Tk.III :Afajok eredete. DARWIN( )ebbenamunkábanfoglaljaösszeegyvilágkörüli. Tk. II -35.

Átírás

1 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8anyag,13.oldal 4. TÉMAVÁZLATOK Tk. II Az éllények rendszerezése A rendszerezés alapjai Arendszerezésszükségessége Linnémesterségesrendszere- erényei,hibái Viták aváltozékonyságról Atermészetesrendszer- DARWINszerepe,jelentsége Hazaivonatkozások A RENDSZEREZÉSSZÜKSÉGESSÉGE Földünköntöbbmintegymilióálatfajésfélmiliónáltöbbnövényfajélszükségvanezek rendszerbesorolására,rendszerezésére. C.LINNÉ( )MESTERSÉGESRENDSZERE Systemanaturae- azels olyanrendszer,amelyetaföldbármelypontjánél,bármely nyelvetbeszél kutató,természetjáróstb. használhat,mertafajokategységesenlatinnévvel látjael. Rendszerénekerényei: megalkotjaazalapvet - maishasználatos- rendszertanikategóriákat(faj,nemzetség,rend,osztály...) bevezetiaketsnevezéktant,abinominálisnómenklatúrát:nemzetségnévdifferentia specifica melyik nagyobbmiazaspeciális(specifica)egységbetartozik különbség(differentia) amianemzetségösszestöbbiegyedtlmegkülönbözteti Quercus- tölgy ceris- cser Quercusrobur kocsányostölgy Rendszerénekhibái: önkényesenkiragadotbélyegek alapjánosztályoz nem veszi(veheti?)figyelembea származást Viták aváltozékonyságról LAMARCK( )- azsiráfnak azérthosszúanyaka,mertálandóannyújtogatjaafa ágaiután. Báragondolathibás,viszontaz,hogyszóbahozzaakörnyezet-éllénykapcsolatot, flegazadotkorszelemétfigyelembevévejelentóriásilépést. CUVIER ( )túlhangsúlyozzaazéllény- környezetkapcsolatjelentségét,annak az éllényregyakorolthatását. Afajok keletkezésérevonatkozóegyházinézetek ésakihaltpéldányok közötikonfliktustakatasztrófaelméletelmagyarázza. GEOFFROYSAINT-HIALIRE( )bevezetiaváltozékonyságfogalmát. A TERMÉSZETESRENDSZER 1859:Afajok eredete. DARWIN( )ebbenamunkábanfoglaljaösszeegyvilágkörüli útkövetkeztébenkialakultgondolataitazélvilágsokféleségérl,változatosságáról. Szerintea környezetkihívásaivalazéllényadotságaivalpróbálalkalmazkodni. Atermészetesszelekciósoránakevésbérátermet,alkalmazkodóképes,kevésbésokféletípusok kiválogatódnak,kiszelektálódnak apopulációból. Amaelfogadotfejldéstörténetirendszerazéllényeketszármazásuk alapjánrendszerezi. Egyfajba tartoznakazokaz éllények,amelyekszármazása közös,küls és bels felépítésükmegegyezikvagycsaknem hasonló,és önmagukhoz hasonlótermékenyutódoklétrehozására képesek. HAZAI VONATKOZÁSOK KITAIBELPÁL( )- természetudós,ahazaibotanikaikutatások útörje,többmint 150növényfajtírtle AZANYAGCSEREÁLTALÁNOSJELLEMZI (MecénásaazaWALDSTEINgróf,akiBEETHOVENT is támogata- waldsteinpimpó(növényfaj)- Waldsteinia geoides) FAZEKASMIHÁLY( )ésDIÓSZEGI Sámuel ( )adebreceniKolégium tanáraielsk közöt alkalmazzák LINNÉrendszerétamagyarfajokra. (1807 MagyarFüvészkönyv) 1,Azéllényeketalapvetenjelemzik azéletjelenségek: ÖNFENNTARTÁS-anyagcsere- táplálkozás- légzés- keringés- kiválasztás... ÖNREPRODUKCIÓ szaporodás- növekedés fejldés- örökldés ÖNSZABÁLYOZÁS- -ingerlékenység- változékonyság Életjelenségek:azél szervezetekrejelemz folyamatok összessége. Ilyenek:anyagcsere,növekedés,fejldés,ingerlékenység,mozgás,szaporodás,örökldésésváltozékonyság, deaszületésésahalális. Tk.III ENZIMEK Akémiaireakciók feltétele:arésztvevk reakcióképessége,megfelel hmérséklet,nagyfelület érintkezés. Csak azok azütközések hatásosak,melyeknélarésztvev részecskék energiatöbblettelrendelkeznek. Aktiválásienergia:azazenergiatöbblet,amiahhozszükséges,hogyazütközés hatásoslegyen,kémiaireakciókövetkezzenbe. Abiológiairendszerek álapotjelemzimelet önkéntnem mennevégbevalamennyilehetségesfolyamat-~ katalizátorokravanszükség. Az

2 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 14. oldal él rendszerek katalizátorai: a biokatalizátorok, az enzimek: olyan aktiválási energiájú új reakcióutat nyitnak meg, melyen a biológiai rendszerekben a kémiai reakciók végbemehetnek. Szerkezetük: egyszer enzim - protein enzim, csak aminosavakat tartalmaz (fajlagosság - szubsztrátspecifitás) összetett enzim - aminosav + más, nem fehérje alkotó koenzim - könnyen leválik prosztetikus csoport - nem választható le (reakcióspecifitás) Hatásmechanizmus: E + S1 + S2 ES, S2 T + E (E - enzim, S - szubsztrátum, T - termék) az aktív centrumon: köthely - szubsztrátspecifitás katalitikus hely reakcióspecifitás Elnevezés: hagyományos - pepszin, tripszin... tudományos pl.: szubsztrát neve + reakció típusa + áz alkohol dehidrogen - áz glikogén szintet - áz Mködésük vizsgálata: Mivel az enzimek fehérje természetek, minden, a fehérjékre ható tényezk az enzimaktivitást is befolyásolják -~ optimális mködés (pl.: ph, hmérséklet, koncentráció viszonyok nyok: ion, szubsztrátum). 3. Az intermedier anyagcsere a makromolekulák bioszintézisének és bontásának folyamatai: INTERMEDIER ANYAGCSERE felépítés/asszimiláció monomerekbl makromolekula energiaigényes (ATP) redukciós folyamatok fotoautotróf kemoautotróf szénhidrátszintézis nukleinsav szintézis fehérjeszintézis lebontás/disszimiláció makromolekulából egyszerbb szerves vagy szervetlen vegyületek oxidációs folyamatok energiatermel (ATP) biológiai oxidáció erjedés 4.4. A sejtet felépít kémiai anyagok Az él szervezetet felépít kb. 30 elemet biogén elemnek nevezzük. Ezek az élettelen természetben is megtalálhatók. Lehetnek szerkezeti anyagok, vagy az anyagcsere-folyamatok résztvevi. A témakör általános tárgyalási szempontjai részekbl áll Kémiai jellemzés Típusok, Formák Biológiai jelentség, elfordulás Vizsgálatuk CSOPORTOSÍTÁSUK I. (LÉNÁRD G.: Biológia III. könyv alapján) Nagy mennyiségben szükségesek: C: - négy ers kovalens kötés, tetraéderes, egyenletes térkitöltés egymáshoz változatos formában kapcsolódva nyílt láncú és ;gyrs szerkezet szerves molekulák jöhetnek létre - a földi élet szén alapú (a sci-fi irodalom kedvelt szilíciuma, hasonló tulajdonságokkal bír, hiszen a periódusos rendszer azonos oszlopában található) H: - második leggyakoribb elem - a szerves vegyületek hidrogénjeinek elégetése biztosítja az folyamatokhoz szükséges energiát - a nélkülözhetetlen víz alkotója - fontos a biopolimerek szerkezetének stabilizálásában - hidrogénkötés~ O: - a hidrogénatomok oxidálója az energiatermeléskor - a nélkülözhetetlen víz alkotója N: - a fehérjék, nukleinsavak nélkülözhetetlen alkotója P. _fontos az energiaforgalomban, molekulák felépítésében: a nukleinsavakban,foszfatidokban S: _fontos a fehérjék finomabb szerkezetének kialakításában Na, K, Cl;- mint ionok, biokémiai, elektrofiziológiai folyamatok résztvevi nagy mennyiségben szükségesek: Fe2+ Fe3+, Cu+, Cu2+: - redoxfolyamatok elektron felvevi, leadói Mg, Co, I: - makromolekulák alkotórészei Egyes fajok/éllények számára igen fontosak: Si: - moszatok, szivacsok kovavázának alkotója B: - a növények fejldéséhez szükséges F: - az emlsök fogzománcába épül be CSOPORTOSÍTÁSUK II. (Fazekas Gy. - LÉNÁRD G.: Biológia IL-III. könyv alapján) Elsdleges biogén elemek: elssorban szerkezeti elemek, 95%-ban fordulnak el): C, H, O, N Másodlagos bioén elemek: szerves molekulák alkotói, életfolyamatokhoz szükségesek, 2-0,05%-ban fordulnak el. P, S Mg2+ Fe2/3+, Na+, K+, Ca2+, Cl-, P043-, Mikroelemek: kis mennyiségben (néhány ezrelék) elforduló, de nélkülözhetetlen elemek. Az életfolyamatokban fontos makromolekulák alkotóelemei. Hiányukban jellegzetes hiánybetegségek alakulnak ki. Si, Mn, Cu, Co, Zn, I. Néhány biogén elem, forrás, és hiánybetegség a heterotróf szervezetekben Kalcium funkc: csont, fog, tojáshéj szabad formában enzimaktivitáshoz (rennin- tejoltó enzim) (véralvadási faktorok egyike, ha megkötjük nincs véralvadás!) forrás: gabona magvak, pillangós termések, hús hiány: angolkór (tünete az angolkóros olvasó : mellkason a bordaporc és a szegycsont ízesülésénél a megkésett Ca beépülés eredményeként gyöngysor szeren gömb alakú dudorok hasonlóan a rózsafüzérhez-olvasó ellési bénulás ellés után a meginduló tejtermeléssel

3 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 15. oldal P - foszfor Magnézium S - Kén Na - Nátrium Fe - vas Zn - cink Se - szelén Cu - réz rengeteg Ca ion ürül a tejjel Ca hiány izom tónus megszünik ernyedten összecsuklik kezelés Ca infúzió 30 percen belül gyógyultan legel tovább funkc: csont (Ca(H2Po4)) DNS, RNS, nukleotidok, ATP, ADP szintéziséhez foszforsav! testfolyadék pufferolása forrás: szinte minden táplálékban hiány: csontosodási problémák meddség túlad: P: Ca arány fontos mert fölöslegben egymás felszívódását gátolják! funkc: ideg-izom ingerlékenység enzim mködés, növényi klorofill forrás: növényi, állati táplálékok hiány: kómás állapot a hiánydiétán felnevelt borjaknál funkc: kéntartalmú as. felépítéséhez ezért a fehérjeszintézishaz kell szr - haj forrás: növényi tápl, keresztesvirágúak hiány: tejtermelés, gyapjútermelés csökkenése forrás: tej, túró, sajt funkc: ozmotikus nyomás és elektrolit egyensúly biztosítása hiány: tejtermelés csökken ozmtikus koncentráció csökken forrás: állati eredet takarmányok sok: sómérgezés, vérnyomást emeli (népegészségügyi jelentség hipertónia diétás kezelése) funkc: hemoglobin, mioglobin, légzési lánc, enzimek (oxid-redukc forrás: spenót, táplálék-kiegészítk hiány: vérszegénység (anémia), fejldés lassabb a fiatal egyednél sok: baktériumok elszaporodnak funkc: metalloenzim, szem retina- érhártya kapcsolat, DNS szintézishez, az immunrendszer mködéséhez is kell pl: májban az alkohol közömbösítését végz alkohol-dehidrogenáz komponense forrás: hiány: károsodott enzimmködések, parakeratózis funkc: peroxid (reakcióba könnyen vihet Oxigén atomot tartalmazó molekula, amely könnyen roncsolja a szervezet molekuláit pl: DNS-t ) semlegesítés, glutation peroxidáz (E vitamin), immunrendszer mködését segíti forrás: növényi tápl, tápl kieg. hiány: parakeratózis, ízérzés zavara a vassal együtt a mitokondriumban mköd terminális oxidáció utolsó enzimének, a citokróm-oxidáznak az alkotója (ez az az enzim, Mn mangán Cl - klór (helyesebben klorid) Cr-króm amely az elektronokat az oxigénhez továbbítja). a glutamin nev aminosavat elállító enzim (a glutamin-szintetáz) mködéséhez kell. funkc: gyomorsósav alkotóeleme forrás: NaCl, KCl hiány: ritkán, ers izzadásnál sok: klórgáz maró az inzulint stabilizálja és néhány szénhidrát-anyagcsere enzim alkotórésze Mo molibdén vassal és kénatomokkal egy összetett konfigurációban a nitrogenáz enzim aktív centrumát képezi (ezzel az enzimmel képes néhány baktérium egyedülálló módon a leveg nitrogéntartalmát megkötni): Nitrogén- és fehérjeszükséglet: Az energiatermelésben a legfontosabb tápanyagok messzemenen helyettesíthetik egymást. A szénhidrátok,amelyek legtöbbször a kalóriaszükséglet f részét fedezik, nem nélkülözhetetlenek, amint azt pl. az eszkimók életmódja mutatja. A kémiai elemek összanyagcseremérlegének természetesen egyensúlyban kell lennie. A szén és hidrogén minden tápanyagban van, az oxigén a belélegzett levegben,a nitrogén pedig túlnyomórész t a fehérjékben található. Nitrogénmérlegnek nevezzük a felvett fehérje-n és a kiválasztott (karbamid)-n közti különbséget. Ha a kiválasztás túlsúlyban van, a mérleg negatív. Miután bizonyos mennyiség fehérje folyamatosan lebomlik és a nitrogén mint karbamid kiürül, a tápláléknak megfelel fehérjemennyiséget kell tartalmaznia ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyban maradhasson. A fehérjeminimum emberben napi g körül van (0,5-0,6 g/kg testsúly). A helyes táplálkozás természetesen nagyobb mennyiség fehérje felvételét követeli meg, a javasolt, fehérjeadag naponta g. Emellett alapfelvétel az is, hogy a fehérje minségileg magas érték, azaz egyrészt jól emészthet legyen, másrészt az esszenciális aminosavakat kielégít mennyiségben tartalmazza. Kedveztlen aminosavarányoknak az a következménye, hogy a táplálékfehérje nem használható fel optimálisan a test saját fehérjéinek felépítéséhez és az aminosavak nagyobb része lebomlik. Emiatt nagyobb mennyiség fehérje szükséges ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyba jusson. Számos növényi fehérje ilyen vonatkozásban nem teljes érték, a gabonafehérjék pl. lizinben szegények,hüvelyes növények kevés metionint tartalmaznak. Az állati fehérje legtöbbször teljes érték ( kivéve a zselatint). A szervezet megfelel ellátása fehérjével és esszenciális aminosavakkal különösen a fejldésben lév államokban okoz problémát. Ázsiában és Afrikában számos ember fogyaszt fehérjeminimumot tartalmazó étrendet. Ez különösen a kisgyermekre van súlyos kihatással, akiknek aránylag nagyobb a fehérjeigényük, mert a szervezet még növekedésben van. A kwashiorkor nev Afrikában és Ázsiában elterjedt betegség a fehérjehiányra vezethet viszsza.

4 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 16. oldal 4.5. SZERVETLEN VEGYÜLETEK A/ Szervetlen sók ionos alakban; fehérjékhez, lipidekhez, szénhidrátokhoz köt kationok: Na+, K+, Mg2+, Fe3+, Ca2+ ; anionok: Cl-, F, HC03, S042-, P043 (hasonlóság a tengervíz ionösszetételéhez (az élet az sóceánban alakult ki.) szerepük: - Na-K pumpa (Na+, K+) - ozmózis irányítása - sav-bázisarány kialakítása - véralvadás (K+, Ca2+,) - csontszerkezet (Ca2+, Mg2+, pq43-) - izommködés (Mg2+, CaZ+) - hormonális szabályozás (parathormon, aldoszteron) B/ A víz néhány tulajdonsága víztartalom: húsos gyümölcsök % fiatal palánta % levelek % fás részek % száraz magvak % moszatok % medúzák % három hónapos emberi magzat 94 % újszülött csecsem % felntt ember (nemek között különbség) 52 % az éllények átlagos víztartalma % Kémiai jellemzése A molekula kovalens kötései a nagy elektronegativitásbeli különbséf miatt ersen torzultak. Egyenltlen lesz az elektroneloszlás - a hidrogének felli rész pozitív, az oxigén negatív töltésjelleg lesz dipólus, poláros molekula. Ez ad lehetséget a biológiai rendszerekben gyakori fontos hidrogénkötések kialakítására. Szerepe oldószer diszpergáló közeg szállítóközeg reakcióközeg reakciópartner, reakciótermék hkiegyenlít tényez /nagy hkapacitás/ - jó htközeg /nagy párolgásh/ srségmaximuma +4 C-on van /vízi éllények téli áttelelése/ nagy kohéziós er - szállítás a növényekben nagy a felületi feszültsége - határhártyaképzés, vízfelszíni mozgások élettér az élet bölcsje Vizes oldatokban lejátszódó folyamatok Diffuzió anyagáramlás. Oka a koncentrációkülönbség. Tényezje: a Brown-féle hmozgás. A nagyobb nyomású/koncentrációjú hely felél történik az áramlás a kisebb felé. Azaz másként fogalmazva: a víz molekulák és a benne oldott atomok, molekulák, kolloid vagy egyéb anyagi részecskék az adott tér egyenletes betöltésére törekednek a hmozgás révén Ozmózis: a diffúzió speciális esete; olyan féligátereszt hártyán át megvalósuló diffúzió, melynek irányát a féligátereszt hártya tulajdonságai szabják meg. endozmózis : a féligátereszt hártyán belül töményebb oldat van ezért befelé áramlik az oldószer exozmózis: a féligátereszt hártyán belül hígabb oldat van ezért kifelé áramlik az oldószer Ozmózisnyomás: ozmózisnyomás: az ozmózis során a töményebb oldat hígulása miatt bekövetkez térfogatnövekedéssel kapcsolatos nyomás. Nagyságát az ábrán látható szerkezet az ozmózisnyomás által kialakított h magasságú folyadékoszlop magasságával jellemezhetjük Izotóniás közeg: azonos koncentráció; a sejt és a környezete között nincs koncentrációkülönbség. Hipertóniás közeg: magasabb koncentráció; a sejt koncentrációja alacsonyabb, mint a környezeté. A sejt oldószert (vizet) ad le, térfogata csökken. Hipotóniás közeg: alacsonyabb koncentráció; a sejt koncentrációja magasabb, mint a környezeté. A sejt oldószert (vizet) vesz föl, térfogata n Kimutatások: A víz kimutatása (H, O): a kobalt papír dehidratált állapotában kék, hidratáltan rózsaszín. A biológiai anyagokból melegítéssel felszabaduló vízgz kimutatható. Széndioxid kimutatása (C, O): a biológiai anyagok hevítésekor felszabaduló CO2-ot meszes vízbe vezetve zavarosodás tapasztalható: CO2+ Ca(OH)2 = CaC03 Ammónia kimutatása (N): biológiai anyagból óvatos hevítésre felszaba- duló NH3 hatására a Nessler-reagensbl sárga csapadék válik ki. Foszfor kimutatása: a hamuból híg HN03-val feloldott foszfort, a színtelen ammóniummolibdenát, sárga ammónium-foszfor-molibdenát formában köti meg. Kén kimutatása: a HCl-val feloldott hamuból a BaC12 hatására fehér csapadék (BaS04 válik ki). Vas kimutatása: a hamut híg HN03-val feloldjuk, a szrlethez kálium rodanidot adunk -> vas jelenlétében vörös színreakciót tapasztalunk (Fe(SCN)2.

5 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 17. oldal 4.7. DISZPERZ RENDSZEREK A diszpergálás szétoszlatást jelent. A diszperz rendszerek olyan rendszerek, amelyeknél valamilyen közegben valamilyen halmazállapotú anyagot szétoszlattunk. (Zsigmondy Richárd ultramikroszkóp a kolloidok vizsgálatára 1925 Nobel-díj) csoportosítás a) részecskeméret szerint: 1. valódi oldat: a szétoszlatott részecske mérete kisebb mint 1 nm (pl. NaCI-oldat) 2. kolloid oldat: a szétoszlatott részecske mérete nm között van. a hidrofil kolloid - vizet köt meg szól állapot: - a hidrátburkával el tud mozdulni a kolloid részecske,folyékonyjelleg gél állapot: - a hidrátburokkal összekapcsolódva térhálós szerkezet alakul ki, kocsonyás jelleg a hidrofób kolloid - ionokat köt meg 3. durva diszperz rendszer: a szétoszlatott részecske mérete nagyobb mint 5 nm b) halmazállapot szerint: emulzió: folyadékban - folyadék szuszpenzió: folyadékban szilárd anyag A kolloid állapot vizsgálata A kolloid állapot kimutatása: a közönséges szrpapírok a kolloid mérettartományú (1-500 nm) részecskéket átengedik. A felmelegített (diszpergált) keményítoldat szrlete mutatja a Lugol-próbát. Adszorpció vizsgálata: A kolloidokra jellemz a nagy fajlagos felület és az ehhez kapcsolható adszorpciós képesség. Az aktív szén megköti felületén a mikroszkópszínezéket, a szrlet színtelen lesz. (Etanollal deszorpciót idézhetünk el.) Szól-gél állapot: a megdermedt zselatint (gél állapot) felmelegítve hígan folyó, (szól) állapotot kapunk. Diffúzió jelensége: a megdermedt zselatinra csöpögtetett tinta, rézszulfát oldat idvel bediffundál a gélbe. Ozmózis növényi szövetben: a meghámozott burgonyába lyukat fúrunk, a lyukat teletömjük sóval, és üvegcsövet helyezünk bele, majd a burgonyát vízbe téve az üvegcsben vízszintemelkedést tapasztalunk -~ a burgonya féligátereszt hártyáin keresztül ozmózis játszódott le SZERVES MOLEKULÁK A LIPIDEK Közös jellemzjük, hogy poláros oldószerekben nem, apoláros, zsíroldószerekben viszont jól oldódó, kémiailag eltér szerkezet anyagok. Csoportjaik: egyszer v. neutrális zsírok: gliceridek: glicerin + 3 zsírsav észtere Összetett lipidek vagy lipoidok: Foszfatidok Szteroidok Karotinoidok NEUTRÁLIS ZSÍROK / egyszer zsírok Glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei. A palmitinsav, sztearinsav telített, míg az olajsav telítetlen zsírsavak. Biológiai jelentség: - tartaléktápanyag, energiaforrás - mechanikai védelem - hszigetelés - apoláros molekulák - zsírban oldódó vitaminok (DEKA!, A,D,E,K) oldószere A neutrális zsírok felépítése az emberi szervezetben A neutrális zsírok bioszintézisének els lépése a zsírsavak elállítása. Ez olyankor indulhat be a sejtek citoplazmájában, ha kellen sok acetil-koenzim-a (AcKoA, azaz CH 3 -CO-KoA) áll rendelkezésre (pl. ha sok szénhidrátot fogyasztottunk). Ilyenkor egy enzim (AcKoAkarboxiláz) CO2 és ATP felhasználásával az AcKoA-t malonil-koa-vá alakítja (COOH-CH 2 -CO- KoA). A malonilcsoport ezek után egy speciális hordozófehérjére kerül (ACP, azaz acil carrier protein). Ennek felületén további enzimek kihasítják a korábban beépült CO 2 -t (ez azért "éri meg", mert viszonylag sok energia szabadul fel ilyenkor), majd acetilcsoporttal egyesítik és így egy 4 C-atomos átmeneti terméket hoznak létre (CH 3 -CO-CH 2 -CO-ACP). Ennek oxigéntartalmát a NADPH víz formájában részben elvonja s így máris egy ACP-hez kötött butánsavhoz jutunk (CH 3 -CH 2 -CH 2 -CO-ACP). Ez utóbbihoz újabb malonil-koa kapcsolódhat, majd végigjárva az elzekben említett lépéseket, mindig 2-2 szénatommal hosszabb zsírsavláncot kapunk, egészen a palmitinsavig (C = 16). Ennél nagyobb zsírsavakat az ACP nem tud megtartani, ezért az esetleges további hosszabbodás már az endoplazmatikus hálózatban (ER) fog végbemenni. Az így létrejött zsírsavakat már csak glicerinhez kell kapcsolni (ez a glikolízisbl nyerhet), és kész is a neutrális zsírmolekula. Mindezek a folyamatok zajlanak pl. akkor, amikor elhízunk. Ha viszont fogyókúrába kezdünk, akkor a neutrális zsírok lebontása fog végbemenni. Ennek során elször a zsírsejt enzimei glicerinre és zsírsavakra bontják a zsírmolekulákat. A glicerin a glikolízisbe kapcsolódhat, a zsírsavakat viszont a mitokondrium fogja feldolgozni. Mindenekeltt a zsírsavak KoA-hoz kötdnek (az acetil-koa mintájára ilyenkor zsíracil-koa-nak nevezzük ket) és a mitokondriumban a NAD valamint H 2 O felhasználásával lépésenként AcKoA hasad le róluk (ezt a folyamatot nevezzük b-oxidációnak). Az AcKoA bekerülve a lebontó folyamatokba, energiát szolgáltat. Esszenciális zsírsavak: A patkányok számára a nagyobb szénatomszámú telítetlen zsírsavak esszenciálisak. Teljes megvonásuk a szrzet kihullásához, a vízháztartás zavarához és a nemzképesség elvesztéséhez vezet, és végül az állat halálát okozza. Embereken eddig még semmiféle ennek megfe-

6 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 18. oldal lel hiányállapotot sem észleltek, mert a szükség ugyanis igen kevés (patkányoknál napi 20 mg linolsav) és teljesen zsírmentes táplálkozás gyakorlatilag nem fordul el. Azonban kétségtelen, hogy az ember sem képes a nagyobb szénatomszámú telítetlen zsírsavakat felépíteni. Ezek különösen a csecsemtáplálkozásban lehetnek igen fontosak, a felntt szervezetnek ugyanis nagyok a tartalékai Összetett lipidek/lipoidok FOSZFATIDOK A glicerin egyik hidroxil csoportját, (rendszerint a 3-ast) foszforsav maradék észteresíti - a molekulán belül poláros (foszforsavrész- Hydrophyllic glycerols), apoláros rész (zsírsavlánc- Hidrophobic Fatty Acid) is van. foszfatidsav + 2 db zsírsav + glicerin Biológiai jelentség: Víz belsejében micellát, monomolekuláris gömböt, vízfelszin monomolekuláris filmet képez: határhártyák kialakításában jelents (sejthártya, maghártya...) SZTEROIDOK Alapvázuk a szteránváz. Szintézisük a zsírsavakéhoz hasonló csak koleszterinbl indul. Biológiaijelentség: Szterinek/szterolok: ergoszterin/ergoszterol, koleszterinlkoleszterol Epesavak: emulgeálás, cseppekké alakítás, felületnövelés (pl: kolsav, taurokolsav) Nemi hormonok: nemi mködések szabályozása, másodlagos nemi jelleg kialakítása D-vitamin: normális csontosodás (parathormonnal együtt!) KAROTINOIDOK Szerkezetükre jellemz, hogy konjugált kettskötéseket tartalmaznak --~ gerjeszthetk, a fény egy részét elnyelik, a másikat visszaverik -~ színesek. Biológiai jelentség: - színanyagok, fotoszintetikus pigmentek alkatrészei likopin - paradicsom piros színe karotin - a sárgarépa narancsvörös színét adja, az A-vitamin kiindulási vegyülete (elvitamin - prekurzor anyag) xantofill - fotoszintetikus pigment Kimutatások: A Szudán-III zsírokban vörös színnel oldódó festékanyag. Fzéskor, amikor pirospaprikával színezzük ételeinket, egyben lipidkimutatást is végzünk. 5. Az els levelez anyagban szerepl fogalmak magyarázata, definíciója vagy azokhoz kapcsolódó szöveges anyagok. Hipotézis Csak részben igazolt tételeken alapuló tudományos feltevés, elmélet valamely jelenség megmagyarázására. Elmélet (teória) A tapasztalatilag szerzett ismeretek elvi általánosítása. Homeosztázis Az él szervezeteknek a változó küls és bels körülményekhez való alkalmazkodó képessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják. 1. Izovolémia (vízterek állandósága). ( a bevitt és kiválasztott folyadék mennyisége megeggyezik belül ugyanannyi marad!) 2. Izozmózis (állandó ozmotikus koncentráció). ( a bevitt és kiválasztott ozmotikusan aktív anyagok a benti koncentrációt, stabil értéken tartják) 3. Izoiónia (állandó ionösszetétel). 4. Izohidria (állandó vegyhatás). (ph mindig 7.35 körül) 5. Izotermia (állandó testhmérséklet) ( a termelt+felvett és leadott hmennyiség egyenl a benti állandó!) Laktózérzékenység (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló ért olvasást, feldolgozást igényel!) A tejcukor (laktóz) a tejben és egyes tejtermékben elforduló természetes, kettscukor, amely nem képes közvetlenül felszívódni. A vékonybél bolyhainak tövében található laktáz enzim bontja a tejcukrot felszívódásra képes egyszer cukorrá: szlcukorrá és galaktózzá. A tejcukor-érzékenység a laktáz nev enzim hiánya ( oka: DNS hiba mert az enzimet kódoló rész sérült ez Mo.-n gyakori! ), illetve csökkent termeldése, aminek következtében a tejcukor lebontatlanul kerül tovább a vékonybélbl. Az elbontatlan laktózt végül a vastagbél baktériumai ( az értékes tápanyagon elszaporodva sok gázt termelnek!) bontják el rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Tejcukor-érzékenység esetén egy bizonyos mennyiség laktóz tartalmú táplálék elfogyasztása után a tünetek fél-két órával jelentkeznek és óra után múlnak el. Jellemz tünetek: puffadás, hangos bélhangok, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, rossz közérzet, hányinger, visszatér fejfájás, gyerekeken gyakran a köldök körüli hasfájás. Ismerünk elsdleges és másodlagos tejcukor-érzékenységet.

7 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 19. oldal Az elsdleges forma lehet veleszületett enzimhiány ami elég ritkán fordul el -, vagy a sokkal gyakoribb felszívódási zavar, amikor normális vékonybél boholy-szerkezet a laktáz enzim aktivitása az életkor elre haladtával fokozatosan csökken, majd megsznik. Ilyenkor a tünetek nagyobb gyermekeknél és felntteknél jelentkeznek. Legkorábban 3 éves kor körül. Általában 5 éves kor után kezddik a laktáz enzim aktivitásának csökkenése. A másodlagos laktózfelszívódási zavar valamilyen ok következménye, így a kiváltó ok megszüntetése után visszatér a megfelel enzimaktivitás. A kiváltó okok lehetnek: tehéntej-fehérje-allergia, lisztérzékenység, krónikus gyulladásos bélbetegségek, hasmenéses állapotok. A tejcukor-érzékenység azonban nem tévesztend össze a tejfehérje-allergiával. A tejallergia a fehérje összetevire való érzékenységet jelenti. Gyermekeknél sokkal gyakoribb, mint felnttek körében. A kezelés lényege a laktózmentes, vagy csökkentett laktóztartalmú étrend. Csecsemés kisgyermekkorban a súlyosságától függen csökkent laktóztartalmú, vagy laktóz mentes tápszer adható. Gyermek- és felnttkorban kezdetben teljes tejelvonásra van szükség, majd fokozatosan kis laktóztartalmú ételek beépítése következhet. Általában más ételekkel együtt adva a laktóz kevésbé okoz tüneteket, mint önmagában. Létezik egy olyan modern enzimkészítmény, amelynek alkalmazásával tejes ételeket is lehet fogyasztani. Ehhez a patikákban lehet hozzájutni. Alternatíva lehet még a laktózmentes tej és tejtermékek fogyasztása. Gyakori probléma hogy egyesek indokolatlanul kerülik azokat a tejtermékeket, amelyeket következmények nélkül fogyaszthatnának, mint például a kemény és félkemény sajtok, vagy a penésszel ér sajtok. befzéssel, fagyasztással a szervezetben (növényi termés) lév enzimeket tudjuk megállítani mködésüket gátolni. Aktív transzport Az aktív transzportok a sejt részérl energiát igényelnek. A felhasznált kémiai energia az ATP bontásából származik. Aktív transzporttal a sejt a számára szükséges anyagot a nagyobb koncentrációjú hely irányába is képes szállítani. Passzív transzport A passzív transzportok a sejt részérl energiát nem igényelnek. A különböz transzportok esetében az anyagokat a membrán két oldala között fennálló koncentrációkülönbség hajtja. A szállítófolyamat típusát a sejthártya szerkezete határozza meg, valamint az, hogy a szállítandó anyag milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkezik o Diffúzió: szabad anyagáramlás egy közegben a nagyobb koncentrációjú hely fell a kisebb koncentrációjú hely felé. o Ozmózis: egy féligátereszt hártyán keresztül az oldószer a hígabb oldatból a töményebb oldat felé halad o Membránban való oldódás: az apoláros kismolekulák a véletlenszeren szétnyíló membránon jutnak át o Ioncsatorna: két szomszédos membránfehérje alkotta szállítórendszer Enzim A sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatok biokémiai reakciók sorozatából épülnek fel. Ahhoz, hogy ezek végbemenjenek, a részt vev anyagoknak aktivált állapotba kell jutniuk. A kiindulási és az aktivált állapot energiaszintje közti különbség az aktiválási energia. Energiagát - katalizátorok. Az anyagcsere-folyamatok katalizátorai az enzimek, amelyek fehérjék. A katalizált folyamatban az enzimek aktívan vesznek részt - elször az átalakuló vegyületekhez kapcsolódik - szubsztrát - átalakítja termékké, változatlanul leválik róla. Az enzimmolekulának azt a részét, ahol a katalizált átalakulás lépései lejátszódnak, aktív centrumnak nevezzük - az aminosavak oldalláncai alakítják ki. Ezek térbeli elhelyezkedése pontosan megfelel az enzimhez kötd szubsztrát szerkezetének - az enzimek fajlagosak. Az enzimek nagy része összetett fehérje. A nem fehérjecsoportok egy része leválhat a fehérjerészrl, de visszajutása után az enzim ismét mködképes. Ilyenek a koenzimek (NAD, koenzim-a). Ezek felépítésében vitaminjelleg csoport is részt vesz (B-vitamin). Az enzimek érzékenyek a környezeti tényezk változásaira (h, ph, ozmotikus koncentráció stb.). pl: Lázas állapotban 41C fölött az emberi test enzimeinek fehérjeszerkezete megváltozik mködésképtelenné válnak életveszélyes állapot! Szervezdési szintek (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló ért olvasást, feldolgozást igényel) Természetesen az els szerves molekulák kialakulása még nem jelentette rögtön az élet megszületését, ezeknek a vegyületeknek elbb bonyolult kölcsönhatásba kellett kerülniük egymással. Olyan kapcsolatoknak kellett kiépülni közöttük, amelyek biztosították az alapvet életkritériumok megvalósulásának lehetségeit. Ez hosszú ideig tartott, és a legjellemzbb vonása az volt, hogy a létrejöv makromolekulák bizonyos kapcsolatai állandósultak, mködési rendszerekké szervezdtek, organizálódtak. Az élet megjelenésének feltétele azonban csak akkor valósult meg, amikor kialakult a sejt. Az élvilág fejldése ezzel nem állt meg, tovább folytatódott. A legsibb, egyszer felépítés prokarióta sejtek késbb bels membránrendszerekkel rendelkez eukarióta sejtekké váltak. A jelentsen megnövekedett bels sejtfelületek egyszerre mind több és több biokémiai reakció végbemenetelét biztosították. Ráadásul a membránok gyrdéseikkel térben egymástól elhatárolt apró üregeket, kamrácskákat is létrehoztak a citoplazmában, tovább javítva ezzel az egymástól elkülönül kémiai reakciók megvalósulásának feltételeit. A továbblépés újabb állomását az jelentette, amikor az osztódó sejtek együtt maradtak és soksejt éllények jöttek létre. A soksejt szervezetek evolúciójának velejárója volt, a sejtek mködésének elkülönülése, a funkcionális differenciáció, hiszen például a felszínen lév sejtek közvetlenül érintkeztek a küls környezetükkel, a táplálékkal stb, a belsk viszont nem. Így ki kellett alakulni a mködésekhez szükséges táplálék felvételi majd továbbítási módszereinek is, mert energiára minden sejtnek szüksége van. Ez további differenciálódással járt, aminek eredményeképp kialakultak a szövetek.

8 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 20. oldal A soksejt növények és állatok szövetei, késbb szervekké organizálódtak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szerv, például egy lomblevél, egy gyökér vagy éppen egy vese ugyan szövetekbl épül fel, ezek sajátos rendszerré alakulása révén azonban már más, olyan új mködések ellátásra teszi képessé együtt a szöveteket, amelyekre külön-külön nem képesek. Az evolúció során a szervek összehangolt mködése szervrendszereket eredményezett, amelyek még tökéletesebb mködést képesek megvalósítani, Például az emlsök kiválasztó szervrendszere a két vesébl, az ugyancsak páros húgyvezetbl, a húgyhólyagból és a húgycsbl áll. A szervek együttese a bomlástermékek eltávolítását tökéletesen, a szervezet igényeinek megfelelen hajtja végre. A szervrendszerek együttes, összehangolt és szabályozott mködésének eredménye az éllény, az él egyed. Biogén molekulák, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek... mindezek a biológiai szervezdés egyed alatti szervezdési szintjei. Mint látjuk, az élvilágban hierarchikusan egymásra épül szervezdési szintek alakultak ki az evolúció folyamán. Ez egy rendkívül fontos felismerés, éppen ezért szükséges, hogy a megállapítás minden egyes fogalmát és kifejezését egyértelmen értelmezzük. A szint ebben a jelentésében valamiféle minséget, mértéket jelent. Jelentéstartalmában a jelzjétl elválaszthatatlan, mert az egyes szervezdési szintek éppen abban különböznek egymástól, hogy külön-külön más, sajátos jelenségek és törvényszerségek, sajátos organizáció jellemzi ket. A hierarchikusságuk pedig abban nyilvánul meg, hogy a legalsó szint a legfelsig, alá- és fölérendeltségi viszonyban áll egymással. Bármely tetszlegesen kiválasztott szervezdési szint teljes egészében magába foglalja az összes alatta lév szintet, azonban mindig a közvetlenül alatta lévbl szervezdik, úgy hogy egy minségileg más, magasabb szervezettség mködés lesz rá jellemz. A legalacsonyabb szervezdési szint a molekuláris szint, az élethez nélkülözhetetlen elemek, vegyületek és biokémiai reakciók szintje. Emlékezetes Szentgyörgyi Albert utolsó magyarországi televíziós riportja, amelyben Nobel-díjas tudósunk a rákbetegségek gyógyításának lehetsége kapcsán arról beszélt, hogy véleménye szerint a kutatásokat a biológiai szervezdésnek ezen a szintjén is folytatni kell. Nemcsak a sejtek szintjén, értette ezalatt, amely a következ szervezdési szintje az él anyagnak, egyben az élvilág alaki és mködési egységének a szintje, hiszen a molekulák szervezdési szintjén az élet még nem tud megnyilvánulni. A többsejt szervezetekben az azonos mködés sejtekbl a szöveti szint szervezdik. Ezen a szinten már talán még szemléletesebb a hierarchikus organizáció lényege: a szövetek bár azonos mködés sejtekbl állnak, ez nem csupán valamiféle mennyiségi gyarapodás, az egymás mellé rakott sejtek sokasága, hanem egy új funkció, egy új mködés megvalósításának a lehetsége is. A szervek majd a szervrendszerek mködésének egymáshoz való viszonyát a fentebb említett példák szemléltetik. Az élet tehát egyedekben, individuumokban létezik. Valójában azonban az egyedek élete a élet egészének szempontjából csak annak továbbvivjeként érdekes. Azaz, ha feltételezzük, hogy egy fajból egyetlenegy éllény él csak, az olyan mintha egy sem lenne. Hiszen elpusztulásával, kihal a faj, végleg eltnik a föld felszínérl. A faj fennmaradásának szempontjából rendkívül fontos, hogy ne egyetlen egyed éljen belle, hanem több, és ezek az egyedek kapcsolatban is álljanak egymással, szaporodni legyenek képesek. Ebben az esetben ugyanis az egyed halála nem jelenti a faj kipusztulását, az evolúció során létrejött és a faj készlete formájában kialakult genetikai állomány továbbra is gazdagítja az élvilág sokszínségét. A fajoknak a tényleges szaporodási közösséget alkotó egyedi a populációk. Másképp fogalmazva, egy populáció az ugyanahhoz a fajhoz tartozó, ugyanabban az idben, ugyanott él egyedek összessége. Egy populációba tartozik például egy lucfenyves teljes lucfenyállománya, vagy egy városi park összes balkáni gerléje. A populációt egyedek alkotják, szervezdésüket vizsgálva azonban más jellemzkkel és törvényszerségekkel találkozunk, mint az egyedek tanulmányozásakor. Egy populációnak például egyedszáma van, térbeli eloszlása is többféle lehet, jellemezhet életkor eloszlással és ivararánnyal. Ez csupa olyan sajátosság, amely egyedi szinten nincs értelmezve. A populáció az egyedekbl létrejöv új szervezdés, a legalacsonyabb egyed feletti szervezdési szint. Ha tovább folytatjuk a fentebb elkezdett gondolatmenetet, és feltételezzük, hogy a földön csak egyetlenegy populáció létezik, nyilvánvaló, hogy ez az élet végleges megsznését jelenti. Hiszen a képzeletbeli populáció, ha fotoszintetizáló, termel egyedekbl áll, csak addig fog fennmaradni, ameddig ki nem fogy a talaj tápanyagkészlete. Az lehulló lombjából ugyanis a lebontó populációk hiánya miatt soha nem keletkezik humusz, nem lesz talajer visszapótlás. Egy állati, fogyasztó populáció pedig más populációk hiányában táplálék nélkül még ennyi ideig sem lenne életképes. A populációk fennmaradásának kritériuma a populációk között kialakult kapcsolatok megléte, a fogyasztó-fogyasztott viszonyokban megnyilvánuló táplálékhálózatokban való részvétel, ami egyben a termelk által megkötött napenergia útját is jelöli. A populációk tehát egy még magasabb szervezdési szint, a társulások formájában, azok összeteviként létezhetnek csak. A társulások összehangoltan mköd növény és állatpopulációkból szervezdnek. A társulások más néven biocönózisok, bár populációkból állnak, mködésük törvényszerségei azonban mások mint a populációk szintjén jelentkezk. A biocönózisok egy újabb, a populációk felett álló egyedfeletti szervezdési szintet jelentenek. A társulások együttesei a bioszférát alkotják. Általános értelmezésben a bioszféra az élet színtere. Magába foglalja a Föld küls búrájának azokat a rétegeit, "szféráit", amelyekben az élet elfordul. Így a földkéreg legfels szilárd részét, a kzetburkot vagy litoszférát, a vízburkot vagy hidroszférát, és a légkörnek azt a földfelszinnel érintkez legalsó burkát, az atmoszférát, amelyben az élet még elfordul. Ökológiai értelmezésben azonban a bioszféra magába foglalja az egyedeket, a populációkat, valamennyi társulást, és egy minségileg magasabb szervezdési szintet, a legmagasabb egyed feletti szervezdési szintet, egyben a legmagasabb biológiai szervezdési szintet is képviseli. A bioszféra mködésének megértése és vizsgálata globális, az egész rendszert egységes egészként kezel szemléletet kíván. Biológiai óra (ez a jel jelenti a kapcsolodó feladatot: ebben a hosszabb feldolgozott szövegre kérdezek rá a házi feladat részben, hogy ellenrizhessük a figyelmes olvasást, és a részletek megjegyzését! tehát, ezt érdemes még egyszer elolvasni!) (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló ért olvasást, feldolgozást igényel)

9 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 21. oldal nappalok hosszának a változását. Biológiai óránk Tudósfórum élben, , szerk.: Gimes Júlia augusztus 26., kedd 23:42 A biológiai óránk embrionális korban alakul ki,és nem a születés után,mintahogyezt évtizedeken átgondolták. Vendégek: Détári László élettankutató, az ELTE Neurobiológiai Tanszékének professzora, Gábriel Róbert neurológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora, Szakács Zoltán ideggyógyász.(részletek) -A biológiaióra az agyban van, legalábbis a mesteróra. Nagyon sok más perifériás szervben is vannak órák: májban, tüdben, vesében. Úgytnik, hogyezek, legalábbis normális körülmények között, a látóideg keresztezdése felett elhelyezked mesteróra irányítása alatt álnak. -A legfontosabb az ember életében a fény, ez jelzia nappalok, éjszakák váltakozását. Ha ezt megvonjuk az emberektl, akkor is futnak a bels ritmusaink, azonban már nem pontosan 24 órás ritmusban. (alvás, ébrenlét, testhmérséklet) -Hozzáke lazonban tenni, hogya biológiaióra bels ritmusa egyid után felborul. Á latkísérletek tanulsága szerint a biológiaiórának a ritmusossága megbomlik, és ebben az esetben szétesik a viselkedésiritmusa a kísérletiálatoknak és az embereknek is. Azaz az alvás, táplálkozás és egyéb életfunkciók véletlenszervéválnak. Az endogén biológiaióránk bírja egydarabig küls információ nélkülis, de amikor a küls információ hiánya túlhosszúideig álfenn, akkor ez a bels óra megadja magát, és innentlkezdve a szervezet véletlenszer mködéseket tud csak kifejteni, hiszen nincs meg a központióra vezérlése. -Azt szeretném hozzátenni, hogyaz elmúlt két-három évben nagyon érdekes megfigyeléseket sikerült a tudományos irodalomban leírnia szem szerepére vonatkozóan. Hosszúideig vita volt, hogya szemben lév fényfelfogó sejtek, amik az órát vezénylik, melyek. A kérdést az vetette fel, hogykísérletiálatok és vak emberek esetébenis megfigyelték, hogybizonyos körülmények között, bizonyos betegségekben, a biológiaióra mködése fennmarad. Amiarra utal, hogya fény, amia környezetünkbleléria szemet, és ezen belüla retinát, nem feltétlenüla szokásos képfeldolgozó útvonalon keresztülbefolyásolja a biológiaiórának a mködését. -Azok a vak emberek, akik rendelkeznek ezzela fényérzékelésiképességgel, rátudnak hangolódnia mindennapiélet ritmusára különböz egyéb tényezk nélkülis. A környezetben elforduló világosság-sötétség szabályossága képes vezényelninormális módon az életüket. Nem szorulnak arra, hogya környezet más ingereit használják felarra, hogya saját endogén bels órájukat mködtessék. Azoknak, akik ezzela képességgelnem rendelkeznek, valamilyen küls módon ke lösszerendezniaz életüket. Adott idben ébresztenike lket, adott idben táplálékot, ebédet, reggelit, vacsorát felszolgálni. Felke lszólítaniket, hogymost menjenek aludni. -A költözés, a téliálom, a szaporodás, mind azáltalszabályozódnak, hogya biológiaióra méria -Az alvásunk ciklusokbólál, és ebbla legels rész a mélyalvás. Persze minden egyes alvásciklus fontos, de az els ilyen nagyciklus másfélórás. -Az alvások összegzdnek: akinek 6-7órás igénye van az alvásra, és délután alszik két órát, akkor éjelcsak 5órára van szüksége, és ez nem betegség, nem kóros kialvatlanság, hanem egyszeren nincs több igénye a szervezetnek. Hogyha késbb alszunk el, kitoljuk az elalvást, és a szervezetünk ezt nem fogadja jól, akkor mindenképpen károsodik az alvásstrukturánk. -Az alvást két dolog szabályozza: az egyik a biológiaióra, amelyik kijelöli, mikor ke laludni. De az álatvilágban is bizonyos álatok éjeltudnak élelem után nézni, mások nappal, és ez megszabja, hogymikor optimális az alvás. A másik tényez az alvásigény. Alvás alatt valamilyen helyreállító folyamat zajlik az agyban. Azon kívül, hogyazt mondjuk, kipihenimagát az ember, vagyaz agya, nem tudjuk pontosan, miaz, amilezajlik. Egybiztos, hogyha az alvást hosszúidre megakadályozzák, álatkísérletekben 20 napnáltovább nem marad életben patkány. Azt tapasztalták, hogyaz energiaháztartásuk felborult. Amikor felboncolták az elhult álatokat, semmiolyan szervielváltozást nem láttak, amimegmagyarázta volna a halált. Viszont már az alvás megvonás kezdetétlfogva az álatok egyre többet ettek, és egyre több ht adtak le. Tehát valahogymintha magasabb értékre ált volna be a hszabályozó központja az álatoknak, magasabb testhmérsékletet akartak elérni, mint a normális, és ezzelpárhuzamosan megntt a hleadásuk. Ezt próbálták egyensúlyba hozniazzal, hogyegyre többet ettek, azonban amikor a halálnagyon közelvolt, a testhmérséklet hirtelen csökkennikezdett, és ilyenkor megfordíthatatlanok voltak a folyamatok. -Ingerszegénykörnyezetben az alvásnyomás nagyon ers. A nappalfolyamán két ilyen periódus van. Az egyik délután 3, a másik hajnal3. Ekkor van az elalvásos közlekedésiés munkahelyi balesetek többsége is. Az ingerszegénykörnyezet kapcsán az ingerfeldolgozás lecsökken, és a szervezet az alvás feléfordul. -A mediterrán szieszta nagyon érdekes jelenség. Az emberi24 órás biológiaiórán belülvan hajlam arra, hogyez egyciklusúhelyett kétciklusúlegyen, hogyegy24 órás teljes periódusban két alvásiciklus jelentkezzék: egyrövidebb és egyhosszabb. Azt hiszem, ezt a biológiaitörvényszerség me lett a földrajzitörvényszerség is diktálja a mediterrán és az arab országokban. Ebben a periódusban, azon a klímán, értelmes munkát végezniborzasztóan nehéz. Mindannyiunk komfortzónája ruha nélkül29fok körülvan. Ez az a hmérsékletitartomány, amikor mindanynyian jólérezzük magunkat. Könny ruházatban 24-25fok. Efölött a szervezet a htésre plusz energiát ke l, hogyfordítson. Ha ez a hmérséklet 12 fokos, akkor a szervezet nagyon nagy energiát fordít arra, hogynormálmködképes hmérsékleten tartsa saját magát. (Az alvás egyébként mindig a testhmérséklet csökkenéséveljár együtt.) -Mindannyian emlékszünk arra, hogyóvodában ebéd után lefeküdtünk aludni, tehát kódolva van bennünk két ciklus: rövidebb és hosszabb alvásiciklus. És ha még mélyebb összefüggéseket kerestük, a nappalaktíválatoknak is két aktivitásicsúcsa van: a legtöbbnélhajnalban és kés délután. Valószínleg ugyanezen folyamatok következtében a déliórákban jelentenéa legna-

10 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8anyag,22.oldal gyobb erfeszítést a tápláléknak a megkeresése, megfogása, elfogyasztása. Ebbl következen az összes ragadozó békésen pihen a déli órákban. Kromatográfia Az analitika (kémiai elemzés) elválasztási (azaz kémiai alkotóvegyületeire valóbontás) módszereinek nagycsoportja. Az elválasztás egyoszlopon,vagyrétegen történik. A vizsgált anyagmegoszlik az oszlopban (vagyrétegben) elhelyezett állófázis és az oszlopon (rétegen) áthaladómozgófázis között. Az elválasztást az teszi lehetvé,hogya különböz anyagok az állófázison eltér ersséggel kötdnek meg,és ezért különböz sebességgel vándorolnak,majdaz oszlopvagyrétegvégén egymástól elkülönülve jelennek meg.ígyegymáshoz igen hasonlóanyagok is elválaszthatók. GC:gázkromatográfia,a mozgófázis gáz;lc:folyadék kromatográfia,a mozgófázis folyadék A kromatográfia mennyiségi elemzésre és anyagok azonosítására alkalmas. Mintha egypatakba dobnánk be egysze re egyzsák színes labdát melyek kicsit elsüllyedve a hínárhoz súrlódva lassan vagylebegve a hínárhoz hozzásem érve gyorsan úsznak,és három híddal le jebbfigyelnénk melyik labda érbe elször,másodszor stb. Ez után az ideredményjellemezné a labdát (úszási sebességét) és ha sötétben dobnánk be, stopperalapján (az elz eredmények alapján) meglehet mondani milyen szín labda bukkant fel ha pl.3percvagyha 2perctelt el! Rendszerezés:többnyire valamelytudomány,vagytudományágismereteinek bizonyos elvek,szempontok,tulajdonságok alapján történ meghatározása,felosztása és osztályozása. Mesterségesrendszer:az éllények csoportosítása külslegmegfigyelhet,leírható,önkényesen kiragadott tulajdonságok alapján (pl.linné). Kettsnevezéktan(binominálisnómenklatúra):az éllények nem-és fajnevét latinul megadójelölés. Törzsfejldés(filogenezis):az élet keletkezésétl,az els éllényeken át mégnapjainkigis tartóevolúciós változás. Család:a nemzetséget követ rendszertani kategória.testfelépítésük,rokonságuk,evolúciós fejlettségük alapján egymásra hasonlítónemeket (nemzetségeket) sorolunk ide. Rend:olyan,a családnál nagyobbrendszertani kategória,amelybe evolúciós fejlettségük, felépítésük alapján az egymással rokon családokat soroljuk. Osztály:olyan rendnél nagyobbrendszertani kategória,amelybe az egymáshoz kö zel álló rendeket soroljuk közös tulajdonságaik és evolúciós fejlettségük alapján.20.törzs:az osztálynál magasabbrendszertani kategória.az állatok esetében törzs feletti kategóriák is (csoport, altagozat,tagozat,állatkör) használatosak. Alfaj:a fajon belüli egymással nagyobbhasonlóságot mutató(a törzsfajtól kissé eltér) olyan természetes csoport,amelyföldrajzilagönállóelterjedést mutat. Fajta:a fajon belüli rendszertani egységtagjai egymáshoz nagyobbhasonlóságot mutatnak.mesterségesen,emberi munka eredményeként jönnek létre (növénynemesítés,állattenyésztés).nincs önállóelterjedési területük.(fajtatiszta kutya,macska vagykeverék!nem fajtiszta!) Evolúció:(általánosan) az anyagi világállandófejldése,egymást követ minségi változása. (biológiában) az élvilágállandófejldése kialakulásától napjainkig (fizikai,kémiai) az elemi szervezdéstl a makromolekuláris rendszereken keresztül az él rendszerek kialakulásáigtartófejldés. Életjelenségek:az él szervezetekre jellemz folyamatok összessége.ilyenek:anyagcsere, növekedés,fejldés,ingerlékenység,mozgás,szaporodás,örökldés és változékonyság,de a születés és a halál is. Sejt:a biológiai szervezdés legkisebbalaki,mködési és fejldési egysége,amelymár életjelenséget mutat. Sejtelmélet:(XIX.sz.):Schteuen növényekre vonatkozómegfigyeléseit Schwann az állatvilágra is kiterjesztette és megállapította,hogyminden éllényalaki és mködési egysége a sejt. Valamint rámutatott a ra,hogyminden soksejt szervezet egyetlen sejt fejldésébl osztódások során alakul ki. Fejldéstörténeti rendszer (természetes rendszer):az éllények származását,rokonságát és evolúciós fejlettségét alapul vev csoportosítás. Faj:azon egyedek csoportja,amelyek származása közös,küls és bels felépítésük lényegében megegyezik és egymás között szaporodva termékenyutódokat hoznak létre. Nem,nemzetség:a fajfölérendelt rendszertani kategória,amelybe a hasonlószármazású és felépítés,rokonságban lév fajok tartoznak.