Tk.III :Afajok eredete. DARWIN( )ebbenamunkábanfoglaljaösszeegyvilágkörüli. Tk. II -35.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tk.III 20. 1859:Afajok eredete. DARWIN(1809-1882)ebbenamunkábanfoglaljaösszeegyvilágkörüli. Tk. II -35."

Átírás

1 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8anyag,13.oldal 4. TÉMAVÁZLATOK Tk. II Az éllények rendszerezése A rendszerezés alapjai Arendszerezésszükségessége Linnémesterségesrendszere- erényei,hibái Viták aváltozékonyságról Atermészetesrendszer- DARWINszerepe,jelentsége Hazaivonatkozások A RENDSZEREZÉSSZÜKSÉGESSÉGE Földünköntöbbmintegymilióálatfajésfélmiliónáltöbbnövényfajélszükségvanezek rendszerbesorolására,rendszerezésére. C.LINNÉ( )MESTERSÉGESRENDSZERE Systemanaturae- azels olyanrendszer,amelyetaföldbármelypontjánél,bármely nyelvetbeszél kutató,természetjáróstb. használhat,mertafajokategységesenlatinnévvel látjael. Rendszerénekerényei: megalkotjaazalapvet - maishasználatos- rendszertanikategóriákat(faj,nemzetség,rend,osztály...) bevezetiaketsnevezéktant,abinominálisnómenklatúrát:nemzetségnévdifferentia specifica melyik nagyobbmiazaspeciális(specifica)egységbetartozik különbség(differentia) amianemzetségösszestöbbiegyedtlmegkülönbözteti Quercus- tölgy ceris- cser Quercusrobur kocsányostölgy Rendszerénekhibái: önkényesenkiragadotbélyegek alapjánosztályoz nem veszi(veheti?)figyelembea származást Viták aváltozékonyságról LAMARCK( )- azsiráfnak azérthosszúanyaka,mertálandóannyújtogatjaafa ágaiután. Báragondolathibás,viszontaz,hogyszóbahozzaakörnyezet-éllénykapcsolatot, flegazadotkorszelemétfigyelembevévejelentóriásilépést. CUVIER ( )túlhangsúlyozzaazéllény- környezetkapcsolatjelentségét,annak az éllényregyakorolthatását. Afajok keletkezésérevonatkozóegyházinézetek ésakihaltpéldányok közötikonfliktustakatasztrófaelméletelmagyarázza. GEOFFROYSAINT-HIALIRE( )bevezetiaváltozékonyságfogalmát. A TERMÉSZETESRENDSZER 1859:Afajok eredete. DARWIN( )ebbenamunkábanfoglaljaösszeegyvilágkörüli útkövetkeztébenkialakultgondolataitazélvilágsokféleségérl,változatosságáról. Szerintea környezetkihívásaivalazéllényadotságaivalpróbálalkalmazkodni. Atermészetesszelekciósoránakevésbérátermet,alkalmazkodóképes,kevésbésokféletípusok kiválogatódnak,kiszelektálódnak apopulációból. Amaelfogadotfejldéstörténetirendszerazéllényeketszármazásuk alapjánrendszerezi. Egyfajba tartoznakazokaz éllények,amelyekszármazása közös,küls és bels felépítésükmegegyezikvagycsaknem hasonló,és önmagukhoz hasonlótermékenyutódoklétrehozására képesek. HAZAI VONATKOZÁSOK KITAIBELPÁL( )- természetudós,ahazaibotanikaikutatások útörje,többmint 150növényfajtírtle AZANYAGCSEREÁLTALÁNOSJELLEMZI (MecénásaazaWALDSTEINgróf,akiBEETHOVENT is támogata- waldsteinpimpó(növényfaj)- Waldsteinia geoides) FAZEKASMIHÁLY( )ésDIÓSZEGI Sámuel ( )adebreceniKolégium tanáraielsk közöt alkalmazzák LINNÉrendszerétamagyarfajokra. (1807 MagyarFüvészkönyv) 1,Azéllényeketalapvetenjelemzik azéletjelenségek: ÖNFENNTARTÁS-anyagcsere- táplálkozás- légzés- keringés- kiválasztás... ÖNREPRODUKCIÓ szaporodás- növekedés fejldés- örökldés ÖNSZABÁLYOZÁS- -ingerlékenység- változékonyság Életjelenségek:azél szervezetekrejelemz folyamatok összessége. Ilyenek:anyagcsere,növekedés,fejldés,ingerlékenység,mozgás,szaporodás,örökldésésváltozékonyság, deaszületésésahalális. Tk.III ENZIMEK Akémiaireakciók feltétele:arésztvevk reakcióképessége,megfelel hmérséklet,nagyfelület érintkezés. Csak azok azütközések hatásosak,melyeknélarésztvev részecskék energiatöbblettelrendelkeznek. Aktiválásienergia:azazenergiatöbblet,amiahhozszükséges,hogyazütközés hatásoslegyen,kémiaireakciókövetkezzenbe. Abiológiairendszerek álapotjelemzimelet önkéntnem mennevégbevalamennyilehetségesfolyamat-~ katalizátorokravanszükség. Az

2 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 14. oldal él rendszerek katalizátorai: a biokatalizátorok, az enzimek: olyan aktiválási energiájú új reakcióutat nyitnak meg, melyen a biológiai rendszerekben a kémiai reakciók végbemehetnek. Szerkezetük: egyszer enzim - protein enzim, csak aminosavakat tartalmaz (fajlagosság - szubsztrátspecifitás) összetett enzim - aminosav + más, nem fehérje alkotó koenzim - könnyen leválik prosztetikus csoport - nem választható le (reakcióspecifitás) Hatásmechanizmus: E + S1 + S2 ES, S2 T + E (E - enzim, S - szubsztrátum, T - termék) az aktív centrumon: köthely - szubsztrátspecifitás katalitikus hely reakcióspecifitás Elnevezés: hagyományos - pepszin, tripszin... tudományos pl.: szubsztrát neve + reakció típusa + áz alkohol dehidrogen - áz glikogén szintet - áz Mködésük vizsgálata: Mivel az enzimek fehérje természetek, minden, a fehérjékre ható tényezk az enzimaktivitást is befolyásolják -~ optimális mködés (pl.: ph, hmérséklet, koncentráció viszonyok nyok: ion, szubsztrátum). 3. Az intermedier anyagcsere a makromolekulák bioszintézisének és bontásának folyamatai: INTERMEDIER ANYAGCSERE felépítés/asszimiláció monomerekbl makromolekula energiaigényes (ATP) redukciós folyamatok fotoautotróf kemoautotróf szénhidrátszintézis nukleinsav szintézis fehérjeszintézis lebontás/disszimiláció makromolekulából egyszerbb szerves vagy szervetlen vegyületek oxidációs folyamatok energiatermel (ATP) biológiai oxidáció erjedés 4.4. A sejtet felépít kémiai anyagok Az él szervezetet felépít kb. 30 elemet biogén elemnek nevezzük. Ezek az élettelen természetben is megtalálhatók. Lehetnek szerkezeti anyagok, vagy az anyagcsere-folyamatok résztvevi. A témakör általános tárgyalási szempontjai részekbl áll Kémiai jellemzés Típusok, Formák Biológiai jelentség, elfordulás Vizsgálatuk CSOPORTOSÍTÁSUK I. (LÉNÁRD G.: Biológia III. könyv alapján) Nagy mennyiségben szükségesek: C: - négy ers kovalens kötés, tetraéderes, egyenletes térkitöltés egymáshoz változatos formában kapcsolódva nyílt láncú és ;gyrs szerkezet szerves molekulák jöhetnek létre - a földi élet szén alapú (a sci-fi irodalom kedvelt szilíciuma, hasonló tulajdonságokkal bír, hiszen a periódusos rendszer azonos oszlopában található) H: - második leggyakoribb elem - a szerves vegyületek hidrogénjeinek elégetése biztosítja az folyamatokhoz szükséges energiát - a nélkülözhetetlen víz alkotója - fontos a biopolimerek szerkezetének stabilizálásában - hidrogénkötés~ O: - a hidrogénatomok oxidálója az energiatermeléskor - a nélkülözhetetlen víz alkotója N: - a fehérjék, nukleinsavak nélkülözhetetlen alkotója P. _fontos az energiaforgalomban, molekulák felépítésében: a nukleinsavakban,foszfatidokban S: _fontos a fehérjék finomabb szerkezetének kialakításában Na, K, Cl;- mint ionok, biokémiai, elektrofiziológiai folyamatok résztvevi nagy mennyiségben szükségesek: Fe2+ Fe3+, Cu+, Cu2+: - redoxfolyamatok elektron felvevi, leadói Mg, Co, I: - makromolekulák alkotórészei Egyes fajok/éllények számára igen fontosak: Si: - moszatok, szivacsok kovavázának alkotója B: - a növények fejldéséhez szükséges F: - az emlsök fogzománcába épül be CSOPORTOSÍTÁSUK II. (Fazekas Gy. - LÉNÁRD G.: Biológia IL-III. könyv alapján) Elsdleges biogén elemek: elssorban szerkezeti elemek, 95%-ban fordulnak el): C, H, O, N Másodlagos bioén elemek: szerves molekulák alkotói, életfolyamatokhoz szükségesek, 2-0,05%-ban fordulnak el. P, S Mg2+ Fe2/3+, Na+, K+, Ca2+, Cl-, P043-, Mikroelemek: kis mennyiségben (néhány ezrelék) elforduló, de nélkülözhetetlen elemek. Az életfolyamatokban fontos makromolekulák alkotóelemei. Hiányukban jellegzetes hiánybetegségek alakulnak ki. Si, Mn, Cu, Co, Zn, I. Néhány biogén elem, forrás, és hiánybetegség a heterotróf szervezetekben Kalcium funkc: csont, fog, tojáshéj szabad formában enzimaktivitáshoz (rennin- tejoltó enzim) (véralvadási faktorok egyike, ha megkötjük nincs véralvadás!) forrás: gabona magvak, pillangós termések, hús hiány: angolkór (tünete az angolkóros olvasó : mellkason a bordaporc és a szegycsont ízesülésénél a megkésett Ca beépülés eredményeként gyöngysor szeren gömb alakú dudorok hasonlóan a rózsafüzérhez-olvasó ellési bénulás ellés után a meginduló tejtermeléssel

3 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 15. oldal P - foszfor Magnézium S - Kén Na - Nátrium Fe - vas Zn - cink Se - szelén Cu - réz rengeteg Ca ion ürül a tejjel Ca hiány izom tónus megszünik ernyedten összecsuklik kezelés Ca infúzió 30 percen belül gyógyultan legel tovább funkc: csont (Ca(H2Po4)) DNS, RNS, nukleotidok, ATP, ADP szintéziséhez foszforsav! testfolyadék pufferolása forrás: szinte minden táplálékban hiány: csontosodási problémák meddség túlad: P: Ca arány fontos mert fölöslegben egymás felszívódását gátolják! funkc: ideg-izom ingerlékenység enzim mködés, növényi klorofill forrás: növényi, állati táplálékok hiány: kómás állapot a hiánydiétán felnevelt borjaknál funkc: kéntartalmú as. felépítéséhez ezért a fehérjeszintézishaz kell szr - haj forrás: növényi tápl, keresztesvirágúak hiány: tejtermelés, gyapjútermelés csökkenése forrás: tej, túró, sajt funkc: ozmotikus nyomás és elektrolit egyensúly biztosítása hiány: tejtermelés csökken ozmtikus koncentráció csökken forrás: állati eredet takarmányok sok: sómérgezés, vérnyomást emeli (népegészségügyi jelentség hipertónia diétás kezelése) funkc: hemoglobin, mioglobin, légzési lánc, enzimek (oxid-redukc forrás: spenót, táplálék-kiegészítk hiány: vérszegénység (anémia), fejldés lassabb a fiatal egyednél sok: baktériumok elszaporodnak funkc: metalloenzim, szem retina- érhártya kapcsolat, DNS szintézishez, az immunrendszer mködéséhez is kell pl: májban az alkohol közömbösítését végz alkohol-dehidrogenáz komponense forrás: hiány: károsodott enzimmködések, parakeratózis funkc: peroxid (reakcióba könnyen vihet Oxigén atomot tartalmazó molekula, amely könnyen roncsolja a szervezet molekuláit pl: DNS-t ) semlegesítés, glutation peroxidáz (E vitamin), immunrendszer mködését segíti forrás: növényi tápl, tápl kieg. hiány: parakeratózis, ízérzés zavara a vassal együtt a mitokondriumban mköd terminális oxidáció utolsó enzimének, a citokróm-oxidáznak az alkotója (ez az az enzim, Mn mangán Cl - klór (helyesebben klorid) Cr-króm amely az elektronokat az oxigénhez továbbítja). a glutamin nev aminosavat elállító enzim (a glutamin-szintetáz) mködéséhez kell. funkc: gyomorsósav alkotóeleme forrás: NaCl, KCl hiány: ritkán, ers izzadásnál sok: klórgáz maró az inzulint stabilizálja és néhány szénhidrát-anyagcsere enzim alkotórésze Mo molibdén vassal és kénatomokkal egy összetett konfigurációban a nitrogenáz enzim aktív centrumát képezi (ezzel az enzimmel képes néhány baktérium egyedülálló módon a leveg nitrogéntartalmát megkötni): Nitrogén- és fehérjeszükséglet: Az energiatermelésben a legfontosabb tápanyagok messzemenen helyettesíthetik egymást. A szénhidrátok,amelyek legtöbbször a kalóriaszükséglet f részét fedezik, nem nélkülözhetetlenek, amint azt pl. az eszkimók életmódja mutatja. A kémiai elemek összanyagcseremérlegének természetesen egyensúlyban kell lennie. A szén és hidrogén minden tápanyagban van, az oxigén a belélegzett levegben,a nitrogén pedig túlnyomórész t a fehérjékben található. Nitrogénmérlegnek nevezzük a felvett fehérje-n és a kiválasztott (karbamid)-n közti különbséget. Ha a kiválasztás túlsúlyban van, a mérleg negatív. Miután bizonyos mennyiség fehérje folyamatosan lebomlik és a nitrogén mint karbamid kiürül, a tápláléknak megfelel fehérjemennyiséget kell tartalmaznia ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyban maradhasson. A fehérjeminimum emberben napi g körül van (0,5-0,6 g/kg testsúly). A helyes táplálkozás természetesen nagyobb mennyiség fehérje felvételét követeli meg, a javasolt, fehérjeadag naponta g. Emellett alapfelvétel az is, hogy a fehérje minségileg magas érték, azaz egyrészt jól emészthet legyen, másrészt az esszenciális aminosavakat kielégít mennyiségben tartalmazza. Kedveztlen aminosavarányoknak az a következménye, hogy a táplálékfehérje nem használható fel optimálisan a test saját fehérjéinek felépítéséhez és az aminosavak nagyobb része lebomlik. Emiatt nagyobb mennyiség fehérje szükséges ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyba jusson. Számos növényi fehérje ilyen vonatkozásban nem teljes érték, a gabonafehérjék pl. lizinben szegények,hüvelyes növények kevés metionint tartalmaznak. Az állati fehérje legtöbbször teljes érték ( kivéve a zselatint). A szervezet megfelel ellátása fehérjével és esszenciális aminosavakkal különösen a fejldésben lév államokban okoz problémát. Ázsiában és Afrikában számos ember fogyaszt fehérjeminimumot tartalmazó étrendet. Ez különösen a kisgyermekre van súlyos kihatással, akiknek aránylag nagyobb a fehérjeigényük, mert a szervezet még növekedésben van. A kwashiorkor nev Afrikában és Ázsiában elterjedt betegség a fehérjehiányra vezethet viszsza.

4 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 16. oldal 4.5. SZERVETLEN VEGYÜLETEK A/ Szervetlen sók ionos alakban; fehérjékhez, lipidekhez, szénhidrátokhoz köt kationok: Na+, K+, Mg2+, Fe3+, Ca2+ ; anionok: Cl-, F, HC03, S042-, P043 (hasonlóság a tengervíz ionösszetételéhez (az élet az sóceánban alakult ki.) szerepük: - Na-K pumpa (Na+, K+) - ozmózis irányítása - sav-bázisarány kialakítása - véralvadás (K+, Ca2+,) - csontszerkezet (Ca2+, Mg2+, pq43-) - izommködés (Mg2+, CaZ+) - hormonális szabályozás (parathormon, aldoszteron) B/ A víz néhány tulajdonsága víztartalom: húsos gyümölcsök % fiatal palánta % levelek % fás részek % száraz magvak % moszatok % medúzák % három hónapos emberi magzat 94 % újszülött csecsem % felntt ember (nemek között különbség) 52 % az éllények átlagos víztartalma % Kémiai jellemzése A molekula kovalens kötései a nagy elektronegativitásbeli különbséf miatt ersen torzultak. Egyenltlen lesz az elektroneloszlás - a hidrogének felli rész pozitív, az oxigén negatív töltésjelleg lesz dipólus, poláros molekula. Ez ad lehetséget a biológiai rendszerekben gyakori fontos hidrogénkötések kialakítására. Szerepe oldószer diszpergáló közeg szállítóközeg reakcióközeg reakciópartner, reakciótermék hkiegyenlít tényez /nagy hkapacitás/ - jó htközeg /nagy párolgásh/ srségmaximuma +4 C-on van /vízi éllények téli áttelelése/ nagy kohéziós er - szállítás a növényekben nagy a felületi feszültsége - határhártyaképzés, vízfelszíni mozgások élettér az élet bölcsje Vizes oldatokban lejátszódó folyamatok Diffuzió anyagáramlás. Oka a koncentrációkülönbség. Tényezje: a Brown-féle hmozgás. A nagyobb nyomású/koncentrációjú hely felél történik az áramlás a kisebb felé. Azaz másként fogalmazva: a víz molekulák és a benne oldott atomok, molekulák, kolloid vagy egyéb anyagi részecskék az adott tér egyenletes betöltésére törekednek a hmozgás révén Ozmózis: a diffúzió speciális esete; olyan féligátereszt hártyán át megvalósuló diffúzió, melynek irányát a féligátereszt hártya tulajdonságai szabják meg. endozmózis : a féligátereszt hártyán belül töményebb oldat van ezért befelé áramlik az oldószer exozmózis: a féligátereszt hártyán belül hígabb oldat van ezért kifelé áramlik az oldószer Ozmózisnyomás: ozmózisnyomás: az ozmózis során a töményebb oldat hígulása miatt bekövetkez térfogatnövekedéssel kapcsolatos nyomás. Nagyságát az ábrán látható szerkezet az ozmózisnyomás által kialakított h magasságú folyadékoszlop magasságával jellemezhetjük Izotóniás közeg: azonos koncentráció; a sejt és a környezete között nincs koncentrációkülönbség. Hipertóniás közeg: magasabb koncentráció; a sejt koncentrációja alacsonyabb, mint a környezeté. A sejt oldószert (vizet) ad le, térfogata csökken. Hipotóniás közeg: alacsonyabb koncentráció; a sejt koncentrációja magasabb, mint a környezeté. A sejt oldószert (vizet) vesz föl, térfogata n Kimutatások: A víz kimutatása (H, O): a kobalt papír dehidratált állapotában kék, hidratáltan rózsaszín. A biológiai anyagokból melegítéssel felszabaduló vízgz kimutatható. Széndioxid kimutatása (C, O): a biológiai anyagok hevítésekor felszabaduló CO2-ot meszes vízbe vezetve zavarosodás tapasztalható: CO2+ Ca(OH)2 = CaC03 Ammónia kimutatása (N): biológiai anyagból óvatos hevítésre felszaba- duló NH3 hatására a Nessler-reagensbl sárga csapadék válik ki. Foszfor kimutatása: a hamuból híg HN03-val feloldott foszfort, a színtelen ammóniummolibdenát, sárga ammónium-foszfor-molibdenát formában köti meg. Kén kimutatása: a HCl-val feloldott hamuból a BaC12 hatására fehér csapadék (BaS04 válik ki). Vas kimutatása: a hamut híg HN03-val feloldjuk, a szrlethez kálium rodanidot adunk -> vas jelenlétében vörös színreakciót tapasztalunk (Fe(SCN)2.

5 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 17. oldal 4.7. DISZPERZ RENDSZEREK A diszpergálás szétoszlatást jelent. A diszperz rendszerek olyan rendszerek, amelyeknél valamilyen közegben valamilyen halmazállapotú anyagot szétoszlattunk. (Zsigmondy Richárd ultramikroszkóp a kolloidok vizsgálatára 1925 Nobel-díj) csoportosítás a) részecskeméret szerint: 1. valódi oldat: a szétoszlatott részecske mérete kisebb mint 1 nm (pl. NaCI-oldat) 2. kolloid oldat: a szétoszlatott részecske mérete nm között van. a hidrofil kolloid - vizet köt meg szól állapot: - a hidrátburkával el tud mozdulni a kolloid részecske,folyékonyjelleg gél állapot: - a hidrátburokkal összekapcsolódva térhálós szerkezet alakul ki, kocsonyás jelleg a hidrofób kolloid - ionokat köt meg 3. durva diszperz rendszer: a szétoszlatott részecske mérete nagyobb mint 5 nm b) halmazállapot szerint: emulzió: folyadékban - folyadék szuszpenzió: folyadékban szilárd anyag A kolloid állapot vizsgálata A kolloid állapot kimutatása: a közönséges szrpapírok a kolloid mérettartományú (1-500 nm) részecskéket átengedik. A felmelegített (diszpergált) keményítoldat szrlete mutatja a Lugol-próbát. Adszorpció vizsgálata: A kolloidokra jellemz a nagy fajlagos felület és az ehhez kapcsolható adszorpciós képesség. Az aktív szén megköti felületén a mikroszkópszínezéket, a szrlet színtelen lesz. (Etanollal deszorpciót idézhetünk el.) Szól-gél állapot: a megdermedt zselatint (gél állapot) felmelegítve hígan folyó, (szól) állapotot kapunk. Diffúzió jelensége: a megdermedt zselatinra csöpögtetett tinta, rézszulfát oldat idvel bediffundál a gélbe. Ozmózis növényi szövetben: a meghámozott burgonyába lyukat fúrunk, a lyukat teletömjük sóval, és üvegcsövet helyezünk bele, majd a burgonyát vízbe téve az üvegcsben vízszintemelkedést tapasztalunk -~ a burgonya féligátereszt hártyáin keresztül ozmózis játszódott le SZERVES MOLEKULÁK A LIPIDEK Közös jellemzjük, hogy poláros oldószerekben nem, apoláros, zsíroldószerekben viszont jól oldódó, kémiailag eltér szerkezet anyagok. Csoportjaik: egyszer v. neutrális zsírok: gliceridek: glicerin + 3 zsírsav észtere Összetett lipidek vagy lipoidok: Foszfatidok Szteroidok Karotinoidok NEUTRÁLIS ZSÍROK / egyszer zsírok Glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei. A palmitinsav, sztearinsav telített, míg az olajsav telítetlen zsírsavak. Biológiai jelentség: - tartaléktápanyag, energiaforrás - mechanikai védelem - hszigetelés - apoláros molekulák - zsírban oldódó vitaminok (DEKA!, A,D,E,K) oldószere A neutrális zsírok felépítése az emberi szervezetben A neutrális zsírok bioszintézisének els lépése a zsírsavak elállítása. Ez olyankor indulhat be a sejtek citoplazmájában, ha kellen sok acetil-koenzim-a (AcKoA, azaz CH 3 -CO-KoA) áll rendelkezésre (pl. ha sok szénhidrátot fogyasztottunk). Ilyenkor egy enzim (AcKoAkarboxiláz) CO2 és ATP felhasználásával az AcKoA-t malonil-koa-vá alakítja (COOH-CH 2 -CO- KoA). A malonilcsoport ezek után egy speciális hordozófehérjére kerül (ACP, azaz acil carrier protein). Ennek felületén további enzimek kihasítják a korábban beépült CO 2 -t (ez azért "éri meg", mert viszonylag sok energia szabadul fel ilyenkor), majd acetilcsoporttal egyesítik és így egy 4 C-atomos átmeneti terméket hoznak létre (CH 3 -CO-CH 2 -CO-ACP). Ennek oxigéntartalmát a NADPH víz formájában részben elvonja s így máris egy ACP-hez kötött butánsavhoz jutunk (CH 3 -CH 2 -CH 2 -CO-ACP). Ez utóbbihoz újabb malonil-koa kapcsolódhat, majd végigjárva az elzekben említett lépéseket, mindig 2-2 szénatommal hosszabb zsírsavláncot kapunk, egészen a palmitinsavig (C = 16). Ennél nagyobb zsírsavakat az ACP nem tud megtartani, ezért az esetleges további hosszabbodás már az endoplazmatikus hálózatban (ER) fog végbemenni. Az így létrejött zsírsavakat már csak glicerinhez kell kapcsolni (ez a glikolízisbl nyerhet), és kész is a neutrális zsírmolekula. Mindezek a folyamatok zajlanak pl. akkor, amikor elhízunk. Ha viszont fogyókúrába kezdünk, akkor a neutrális zsírok lebontása fog végbemenni. Ennek során elször a zsírsejt enzimei glicerinre és zsírsavakra bontják a zsírmolekulákat. A glicerin a glikolízisbe kapcsolódhat, a zsírsavakat viszont a mitokondrium fogja feldolgozni. Mindenekeltt a zsírsavak KoA-hoz kötdnek (az acetil-koa mintájára ilyenkor zsíracil-koa-nak nevezzük ket) és a mitokondriumban a NAD valamint H 2 O felhasználásával lépésenként AcKoA hasad le róluk (ezt a folyamatot nevezzük b-oxidációnak). Az AcKoA bekerülve a lebontó folyamatokba, energiát szolgáltat. Esszenciális zsírsavak: A patkányok számára a nagyobb szénatomszámú telítetlen zsírsavak esszenciálisak. Teljes megvonásuk a szrzet kihullásához, a vízháztartás zavarához és a nemzképesség elvesztéséhez vezet, és végül az állat halálát okozza. Embereken eddig még semmiféle ennek megfe-

6 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 18. oldal lel hiányállapotot sem észleltek, mert a szükség ugyanis igen kevés (patkányoknál napi 20 mg linolsav) és teljesen zsírmentes táplálkozás gyakorlatilag nem fordul el. Azonban kétségtelen, hogy az ember sem képes a nagyobb szénatomszámú telítetlen zsírsavakat felépíteni. Ezek különösen a csecsemtáplálkozásban lehetnek igen fontosak, a felntt szervezetnek ugyanis nagyok a tartalékai Összetett lipidek/lipoidok FOSZFATIDOK A glicerin egyik hidroxil csoportját, (rendszerint a 3-ast) foszforsav maradék észteresíti - a molekulán belül poláros (foszforsavrész- Hydrophyllic glycerols), apoláros rész (zsírsavlánc- Hidrophobic Fatty Acid) is van. foszfatidsav + 2 db zsírsav + glicerin Biológiai jelentség: Víz belsejében micellát, monomolekuláris gömböt, vízfelszin monomolekuláris filmet képez: határhártyák kialakításában jelents (sejthártya, maghártya...) SZTEROIDOK Alapvázuk a szteránváz. Szintézisük a zsírsavakéhoz hasonló csak koleszterinbl indul. Biológiaijelentség: Szterinek/szterolok: ergoszterin/ergoszterol, koleszterinlkoleszterol Epesavak: emulgeálás, cseppekké alakítás, felületnövelés (pl: kolsav, taurokolsav) Nemi hormonok: nemi mködések szabályozása, másodlagos nemi jelleg kialakítása D-vitamin: normális csontosodás (parathormonnal együtt!) KAROTINOIDOK Szerkezetükre jellemz, hogy konjugált kettskötéseket tartalmaznak --~ gerjeszthetk, a fény egy részét elnyelik, a másikat visszaverik -~ színesek. Biológiai jelentség: - színanyagok, fotoszintetikus pigmentek alkatrészei likopin - paradicsom piros színe karotin - a sárgarépa narancsvörös színét adja, az A-vitamin kiindulási vegyülete (elvitamin - prekurzor anyag) xantofill - fotoszintetikus pigment Kimutatások: A Szudán-III zsírokban vörös színnel oldódó festékanyag. Fzéskor, amikor pirospaprikával színezzük ételeinket, egyben lipidkimutatást is végzünk. 5. Az els levelez anyagban szerepl fogalmak magyarázata, definíciója vagy azokhoz kapcsolódó szöveges anyagok. Hipotézis Csak részben igazolt tételeken alapuló tudományos feltevés, elmélet valamely jelenség megmagyarázására. Elmélet (teória) A tapasztalatilag szerzett ismeretek elvi általánosítása. Homeosztázis Az él szervezeteknek a változó küls és bels körülményekhez való alkalmazkodó képessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják. 1. Izovolémia (vízterek állandósága). ( a bevitt és kiválasztott folyadék mennyisége megeggyezik belül ugyanannyi marad!) 2. Izozmózis (állandó ozmotikus koncentráció). ( a bevitt és kiválasztott ozmotikusan aktív anyagok a benti koncentrációt, stabil értéken tartják) 3. Izoiónia (állandó ionösszetétel). 4. Izohidria (állandó vegyhatás). (ph mindig 7.35 körül) 5. Izotermia (állandó testhmérséklet) ( a termelt+felvett és leadott hmennyiség egyenl a benti állandó!) Laktózérzékenység (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló ért olvasást, feldolgozást igényel!) A tejcukor (laktóz) a tejben és egyes tejtermékben elforduló természetes, kettscukor, amely nem képes közvetlenül felszívódni. A vékonybél bolyhainak tövében található laktáz enzim bontja a tejcukrot felszívódásra képes egyszer cukorrá: szlcukorrá és galaktózzá. A tejcukor-érzékenység a laktáz nev enzim hiánya ( oka: DNS hiba mert az enzimet kódoló rész sérült ez Mo.-n gyakori! ), illetve csökkent termeldése, aminek következtében a tejcukor lebontatlanul kerül tovább a vékonybélbl. Az elbontatlan laktózt végül a vastagbél baktériumai ( az értékes tápanyagon elszaporodva sok gázt termelnek!) bontják el rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Tejcukor-érzékenység esetén egy bizonyos mennyiség laktóz tartalmú táplálék elfogyasztása után a tünetek fél-két órával jelentkeznek és óra után múlnak el. Jellemz tünetek: puffadás, hangos bélhangok, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, rossz közérzet, hányinger, visszatér fejfájás, gyerekeken gyakran a köldök körüli hasfájás. Ismerünk elsdleges és másodlagos tejcukor-érzékenységet.

7 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 19. oldal Az elsdleges forma lehet veleszületett enzimhiány ami elég ritkán fordul el -, vagy a sokkal gyakoribb felszívódási zavar, amikor normális vékonybél boholy-szerkezet a laktáz enzim aktivitása az életkor elre haladtával fokozatosan csökken, majd megsznik. Ilyenkor a tünetek nagyobb gyermekeknél és felntteknél jelentkeznek. Legkorábban 3 éves kor körül. Általában 5 éves kor után kezddik a laktáz enzim aktivitásának csökkenése. A másodlagos laktózfelszívódási zavar valamilyen ok következménye, így a kiváltó ok megszüntetése után visszatér a megfelel enzimaktivitás. A kiváltó okok lehetnek: tehéntej-fehérje-allergia, lisztérzékenység, krónikus gyulladásos bélbetegségek, hasmenéses állapotok. A tejcukor-érzékenység azonban nem tévesztend össze a tejfehérje-allergiával. A tejallergia a fehérje összetevire való érzékenységet jelenti. Gyermekeknél sokkal gyakoribb, mint felnttek körében. A kezelés lényege a laktózmentes, vagy csökkentett laktóztartalmú étrend. Csecsemés kisgyermekkorban a súlyosságától függen csökkent laktóztartalmú, vagy laktóz mentes tápszer adható. Gyermek- és felnttkorban kezdetben teljes tejelvonásra van szükség, majd fokozatosan kis laktóztartalmú ételek beépítése következhet. Általában más ételekkel együtt adva a laktóz kevésbé okoz tüneteket, mint önmagában. Létezik egy olyan modern enzimkészítmény, amelynek alkalmazásával tejes ételeket is lehet fogyasztani. Ehhez a patikákban lehet hozzájutni. Alternatíva lehet még a laktózmentes tej és tejtermékek fogyasztása. Gyakori probléma hogy egyesek indokolatlanul kerülik azokat a tejtermékeket, amelyeket következmények nélkül fogyaszthatnának, mint például a kemény és félkemény sajtok, vagy a penésszel ér sajtok. befzéssel, fagyasztással a szervezetben (növényi termés) lév enzimeket tudjuk megállítani mködésüket gátolni. Aktív transzport Az aktív transzportok a sejt részérl energiát igényelnek. A felhasznált kémiai energia az ATP bontásából származik. Aktív transzporttal a sejt a számára szükséges anyagot a nagyobb koncentrációjú hely irányába is képes szállítani. Passzív transzport A passzív transzportok a sejt részérl energiát nem igényelnek. A különböz transzportok esetében az anyagokat a membrán két oldala között fennálló koncentrációkülönbség hajtja. A szállítófolyamat típusát a sejthártya szerkezete határozza meg, valamint az, hogy a szállítandó anyag milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkezik o Diffúzió: szabad anyagáramlás egy közegben a nagyobb koncentrációjú hely fell a kisebb koncentrációjú hely felé. o Ozmózis: egy féligátereszt hártyán keresztül az oldószer a hígabb oldatból a töményebb oldat felé halad o Membránban való oldódás: az apoláros kismolekulák a véletlenszeren szétnyíló membránon jutnak át o Ioncsatorna: két szomszédos membránfehérje alkotta szállítórendszer Enzim A sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatok biokémiai reakciók sorozatából épülnek fel. Ahhoz, hogy ezek végbemenjenek, a részt vev anyagoknak aktivált állapotba kell jutniuk. A kiindulási és az aktivált állapot energiaszintje közti különbség az aktiválási energia. Energiagát - katalizátorok. Az anyagcsere-folyamatok katalizátorai az enzimek, amelyek fehérjék. A katalizált folyamatban az enzimek aktívan vesznek részt - elször az átalakuló vegyületekhez kapcsolódik - szubsztrát - átalakítja termékké, változatlanul leválik róla. Az enzimmolekulának azt a részét, ahol a katalizált átalakulás lépései lejátszódnak, aktív centrumnak nevezzük - az aminosavak oldalláncai alakítják ki. Ezek térbeli elhelyezkedése pontosan megfelel az enzimhez kötd szubsztrát szerkezetének - az enzimek fajlagosak. Az enzimek nagy része összetett fehérje. A nem fehérjecsoportok egy része leválhat a fehérjerészrl, de visszajutása után az enzim ismét mködképes. Ilyenek a koenzimek (NAD, koenzim-a). Ezek felépítésében vitaminjelleg csoport is részt vesz (B-vitamin). Az enzimek érzékenyek a környezeti tényezk változásaira (h, ph, ozmotikus koncentráció stb.). pl: Lázas állapotban 41C fölött az emberi test enzimeinek fehérjeszerkezete megváltozik mködésképtelenné válnak életveszélyes állapot! Szervezdési szintek (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló ért olvasást, feldolgozást igényel) Természetesen az els szerves molekulák kialakulása még nem jelentette rögtön az élet megszületését, ezeknek a vegyületeknek elbb bonyolult kölcsönhatásba kellett kerülniük egymással. Olyan kapcsolatoknak kellett kiépülni közöttük, amelyek biztosították az alapvet életkritériumok megvalósulásának lehetségeit. Ez hosszú ideig tartott, és a legjellemzbb vonása az volt, hogy a létrejöv makromolekulák bizonyos kapcsolatai állandósultak, mködési rendszerekké szervezdtek, organizálódtak. Az élet megjelenésének feltétele azonban csak akkor valósult meg, amikor kialakult a sejt. Az élvilág fejldése ezzel nem állt meg, tovább folytatódott. A legsibb, egyszer felépítés prokarióta sejtek késbb bels membránrendszerekkel rendelkez eukarióta sejtekké váltak. A jelentsen megnövekedett bels sejtfelületek egyszerre mind több és több biokémiai reakció végbemenetelét biztosították. Ráadásul a membránok gyrdéseikkel térben egymástól elhatárolt apró üregeket, kamrácskákat is létrehoztak a citoplazmában, tovább javítva ezzel az egymástól elkülönül kémiai reakciók megvalósulásának feltételeit. A továbblépés újabb állomását az jelentette, amikor az osztódó sejtek együtt maradtak és soksejt éllények jöttek létre. A soksejt szervezetek evolúciójának velejárója volt, a sejtek mködésének elkülönülése, a funkcionális differenciáció, hiszen például a felszínen lév sejtek közvetlenül érintkeztek a küls környezetükkel, a táplálékkal stb, a belsk viszont nem. Így ki kellett alakulni a mködésekhez szükséges táplálék felvételi majd továbbítási módszereinek is, mert energiára minden sejtnek szüksége van. Ez további differenciálódással járt, aminek eredményeképp kialakultak a szövetek.

8 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 20. oldal A soksejt növények és állatok szövetei, késbb szervekké organizálódtak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szerv, például egy lomblevél, egy gyökér vagy éppen egy vese ugyan szövetekbl épül fel, ezek sajátos rendszerré alakulása révén azonban már más, olyan új mködések ellátásra teszi képessé együtt a szöveteket, amelyekre külön-külön nem képesek. Az evolúció során a szervek összehangolt mködése szervrendszereket eredményezett, amelyek még tökéletesebb mködést képesek megvalósítani, Például az emlsök kiválasztó szervrendszere a két vesébl, az ugyancsak páros húgyvezetbl, a húgyhólyagból és a húgycsbl áll. A szervek együttese a bomlástermékek eltávolítását tökéletesen, a szervezet igényeinek megfelelen hajtja végre. A szervrendszerek együttes, összehangolt és szabályozott mködésének eredménye az éllény, az él egyed. Biogén molekulák, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek... mindezek a biológiai szervezdés egyed alatti szervezdési szintjei. Mint látjuk, az élvilágban hierarchikusan egymásra épül szervezdési szintek alakultak ki az evolúció folyamán. Ez egy rendkívül fontos felismerés, éppen ezért szükséges, hogy a megállapítás minden egyes fogalmát és kifejezését egyértelmen értelmezzük. A szint ebben a jelentésében valamiféle minséget, mértéket jelent. Jelentéstartalmában a jelzjétl elválaszthatatlan, mert az egyes szervezdési szintek éppen abban különböznek egymástól, hogy külön-külön más, sajátos jelenségek és törvényszerségek, sajátos organizáció jellemzi ket. A hierarchikusságuk pedig abban nyilvánul meg, hogy a legalsó szint a legfelsig, alá- és fölérendeltségi viszonyban áll egymással. Bármely tetszlegesen kiválasztott szervezdési szint teljes egészében magába foglalja az összes alatta lév szintet, azonban mindig a közvetlenül alatta lévbl szervezdik, úgy hogy egy minségileg más, magasabb szervezettség mködés lesz rá jellemz. A legalacsonyabb szervezdési szint a molekuláris szint, az élethez nélkülözhetetlen elemek, vegyületek és biokémiai reakciók szintje. Emlékezetes Szentgyörgyi Albert utolsó magyarországi televíziós riportja, amelyben Nobel-díjas tudósunk a rákbetegségek gyógyításának lehetsége kapcsán arról beszélt, hogy véleménye szerint a kutatásokat a biológiai szervezdésnek ezen a szintjén is folytatni kell. Nemcsak a sejtek szintjén, értette ezalatt, amely a következ szervezdési szintje az él anyagnak, egyben az élvilág alaki és mködési egységének a szintje, hiszen a molekulák szervezdési szintjén az élet még nem tud megnyilvánulni. A többsejt szervezetekben az azonos mködés sejtekbl a szöveti szint szervezdik. Ezen a szinten már talán még szemléletesebb a hierarchikus organizáció lényege: a szövetek bár azonos mködés sejtekbl állnak, ez nem csupán valamiféle mennyiségi gyarapodás, az egymás mellé rakott sejtek sokasága, hanem egy új funkció, egy új mködés megvalósításának a lehetsége is. A szervek majd a szervrendszerek mködésének egymáshoz való viszonyát a fentebb említett példák szemléltetik. Az élet tehát egyedekben, individuumokban létezik. Valójában azonban az egyedek élete a élet egészének szempontjából csak annak továbbvivjeként érdekes. Azaz, ha feltételezzük, hogy egy fajból egyetlenegy éllény él csak, az olyan mintha egy sem lenne. Hiszen elpusztulásával, kihal a faj, végleg eltnik a föld felszínérl. A faj fennmaradásának szempontjából rendkívül fontos, hogy ne egyetlen egyed éljen belle, hanem több, és ezek az egyedek kapcsolatban is álljanak egymással, szaporodni legyenek képesek. Ebben az esetben ugyanis az egyed halála nem jelenti a faj kipusztulását, az evolúció során létrejött és a faj készlete formájában kialakult genetikai állomány továbbra is gazdagítja az élvilág sokszínségét. A fajoknak a tényleges szaporodási közösséget alkotó egyedi a populációk. Másképp fogalmazva, egy populáció az ugyanahhoz a fajhoz tartozó, ugyanabban az idben, ugyanott él egyedek összessége. Egy populációba tartozik például egy lucfenyves teljes lucfenyállománya, vagy egy városi park összes balkáni gerléje. A populációt egyedek alkotják, szervezdésüket vizsgálva azonban más jellemzkkel és törvényszerségekkel találkozunk, mint az egyedek tanulmányozásakor. Egy populációnak például egyedszáma van, térbeli eloszlása is többféle lehet, jellemezhet életkor eloszlással és ivararánnyal. Ez csupa olyan sajátosság, amely egyedi szinten nincs értelmezve. A populáció az egyedekbl létrejöv új szervezdés, a legalacsonyabb egyed feletti szervezdési szint. Ha tovább folytatjuk a fentebb elkezdett gondolatmenetet, és feltételezzük, hogy a földön csak egyetlenegy populáció létezik, nyilvánvaló, hogy ez az élet végleges megsznését jelenti. Hiszen a képzeletbeli populáció, ha fotoszintetizáló, termel egyedekbl áll, csak addig fog fennmaradni, ameddig ki nem fogy a talaj tápanyagkészlete. Az lehulló lombjából ugyanis a lebontó populációk hiánya miatt soha nem keletkezik humusz, nem lesz talajer visszapótlás. Egy állati, fogyasztó populáció pedig más populációk hiányában táplálék nélkül még ennyi ideig sem lenne életképes. A populációk fennmaradásának kritériuma a populációk között kialakult kapcsolatok megléte, a fogyasztó-fogyasztott viszonyokban megnyilvánuló táplálékhálózatokban való részvétel, ami egyben a termelk által megkötött napenergia útját is jelöli. A populációk tehát egy még magasabb szervezdési szint, a társulások formájában, azok összeteviként létezhetnek csak. A társulások összehangoltan mköd növény és állatpopulációkból szervezdnek. A társulások más néven biocönózisok, bár populációkból állnak, mködésük törvényszerségei azonban mások mint a populációk szintjén jelentkezk. A biocönózisok egy újabb, a populációk felett álló egyedfeletti szervezdési szintet jelentenek. A társulások együttesei a bioszférát alkotják. Általános értelmezésben a bioszféra az élet színtere. Magába foglalja a Föld küls búrájának azokat a rétegeit, "szféráit", amelyekben az élet elfordul. Így a földkéreg legfels szilárd részét, a kzetburkot vagy litoszférát, a vízburkot vagy hidroszférát, és a légkörnek azt a földfelszinnel érintkez legalsó burkát, az atmoszférát, amelyben az élet még elfordul. Ökológiai értelmezésben azonban a bioszféra magába foglalja az egyedeket, a populációkat, valamennyi társulást, és egy minségileg magasabb szervezdési szintet, a legmagasabb egyed feletti szervezdési szintet, egyben a legmagasabb biológiai szervezdési szintet is képviseli. A bioszféra mködésének megértése és vizsgálata globális, az egész rendszert egységes egészként kezel szemléletet kíván. Biológiai óra (ez a jel jelenti a kapcsolodó feladatot: ebben a hosszabb feldolgozott szövegre kérdezek rá a házi feladat részben, hogy ellenrizhessük a figyelmes olvasást, és a részletek megjegyzését! tehát, ezt érdemes még egyszer elolvasni!) (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló ért olvasást, feldolgozást igényel)

9 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8 anyag, 21. oldal nappalok hosszának a változását. Biológiai óránk Tudósfórum élben, , szerk.: Gimes Júlia augusztus 26., kedd 23:42 A biológiai óránk embrionális korban alakul ki,és nem a születés után,mintahogyezt évtizedeken átgondolták. Vendégek: Détári László élettankutató, az ELTE Neurobiológiai Tanszékének professzora, Gábriel Róbert neurológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora, Szakács Zoltán ideggyógyász.(részletek) -A biológiaióra az agyban van, legalábbis a mesteróra. Nagyon sok más perifériás szervben is vannak órák: májban, tüdben, vesében. Úgytnik, hogyezek, legalábbis normális körülmények között, a látóideg keresztezdése felett elhelyezked mesteróra irányítása alatt álnak. -A legfontosabb az ember életében a fény, ez jelzia nappalok, éjszakák váltakozását. Ha ezt megvonjuk az emberektl, akkor is futnak a bels ritmusaink, azonban már nem pontosan 24 órás ritmusban. (alvás, ébrenlét, testhmérséklet) -Hozzáke lazonban tenni, hogya biológiaióra bels ritmusa egyid után felborul. Á latkísérletek tanulsága szerint a biológiaiórának a ritmusossága megbomlik, és ebben az esetben szétesik a viselkedésiritmusa a kísérletiálatoknak és az embereknek is. Azaz az alvás, táplálkozás és egyéb életfunkciók véletlenszervéválnak. Az endogén biológiaióránk bírja egydarabig küls információ nélkülis, de amikor a küls információ hiánya túlhosszúideig álfenn, akkor ez a bels óra megadja magát, és innentlkezdve a szervezet véletlenszer mködéseket tud csak kifejteni, hiszen nincs meg a központióra vezérlése. -Azt szeretném hozzátenni, hogyaz elmúlt két-három évben nagyon érdekes megfigyeléseket sikerült a tudományos irodalomban leírnia szem szerepére vonatkozóan. Hosszúideig vita volt, hogya szemben lév fényfelfogó sejtek, amik az órát vezénylik, melyek. A kérdést az vetette fel, hogykísérletiálatok és vak emberek esetébenis megfigyelték, hogybizonyos körülmények között, bizonyos betegségekben, a biológiaióra mködése fennmarad. Amiarra utal, hogya fény, amia környezetünkbleléria szemet, és ezen belüla retinát, nem feltétlenüla szokásos képfeldolgozó útvonalon keresztülbefolyásolja a biológiaiórának a mködését. -Azok a vak emberek, akik rendelkeznek ezzela fényérzékelésiképességgel, rátudnak hangolódnia mindennapiélet ritmusára különböz egyéb tényezk nélkülis. A környezetben elforduló világosság-sötétség szabályossága képes vezényelninormális módon az életüket. Nem szorulnak arra, hogya környezet más ingereit használják felarra, hogya saját endogén bels órájukat mködtessék. Azoknak, akik ezzela képességgelnem rendelkeznek, valamilyen küls módon ke lösszerendezniaz életüket. Adott idben ébresztenike lket, adott idben táplálékot, ebédet, reggelit, vacsorát felszolgálni. Felke lszólítaniket, hogymost menjenek aludni. -A költözés, a téliálom, a szaporodás, mind azáltalszabályozódnak, hogya biológiaióra méria -Az alvásunk ciklusokbólál, és ebbla legels rész a mélyalvás. Persze minden egyes alvásciklus fontos, de az els ilyen nagyciklus másfélórás. -Az alvások összegzdnek: akinek 6-7órás igénye van az alvásra, és délután alszik két órát, akkor éjelcsak 5órára van szüksége, és ez nem betegség, nem kóros kialvatlanság, hanem egyszeren nincs több igénye a szervezetnek. Hogyha késbb alszunk el, kitoljuk az elalvást, és a szervezetünk ezt nem fogadja jól, akkor mindenképpen károsodik az alvásstrukturánk. -Az alvást két dolog szabályozza: az egyik a biológiaióra, amelyik kijelöli, mikor ke laludni. De az álatvilágban is bizonyos álatok éjeltudnak élelem után nézni, mások nappal, és ez megszabja, hogymikor optimális az alvás. A másik tényez az alvásigény. Alvás alatt valamilyen helyreállító folyamat zajlik az agyban. Azon kívül, hogyazt mondjuk, kipihenimagát az ember, vagyaz agya, nem tudjuk pontosan, miaz, amilezajlik. Egybiztos, hogyha az alvást hosszúidre megakadályozzák, álatkísérletekben 20 napnáltovább nem marad életben patkány. Azt tapasztalták, hogyaz energiaháztartásuk felborult. Amikor felboncolták az elhult álatokat, semmiolyan szervielváltozást nem láttak, amimegmagyarázta volna a halált. Viszont már az alvás megvonás kezdetétlfogva az álatok egyre többet ettek, és egyre több ht adtak le. Tehát valahogymintha magasabb értékre ált volna be a hszabályozó központja az álatoknak, magasabb testhmérsékletet akartak elérni, mint a normális, és ezzelpárhuzamosan megntt a hleadásuk. Ezt próbálták egyensúlyba hozniazzal, hogyegyre többet ettek, azonban amikor a halálnagyon közelvolt, a testhmérséklet hirtelen csökkennikezdett, és ilyenkor megfordíthatatlanok voltak a folyamatok. -Ingerszegénykörnyezetben az alvásnyomás nagyon ers. A nappalfolyamán két ilyen periódus van. Az egyik délután 3, a másik hajnal3. Ekkor van az elalvásos közlekedésiés munkahelyi balesetek többsége is. Az ingerszegénykörnyezet kapcsán az ingerfeldolgozás lecsökken, és a szervezet az alvás feléfordul. -A mediterrán szieszta nagyon érdekes jelenség. Az emberi24 órás biológiaiórán belülvan hajlam arra, hogyez egyciklusúhelyett kétciklusúlegyen, hogyegy24 órás teljes periódusban két alvásiciklus jelentkezzék: egyrövidebb és egyhosszabb. Azt hiszem, ezt a biológiaitörvényszerség me lett a földrajzitörvényszerség is diktálja a mediterrán és az arab országokban. Ebben a periódusban, azon a klímán, értelmes munkát végezniborzasztóan nehéz. Mindannyiunk komfortzónája ruha nélkül29fok körülvan. Ez az a hmérsékletitartomány, amikor mindanynyian jólérezzük magunkat. Könny ruházatban 24-25fok. Efölött a szervezet a htésre plusz energiát ke l, hogyfordítson. Ha ez a hmérséklet 12 fokos, akkor a szervezet nagyon nagy energiát fordít arra, hogynormálmködképes hmérsékleten tartsa saját magát. (Az alvás egyébként mindig a testhmérséklet csökkenéséveljár együtt.) -Mindannyian emlékszünk arra, hogyóvodában ebéd után lefeküdtünk aludni, tehát kódolva van bennünk két ciklus: rövidebb és hosszabb alvásiciklus. És ha még mélyebb összefüggéseket kerestük, a nappalaktíválatoknak is két aktivitásicsúcsa van: a legtöbbnélhajnalban és kés délután. Valószínleg ugyanezen folyamatok következtében a déliórákban jelentenéa legna-

10 TREFF Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 1/8anyag,22.oldal gyobb erfeszítést a tápláléknak a megkeresése, megfogása, elfogyasztása. Ebbl következen az összes ragadozó békésen pihen a déli órákban. Kromatográfia Az analitika (kémiai elemzés) elválasztási (azaz kémiai alkotóvegyületeire valóbontás) módszereinek nagycsoportja. Az elválasztás egyoszlopon,vagyrétegen történik. A vizsgált anyagmegoszlik az oszlopban (vagyrétegben) elhelyezett állófázis és az oszlopon (rétegen) áthaladómozgófázis között. Az elválasztást az teszi lehetvé,hogya különböz anyagok az állófázison eltér ersséggel kötdnek meg,és ezért különböz sebességgel vándorolnak,majdaz oszlopvagyrétegvégén egymástól elkülönülve jelennek meg.ígyegymáshoz igen hasonlóanyagok is elválaszthatók. GC:gázkromatográfia,a mozgófázis gáz;lc:folyadék kromatográfia,a mozgófázis folyadék A kromatográfia mennyiségi elemzésre és anyagok azonosítására alkalmas. Mintha egypatakba dobnánk be egysze re egyzsák színes labdát melyek kicsit elsüllyedve a hínárhoz súrlódva lassan vagylebegve a hínárhoz hozzásem érve gyorsan úsznak,és három híddal le jebbfigyelnénk melyik labda érbe elször,másodszor stb. Ez után az ideredményjellemezné a labdát (úszási sebességét) és ha sötétben dobnánk be, stopperalapján (az elz eredmények alapján) meglehet mondani milyen szín labda bukkant fel ha pl.3percvagyha 2perctelt el! Rendszerezés:többnyire valamelytudomány,vagytudományágismereteinek bizonyos elvek,szempontok,tulajdonságok alapján történ meghatározása,felosztása és osztályozása. Mesterségesrendszer:az éllények csoportosítása külslegmegfigyelhet,leírható,önkényesen kiragadott tulajdonságok alapján (pl.linné). Kettsnevezéktan(binominálisnómenklatúra):az éllények nem-és fajnevét latinul megadójelölés. Törzsfejldés(filogenezis):az élet keletkezésétl,az els éllényeken át mégnapjainkigis tartóevolúciós változás. Család:a nemzetséget követ rendszertani kategória.testfelépítésük,rokonságuk,evolúciós fejlettségük alapján egymásra hasonlítónemeket (nemzetségeket) sorolunk ide. Rend:olyan,a családnál nagyobbrendszertani kategória,amelybe evolúciós fejlettségük, felépítésük alapján az egymással rokon családokat soroljuk. Osztály:olyan rendnél nagyobbrendszertani kategória,amelybe az egymáshoz kö zel álló rendeket soroljuk közös tulajdonságaik és evolúciós fejlettségük alapján.20.törzs:az osztálynál magasabbrendszertani kategória.az állatok esetében törzs feletti kategóriák is (csoport, altagozat,tagozat,állatkör) használatosak. Alfaj:a fajon belüli egymással nagyobbhasonlóságot mutató(a törzsfajtól kissé eltér) olyan természetes csoport,amelyföldrajzilagönállóelterjedést mutat. Fajta:a fajon belüli rendszertani egységtagjai egymáshoz nagyobbhasonlóságot mutatnak.mesterségesen,emberi munka eredményeként jönnek létre (növénynemesítés,állattenyésztés).nincs önállóelterjedési területük.(fajtatiszta kutya,macska vagykeverék!nem fajtiszta!) Evolúció:(általánosan) az anyagi világállandófejldése,egymást követ minségi változása. (biológiában) az élvilágállandófejldése kialakulásától napjainkig (fizikai,kémiai) az elemi szervezdéstl a makromolekuláris rendszereken keresztül az él rendszerek kialakulásáigtartófejldés. Életjelenségek:az él szervezetekre jellemz folyamatok összessége.ilyenek:anyagcsere, növekedés,fejldés,ingerlékenység,mozgás,szaporodás,örökldés és változékonyság,de a születés és a halál is. Sejt:a biológiai szervezdés legkisebbalaki,mködési és fejldési egysége,amelymár életjelenséget mutat. Sejtelmélet:(XIX.sz.):Schteuen növényekre vonatkozómegfigyeléseit Schwann az állatvilágra is kiterjesztette és megállapította,hogyminden éllényalaki és mködési egysége a sejt. Valamint rámutatott a ra,hogyminden soksejt szervezet egyetlen sejt fejldésébl osztódások során alakul ki. Fejldéstörténeti rendszer (természetes rendszer):az éllények származását,rokonságát és evolúciós fejlettségét alapul vev csoportosítás. Faj:azon egyedek csoportja,amelyek származása közös,küls és bels felépítésük lényegében megegyezik és egymás között szaporodva termékenyutódokat hoznak létre. Nem,nemzetség:a fajfölérendelt rendszertani kategória,amelybe a hasonlószármazású és felépítés,rokonságban lév fajok tartoznak.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban. Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Ásványi anyagok vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Ásványi anyagok, nyomelemek

Ásványi anyagok, nyomelemek Ásványi anyagok, nyomelemek Makroelemek Mikroelemek - Nyomelemek Makroelemek Kalcium (Ca) Egészséges felnõttek esetén a napi szükséglet 800 mg. Serdülõ- és idõskorban, valamint terhesség, szoptatás esetén

Részletesebben

- 1 - 1. Biogén elemek

- 1 - 1. Biogén elemek - 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Ásványi anyagok. -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot

Ásványi anyagok. -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot Ásványi anyagok -a szervezet a működéséhez nem nélkülözhet és előállítani sem képes 21 ásványi anyagot -energiát nem szolgáltatnak -fontos szerepek: szervezet felépítése, anyagcsere-folyamatok -lebontásuk

Részletesebben

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tej A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tejfogyasztás múltja Az ember 6500 éve fogyasztja más emlősök tejét Képesek vagyunk megemészteni: - a juh, a kecske - a bivaly, a ló kanca - a teve és

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Hiánybetegsége: hajhullás és a fogak elvesztése. Fő forrásai: asztali kősó, olajbogyó, tengeri moszat.

Hiánybetegsége: hajhullás és a fogak elvesztése. Fő forrásai: asztali kősó, olajbogyó, tengeri moszat. Nyomelemek, ásványi anyagok: Nevükhöz hűen csak nyomokban, egészen icipici mennyiségben szükségesek a szervezet számára, ugyanakkor ez a nagyon kicsike mennyiség egyben létfontosságú is! Néhány rövid mondat

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

ÁSVÁNYI ANYAGOK ÉS NYOMELEMEK SZEREPE A SZERVEZETBEN

ÁSVÁNYI ANYAGOK ÉS NYOMELEMEK SZEREPE A SZERVEZETBEN ÁSVÁNYI ANYAGOK ÉS NYOMELEMEK SZEREPE A SZERVEZETBEN KÉSZÍTETTE: GAÁL ELEONÓRA okleveles táplálkozástudományi szakember DEBRECENI EGYETEM Egészséges alapanyagok egészséges táplálkozás mintaprojekt a közétkeztetés

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

Ásványi anyagok. Foszfor (P)

Ásványi anyagok. Foszfor (P) Ásványi anyagok Az ásványi anyagok azon csoportját, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-ánál nagyobb mennyiségben vannak jelen, makroelemeknek nevezzük. Azokat az elemeket, amelyek ennél

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 (Fordította: Dr. Való Magdolna) A zománcozás eltti elkezelés egy igen fontos folyamat. A

Részletesebben

MUNKAANYAG. Simon Gergely. A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése. A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés

MUNKAANYAG. Simon Gergely. A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése. A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés Simon Gergely A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor IceCenter Budapest Dr Géczi Gábor A jégkorongozó céljai Minél jobb játékos legyen Válogatottság NHL? Edzésen való teljesítés Mérkőzésen való teljesítés Mindez nem olyan hatékony, ha nem fordít kellő figyelmet

Részletesebben

Készítette: Bruder Júlia

Készítette: Bruder Júlia Készítette: Bruder Júlia tápanyagok ballasztanyagok alaptápanyagok védőtápanyagok járulékos tápanyagok fehérjék zsiradékok szénhidrátok ALAPTÁPANYAGOK FEHÉRJÉK ZSIRADÉKOK SZÉNHIDRÁTOK Sejtépítők Energiát

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az éltetõ vitaminok A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükségesek testünk kifogástalan mûködéséhez. A vitamin elnevezés a vita (élet) és az amin (NH2-tartalmú kémiai gyök) szavakból

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek

DR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek A haj és a vitaminok A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek Hajunk állapotát nagyban befolyásolja, hogy milyen ételeket fogyasztunk. A hajhagymák vitamin vagy nyomelemhiánya

Részletesebben

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás

Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás 1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 12 gramm laktóz (= 2,4

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

A felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Vitaminok Ásványi anyagok

Vitaminok Ásványi anyagok Táplálkozástan és gasztronómia 2012.04.23. 1 Védő tápanyagok Vitaminok Ásványi anyagok 2012.04.23. 2 Vitaminok! A szervezet számára nélkülözhetetlen, biológiailag aktív anyagok, energiát nem szolgáltatnak,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára

Részletesebben

A TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG (LAKTÓZINTOLERANCIA)

A TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG (LAKTÓZINTOLERANCIA) INFORMÁCIÓK XXVII. 2006. II. negyedév A TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG (LAKTÓZINTOLERANCIA) 4., javított összeállítás ADATAINK ALKALMAZÁSÁT MINDEN ESETBEN BESZÉLJE MEG ORVOSÁVAL! MI A TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG? A laktóz

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben