ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Átírás

1 Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2010.(VI.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartás helyi szabályairól 2010.

2 Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Héhalom község Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A... valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET A rendelet célja, hatálya, értelmező rendelkezések 1.. A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdek, valamint a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és hatósági előírások összhangját és meghatározza az állatok tartásának helyi szabályait. 2.. (1). A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megállapított kivételekkel - Héhalom község közigazgatási területén minden természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet által folytatott állattartásra kiterjed. (2). A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erők, rendészeti szervek, egészségügyi, állategészségügyi intézményekben folytatott állattartásra, különleges célra kiképzett állatokra, bemutatásra szolgáló, valamint állatkerti vagy mutatványos célból tartott állatokra, állattenyésztő telepek területén folytatott állattartásra, vadon élő állatokra, védett és veszélyes állatokra. (3). E rendelet alapján az önkormányzati hatósági jogkör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. 3.. E rendelet alkalmazásában: a.) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására ( pl. hús, tej, tojás, gyapjú ), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletetek kielégítése vagy feldolgozása céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása. állattartó: az állat tulajdonosa, illetve az aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, aki vele rendelkezni jogosul. b.) nagytestű haszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly, strucc. c.) kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske d.) egyéb kis haszonállat: baromfi, húsgalamb. e) prémes állat: nyúl, nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény, csincsilla, hermelin f.) méhek g.) haszonállat: a továbbiakban : b) f.) pont alattiak. h.) kedvtelésből tartott állatok: eb, macska, díszállat. i.) veszélyes állat: mindazon állatfajok egyedei, amelyek genetikai, biológiai, tulajdonságaik ( méret, testalkat, támadó természet, mérges csípés, marás, harapás lehetősége) révén az emberek életére, testi épségére veszélyesek.

3 j.) vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és amelyet a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége erre jogosult szervezete ilyen igazolással ellátott. k.) jelző eb: az az eb, mely szakvéleménnyel alátámasztott módon a halláskárosodásban szenvedő személy tájékozódását biztosítja. l.) közvetlenül érintett szomszéd: akivel közös a telekhatár és a szemközti szomszéd maximum három ingatlanig m.) az állattartási övezetek határait az egyes utcákhoz tartozó ingatlanok hátsó telekhatárai képezik. n.) szakhatóság: az I. fokú állategészségügyi, közegészségügyi, építési és környezetvédelmi hatóságok o.) Kutyafuttatás: Az ebnek póráz nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen. II. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4.. (1) Az állatok tartására szolgáló építmények és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi, építésügyi jogszabályok betartásával történhet. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó telepítési és védőtávolságokat a rendelet 1. számú melléklete, a tartható állatok számát a 2. számú melléklete, az állatok férőhely igényét a 3.számú melléklete tartalmazza. (2). Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3). Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4). Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni! 5.. Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon, az általa tartott állat a környezete nyugalmát ne zavarja, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. Bármilyen állat oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek határoló szerkezeteit, ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. III. FEJEZET AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS TARTÁSA 6.. (1). A község közigazgatási területén állatot közegészségügyi, állategészségügyi. állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglaltak szerint lehet tartani. (2). A belterületen a falusias lakóterület övezetben és a településközponti vegyes területen állattartás csak családi önellátásra folytatható.

4 (3) Kis és nagy létszámú állattartó telep csak külterületen létesíthető a HÉSZ. szerint. 600 m2 alatti belterületi ingatlanon állat eb és macska kivételével nem tartható. (4) Az önkormányzat közigazgatási területén: a) Falusias lakóterület (FL) valamint a településközponti vegyes területen (TV) egy időben és egy ingatlanon a tartható állatlétszámot a 2. számú melléklet tartalmazza. b) Haszonállattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el, haszonállat nem tartható: - a kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területi (KG) Úttörő út déli oldala, - az ipari gazdasági területi (IG) Jókai utca keleti vége, - üdülő területek (ÜÜ), (ÜH), - a különleges területek (SP) sportpálya és rekreációs tér, (T) temető építési övezetben. (5) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények elhelyezése az önkormányzathoz történő bejelentés alapján történhet a közegészségügyi állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. 7.. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények folyamatos tisztaságáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról, valamint a tevékenység során fellépő zaj- és bűzhatás csökkentéséről. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében a trágya és alomanyagot vegyszerrel közömbösíteni kell ( pl: szuperfoszfát, klórmész, Zeovit, stb. ), a kellemetlen szagú takarmányt fedett állapotban kell kezelni, a bűz áramlását fásítással, növénytelepítéssel kell csökkenteni. A trágyalé tárolót a szomszédos lakóépülettől minimálisan 20 méter távolságra lehet elhelyezni. (3) Trágyát, trágyalevet az építési előírásoknak megfelelően megépített zárt trágyatároló, illetve trágyalétároló építményben kell tárolni. A tároló építmények kiürítéséről, valamint a trágya, trágyalé - külön jogszabályokban foglaltak szerint - ártalmatlanná tételéről szükség szerint az állattartó köteles gondoskodni. (4) A trágya elhelyezése csak mezőgazdasági művelésű földterületen történhet. Amennyiben belterületre történik a szállítás, akkor a trágyát 24 órán belül a talajba kell forgatni. (5) Csapadékvíz elvezető árokba, kútba élővízfolyásba trágyalevet bevezetni tilos! 8.. Tilos közterületen állatot szabadon tartani, illetve legeltetni! 9.. Az állatok tulajdonosa az állati hullát köteles a mindenkor hatályos Állategészségügyi Szabályzatban megfogalmazottaknak megfelelően kezelni. Gazdasági céllal történő haszonállattartás 10..(1).Gazdasági céllal történő, nagyszámú haszonállattartás csak (külterület), vagyis a helyi építési szabályzatban meghatározott Mg. ( Mezőgazdasági gazdasági terület) jelű övezetben folytatható (Tsz tanya, Újmajor-puszta) kivéve, ha a terület táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi,vízminőség-védelmi szempontból érzékeny.

5 Eb és macskatartás 11. (1) Az ebtulajdonos az általa szabadon választott magán- állatorvosnak köteles bejelenteni, ha a tulajdonába került eb a 3 hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került. a.) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: -a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, -az első oltást követően 6 hónapon belül megismételtetni, -ezt követően évente. b.) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdonosátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni. c.) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. (2) Aki veszett vagy veszettségre gyanús kóbor kutyát észlel, köteles azt elsősorban az állatorvosnak vagy a körjegyzőnek bejelenteni. 12..(1) Családi házas ingatlanon a 2. számú melléklet szerinti eb tartható, valamint ezek szaporulata 3 hónapos korig. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl egy vakvezető vagy jelző ebet lehet tartani szakorvosi igazolás alapján, mely nem lehet veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb. 13..(1) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, ha onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy az eb kerítésen történő kiharapását megakadályozza, illetve azon az eb kibújni ne tudjon. Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén az ingatlan bejáratánál a harapós kutyára figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni, kivétel a kutyafuttató területe. Kijelölt kutyafuttató: vízmű alatti rét területe. (3) Ebet zárt ingatlanról közterületre vagy más közforgalmú területre kivinni, továbbá tömegközlekedési eszközre felvinni csak az állat megfékezésére képes személy által csak pórázon és oly módon lehet, hogy az eb a közterületen tartózkodók, közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó felelős. (4) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. (5) Nem szabad ebet beengedni, illetve bevinni a.) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, (óvoda, iskola, orvosi rendelő, tanácsadó, gyógyszertár, könyvtár, művelődési ház stb.) b.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, udvarába ( községháza ), c.) játszótér területére, sportpályára,

6 d.) üzletbe, vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, e.) temető területére. A fenti tilalmak nem terjednek ki a vakvezető, a rendőrségi és az őr ebekre. 14..(1) Az állattartó az ebeket köteles azonosításra alkalmas elektronikai jellel (mikrochip) ellátni 3 hónapos kortól. (2) Az állattartó ha az általa tartott eb embert mart köteles a marás megtörténtét, a megmart személy nevének és lakcímének közlésével az állategészségügyi és a közegészségügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások 15.. (1) Gazdátlan, kóbor eb: amely póráz és felügyelet nélkül tartózkodik a közterületen. (2) A közterületen kóborló ebek befogásáról az önkormányzat gondoskodik, az erre engedéllyel rendelkező vállalkozóval vagy állatmenhellyel megállapodás alapján. (3) A befogott állatokat 14 napig felügyelet mellett kell tartani és a befogás tényét a szokásos módon közhírré kell tenni. (4) Amennyiben a befogott eb gazdája a felügyeleti idő alatt jelentkezik, úgy a szolgáltatást végző által meghatározott napi költség megtérítésére köteles. (5) Amennyiben az eb gazdája nem jelentkezik a felügyeleti idő alatt, úgy az ebet értékesíteni lehet vagy az állatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról. Az elhelyezés sikertelensége esetén ki lehet irtani. Kedvtelésből tartott állatok tartása 16.. (1). Énekes- és díszmadarakat úgy szabad tartani, hogy a madarak hangoskodása a szomszédok nyugalmát ne zavarják. (2). Galambtartás csak ott gyakorolható, ahol a galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető és a galambtartás a környezet tisztaságát nem veszélyezteti. Méhek 17.. (1) Méheket 850 m2-nél kisebb ingatlanon nem lehet tartani. (2) Méhészetet a használatban lévő közforgalmú úttól, lakóépülettől számított minimum 50 méterre lehet elhelyezni és a méhek nem veszélyeztethetik a lakók testi épségét. Amennyiben az 50 méter távolság nem tartható az elhelyezéshez a polgármester engedélyét kell kérni és az engedélyezéshez a közvetlen szomszédok hozzájárulása is szükséges. IV. FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 18..(1) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben, valamint az eltérő darabszámú állattartás engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.

7 (2) A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló év LXV. törvényben megállapított kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt kell alkalmazni. (3) A polgármesternek címzett kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a.) a kérelmező neve, lakcíme, b.) az ingatlan címe, jellemző adatai ( alapterület, szomszédok megjelölése ) ahol az állattartást folytatni kívánja, c.) az állat fajtájának leírása, d.) az állatok tervezett számának és az állattartás időbeni meghatározása, e.) a kérelem indokolása f.) ha szükséges a közvetlen szomszédok hozzájáruló nyilatkozata. V. FEJEZET SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 19.. Aki e rendelet rendelkezéseit megszegi, Ft-ig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható. A szabálysértési bírság nem mentesít más jogkövetkezmények alól. VI. FEJEZET VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 20.. (1). E rendelet július l. napján lép hatályba. Eljárási szabályait a hatályba lépésekor folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2). Az állattartó az állattartást - ha azt e rendelet szerint tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben és módon folytatja haszonállat esetében köteles szeptember 30-ig, egyéb állat esetében december 31-ig megszüntetni, illetve előírt mértékig csökkenteni. (3) Aki e rendelet kihirdetése előtt e rendelet szerint engedélyhez kötött állattartással foglalkozott köteles a szükséges engedély iránti kérelmet szeptember 30-ig benyújtani. (4) E rendelet 14.. (1) bekezdése június 1. napján lép hatályba. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állattartásról szóló 5/2000. (IV.27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Héhalom, június 28. Szilágyi Albert polgármester Dukáné Unghy Erzsébet körjegyző Kihirdetési záradék: A rendelet június 29. napjával kihirdetve. Dukáné Unghy Erzsébet körjegyző

8 1.sz. melléklet Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok védőtávolságok lakóépül et saját vízellátá s ásott kút fürdő medenceközterül et oldalkeríté s méhkaptár prémes haszonállat ól ,5 kistestű haszonállat ól ,5 egyéb kishaszonállat ól ,5 nagytestű haszonállat ól kedvtelésből tartott állat ,5 ól zárt, fedett trágyatárolás hátsó kerítés 2.sz.melléklet területi besorolás telkenként kedvtelésb ől tartott állat (eb, macska, ) méh prémes állat (nyúl,nutria, nyest, pézsma, görény nyérc, róka) egyéb kis haszonáll at fajtánként (baromfi, galamb ) kis testű haszonáll at összesen (sertés, juh, kecske) nagy testű haszonállat összesen (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, és nagytestű rokonfajaik) nm-ig nm -850 nm-ig nm-től család

9 3.sz. melléklet Az állatok minimális férőhely igénye az állattartó épületben - csibe mélyalom 8 hetes korig db/m 2 - tojótyúk mélyalom 5-7 db/m 2 - tojótyúk ketrecben db/m 2 - koca ellető 5,4 m2/db - koca szállás 1,5 m2/db - hízó 0,6 m x 0,8 m/db - tehén kötött tartásban 4,8 m2/db - tehén kötetlen tartásban 6 m 2 /db - növedék kötetlen tartásban 3 5 m 2 /db - növedék szarvasmarha lekötve 1,8 m2/db - borjú közös rekeszben 2 5 m 2 /db