A tanulás tanulása. (Tréning belépő osztályok számára) B-A-P MOK II. Géza Gimnázium

Átírás

1 A tanulás tanulása (Tréning belépő osztályok számára) B-A-P MOK II. Géza Gimnázium 1

2 Tartalomjegyzék A II.Géza Gimnázium képzési kínálata... 3 Problémafelvetés... 3 Tanulási nehézségek... 3 A tréning célja... 3 A tréning helyszíne: Pörböly... 4 Kooperatív tanulásszervezés... 5 Kooperatív csoportok... 5 Kooperatív csoport megszervezése... 6 A kooperatív tanulás alapelvei... 6 Kooperatív tanulásszervezési módszerek... 8 Helyes tanulási szokások kialakítása A téma feldolgozásának lehetőségei a gyakorlatban A testi-lelki-szellemi rekreáció tanítása A tesi-lelki-szellem rekreáció tanítása a gyakorlatban Önismeret Az önismeret életre szóló feladat Önismereti feladatok Figyelmi képességek fejlesztése A gondolkodás tanítása Gondolattérkép (a megértést segítő technika) A gondolattérkép készítésének szabályai Vázlat, lényegkiemelés Miért nehéz vázlatot írni? Vázlattípusok A memória fejlesztése A szókincs gyarapítása Szövegértés Az olvasási képesség hirerarchikus modellje Szövegértést fejlesztő gyakorlatok az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztéséhez Memoriter A memoriter általános szerepe A memoriter szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében A memoriter szerepe a tanulási képesség fejlesztésében A memoriter szerepe az idegen nyelvek és más tantárgyak tanulásában Irodalmi kirándulások Agyonbővített mondat A tréning részletes programja Követelmények a tréning elvégzése után

3 A II.Géza Gimnázium képzési kínálata A 2004/2005. tanévtől a törvényi lehetőségeket kihasználva a kétszintű érettségire való jobb felkészítés érdekében nyelvi előkészítő osztályt indítunk német és angol nyelv választási lehetőséggel, emellett hatosztályos képzés is folyik. A tizenegyedik évfolyamtól a diákok választhatnak ismereteik elmélyítése céljából az érettségi mindkét szintjére felkészítő foglalkozások közül. Iskolánkban sok a hátrányos helyzetű, otthonról még mindig kevés ösztönzést kapó tanuló. E gyerekek zöme főleg a négyosztályos képzésben gyengébb képességű. Őket felzárkóztató foglalkozásokon tanulószobai keretben segítjük. Az utóbbi időben megnőtt a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma (diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás). Problémafelvetés Tanulási nehézségek Az utóbbi időben egyre több tanulási nehézségekkel küzdő gyermekkel találkozunk. Ezek a gyermekek nem tudják elsajátítani a tananyagot, nem tudnak tanulni, ezért a kudarc, majd a tanulás feladása hamar bekövetkezik. A tanulási nehézségeknek különböző okai lehetnek. A genetikai okok mellett (pl. Down-kór) egyéb okok lehetnek a látás-és hallászavarok vagy a szülés körüli sérülések. Ezeknek a gyerekeknek problémái lehetnek az olvasással, írással, a beszédfejlődéssel, számolással vagy a koncentrálással. A koncentrációs nehézségeknél a gyermekeknél gyakran hiányzik a munkaképesség, azaz nem tudják, hogyan kezdjék el a munkát, lassan dolgoznak és nem tudják ellenőrizni az eredményt. Ezeket a dekoncentrált gyerekeket könnyen ki lehet zökkenteni a munkából, mert igen érzékenyek a külső benyomásokra. Impulzívan reagálnak, néha hiperaktívak, azaz nem tudnak nyugodtan ülni és hosszabb ideig egy dologgal foglalkozni. A tanulás tanításának módszertana című képzés hatására döntöttünk úgy, hogy a bejövő osztályok számára tanulásmódszertani és önismereti tréninget szervezünk. A tanév első hetében szeretnénk a diákokat megismertetni olyan módszerekkel és technikákkal, amelyek tanulásukat segíthetik, és hozzájárulhatnak a reális énkép kialakításához. A dolgozat tartalmaz számos feladatot, amelyeket a későbbiekben osztályfőnöki órák keretében korosztálytól függetlenül is lehet alkalmazni: Mellékletben csatolunk a dolgozatban egy Játékgyűjteményt is. A gyerekek a számítógépek világában eltávolodtak a természettől, ezért egy természetközeli helyszínt, a Pörbölyi Erdei Iskolát választottuk a tréning helyéül. A tréning célja A XXI.század emberének az élete az élethosszig tartó tanulásról (L.L.L.) szól. Hatalmas méretű információhalmazból kell tudni kiválogatni megfelelő tanulási technikákkal, aránylag rövid időn belül azt a tudásanyagot, amely segíti a pályaválasztást, a munka világában történő eligazodást és az esetleges pályamódosítást. A tréning lehetőséget teremt a kognitív, az intellektuális, a kommunikációs, valamint a szociális képességek továbbfejlesztésére. 3

4 A tréning mottója: Ismerd meg Önmagad, és fejleszd képességeid! Az első év egy új közösségbe kerüléskor döntő fontosságú mind az egyén, mind az alakuló csoport számára. Ezért ennek az évnek a legfőbb célja, hogy a tanulók megismerjék és bemutassák önmagukat, alapvető képességeiket, készségeiket, és fejlesszék azokat. A képességfejlesztés legfontosabb célja, hogy a lehető legoptimálisabb szinten kiaknázzák saját tehetségüket, illetve emellett az is, hogy a tréningek során megismerhessék egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás kezdeti szakaszában megkönnyíti, gördülékennyé teszi a csoport szerkezetének létrejöttét. További cél, hogy az osztály vezetője tevékeny és aktív részvételével egyrészt megismerhesse diákjait, másrészt azáltal, hogy a csoportalakulás kezdeti szakaszától együtt dolgozik a közösséggel, optimális irányba terelgetheti a csoportfejlődést, és azon belül vagy azon túlmenően facilitálhatja az individualizációs törekvéseket és folyamatokat. Nagyon fontos cél, hogy a diákok fel tudják dolgozni a családjuk, otthoni környezetük és az iskolai programok, elvárások közötti feszültséget, illetve az őket ért élmények sokaságát. A tréning helyszíne: Pörböly Pörböly a Gemenc kapuja - az ártéri erdő szélén, két régió határán fekszik. Közúton, vagy vasúton egyaránt jól elérhető, Bajától mindössze 7 km-re van. Innen indul az ártéri rengetegbe a közkedvelt Gemenci Erdei Vasút és itt található a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ, melynek megújult objektumait tavaszán adták át a nagyközönségnek. Az új fogadóépület európai uniós színvonalon nyújt széleskörű szolgáltatásokat. A múzeum betekintést enged a Sárköz néprajzába és bemutatja a gímszarvast, ill. az ártér élővilágát, valamint az erdészet, a gazdálkodás összegyűjtött tárgyi emlékeit. Itt kapott helyet a Gemenci Méhészeti Gyűjtemény is. A pörbölyi állomástól, fogadóépülettől induló új ösvényen néhány perces sétával elérhető az arborétum, de a most létesített nagyrezéti vadmegfigyelőhelyet is innen lehet megközelíteni. A kisvasút pályaszakasza mentén található tanösvények és játszóterek, a megfigyelőtornyok, a halászati bemutatóhely segítségével ismerheti meg a nagyközönség ezt a páratlan, növény- és állatvilágát tekintve egyedülálló tájat. A Gemenc Zrt. erdei iskolája Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központ és a kisvasút végállomása mellett található. Az erdei iskola A kategóriás ifjúsági szállás, összesen 40 főnek kínál szálláslehetőséget. Az iskola épületében klimatizált ebédlő és jól felszerelt tanterem is helyet kapott. A kézműves foglalkoztató házban agyagozó korongok, égetőkemence, szövőszék és kenyérsütő kemence segíti a változatos programok lebonyolítását. Az épület mellett kerti dísztavat, játszóteret, labdajátékokra is alkalmas területet és tűzrakóhelyet is találunk. A környező parkban gyakran lehet mókusokat, madarakat megfigyelni. Az erdei iskola közvetlen környezetében arborétum, sétaösvény, a közeli ártéri erdőben vadmegfigyelőhely, halászati bemutatóhely, tanösvények és erdei játszóterek, kiépített pihenőhelyek is várják a gyerekeket, illetve a turistákat. Innét indul a Gemenci erdőbe a közkedvelt erdei vasút. Erdészeti Múzeum és Méhészeti Gyűjtemény is színesíti a kínálatot. A kisvasutazáson kívül kerékpárbérlésre, kerékpáros, vagy gyalogos túravezetésre csoportkísérésre, kisvonatos-, sétahajós-, vagy lovaskocsis erdőjárásra is van mód. 4

5 Kooperatív tanulásszervezés Annak érdekében, hogy a gyerekek valóban aktív részesei legyenek a tanításitanulási folyamatnak, új megközelítésből kell vizsgálnunk az ismeretszerzés folyamatát. Szakítanunk kell azzal a hagyományos felfogással, hogy a tanulás szervezése, irányítása, a tanítás kizárólag a pedagógus feladata. Ki kell alakítani a gyerekekben a felelősség érzését saját tanulásukkal kapcsolatban. Fontos, hogy érezzék, a tanulás az ő munkájuk, annak eredménye nagymértékben rajtuk múlik. Ennek megtapasztalásához viszont, sokkal jobban be kell vonnunk őket saját tanulásuk megszervezésébe. A passzív, befogadó tanuló képét az aktív, cselekvő, felfedezni vágyó és tudó tanuló képe kell, hogy felváltsa. Hagyjunk teret a gyerekek tapasztalásainak, építsünk meglévő ismereteikre, ne fosszuk meg őket a felfedezés örömétől. A kész ismeretek tálalása helyett buzdítsuk őket kutatásokra, az összefüggések meglátására. Törekedjünk arra, hogy a tanulás élményt nyújtson, ne életidegen feladattá, hanem örömforrássá váljon. Az élményszerű, örömmel végzett tanulás megvalósítása komoly feladatot jelent a pedagógusnak. Kooperatív csoportok A befogadó-elfogadó attitűd és szociális kompetenciák alakításához egyúttal magához a tanuláshoz a kooperatív módszer nyújtja a legjobb feltételeket Az egymástól szerzett tudás mély és tartós, közel kétszer tartósabban marad meg az emlékezetben, mintha frontális szervezeti keretek között jött volna létre. A kooperatív tanulás során a gyerekek többnyire 4 fős csoportokban dolgoznak. A csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az aktuális ismeretet. A csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. Az is feladatuk, hogy ellenőrizzék, a csoport minden tagjának sikerült-e megbirkóznia a feladattal, mivel a csoport teljesítménye valamennyi diák munkájától függ. Az együttműködés sikerét, valamint a szociális készségek a kommunikatív, a kapcsolat- és csoportkezelő- és érdekérvényesítő képességek alakulását valamennyi diák által gyakorolt szerepek biztosítják. A 4 fős csoportok a diákok képességei tekintetében vegyes (heterogén) csoportok. A csoport minden tagjának feladata, hogy elsajátítsa az aktuális anyagot, és lássa, hogy a csoport illetve az osztály többi tagjának is sikerült-e ugyanez. Megtanulják, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha a többiek is azok. A csoport tagjai egymást segítik, így egyrészt nagyobb az esély arra, hogy a gyengébb képességűek sem maradnak le, másrészt a legjobb képességűek akik tanítva is tanulnak tudása mélyebb, tartósabb. A kooperatív tanulás szituációiban a diákok erősebben motiváltak, többet tanulnak, és több marad meg bennük, mint a versenyhelyzetben tanuló társaikban. Jobban becsülik magukat, jobbak a társaikkal kialakult kapcsolataik, érzelmileg fejlettebbek, szívesebben járnak iskolába. Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés és kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek, szemben a memorizálás és visszamondás reprodukáló jellegével Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, nézeteiket össze kell hasonlítaniuk, gondolkodásukat finomítaniuk kell, sokkal mélyebben megértik a tanultakat. Olyan szociális viselkedési mintákat tanulnak meg, melyek segítségükre lesznek későbbi szakmai és magánéletükben. 5

6 Kooperatív csoport megszervezése Ahhoz, hogy a csoportok hatékonyan, gördülékenyen működhessenek, és megfelelően tudjuk irányítani őket, néhány alapvető szabályt is fontos kialakítanunk. A termet úgy kell berendezni, hogy a diákok a csoporton belül és a csoportok között könnyedén kapcsolatba kerülhessenek; és az összes diák jól láthassa a tanárt és a táblát. Néha szükséges megállítanunk a munkát, mert a zajszint zavarja a munkát, vagy mindenkit érintő közlendőnk akadt. Ehhez meg kell állapodnunk az osztállyal egy jelben, amelynek a hatására, mindenki azonnal abbahagyja azt, amit éppen csinál, és a tanárra figyel, illetve csökkenti a hangerőt, ez az ún. csendjel. A csoportokon belüli hatékony, zökkenőmenetes működés és egyben a szociális szerepek, kompetenciák tanulását elősegítő eszköz a szerepek kialakítása és elosztása. Ezeket a feladat, az éppen gyakorlandó tanulási technikák, a kooperáció szintje, a betartandó szabályok, vagy a szociális viselkedés aktuális fejlesztése határozza meg. Ügyelni kell arra, hogy mindenkinek alkalma legyen a csoport iránti felelősség vállalására, a szerepekhez tartozó feladatok megtanulásával, mindegyik szerep betöltésével. Fontos, hogy a csoporton belül minden gyereknek legyen szerepe. A szerepek egyenrangúak, csoportvezetőt semmiképpen se válasszunk. A leggyakoribb kooperatív szerepek: Zöld szín: NYOMOLVASÓ o Nekünk az a dolgunk o Nézzük csak a szövegünket Kék szín: JEGYZŐ o Mondjátok, hogy mit is írjak a közös munkánkba o Gyere, Te is írjál velem o Mindent olvashatóan írjunk Fekete szín: IDŐFIGYELŐ o Adjatok kölcsön egy órát nekem a tréningre o Még percünk van o Osszuk be az időnket Piros szín: BÁTORÍTÓ o Minden vélemény számít, hallgassuk meg őt is o Most Te következel o Ez nagyon jól sikerült o Lássuk, ki mit gondol A kooperatív tanulás alapelvei A szerepek kiosztásával még nem beszélhetünk kooperatív tanulásszervezésről. Ez akkor válik kooperatívvá, ha mindenki külön feladatot is kap a szerepe mellé, és érvényesül az alábbi négy alapelv: Az építő egymásrautaltság Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással; ha az egyik diák fejlődéséhez szükséges a másik diák fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ. Ha az egész 6

7 csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye, vagyis egy tag bukása mindenki bukását jelenti, akkor az egymásrautaltság nagyon erős. Ekkor a csoporttagok maximálisan érdekeltek társaik sikerében. Az egymásrautaltság erősödésével a kooperatív magatartás is fejlődik, kialakulásával párhuzamosan születik meg a diákokban a kooperatív viselkedésre késztető bajtársiasság érzése is. A negatív egymásrautaltság viszont versengést szül. Ami az egyiknek nyereség, a másiknak veszteség: ha az osztályátlaghoz viszonyítva osztályozunk, ha csak egy-két dolgozatot emelünk ki a sok közül ez a legjobb megjegyzéssel, ha a jelentkezők közül mindig csak egyet szólítunk fel, amikor mindenki a maga munkafüzetében, a maga tempójában, a többiektől teljesen függetlenül dolgozik; érdemjegyeik is teljesen függetlenek mindenki másétól. Negatív egymásrautaltságot hozunk létre. Az egyéni felelősség Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez. Az erős egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben mindenki felelős a saját munkájáért, és egyben az egész csoport teljesítményéért. A csoportcélt csak az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozhatja létre. A csoportcélok erősítik az egyéni felelősséget, erőteljes javulást hoznak létre a tanulási teljesítményekben. Az olyan módszerek, amelyek csoportcélt tűznek ki és csoportos értékeléssel jutalmaznak, de nem teszik az egyes diákokat felelőssé azért, hogy hozzájárulnak-e a közös cél eléréséhez, nem hoznak javulást a tanulási teljesítményben. Az egyenlő részvétel A részvétel a tanulási siker egyik fontos feltétele. Magától nem jön létre az egyenlő részvétel, amint azt hagyományos frontális, vagy önkéntességen alapuló csoportmunkánál gondoljuk. Az egyenlő részvételt általában szerepelosztással és/vagy munkamegosztással lehet elérni. A szerepelosztás részvételi normákat alakít ki: pl. a szóforgó vagy csoportinterjú, melyek szerepelosztást eredményező módszerek és a munkamegosztás elvén működnek. A munkamegosztás leginkább feladatok felosztásával érhető el (például az egyik diák az író családjával, gyerekkorával, a másik az életpályájával kapcsolatos, a harmadik a tanulmányait gyűjti össze, a negyedik a kiemelkedő műveit stb.). A munkamegosztás mindenkit a feladat egy részletéért tesz felelőssé, erősíti a személyes felelősséget, kiegyenlítettebbé teszi a részvételt. A párhuzamos interakció A kooperatív tanulás során a diákok között egyidőben zajlanak interakciók. Az ún. egy szálon futó, hagyományos módszereket, alkalmazó tanórán legtöbbször egyszerre csak egy ember beszél. A diák csak akkor, ha felszólítják. Elmondja a mondandóját, a tanár reagál, de interakció még köztük, a felelő és a tanár között is ritkán jön létre. A diákok közti interakciók a beszélgetés, a súgás büntetendők. A kooperatív tanulási technikák biztosítják, hogy a pár vagy a csoport tagjainak szükség esetén azonos lehetőségük legyen a kommunikációra. Kooperatív csoportmunkáról csak és csakis akkor beszélhetünk, ha egyszerre mind a négy alapelv érvényesül. 7

8 Kooperatív tanulásszervezési módszerek Ablak 4+1 részre osztott lap, az egyes részeket megszámozzuk. (1,2,3,4, a középső rész üresen marad) Add tovább a mozdulatot! Azonos - különböző A megfelelő számmal ellátott részbe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, tulajdonságot, dolgot, tényt, amit 1,2,3, illetve 4 csoporttag gondol. A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. A csoport körben áll. A csoport egyik tagja mutat egy tetszőleges mozdulatot, amit a többiek utánoznak. A játék addig tart, amíg mindenki sorra nem kerül. A párok egymásnak háttal ülnek, nem látják egymást, de beszélgetni tudnak. A pár mindkét tagja ugyanazt a képet kapja. A párok felváltva elmondják egymásnak, hogy mit látnak a képen, így próbálják megtalálni, miben tér el a két kép. A diákok a teremben körben ülnek, sorban elmondják, amit a témáról gondolnak. Minden diák meghatározott számú korongot kap. Ha valaki hozzá akar szólni, egy korongot le kell tennie az asztal közepére. Addig senki sem kap újra szót, amíg a csoport minden tagjának a korongja az asztal közepére nem került. Beszélgetőkör Beszélő korongok Csoportszóforgó Csoportinterjú Csoportkonzultáció Akinek a korongja elfogyott, nem szólhat többé hozzá. A csoportok a szóforgó szabályai szerint beszámolnak az adott feladatról, kérdésről. A csoport minden tagja kérdéseket tesz fel a csoport minden tagjának. Az egyik diák feltesz egy kérdést. A csoport többi tagja válaszol. A kérdező melletti diák ellenőrzi, mindenki számára világos-e a válasz. Mindenki saját szavaival jegyzi fel a füzetébe a választ. A következő kérdésnél a szerepek továbbadódnak. 8

9 Diák-kvartett A csoportokban A,B,C,D jelet kapnak a diákok, s a csoportok is nevet vagy számot kapnak. A tanár vagy a diák feltesz egy kérdést. A csoport megbeszéli a választ - a diákok meggyőződnek arról, hogy mindegyikőjük helyesen fog válaszolni a kérdésre. Valaki "kihúzza", melyik jelű tanuló, melyik asztalnál válaszol. Ellenőrzés párban Akinek a betűjelét és csoportnevét (számát) kihúzták, megmondja a választ. A diákok párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a feladatra, másikuk figyeli a munkáját, segít és ellenőriz. Ha nem tudnak a válaszban megegyezni, segítséget kérnek a csoport másik párjától. Feladatcsere A következő feladatnál szerepcsere. Feladatküldés egyik fajtája A csoport minden tagja kidolgoz egy feladatot. A csoportok kicserélnek 1-1 feladatot, nem kell egymásra várniuk. Feladatküldés A megoldás után ellenőrzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás kérdéseket. Minden diák kidolgoz egy ismétlő kérdést, amelyet felír egy kártyára. A válaszát a kártya másik oldalára írja fel. A csoportok kicserélik a kártyáikat. Csoportválasz: Az első diák felolvassa a kérdést, válaszolnak rá, ellenőrzik a kérdést feltevők válaszát, ha nem egyezik, kiegészítik a kártyán lévő szöveget. Felfedező riporter Fordított szakértői mozaik A kártyacsomag továbbküldhető, vagy visszakerülhet a kérdést feltevőkhöz. A csoportok egy adott feladaton dolgoznak, miközben egyikőjük a többi csoporttól hasznos információt gyűjt. A, B, C, D jelek kiosztása a diákoknak a csoportjukon belül. Minden csoport más-más témát dolgoz fel, és plakátot készít belőle. Összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról asztalra vándorolnak. Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett. 9

10 Füllentős Minden csoport vagy diák megfogalmaz kapcsolatban 2 igaz és 1 hamis állítást. Az egyik csoport vagy diák felolvassa az állításait, a többi csoport vagy csoporttag megállapodik, melyik a hamis állítás. Kupac-tanács ötletelő Három megy, egy marad Háromlépcsős Interjú A csoportok kijelölt tagja (pl. "A" jelű) az ujjával mutatja a hamis választ számát. A felvetett problémán mindenki egyénileg elgondolkozik. Párban is megbeszélik. A két pár közösen is megvitatja a problémát. Minden csoport közös vázlatot vagy tablót készített. A többi csoport munkájának megismerése úgy, hogy minden csoportból valaki az asztalnál marad, és fogadja a többieket, mutat, magyaráz, válaszol, míg a csoport másik három tagja a többi asztal között vándorol. Figyelni kell arra, hogy az asztalnál maradókat egy idő után leváltsák! A,B,C,D jelek kiosztása. "A" tanuló elmondja ismeretét "B" tanulónak, "C" elmondja "D"-nek. "B" tanuló elmondja ismeretét "A" tanulónak, "D" elmondja "C"-nek. "A" elmondja a "B"-től hallottakat "C"-nek és "D"-nek - "B" figyeli és ellenőrzi. "B" elmondja a "A"-tól hallottakat "C"-nek és "D"-nek - "A" figyeli és ellenőrzi. "C" elmondja a "D"-től hallottakat "A"-nak és "B"-nek - "D" figyeli és ellenőrzi. Igaz - hamis "D" elmondja a "C"-től hallottakat "A"-nak és "B"-nek - "C" figyeli és ellenőrzi. Minden csoport megfogalmaz egy állítást A csoportok eldöntik igaz-e vagy hamis Indián beszélgetés Egy kijelölt betűjelű tanuló ujját le vagy feltartva mutatja a döntésüket. A diákok csak úgy juthatnak szóhoz, ha saját szavaikkal újra megfogalmazzák azt, amit az előttük szóló mondott. A csoport egyik tagja megosztja a többiekkel az adott témáról a gondolatait, utána csak olyan csoporttag következhet, aki saját mondandója előtt a saját szavaival a lehető legpontosabban elismétli, amit az előtte szóló mondott. 10

11 Képtárlátogatás Kerekasztal Keresd helyed! a A csoportok megtekintik a többi csoport munkáját. Megbeszélik a látottakat és értékelik a munkákat. Szóforgó írásban A csoport listát készít, körbe adnak egy lapot, amelyre mindenki feljegyzi a gondolatait. A teremben előre megnevezett helyeket vagy sarkokat kell kijelölni. Minden diák kap egy kártyát, amelyen egy szó olvasható, ami valahogyan kapcsolódik a kijelölt sarkokhoz. Kétoszlopos következtetés Keveredj, állj meg, csoportosulj! Keveredj, állj párba, beszéld meg! A diákok megkeresik a helyüket és odaállnak. A tanár két kifejezésre gondol, melyet a diákoknak párhuzamosan kell rákérdezésekkel kitalálniuk. A csoportok 3-3 korongot kapnak, melyeket egyesével be kell adniuk, ha rákérdeznek a kifejezésre. A tanár 1-1 segítő szót ír a táblára, melyek logikai kapcsolatban vannak a kigondolt kifejezéssel. Minden szó felírása után lehetőséget ad a csoportoknak a rákérdezésre, mely lehetőséggel tetszés szerint élhetnek, de összesen három lehetőségük van. A diákok szabadon mozognak a teremben. A tanár feltesz egy kérdést, melyre egy bizonyos szám a válasz. A diákok a válasznak megfelelő létszámú csoportokat alkotnak. Minden diák hátára egy lap van feltűzve, melyen egy híres ember vagy valamilyen mű szereplője olvasható, de a diákok nem tudják, kinek a nevét viselik. Kíváncsi kocka. Dobj kérdést! Kóborlás teremben egy a Mindenki körbe jár és társainak három kérdést tesz fel, amelyre igen vagy nem lehet a válasz. Aki kitalálta, kinek a nevét viseli a hátán, a lapot a mellére tűzi, és a többieknek tanácsot adhat a kérdezősködéshez. A, B, C, D jelek kiosztása a csoportokban. "A"/dob, "B"/kérdez, "C"/válaszol, "D"/ellenőriz. A következő körben a szerepek továbbadódnak. Megbeszélt jelre a diákok körbe járnak és megnézik társaik munkáját. Adott jelre visszatérnek a helyükre. A szóforgó szabályai szerint megbeszélik a látottakat. 11

12 Kooperatív mozaik Kooperatív vita A csoporttagok egyéni beszámolót készítenek Szakértői csoportok alakulnak, felkészülnek a tanításra, bemutatásra. A tanítás, bemutatás után a csoportok új alkotást hoznak létre. A diákok egy vitás kérdésben véleményt formálnak, állásfoglalást választanak előre megfogalmazott legalább 4 állásfoglalás közül. Az egy véleményen levők érveket gyűjtenek, felkészülnek a vitára, szószólót választanak. A négy állásfoglalás képviselői egy asztal négy oldalán helyet foglalnak, mögöttük a támogatóik ülnek. Költs el egy húszast! A szószólók 5-5 korongot kapnak, a támogatók 2-2-t. Minden érv elmondásakor 1 korongot be kell tenni az asztal közepére, a támogatók a korongjuk árán szólhatnak vagy átadhatják azt a szóvivőjüknek. Minden diák húsz forint értékben játékpénzt kap pl.: 2 db 5 forintost, 3 db 2 forintost, 4 db 1 forintost. A javaslatokat, választható lehetőségeket jól látható és hozzáférhető helyre kirakjuk. Mindenkinek legalább két javaslatot kell támogatnia, tetszőleges arányban. Körhinta Ha mindenki tett, összeszámoljuk, melyik javaslat kapta a legtöbb "szavazatot". A csoport egyik tagja a helyén marad, a többiek - a vándorlók - az óramutató járásával megegyező irányban a legközelebbi asztalnál foglalnak helyet. A helyükön maradók megosztják mondanivalójukat társaikkal. Négyes-fogat - négykártyás gondolkodó A vándorlók a következő asztalnál is meghallgatják a társukat. Négyféle kártya szükséges: kérdező kártya, válaszkártya, ellenőrző kártya, dícsérő/segítő kártya. A csoporttagok 1-4-ig számot kapnak. Elolvassák a kérdező kártyát, melyen az áll, hányadik tag hányadik kérdést olvassa fel a lapról. A kérdés után mindenki egyénileg gondolkozik. A válaszkártyán olvasható, hányadik diáknak kell felelnie. A többiek magukban értékelik a választ. Az ellenőrző kártyán az áll, hogy hányadik diák vezeti az értékelést. A dicsérő/segítő kártya azt mutatja meg, ki vezeti ezt a szakaszt. 12

13 Páros szóforgó Sarkok A diákok csoporton belül párokban beszélik meg gondolataikat. A csoportbéli párok megbeszélik, milyen azonos gondolatok merültek fel a témában, melyek csak egyiküknél. Nevezzük el a sarkokat! A diákok eldöntik, melyik sarkot választják. A kialakult csoportok megbeszélik a választásukat. Sorbarendezés Sorbarendezés - kétdimenziós rejtvények Szakértői mozaik A csoportok ismertetik érveiket a többi csoporttal. A csoportok egy "képregény" darabjait kapják meg egy borítékban. Képes felükkel lefelé fordítva az asztal közepére teszik. Sorban mindenki húz egy képet, így illesztik össze a "képregényt". Egy képet tetszőleges számú darabra vágunk fel. A kép darabjait össze-vissza felragasztjuk egy lapra. Ezt fénymásoljuk le annyi példányban, ahány csoport van és átadjuk a csoportoknak. A csoportok felvágják a lapot a képtöredékekre, és összeillesztik helyesen. A,B,C,D jelek kiosztása a csoportban. Az új ismeretet tartalmazó szöveget négy részre osztjuk. A csoport minden tagja más-más szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Azonos betűjelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot írnak. Szóforgó Szóháló pókháló Mindenki a csoportjába visszamegy, és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban, elmondják egymásnak a gondolataikat, egy tag beszédidejét meg lehet határozni. A csoport minden tagjának legyen saját színe, amivel a csomagolópapírra dolgozik. A lap közepére kerüljön fel a téma, és írjanak köré kulcsfogalmakat ill. azokhoz tartozó kifejezéseket. Ezután a szorosan összetartozó kifejezéseket kössék össze egy vonallal. 13

14 Találd meg azt, aki... Tedd, amit mondok Trópusi eső Vakhernyó akire valami jellemző vagy aki tudja a választ az adott kérdésre. Minden diáknak saját lapja van, mellyel körbe jár a társai között és megkérdezi tőlük, hogy a papíron szereplő jellemzők valamelyike igaz-e rájuk, illetve, tudják-e valamelyik kérdésre a választ. Ha valaki valamelyik kérdésre igennel válaszol, válaszát és nevét a kérdező felírja a saját papírjára az adott kérdéshez. A párok egymásnak háttal ülnek, nem látják egymást, de beszélgetni tudnak. A pár mindkét tagja ugyan azt a készletet kapja (fakockák vagy síkidomok). A pár egyik tagja elrendezi a kapott kockákat vagy idomokat, és pontos utasításokat fogalmaz meg a társának, hogy ő előtte is ugyanaz az elrendezés alakuljon ki. A diákok körbe állnak. A játékvetető elkezdi a mozdulatot, a tőle jobbra álló átveszi a mozdulatot és így egymás után, sorban mindenki átveszi a mozdulatot a szomszédjától. Egészen addig ugyanazt a mozdulatot végzi mindenki, amíg egy újabb mozdulat nem ér hozzá. (Két kéz összedörzsölése, jobb kéz csattint, két kéz csattint, taps, combütögetés, jobb láb dobbant stb. Mikor az előző mozdulat a körben már valameddig elért, új mozdulatot kezd a játékvezető. A csoporttagok egymás mögött felsorakoznak (csoportonként külön). Az elöl álló kivételével mindenki becsukott szemmel áll. Az első - akinek nyitva van a szeme - szabadon vezeti a csoportját a teremben. Vakkéz Egy idő után csere, hogy mindenki megtapasztalhassa mindkét szerepet. Az egydimenziós rejtvény változata. A kihúzott képet a diák nem mutatja meg a többieknek, hanem elmondja, mit lát a képen. Eldöntik, hogy a leírt kép hányadik lehet a sorban, és még mindig lefelé fordítva leteszik az asztal közepére. Ha készen vannak, felfordíthatják a képeket és eldöntik, jól dolgoztak-e. 14

15 Villámkártya A diákok a kártyalapok egyik oldalára kérdést, fogalmat vagy ábrát rajzolnak, a másikra a választ, meghatározást írják, ill. az ábra részeit. A diákoknak páronként 5-5 kártyájuk van, és párban dolgoznak. 1. Forduló: a kérdező felolvassa a kártya mindkét oldalán lévő szöveget a társának, utána visszakérdezi. 2. Forduló: A kérdező megmutatja a kártyát és felteszi a kérdést, utána társának kell válaszolnia, hibás válasz esetén segítséget kap a társától. 3. Forduló: A kérdező már nem mutatja meg a kártyát, csak a kérdést olvassa fel, és a társa válaszol. 15

16 Helyes tanulási szokások kialakítása A szokások tanítása nem verbálisan, hanem gyakoroltatással lehetséges az életkori sajátosságoknak megfelelően éves kortól egyre inkább szükség van a szokásokról való tanító beszélgetésekre. A hatékony tanulási szokások kialakításának főbb szempontjai: o a tanulás optimális körülményeinek megteremtése (rendezett tanulási tér, jó fényviszony, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere) o időtervezés (napirendben, hetirendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése) o a tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása) A téma feldolgozásának lehetőségei a gyakorlatban 1. A jó tanácsok feldolgozása csoportmunkában (Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan középiskolásoknak o.) A tanulók 3-4 fős csoportokat alakítanak. Minden tanuló kap egy tanácsot, amelyet a szöveg elolvasása után elmond társainak, majd közösen plakátot készítenek. Minden csoporttag kap egy számot, ez alapján jönnek létre az újabb csoportok. Csoportforgóval szerzik meg új ismereteket. 2. Fogalmazás készítése Egy napom és benne a tanulás címmel 3. Önismereti teszt kitöltése (Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan) - délutáni tanulási szokásaim 276.o. - tanórai szokásaim o. - mivel telik a napom o. A testi-lelki-szellemi rekreáció tanítása A 6-7 órát iskolában töltő tanuló számára rendkívül fontos a mozgás. Tanulás közben a mozgásszervek vérellátása csökken, ezért esik jól a tanulást megszakítva a nyújtózkodás, a végtagok átmozgatása. A mozgás fiziológiás örömanyagot termel a testben. A tónusfokozó gyakorlatok után a figyelem elevenebb lesz. A relaxáció valamely formájának megtanulásával, a gyors regeneráció egy kitűnő lehetőségének birtokába jutunk. A tesi-lelki-szellem rekreáció tanítása a gyakorlatban 1. nyújtózkodás 2. magzatpóz 3. páros mozgás improvizáció 4. autogén tréning: ellazulás elnehezedés felmelegedés 5. légzőgyakorlatok 6. imaginációs gyakorlatok: - tanulási helyszín felidézése - ismerős arc felidézése - elhatározás felidézése 16

17 Önismeret "Ismerd meg önmagad! - Gnóthi szeauton!" - erre biztatott kétezer évvel ezelőtt a delphoi jós, amikor jóslást kértek az emberek. "Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat! Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Ezért - folytatta a jós - ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat, ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet, ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat, ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, és ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat." Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. Az önmegismeréshez szükség van őszinteségre, hogy be tudjuk vallani magunknak azokat az igazságokat is, amelyek bevallása fájdalommal jár.az önismereti folyamatot jó esetben önelfogadás követi. Az önismeret életre szóló feladat Kinek több, kinek kevesebb a fehér folt saját lelke térképén. Vannak, akik a jó, mások a rossz tulajdonságaikról, jellemvonásaikról nem akarnak tudni. Ez azért baj, mert amiről nem tudunk, afölött nincs hatalmunk - és ezen csak a minél mélyebb önismeret segít. Önmagunk megismerése életre szóló feladat, egyike a legkomolyabb kihívásoknak, amivel szembe kell néznünk. De lehetséges ez? Képesek vagyunk megismerni saját magunkat? Tökéletesen sose, de ezen az úton a legkisebb haladás is hasznot hoz. Goethe azt írta erről:" Ha meg akarod ismerni saját magadat, figyeld meg, mit csinál a szomszédod. Ha meg akarsz érteni másokat, kezdd saját magaddal." Azaz másokat tárgyilagosabban nézünk és látunk, mint magunkat. A megértést, az elfogadást viszont magunkkal kell kezdenünk, akkor könnyebben megy a többi ember tetteinek, gondolkodásának megértése. Önismereti feladatok Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan középiskolásoknak 275. o o o o o. 17

18 Figyelmi képességek fejlesztése A tanár csak akkor számíthat arra, hogy oktató- és nevelőmunkája eredményes lesz, ha megtanítja a gyermekeket a figyelemre. A figyelem mindennemű tevékenység nélkülözhetetlen feltétele. A korszerű oktatási körülmények szerint a tanárnak nemcsak a feladata, hogy elsajátíttassa a tanulókkal a tudományok alapjait, hanem az is, hogy a gyermekeket sokoldalúan fejlessze, megtanítsa őket a megszerzett ismeretek helyes alkalmazására és arra, hogy önállóan is szerezzenek ismereteket. Ahol nincs figyelem, ott az embernek nincs tudatos kapcsolata azzal, amit csinál, lényegében nincs produktív gondolkodás sem. A figyelmi képességek részben velünk születtek, részben fejleszthetőek. Fajtái: önkéntelen és szándékos. (E kettőt nem lehet egymástól elszakítani.) Önkéntelen a figyelmünk, ha arra figyelünk, ami nagyon érdekes. A szándékos figyelem esetén a tanulók akaratukkal megteremthetik azt a belső állapotot, amellyel figyelmük önkéntelenné válhat. Mindaz, ami az akaratot megerősíti, ezzel egyidejűen a szándékos figyelmet is fokozza. Az akaratot rendszerint erősítik a nehézségek fölött aratott győzelmek. Az akarat a legfontosabb belső feltétel. A külső feltételek között az egyik legfontosabb a csönd, ami a figyelem alapja. A tanulóknak meg kell szeretniük a csöndet. Időnként szándékosan egy kicsit csöndben kell lenniük, és közben szemlélődve figyelni, mi történik körülöttük a világban. A csönd hozzásegíti a tanulókat, hogy feladatukat a leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt el tudják végezni. Figyelmük megosztottá válik, ha tanulás közben tv-t néznek vagy zenét hallgatnak. Egyszerre csak egy dologra tudunk koncentrálni. Belső problémáinkat is félre kell tennünk, be kell csomagolnunk vagy valakivel meg kell osztanunk vagy leírni őket. Az időtakarékosság másik módszere, hogy a tanítási órákon meg kell tanulni figyelni elsősorban a tanár magyarázatára, másodsorban a diáktársak feleletére. A figyelés nehéz szellemi munka. Kérdések feltevésével az megkönnyíthető. Feladatok: 1.) Oroszlány Péter Tanulásmódszertan 101. old. Kövesd az utasítást c. gyakorlat A tanulóknak a feladatok utasítását önállóan kell értelmezni, munkájuk sikerének ez a záloga. 2.) 109. old. Számírás, monotóniatűrés Nem minden feladat lehet érdekes, hozzá kell szokniuk a mechanikus feladatokhoz. 3.) 25-től hármasával írd le a számokat! Közben 10 szót hallasz, ezeket kell beírnod. Ezen szavak: ablak, siker, kontinens, baktérítő, oroszlán, egér, pingvin, munkafüzet, kereszteslovag, szeretet. 3 kritérium van: a számok leírásában követsz-e el hibát, meddig tudod a számokat leírni, a hallott szavak közül hányat tudsz megjegyezni és utána lejegyezni. Ez a feladat azt vizsgálja, hogy a tanulók a figyelmüket hogyan tudják megosztani. 18

19 A gondolkodás tanítása A világ hihetetlen gyors változása miatt a diákok egyre nehezebben birkóznak meg a rájuk zúduló információs áradattal. Szükség van az információk szelektálására, lényegkiemelésre, problémahelyzetek megoldására. Szent-Györgyi Albertnek teljesen igaza volt, amikor azt mondta, hogy az agyunk nem tárolásra való, hanem kreatív gondolkodásra. S a komputerkorszak ezt már meg tudja oldani, legalábbis abban az értelemben, hogy végtelenül sok adatot, információt tudunk tárolni, így az ember a kreatív munkára összpontosíthat. A kreatív gondolkodás a gondolkodás olyan folyamata, amely tudatosan alkalmazza a megismerési (kognitív) és emocionális (intuitív) módszereket a problémamegoldásokban. Gondolattérkép (a megértést segítő technika) Az írott szöveg olvasása nem mindig eredményezi a szöveg megértését is, vagy többszöri olvasás szükséges, ami monotonitáshoz vezet. (Eredménytelenül ül a gyerek könyv fölött.) A módszer lényege: a szöveg olvasása közben leírjuk a kulcsszavakat, összefüggéseket keresünk, és ezt áttekinthető formában, mint egy ágrajz leírjuk. Ez a munka aktivitást, alkotó erőt, kreativitást igényel. Mint ismeretes, az úgynevezett hagyományos tanulásnál (olvasás, írás, számolás, ismétlés, bevésés stb.) a bal agyféltekénket használjuk. Ha e közben rajzolunk, színeket alkalmazunk, a vizuális kép megjelenítésekor a jobb agyféltekénk is működik. Az eredményes tanuláshoz mindkét agyféltekénkre szükség van. A gondolattérkép készítésének szabályai 1.) Fektetve legyen a papír előtted vizuális mezőnknek ez felel meg, az állított lap a listázásos jegyzetelésnek és megjegyzésnek való! 2.) A központi kép hordozza a fő témát automatikusan fixál a szem és az agy a központra, figyelmet kelt. Egy szót is lehet képpé tenni. 3.) A nagyobb ágak a központba kapcsolódnak és a nagyobb témákat jelzik. 4.) Csak egy kulcsszó kerüljön egy vonalra szabaddá teszi a további asszociációkat, és nem folyik egybe a sok szó! 5.) Nyomtatott betűket használjunk vonalra írva a nyomtatott betű képként tud tárolódni! 6.) A szónak megfelelő hosszúságú legyen a vonal ez tisztaságot, rendet jelent! 7.) Ne legyenek nagyon ferdén a szavak, ábrák (max. 45 fok), hogy könnyű legyen olvasni! 8.) A központi vonalak vastagabbak legyenek (ha később kiderül, hogy valami fontos és a periférián van, vastagítva fontossá tehető)! 9.) Határok ölelhetik körül a nagyobb ágakat (mint a felhők formájuk emlékeztető lehet.) 10.)Használjunk minél több képet és színt! A képek tiszták legyenek; a külső rendezettség belső rendezettséghez vezet! 11.) Változó nagyságok, dimenziók segítik a hangsúlyozást. 12.) A szervezett és megfelelő térközök teszik átláthatóvá, érthetővé a térképet. 13.) A kódok időmegtakarítást jelentenek, a nyilak vezetik a szemet, irányt adnak a gondolatoknak. 14.) A hierarchikus elrendezés logikai rendet teremt. 15.) Számokat is lehet alkalmazni, ha sorba kell a témákat rendezni. 19

20 Mindkét agyféltekénk másra alkalmas: JOBB BAL emocionális racionális ösztönös ritmus tudatos rajz hangszín beszéd ének dallam olvasás testnevelés hangerő írás, számolás technika hanglejtés (szövegértés, szórend, ízlés mondatszerkesztés stb.) színek részletek globális meghatároz nagy képek analizál szintetizál gyakorol egyesítő ismétel vizsgáló óvatos kutató aggódás térészlelés kifejez vizuális nyelv megérzés A bal agyféltekénk akkor aktív, amikor a testünk jobb oldalát használjuk, és fordítva. Az eredményes tanuláshoz mindkét agyféltekénkre szükség van!!! 20

21 Vázlat, lényegkiemelés Az önálló tanulás, az önálló jegyzetelés készségei folyamatos fejlesztés eredményeként szoktak kialakulni. Nem könnyű egyéni stílusunkhoz igazodó, hatékony módszert kialakítani. Miért nehéz vázlatot írni? Az irodalomórák tipikus kérdése: Elég az, ami a vázlatban van? Tényleg, mennyi az elég az összefüggő szövegből, a lényeges kiemelésre érdemesnek tartott információkból? Ami irodalomtanárként fontossá teszi ennek a kérdésnek a körbejárását, az, hogy fontosnak tartom az otthoni (egyéni?, önálló?) tanuláshoz egy segítő vázlat, útmutató elkészítését. Ilyen tömör és informatív szöveget nem könnyű készíteni, különösen nem egy átlagos évesnek, aki csak most kezd az elvont gondolkodási műveletekkel alkalmazóképes kapcsolatba kerülni. Vázlattípusok A módszertani kiadványok sokféle mintát kínálnak, tehát a jó vázlat sokféle lehet. Az a funkciója, hogy segítsen az elsajátított ismeretek lényeges elemeinek, továbbá azok összefüggéseinek felidézésében. Legyen alkalmas a struktúrák és folyamatok leírására! Összegezve: lehet az eredeti szöveg arányos kicsinyítése, lehet az elsajátítás és felidézés gondolati modellje, de mindenképpen téma-, tantárgy- és személyfüggő. A szövegszerű Tipikus forma a bekezdésekre, alpontokra tagolt vázlat, amely leginkább folyamatok leírására alkalmas. Minimális eszközkészlete a hagyományos írásbeli jelölések használata, de bővülhet színekkel, nyilakkal, egyéb jelölésekkel. Jellemző nyelvi formája a teljes, sőt gyakran árnyalt fogalmazású mondatok használata. A folyamatábra Tagolt szerkezetű, kevésbé teljes mondatokat, kiemelt kulcsfogalmakat használ, és azok összefüggéseit írja le a folyamatábra. Kiemelten épít a vizualitásra, a fent és lent, a jobbra és balra, a beljebb kezdve, hasábokra tagolva stb. megjelenítésnek már önmagában is értelmező, figyelmet irányító szerepe van. A folyamatokon kívül a struktúrák bemutatására alkalmas. Ennek minimál formája csak a kulcsfogalmakat tartalmazza, sőt esetleg csak azok rövidítését, és az összekapcsolásra, viszonyok kifejezésére vagy szabványos lexikon jelöléseket, vagy saját kódokat alkalmaz. Táblázat Gyakori megoldás a táblázatba, hasábokba szerkesztés, ezek összehasonlítása, egyidejűség, illetve időbeli változások érzékeltetésére is alkalmasak. A táblázat oszlopainak fejlécei az elemzendő szempontokat jelenítik meg, sorai pedig a megkülönböztető jegyeket. Aláhúzás, sorkiemelés Sajátos vázlatforma, tankönyvi megoldás a teljes szöveg, amely azonban valamilyen vizuális kiemeléssel teszi láthatóvá a kulcsszavakat, így azok összeolvasva egy szövegen belüli szövegként adják a vázlatot. A jó vázlat tehát egyfajta természetazonos alkotóelemeket tartalmazó szövegkivonat, amely elkészítése során nagy szakértelemmel kell ügyelni arra, hogy se az elemek, se az 21

22 összefüggések ne sérüljenek. Sajátos problémát jelenthet a diákok számára az is, hogy az így elkészített szöveg illeszkedik a tankönyvi szöveg szerkesztettségéhez, vagy más logikát követ. A vázlatok közös jellemzője, hogy vagy szöveges elemeket tartalmaznak a hagyományos szövegalkotásnál koncentráltabb, eltérőbb szerkesztettséggel, vagy a szövegelemek mellett a téri elrendezése, vizualitásra fokozottabban építő megjelenítést használnak. További sajátos formát jelentenek a rövidítések, speciális jelek, szabványos vagy saját kódok, kódrendszerek. A memória fejlesztése Az emlékezet született képesség, amely lehetővé teszi, hogy spontán módon vagy tudatosan rögzüljenek bennünk események, információk, élmények, megtapasztalások. Az iskolai tananyag megjegyzéséhez tudatos, erős elhatározás, belső motiváltság szükséges. Ennek egyik alapfeltétele az iskolai helyzet elfogadása, a tanulás szükségessége. (Akarjon a diák tanulni!!) Memória fogas 0 tojás 6 csiga 1 gyertya 7 zuhany 2 hattyú 8 hóember 3 lepke 9 lufi 4 szék 10 katona pajzzsal 5 alma Szósorok 1.) kirándulás, hátizsák, nyár, labda, szendvics, játék, utazás, sapka, papírsárkány, tengerpart 2.) iskola, órarend, szünet, füzet, könyv, hetes, csengetés, napló, osztály, tanár 3.) háromszög, ige, domborzat, királyok, gyökérzet, bauxit, erő, kotta, festék, vers 22

23 A szókincs gyarapítása A tanulás során az új kifejezések nehezítik a megértést. Ha a tanulók átsiklanak rajtuk, nem is érthetik meg teljesen a szöveget. Szóbeli feleletek során a tanulók nem képesek kifejezni gondolataikat, mert hiányoznak hozzá a megfelelő szavak és kifejezések. A szókincs gondolatkincs is. Ezért van szükség az olvasásra, amely révén új szavakat és más emberi kultúrákat ismerhetnek meg. Ha a tanulók többet olvasnának, nem lenne ekkora szükség a szókincs gyarapítására. 1) feladat Fájdalom 1. Fuvar vándor Ülés 3. Méz kávé Kebel 5. Könyv szürke Csavar 7. Szekrény acél Kegyelem 9. Püspök szamár Izom 11. Arany lámpa Macska 13. Disznó körte élet 15. rendelet háborítás Tej 17. Táska kerülő Adás 19. Sajtó szépség Gazdaság 21. Kávé rigó Esés 23. Mű vezeték Mű 25. Könyv múzeum Eszme Kapu szerep Nátha Csizma meggy Járó Száraz szűz Ágy Kulcs kártya Fény Ló törvény Ér Gyűrű ásó, eső állomány barát hályog Őrző hely kutatás Ápoló Szabadság látogató Egyenes Tábla prémium Dinnye Tűz keleti Elágazás Henger építés 23

24 Megoldás: 1. Díj 2. Csere 3. török 4. spanyol 5. barát 6. föld 7. svéd 8. francia 9. kenyér 10. erő 11. láz 12. arany 13. vad 14. szürke 15. csend 16. ház 17. iskola 18. beteg 19. hiba 20. cél 21. fekete 22. görög 23. víz 24. út 25. emlék 2) Feladat Két szó közé találj olyan harmadikat, amely az elsőnek utótagja, a másodiknak előtagja. Pl. rendőr állam forma 1. kereszt... mutató 2. fény... lap 3. kávé... mester 4. jó... látta 5. futó... zongora 6. nagy... járó 7. gyújtó... tartó 8. munka... tár 9. kaland... rendező 10 kutya... fog Megoldás: 1. név 2. szóró 3. ház 4. madár 5. verseny 6. világ 7. gyertya 8. ruha 9. film 10. tej 3) Feladat Mit jelentenek a következő idegen szavak? Válaszd ki a négy lehetőség közül a helyeset! 1. Mi a passzió? a) szenvedély b) szerződés c) regény d) szenvedés 2. perfekt a) hiányos b) hiánytalan c) tökéletes d) tökéletlen 3. mártír a) pogány pap b) himnuszköltő c) a bibliából a közönségnek felolvasó d) vértanú 24

25 4. poláris a) sarki b) eredeti c) lelki d) összetett 5. elveszti a formáját, elalaktalanodik a) konszolidált b) informálódik c) integrálódik d) deformálódik 6. gimnasztika a) fogyókúra b) természetes gyógymód c) tornagyakorlat d) középiskolásokkal foglalkozó tudomány 7. vízió a) álom b) látomás c) képzelőerő d) csoda 8. kontraszt a) éles ellentét b) szövegösszefüggés c) szerkesztés, megtervezés d) összehúzódó képesség 9. dialógus a) meghasadás b) párbeszéd c) összhang d) összeadás 10. fantázia a) alkotó-, képzelőerő b) hazugságtan c)értelemmel fel nem fogható történés d) jóindulatú mellébeszélés Megoldás 1a; 2c; 3d; 4a; 5d; 6c; 7b; 8a; 9b; 10a 4. feladat) Egészítsd ki a következő közmondásokat! 1. Bátraké a. a) szerencse b) győzelem c) babérkoszorú d) siker 2. Nem esik messze. a) a zsák a foltjától b) Makó Jeruzsálemtől c) az alma a körtétől d) az alma a fájától 3. Többet ésszel a) mint szerencsével b) ész nélkül c) mint erővel d) akarattal 4. Nem mind arany ami a) fénylik b) kilátszik a sárból c) amit az utcán árulnak d) ami sárga 25

26 5. Senki sem próféta a) Jeruzsálemben b) ha nem akarja c) a saját hazájában d) amíg pap nem volt 6. Aki másnak vermet ás a) az őszi betakarításra készül b) az a napszámos c) az elfárad d) maga esik bele 7.. áll a világ a) bátornak b) szemesnek c) erősnek d) napokból 8. Egyik kutya a) a másik nem b) a másik eb c) a másik is d) a másik macska 9. mint a fehér holló a) kíváncsi b) szép c) ritka d) tiszta 10. Ki korán kel a) keveset alszik b) korábban kezd dolgozni c) nem piheni ki magát d) aranyat lel Megoldás a 4. feladathoz 1a; 2d; 3c; 4a; 5c; 6d; 7b; 8b; 9c; 10d; 26

27 Szövegértés Az olvasási képesség hirerarchikus modellje Értő olvasás - a szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése Értelmező olvasás - a nyelvi utalások, implikációk megértése - hiányzó szavak kiderítése - fordítás (átfogalmazás, rajz, cselekvés) - a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentés feltárása - a következtetések - ok-okozati viszonyok megértése - a költői nyelv megértése - a szerkesztés által közvetített jelentések megértése - az író szándékának kiderítése Bíráló (kritikai) olvasás - összevetés saját tapasztalatokkal, más forrásokkal - hiányok, ellentmondások, hibák felfedezése - tény és vélemény elkülönítése - a szerző és a téma viszonyának feltárása - ítélet-, véleményalkotás - értékelés (viszonyítás erkölcsi normához, más szöveghez stb.) Alkotó (kreatív) olvasás - jóslás - kérdések előzetes megfogalmazása - a hiányok, ellentmondások megszüntetése - a hibák javítása - a belső kép megalkotása - az olvasottak megjelenítése, dramatizálás - a történet folytatása, megváltoztatása A szövegértés egyéni fejlesztéséhez fel kell tárni a megértési deficiteket, a megértési elakadás típusait, helyeit. A szómegértési deficitek közé sorolhatjuk a szóolvasási nehézségből adódó megértési elakadást, amikor a hosszú szó kibetűzése elvonja az energiát a jelentésteremtéstől. A szókincsismeret vagy az adott világdarabra vonatkozó háttérismeret hiányából is fakadhat megértési deficit. Előfordul, hogy az ismeretlen szót azért nem érit a diák, mert a kontextusból való következtetés képességével nem rendelkezik. De az is lehetséges, hogy a kontextus annyi ismeretlen elemet tartalmaz, hogy az ismert és az ismeretlen elemek aránya gátolja a szójelentés kikövetkeztetését. Amikor a hosszabb szerkezetek, mondatok nem állnak össze a lassú olvasás miatt, a kellő olvasástempó hiányából adódik a szintagma és mondatértési deficit. Ugyanide vezethet az a jelenség, amikor a diák a bonyolult birtokos szerkezeteket és igeneves bővítményeket nem képes megérteni, valamint a szó vagy szócsoport mondattani funkcióját, beágyazottságát nem ismeri fel, és így jön létre a megértési deficit. A többszörösen összetett több alá- és 27