Zalakaros Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiája december

Átírás

1 Zalakaros Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiája december ÁROP 1.A.2/A

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezet A jelenlegi helyzet bemutatása Az intézmény víziója A fejlesztend területek A megvalósítás tennivalói Mellékletek

3 1. Bevezet Zalakaros város Önkormányzata az ÁROP projektben célként fogalmazta meg, a hivatali döntési mechanizmus korszer sítésével, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javításával és a partnerség er sítésével segíti a szervezeti kultúra elterjesztését, a stratégiai menedzsment megvalósítását, a jó gazda hozzáállás népszer sítését és a költséghatékonyság megteremtését. A Polgármesteri Hivatal Informatikai Stratégiájának kialakításakor a jelenlegi helyzet feltárása mellett feltártuk a f bb fejlesztési célkit zéseket is, egy másik, szervezeti tanulmány pedig az egyes munkafolyamatok optimalizálására, az ügymenet és adminisztrációs rend újragondolására és Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységei közti együttm ködés fejlesztésére történ lépésekkel foglalkozott. A stratégia alkotás módszertanához kapcsolódóan interjúk készültek a releváns szerepl kkel, dokumentum és honlap vizsgálat is történt, ezen kívül pedig figyelembe vettük a szervezetfejlesztési részprojekt tartalmi javaslatait is. Ehhez társulóan egy másik projektelemben az érintett szerepl kkel és a kapcsolódó területek fejlesztési terveinek vizsgálata is megtörtén, valamint egy lakossági és vállalkozói igényfelmérés is lefolytatásra került az ügyfélszolgálati tevékenységek színvonalával, hiányzó, fejlesztend elemekkel kapcsolatosan. A most elkészült Informatikai Stratégia készítésénél az önkormányzat figyelembe vette az Elektronikus Kormányzati Központ ajánlásait, emellett pedig els sorban a Hivatalra koncentrál, és ügyfélközpontú, min ségi, szakszer szolgáltatások létrehozására törekszik a város lakossága, vállalkozásai és az idelátogató turisták elvárásainak megfelel en. A szolgáltatások min ségének javítása és a hatékonyság növelésének legfontosabb eszközét az informatikai háttér és m ködtetés színvonalának javításában látja. A hivatali informatika f bb célkit zései a szervezetfejlesztési részprojekt során feltárt igényekb l származnak, miszerint a hivatali munka hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a Hivatal a folyamatosan változó környezetben b vül feladatait eddig emberi er forrásival el tudja látni a bels folyamatok fejlesztésére van szükség. A város polgárai, intézményei és vállalkozásai részére min ségi szolgáltatásokat szeretnének a Hivatal munkatársai biztosítani, ehhez pedig már elengedhetetlen az eönkormányzat szolgáltatói környezetének kialakítása. Megállapítható, hogy az Informatikai Stratégia az informatika küldetését a Hivatal munkájának hatékonyabbá tételében, újszer és proaktív kezdeményezésekkel történ segítségében látja. A Hivatal feladatai az informatikai stratégia id horizontján várhatóan jellegükben nem változnak, de b vülésükre számítani kell. A b vül feladatokat a jelenlegi apparátussal és támogatottsággal nehéz ellátni, a hivatali létszámot növelni - pedig el reláthatólag - nem lehet. Ezért a Hivatal a munka hatékonyságának növelésével kívánja megoldani a b vül feladatokból származó többletmunkát az informatikára fejlesztés is ezt segítheti el. Ezeket figyelembe véve a Hivatal csökkenteni kívánja a papír alapú adminisztrációt, és javítani kívánja az informatikai infrastruktúra használatának min ségét. 3

4 Olyan informatikát kíván alkalmazni, amely hatékonyan segíti a munkatársakat szakmai munkájuk min ségi elvégzésében. Mivel azonban erre nincs meg a költségvetési fedezet, a Hivatal csatlakozni kíván majd a most létrehozásra kerül regionális alkalmazásszolgáltató központhoz (ASP) és az annak szolgáltatás portfóliójában kínált szoftver komponensek tekintetében alakítja majd ki a szakrendszerinek struktúráját. Ugyancsak el relépés, hogy a költségvetési gazdálkodást segít szoftver és a városi honlaphoz kapcsolódó e-közigazgatási rendszer fejlesztése mellett a térinformatika alkalmazása is el térbe került. 2. A jelenlegi helyzet bemutatása A hazai információs társadalmi és elektronikus kormányzati, önkormányzati törekvések alapvet en az Európai uniós szinten megfogalmazott stratégiákból indulnak ki. Ebben el relépés, hogy az Európai Unió számos, a tagállamok közötti különbségek csökkentésére és a tagállamok versenyképességének növelésére irányuló irányelvet fogalmazott meg. Az egyik legjelent sebb kezdeményezés, amely az Unió szintjén fogalmazza meg a versenyképesség, valamint a foglalkoztatás növelésével kapcsolatos fejlesztési célokat a lisszaboni stratégia ben, Lisszabonban az EU politikai vezet i a következ kben állapodtak meg: az Uniót egy évtizeden belül a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására." (forrás: A stratégia keretében, illetve annak bontásaként számos részstratégia került kidolgozásra, melyek els sorban az alábbi területekkel kapcsolatban foglalták össze a fejlesztési célokat: Kutatáshoz szükséges feltételek el teremtése, biztosítása Oktatás el segítése Különféle képzések támogatása, biztosítása Az európai szociális védelmi rendszer fejlesztése Internet-hozzáférés, penetráció növelése On-line tranzakciók, szolgáltatások fejlesztése. Az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztési célokat és elvárásokat ( Információs Társadalmat mindenkinek ) az eeurope 2002, majd az azt kiváltó, illetve a fejlesztési irányelveket tovább kezel eeurope 2005 foglalta össze. A 2000-ben megfogalmazott célok megvalósításában számos szervezet, valamint intézmény különféle szinten vett és vesz részt. Így pl. az Európai Tanács feladata a lisszaboni megállapodás megvalósításának irányítása, a tagállamok felel ssége a stratégia alapján a nemzeti programok elkészítése, vagy az Európai Parlament feladata a célok megvalósításának proaktív ellen rzése. Bár a stratégia égisze alatt a tagállamok kisebb-nagyobb eredményt elértek a kit zött célok megvalósításában, mégis szükség volt a stratégia felülvizsgálatára ben a lisszaboni stratégia jelent s kiigazításon ment keresztül, és a benne foglalt célok között is némileg eltolódott a fókusz. Az új elképzelések szerint a lisszaboni stratégia legfontosabb céljaként a foglalkoztatottság növelése lépett el. A versenyképesség növelése keretében, a tudástársadalom fejlesztésére az unió külön stratégiát dolgozott ki i2010 Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért címen. Az i2010 stratégia - a 4

5 lisszaboni célkit zésekkel összhangban - az e-europe 2002 és a kés bbi e-europe 2005 program folytatásaként tekinthet. Az i2010 program célja, hogy a nemzeti politikák kidolgozásához iránymutatásokat adjon. A program három alappillére: 1. Internal market : egy egységes európai információs térség létrehozatala szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés növelése, EU-s internet tartalmak fejlesztése, Internet biztonságának növelése. 2. Innovation, investment : az innováció er sítése az információs és kommunikációs technológiákban (IKT) az IKT markánsabb megjelenése a K+F projektekben, a szektorba irányuló magánt ke beáramlásának megkönnyítése, otthoni munkavégzést serken innovációk támogatása. 3. Inclusion : a mindenkire kiterjed európai információs társadalom létrehozatala az információs társadalmi szolgáltatások elérhet vé tétele minden EU-s állampolgár számára. Az i2010 program alapján Magyarországon az iránymutatások (24) közül 1 foglalkozik az információs társadalom témakörrel. Konkrétan a következ f célkit zések rögzítése történt: Elektronikus kereskedelmi törvény megalkotása on-line kereskedelmi cégek tartsanak fenn hagyományos, valódi üzletet is. A telekommunikációs piaci verseny élénkítése. Az EU-s célokkal és iránymutatásokkal összhangban minden tagállamnak ki kellett alakítania saját nemzeti információs stratégiáját. Ennek eredményeként került kidolgozásra a Magyar Információs Társadalom Stratégia, ismertebb nevén a MITS. A MITS összefoglalja mindazon célokat és elveket, amelyek a hazai információs társadalom fejlesztésére irányulnak. A MITS kialakításával kapcsolatban alapvet en 6 cél azonosítható: 1. Magyarország információs korba történ belépésének el segítése 2. Tudásalapú gazdaság és információs társadalom építésére átfogó vízió kidolgozása, konkrét tervek és feladatok meghatározása 3. A magyar gazdaság versenyképességének és eredményességének növelése 4. Az informatikai ágazat presztízsének növelése 5. Az információs társadalom fejlesztéséhez szükséges program megléte (azaz a MITS dokumentum elkészítése) 6. A megvalósítandó programokhoz a MITS, mint alaptervként való m ködése. A MITS célkit zései teljes mértékben igazodnak az eeurope programokhoz (illetve az i2010 stratégiához). A Magyar Információs Társadalom Stratégiához kapcsolódóan készült egy e-önkormányzat részstratégia is, melynek elemeit a hivatali stratégia megalkotásánál figyelembe kell venni az e-önkormányzat részstratégia elemeit, ezáltal a MITS-el azonos alábbi általános feladatokat, célokat fogalmaztuk meg. Megoldandó feladatok: Saját középtávú informatikai stratégia és az ahhoz tartozó akcióterv elkészítése. A m ködési folyamatok felülvizsgálatával egy gyorsabb hatékonyabb szervezeti m ködés megvalósítására nyílik lehet ség. Az informatikai biztonsági stratégia elkészítése. Az informatikai kultúra elmélyítése, az informatikai tudás fejlesztésében az önkormányzatok intézményeik segítségével sokat tehetnek. 5

6 Prioritások: Az e-önkormányzat kiépítése keretében az elektronikus ügyintézés és ügyfélszolgálat megvalósítása. Az EU csatlakozás szempontjából is nagy jelent ség ügy, mivel az unió már megfogalmazta az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos konkrét követelményeit (Common List of Basic Public Services). Az önkormányzati statikus és a dinamikus weboldalak ablakot képesek nyitni a világra, az ún. egyablakos ügyintézést l a településmarketing hatékony megjelenítéséig. Hatékony eszközhöz jutnak az önkormányzatok a tájékoztatási, küls kapcsolataikkal kapcsolatos feladataik ellátásához. A tudásmenedzsment egy olyan keretet biztosít, mely növeli a szervezet intelligenciáját, a létrejöv integrált tudásbázis hatékonyan képes támogatni a döntéshozatali folyamatot. Az EU-csatlakozást követ en fontos szerepet fog betölteni az unió által elvárt megalapozottságú pályázatok elkészítésében, a projektek hatásainak nyomon követésében. Zalakaros esetében a bels és küls információs folyamatok megismerésével, a küls és bels környezettel kapcsolatos információk és dokumentumok összegy jtésével, és az illeszkedések vizsgálatával kezd dött a munka. Ennek során számos, különböz színt közigazgatási informatikai fejlesztési dokumentum került tanulmányozásra ezekb l pedig a következtetések levonását követ en meghatározásra kerültek a készítend stratégia keretei. A Polgármesteri Hivatal m ködése jelenleg jó, a legtöbb feladatot képzett és tapasztalt munkatárs látja el. A pályázat tervezésekor is már látszott, hogy a hivatali m ködésr l egy helyzetjelentés, az egyes munkafolyamatok optimalizálása, az ügymenet és adminisztrációs rend újragondolása; az osztályok közti együttm ködés fejlesztése azonban fontos lehet. A törvényi kötelezettség a hierarchikus, és bürokratikus szervezetet eredményezi, mely kevésbé kedvez az egyéni kezdeményezéseknek, a csoportmunkának, és a horizontális együttm ködéseknek. A stratégiai tervezés, és a projekt szemlélet fejlesztése, ésszer teljesítményértékelési rendszer kialakítása is a fejlesztési célok része volt. A lakosság tájékoztatása, a döntéshozatal nyilvánosságra hozatala érdekében a jól m köd, stabil informatikai megoldások a hatékony ügymenet kialakítása valamint az információáramlás javítása a stratégia egyik fontos célkit zése lesz. Mivel Zalakaros a Nyugat-dunántúli régió területén fekszik, a helyzetfeltárás során meg kellett vizsgálni a régiós információs társadalmi stratégiában (NYD-RITS) foglalt fejlesztési irányokat és az abban leírt elektronikus közigazgatási, elektronikus önkormányzati intézkedési javaslatokat és az azokhoz tartozó, az akciótervek megvalósítását el segít projektjavaslatokat is. Nyugat-Dunántúl Régió hosszú távú (2020-ig szóló) stratégiai célja az, hogy tudásalapú információs társadalom régióvá váljon. Az európai új, i2010 cím stratégia szerint most már ez egyaránt jelent információ és innováció, ICT-piac és életmin ség, inklúzió és média központú tudásalapúságot. Ezért Nyugat-Dunántúl egyrészt adaptálhatja az i2010 stratégiáját, másrészt önálló tartalmat és formát adhat ennek az új európai célrendszernek. 6

7 1. Hosszú távú cél 2020-ig Tudásalapú információs társadalom régió A cél az, hogy a Nyugat-dunántúli régió az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat széles körben hatékonyan használó régióvá váljon, amely különösen az e-közigazgatás, az e-gazdaság és az e-demokrácia, valamint az innováció er sítése segítségével felgyorsítja a -fenntartható és versenyképes - tudásalapú gazdaság és társadalom fejl dését A 2020-ig szóló hosszú távú cél nem más, mint a jöv képb l fakadó központi célnak a tömör megnevezése. A tudásalapú információs társadalom régió fogalma összefoglalóan az jelenti, hogy Nyugat-Dunántúl elkötelezi magát a regionális tudásalapú gazdaság és társadalom kiépítése mellett, amely egyrészt a régiót versenyképessé teszi Európában és Magyarországon, másrészt a régió lakosságának új életmin ségét teremtheti meg. A tudásalapú információs társadalom régió stratégia egyaránt tartalmazza (a) az evidens, (b) a nem evidens, avagy hosszú- és középtávú, valamint a rövid távú stratégiai célt. Ez a célválasztás nem csak azt fogalmazza meg, hogy Nyugat-Dunántúl mint minden magyar régió a kormányzati MITS alapján regionális információs társadalommá kíván válni, hanem azt a regionális felismerést is, hogy Magyarországon ez a régió központi (és kiemelt) hosszú távú céljának választja a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztését. Magyarország hét (vagy legalább is hat) régiója közül Nyugat-Dunántúlnak van a legtöbb esélye arra, minden jelenlegi hátránya és nehézsége ellenére is, hogy a tízes évek elejére i2010 mintarégióvá válhasson. Az RFK szerint pillanatnyilag Nyugat-Dunántúl régió jöv képének központi eleme: a zöld-régió stratégia. (Ez önmagában is kevés hosszú távú célnak, hiszen ezt minimum tágítani kellene a fenntartható fejl dés régióvá.) Ugyanakkor az NYD RITS alapján azt javasoljuk az NYD RFT-nek, hogy az RFK véglegesítésekor Nyugat-Dunántúl régió általános hosszú távú céljának két lisszaboni célcsoportot vegyen, ami például így hangozhat, hogy fenntartható és tudásközpontú régió. Átfogó célok A hosszú távú cél alapján fogalmazzuk meg Nyugat-Dunántúl átfogó céljait (avagy 2013-ig szóló a MITS fogalmai szerint - a beavatkozási területeket.) Az átfogó célok az RFK-ban stratégiai célokként szerepelnek. A lehetséges átfogó célok közül ötöt választotak ki: versenyképes, intelligens társadalom, tudás, e-demokrácia és e-régió. A választást mindenekel tt az motiválta, hogy egy régióban átfogó cél nem lehet kevesebb, mint a versenyképes gazdaság (ami nem egyszer en a tudásalapú gazdaság), az intelligens társadalom (ami nem egyszer en a hátrányos térségek felzárkóztatása), a tudás teremtés és közvetítés (ami nem egyszer en az oktatás és távoktatás), végül az e-régió (ami nem egyszer en informatikai vagy technológia). 7

8 2. Átfogó célok (beavatkozási területek) 2013-ig A. B. C. D. E. Versenyképes régió létrehozása Intelligens társadalom régió Tudásrégió létrejötte e-demokrácia régió kialakulása e-régió megszületése kifejlesztése Az öt átfogó cél természetesen egymásra épül, egymást kiegészíti, és együttesen teszi lehet vé a regionális információs társadalom tudatos létrehozását. Versenyképes régió A versenyképes régió azt a célt jelenti, hogy Nyugat-Dunántúl egyrészt er síti a versenyképes innovatív regionális bels piacot, másrészt jobban integrálódik az európai (és globális) IKT 1 iparba, vagy tágabban a tudásalapú gazdaságba. Versenyképességét tehát els sorban az információs, elektronikus kommunikációs és audiovizuális (termékek, szolgáltatások, tartalmak) piacának er sítésével akarja elérni, ami egyúttal arra a felismerésre épül, hogy az IKT gazdasági növekedéshez való hozzájárulásában a K+F tevékenység játszik kulcsszerepet. (Megjegyzés: az IKT-ipar egyúttal a régió teljes iparának további modernizálását is ösztönözheti.) Intelligens társadalom régió Az intelligens társadalom régió célként azt foglalja össze, hogy Nyugat-Dunántúl tudatosan építse be a tudásalapú gazdaság el nyeit a regionális társadalomba, mert a közszolgáltatások és tágabban az életmin ség javítása csak így érhet el. Ez a cél azt összesíti, hogy az innovatív és tudásalapú gazdaság fejlesztésével intenzív társadalomfejlesztés induljon el. Ez azonban nem csak az id s korosztályok és a hátrányos helyzet ek számára ígér új lehet ségeket és kedvezményeket, hanem a lokális társadalom egészének. (Nyugat Dunántúl éppen abban lehetne az egyik mintarégió, hogy a gazdaság fejlesztés hatásait magas szinten aknázza ki a térségi társadalom életmin ségének javítása érdekében.) Tudásrégió A tudásrégió átfogó cél azért emeltük ki, mert a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtéséhez els sorban tudás, avagy tartalom szükséges, mindenekel tt új tudás teremtése és egyúttal elérhet vé tétele, ami egyébként az innovációs kapacitás növelésének is feltétele, másodsorban pedig tudásközvetítés a cél, avagy minden tudás/tartalom elérhet vé tétele és a tudásközvetít intézményeken keresztül kiemelten távoktatás keretében - való oktatása. (Megjegyzés: a tudástermelés és közvetítés egyúttal a regionális tudásipar 1 Információs és kommunikációs technológia ipari szektora 8

9 kibontakozását hozza magával, amely szükségképpen tágabb és a régiónak olykor több el nyöket ígér - gazdasági terület, mint az IKT-iparág.) e-demokrácia régió Az e-demokrácia régió önálló célként való kiemelése azt a felismerést jelzi, hogy a regionális információs társadalom fejlesztésében a következ tíz évben minden bizonnyal központi feladat nem egyszer en az e-önkormányzás és az e-közigazgatás, hanem ennek megvalósítása révén is az e-demokrácia megteremtése. Nyugat-Dunántúlnak minden esélye (és jórészt) számos lehet sége lesz arra, hogy ra a régió minden településén és közigazgatás szintjén elérje az e-közigazgatás teljes kör bevezetését. e-régió A célrendszerben nem véletlenül, de nem is visszamin sítésként tettük a sor végére az e- Régió átfogó célt. Ezért az infrastruktúra beavatkozási terület helyett tágabb átfogó célt, az információs társadalom fejlesztésének átfogó elektronikus (és digitális) technológiai feltételeit, aktuálisan mindenekel tt a szélessávú lefedettséget és a szélessáv széleskör elterjesztését jelöltük meg. Nyugat-Dunántúl számára sincs tehát más alternatíva, mint az, hogy a következ tíz évben behozza informatikai-technológiai lemaradását az európai unió átlagos fejlettségéhez képest. NYD RITS prioritások (f irányok) A felsorolt átfogó célok közül kiválasztották azokat a fontosabb prioritásokat, amelyek a regionális információs társadalommá válás tíz-tizenöt éves folyamatában a legels cselekvésre váltható célcsoportokat jelöli meg. Az öt átfogó cél mindegyikében kiválasztottunk egy-egy központi elemet, amelyet aztán a részprioritásokban konkretizálunk. 3. Prioritások (f irányok) A. B. C. D. E. Tudásvezérelte Tudásvezérelte Versenyképes tudásfejlesztés e- önkormányzat, Regionális hozzáférés (és versenyképes versenyképes és e-közigazgatás, hozzájutás) az regionális gazdaság er sítése társadalom építése tudásközvetítés fejlesztése e-választás elterjesztése e-polgárság er sítéséért A versenyképes régió átfogó célból a tudásvezérelte (és egyben versenyképes) gazdaság er sítését, az intelligens társadalom régió célcsoportból a szintén tudásvezérelte (és egyben versenyképes társadalom építését, a tudás régió kiemelt célból a versenyképes tudásfejlesztést és tudásközvetítés fejlesztést, az e-demokrácia átfogó tervb l érthet en az e- önkormányzás és e-közigazgatás, valamint az e-választás elterjesztését és végül az-régióból, az utolsó átfogó célból a regionális hozzáférés és részben hozzájutás er sítését. A versenyképes jelz t nem azért preferáltuk, mert ez ma divat, nem csak azért, mert ez 9

10 szempontként szerepel az európai és a magyar tervezési dokumentumokban, hanem f ként amiatt, hogy Nyugat-Dunántúl fenntartható fejl dése tényleg csak a versenyképesség er sítésével érhet el. A fennt felvázolt NYD-RITS negyedik prioritásban (az e-önkormányzás-közigazgatás prioritásból) négy elemcsoport került kiemelésre: e-önkormányzás és közigazgatás, e- választás, RITS döntéshozatal, RITS-monitoring és a regionális e-közigazgatás. e-önkormányzat, e-közigazgatás, e-választás elterjesztése D. 1. D. 2. D. 3. D. 4. D. 5. e- e-választási Regionális e- NYD-RITS e- NYD RITS e- Önkormányzat, rendszer közigazgatás döntéshozatali, monitoring települési és térségi e- közigazgatás, és ehhez korszer kiépítése, fejlesztése el készítése döntés végrehajtási rendszer létrehozása rendszer létrehozása szolgáltatások Mit l és mennyire terjedhet el 2013-ig az e-önkormányzat, az e-közigazgatás és az e- választás? Ha a régió minden településén és közigazgatási szintjén bevezetik az e-önkormányzást és e- közigazgatást. Ha minden alapvet közszolgáltatás teljesen igénybe vehet online módon. Ha a hatóságok hetven százaléka használ nyílt forrású szoftvereket. ) Ha f ként a számítógépként is m köd mobiltelefonok jóvoltából elterjed a mobil e-közigazgatás is. Ha minden településnek és önkormányzati intézmények portálja/honlapja van. (Nyugat- Dunántúlon 2003 végén az intézmények 27 százalékának volt honlapja.) Ha a lakosok negyven százaléka használja az Internetet a hatóságokkal való kapcsolatfelvételre, (bontás a célok szerint: információszerzés, formanyomtatványok megszerzése, kitöltött nyomtatványok visszaküldése Ha a vállalkozások hetven százaléka használja az Internetet a hatóságokkal való kapcsolatfelvételre, (bontás a célok szerint: információszerzés, formanyomtatványok megszerzése, kitöltött nyomtatványok visszaküldése). Ha a 2010-ben megyénként legalább egy-egy kistérségben modellkísérlet keretében kipróbálják az e- népszavazást és az e-választási rendszert. A Nyugat-Dunántúli régiót vizsgálva, de országos viszonylatban is elmondható, hogy a különböz méret települések informatikai felkészültsége között jelent s eltérések mutathatók ki. A felkészültebb önkormányzatok sem rendelkeznek az e-önkormányzatiság minden szükséges kellékeivel. A városok Internetes felületén többnyire a hozzá tartozó önkormányzati szervekr l szóló információkat, valamint az ügyfélfogadással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat találhatjuk. A kulturális és egyéb rendezvények programjairól 10

11 való tájékoztatás a honlapot üzemeltet önkormányzatok csak kisebb részét jellemzi, míg a kifejezetten önkormányzati szolgáltatások csak minimális mértékben találhatóak meg. Ezek a szolgáltatások jellemz en egyes ügymenetek leírására, bizonyos rlapok letöltésére, elvétve ezek online benyújtására adnak lehet séget. Az e-közigazgatás fejlesztésének egyik lehetséges módja több témában e-közigazgatási minta-rendszer létrehozása, és az önkormányzatokkal együttm ködve ezeknek a már gyakorlatban is jól m köd rendszereknek a továbbadása. A cél tehát egy szolgáltató közigazgatás kialakítása, ami a tekintélyelv, a hatalom küls ségein és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe, egy állampolgár központú, nyílt szerepfelfogású közigazgatást állít, amelyben mind az önkormányzat, mind a különböz hivatalok szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak. A program konkrét célja a közigazgatási szervezetek, ezen belül az önkormányzatok munkájának digitalizálása egységes szempontrendszer szerint. Az e-közigazgatás kialakítása, a szolgáltatóvá alakítás nemcsak az önkormányzatokat, hanem a régió egész közigazgatását érinti. Az e-közigazgatás megteremtésével egy technológiai korszakváltás következik be, ami az elektronikus eszközök alkalmazásával lehet vé teszi a közigazgatási munka min ségi megváltoztatását. Szervezett folyamatok automatizálását szolgáló számítástechnikai és kommunikációs hardver és szoftverrendszerek, kialakítására kerül sor. Az áttérés feltételrendszerének kialakításánál két fontos szempontot kellett figyelembe vennünk. Egyrészt a szolgáltató közigazgatás kialakítását, másrészt az ezt kiszolgáló információ és kommunikáció technológia alkalmazásának b vítését. A mintaprojekt megvalósításával csökkentjük a települések közti szakadékot, a munka során szerzett tapasztalatok alapján a régió, a megye a többi kistérség településein már hatékonyabban elvégezhet k a fejlesztések. A regionális informatikai fejlesztési program e-közigazgatás alprogramjában az alábbi részcélok találhatók: Az általános cél a szolgáltató közigazgatás kialakítása, ami a tekintélyelv, a hatalom küls ségein és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe, egy állampolgár központú, nyílt szerepfelfogású e-közigazgatást állít, amelyben mind az önkormányzat, mind a különböz hivatalok szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak. A program konkrét célja a közigazgatási szervezetek, ezen belül az önkormányzatok munkájának digitalizálása egységes szempontrendszer szerint. Kiemelten fontos célok a szélessávú infrastruktúra hálózat kialakítása régióban, a közigazgatás információinak hozzáférhet vé tétele az informatika (különösen az internet és a mobil internet) segítségével is és olyan nyílt rendszerek kialakítása, melyek által ezek az információk a lakosság széles rétege számára nem csupán hozzáférhet vé válnak, hanem az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások beiktatásával, megvalósulhat az e-közigazgatás a szolgáltató állam, - önkormányzat, -közigazgatás programja. A szolgáltató önkormányzás célja, a helyi igények kielégítése, a lakosság igényei alapján, a lakosság széles rétegeinek a bevonásával kialakítva az önkormányzat m ködését. Olyan önkormányzás kialakítása, ahol partnerként kezelik a lakosságot, nem paternalista módon irányítják, és nem hatalmi pozícióból tekintenek a polgárokra. A döntéshozók az 11

12 önkormányzatok szabályrendszerét úgy alakítják, hogy megvalósulhasson a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás, megteremtsék a lakosság komfortérzetét, a települések gazdasági-, kulturális- oktatási, egészségügyi felemelkedésének lehet ségét, kialakítsák az önkormányzatiság megteremtését biztosító szervezeteket és intézményeket, megteremtve ezzel a települések érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, a döntések egységes elvek szerinti el készítését. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó legutóbbi uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" az EU a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szerepl inek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére és azok Interneten keresztül történ igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Négy fejlettségi szintet különböztet meg: 1. szint: információ - on-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról 2. szint: egyirányú interaktivitás - nyomtatványok, rlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehet sége. 3. szint: kétirányú interaktivitás - nyomtatványok, rlapok, adatlapok on-line úton történ kitöltése, beleértve a hitelesítést. 4. szint: ügyintézés - a tejes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. Az ajánlásban szerepl közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik els sorban az önkormányzatokat: 1. Az állampolgárok vonatkozásában személyi okmányok (útlevél, vezet i engedély) gépkocsi regisztráció, súlyadó-fizetés építési engedélyezés hatósági igazolások (születési, házassági stb. anyakönyvi kivonatok) lakcímváltozás bejelentése szociális juttatások, támogatás fizetése helyi adózás egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás az egyes intézményekben elérhet szolgáltatásokról, bejelentkezés stb.) 2. Az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában cégalapítás bejelentése ipar zési adó engedélyek stb. A közbeszerzési törvény változásával, valamint a csatlakozás önkormányzati oldalát áttekintve megállapítható, hogy a gazdálkodás korszer sítése, a beszerzések átalakítása informatikai támogatást ( e alapú rendszerek) fog igényelni, melyeknek illeszkedniük kell az uniós pénzalapokból történ támogatásokhoz, továbbá a monitoring rendszerek m ködéséhez. Az informatikai fejlesztések általi befogadás kapcsán tervezett intézkedések f eleme, egy az i2010 IKT a befogadásért program tevékenységeivel összecseng, év során kidolgozandó EU szint cselekvési terv, amely a befogadó elektronikus kormányzati 12

13 célkit zéseket foglalja össze. Emellett 2006 és 2007 folyamán a tagállamok - az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network, EPAN) révén - kölcsönösen megosztják egymással az olyan politikák kialakítása terén szerzett tapasztalataikat, amelyek kialakításuknál fogva befogadó jelleg ek (pl. az állampolgárközpontú szolgáltatásnyújtás és a többcsatornás architektúrák alkalmazása). Az intézkedéseket és azok alapján kijelölt politikai célkit zéseket összevetve kijelenthetjük, hogy az informatikai tevékenység a befogadás megvalósításához csak a kezdeti lépéseket jelenti, azonban sok olyan az e-kormányzat szakterülete által lefedett további kutatási, szabályozási, folyamatszervezési, racionalizációs, képzési és kommunikációs tevékenységre van szükség, amelyek összessége vezet el az alábbi célkit zések megvalósulásához re minden állampolgár - beleértve a hátrányos szociális helyzetben él ket - az elektronikus kormányzás kedvezményezettjeivé válik re az európai közigazgatási rendszerek az IKT innovatív felhasználása segítségével és a lakosság bizalmának növekedésével, az elektronikus kormányzat el nyei növekv tudatosításával és az összes felhasználó készségeinek javításával és támogatásukkal hozzáférhet bbé teszik a nyilvános információkat és közszolgáltatásokat. Az EU által definiált 20 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a magyar közigazgatásban 27 szolgáltatással fedhet le, melynek magyarázata, hogy az EU dokumentuma közösségi szolgáltatásokról (közszolgáltatásokról), és nem közigazgatási ügyekr l szól. A szolgáltatások definiálása során nem a tartalom, illetve a szolgáltató, hanem a szolgáltatások alanya a rendezési szempont. Ezek Magyarországon is a legkeresettebbek közé tartoznak, ezért a Közigazgatási Eljárási törvény (Ket) végrehajtásához kapcsolódóan a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának keretében e szolgáltatások nálunk is kiemelt prioritást kaptak. Állampolgárok számra nyújtott szolgáltatások 1 Jövedelemadó bevallás, értesítés a kivetett adóról 2/a Álláskeresés interneten keresztül az ÁFSZ állásajánlataiban 2/b Állásbejelentés interneten keresztül az ÁFSZ állásadatbázisába 3/a Munkanélküli járadék igénylése 3/b Munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése 3/c Kötelez egészségbiztosítás ellátásai 3/d Tanulói ösztöndíj megpályázása 4/a Útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés 4/b Gépjárm vezet i engedély ügyintézés, illet leg vezetési jogosultság megszerzése 5 Járm vek nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés, járm igazgatás (új, használt és importált gépjárm vek forgalomba helyezése, m szaki vizsgáztatása, járm igazgatási ügyek) 6 Építési engedély iránti kérelem 7 Rend rségi on-line bejelentések, feljelentések 13

14 8 Közkönyvtári katalógusok hozzáférhet sége, keresési lehet ségek elérése 1954-ig visszamen leg 9/a Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás 9/b Házassági anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás 10 Felvételi jelentkezés (középiskolákba, fels oktatási intézményekbe) 11 Lakcímváltozás bejelentése (lakcímigazolvány pótlás, csere) 12 Egészségüggyel összefügg szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhet ségér l, kórházi bejelentkezések) Vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások 1/a Munkavállalók és foglalkoztatók számára nyújtott szolgáltatások (munkáltatók bejelentési kötelezettségének el segítése, munkavállalók számára betekintési lehet ség a róluk benyújtott információkba) 1/b Munkáltatók bejelentése nyugdíjbiztosítási adatokról 2 Társasági adó bevallás, értesítés 3 ÁFA: bevallás, értesítés 4 Korlátolt felel sség társaságok és részvénytársaságok bejegyzése, változásbejegyzése 5 Adatközlés a statisztikai hivataloknak 6 Vámáru-nyilatkozatok benyújtása, kezelése 7 Környezetvédelemmel összefügg engedélyek szerzése 8 Közbeszerzési eljárás A Ket. Elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályait vizsgálva összességében megállapíthatjuk, hogy a Ket. modern és szinte mindenre kiterjed szabályozást valósít meg az általános hatósági eljárások elektronizálása területén. A Ket.-ben foglalt kivételek és korlátozások a jelenlegi helyzetben logikailag vagy technikailag indokolhatóak. Utóbbi esetben természetesen elvárás a korlátozások miel bbi feloldása. A jelzett nehézségek ellenére is a megalkotott szabályok komoly haladást jelentenek. A Ket. legfontosabb vívmányának az a tény tekinthet, hogy az elektronikus eljárást egyenrangú eljárásként rendeli szabályozni a hagyományos, papír alapú eljárással. Az ilyen eljáráshoz jogkövetkezmények tehát mindenben azonosak a régi Áe. szerinti eljárásokéval. A korábbi szabályozásban ugyan lehet vé tették már az elektronikus eljárást, azonban erre általános szabályként nem került sor, hanem csak egyes ágazatok tekintetében, miniszteri rendeletekkel lehetett az elektronikus útra is kiterjeszteni a szabályozást. A Ket. részleteiben is átgondolt, összefügg szabályozást ad, annál is inkább, ha a végrehajtási rendeletek által adott hátteret is a kép részének tekintjük. A jogszabályok összességében tartalmazzák a legfontosabb garanciális szabályokat, az ügyfelek alapvet jogainak sértetlenségét. Az egyik leglényegesebb és legkényesebb területen például, (adatvédelem) a célhoz kötöttség követelményének megfelel en került szabályozásra a kezelt adatok felhasználásának jogi keretrendszere, amely szabályok szerint az azonosításon túlmen en kizárólag viszontazonosításra használhatóak fel a fenti adatok. 14

15 A Ket. és annak végrehajtási rendeletei megfelel háttérszabályozást biztosítanak a hatósági ügyintézés elektronizációjához. A már m köd és érvényesül szabályozást ki lehetne terjeszteni más jogi területekre is, ezzel egységesítve a jelenleg széttagolt és egymásnak sokszor ellentmondó, vagy éppen nem kompatibilis technikai és jogszabályi megoldásokat. Az elektronikus ügyintézés fogalma különböz képpen közelíthet meg. Egyrészt az elektronikus ügyintézés keretébe sorolhatók azok az alkalmazások, amelyek az önkormányzaton belül egy vagy több számítógépen használva támogatják az állampolgári ügyintézést, másrészt azok a szolgáltatások, amelyek az interneten keresztül érhet k el. Az interneten keresztül elérhet elektronikus szolgáltatások különböz szinten valósulhatnak meg: az ügyintézéshez kapcsolódó információk, tájékoztatások nyújtásától kezdve a formanyomtatványok elérésén, illetve azok elektronikus visszaküldési lehet ségén keresztül a teljes mértékben elektronikus úton lezajló ügyintézésig, melynek során a hivatal is elektronikus úton küldi meg az állampolgár számára szükséges dokumentumokat. Az interneten keresztül nyújtandó elektronikus szolgáltatások szintjét behatárolja az önkormányzat által használt internet-szolgáltatás min sége. Már a 2., de leginkább a 3. szint szolgáltatások csak szélessávú internet-elérés esetében nyújtják a megfelel min séget. Az elektronikus ügyintézés helyzetének meghatározásához a fentiek figyelembe vételével az alábbi tényez k vizsgálata szükséges, amelyek a helyzetértékelést, valamint a továbblépés lehetséges irányait meghatározzák: Az önkormányzatok a számítógépes ellátottsága; az internet ellátottság mértéke és min sége; az ügyintézést támogató bels informatikai alkalmazások helyzete; honlap megléte; a honlapon nyújtott ügyintézést támogató szolgáltatások mennyisége és szintje. Az önkormányzatok által ellátott feladatok informatikai támogatottsági szintje (back-office) az állampolgárok számára nyújtott elektronikus szolgáltatások egyik meghatározója. A backoffice rendszerek léte, azok bels alkalmazása a szolgáltatásoknak az állampolgárok felé 3. szinten történ megnyitását teszi lehet vé a honlapon nyújtott szolgáltatás és a bels rendszer összekapcsolása révén. Az Elektronikus Kormányzati Központ egy korábbi felmérése alapján a számítógéppel rendelkez önkormányzatok bels m ködését támogató leggyakrabban igénybevett informatikai alkalmazások közé az adóügyek (73%) és a vagyonnyilvántartás (68%) tartozik. Érdekességként említhet meg, hogy ezeken a területeken nincs jelent s tolódás a nagy önkormányzatok, illetve a nagyközségek és községek számítógéppel rendelkez önkormányzatai használati arányai között. 15

16 A gyakran használt alkalmazások közé tartoznak az iktatórendszerek (41%), személyzeti ügyek (36%), a szociális igazgatáshoz kapcsolódó feladatok (30%), a gazdasági ügyek intézése (29%). A gyakran használt alkalmazásokat a megyei jogú városok és a városok önkormányzatainál nagyobb arányban használják, az iktatásnál ez az arány a fenti önkormányzatoknál 100, illetve 95%, a nagyközségeknél 82%, míg a községekben 30% körüli. Hasonló összefüggés figyelhet meg az önkormányzat mérete és a többi gyakran használt alkalmazás használata között is. Gyengébbnek nevezhet a helyzet az elektronikus ügyintézés szempontjából az igazgatási és hatósági ügyek informatikai támogatottsága esetében, ez mindössze 13%, és csak 3% tervezi ilyen jelleg alkalmazás bevezetését. Az EU által a leggyakrabban igénybevett szolgáltatások közé sorolt építéshatósági ügyek esetében ez az arány pedig mindössze 7%, és 2% tervezi ilyen alkalmazás bevezetését. Az önkormányzati m ködési területek informatikával legkevésbé támogatott részei: az ipari és kereskedelmi igazgatás (4%), a lakásügyek intézése, az egészségügyi igazgatás, a szabálysértések kezelése (3-3%). Ennél is kisebb a közterület felügyelet, a m vel dési, oktatási, sport és ifjúsági területek kezelése, a beruházások, közbeszerzések intézése, a környezetvédelmi és közlekedési ügyek a számítógépet használó önkormányzatok mindössze 0-1%-a használ ezek kezeléséhez valamilyen szoftvert. A számítógéppel rendelkez önkormányzatok 59%-a rendelkezik saját honlappal (az internet hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 61%-a, míg az összes önkormányzat 57%-a), ami összesen 1800 önkormányzati honlapot jelent. A honlapellátottság a városok és a nagy önkormányzatok körében gyakorlatilag 100%-os, míg a számítógéppel rendelkez nagyközségek 76%-ának, a községek 53%-ának van web-oldala. A legtöbb honlappal rendelkez önkormányzat Közép-Magyarországon (78%), míg a legkevesebb Nyugat-Dunántúlon (50%), Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon (55%) található. A honlapokon leggyakrabban az ügyfélfogadással és az önkormányzati szervekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók (82-82%) érhet k el. Túlnyomó többségük szerepelteti a kulturális és egyéb rendezvények programjáról való tájékoztatást, valamint a turisztikai lehet ségeket (75-76%). A honlappal rendelkez önkormányzatok 68%-ánál találhatunk információt a település oktatási, és 64%-ánál az egészségügyi intézményekr l. A települési programokról (például övezet-átsorolások, fejlesztések) a honlapok 66%-a, a teleülésen található vállalkozásokról 51%, az önkormányzati rendeletekr l, szabályokról 50% ad információt. Jóval kisebb arányban találhatók meg az éppen aktuális pályázatok (26%) és közbeszerzések (15%), illetve csekély hányadukon álláslehet ségek (7%). A fentiek közül említést érdemel, hogy az önkormányzati rendeletekr l, szabályokról szóló tájékoztatás az információszabadságról szóló törvény, míg a közbeszerzésekr l szóló tájékoztatás az üvegzseb törvény alapján kötelez. Bár az említett törvények nem írják el, 16

17 hogy a közzétételi kötelezettségeket kötelez en az internetes honlapon kell teljesíteni, a honlappal egyébként rendelkez önkormányzatok esetében ez elvárás szintjére emelhet. Az elektronikus ügyintézéshez lazábban kapcsolható, de mindenképpen említést érdeml szolgáltatásnak tekinthet a polgármester, illetve a jegyz honlapon keresztül történ elérhet sége (28%), a lakossági javaslatok összegy jtésére szolgáló online fórumok (22%), a konkrét önkormányzati tervekkel, intézkedésekkel kapcsolatos online lakossági véleményezés (13%), amelyek az e-demokrácia er sítésére hivatottak. Online ügyfélszolgálat a honlapok 4%-ánál m ködik. Figyelemre méltó jelenség, hogy a honlapon keresztüli különböz kapcsolatfelvételekre a városi és a nagy önkormányzati honlapok kétszer akkora hányadánál van lehet ség, mint az országos átlag. 3. Az intézmény víziója Az ÁROP 1.A.2/A-2008 projekt keretében futó szervezetfejlesztési részprojekt keretében megfogalmazásra került az önkormányzat célja, miszerint a cél a döntési mechanizmus korszer sítésével, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javításával és a partnerség er sítésével segíteni a szervezeti kultúra elterjesztését, a stratégiai menedzsment megvalósítását, a jó gazda hozzáállás népszer sítését és a költséghatékonyság megteremtését. A stratégiai tervezés valamint a projekt szemlélet bevezetése is a fejlesztési célok része volt, ennek érdekében több kompetencia javító képzés is megszervezésre került. Fontos cél továbbá a lakosság tájékoztatása, a döntéshozatal nyilvánosságra hozatala; továbbá jól köd, stabil informatikai megoldások a hatékony ügymenet és az információáramlás érdekében szintén. Ennek érdekében kerültek kialakításra a projekten belüli szervezetfejlesztés f bb területei: 1. Döntési mechanizmus korszer sítése - A hivatali szervezetének átalakítása az ügyintézési id csökkentése, vagy más az ügyintézés eredményességét segít mutató javítása érdekében - ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl.. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása..) - rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszer sítése, átalakítása - a hivatal bels szervezetei egységei közötti együttm ködés javítása - a hivatal m ködését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mér mutatószámok bevezetése - a projekt szemlélet meger sítése 2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása - pénzügyi és gazdálkodási felel sségvállalás szabályozása - stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása 17

18 - a költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata - pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellen rzés javítása 3. A partnerség er sítése - szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tétele - a civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa Az els fels vezet i Jegyz vel, Alpolgármesterrel - folytatott egyeztetés után, az alábbi elvárások fogalmazódtak meg: - A Hivatal m ködésének, folyamatainak átvilágítása, objektív helyzetkép - A felel sségi körök, munkakörök legyenek újradefiniálva - A Hivatal a lakosság igényeit szondázza meg a projekt segítségével - A munkatársak, különböz csoportok hatékonysága javuljon, legyen nagyobb az összetartás - Az együttm ködés fejlesztése során kerüljön sor csapatépítésre. Az ezzel koherenciában lév, az ÁROP projekt keretében vállalt indikátorok: - a Hivatalban dolgozók teljes kör bevonása a fejlesztési projektekbe - 5 db szervezeten belüli eljárásrend legyen felülvizsgálva, melyb l 3 kerül átalakításra, korszer sítésre - 2 partner intézmény bevonása történjen meg - támogató informatikai alkalmazások bevezetése A munkatársak által megfogalmazott, az ÁROP projekt keretében teljesítend célok: Pályázatok, projektek, beruházások, fejlesztések Pályázatokon való aktív részvétel Beruházások Településfejlesztés A fürd fejlesztése A város fejlesztése Vonzer növelése Turizmus fejlesztése Pályázatok sikere; Településfejlesztés; idegenforgalom, turizmus fejlesztése Kistérségi együttm ködés fejlesztése Településfejlesztés fontossági sorrendben, ütemezése, Idegenforgalom széles kör b vítése Településfejlesztés, infrastruktúra, térségközponti szerep er sítése A fürd fejlesztése Beruházások megvalósítása 18

19 Beruházások A lehet ségekhez mérten tudjon beruházni Megbízható, jó m köd Hivatal Határid ben elvégzett munka, kit min ségben Határid re elvégzett feladatok A közintézmények ellátásának biztosítása Pontos sikeres hivatali munka A város jó irányítása A hivatal m ködésének biztosítása, az elnyert pályázatok megvalósítása A város és intézményeink megfelel üzemeltetése Az önkormányzat a m ködését és üzemelését a jöv évben is el tudja látni A sikeresen elnyert pályázatokat megvalósítása Elindult/induló beruházások pontos bonyolítása, kivitelezése KV-ben meghatározott beruházások (iskola, bölcsöde...) megvalósítása A megkezdett beruházások és fejlesztések megvalósítása Min ségi munka Együttm ködés Ügyfél orientáltság Hatékony, ügyfélbarát munkavégzés Ügyintézés gyorsabb, hatékonyabb megvalósítása Ügyfelek minél hatékonyabb kiszolgálása Szolgáltatások b vítése, min ség fejlesztése lakosság számára Az ide látogató fürd vendégek maximális kiszolgálása Pénzügyi stabilitás Költségvetésben elfogadottak következetes meg-és betartása Költségtakarékosság Költségvetésen "belül" maradni Eredményes gazdálkodás Költségtakarékosság A munkatársak által megfogalmazott célok közül egyértelm en kirajzolódik, hogy az eredmények, meglév projektek, beruházások sikeres megvalósításán túl kiemelt fontosságú a település és a fürd fejlesztése, melynek fontos eszköze a pályázati források hatékony felhasználása. Hangsúlyosan megjelent célként a megbízhatóság, a magas min ség feladatellátás, szolgáltatásbiztosítás mind a lakosság, a vendégek és az intézmények részére. Az ügyfélbarát ügyintézés és a pénzügyi stabilitás konkrétan is megjelentek a válaszokban, ezt kell a stratégia alapján jöv ben kialakított informatikai rendszernek kiszolgálniuk. A jöv képben foglalt célok megvalósításához a projekt keretében az alábbi tevékenységek kerültek megtervezésre: Térinformatikai rendszer fejlesztése Elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szoftverbeszerzés 19

20 Költségvetés hatékony készítéséhez szaktanácsadás igénybevétele Környezetbarát közbeszerzési gyakorlat bevezetéséhez módosított szabályzat elkészítése Vezet i ellen rzés és teljesítményértékelés Lakossági és vállalkozói igényfelmérés az ügyfélszolgálati tevékenységek színvonalával, hiányzó, fejlesztend elemekkel kapcsolatosan Informatikai stratégia készítése Esélyegyenl ségi és fenntarthatósági stratégia Szervezetfejlesztési képzés Ügyfélszolgálati képzés Ügyfélszolgálati munkatársak idegen nyelvi képzése A hivatal által megfogalmazott célok közül egyértelm en kirajzolódik, hogy az eredmények, meglév projektek sikeres megvalósításán túl kiemelt fontosságú a település fejlesztése, melynek fontos eszköze a pályázati források hatékony felhasználása. A Hivatalon belül a min ségbiztosítás, pénzügyi stabilizálódás, valamint az ügyfélbarát ügyintézés kapott hangsúlyt, így az informatikai fejlesztések tervezésénél is ezekre a területekre kell koncentrálni. A szervezetfejlesztési igényekb l kiindulva megfogalmazható a Hivatal informatikájának jöv képe, s megfogalmazásra kerülhetnek az informatikai infrastruktúrával, folyamatokkal, informatikai kultúrával és informatikai szervezettel kapcsolatos elképzelések. A vízió elemei: Korszer ügyintézés, a korábbi id szak hatékonyságának és gyorsaságának növelése az informatikában rejl lehet ségek teljesebb kihasználásával, Megalapozottabb döntések a vezet k és a testület részér l, települési és térségi szinten az informatikai támogatás eredményeként, Tájékozott ügyfelek és partnerek, a társadalmi és területi esélyegyenl ség az információkhoz való hozzáférésben. Jöv kép: Zalakaros, a lakosság és az ügyfelek igényeit kiszolgáló Önkormányzat Stratégiai célok: Korszer ügyintézés, a korábbi id szak hatékonyságának és gyorsaságának növelése az informatikában rejl lehet ségek teljesebb kihasználásával Megalapozottabb döntések a vezet k és a testület részér l, települési és térségi szinten az informatikai támogatás eredményeként Tájékozott ügyfelek és partnerek, a társadalmi és területi esélyegyenl ség az információkhoz való hozzáférésben 20

21 Prioritások/intézkedése k: Az IKT széles kör alkalmazása Korszer elektronikus ügyintézés alkalmazása Nyilvános hozzáférési helyek biztosítás A város önkormányzati honlapjának továbbfejlesztése, a frissítések gyakoriságának növelése A képvisel testület és a hivatali vezet k döntéseit segít IKT rendszer A tervezést és az adatszolgáltatásokat segít térképi alapú információs rendszer kialakítása és ködtetése 4. Kapcsolódás a Nyugat-dunántúli regionális önkormányzati ASP központhoz 5. A Polgármesteri Hivatalon belüli szervezeti egységek és az intézményeik közötti elektronikus információ- áramlás megteremtése Elektronikus ügyintézési Informatikai alkalmazás portfolió vítése Kompetencia fejleszt képzések az önkormányzati dolgozók körében Új ügyiratforgalmi és szakági rendszerek bevezetése az ASP központhoz kapcsolódóan Nyilvános hozzáférési pontok, hot-spotok, közösségi terek létrehozása és hasznosítása a városban Korszer e- önkormányzati portál és kapcsolódó szerkeszt ségi rendszer kialakítása hasznos információk közzététele, megosztása, további ügyintézési szintek elérhet vé tétele a lakosság számára Az elektronikus ügyintézés bevezetésének el készítése több területen és magasabb szinten, távolról is elérhet en Ehhez a célrendszerhez kapcsolódóan az e-önkormányzati információs rendszer kialakítása rengeteg nehézséggel és feladattal jár, ennek érdekében fontos a fels vezet i elkötelezettség egyértelm biztosítása a teljes id szak alatt, az informatika valós helyének és szerepének elhelyezése a hivatalba, a hivatali dolgozók megfelel ösztönzése és bevonása a sikeres megvalósítás érdekében. Kiemelt cél az önkormányzati, hivatali folyamatok korszer sítése, amely a bels és a szervezetek közötti folyamatoknak ilyen átalakításával biztosítja a tevékenységek, és azon keresztül a szervezetek hatékonyságának növekedését, végs soron a 21