Ének-zene Helyi tantárgyi tanterv A művészetek műveltségterület iskolai modulrendszere által meghatározott tanulócsoportok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ének-zene Helyi tantárgyi tanterv A művészetek műveltségterület iskolai modulrendszere által meghatározott tanulócsoportok 11-12."

Átírás

1 Ének-zene Helyi tantárgyi tanterv A művészetek műveltségterület iskolai modulrendszere által meghatározott tanulócsoportok évfolyamok A művészetek műveltségterület órakerete: Évfolyam Heti órakeret Évi órakeret Helyi tervezésű órakeret órakeret A tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések: Az ének-zene tantárgyat évfolyamon a művészetek műveltségterület modulrendszerén belül oktatjuk. Az iskola rendelkezik arról, hogy az évi órakereten belül az alábbi modulokból és az egyéb művészeti tárgyak moduljaiból melyeket, és milyen időkeretben kínál fel az adott év évfolyamán. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 3. sz. mellékletében kiadott ének-zene tantárgyi kerettanterv (A-változata) alapján készült helyi tanterv. Megjegyzés: A évfolyam ének-zene óráinak pedagógiai szakmai eredményességét segíti az előző évek ének-zene és egyházi ének tantárgyainak tanórai, valamint az énekkar szakköri keretekben végzett tevékenysége, ez évben pedig az egyéb művészeti tárgyak modulrendszerű oktatása. A tantárgy helyi tantervét kidolgozta: Az RPI ének tantervi munkacsoportja: Draskóczy Balázs, Dr. Farkasné Sajó Márta, Körösmezei-Varga Zsuzsanna, Laczkó Éva - 1 -

2 Az ének-zene modulok rendszere: 1 kód modul címe rövid tartalmi áttekintés éneklés/ zenehallgatás ai M1 A többszólamú éneklés kultúrája Az énekkari munka délelőtti órakeretben való folytatására született modul. M2 Az egyházi énekek csoportjai Egyházzenei modul zenetörténeti vonatkozásokkal, az egyházi ének dikes tanítására a bővített énekanyaggal. M3 A populáris zene évszázadai A könnyűzenét előzményekkel, zenetörténeti kontextusban bemutató közérthető tanegység M4 Református diákhagyományok A 12-dikes műsorok zenei elemei és a ballagási dalok gyakorlása köré csoportosított művelődéstörténeti anyag. M5 Zenefogyasztás A mai kor zenéhez való sajátos hozzáállásából, a zenehallgatás átértékelődéséből kiinduló, kifejezetten az átlagnak szóló M6 A folklór zenetörténeti kölcsönhatásai laikus megközelítésű modul. A magyar és más népek népzenéjét valamint klasszikusokra gyakorolt hatását bemutató és elemző tanegység. M7 Klasszikus zenei továbbképző A osztályokból kimaradó klasszikus zenei anyag megismertetését célzó, a középszintű ének-zene érettségit is előkészítő modul. M8 Zene és képzőművészet A zenei alkotásokat komplex módon közvetítő, a középszintű ének-zene érettségit is előkészítő M9 M10 Az operától a musicalig (Zeneművek színpadon, filmen) Klasszikusok és a jazz klasszikusai művészettörténeti anyag. A klasszikus és kortárs zenei műveket filmes szemüvegen keresztül bemutató, a középszintű ének-zene érettségit is előkészítő modul. A jazz történetét, nagyjait és klasszikusokra gyakorolt hatását elemző és közreadó tanegység. éves 30/6 36 (32) 30/6 36 (32) 9/9 18 (16) 13/5 18 (16) 4/14 18 (16) 18/18 36 (32) 12/24 36 (32) 10/26 36 (32) 10/26 36 (32) 10/26 36 (32) A modulok mindegyike alkalmazható évfolyamon is, 12-dikben a tananyag főként a zenehallgatási anyag arányos csökkentésével. A könnyebb kezelhetőség kedvéért a tananyag éves tervezésénél *-gal jelöltük azokat az órákat, amelyek egy ilyen csökkentés esetén elhagyhatók, a témakörök, illetve a tantárgy összánál pedig zárójelbe tettük a 12. évfolyamon használatos okat. 1 A teljes modulrendszert a Kerettanterv alapján kidolgozta: az RPI ének tantervi munkacsoportja

3 A helyi tantárgyi tanterv áttekintése M1 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás M2 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás M3 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás Évfolyam összesen M4 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás Évfolyam összesen M5 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás Évfolyam összesen M6 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás M7 Helyi többlet - 3 -

4 Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás M8 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás M9 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás M10 Helyi többlet Zenei reprodukció - Éneklés Zenei befogadás - Zenehallgatás Az ok tanévenkénti okat jelentenek. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret felhasználása A 36/32 órás modulok esetén: Szabad órakeret: 4 Tematikai egység Téma Óraszám Zenei reprodukció - Éneklés Egyházi énekek 3 Zenei befogadás - Zenehallgatás Bibliai témájú zeneművek 1 Összesen: 4 A 18/16 órás modulok esetén: Szabad órakeret: 2 Tematikai egység Téma Óraszám Zenei reprodukció - Éneklés Egyházi énekek 1 Zenei befogadás - Zenehallgatás Bibliai témájú zeneművek 1 Összesen: 2-4 -

5 Tantárgyi bevezető: Ének-zene helyi tantárgyi tanterv osztály - modulok A szabályozás szerint a gimnázium évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy az adott órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban fogja tanítani. A évfolyamon a művészetek műveltségterület kötelező összes kerete heti 2 óra/évfolyam. Ennek megfelelően az iskola a évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a művészeti oktatását azáltal, hogy a számára megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva alakítja ki a művészeti tantárgyak struktúráját a helyi tantervében. Ebből következik, hogy minden művészeti tantárgy, így az ének-zene is heti 2 óra/évfolyamra készítette el a kerettantervét, ám annak felhasználása az iskola igényeinek függvényében értelmezendő. Munkacsoportunk által kidolgozott modulrendszer lehetővé teszi, hogy az éves 11. évfolyamon: 72 órás, 12. évfolyamon 64 órás órakeretet az iskola nagyon sokféle módon oszthassa fel. A lehetőség arra is kiterjed, hogy akár évente változzon a modulkínálat, figyelembe véve az adott évfolyam irányultságát, felkészültségét, érdeklődését, továbbtanulási céljait. A modul időkeretének felhasználása szintén többféle: egy 36 órás modult pl. lehet teljes tanévben heti 1 órában, de lehet félévig heti 2 órában tanítani. A modulbeosztás lehetőségeit szeretnénk néhány példával szemléltetni. Az esetelemzések próbálják a lehetőségek sokféleségét bemutatni, de ezeken felül természetesen számtalan megoldás létezhet: 1. példa: Az iskola felkínálja 11. évfolyamra az M1 és M2 ének-zenei modult. Ebben az esetben a 11. évfolyam tanulóinak mindegyike kötelező módon vesz részt a többszólamú éneklés és az egyháziének-történeti órákon, heti 1-1 órában. Az M2 modul használata az egyházi ének tantárgy 9. évfolyamon önálló tantárgyként való bevezetését is kiválthatja, az M1 modul pedig az énekkari próbák délutáni elfoglaltságait helyettesítheti. 2. példa: Az iskola 11. évfolyamon nyolc 36 órás modult kínál fel: az ének-zene M7-et, és M8-at valamint 2-2 dráma és tánc, vizuális kultúra valamint mozgóképkultúra és médiaismeret modult. A diákok saját választásuk alapján vesznek részt 2 modulon, heti 1-1 órában. (További variáció: tömbösítve, heti 2-2 órában fél-fél évig) 3. példa: Az iskola 11. évfolyamon lehetőséget ad a diákoknak a műveltségterület négy tantárgya közötti választásra, majd a tantárgy tanárának arra, hogy az adott összetételű csoport számára figyelembe véve az érdeklődési területet, továbbtanulási célokat melyik modulok bevezetését tartja adekvát megoldásnak. (Itt is további variációs lehetőség a modul tömbösített tanítása.) 4. példa: 12. évfolyamon az iskola szeretné a ballagási énekeket teljes évfolyammal tanítási órakeretben gyakoroltatni. Kötelező jelleggel 2X16 órás és 1X32 órás modul keretében először az ének-zene M3 (16 órás), majd az M10 (36 órás) egységeken vesz részt az osztály heti 2 órában, végül az M4 modul zárja a sort heti 2 órában (ballagási és szerenádos dalok gyakorlása). Az egyéb művészeti tárgyak moduljait munkacsoportunk nem ismeri, de a teljesebb kép kedvéért, elméleti lehetőségként számoltunk velük. Az ének-zenei modulok időkerete ajánlásnak tekintendő. Minden 36 órás modulunk használható a 12. évfolyamon is, arányosan csökkentve a tananyagot. Mi javasoljuk az egész éves 36 vagy 32 órás felhasználást, de - 5 -

6 ahol úgy célszerűbb, elsősorban a zenehallgatási anyagot arányosan csökkentve a féléves felhasználás is megfelelő lehet. A modulok rendszerét az iskola határozza meg saját hagyományai, értékrendszere, irányultsága valamint a tanulók érdeklődése mentén. Azon iskolák, amelyek eddigi rendjük szerint évfolyamon is tanítottak ének-zenét, s így ebbe a tantárgyba integrálva tanították az egyházi éneket, továbbra is megtarthatják eddigi gyakorlatukat, felhasználva erre az ének-zene modulokat, mivel tantervünkbe minden évfolyamon beépítettük az egyházi énekeket. Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók iskolában, iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épülhet, amely ösztönözheti őket énekkarokban és házizenélésen való aktív részvételre. Az ének-zene óra elsősorban pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére való, a személyiségfejlődés szempontjából azonban rendkívül fontos az ott megszerzett ismeretanyag, műveltségtartalom is. A keresztyén ember életében az éneklés imádság, tanítás, Isten dicséretének, a hálaadásnak és a szeretetnek kifejezése. A református iskola énekoktatásában tehát kiemelt szerepe kell, hogy legyen az Istenről és Istenhez szóló énekeknek: a zsoltároknak, dicséreteknek, istentiszteleti, ifjúsági énekeknek. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek nem csupán mellékesen vagy kikapcsolódásképp, hanem teljes örömmel és figyelemmel tudjanak rész venni az éneklésben, hogy az énekek megismerése által istentiszteleti részvételük és lelki életük egyaránt gazdagodjék. Az egyházi énekek biztos tudása elősegíti, hogy a tanulók a gyülekezetek aktív tagjaivá váljanak, a gyülekezetek zenei szolgálatában részt vegyenek. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak el élesen órakeretre, tananyagegységekre. Minden órán sor kerül éneklésre, fejlesztik a növendékek zenei generatív készségét, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése a közoktatás gyakorlatában természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett ajánlások pedig az éves össz vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást, illetve a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. A kerettantervben feltüntetett ajánlott az össz 90%-ára ad kötelező fejlesztési tartalmat, míg a fennmaradó 10%-ra szabad felhasználást biztosít a tervezés során. Zenei reprodukció - 6 -

7 Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrásai a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal (pl. ünnepségen, hangversenyen, közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon). Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amelyek műfaji határoktól függetlenül értelmezhetők. A református iskolákban kibővül ez az énekanyag a gyülekezeti énekekkel (válogatás évszázadok magyar és európai énekkincséből, illeszkedve az iskola életének eseményeihez: ünnepségekhez, rendezvényekhez, közös áhítatokhoz), népi dallamokra készült egyházi kontrafaktumokkal, igényes populárisabb ifjúsági énekekkel, valamint a többszólamúság gyakorlására alkalmas bibliai szövegű kánonokkal (klasszikus és kortárs szerzők), és Taize-i énekekkel. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. A teljes figyelem képességének kialakulását a Kokas-pedagógia szemlélete és módszerei is hatékonyan segítik. Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás - 7 -

8 megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival alakíthatják. Zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal foglalkozzanak. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak. Zenehallgatás A rendszeres és figyelmes zenehallgatással a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálják. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan figyeljenek arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertessék meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogassanak. A nyolcosztályos iskolatípus utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a osztály tantervének feladata. A évfolyamon a társművészetek, tantárgyi kapcsolatok összefüggéseinek elemző, értő feldolgozására is lehetőség nyílik. Az értő, elemző, az éneklésre, zenehallgatásra építő önálló véleményalkotás elősegíti az ismeretek rendszerezését, elmélyítését. A református iskolák zenehallgatási anyaga kiegészül az énekeskönyv énekanyagának a zeneirodalom különböző korszakaiból származó feldolgozásaival, szemléltetve a formai és műfaji gazdagságot, stílusbeli sokszínűséget. A felsőbb osztályokban ezt kiegészíti az ének-zene órán megismert műfajok és művek mai, aktuális liturgikus és egyéb egyházi jellegű használatának felmutatása, illetve néhány zene- és egyházzenetörténeti szempontból egyaránt fontos nagyobb lélegzetű zeneművek megismertetése

9 Ízelítőt adunk a szórakoztató zene és az egyházzene kölcsönhatásaiból (dicsőítés különböző műfaji keretek között), s keressük a művek adott korszaktól és stílustól független értékét. Zenehallgatásnál figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére törekedjenek DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Használják ki az internet és a digitális tábla lehetőségeit is. Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű, s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. A hangversenyek kifejezetten ahhoz a korcsoporthoz szóljanak, akikkel a látogatást teszik. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsék az élmények feldolgozását. Használják ki a koncertpedagógia adta lehetőségeket! Tárgyi feltételek Szaktanterem pianínóval vagy zongorával Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz Megfelelő méretű, jól szellőztethető terem a kórusmunkához, kottatár Ötvonalas tábla, mágneses tábla, vagy digitális tábla Ritmushangszerek Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók Számítógép internetkapcsolattal, projektor vagy digitális tábla Hangtár, hozzáférhető hanganyag Tankönyvek Református énekeskönyvek, egyházi énekgyűjtemények Az ének-zene tantárgy a évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli hatékonyan: erkölcsi, hitbeli nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés. A kulcskompetenciák közül támogatja az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia, hatékony, önálló tanulás fejlesztését. Ebben az életkorban a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív muzikalitás továbbfejlesztése áll a középpontban. Érdemes kisebb alkalmi együtténeklő csoportoknak is rendszeres funkcionális énekes feladatot adni (pl.: énekes néphagyomány felelevenítése, projektnapok zenei elemei, bensőséges közösségi-egyházi ünnepeken való aktív részvétel, osztályéneklési verseny, iskolai vetélkedők stb.). Az elsajátított népzenei anyag néptánc élményekhez kapcsolódik. A táncházi lehetőség felkínálása, esetleg rendszeres, projektszerű vagy tömbösített órák formájában történő megvalósítása nagymértékben segíti a dalanyag funkcióba kerülését. Az énekes anyagban a klasszikus és populáris zenei műfajok szemelvényei mellett nagy jelentősége van a - 9 -

Ének-zene helyi tantárgyi tanterv 9-10. osztály RPI szakmai munkaanyag

Ének-zene helyi tantárgyi tanterv 9-10. osztály RPI szakmai munkaanyag A tantárgy órakerete: Ének-zene Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok 9-1. évfolyamok Évfolyam Heti órakeret Évi órakeret Kerettantervi Helyi tervezésű órakeret órakeret 9. 1 36 32

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

Gimnázium 11-12. Művészetek - Ének-zene

Gimnázium 11-12. Művészetek - Ének-zene 11. évfolyam. Az ének-zene tantárgy a 11 12. évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli hatékonyan: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség,

Részletesebben

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A változat) alapján Ének-zene az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok

Részletesebben

Egyházi ének helyi tantárgyi tanterv RPI szakmai munkaanyag

Egyházi ének helyi tantárgyi tanterv RPI szakmai munkaanyag Egyházi ének Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok 4., 6. és 9. évfolyamok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: Az egyházi ének tantárgyat

Részletesebben

5.6 Ének-zene az 1 4. évfolyam számára

5.6 Ének-zene az 1 4. évfolyam számára Ének-zene az 1 4. évfolyam számára 5.6 Ének-zene az 1 4. évfolyam számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A) változatához Célok és feladatok Az ének-zene

Részletesebben

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7 Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Hitvallás "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség

Részletesebben

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám:

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám: 8. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 8. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív

Részletesebben

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam Művészetek műveltségterület Ének-zene 1-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 1 Ajánlás A ének-zene tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál

Részletesebben

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz.

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. 5. évfolyam Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Az ének-zene tantárgy helyi tanterve

Az ének-zene tantárgy helyi tanterve 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 1. www.ady-debr.sulinet.hu, ady@iskola.debrecen.hu : 52-520-220, : 52-520-221 OM: 031201 Az ének-zene tantárgy helyi tanterve 2013. Készítette: Bögös Attila Kerekes Rita

Részletesebben

A tankönyvben található zenei szemelvények, gyakorlatok alkalmasak a kerettanterv által biztosított 10%-os szabad órakeret kitöltésére is.

A tankönyvben található zenei szemelvények, gyakorlatok alkalmasak a kerettanterv által biztosított 10%-os szabad órakeret kitöltésére is. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. 2. sz. melléklet 2.2.12. A) változatához Ének-zene az általános iskolák 5-8. évfolyama számára Kerettantervi megfelelés Jelen helyi

Részletesebben

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli

Részletesebben

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam 2013 HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400 1 ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni

Részletesebben

ÉNEK-ZENE A változat

ÉNEK-ZENE A változat ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1-4. BEVEZETŐ

ÉNEK-ZENE 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez.

Részletesebben

2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve. az 1-4. évfolyamra

2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve. az 1-4. évfolyamra 2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve az 1-4. évfolyamra 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Kötelező minimális óraszám/hét 2 2 2 2 Szabadon tervezhető óraszám/hét - - - - Rendelkezésre álló órakeret/hét

Részletesebben

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás 6. évfolyam A Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 6. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A változat

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A változat MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A változat A szabályozás szerint a gimnázium 9 10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a 11 12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma

Részletesebben

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV ÉVFOLYAM

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV ÉVFOLYAM MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV 11-12.ÉVFOLYAM A szabályozás szerint a gimnázium 9 10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a 11 12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

ÉNEK-ZENE az általános iskolák 3. évfolyama számára

ÉNEK-ZENE az általános iskolák 3. évfolyama számára ÉNEK-ZENE az általános iskolák 3. évfolyama számára Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat

Részletesebben

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola helyi tantervei Művészetek - Ének-zene tantárgy kerettanterve... 2 1 Tantárgyi bevezető... 2 1.

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola helyi tantervei Művészetek - Ének-zene tantárgy kerettanterve... 2 1 Tantárgyi bevezető... 2 1. Művészetek - Ének-zene tantárgy kerettanterve... 2 1 Tantárgyi bevezető... 2 1.1 Pedagógiai célok és feladatok:... 2 1.2 Fejlesztési célok és feladatok:... 3 1.2.1 Zenei reprodukció... 3 1.2.2 Éneklés...

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Logopédia ÉNEK. 1-8 évfolyam

Logopédia ÉNEK. 1-8 évfolyam Logopédia ÉNEK 1-8 évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv A változata alapján készült. Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Miskolci Magister Gimnázium

Miskolci Magister Gimnázium Miskolci Magister Gimnázium Ének-zene 11-12. évfolyam 2013/2014 110/2012./VI.4./Kormányrendelet, és az 51/2012/XII.21./ EMMI kerettanterv alapján Készítette: Varga Enikő ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV 11-12.ÉVFOLYAM

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét.

kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. ÉNEK-ZENE Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A 9. ÉVFOLYAM ÓRATERVE TÉMAKÖRÖKRE LEBONTVA

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A 9. ÉVFOLYAM ÓRATERVE TÉMAKÖRÖKRE LEBONTVA HELYI TANTERV Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 6. számú melléklet 6.2.10.1. alapján készült ÉNEK-ZENE A SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE A változat

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE A változat Helyi tanterv ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,

Részletesebben

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink

Részletesebben

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc Módszertan Téma Előadó Időtartam Képzés díja, melyhez útiköltség számítandó Kompetenciafejlesztés a hittanoktatásban Dr. Jakab-Szászi Andrea Moduláris tervezés a középiskolai hittanoktatásban avagy: Dr.

Részletesebben

Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Ének-zene 1 4. osztály ÉNEK-ZENE. A változat

Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Ének-zene 1 4. osztály ÉNEK-ZENE. A változat ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza. Kodály Zoltán Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés

Részletesebben

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A változat

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A változat MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A változat A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza. Kodály Zoltán Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés

Részletesebben

2.1. A befogadói kompetenciák fejlesztése

2.1. A befogadói kompetenciák fejlesztése ZÁRÓVIZSGA ÉNEK-ZENE A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása

A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása Dr. Bodó Márton 2012. szeptember 19. Miskolc Oktatásirányítási eszközök Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); Folyamatszabályozás

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV. 9-10. évfolyam

ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV. 9-10. évfolyam ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV 9-10. évfolyam A szabályozás szerint a gimnázium 9 10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a 11 12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene,

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése

Részletesebben

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a helyi tantervekhez 7 12. évfolyam hat évfolyamos gimnázium Tantárgyak

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. ÉNEK - ZENE Évfolyam: 1-4.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. ÉNEK - ZENE Évfolyam: 1-4. MŰVÉSZETEK Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. nor. né. nor. né. nor. né. nor. né. Ének - zene 2 1,5 2 1,5 2 1,5 2 1,5 Éves óraszám 72 54 72 54 72 54

Részletesebben

ÉNEK-ZENE. A változat

ÉNEK-ZENE. A változat ÉNEK-ZENE A változat 51/2012. 12.21. EMMI rendelet 1. számú melléklete alapján Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat

Részletesebben

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, 2012. február 15.

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, 2012. február 15. Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Szolnok, 2012. február 15. A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában

Részletesebben

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév) TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 4 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

ÉNEK-ZENE 4 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Országos Tanévnyitó 2012. augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk. Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI

Országos Tanévnyitó 2012. augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk. Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI Országos Tanévnyitó 2012. augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet a NAT

Részletesebben

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szervezeti formák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer Az osztályrendszer az intézmény közel azonos életkorú és fejlettségű tanulóit szervezi közösséggé az évfolyamon belül. Az

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Ének-zene 1-4. évfolyam

Ének-zene 1-4. évfolyam ÉNEK-ZENE A-változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ABONY Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola 2740 Abony, Kossuth tér 18. Tel.: 06 53/360-071 e-mail: kinizsi@kinizsi-abony.sulinet.hu http://www.kinizsi-abony.hu OM azonosító: 032618 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

Az ének-zene alapvető feladata

Az ének-zene alapvető feladata Az ének-zene alapvető feladata A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Művészetek - Ének-zene. készült

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Művészetek - Ének-zene. készült 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Művészetek - Ének-zene készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.15.1.1. alapján 11-12. évfolyam 2 A TANTERV HELYI VONATKOZÁSAI

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA Szakmai fórum, 2013. március 6. A mai témák áttekintése 1 2 3 4 5 Jogszabályi háttér A kerettantervek szerkezete A tartalmi szabályozás

Részletesebben

Református Pedagógiai Intézet OM 102246 Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös

Református Pedagógiai Intézet OM 102246 Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös Református Pedagógiai Intézet OM 102246 Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös A kerettantervek helyi tantervként történő adaptációja a református köznevelési intézményekben (Útmutató 2015.) 1. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium Óraterve A 2013/214. tanévtől az 1. 5. és 9. évfolyamon a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Szentendre, 2013. október 28. Dr. Bodó Márton Fogalma Nemzeti köznevelési törvény A közösségi szolgálat: szociális,

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A tantárgytömbösített oktatás megszervezése és az órarend összeállítása a 2009/2010 es tanév elején.

A tantárgytömbösített oktatás megszervezése és az órarend összeállítása a 2009/2010 es tanév elején. A tantárgytömbösített oktatás megszervezése és az órarend összeállítása a 2009/2010 es tanév elején. Budapest, 2009. október 7. Bögös István Közoktatási szakértő csbogos@gmail.com 1 A pályp lyázat alapvető

Részletesebben

Gondolkodva építs kezeiddel!

Gondolkodva építs kezeiddel! Gondolkodva építs kezeiddel! Pénzügyi-gazdasági jó gyakorlatok a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskolában Debrecen, 2015.05.08. Agárdiné Burger Angéla Intézményvezető Számoljunk a jövővel! - a tudatos,

Részletesebben

A kerettantervektől a helyi tantervekig

A kerettantervektől a helyi tantervekig Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet II. Nemzeti Köznevelési Konferencia A kerettantervektől a helyi tantervekig Budapest, 2013. január 18. Kerettantervi rendelet 51/2012. (XII.

Részletesebben

Kaposi József Pécs, 2013

Kaposi József Pécs, 2013 Kaposi József Pécs, 2013 Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás irányába

Részletesebben

Gimnázium (2015/16 - )

Gimnázium (2015/16 - ) Gimnázium (2015/16 - ) (emelt óraszámú angol, német, testnevelés, informatika) Tantárgy 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4+1 I. idegen nyelv (angol, német) 3+2 3+2 3+2 3+2 II. idegen nyelv

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében

Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében Dr. Dobszay Ambrus Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ igazgató A tartalmi szabályozás új dokumentumai

Részletesebben

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A szakközépiskola 10. évfolyamán a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (énekzene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el,

Részletesebben

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE A szakközépiskola 10. évfolyamán a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (énekzene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el,

Részletesebben

A diákok munkájának értékeléséről

A diákok munkájának értékeléséről A diákok munkájának értékeléséről A ZKL a 2013-2014-es tanévtől saját alternatív kerettanterve szerint dolgozik (lsd. http://www.zoldkakas.hu/) Értékelési rendszerünk alapjai Azt tanúsítjuk, amit a diák

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata RAABE konferencia Budapest, 2013.02.28 dr. Gera Tibor Valamennyi iskolában A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

Részletesebben