PUSZTADOKTOR MAGAZIN

Átírás

1 PUSZTADOKTOR MAGAZIN VIII. évfolyam 12. szám a Madárkórház Alapítvány havilapja Karácsonyi szószóló Nyílt nap az Oktatóközpontban Kvakk-varjúcska Sziasztok hajnali madarak

2 HORTOBÁGY Karácsonyi szószóló MADÁRKÓRHÁZ ALAPÍTVÁNY Karácsony táján szinte lépten-nyomon belebotlunk a támogatást kérő levelekbe, felhívásokba, emberekbe. Ezt halljuk a rádióban, olvassuk az újságban, látjuk a televízióban, és nem csak közvetve, sokszor közvetlenül, a tekintetetekben is. Ilyenkor mindenki segítséget kér, és ha sikerül a fogyasztói társadalom nyomásának ellenállva a valódi örömöt megtalálni az ünnepben, rájövünk, hogy ilyenkor könnyebben tudunk adni is. Mindig kérünk ilyenkor valamit. Általában azt, amire leginkább szükségünk van. Mi sem teszünk, nem is tehetünk másképp, hiszen mint a Kis Herceg, mi is felelősséggel tartozunk azért, amit megszelídítettünk. Látogatóink tudják, hogy ezt a kifejezést a Madárkórház esetében csak átvitt értelemben használjuk, hiszen nekünk nem célunk a természet vad madarainak magunkhoz édesgetése, szelídítése. Nem szeretnénk ölebekké silányítani őket, hiszen nem erre születtek. Viszont felelősek vagyunk értük, mert sérüléseik nagy részét mind a mai napig mi, emberek okozzuk. Az autóinkkal, a légvezetékeinkkel, az üvegablakainkkal, vagy véletlenül, pusztán a figyelmetlenségünkkel. És mi, a Madárkórház dolgozói felelősek vagyunk értük azért is, mert környezetükből kiszakítva arra vállalkozunk, hogy meggyógyítsuk őket. Ehhez biztosítanunk kell a megfelelő körülményeket számukra, karbantartani a röpdéket, a kórházat, műtőt, a madárkerteket, beszerezni a gyógyszereket, a táplálékot, aminek egy részét adományként kapjuk, de a javát vásárolnunk kell. Ezt nem tudnánk megtenni az önök támogatása nélkül. Nem tudtuk volna megtenni eddig sem, és nem lennénk rá képesek bármiféle állami támogatás nélkül, a magunk erejéből a jövőben sem. Ezért kérjük továbbra is, hogy támogassák alapítványunkat! És ezért kell most átnyújtanunk önöknek szerényen, amit mindezért cserében adni tudunk: a köszönetünket. A pénzbeli és tárgyi adományaikért, a gyógyító munkához használt segédeszközökért, a munkáért, amivel segítenek betegeink ellátásában, a lábadozók tisztán tartásában, a látogatók tájékoztatásában rendezvényeinken, vagyis a Madárkórház Alapítvány működésének segítéséért. És az élményért, amit átélhetünk akkor, amikor egy hónapokig, vagy akár évekig kezelt sérültünket örömmel vegyes félelemmel a magasba dobjuk és útjára engedjük. Ahhoz, hogy ezt a munkát minél sikeresebben végezzük, igyekszünk saját tudásunkat és másokét is bővíteni. Ezért nyitottuk meg egy európai uniós pályázati támogatás révén oktatóközpontunkat Hortobágyon, így az eddig megszerzett tapasztalatokat széles szakmai körben is megoszthatjuk. Ez az alapítvány életében új fejezetet nyit, és új kihívásokat, terheket is jelent majd, azonban a vadmadarak gyógyításának országosan is ismert gyakorlata lehetővé teheti a jövőben egy régóta várt és általunk már több éve kezdeményezett vadmadárkórház-hálózat létrejöttét. Reméljük, néhány év múlva már ezekről a lépésekről is beszámolhatunk, és bízunk benne, hogy ennek a folyamatnak önök is részesei lesznek tevékenységünk támogatásával! Köszönjük minden egyes látogatónkat és támogatónknak a segítségét! Áldott, békés ünnepeket kívánunk! A Madárkórház dolgozói nevében Veres Hajnalka szerkesztő, a Madárkórház önkéntese Segítő kezek Egy október eleji hétvégén különleges vendégek érkeztek hozzák. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium szép számú önkéntes csapatot delegált a Madárparkba. A 20 diák és két vezetőjük rendbe tette játszóterünket és kigazolta röpdéink környékét. Ezúton is hálásan köszönjük áldozatos munkájukat! A Kossuth rádió A hely című riportműsora szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el a hallgatókat. Helyszíneikre egy hónapon keresztül négyszer is visszatérnek. Egyik adásuk Hortobágyon készült: Farkas Erika darvakat cserkelt... Madár van elég, csak a takarásból van hiány a pusztán... Egy-egy nádfolt vagy néhány akácfa azért akad... És kukorica is, ami csalogató falat a darunak... A madarak útja, első rész... A címlapon: Kiss Balázs Mikulás és a bakcsó (Fotó: Déri Balázs)

3 Nyílt nap az Oktatóközpontban Hivatalosan is megnyitottunk Fotó: Déri Balázs Prof. Dr. Székely György akadémikus (középen) a nyílt napon Bálega Jánossal (balra) és dr. Déri Jánossal (jobbra) Fotó: Konyhás István Dr. Bistyák Andrea előadás előtt a szervező Déri Blázzsal A Madárkórház Alapítvány alapító okiratában deklarált célok egyike, hogy elősegítsük a természetvédelem, madár,- és állatvédelem fontosságát, ennek tudatosítását a társadalomban. A Madárkórház működésének évei alatt fogalmazódott meg az az igény, hogy az idelátogató főként fiatalok: egyetemisták, rendhagyó biológia órán résztvevők, erdei iskolások; Hortobágyra, illetve a térségbe és a régióba érkező kül-, és belföldi vendégek, szakemberek rendelkezésére álljon egy tudományos és közösségi célokat egyaránt szolgáló oktatóközpont. Ennek létrehozását régóta tervezzük, és idén novemberben hivatalosan is megnyitottuk a szakmai közönség előtt a Délibáb utca 1. szám alatt Oktatóközpontunkat. Ehhez kapcsolódóan a közelmúltban több egyetemmel is kötöttünk együttműködési megállapodást, Fotó: Lehoczky Krisztián Dr. Dobos András előadása a szemészeti konferencián melynek értelmében a Madárkórház Oktatóközpontja a jövőben lehetőséget ad az állatorvostan hallgatók szakmai gyakorlatára, közös kutatások lefolytatására, valamint az ehhez kapcsolódó publikációk közzétételére is. A megnyitón a tartalmas és színes, tudományos igényű, de a nagyközönség számára is élvezetes előadásokat a TerepSzemle Stúdió és a Madárkórház Alapítvány szervezte. Dr. Déri János ünnepi beszédét követően előadást tartott a terepi madármentésről, ezt Kiss Balázs Vadludak a Hortobágyon, illetve Déri Balázs Hortobágyi látnivalók novemberben című előadásai követték. Az ünnepi fogadást követően az érdeklődők igazi terepi programokon vehettek részt szakvezetők kíséretében. Solymászbemutatót tekinthettek meg, bejárhatták a Madárparkot, a Pusztai Állatparkot, és a Hortobágyi Vadasparkot. Decembertől a tervezettek szerint zajlik a tudományos és ismeretterjesztő munka. Egyetemista csoportok, gyakorlatukat töltő hazai és külföldi állatorvostan-hallgatók, általános és középiskolás csoportok veszik birtokba az oktatótereket, valamint konferenciáknak, tudományos találkozóknak biztosítunk helyet. A szakmai programok mellett továbbra is foglalkozunk általános ismeretterjesztéssel, például a rendelkezésre álló felszereléseknek, eszközöknek köszönhetően az iskolás csoportok számára rendhagyó órák szervezésére is van lehetőség. Az oktatóközpont kialakítása elképzelhetetlen lett volna pályázati támogatás nélkül. Az épület megvásárlására, felszerelésére és szakmai programok lebonyolítására közel 50 millió forintos, javarészt európai uniós támogatást használhattunk fel. A 30 fős előadóterem mellett 2 kisebb oktatószobát és irodákat alakítottunk ki, az energia-, és költséghatékonyság érdekében az épületet hőszigeteléssel, új nyílászárókkal láttuk el, beépíttettünk 24 napelemet valamint 2 napkollektort, valamint akadálymentessé tettük. Ugyancsak ebből a forrásból biztosítjuk a megfelelő színvonalú oktatás érdekében az előadásokhoz a technikai eszközöket is. A pályázati dokumentáció összeállítását, illetve a projekt koordinációját az Európa Terv Kft. végezte. Az építési és kiviteli terveket Nagy István építészmérnök készítette. 3

4 Kvakk-varjúcska December hatodik napján egy fiatal tollruhás bakcsó (Nychticorax nychticorax) érkezett hozzánk szárnytöréssel, igen rossz kondícióval (a bakcsók legkésőbb október végén elvonulnak dél felé.) Melegigényes faj, ezért feltételezhetően a törést jóval régebben szenvedte el, mielőtt bekerült, és a rossz időjárási körülményeknek, valamint a halak vermelésének köszönhetően legyengült. A bakcsó Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke százezer forint, hazánkban erős állománnyal rendelkezik, viszont tőlünk nyugatabbra, valamint Európa más részein ritkulóban van. Többnyire halakkal táplálkozik a mocsaras területeken, de nagy számban fogyaszt hüllőket, kétéltűeket és vízi rovarokat is. Telepesen fészkel, jellemzően ártéri erdők gémtelepein, néhol azonban a sűrű nádasokban lát költéshez. Fészekalja 3-5 tojást számlál, évente egyszer szaporodik. Népi neve többek között a vakvarjúcska, vagy kvakvarjú/kvakvarjúcska, ami jellegzetes hangjából ered. Ezt többnyire éjszaka hallatja a táplálkozó területek felé igyekezve, hangzása krákogó, rekedtes "KVAKK". Ismert népi mondókánkban is ő szerepel, igaz, a vak- valószínűleg "kvak-" volt eredetileg. Bakcsónk rossz kondíciója ellenére ügyesen táplálkozik, állapota javulásával a szárnyát megműtjük és reménykedünk benne, hogy tavasszal, március végén ő is csatlakozhat a mocsárrengetegekben élő társaihoz. Kiss Balázs Denevérek a Madárkórházban November végén érkezett hozzánk a megkeresés, miszerint több, mint 30 denevér került elő egy redőnyfelújítás során. A lelkes megmentők 35 korai denevért szállítottak be hozzánk, amiket a Madárparkban szakszerűen elhelyezett nagyméretű denevérodúba adoptáltunk. Szárnyas ragadozóink téli álmot alszanak, sokan közülük több száz, néha ezer kilométerre vándorolnak alkalmas telelőhelyet keresni. A késői hónapokban nagyon veszélyes a felébresztésük, esetleg áttelepítésük, mivel energiatartalékaikat ilyen esetekben fokozottan igénybe veszik, és a hosszú hibernáció után jelentősen csökkennek túlélési esélyeik. Amikor a lakókat zavarja a kisemlősök gyakran hallatott cincogó hangja, esetleg a piszkuk, kiváló alternatíva lehet a denevérodú kihelyezése kertekben, gyümölcsösökben, erdőkben, de akár a sűrűn lakott panelrengetegekben is. Fontos figyelni az odúk déli, délkeleti tájolására (ezzel segíthetjük elő a jobb hőháztartást), és kerülni kell az uralkodó szélirányt. A korai denevér hazánkban védett, mint minden más denevérfaj. Bántalmazásukat, pusztításukat a törvény bünteti. Emellett igazán hasznos jószágok, éjszakánként testtömegük akár három-, négyszeresének megfelelő tömegű rovart képesek elfogyasztani, aminek jelentős részét szúnyogok teszik ki. Új lakóink kedvében járva az odút kartonpapírral ragasszuk körbe, valamint a keményebb fagyok beálltával a bebúvó nyílást finom papírral, óvatosan zárjuk el (természetesen maximális körültekintéssel, nehogy megfulladjanak, vagy ne tudjanak kijönni), ezzel javíthatjuk túlélési esélyeiket. Ezután számunkra nincs más hátra, mint várni a február végét, hidegebb idő esetén a március elejét, mikor hazánk legnagyobb denevérfaja kimerészkedik első, ekkor többnyire még nappali vadászatára. Kiss Balázs A korai denevérkolónia az odú belsejében, és az odú (jobbra) 4

5 Sokolarski Centar Társintézmény Horvátországban Horvátországban meglátogattuk a dalmáciai Sibenik városától északra, 7-8 km-re található Dubrava faluban lévő Sokolarski Centart, (magyarul Solymász Központot) Horvátország egyetlen, központi ragadozómadár kórházát. Egész Horvátországból ide szállítják a sérült ragadozókat. (Kivétel ez alól a Cres szigeti fakókeselyű mentőhely, ahol főként keselyűket mentenek, de ott nincs kórházi ellátás.) Dubrava a közeli nemzeti parkkal szomszédos kis település, ahol a Solymász Központ teljesen eldugott helyen, de jól kitáblázott útvonalon közelíthető meg. Az intézmény parkjában büfé, röpdékben solymászbemutatóra használt madarak, és a kórház épülete látható. Évi ragadozó, köztük ölyvek, héják, sasok, sólymok, keselyűk és baglyok fogadására kialakított kórház három állatorvossal, két biológussal, egy telepvezető-solymásszal és több önkéntessel működik. Az intézményt civil szervezet tartja fönn. Állami támogatás ott sincs, bevételüket adományokból és belépőjegyekből szerzik. Csak az intézmény parkja látogatható, ahol évi látogatót, főleg osztálykirándulásos csoportokat igényes, és látványos solymászbemutatóval szórakoztatnak. Itt engedély nélkül tartható amerikai Harris Hawk-okat és ázsiai uhukat reptetnek. 90 kuna, azaz 3200 forintos belépőjegy megváltásával a látogatók a telep fenntartásához járulnak hozzá. Eltérően a hortobágyi Madárkórház szemléletétől, a kórház és az ápolt madarak egyáltalán nem látogathatóak, a betegeket vad állapotuk fenntartása miatt embertől teljesen elzárva tartják. Még az etetésüket is csapóajtón keresztül oldják meg. A nálunk alkalmazott, egy irányban átlátható, belülről tükröző ablakoktól a madarak ütközéses balesetinek elkerülése miatt óvakodnak. Nagy hangsúlyt fektetnek a kórházból a természetbe esetlegesen kikerülő fertőzések elkerülésére, ezért minden beteget egyedül, magánröpdében tartanak, melyeket két beteg között szigorúan fertőtlenítenek. Döntő többségében mérgezéses és baleseti sérült betegek mellett áramütött alig pár százalékban érkezik. Szárnytörött beteget csak ritkán kezelnek, csak a biztos repatriációra alkalmas jó prognózisú betegeket műtik. Bristolban tanult állatorvosaik csontműtéteknél a velőűrszegzéssel szemben a fixateur externe-t helyezik előtérbe. A tartósan sérült betegeket mind elaltatják, csonkolt, félszárnyú, vagy bármilyen okból elengedésre alkalmatlan egyed életben tartását ugyanazon uniós állatvédelmi irányelv sajátos értelmezése szerint nem tartják lehetségesnek. (Mi ugyanazon jogszabály hazai alkalmazása mellett jogszerűen tovább tartjuk, bemutatjuk, szaporítjuk őket.) A kórházat nekünk azért megmutatták, és kicsit el is szégyelltük magunkat. Irigylésre méltó felszereltséggel rendelkeznek, jóval megelőzve a hazai hasonló intézményeket. Röntgen, ultrahang, altatógép, lélegeztetőgép, inkubátor, vér analizátor, bakteriológiai termosztát mellett pl. mérgezések órák alatti oki diagnózisára alkalmas spektrofotométerrel is rendelkeznek. A madarak törött tollainak pótlására, és régi, autolizált hullák azonosítására komoly tollgyűjtemény, és nagyon komoly számítógépes toll-, és csont adatbázis áll rendelkezésre. Ez utóbbi a csontműtétek tervezését is segíti. A hullák azonosítása és kormeghatározása melyre külön légyálca gyűjteményük is van az áramütések bizonyításához kell. Horvátországban ugyanis az áramszolgáltatónak ki kell fizetnie az áramütés által okozott eszmei értékkel mérhető kárt az államnak, mely bevételt a természetvédelemre fordítanak. Meghívást kaptunk az évi konferenciájukra, ahol számítanak a hortobágyi Madárkórházban végzett munkánkat bemutató előadásra, melyet örömmel elfogadtunk. Madártani érdekességek A téli hideg idén is hozott néhány érdekes, ritka fajt a Kárpát-medencébe. Hortobágyon például november legvégén észleltek egy hosszúcsőrű cankógodát (Limnodromus scolopaceus), míg Fertőújlaknál nagyjából ez időtájt kis hattyút (Cygnus columbianus) láttak, ami ritkán jön el hozzánk. Idén feltűnően sok vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) vonul együtt más lúdfajokkal szerte az országban. Ugyancsak sokfelé figyeltek meg december elején jegesrécéket (Clangula hyemalis), többek között Somogy megyében, de például Siófokon és Abádszalókon is. Már el kellett volna vonulnia, de még Fertőújlakon maradt november legvégén is egy vörös gém (Ardea purpurea), Szegednél pedig kis kócsagot (Egretta garzetta) láttak december első napjaiban. Ugyancsak ritkán látott vendég az Ausztráliában őshonos, Európában inkább díszmadárként tartott fekete hattyú (Cygnus atratus fent), ami a Debrecen melletti Fancsikai víztározón állomásozik néhány bütykös hattyú társaságában. A hely érdekessége, hogy két évvel ezelőtt önkénteseink itt engedtek szabadon a ködben eltévedt és kissé legyengült bütykös hattyúkat. Azóta több jelét is láttuk annak, hogy a halastóként használt tavat birtokukba vették. További hírek: Kép és szöveg: Veres Hajnalka 5

6 Sziasztok hajnali madarak 2 fok van odakinn és nem tudok aludni. Vagy a telihold, vagy mit tudom én, mi miatt. Nagyapám mindig felkelt éjfélkor, elszívott egy cigarettát, megnézte a lovakat. Én megnéztem a kutyákat. Meg vannak, nem lopták el őket. Te jót alszol. Épp a holnapi jókedv akkumulátoraid töltöd fel álmodban. Én meg nem, a fene vigye el. Voltam a Hortobágyon szombaton. Onnan ismerhetitek ezt a nagy pusztát, hogy arról lett híres, miszerint tudták, én majd elmegyek egyszer szombaton oda. Nagybátyám szerint aki nem látta a Hortobágyot, az 25 botot érdemel. Aki kétszer akarja megnézni, az 50-et. Nem így van. Sajnálom, hogy eddig nem látogattam meg. A Hortobágyból szinte semmit nem láttam, de éreztem. Dolgozni mentem oda. Déri Jancsi barátom hívott meg. Ő egy kicsit világhírű állatorvos, ráadásul még haja is van. Meg ért is ahhoz, amit csinál, és a lányok, asszonyok úgy néznek rá, komolyan mondom, mintha világhírű lenne, meg haja is lenne, meg mintha madarakat mentene. Ő az, aki mindig feldobálja a sasokat, tudjátok, ha azok leesnek. Utána ha feldobja, azok fenn is maradnak. A Hortobágy az megfogja azt az embert, aki fogékony a szépre, a természetre. A szabadságra. Azt mondják, nincs ott semmi. De ott van az a valami, a VALAMI. Ott közel vagy ahhoz a nagy egészhez, aminek mindannyian a részei vagyunk. Kiszabadulunk saját rossz magunkból. Ott érzed, kicsi vagy, de hatalmas. A Tisza mellett ősszel, a Balaton mellett télen, és a Hortobágyon éreztem most ezt. A napnyugta, a vonuló libák hangja, a didergő vacogás a Kilenclyukú-híd partján. Nem kell oda fény. Lámpa. Oda a sötétség kell, és abba belesétálni. Kinn aludni tábortűz mellett, a lángok ropogására elaludni, hallgatni a csendet, a végtelent érezni. Ott az ég még csillagokkal díszített, a levegő még álmosít, a lélek pihenni tud. Felzaklatott az a hely. Ha elfordulsz a Kilenclyukú-hídtól, már ezer évet utaztál vissza. Azt látod, amit a régiek. Hallod a lovak közeledését, érzed, most jönnek elő az esti sötétből. A régi pásztort várod subával a vállán. Látod a vásárokat, amikor még ezrével voltak szürkemarhák, gyönyörű lovak, szólt a zene a csárdában, a tüzek mindig égtek a pusztában. Otthon voltam egy napra, mint a Tisza partján. Nincs ott semmi, de ott van minden. Megértem, aki ragaszkodik a semmihez, és el nem jönne onnan. Mint ahogy én sem innen, de egy kicsit ott maradtam. Dr. Dobos András (Fotó: Ladányi Tamás A Hortobágyi Halgazdaság Zrt-től rendszeresen kapunk halakat a madarak táplálására. Köszönjük! Az MME-től meghívást kaptunk november 30-ra, a Tatai Vadlúdsokadalomra a hortobágyi Madárkórházat bemutató előadás tartására. Köszönjük a lehetőséget, éltünk vele, és köszönjük a mintegy érdeklődőnek a kitartását a hideg sátorban a fél órás projektoros előadás során! Az előadás végét a vadludak is megvárták, utána húztak be a tóra. (Fotók: Déri János) 6

7 Támogatóink E-pet Díszállat Kereskedés 7

8 HORTOBÁGY Mikulásra szeretettel Egy nagydoboz, telis- tele! Cinkegolyó, mogyoró! Van még szotyi, akad búza, a köles is csillogó. Kis tollasnak nagy hidegben, bizony most már ez való! Ennyi mindent kiosztani nem bírna a két kezünk, Gyertek Hozzánk a hétvégén, segítsetek most Nekünk! Legyünk együtt mindahányan, Mi a Madár-Mikulás! Hogy a fázó sok picinyke kapjon finom vacsorát! Tegyük hát ki, mit jó EMBER adományként küldött Nekik! Míg a hálás csicsergéssel a lelkünk színültig telik! Szóljon erről a Mikulás, hiszen Mi mind itt vagyunk! Vendégeljük hát meg Őket! Adjunk, míg csak adhatunk! A Madárkórházat is meglátogatta a Mikulás! Hozott a madaraknak cinkegolyót, mogyorót, minden földi jót Akik segítségére voltak a madáretetéseben: a hortobágyi Nyitnikék Óvoda ifjú és lelkes apródjai! Köszönet érte gyerekek! Szeretettel várunk mindekit idén is a Madárkarácsonyra a hortobágyi Madárkórházba december án! Karácsonyi nyitva tartás 9-14 óráig. Sziki túrák télen is A puszta télen sem unalmas. Fedezze fel a téli madárvilágot és a tél szépségét Hortobágyon! Terepjárós túráink előre egyeztetett időpontban a Madárkórháztól indulnak. (4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.) Fotó: Morvai Szilárd Információ és jelentkezés: Déri Balázs: +36 (30) pusztadoktor@gmail.com facebook.com/madarpark MADÁRKÓRHÁZ ALAPÍTVÁNY Amennyiben lehetősége van, kérjük, támogassa alapítványunkat! Köszönjük! Bankszámlaszámunk: Adószámunk: Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk: pusztadoktor@t-online.hu 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Állatorvosi, állatgyógyászati területen felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Megjelenik példányban. Hirdetésfeladás, sérült madár bejelentése: pusztadoktor@t-online.hu Tel: (30) ; (52) Szerkesztők: Dr. Déri János, Konyhás István, Veres Hajnalka Tördelés: TerepSzemle Stúdió (Veres Hajnalka) ISSN X Megtalálható országszerte állatorvosi rendelőkben, állatkertekben, kisállatkereskedésekben, állati áruházakban, megyei könyvtárakban.