 2) az együttműködési megállapodás tárgyát, célját; 3) az együttműködés módját, a szakmai gyakorlat kereteit, különösen: a) a szakmai gyakorlat helyszínét, időtartamát (kezdő és befejező időpontját), esetleges szakaszait, azok kezdő és befejező időpontját, b) a szakmai gyakorlóhelyen a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók szakonként, felsőoktatási szakképzésenként, munkarendenként meghatározott létszámát, c) a hallgatók Nftv. 44. (3) bekezdés a) pontja szerint megállapított díjazását, illetve annak hiányát, d) a szakmai gyakorlat felsőoktatási intézményi felelősét és a szakmai gyakorlatot biztosító gyakorlóhely szakmai felelősét; 4) a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit és jogait, különösen: a) felelősségét a hallgatók teljes képzéséért, annak részét képező szakmai gyakorlatért, b) a szakmai gyakorlat megszervezését a szakmai gyakorlóhellyel, c) a szakmai gyakorlathoz szükséges adatok, információk szakmai gyakorlóhely számára történő megküldését, d) a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a szakmai gyakorlóhely értékelése alapján a gyakorlati kompetenciák értékelését; 5) a szakmai gyakorlatot biztosító szakmai gyakorlóhely kötelezettségeit és jogait, különösen: a) a hallgatói munkaszerződés hallgatóval történő megkötésének kötelezettségét, b) a hallgató tanulmányainak megfelelő szakterületen történő foglalkoztatást, 12

13 c) a szakmai gyakorlat folytatásához szükséges hely, eszköz, védőfelszerelés biztosítását, d) a szakmai gyakorlati tevékenység szakmai felügyeletét, irányítását, e) a hallgatók Nftv. 44. (3) bekezdés a) pontja szerinti díjazását, f) a hallgatók elsajátított szakmai tudásának, kompetenciáinak írásban történő értékelését; 6) az együttműködési megállapodás időtartamát (határozott idejű vagy határozatlan); 7) az együttműködési megállapodás megszűnésének eseteit, beleértve azt is, ha a szakmai gyakorlóhelyet az országos gazdasági kamara törli a nyilvántartásából. A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen: Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató az Nftv. 44. (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. Szakmai gyakorlóhely Hallgató között kötődik a szakmai gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét); a hallgató természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, hallgatói azonosító számát, elérhetőségét, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, bankszámlaszámát, külföldi hallgató esetén állampolgárságát, tartózkodási címét); a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, intézményi azonosító számát, törvényes képviselőjének nevét); a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt; a hallgató munkakörét; a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszait, a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót az Nftv. 44. (3) bekezdés a) pontja alapján megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát; 13

14 a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének személyét; a szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit. A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a szakmai gyakorlóhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a hallgató számára egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen a szakképzési programnak, illetve a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatról gondoskodik. A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a hallgató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szakmai gyakorlóhely képzési rendjét megtartja, a szakmai gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi; a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja; a biztonsági, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja; nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szakmai gyakorlóhely jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés feltételei: A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani, 14

15 próbaidő nem köthető ki, a munka törvénykönyve 105. (2) bekezdésében és 106. (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Hallgatók biztosítása: Tbj. 11. A biztosítás nem terjed ki: d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Megállapította: évi CC. törvény Hatályos: I. 1-től. Hallgatók díjazása: A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgatót a gyakorlati képzésre díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka ( Ft/hét), a díjat a szakmai gyakorlóhely fizeti. Szja. 1. melléklet pontja alapján adómentes juttatás: a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. Hallgatói Munkaszerződés alapján az Szhj-t csökkentő tétel Az államilag gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén: 1) a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani: 2) /100 = Ft/hallgató/nap 3) az előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi: 4) előleg havonta hallgatónként: 5) gyakorlati napok száma* Ft/hallgató/nap 15

16 6) a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: a) éves csökkentő tétel hallgatónként: i) tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap. Kiegészítő információk: 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről kivonat A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 110. (3) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A felsőoktatási szakképzésben valamennyi felsőoktatási szakképzés közös moduljának jellemzőit az 1. melléklet tartalmazza. 2. A felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeit, képzési területenként a 2. melléklet tartalmazza. 3. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 1. melléklet a 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelethez Felsőoktatási szakképzésben valamennyi felsőoktatási szakképzés közös moduljának jellemzői 1. Munkaerő-piaci ismeretek a) főbb kompetenciák, szakmai készségek: - helyzetfelismerés és helyzetelemzés, logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság; - hiteles kommunikáció, önmenedzselés, határozottság és céltudatosság; - felelős munkavállalói magatartás, döntésképesség; - önfoglalkoztatási kompetenciák, vállalkozói magatartás; - udvariasság, kulturált és etikus magatartás; - a munka világában az értékrend ismerete és betartása; - a munkáltatói elvárásoknak megfelelő magatartás és teljesítmény; 16

17 b) a szakmai követelmény: - a munkaerőpiac alapfogalmainak ismerete; - gazdálkodó szervezetek fogalmának, típusainak ismerete; - adott vállalkozás esetén a munkajogi előírások értelmezése; - a munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete; - álláskeresési technikák alkalmazása (szakmai önéletrajz készítés), interjúkon siker elérése; - alkalmazkodás az önfoglalkozási korlátokhoz, a vállalkozás szakmai és jogi kereteihez; - alkalmazkodás a hazai és a nemzetközi munkaerő-piaci változásokhoz; - aktuális jogi és eljárási szabályok ismerete az EGT tagállamaiban történő munkavállaláshoz. 2. Idegen nyelvi alapszintű ismeretek a) főbb kompetenciák, szakmai készségek: - alapszintű beszédkészség; - alapszintű szöveg hallás utáni megértése; - olvasott szöveg megértése, alapszintű nyelvtudás az írásbeli válasz elkészítéséhez; b) a szakmai követelmény: - idegen nyelven, alapfokon történő kommunikáció, írásban és szóban; - egyszerűbb idegen nyelvi szöveg megértése és fordítása (idegen nyelvről anyanyelvre); - a képzési terület sajátosságainak megfelelő szükséges idegen nyelvű szoftverek használata útmutatás alapján; a kezelőfelületek használata, a felhasználónak készített leírások, üzenetek megértése és alkalmazása. 3. Szakmai és pénzügyi információfeldolgozási alapismeretek a) főbb kompetenciák, szakmai készségek: - informatikai alapkompetenciák - egy operációs rendszer alapszolgáltatásainak használata, egy szövegszerkesztő, 17

18 táblázatkezelő, böngésző, prezentációkészítő birtoklása; 18 - biztonságos - szakmai informatikai programok felhasználói szintű ismerete és felhasználói készség annak használatával kapcsolatban; - infokommunikációs rendszerek használata; - logikus gondolkodás, felelősségtudat a szakmai feladatok megoldásában; - alapvető pénzügyi és adózási ismeretek, valamint ezek alkalmazása konkrét számítási feladatokban; b) a szakmai követelmény: - ECDL alapkövetelményei; - problémák/feladatok megoldásában a gazdálkodó szervezet adminisztrációs, információs és kommunikációs rendszereinek szakszerű használata; - egyszerű, a hétköznapi életben előforduló számítási feladatok megoldása számítógép használatával (pl. százalékszámítás, kamatos kamat, ÁFA- és adószámítások, számlázási alapismeretek stb.); - a döntési folyamatokban az információs rendszer és adatbázisának aktív használata; - számítógép hálózati szolgáltatások ismerete és alkalmazása adott feladatok megoldásához; - a képzési terület sajátosságainak megfelelő adatbázisok kezelése, a meglévő adatbázisokból lekérdezési feladatok meghatározása és megoldása adott szakmai cél szerint. 4. Kommunikációs ismeretek a) főbb kompetenciák, szakmai készségek: - szakmai kommunikáció megértése és szakszerű alkalmazása szóban és írásban; - az adott szakma/képzési ág témakörében anyanyelven eredményes szakmai kommunikáció; - fejlett beszédkészség, megfelelő szakmai szókincs, nyelvhelyesség, közérthetőség;

19 - időtervezés, információátadás; b) a szakmai követelmény: - tárgyalásokon való képviselet, a kommunikációs eszköztár használata a tárgyalástechnika és az üzleti szabályok figyelembevételével; - a szakmai álláspontok meggyőző képviselete; hiteles kommunikáció; érvelési technikák és a szakmai érvrendszer ismerete, használata, képviselete; - együttműködés a munkatársakkal; - kommunikáció a széles értelemben vett megrendelővel, ügyféllel; - együttműködés a szakmai partnerekkel, helyi önkormányzatokkal, kamarákkal, kormányhivatallal, médiával és a munkatársakkal, új üzleti kapcsolatok építése, sikeres kommunikáció a gazdasági élet valamennyi szereplőjével; - üzleti levél/üzenetkészítés; - az alapvető kommunikációs módszerek és technikák ismerete és szakszerű 19

20 2. Iskolaszövetkezet 2.1. Szövetkezet alapítás személyi feltételei Szövetkezetet legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. Az alapítók belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Szociális szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek. Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézményalapító tagsága szükséges A munkavégzés alapszabályai Munkát vállalni 15 éves kortól szülői engedéllyel és iskolai tanszünetben, 16 éves kortól engedély nélkül, bármikor lehet. 18 éves kor alatt tilos az éjszakai munkavégzés (este 22:00 és reggel 6:00 között) és a túlóra. A minimálbért a diákoknak is meg kell kapniuk A munkaidő maximum napi nyolc óra, illetve - ennek megfelelően heti negyven óra lehet Szervei Legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet legalább évente össze kell hívni, és amelyen minden tag azonos szavazati joggal részt vehet. Két közgyűlés között az iskolaszövetkezetet a legalább háromtagú Igazgatóság irányítja, élén az elnökkel. Faladata a szövetkezet jogszerű és a tagok érdekei szerinti, biztonságos működtetése. Az Igazgatóság tevékenységének jogszerűségét a legalább háromtagú Felügyelőbizottság ellenőrzi. Az alapító oktatási intézmény és fenntartója képviselőinek kötelező két helyet biztosítani. Ezzel garantált a tevékenység oktatáshoz kötöttsége, és a más gazdasági formáknál intenzívebb felügyelet. Az alakuló közgyűlés több feladatot is elvégez. Azaz megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét; kimondja a szövetkezet megalakulását és elfogadja az 20

21 alapszabályát. Az alakuló közgyűlés állapítja meg, hogy a tagok a részjegy tőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak. A közgyűlés dönt az ügyvezető elnök személyéről, illetve az igazgatóságának elnökéről és tagjairól, továbbá a felügyelő bizottság elnökéről és tagjairól. Megválasztja a szövetkezet könyvvizsgálóját, akinek működése a számviteli törvény vagy az alapszabály rendelkezéseivel kell, hogy összhangban legyen. Végül pedig megállapítja a fentiekben említettek díjazását Szövetkezet alapítás: a szövetkezet nyilvántartásba vétele A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (adott esetben: fővárosi) bírósághoz, mint cégbírósághoz. A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet A tagság Taggá válni a szövetkezetbe való belépéssel lehet. A szövetkezetbe való belépést, kilépést és kizárást a Szöv. tv. és a szövetkezet alapszabálya határozza meg. A legtöbb iskolaszövetkezetben a részjegy-vásárláson és a nappali tagozatos jogviszony fennállásán kívül a belépésnek nincs más feltétele. Nem utasítható el annak felvétele, aki e feltételeknek megfelel. Minden szövetkezeti tagnak azonos a tulajdoni hányada. A részjegy ezt a tulajdonjogot testesíti meg, és jogosít a tagi jogok gyakorlására. A tag saját elhatározásból bármikor kiléphet, ekkor a szövetkezet visszavásárolja a részjegyet. Tagot kizárni csak nagyon szigorú feltételekkel lehet (részletek a Szöv. tv.-ben) Munkavállalás a szövetkezetben Az iskolaszövetkezeti munkavégzéshez az szükséges, hogy a munkavállaló egyidejűleg legyen nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet tagja. Ezen kívül a szövetkezet a tagjával munkaszerződést vagy megbízási szerződést is köt. Az iskolaszövetkezet a munkavégzést köteles minden szempontból megszervezni és felügyelni: a szerződéskötés, a munkavégzés egészségre nem ártalmas és veszélytelen körülményeinek biztosítása, a jogszabályok betartása, és a bér kifizetése is a szövetkezet feladata. 21

22 2.6. Tevékenysége a cégek irányába A cégek számára végzett tevékenysége, hogy időszakosan vagy alkalmanként felmerülő feladatokat átvállal tőlük, és ezeket a tagok munkavégzésével teljesíti. A cégek azért veszik igénybe, mert kevés adminisztrációval olcsón és rugalmasan jutnak alkalmi munkaerőhöz A szövetkezet küldöttgyűlése Ha a szövetkezet tagjainak száma az ötszáz főt meghaladja, az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben az alapszabály meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet. A küldöttgyűlésen a szövetkezet bármely más tagja részt vehet. A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges, és az írásbeli szavazás nem alkalmazható, illetve határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni. Hivatkozások &ctag=articlelist&iid= ALAPITASA/SZOVETKEZET-ALAPITASA.php

23 3. Prezentációk 3.1. A szakmai gyakorlatok szabályozása és finanszírozási rendszere Előadó: Turiné Szanyi Kinga Kirendeltség vezető Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara 23

24 24

25 25

26 26

27 3.2. Szakmai gyakorlatok adózási vonatkozásai Előadó: Zahoránszki Szilvia tájékoztatási ügyintéző, NAV Északmagyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, Tájékoztatási és Koordinációs Osztály 27

28 28

29 3.3. Az innováció, a szakképzés és a foglalkoztatás kedvezményezése az adózásban Stabilitás, kiszámíthatóság, bizalomerősítés (kormányanyag mottója ) Előadó: Dr. Juhász István, szakértő 29

30 30

31 31

32 4. Gyakornokok foglalkoztatásának előnyei a vállalkozásoknál A gyakornok az eltöltött 15 hét alatt megismerheti a szervezet tevékenységeit, működését, belső viszonyait. Ezzel a gyakorlati idő letelte után a gyakorlati hely egy kész munkaerőt kap, megspórolva ezzel egy új alkalmazott felvételével járó időt és pénzt. A szakmai gyakorlatot végző hallgató bérét a gyakorlati hely megfelelő kondíciók esetén a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatja. A szakmai gyakorlat ideje kiváltja a próbaidőt, így a gyakorlati idő után rövid idő alatt integrálni tudja a szervezet az új munkaerőt. A szervezet számára fontos előny, hogy kockázat nélkül megismerheti egy leendő munkavállaló munkaerő-piaci helyzetét, alkalmasságát. A szakmai gyakorlat lényegében egy elő szelekció. A gyakorlóhely számára a tapasztalt munkavállaló miután megismeri a szervezetet korábban kerülhet kiválasztásra az előléptetés, karrierépítés során. A gyakornok, mint leendő potenciális új munkaerő megismerésével könnyebb a szervezetnek összehangolni az emberi erőforrás gazdálkodását. 32