Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5.2.8. Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 5.0 1"

Átírás

1 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur /2005: Az állati eredetű fertőző szivacsos agyvelőbetegségkórokozók ember- és állatgyógyászati készítmények útján történő átviteli kockázatának minimálisra csökkentése Ez a fejezet azonos az Útmutató az Állati Eredetű Szivacsos Agyvelőbetegség Kórokozók Ember- és Állatgyógyászati Készítmények Útján Történő Átviteli Kockázatának Minimálisra Csökkentése tárgyában 2003 októberében kelt Kommentár 2. Módosításával [Törzskönyvezett Gyógyszerkészítmények Bizottsága (Committee for Proprietary Medicinal Products, CPMP) Állatgyógyászati Készítmények Bizottsága (Committee for Veterinary Medicinal Products, CVMP) Európai Gyógyszerértkelő Ügynöksége (European Agency for the Evaluation of Medicinal Products]. 1. BEVEZETÉS 1-1. Tudományos háttér 1-2. Megfelelés a szabályozásnak 2. A FEJEZET HATÁLYA 3. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK Tartalom 3-1. A kockázatminimalizálás tudományos szempontjai 3-2. A forrásként felhasznált állatok A földrajzi származási hely Szarvasmarha eredetű anyagok Juhok és kecskék (kis kérődzők) BSE-szempontjából elhanyagolható kockázatú (zárt) szarvasmarha csordák 3-3. Kiindulási anyagként felhasznált állati testrészek, testfolyadékok és váladékok 3-4. Az állatok életkora 3-5. Előállítási eljárás 4. A GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ELKÉSZÍTÉSE SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOK KOCKÁZATBECSLÉSE A HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN 5. AZ ELŐNY/KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉSE

2 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur SPECIÁLIS MEGFONTOLÁSOK 6-1. Kollagén 6-2. Zselatin 6-3. Marhavér - származékok 6-4. Faggyúszármazékok 6-5. Csontszén 6-6. Tej és tejszármazékok 6-7. Gyapjú - származékok 6-8. Aminosavak 1. BEVEZETÉS 1-1. TUDOMÁNYOS HÁTÉR A fertőző szivacsos agyvelőbetegségek (Transmissible Spongiform Encephalopathies, TESs) idült degeneratív idegrendszeri megbetegedések, amelyeket egy sejtbeli glikoprotein (prion protein, PrP) abnormális izoformájának felszaporodása jellemez. A PrP abnormális izoformája (PrP Sc ) abban különbözik a normális PrP-től (PrP c ), hogy proteázokkal és termikus bontással szemben jelentős mértékű ellenállóképességgel rendelkezik. Az abnormális izoformát tekintik a TSE átviteléért felelős fertőző ágensnek. Az állatok TSE-betegségei közé tartoznak: szarvasmarhák szivacsos agyvelőbetegsége (bovine spongiform encephalopathy, BSE), juhok és kecskék surlókórja (scrapie), szarvasfélék (szarvasok, jávorantilopok) idült sorvadásos betegsége (chronic wasting disease, CWD), nyércek fertőző agyvelőbetegsége (transmissible mink encephalopathy, TME), tenyésztett nyércek esetében, macskafélék szivacsos agyvelőbetegsége (feline spongiform encephalopathy, FSE), különösen házimacskák és fogságban élő nagymacskák esetében, állatkerti egzotikus patásállatok szivacsos agyvelőbetegsége.

3 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur Emberben előforduló szivacsos agyvelőbetegségek közé tartoznak a Creutzfeldt- Jakob betegség (CJD) különféle formái, a Kuru, a Gerstmann-Sträussler- Scheinker-szindróma (GSS) és a Végzetes Családi Álmatlanság (Fatal Familial Insomnia, FFI). A szivacsos agyvelőbetegség orvosi (iatrogén) átvitele is ismert. Véletlenül vittek át surlókórt birkába olyan Louping Ill vakcinával, amelyet formaldehiddel kezelt birka agyvelőből és lépből készítettek, és amelybe gondatlanságból surlókórral fertőzött birkából származó anyag is került. Emberek esetében is közöltek már CJD-átvitelt. A fertőzést parenterálisan alkalmazott növekedési hormonnak és gonadotropinnak tulajdonítják; mindkettő emberi tetem hipofízisből származott. Néhány CJD esetet fertőzött agysebészeti eszközök használatára, továbbá emberi kemény agyhártya és szaruhártya transzplantációjára vezettek vissza. A fertőző szivacsos agyvelőbetegségnek fajok közötti átvitelét számos természetes gát korlátozza. Az átvihetőséget befolyásolja az eredeti faj, a prion fajtája és mennyisége, a behatás módja és, egyes fajtákban, a PrP gén hordozó allélje. A fajok közti gátak azonban megfelelő feltételek mellett áthatolhatók. A szarvasmarha eredetű szivacsos agyvelőbetegséget (BSE) először 1986-ban az Egyesült Királyságban ismerték fel, ahol nagyszámú szarvasmarha, illetve néhány csorda megfertőződött. Az már bizonyos, hogy a BSE élelmiszerrel terjedő betegség, amely TSE-fertőzött állatokból készült hús-, vagy csonttartalmú ételek okoznak. Más országokban is tapasztaltak BSE eseteket, részben az Egyesült Királyságból származó importált állatoknál, részben a belföldi állatok között. Meggyőző bizonyíték van arra, hogy a Creutzfeldt-Jakob-betegség variánsáért (vcjd) is a szarvasmarha eredetű szivacsos agyvelőbetegség (BSE) kórokozója felelős. Ezért indokolt a kellő óvatosság, ha gyógyszerkészítmények előállítására olyan biológiai anyagokat használnak, amelyeket TSE betegséggel természetes módon fertőzhető fajtákból főleg szarvasmarha fajtákból erednek. A surlókór (scrapie) világszerte előforduló betegség, és a legtöbb európai országban is jelezték már előfordulását. Leggyakoribb az Egyesült Királyságban. Bár az ember már több, mint 200 éve ki van téve természetesen előforduló surlókór fertőzésnek, a surlókór és az emberben előforduló szivacsos agyvelőbetegség közvetlen kapcsolatának nincs járványtani bizonyítéka. Elméletileg azonban fennáll annak kockázata bár ennek mértékét nem ismerjük -, hogy juhok etetésére BSE-fertőzött fehérje-kiegészítőket használtak. Ha az ilyen takarmány juhok surlókórként diagnosztizált ismétlődő BSE fertőzését okozza, ez és az emberi TSE kockázatát is felvetheti. Az is feltehető továbbá, hogy kis a kérődzők csoportjába fertőzőtt takarmány hatása útján bevitt kórokozó a körfolyamat révén felerősödik MEGFELELÉS A HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEKNEK

4 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A kockázat becslése. Minthogy egyes gyógyszerkészítmények előállításánál elkerülhetetlen bizonyos állati eredetű anyagok felhasználása, és ily módon a forrást tekintve, ritkán lehetséges a kockázat teljes mértékű kiküszöbölése, az állati eredetű TSE-k gyógyszerkészítmények útján történő átvitelének kockázatát kezelő rendszabályok ezért inkább kockázatminimalizálást jelentenek, semmint a kockázat teljes kiküszöbölését. Következésképpen a szabályozásnak való megfelelésnek a kockázat értékelésen kell alapulnia, melynek során figyelembe kell venni az e fejezetben felsorolt valamennyi befolyásoló tényezőt (lásd alább). Törvényi előírások. A 2003/63/EC (1) Bizottsági Irányelv által módosított 2001/82/EC, ill. 2001/83/EC az állatgyógyászati, ill. embergyógyászati készítményekre vonatkozó Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelvek I. függeléke alapján az útmutató törvényi erejűvé vált. Ezek az irányelvek megkövetelik: az embergyógyászati és állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyezését a kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a gyógyszerkészítményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett Útmutató legutolsó változatának megfelelően állították elő. Ez a forgalombahozatali engedély megadását követően is folyamatosan fennálló kötelezettség. Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001 sz. (EC) (2) rendeletében közölt Meghatározott Kockázati Anyagok-ról lefektetett alapelv definíciószerűen nem vonatkozik a gyógyszerekre. A nagy fertőzőképességű szövetekből származó anyagok felhasználását megfelelő haszon/kockázat értékelést követően részletesen indokolni kell (lásd később alább). Az útmutatót az Európai Közösség különböző jogforrásaival együtt kell figyelembe venni, beleértve az 1991 óta folyamatosan hatályba léptetett Bizottsági határozatokat is. Ezekre a határozatokra, adott esetben a szöveg megfelelő helyén utalások találhatók. A Törzskönyvezett Gyógyszerkészítmények Bizottsága (Committee for Proprietary Medicinal Products, CPMP) és a Törzskönyvezett Állatgyógyászati Készítmények Bizottsága (Committee for Veterinary Medicinal Products, CVMP) által készített állásfoglalások és értelmező megjegyzéseket is alkalmazni kell a szabályozásnak való megfelelés céljából, hacsak az útmutató ezeketfelül nem írjta. Az Európai Gyógyszerönyv Állati eredetű szivacsos agyvelőbetegségek kórokozóinak átviteli kockázatával veszélyeztetett termékek c. általános cikkelye hivatkozik a jelen fejezetre, amely azonos az útmutató szövegével. A cikkely szolgál alapul a Megfelelőségi Tanúsítványok kibocsátásához, amelyek az emberés állatgyógyászati készítmények előállítására felhasznált anyagok megfelelnek a TSE-előírásoknak. (1) O.J. L 159, old. (2) O.J. L 147, old.

5 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur Az útmutató magyarázata. Ahogy a TSE-k, különösen a betegségek patogenezisének tudományos megértése fokozatosan fejlődik, szükséges lehet, hogy a CPMP és ennek Biotechnológiai Munkabizottsága a CVMP-vel és ennek Immunológiai Munkabizottságával együttműködve állásfoglalások vagy értelmező megjegyzések formájában, az útmutató magyarázata céljából, a jövőben kiegészítő útmutatót dolgozzon ki. A kiegészítő útmutatót a Bizottságnak közzé kell tennie, valamint publikálni kell az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (European Agency for the Evaluation of Medicinal Products, EMEA) honlapján és azt az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóság (European Directorate for the Quality of Medicines, EDQM) a tanusítvány kiadása során figyelembe kell venni. A módosított útmutató hatályba helyezése. Az Európai Unióban minden engedélyezett gyógyszerkészítményről bizonyítani kell, hogy megfelel az állati eredetű szivacsos agyvelőbetegség kórokozóinak emberi és állatgyógyászati készítmények útján történő átviteli kockázatának minimalizálására vonatkozó útmutató (EMEA/410/01-Rev.1) előírásainak összhangban azokkal a törvényi követelményekkel, amelyek a 2001/82/EC Irányelv I. Függelékében (állatgyógyászati készítmények), vagy a 2003/63/EC Irányelv által módosított 2001/83/EC Irányelvben (humán gyógyszerek) vannak foglalva. A módosított útmutatót előremenőleg kell alkalmazni, azaz minden, a későbbiekben engedélyezésre kerülő gyógyszerkészítményt illetően, vagy olyan gyógyszerkészítmények esetében, melyek forgalombahozatali engedélyét a módosított útmutató hatálybalépését követően fogják megújítani. 2. A FEJEZET TÁRGYKÖRE TSE ÁLTAL ÉRINTETT ÁLLATFAJOK TSE által érintett állatfajok (4) körébe tartoznak: szarvasmarhák, juhok, kecskék és azok az állatok, amelyek természettől fogva érzékenyek az átvihető szivacsos agyvelőbetegséggel történő fertőzésre, vagy érzékenyek a szájon át történő fertőzésre (3). Az ember és az egyéb nem emberszabású főemlősök nem tartoznak ide. (3) Szabályozási útmutatót és állásfoglalásokat a CPMP és Biotechnológiai Munkabizottsága bocsátott ki a humán szöveti eredetű gyógyszerkészítményekről CJD-vel és a vcjd-vel kapcsolatban. Ezen útmutató a /www.eme.eu.int honlapon érhetők el. (4) A sertések és a madarak, amelyek gyógyszerkészítmények előállítása szempontjából különös fontosságúak, természettől fogva nem érzékenyek szájon át történő fertőzésre. Emiatt ezek a jelen fejezetben foglaltak értelmében nem TSE által érintett állatfajok, csakúgy, mint a kutyák, nyulak és halak sem.

6 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur ANYAGOK Ez a fejezet azokkal a TSE által érintett állatfajok -ból származó anyagokkal foglalkozik, amelyeket az alábbi termékek előállítására használnak: hatóanyagok, segédanyagok és adjuvánsok, a gyártásban használt nyersanyagok és kiindulási anyagok, valamint reagensek (pl. szarvasmarha-szérumalbumin, enzimek, táptalajok, beleértve az új forgalomba hozatali engedélyezés tárgyát képező gyógyszerek előállításához használt szaporító sejtbankok vagy új törzs-sejtbankok készítéséhez használt táptalajokat is). Ezt a fejezetet alkalmazni kell olyan anyagokra is, amelyek közvetlen érintkezésbe kerülnek a gyógyszerkészítmény gyártásában alkalmazott berendezéssel vagy amelyek érintkeznek a gyógyszerkészítménnyel, és ennélfogva fennáll a szennyezés lehetősége. Az üzem és a berendezés kvalifikálása során használt anyagokat mint pl. az aszeptikus letöltőfolyamat validálásában használt táptalajok úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek-e a fejezetnek feltéve, hogy az összetevőjük/összetevőik olyan szövetekből származnak, amelyek nem rendelkeznek kimutatható fertőzőképességgel (C kategóriájú szövetek), amelyeknék figyelembe vették potenciálisan fertőző szövetekkel való keresztszennyezés kockázatát (lásd a 3-3 vizsgálati pontot) és amelyek GBR I/II országból (lásd a 3-2 pontot) erednek. Az erre vonatkozó információt a forgalombahozatali engedélyezés dossziéjában kell benyújtani és a Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlatnak (GMP) való megfelelés szokásos inspekciója során kell ellenőrizni. A gyógyszerkészítménnyel a szokásos előállítási vagy zárószakaszban vagy az elsődleges csomagolási műveletben érintkezésbe kerülő egyéb, faggyú-eredetű anyagok, mint például tisztítószerek, lágyítók és kenőanyagok, úgy tekintjük, hogy megfelelnek e fejezetnek ha ezek az anyagok kielégítik a 6. pontban leírt követelményeket. OLTÓCSÍRATÉTELEK, SEJTBANKOK ÉS A RUTIN FERMENTÁCIÓ/GYÁRTÁS (5) (5) Lásd még: állásfoglalás az állati szivacsos agyvelőbetegség-kórokozók állatgyógyászati vakcinák gyártásában használt oltócsíra törzsek által történő átvitele kockázatának becsléséről EMEA/CVMP/019/2001 február 01, elfogadva az Állatgyógyászati Készítmények Bizottsága (Committee for Veterinary Medicinal Products, CVMP) által 2001 júliusában, Az Európai Bizottság Hivatalos Lapja C 286, 2001 október 12, 12. old.

7 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A hatósági követelményeknek való megfelelés szempontjából az útmutató érvényes azokra az oltócsíratörzstételekre és törzs-sejtbankokra is, amelyek a 2000 július 1 után (humán gyógyszerek) vagy 2000 október 1 után (állatgyógyászati gyógyszerek) benyújtott forgalombahozatali engedély iránti kérelem tárgyát képző gyógyszerkészítmény előállítására használnak. Azokat az oltócsíratörzstételeket és törzs-sejtbankokat, melyeket vakcina antigénekhez; biotechnológiai eredetű gyógyszerkészítményhez a 2309/93 sz. Tanácsi Rendelkezés Függelékének A-része értelmében; és egyéb, előállításuk során oltócsírákat vagy sejtbank-rendszereket felhasználó gyógyszerkészítményekhez, felhasználtak, és amelyeket egy engedélyezett gyógyszerkészítmény valamely alkotórészének előállítására már jóváhagytak, úgy tekintjük, hogy megfelelnek az útmutatónak, még akkor is, ha 2000 július 1 után (humán gyógyszerkszítmények) vagy 2000 október 1 után (állatgyógyászati készítmények) benyújtott forgalombahozatali engedély iránti kérelemben szerepelnek. A 2000 július 1 előtt (humán gyógyszerkészítmények) vagy 2000 október 1 előtt (állatgyógyászati készítmények) létrehozott, de forgalombahozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmény alkotórészeként még jóvá nem hagyott törzs-sejtbankokról és oltócsírákról bizonyítani kell, hogy eleget tesznek a az útmutató követelményeinek. Amennyiben ezen sejtbankok vagy oltócsírák létesítéséhez használt nyersanyagok vagy kiindulási-anyagok vagy reagensekre vonatkozóan számára (már) nem áll rendelkezésre teljes dokumentáció, a kérelmezőnek az útmutató 4. pontjában foglaltak alapján kockázatbecslést kell benyújtania. A 2000 július 1 előtt (humán gyógyszerek), vagy 2000 október 1 előtt engedélyezett gyógyszerek előállításához létrehozott azon oltócsíra szaporító tételek vagy sejtbankok, melyeket a Tagállamok vagy az EMEA illetékes hatósága megfelelő kockázatbecslésnek vetett alá, és elfogadhatónak minősített az előírásoknak megfelelőnek minősülnek. Ugyanakkor, amennyiben TSE által érintett állatfajok -ból eredő anyagokat fermentációs/rutin gyártási folyamatokban vagy oltócsíra szaporítótételek és szaporító sejtbankok létesítésében használnak, a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy ezek kielégítik az útmutató követelményeit. 3. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK 3-1. A KOCKÁZAT-MINIMALIZÁLÁS TUDOMÁNYOS SZEMPONTJAI

8 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur Ha a gyártó választhat, úgy az előállításhoz TSE által nem érintett állatfaj -t vagy nem-állati eredetű anyagokat kell előnyben részesítenie. TSE által nem érintett vagy nem-állati eredetű helyett TSE által érintett állatfaj -ból eredő anyagok felhasználása esetén ennek indoklását meg kell adni. Amennyiben a gyártáshoz TSE által érintett állatfaj -ból származó anyagokat kell felhasználni, úgy az összes szükséges intézkedést meg kell gondolni a TSE-fertőzés átviteli kockázatának minimalizálása érdekében. A TSE-fertőzőképesség in vivo kimutatására jól alkalmazható vizsgálati módszer ezidőszerint még nem áll rendelkezésre. A diagnózis alapja a jellegzetes agyi károsodások kórszövettani és/vagy a PrP Sc Western blot alapú vagy immunanalitikai úton történő post mortem kimutatása. A fertőzőképesség bizonyítása a gyanús szövetnek célfajtába vagy laboratóriumi állatokba való beoltásával, szintén használatos. Mégis, a TSE-k hosszú lappangási ideje miatt az in vivo vizsgálatok eredménye csupán hónapok vagy évek múltával áll rendelkezésre. Egyes, a fertőzött állatok agymintáiban a PrP Sc kimutatására alkalmas in vitro diagnosztikai vizsgáló módszereket használatra alkalmasnak ismernek el, ezek a módszerek azonban általában kevésbé érzékenyek, mint a fertőzőképesség in vivo meghatározása. A forrásként felhasznált állatok in vitro vizsgálatokkal való szűrése mindazonáltal meggátolhatja a betegség lappangási idejének késői szakaszában levő állatok felhasználását, és információt adhat egy adott ország vagy régió járványtani helyzetéről. A TSE átviteli kockázatának minimalizálása három kiegészítő paraméteren alapul: a forrásként felhasznált állatok és földrajzi származási helyük, a gyártásban használt állati anyag jellege és nagyobb kockázati anyaggal való kereszt-fertőzés elkerülésére bevezetett eljárások, a gyártási eljárások, beleértve a minőségbiztosítási rendszert, a termékállandóság és a nyomonkövethetőség biztosítása céljából bevezetett eljárásokat FORRÁSKÉNT FELHASZNÁLT ÁLLATOK A gyógyszerkészítmények előállítására szolgáló anyagok gyártására forrásként használt anyagoknak olyan állatokból kell származniuk, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak; az alkalmasságot az állat leölése előtt és után Közösségi vagy azzal egyenértékű (harmadik országi) feltételek mellett végzett ellenőrzés állapítja meg. Ez alól kivétel az élő állatokból származó anyag, melyet olyan élő állatokból kell nyerni, amelyeket klinikai vizsgálat egészségesnek talált A forrás földrajzi kiválasztása.

9 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur Szarvasmarha eredetű anyagok Valamely meghatározott ország vagy zóna BSE-helyzetének megállapítására ezidőszerint két szervezet hivatott: a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Szervezete (Organisation Internationale des Epizootics, OIE (6) ) Nemzetközi Állategészségügyi Kódex szarvasmarhák szivacsos agyvelőbetegségéről szóló fejezetében megadja az országok státuszának értékelési szempontjait. Az OIE ezenkívül jegyzéket tesz közzé az ismertté vált, világszerte előfordult BSE esetekről. Az Európai Bizottság Tudományos Operatív Bizottsága (European Commission Scientific Steering Committee, SSC) (7) rendszert hozott létre, amely az országokat földrajzi BSE-kockázatuk (geographical BSE risk, GBR) szerint besorolja. Az Európai Parlament és a Bizottság (EC)999/2001 sz. Rendelete (TSE- Rendelet) (2) előírja bizonyos átvihető szivacsos agyvelőbetegségek megelőzésének, ellenőrzésének és kiirtásának szabályait; ez a Rendelet 2001 július 1-én lépett hatályba. Jóllehet ezen Rendelet hatálya nem terjed ki a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre és kozmetikumokra, a BSE-helyzet meghatározásának elveit alkalmazni kell egy adott ország vagy régió BSE-státuszának megállapításakor. Ezen fejezet céljára az SSC GBR-besorolást kell használni egy adott ország státuszának jelzésére. Ha azonban az országokat az (EC)999/2001 sz. Rendelet szerint is besorolták, ezt a kategorizálást kell használni. Az Európai Bizottság Tudományos Operatív Bizottsága szerinti Besorolás Az Európai Tudományos Operatív Bizottság földrajzi BSE-kockázati besorolása (GBR) megadja a valószínűségi szintjét annak, hogy egy adott országban vagy régióban egy vagy több szarvasmarha klinikailag vagy preklinikailag BSEfertőzött. A fertőzöttség négy kategóriájának meghatározását a követkető táblázat adja. GBR szint I II Egy födrajzi régióban/országban egy vagy több klinikailag/preklinikailag BSE-fertőzöttnek minősülő szarvasmarha jelenléte nagymértékben valószínűtlen valószínűtlen, de nem kizárt (6) /www.oie.int (7) A 97/404/EC sz. Bizottsági Döntés által létrehozott Tudományos Operatív Bizottság feladata, hogy a fogyasztók egészségét érintő anyagokról a lehető legjobb tudományos tanácsok szolgáltatásával támogassa a Bizottságot májusától feladatait átvette az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (European Food Safety Agency, EFSA): /www.efsa.eu.int

10 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur III valószínű, de nem bizonyított, ill. alacsony szinten igazolt IV magasabb szinten igazolt (1) (1) évente 100 vagy annál több eset 1 millió kifejlett szarvasmarha közül Az országok GBR-értékeléséről szóló jelentés az SSC honlapján (8) található. Ha egy ország BSE-állapotát az SSC nem sorolta be, úgy kockázatbecslést kell benyújtani; ennél a GBR-osztályozás SSC-követelményeit kell figyelembe venni. Ha van választási lehetőség, az állatokat a lehető legalacsonyabb GBR-szintű országokból kell beszerezni, kivéve, ha indokolt magasabb GBR-szintű országból származó anyag használata. A 6. pontban Speciális megfontolások alatt felsorolt anyagok némelyike beszerezhető III kategóriájú, sőt egyes esetekben IV kategóriájú országból is, feltéve, hogy a megfelelő pontokban alább felsorolt ellenőrzéseket és követelményeket alkalmazzák. Ezen kivételektől eltekintve, az állatok nem szerezhetők be IV kategóriájú országokból, és a III kategóriájú országokból származó állatok felhasználását mindig meg kell indokolni Juhok és kecskék (kis kérődzők) A természetes módon előforduló klinikai surlókór esetekről világszerte számos ország ad hírt. Mivel juhok esetén a BSE és a surlókór összetéveszthető, elővigyázatossági intézkedésként, kis kérődzőkből származó anyagok esetében számításba kell venni mind a BSE, mind a surlókór előfordulását abban az országban, ahonnan az anyagok származnak. A BSE-szempontból elhanyagolható kockázatú (zárt) szarvasmarha csordá -ra vonatkozó elvek (lásd a pontot) a kis kérődzőkre is alkalmazhatók a kis kérődzőkből álló nyáj TSE-fertőzöttségi helyzetének megállapítására vonatkozó rendszer kifejlesztése során. A BSE juhok közti előfordulásának lehetősége miatt TSE-mentes nyájak létesítésekor, fontolóra kell venni a BSE/surlókór fertőzéssel szemben ellenálló genotípusok használatát. A kecskéket azonban nem tanulmányozták eléggé a genotípus-specifikus érzékenység szempontjából. Kis kérődzőkből eredő anyagot lehetőleg igazoltan TSE mentes nyájakból, vagy olyan országokból kell beszerezni, ahol hosszú ideje nem fordult elő surlókór; ilyen ország Újzéland vagy Ausztrália. Máshonnan eredő anyagot illetően meg kell követelni az igazolást BSE-szempontból elhanyagolható kockázatú (zárt) szarvasmarha csordák. Forrásként a legbiztonságosabb az olyan országokból való eredet, ahol a BSE-jelenlét nagymértékben valószínűtlen, azaz a GBR I országokból. Más országokban egy-egy időpontban előfordulhatnak vagy előfordulhattak BSE (8) / europa.eu.int/comm/food/fs/sc/ssc/eredmény_en.html

11 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur fertőzés esetek; az elhanyagolható kockázatú (zárt) szarvasmarha csorda gyakorlati fogalmat az SSC fejlesztette ki, és a CPMP valamint a CVMP hagyta jóvá. Egy BSE-szempontból elhanyagolható kockázatú (zárt) szarvasmarha csorda létesítésének és fenntartásának ismérvei megtalálhatók az 1999 július i SSC-véleményben (9). Jelenleg még nem lehetséges számszerűen meghatározni a földrajzi BSE-kockázat csökkenését a BSE-szempontból elhanyagolható kockázatú (zárt) szarvasmarha csordák szarvasmarhái esetében. Mégis, várható, hogy ez a kockázat-csökkenés jelentős. Ezért, az ország GBR besorolása mellet az anyagforrás kockázatbecslése során figyelembe kell venni, hogy az anyag ilyen, zárt szarvasmarha csordából származik A KIINDULÁSI ANYAGKÉNT FELHASZNÁLT ÁLLATI TESTRÉSZEK, TESTFOLYADÉKOK ÉS VÁLADÉKOK A TSE-fertőzött állatok különböző szerveinek és váladékainak fertőzőképessége különböző (10). E fejezet Függelékének táblázatai (11) összefoglalják a legfrissebb adatokat a szarvasmarha BSE-fertőzöttség és PrP Sc eloszlásáról, valamint a juhok és kecskék surlókór-fertőzöttségének eloszlásáról. A táblázatokban közölt információ kizárólag természetesen előforduló betegség vagy szájon át történő primer kísérletes fertőzés (szarvasmarhában) megfigyeléseken alapul, azonban nem foglal magában olyan adatokat, amelyek kísérleti állatokhoz adaptált TSE törzseket használó modellekkel nyertek, mivel a passzált törzs fenotípusok lényegesen és kiszámíthatatlanul eltérhetnek a természetesen fellépő betegségtől. Mivel a hibás szerkezetű (misfolded) vendégproteinnek (PrP Sc ) immunhisztokémiai és/vagy Western blot kimutatása bizonyítottan helyettesítő jelzője a fertőzőképességnek, a biomeghatározás adataival párhuzamosan a PrP Sc vizsgálati eredményeket is bemutatták. A szövetek három nagy fertőzőképességi kategóriába vannak csoportosítva, tekintet nélkül a betegség stádiumára: (9 ) SSC Tudományos vélemény a BSE-szempontból elhanyagolható kockázatú (zárt) szarvasmarha csordákkal kapcsolatos feltételekről elfogadva az 1999 július i találkozón. / europa.eu.int/comm/food/fs/sc/ssc/out56_eu.htmk. (10) Ha TSE által érintett állatfaji eredetű anyagokat kell használni, úgy a legalacsonyabb kockázati besorolású anyagok használandók. (11) A szövetek besorolási táblázatai a legfrissebb WHO útmutatók a biológiai és gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos fertőző szivacsos agyvelőbetegségről c.írányelven alapulnak. (2003 február) WHO/BCT/QSD/03.01.

12 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A-kategória Nagy fertőzőképességű szövetek központi idegrendszeri szövetek, amelyek minden TSE késői szakaszában nagy fertőzőképességet érnek el, valamint bizonyos más, a központi iderendszerrel anatómiailag kapcsolatban levő szövetek B-kategória C-kategória Kisebb fertőzőképességű szövetek perifériás szövetek, amelyek a fertőzőképesség és/vagy PrP Sc tekintetében pozitív vizsgálati eredményt adtak a TSE legalább egyik formáját illetően Kimutatható fertőzőképességgel nem rendelkező szövetek fertőzőképességre megvizsgált szövetek kimutatható fertőzőképesség nélkül és/vagy negatív PrP Sc vizsgálati eredménnyel Az A-kategóriájú szövetek és a belőlük származó anyagok gyógyszerkészítmények előállítására nem használhatók indokolt esetek (lásd 5. pont) kivételével. Ámbár a kisebb kockázatú (B-kategóriájú) szövetek csaknem biztosan néhány olyat is magukba foglalnak, melyek másoknál kisebb kockázatúak (pl. vér) és olyat is, melyek másoknál nagyobb kockázatúak (pl. limforetikuláris szövetek), az ezen szövetek fertőzőképességi szintjét jelző adatok túl korlátozott számúak ahhoz, hogy ezt a kategóriát további kockázati alszintekbe lehetne sorolni. Az is nyilvánvaló, hogy egy adott szövet egyik vagy másik kategóriába való besorolása betegség- és fajtafüggő lehet, és új adatok megjelenésével revíziójára lehet szüség. A kockázatbecslés érdekében (lásd 4. pont) a gyártók és/vagy a forgalombahozatali engedély jogosultjai/kérelmezői figyelembe kell vegyék a szöveteket osztályozó táblázatokat ezen fejezet Függelékében (12). A táblázat kategóriái csupán jelzések és fontos megjegyezni a következőket. Bizonyos helyzetekben a különböző fertőzőképességű kategóriákba tartozó szövetek között keresztszennyezés lehetséges. A kockázat lehetőségét befolyásolják a szövetek eltávolításának körülményei, különösen a kisebb fertőzőképességű vagy nem kimutatható fertőzőképességű (B és C kategóriájú) szövetek nagy fertőzőképességű (A-kategóriájú) szövetekkel való érintkezése. Ily módon bizonyos szövetek keresztszennyeződése megnőhet fertőzött állatok agyba hatoló (belövéses) kábítása utáni leölésekor, vagy az agy illetve a gerincagy fűrészelése következtében. A keresztszennyezés kockázatát (12) A 3 kategória bevezetése a szövetek osztályozási rendszerébe nem érvényteleníti a korábban használt 4 kategóriás szöveti osztályozáson alapuló kockázatbecsléseket, melyeket engedélyezett gyógyszerkészítményeknél végeztek.

13 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur csökkenti, ha a testfolyadékokat a szövetek és sejtalkotók minimális károsításával gyűjtik össze, és ha a magzati vért úgy gyűjtik, hogy más anyai vagy magzati szövetek, mint a placenta vagy a magzatburok és az embrionális bélzsák eredetű szövetek által nem szennyeződnek. Igen nehéz vagy lehetetlen bizonyos szöveteknek A-kategóriába sorolt (pl. koponya eredetű) szövetekkel való keresztszennyeződését megelőzni. Ezt a kockázatbecslésnél figyelembe kell venni. Bizonyos anyagok esetében fontos lehet az állatok elkábításánál/leölésénél alkalmazott technika, a lehetséges kockázat minimumra csökkentése érdekében (13), az agyeredetű részecskék perifériás szervekbe különösen a tüdőkbe való eljutásának valószínűsége miatt. Az állatok elkábításának/leölésének technikáját, valamint a nagy fertőzőképességű szövetek eltávolításának folyamatát írásba kell foglalni. A felhasználandó állati szövetek/szervek gyűjtésének eljárását, csakúgy, mint a nagyobb kockázati anyagokkal történő keresztszennyezés elkerülésének rendszabályait részletesen le kell írni. A szöveteknek és a szerveknek hordozott BSE-fertőzőképességgel való, a szarvasmarha elkábításának és leölésének módszeréből következő szennyezésének kockázata a potenciálisan a központi idegrendszeri anyagokban a következő tényezők függvénye: a BSE-fertőzőképesség terjedelme a leölt állat agyában, az agy károsodásának terjedelme, az agyi részek szétszóródása az állat testébe. Ezeket a tényezőket a forrásként használt állatok osztályba sorolásával, szarvasmarhák esetén az állatok korával és a szarvasmarha leölése utáni validált módszerrel történő vizsgálatával együtt figyelembe kell venni. A fent jelzettek alapjául szolgáló elvek egyformán alkalmazhatók juhokra és kecskékre is. A keresztszennyezés-okozta kockázat néhány kiegészítő tényezőnek is függvénye. Ilyenek: a szövetek összegyűjtése során a szennyezés elkerülésére alkalmazott rendszabályok (lásd fent), a szennyezés szintje (a szennyező szövetek mennyisége), az egyazon időben gyűjtött anyagok típusa és mennyisége. (13) Az állatok elkábításáról és a BSE-kockázatról (az agy részeinek a vérbe és a tetembe való elterjedésének kockázata bizonyos elkábítási módszerek alkalmazása esetén) szóló SSC vélemény elfogadva a 2002 január i találkozón. http/europa.eu.int/comm./food/fs/sc/ssc out245_en.pdf

14 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A gyártóknak vagy a forgalombahozatali engedély jogosultjainak/kérelmezőinek számításba kell venniük a keresztszennyezéssel kapcsolatos kockázatot AZ ÁLLATOK ÉLETKORA Mivel a TSE-fertőzőképesség többéves lappangási időszak alatt gyülemlik fel, célszerű fiatal állatok felhasználása anyagforrásként AZ ELŐÁLLÍTÁSI ELJÁRÁS Egy gyógyszerkészítmény átfogó TSE-kockázat csökkentésének becslésénél figyelembe kell venni az ellenőrző rendszabályokat a következőkre való tekintettel: a nyersanyagok/kiindulási anyagok eredete, és az előállítási eljárás. A forrás ellenőrzése igen fontos ismérv a termék elfogadható biztonságának elérésében, ismerve a TSE-kórokozóknak a legtöbb inaktiváló eljárással szembeni bizonyított ellenállását. A gyártási folyamat ellenőrzésére és a gyártási tételek leírására (azaz a gyártási tétel pontos körülírása, a kész gyártási tételek elkülönítése, az előállításuk között végzett tisztítási művelet) minőségbiztosítási rendszert kell életbe léptetni, mint amilyen az ISO 9000, a HACCP (14) vagy a GMP. Eljárások léptetendők életbe a nyersanyagok/kiinduló anyagok beszállítóinak nyomonkövethetősége, auditálása, valamint az önauditálás biztosítása érdekében. Bizonyos gyártási eljárások jelentősen hozzájárulhatnak a TSE szennyezés kockázatának csökkentéséhez, így pl. a faggyúszármazékok előállításában használt eljárások (lásd 6. pontot). Minthogy ilyen szigorú anyagfeldolgozást sok termékre nem lehet alkalmazni, a szennyezés fizikai eltávolítását magába foglaló eljárások, mint pl. a prionban gazdag anyag eltávolítása kicsapással és szűréssel, valószínűleg alkalmasabbak, mint a kémiai kezelések. Az előállítási eljárás leírását beleértve az alkalmazott gyártásközi ellenőrzését is be kell mutatni és elemezni kell azokat a lépéseket, amelyek alkalmassá válhatnak a TSE szennyezés csökkentésére vagy kiküszöbölésére. Valahányszor különböző gyártóhelyek vesznek részt az előállításban, az egyes gyártóhelyeken végrehajtott lépéseket világosan azonosítani kell. Írásba kell foglalni azokat az életbe léptetett intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy minden tétel visszavezethető a forrásként használt anyagra. (14) Hazard Analysis Critical Control Point.

15 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A tisztítási eljárás. A TSE-kórokozók eltávolítása céljából a gyártóberendezés tisztításának validálása nehéz feladat lehet. Beszámoltak arról, hogy TSE kórokozókkal nagy töménységben fertőzött készítményeknek kitett rozsdamentes acél eszközök felületén kimutatható fertőzőképesség maradt vissza. Az összes adszorbeált fehérje eltávolítására nátronlúg vagy klór felszabadulással ható fertőtlenítőszerek (pl. 1 órán át ppm klór) használata elfogadható megközelítésnek tekinthető olyan helyen, ahol le nem cserélhető eszközök potenciálisan fertőző anyaggal érintkeznek. Ahol egy termék gyártásában A- kategóriába sorolt fertőzőképességű anyagot használnak, ott hacsak másként nem indokolt kizárólag az adott célra beállított berendezést kell alkalmazni. Ha egy termék előállítása során kockázati anyagot használnak, tisztítási műveleteket beleértve az ellenőrzés rendszabályait is kell életbe léptetni annak érdekében, hogy a gyártási tételek közt a keresztszennyezés kockázatát minimálisra csökkentsék. Ez különösen akkor fontos, ha ugyanazon üzemben, ugyanazokkal az eszközökkel különböző kockázati kategóriájú anyagokkal dolgoznak. Az eltávolítás/inaktiválás validálása. A TSE megszüntetésének/inaktiválásának validálási tanulmányai nehezen értelmezhetők. Át kell gondolni a kísérletileg szennyezett (spiked) anyag tulajdonságait és ennek a természetes helyzettel való összefüggését, valamint a tanulmány tervezetét (beleértve a folyamatok léptékcsökkentését is) és a kórokozó kimutatásának (in vitro vagy in vivo) módszerét. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy közös megállapodás születhessen a validációs tanulmányokhoz alkalmazott legmegfelelőbb kísérletes szennyező készítmény tekintetében. A validációs tanulmány emiatt jelenleg nem általános követelmény. Ennek ellenére, amennyiben a készítmény TSE-biztonsága érdekében hivatkozás történik arra, hogy a gyártási folyamatok képesek a TSE - kórokozók eltávolítására vagy hatástalanítására, ezt alkalmas validálási eljárással bizonyítani kell. A gyártókat támogatni kell abban, hogy a megfelelő állati forrásanyag beszerzésén kívül folytassák arra irányuló kutatásaikat, melyek elősegítik a TSE kórokozók eltávolítását/inaktiválását bizosító gyártási lépések megtalálását. Mindenesetre a gyártási eljárás tervezésénél lehetőleg figyelembe kell venni a TSE kórokozók eltávolítására vagy inaktiválására alkalmasnak vélt módszerekről remdelkezésre álló információkat. 4. A GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN ÉS ELKÉSZÍTÉSÉBEN FELHASZNÁLT ANYAGOK KOCKÁZATBECSLÉSE A HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN

16 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A TSE fertőzéssel kapcsolatos kockázat becsléséhez szükség van a 3-1. pontban (A kockázatminimalizálás tudományos szempontjai) körvonalazott összes paraméter gondos figyelembevételére. Az ezen fejezet bevezetésében indokoltak szerint a hatósági követelményeknek való megfelelés a kockázatbecslés kedvező eredményén alapul. A gyártó és/vagy a forgalombahozatali engedély jogosultja vagy kérelmezője által egy gyógyszerkészítmény előállítása során felhasznált TSE által érintett állatfaj -ból származó anyagok kockázatbecslésének biztosítani kell, hogy minden TSE kockázati tényezőt figyelembe vettek, és ahol lehetséges, a kockázatot az ezen fejezetben leírt elvek alkalmazásával a minimumra csökkentették. A forgalombahozatali engedély jogosultjai vagy kérelmezői a kockázatbecslés alapjaként az EDQM által kiadott, TSE-re vonatkozó megfelelőségi tanúsítványt használhatják. A forgalombahozatali engedély jogosultja vagy kérelmezője által egy gyógyszerkészítményről vezetett átfogó kockázatbecslésben figyelembe kell venni minden TSE által érintett állatfaj -ból származó anyag kockázatbecslését, és ahol lehet a hatóanyagnál és/vagy a készterméknél az előállítási lépések során elért TSE-csökkentést vagy hatástalanítást. A hatósági követelményeknek való megfelelés végső megállapítása az illetékes hatóság feladata. A gyártóra és/vagy a forgalombahozatali engedély jogosultjára illetve kérelmezőjére hárul mind a humán gyógyászati termék, mind az állatgyógyászati termék esetében egy TSE által érintett állatfaj -ból származó anyagra vonatkozó ellenőrző intézkedések kiválasztása és indokolása figyelembe véve a tudomány és a technológia legújabb állását. 5. AZ ELŐNY/KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉSE A 3. és a 4. pontban említett paramétereken kívül egy olyan konkrét gyógyszerkészítmény elfogadhatósága tekintetében, amely TSE által érintett állatfaj -ból származó anyagot tartalmaz, vagy amely az előállításból eredően ilyen anyagokat tartalmazhat, a következő tényezőket is figyelembe kell venni: a gyógyszerkészítmény beadásának módja, a gyógyszerkészítményben felhasznált állati anyag mennyisége, a legnagyobb terápiás adag (napi dózis és a kezelés időtartama), a gyógyszerkészítmény tervezett alkalmazási területe és klinikai haszna.

17 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur Nagy fertőzőképességű szöveteket (A-kategóriájú szövetek) és belőlük származó anyagokat nem szabad használni gyógyszerkészítmények vagy kiindulási anyaguk köztitermékeik (beleértve hatóanyagokat, segédanyagokat és reagenseket) kivéve, ha ez indokolt. Indokolást kell adni, hogy más anyag miért nem használható. Ilyen kivételes és indokolt körülmények között nagy fertőzőképességű szövetek használata hatóanyagok előállítására akkor mérlegelhető, ha elvégzik az e fejezet 4. pontjában leírt kockázatbecslést és a forgalombahozatali engedély kérelmezője a szándékolt klinikai felhasználást figyelembe véve pozitív előny/kockázat értékelést nyújt be. A-kategóriába sorolt anyagokat, amennyiben használatuk indokolt, GBR I országokból származó állatokból kell előállítani. 6. SPECIÁLIS MEGFONTOLÁSOK A TSE által érintett állatfajok -ból készített következő anyagok az e fejezetben közöltek tekintetében akkor ítélhetők megfelelőnek, ha legalább az alább meghatározott feltételeknek megfelelnek. A forgalombahozatali engedély jogosultjának/kérelmezőjének be kell nyújtania az e tekintetben lényeges információt vagy az EDQM által kiadott megfelelőségi tanúsítványt KOLLAGÉN A kollagén az emlősök kötőszövetének rostos szerkezetű fehérje-komponense. A kollagén vonatkozásában olyan dokumentációt kell benyújtani az ennek a fejezetnek való megfelelés bizonyítására, amely figyelembe veszi a 3-tól 5-ig terjedő szakaszokban felsorolt intézkedéseket. Tekintetbe kell venni továbbá a következőket. A csontokból előállított kollagénre a zselatinra megállapított követelményeket kell alkalmazni (lásd alább). A bőrökből és irhából előállított kollagén általában nem jelent mérhető TSEkockázatot, feltéve, hogy beszerzésük során elkerülték potenciálisan fertőzött anyagokkal, pl. kiömlött vérrel és/vagy központi idegrendszeri szövetekkel való szennyeződésüket ZSELATIN A zselatin természetes, oldható, géllé alakuló vagy nem gélesedő fehérje, amelyet állati eredetű csontokból, bőrből, irhából, inakból előállított kollagén részleges hidrolízisével nyernek. A zselatin vonatkozásában olyan dokumentációt kell benyújtani az e fejezetnek való megfelelés bizonyítására, amely, figyelembe veszi a 3-tól 5-ig terjedő szakaszokban fesorolt intézkedéseket. Tekintetbe kell venni továbbá a következőket.

18 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A forrásként felhasznált anyagok. A gyógyszerkészítményekben felhasznált zselatint csontokból vagy irhából állítják elő. Irha mint kiindulási anyag. A jelenlegi ismeretek szerint az irha, zselatin előállítására sokkal biztonságosabb forrásanyagot jelent, mint a csontok. Ennek ellenére nagyon ajánlott intézkedéseket tenni potenciálisan fertőzött anyaggal történő keresztszennyezés elkerülésére a beszerzés során. Csontok mint kiindulási anyag. Ahol csontokat használnak zselatin előállítására, ott igen szigorú gyártási feltételeket kell alkalmazni (lásd alább). Az elsődleges óvatossági intézkedés, amely jelentősen befolyásolja a termékbiztonságot, az, hogy a kiindulási anyagból mindenképpen eltávolítsák a koponyát és a gerincvelőt. Amennyiben megvalósítható, a csontok GBR I és II besorolású országokból származzanak. GBR III besorolású országokból származó csontok is használhatók, ha a zselatint az alább jelzett feltételek mellett állítják elő és, ha a 12 hónapnál idősebb szarvasmarhák csigolyáit kizárják a kiindulási/nyersanyagok sorából (15). Az előállítás módszerei. Az irhából előállított zselatin gyártási körülményei nem igényelnek különös rendszabályokat, feltéve, hogy a keresztszennyezés elkerülésére mind az irha beszerzésénél, mind a gyártási folyamat alatt ellenőrző intézkedések történnek. Az előállítás módját azonban figyelembe kell venni, ha csontokat használnak kiindulási anyagként. Zselatin gyártására szolgáló csontok (csigolyákat is beleértve) savas kezelést használó előállítás esetén, csupán GBR I vagy GBR II besorolású országokból származhatnak. A csontok/osszein ezt követő lúgos kezelése (ph 13-nál, 1 órán át) tovább növeli a savkezelt csont/zselatin TSE fertőzéssel szembeni biztonságát. GBR III besorolású országból származó csontok esetén a lúgos eljárást kell alkalmazni, de GBR I és GBR II besorolású országokból beszerzett csontok esetén is ez a gyártási módszer választható. (15) Az Európai Parlament és Tanács EC 1774/2002 sz., nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi rendszabályokat rögzítő rendelete alkalmazandó, hacsak másként nem indokolt. A zselatin és kollagén gyártását illetően vagy ezek gyógyszerkészítményekben való felhasználás céljából történő előállításához importált nyersanyagként csak az emberi fogyasztásra megfelelő állatokból származó anyagok használhatók. Az ilyen, II kategóriájú országokból származó, a kockázatbecslés szerint biztonságos állatok csigolyáinak felhasználása továbbra is megengedett.

19 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur A tipikus lúgos gyártási folyamat esetén a csontokat finomra megőrlik, forró vízzel zsírtalanítják, majd hígított sósavval (minimum 4% és ph<1,5-nél) legalább 2 napon át demineralizálják. Az így készült osszeint telített mészoldattal (ph=legalább 12,5) kezelik legalább 20 napon át. Ezután a zselatint kivonják, mossák, szűrik és töményítik, majd egy hirtelen hőkezeléssel flash sterilezik; ennél a lépésnél 4 másodpercig tartó C-os hőhatást alkalmaznak. A szarvasmarha irhából is készíthető a lúgos eljárással zselatin. A marhacsontok savas eljárással is kezelhetők. A meszes lépést ezután egy savas előkezeléssel helyettesítik, amikoris az osszeint egy éjszakán át ph<4 oldatban áztatják MARHA EREDETŰ VÉRSZÁRMAZÉKOK Magzati marhaszérumot általában sejttenyészetekben használnak. Magzati marhaszérum mészárszékből beszerzett, emberi fogyasztásra alkalmas anyaállat magzatából nyerhető. Az anyaméhet ehhez teljes egészében eltávolítják, és a magzat vérét e célra szolgáló térben szívpunktúrával, aszeptikus technikát alkalmazva, zárt gyűjtőrendszerbe gyűjtik. Újszülőtt borjúszérumot 20 napnál fiatalabb borjakból, borjúszérumot pedig 12 hónapnál fiatalabb állatokból nyernek. Donor marhaszérum esetében, figyelembe véve, hogy 36 hónapnál fiatalabb állatokból származik, a donor csorda TSEállapotának jól meghatározottnak és dokumentáltnak kell lennie. A szérumot minden esetben meghatározott eljárások szerint, ilyen eljárásban gyakorlott személyzetnek kell gyűjtenie, hogy magasabb kockázati fokú szövetekkel való keresztszennyezést elkerüljük. A marha eredetű vérszármazékok vonatkozásában olyan dokumentációt kell benyújtani az ennek a fejezetnek való megfelelés bizonyítására, amely figyelembe veszi a 3-tól 5-ig terjedő szakaszokban felsorolt intézkedéseket. Tekintetbe kell venni továbbá a következőket. Nyomonkövethetőség. Biztosítani kell a vágóhíd nyomonkövethetőségét a szérum vagy plazma minden egyes gyártási tétele esetében. A vágóhidaknak elérhető jegyzékkel kell rendelkezniük mindazon gazdaságokról, amelyekből az állatok származnak. Ha a szérum élő állatoktól származik, minden egyes gyártási tételről feljegyzésnek kell rendelkezésre állni, amely biztosítja a gazdaság lenyomozhatóságát. Földrajzi eredet

20 Az állati eredetű szivacsos Ph. Hg. VIII. Ph. Eur Jóllehet a szarvasmarha BSE szöveti fertőzőképessége korlátozottabb, mint a surlókór, óvatossági rendszabályként a marhavérnek GBR I és GBR II besorolású országokból kell származni, hacsak másként nem indokolt. Állatok elkábításának módszerei Ha leölt állatokból származik a minta, az anyag épségének biztosítása szempontjából fontos a leölés módja. Bizonyított, hogy a rögzített závárzatú pisztollyal végzett pálcázással, vagy pálcázás nélküli kábítás, valamint a pneumatikus pisztollyal végzett kábítás, különösen ha az levegőt fecskendez be, roncsolhatja az agyat és az agyrészeket szétszórja a véráramba. Elhanyagolható kockázat várható a nem-penetráló kábítástól és az elektrosokktól (16). Emiatt a marhavér-gyűjtő eljárás leírásához le kell jegyezni az állat elkábításának módszereit. Ha az állati eredetű anyag forrásaként olyan ország is engedélyezett, ahol BSE eseteket mutattak ki (GBR III besorolású ország), az ilyen országban az állatok leölésénél nem-roncsoló kábítást kell alkalmazni FAGGYÚSZÁRMAZÉKOK A faggyú bőralatti, hasi és izomközti területekről és csontokból származó zsír. A faggyúszármazékok előállítására kiindulási anyagként használt faggyú, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek egészségügyi szabályairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002 október 3-án kelt, (EC) 1774/2002 (17) sz. Rendeletében leírt 3-as kategóriájú vagy azzal egyenértékű anyag legyen. A faggyúból előállított származékok, mint a glicerin és a zsírsavak szígorú eljárásokkal készülnek, úgy, hogy fertőzőképességük valószínűtlen. Ezeket a CPMP és a CVMP különös figyelemmel megvizsgálta. Emiatt az ilyen anyagokat, melyeket legalább olyan szigorú körülmények között állítottak elő, mint az alább megadottak, ezen fejezettel összhangban levőnek kell tartani, tekintet nélkül a földrajzi eredetre és a fagyúszármazékokat szolgáltató szövetek természetére. Pédák a szigorú eljárásokra: átészterezés vagy hidrolízis legakább 200 C-on, legalább 20 percig, nyomás alatt (glicerin, zsírsavak és zsírsav-észterek gyártása), szappanosítás 12 M nátrium-hidroxiddal (glicerin és szappangyártás): (16) SSC vélemény a kábíási módszerek és a BSE kockázat vonatkozásában (Agyrészeknek a vérbe és a tetembe való szétszóródása bizonyos kábítási módszerek alkalmazásakor) elfogadva a 2002 január i értekezleten. http: / /europa.eu.int/comm/food/fs/sc/ssc/out245_en.pdf (17) OJ L 273, , 1. old.

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Tartalom 07/2011:50208

Tartalom 07/2011:50208 MEGJEGYZÉS A FEJEZETHEZ Ez a fejezet azonos az Iránymutatás az állati szivacsos agyvelőbántalom kórokozóinak emberi felhasználásra szánt és állatgyógyászati készítmények útján történő átviteli kockázatának

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, május 2. (02.05) (OR. en) 9264/12 PHARM 28 SAN 89 MI 270 FEDŐLAP. Az átvétel dátuma: április 16.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, május 2. (02.05) (OR. en) 9264/12 PHARM 28 SAN 89 MI 270 FEDŐLAP. Az átvétel dátuma: április 16. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. május 2. (02.05) (OR. en) 9264/12 PHARM 28 SAN 89 MI 270 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2012. április 16. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

2009.2.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/11

2009.2.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/11 2009.2.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/11 A BIZOTTSÁG 162/2009/EK RENDELETE (2009. február 26.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra

Részletesebben

2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK

2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 955/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) a 798/2008/EK rendeletnek a Newcastle-betegség elleni vakcinák felhasználása tekintetében

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN

JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN Dr. Márton Lázár osztályvezető Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. november 19. Miért kell külön szabályozni ezeket a Hgtv által

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja B u d a p e s t, 2 0 1 3. s z e p t e m b e r 2 7. Orvostechnikai eszköz vs. Gyógyászati segédeszköz Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.

Részletesebben

88/2004. (V. 15.) FVM rendelet. az állatgyógyászati készítményekről

88/2004. (V. 15.) FVM rendelet. az állatgyógyászati készítményekről 88/2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről módosította: 97/2005. (X. 28.) FVM rendelet - barna háttérrel és fehér betűkkel /50. (2)/ a szövegben! Az állategészségügyről szóló 1995.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.3. COM(2012) 578 final 2012/0280 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a tejsavnak a szarvasmarhák hasított testén található felületi mikrobiológiai szennyeződések csökkentésére

Részletesebben

Megehetők-e az orvostechnikai eszközök?

Megehetők-e az orvostechnikai eszközök? Megehetők-e az orvostechnikai eszközök? Az orvostechnikai eszközök fogalmi és besorolási szabályai 2014. március 28., Budapest Balázs György Ferenc, GYEMSZI- EMKI Főosztályvezető Az egészségügyről szóló

Részletesebben

GYÓGYTERMÉKEK JELENE ÉS JÖVŐJE

GYÓGYTERMÉKEK JELENE ÉS JÖVŐJE GYÓGYTERMÉKEK JELENE ÉS JÖVŐJE Sárvár 2011. március 24. Országos Gyógyszerészeti Intézet Dr. Szepezdi Zsuzsanna főigazgató A természetes anyagok (növényi szerek) szabályozására 1987-ben került sor elsőként

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZER HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD, A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY KÉRELMEZŐI ÉS JOGOSULTJAI A TAGÁLLAMOKBAN

MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZER HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD, A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY KÉRELMEZŐI ÉS JOGOSULTJAI A TAGÁLLAMOKBAN I. MELLÉKLET MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZER HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD, A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY KÉRELMEZŐI ÉS JOGOSULTJAI A TAGÁLLAMOKBAN Tagállam Forgalomba hozatali engedély jogosultja

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/47

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/47 2005.10.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/47 A BIZOTTSÁG 1739/2005/EK RENDELETE (2005. október 21.) cirkuszi állatok tagállamok közötti mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények meghatározásáról

Részletesebben

Nyilvános Értékelő Jelentés. Alleopti Komfort. 20 mg/ml oldatos szemcsepp egyadagos tartályban. (nátrium-kromoglikát)

Nyilvános Értékelő Jelentés. Alleopti Komfort. 20 mg/ml oldatos szemcsepp egyadagos tartályban. (nátrium-kromoglikát) Nyilvános Értékelő Jelentés Gyógyszernév: (nátrium-kromoglikát) Nemzeti eljárás A forgalomba hozatali engedély jogosultja: Sanofi-aventis Zrt. Kelt: 2014. november 11. TARTALOM NEM EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREKNEK

Részletesebben

Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere

Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere Dr. Kulcsár Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága 2016. június 2. Tartalom Mik azok a

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 2. (OR. en) 15193/16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. november 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága D048510_01

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 114. szám 19417 A vidékfejlesztési miniszter 94/2012. (VIII. 30.) VM rendelete az inaktivált telepspecifikus vakcinák elõállítására és felhasználására vonatkozó állat-egészségügyi

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

Hitek és tévhitek a generikumokról. megengedhetjük magunknak a Rolls roys-ot? Dr. Csúz Andrea

Hitek és tévhitek a generikumokról. megengedhetjük magunknak a Rolls roys-ot? Dr. Csúz Andrea Hitek és tévhitek a generikumokról megengedhetjük magunknak a Rolls roys-ot? Dr. Csúz Andrea Különbségek Originális Szabadalmi oltalom alatt áll termékszabadalom gyártástechnológiai szabadalom Új hatóanyag

Részletesebben

CORPORA AD USUM PHARMACEUTICUM. Gyógyszeranyagok

CORPORA AD USUM PHARMACEUTICUM. Gyógyszeranyagok Corpora ad usum pharmaceuticum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 CORPORA AD USUM PHARMACEUTICUM Gyógyszeranyagok 07/2009:2034 javított 7.5 DEFINÍCIÓ Gyógyszeranyagnak nevezünk minden olyan szerves és szervetlen

Részletesebben

I. MELLÉKLET. Felsorolás: megnevezés, gyógyszerformák, hatáserősségek, alkalmazási módok, kérelmezők a tagállamokban

I. MELLÉKLET. Felsorolás: megnevezés, gyógyszerformák, hatáserősségek, alkalmazási módok, kérelmezők a tagállamokban I. MELLÉKLET Felsorolás: megnevezés, gyógyszerformák, hatáserősségek, alkalmazási módok, kérelmezők a tagállamokban 1 Tagállam EU/EGT Kérelmező (Törzskönyvezett) megnevezés Hatáserősség Gyógyszerforma

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 26. (OR. en) 5664/17 AGRILEG 23 VETER 9 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Az Európai arlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve Minden egészséget veszélyeztető hatás szisztematikus vizsgálatának eredményét tömeg/tömeg százalé

Az Európai arlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve Minden egészséget veszélyeztető hatás szisztematikus vizsgálatának eredményét tömeg/tömeg százalé Az Európai arlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2008. november 19. (OR. en) 2007/0102 (COD) LEX 954 PE-CONS 3667/1/08 REV 1 AGRILEG 137 CODEC 989 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE AZ EGYES

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 11. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 11. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 11. (OR. en) 13182/16 AGRILEG 147 VETER 97 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. október 11. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Egészségügyi Minisztérium

Egészségügyi Minisztérium Szívességi fordítás Egészségügyi Minisztérium ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÉLELMEZÉSI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐOSZTÁLY ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS ÉLELMEZÉSI OSZTÁLY III. sz. Hivatal Állati Eredetű Élelmiszerek Higiéniája

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) Első közzététel a HL-ben Ez az első közzététel. Ez az első közzététel

(EGT-vonatkozású szöveg) Első közzététel a HL-ben Ez az első közzététel. Ez az első közzététel 2009.12.2. Az Unió Hivatalos Lapja C 293/69 A Bizottság közleménye az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/13 A BIZOTTSÁG 957/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről

Részletesebben

GYÓGYSZERANYAGOK. Corpora ad usum pharmaceuticum

GYÓGYSZERANYAGOK. Corpora ad usum pharmaceuticum Corpora ad usum pharmaceuticum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 DEFINÍCIÓ GYÓGYSZERANYAGOK Corpora ad usum pharmaceuticum 01/2009:2034 Gyógyszeranyagnak nevezünk minden olyan szerves és szervetlen anyagot, amelyet

Részletesebben

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről 147. sz. Ajánlás a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2013.3.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/7 A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. március 20.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

Részletesebben

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016) Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember

Részletesebben

Madárinfluenza miatt korlátozás alatti területekről történő ki- és beszállítás

Madárinfluenza miatt korlátozás alatti területekről történő ki- és beszállítás Madárinfluenza miatt korlátozás alatti területekről történő ki- és beszállítás Magyarországon az utóbbi időben több madárinfluenza kitörés történt. Járványügyi intézkedésként védő- és megfigyelési körzetek

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 318/19

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 318/19 2005.12.6. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 318/19 A BIZOTTSÁG 2005/87/EK IRÁNYELVE (2005. december 5.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet A BIZOTTSÁG /2011/EK RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet A BIZOTTSÁG /2011/EK RENDELETE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Tervezet Brüsszel, XXX C A BIZOTTSÁG /2011/EK RENDELETE a [ ] Bizottság 1702/2003/EK számú, a légijárművek és a hozzájuk kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések

Részletesebben

5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA

5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA 5.10. Gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.5-1 Bevezetés 5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA 01/2008:51000 javított 6.5 Az Európai Gyógyszerkönyv gyógyszeranyag-cikkelyeit

Részletesebben

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS, ALKALMAZÁSI MÓD, KÉRELMEZŐ ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA A TAGÁLLAMOKBAN Tagállam Forgalomba hozatali engedély

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2006/XI/03 B(2006) 5160 végleges NEM NYILVÁNOS A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE 2006/XI/03 a játékok biztonságáról szóló 88/378/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE 2009.9.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 242/3 IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE (2009. szeptember 14.) a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények tekintetében az emberi felhasználásra szánt

Részletesebben

SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes

SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-1 01/2015:0063 SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) 1. DEFINÍCIÓ Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes A száj-

Részletesebben

MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK. a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételhez. A) rész

MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK. a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételhez. A) rész MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételhez A) rész A kérelmező gazdasági-, pénzügyi alkalmasságát igazoló adatok 1. Mérleg A kérelmező saját vagy jogelődje

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag?

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? A kérdések A kezdetek C-431/04 MIT A gyógyszer hatóanyag-kombinációja fogalom megköveteli-e, hogy a kombináció alkotórészei mind

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.8.8. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. július 30.) az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanácsi irányelvnek a bejelentési kötelezettség

Részletesebben

BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK

BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK A BSE posztindusztriális betegség lenne? Tárgyszavak: kergemarhakór; Creutzfeldt Jacob szindróma; prionbetegség; lappangás; faji gát. A kerge marha

Részletesebben

HU-Budapest: Diagnosztikumok 2012/S 149-248140

HU-Budapest: Diagnosztikumok 2012/S 149-248140 1/7 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:248140-2012:text:hu:html HU-Budapest: Diagnosztikumok 2012/S 149-248140 Országos Vérellátó Szolgálat, Karolina út 19-21., attn:

Részletesebben

Mit jelent a megbízható minőség az étrend-kiegészítő gyártás

Mit jelent a megbízható minőség az étrend-kiegészítő gyártás Mit jelent a megbízható minőség az étrend-kiegészítő gyártás során (Nyomonkövethetőség az alapanyagtól a késztermékig) Dr. Sándor Edit orvosigazgató Pharma Nord 1990-től az EU jogszabályozásában, á

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138.

A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138. A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 138. szám Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (2001/83/EK)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (2001/83/EK) 2001L0083 HU 05.10.2009 008.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (2001. november

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2011.2.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 54/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 142/2011/EU RENDELETE (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak

Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak Horányi Tamás Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülte Étrend-kiegészítők, gyógyhatású

Részletesebben

NÉV, GYÓGYSZERFORMA, HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIN BELÜL

NÉV, GYÓGYSZERFORMA, HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIN BELÜL I. MELLÉKLET NÉV, GYÓGYSZERFORMA, HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIN BELÜL 1 EU Tagország Olaszország JÓD-KAZEINT/TIAMINT

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2014D0909 HU 29.05.2015 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. december

Részletesebben

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, január 25. (26.01) (OR. en) 5674/12 DENLEG 4 AGRI 38 FEDŐLAP

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, január 25. (26.01) (OR. en) 5674/12 DENLEG 4 AGRI 38 FEDŐLAP AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. január 25. (26.01) (OR. en) 5674/12 DENLEG 4 AGRI 38 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2012. január 20. Címzett: Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/24/EK irányelve. (2004. március 31.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/24/EK irányelve. (2004. március 31.) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/24/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hagyományos növényi gyógyszerek tekintetében

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök

Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök P a r á d f ü r d ő, F E S Z K o n g r e s s z u s - 2 0 1 4. s z e p t e m

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 A BIZOTTSÁG 284/2011/EU RENDELETE (2011. március 22.) a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott

Részletesebben

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat

Részletesebben

21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet. egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról

21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet. egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról 21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról hatályos: 2012.09.05-2012.09.05 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 017 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 017 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007017T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 017 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 07 7232 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Gyógynövények az élelmiszerek között

Gyógynövények az élelmiszerek között Gyógynövények az élelmiszerek között Budapest, 2011. március 25. Sárvár Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 1 Az emberi felhasználásra

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

3.1.3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége, telefon/faxszáma, e mail címe:

3.1.3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége, telefon/faxszáma, e mail címe: Kérelem az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet (R.) szerint forgalmazott eszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásához a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 1. számú mellékletében

Részletesebben

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Cserháti Pálma MSc, biológus Országos Epidemiológiai Központ, Dezinfekciós osztály Biocidok és szabályozásuk Biocid termék: hatóanyag,

Részletesebben

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos

Részletesebben

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD)

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) 8576/15 AGRILEG 102 CODEC 651 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 14760/14,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

L 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.9.8. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2004. augusztus 13.) a klasszikus sertéspestis Szlovák Köztársaságban 2004-ben történő felszámolásához való közösségi pénzügyi

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv /2203 előírása az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról. A rész

A Magyar Élelmiszerkönyv /2203 előírása az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról. A rész 9. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2015/2203 előírása az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról A rész 1. Ez az előírás a B és C részben meghatározott,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 03/32. kötet Az Európai Unió Hivatalos Lapja 289 32001R0999 2001.5.31. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 147/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 999/2001/EK RENDELETE (2001. május 22.) egyes fertőző

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ (19.01) TANÁCSA (OR. 5421/11 DENLEG

AZ EURÓPAI UNIÓ (19.01) TANÁCSA (OR. 5421/11 DENLEG AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. január 18. (19.01) (OR. en) 5421/11 DENLEG 4 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. január 17. Címzett: a Tanács Főtitkársága Tárgy: Tervezet

Részletesebben

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz.

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz. Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék gyűjtőátrakó telep Kővágószőllős 0/46 hrsz. HACCP terv Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA L 194/26 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.7.21. A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. július 18.) a 2011/630/EU végrehajtási határozatnak a kéknyelv-betegségre és a Simbu vírusokra vonatkozó állat-egészségügyi

Részletesebben

- osztályozására, - csomagolására, és - címkézésére vonatkoznak, amennyiben azokat a Közösség tagállamaiban hozzák forgalomba. (2) Ezen irányelv nem é

- osztályozására, - csomagolására, és - címkézésére vonatkoznak, amennyiben azokat a Közösség tagállamaiban hozzák forgalomba. (2) Ezen irányelv nem é a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG TANÁCSA, tekintettel az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 3. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 3. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 3. (OR. en) 8540/16 DENLEG 34 AGRI 222 SAN 162 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. április 29. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz.

Részletesebben

Szellőző tisztítás TvMI

Szellőző tisztítás TvMI 1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.

Részletesebben

Dr. Marosvölgyi Nikoletta Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálat

Dr. Marosvölgyi Nikoletta Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálat Dr. Marosvölgyi Nikoletta Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálat Bevezetés Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK (REACH) rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról,

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.4.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 108/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 348/2013/EU RENDELETE (2013. április 17.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről

Részletesebben

1 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM VÉGSŐ ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM VÉGSŐ ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1 A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 1. (OR. en) 14805/15 DENLEG 156 AGRI 626 SAN 413 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2015. november 27. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság) HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.9.2008 COM(2008) 553 végleges 2008/0180 (CNS) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az állatok leölésük során való védelméről (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008)

Részletesebben

Anyagismeret a gyakorlatban Implantátumok: az ötlettől a termékig

Anyagismeret a gyakorlatban Implantátumok: az ötlettől a termékig Anyagismeret a gyakorlatban Implantátumok: az ötlettől a termékig 2014. Május 07. Dr. Bognár Eszter Nagy Péter Anyagismeret a gyakorlatban Orvostechnikai célra alkalmas fémek és ötvözetek alkalmazási lehetőségei

Részletesebben