4. Számítógépes hálózatok

Átírás

1 4. Számítógépes hálózatok A fejezet legfontosabb fogalmai: számítógépes hálózat, LAN, WAN protokoll, adatátvitel, hálózati topológia globális kommunikáció, internet, intranet, extranet A fejezet célja áttekinto ismereteket nyújtani a számítógépes hálózatok kialakításáról, jellemzoirol és használatáról, valamint az Internet világáról Hálózati alapfogalmak A számítógép-hálózatok alapvetoen a következo feladatok megoldását teszik lehetové: eroforrások (háttértárak, periférikus eszközök, memória, adatbázis, szoftverek) közös használata, levelek, üzenetek, dokumentumok küldése és fogadása, számítógépek távoli elérése, adatok, programok nagy távolságú átvitele. A számítógépes hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek vagy számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és eroforrásaikat megosztva használhatják. A számítógépek hálózatba kapcsolásának két fontos elonye van. Mivel ugyanazokat az eroforrásokat használják, így azokból a hálózatban kevesebbre van szükség, mint önálló számítógépek esetén. Például elegendo egy lézernyomtatót telepíteni, amit a hálózat minden felhasználója elérhet. A másik elony, hogy a meglévo kommunikációs csatornák segítségével ugyanazt az adatbázist használhatja valamennyi számítógép (pl. repülojegy foglalás) A hálózatok csoportosítása LAN WAN A hálózatok különbözo szempontok szerint csoportosíthatók. A leggyakoribb megkülönböztetési módnál a hálózatok földrajzi kiterjedésébol indulunk ki. Eszerint vannak: LAN (Local Area Network) = helyi hálózat: egy-egy munkahelyi környezetben vagy épületben létrehozott hálózatok. Ha két közeli számítógépet összekapcsolunk, az már ebbe a csoportba tartozik. WAN (Wide Area Network) = nagykiterjedésu hálózat: a lokális LAN hálózatok egymással történo összekapcsolása, hogy lehetové váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 45

2 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA adatok gyors és megbízható továbbítása nagy távolságokra, akár országok összekötésével. GAN (Global Area Network) = globális világhálózat: ez a hálózat átfogja az egész világot, és különbözo kontinensek számítógépeit köti össze egymással. Általában muholdon keresztül továbbítják az adatokat. Ilyen hálózat pl. az internet. További csoportosítási mód a kapcsolat létrehozása szerinti csoportosítás. Eszerint a hálózat lehet: Vonalkapcsolt hálózat: közvetlen fizikai összeköttetés valósul meg a felek között egy különálló adatátviteli csatornán rögzített adatátviteli sebességgel és rögzített késleltetéssel. A kapcsolat felépítéséhez idore van szükség. Ilyenek a hagyományos telefonközpontokkal megvalósított hálózatok. Csomagkapcsolt hálózat: a két kommunikáló számítógép fizikailag nincs egymással kapcsolatban, de mindketto kapcsolatban van a hálózattal. A hálózatra kapcsolódó gépek kiválasztják a nekik szóló információcsomagokat. Itt a vonalkapcsolással ellentétben nincs szükség központra, az információ továbbítását minden egyes gép maga vezérli. Fontos, hogy minden egyes gépnek egyedi címe legyen, különben a csomagok eltévedhetnek. Az összeköttetés nem egy meghatározott adatátviteli csatornán valósul meg, hanem mindig az éppen szabad átviteli csatornán. A hálózatban a különbözo csatornáknak különbözo adatátviteli sebességük lehet, de ezt a felhasználók nem érzékelik. Ilyen pl. az X25 hálózat. Muholdas rendszerek: jellemzojük, hogy az információt egy adó küldi, sugározza ki a rendszerbe. A rendszeren belül mindenkihez eljut, de csak a címzett tudja venni, felhasználni és értelmezni. Általában a nagy, kontinentális hálózatok muködnek ezen az elven Kommunikáció a számítógépek között Ahhoz, hogy a címzett felismerje saját és a feladó címét, valamint értelmezni tudja a kapott adatokat, a külso állomásnak szigorúan meghatározott formában kell a csomagját eloállítania. A kommunikáció szabályait a legapróbb részletekig leíró szabványok, az ún. protokollok. Mivel az elküldött csomagok függetlenek egymástól, ugyanazon a vezetéken többféle szabványos csomag is haladhat, de természetesen minden gép csak azokat a csomagokat tudja kezelni, amelyek az általa ismert protokoll szerint készültek. A protokoll az adatátviteli hálózatokban a kommunikáció kezdeményezéséhez és fenntartásához szükséges, szigorúan kötött szabályok rendszere. Vezérli az adó és a vevo közötti adatcserét, tartalmazza az átviteli kódot és az átvitelnél keletkezett hibák felismerésének és javításának módját. Ha a protokollt nem tartják be, akkor az adatok elveszhetnek. A legegyszerubb protokoll a XON/XOFF. Helyi hálózakapcsolat módj protokoll 46 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

3 adatátvitel ISDN Frame Relay tátviteli módok soros átvitel uzamos átvitel üzemmód tokban legelterjedteb az Ethernet, internet kommunikációban pedig a TCP/IP. Az adatátvitel feladata, hogy távolra információkat szállítson valamilyen nyilvános vagy zárt hálózat segítségével. Ez a nyilvános hálózat lehet pl. távbeszélohálózat vagy digitális ISDN hálózat. Az átviteli hálózatok legfontosabb jellemzoje az adatátviteli sebesség. Az adatátviteli sebesség az a sebesség, amellyel az adatátviteli vonal az adatokat továbbítani képes. Az egy másodperc alatt átviheto bitek számával adják meg (1 bit/s = 1 baud) az elérheto maximális adatátviteli sebességet. A telefonon történo adatátvitel elonye az egyszeru hozzáférés. Hátránya, hogy adatátviteli sebessége korlátozott, nagyobb a hibalehetoség, az összeköttetés felépítése lassú, a kapcsolat megteremtéséhez modem szükséges. Az ISDN (integrált szolgáltatások digitális távközlo hálózaton) minden létezo telekommunikációs (kép, hang, adat) szolgáltatás lebonyolítására alkalmas. Az ISDN gyorsabb az analóg telefonos átvitelnél, minosége is jobb. Az átvitel során akár 2 Mbit/s átviteli sebesség is elérheto. Új digitális információátviteli lehetoség az ún. Frame Relay, vagy kerettovábbító technológia. Ez egy nagyteljesítményu, igen gyors, kapcsolatorientált adatátviteli szolgáltatás, amely lehetové teszi a különbözo hosszúságú adatelemek, a keretek (frame-ek) továbbítását a hálózat egymástól akár nagy távolságban elhelyezkedo végpontjai között. A szolgáltatás hozzáférési pontokon keresztül veheto igénybe, adatátviteli vonalcsatlakozó (modem) telepítésével. Erre a ma legkorszerubb technológiára épül a földhivatali számítógépes hálózat, a TAKARNET is. A terminálmódban a hálózatra kapcsolt PC nem maga dolgozza fel a bevitt adatokat, hanem egy központi számítógép, amellyel a hálózaton keresztül áll kapcsolatban. A billentyuzeten bevitt adatok a hálózaton keresztül kerülnek a központi gépre, ahol elindul a megfelelo folyamat, és az eredmény ugyanilyen módon kerül vissza a PC-hez. Ez a napjainkban egyre terjedo hálózati számítástechnika (NC = network computer) alapelve is. Az adatokat sorosan és párhuzamosan küldhetjük. A soros átviteli mód elterjedtebb, mert ehhez csak egy vezetékre van szükség. A soros átvitelnél a biteket idoben elválasztva egymás után továbbítják, a számítógép ezeket belsoleg alakítja át a párhuzamos feldolgozásra. A párhuzamos átvitel az egy jel ábrázolásához szükséges minden bitet egyidoben továbbítja. Ebben a módban nagyobb az átviteli sebesség. Az üzemmóddal az adatátvitel irányát jelöljük az adó és a vevo között. Szimplex üzemmódban az adatokat egy adótól FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 47

4 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA több vevohöz továbbítjuk, de a vevo nem tud adatokat visszaküldeni egyidoben (pl. számítógép és nyomtató kapcsolata). Duplex üzemmódban mindenki kommunikálhat mindenkivel egyidoben, vagyis a kommunikáció egyszerre kétirányú. A két lehetoség között van a félduplex üzemmód, itt az adatokat két vagy több partner között váltakozva lehet küldeni Helyi hálózatok Számítógép-hálózatok kialakítása PC hálózatok alatt a személyi számítógépek és perifériák közötti kapcsolatot értjük, amiben mindenki mindenkivel kommunikálhat, illetve a másik számítógép adataihoz és programjaihoz hozzáférhet. A PC hálózatok helyi (LAN) hálózatok, egy épületen, egy intézményen belül muködnek. Sok helyen alkalmaznak ilyen hálózatot, mert viszonylag olcsón megvalósíthatók pl. Windows 95, OS/2, Windows NT operációs rendszerek segítségével (Windows-alapú hálózatok). A kisebb és egyszerubb hálózatok számára kínál megoldást az ún. peer-to-peer, vagy egyenértéku összekötés, ami a Windows for Workgroups, Windows 95 stb. esetében valósítható meg. Az ilyen hálózatban a munkahelyek egyenlok, mindenki lehet munkaállomás, és mások számára rendelkezésre bocsáthat adatokat, perifériákat. A rendszerben mindenki egyenrangú, tehát az információhordozókat mindenki egyenrangúan használhatja. A rendszerbe kapcsolt minden számítógépen be kell állítani a mindenkori felhasználó jogait, vagyis hogy ki melyik eroforrást (nyomtató, állományok) használhatja. A hálózat létesítése mellett foleg az szól, hogy közösen lehessen hozzáférni az adatokhoz, programokhoz és perifériákhoz. E cél elérése érdekében a legtöbb hálózatnak van egy központi egysége, amelyen keresztül a felhasználók a szoftverekhez, adatokhoz és perifériákhoz hozzáférhetnek, illetve amelyen keresztül hozzáférésüket szabályozni lehet. A munkaállomásoktól megkülönböztetve, azokat a gépeket, amelyek elsosorban, vagy kizárólag a többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak, szervereknek nevezzük. Ez gondoskodik arról, hogy minden közös kiegészíto berendezés minden felhasználó részére rendelkezésre álljon. Ha sokan használják a hálózatot és sok az adat, akkor a szervert csak vezérlésre használják. Azokat a munkaállomásokat, amelyek erre a szerverre rá vannak kötve és a szerver által kezelt adatokat, szoftvereket és perifériákat használják, klienseknek nevezzük. Az egyik legfontosabb szervertípus a fájlszerver, mely lemezterületét, illetve az azon található programokat, adatokat egyenértéku ös szerver kliens összeköttetés szerver kliens fájlszerver 48 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5 kínálja a munkaállomásoknak felhasználásra. Az elozohöz hasonlóan, a printerszerverek nyomtatóikat ajánlják föl. A sokak által használt programokat célszeru fájlszerveren tárolni, mivel így a program csak egyszer foglalja el a lemezterületet. A program vagy adat a hálózat bármely munkaállomásáról elérheto, így a felhasználók nincsenek egy géphez kötve, és ugyanaz az adatbázis egy idoben több munkaállomásról is módosítható, vagy aki csak olvasni akarja, biztos lehet benne, hogy mindig a legújabb változatot látja. Ez a helyzet pl. a körzeti földhivatalokban is, ahol az ingatlan-nyilvántartás adatain több ügyintézo dolgozik, és végzi a változások átvezetését vagy az adatszolgáltatást. A programok újabb változatra való cseréje is lényegesebben egyszerubb, mivel a verzióváltást is csak egy gépen, a szerveren kell elvégezni. busz topológia illag topológia yuru topológia Hálózati topológiák A hálózati topológia a számítógépek közötti összeköttetéseket, vagyis a hálózat logikai elrendezését jelenti. Az egy épületen belüli összekapcsolásoknál a következo fobb típusok ismeretesek, de ezeknek számos kombinációja is létezik. A busz elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon vezetéket használják, köztük semmiféle sorrend nincs, párhuzamosan kapcsolódnak. Ez a fajta hálózat igen elterjedt. Egy sor csomópontot csatlakoztat a rákapcsolt számítógéphez, anélkül, hogy kört zárna be. Az információkat minden irányba továbbítja. Elonye, hogy új állomások egyszeruen csatlakoztathatók és egy állomás kiesésekor nem keletkezik zavar a rendszerben. Hátránya, hogy a vonalon egyszerre csak egy információcsomagot lehet küldeni. A csillag szerkezetnek középpontjában a központi csomópont (csillagpont) található. Az információ a csomóponton keresztül jut el az állomásokhoz. Több csillagpont is kialakítható, amelyek egymással összeköthetok. Ez a csomópont általában egy központi számítógép, amihez terminálok kapcsolódnak. Az egyes felhasználók között nincs közvetlen kapcsolat. A csillaghálózat elonye, hogy könnyen bovítheto. Hátránya, hogy a központi számítógép meghibásodása esetén a teljes hálózat üzemképtelen lesz. A gyuru (ring) szerkezet a forrástól a célig körbeküldi az információt. A hálózat körbejárható, nincs végállomás. A gyuru topológiánál a gépek egymást követo zárt láncban szervezodnek. Elonye, hogy központi állomásra nincs feltétlenül szükség. Az egyes gépek oly módon csatlakoznak a körvezetékre, hogy a gép kikapcsolt állapotában sem szakad meg a hálózati összeköttetés. Hátránya, hogy egy vezeték kiesése esetén a hálózat üzemképtelenné válik. További hátrány, hogy FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 49

6 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA egy információ átvitele a hálózati állomások számától és távolságától függ PC hálózatok muködése A számítógép-hálózatok kialakításánál biztosítani kell, hogy a rendszer bármely két gépe akár közvetítokön keresztül, akár közvetlenül egymással fizikai kapcsolatban legyen. Az átvivo közeg lehet a hagyományos koaxiális kábel különbözo típusa (vastag ill. vékony Ethernet, erosítés nélkül 180 m-ig, erosítéssel hosszabb távolságra, 10 Mbit/s sebességgel), vagy sodort érpár, mint pl. a hagyományos telefonvonal ( méterig, 1 Mbit/s átviteli sebesség mellett), nagyobb sebességek és távolságok esetén üvegszál (2-10 kilométerig, 2 Gbit/s sebességgel). Helyi hálózatokban a sodort érpár és a koaxiális kábel a leggyakoribb. Ha a PC-ket egyszeruen csak kábelekkel kötjük össze, attól még nem muködik a hálózat. A hálózat elemei: hálózati hardver és hálózati szoftver. A hálózati hardver a fizikai kapcsolatot teremti meg, a hálózati szoftver (hálózati operációs rendszer) pedig azokat a funkciókat, amikre a hálózat üzemeltetéséhez szükség van. Ilyen funkciók pl. a jelszóvédelem, adatvédelem, elektronikus posta, nyomtató irányítása stb. A hálózati operációs rendszernek meg kell tudni különböztetni, hogy a beérkezo DOS- vagy egyéb felhasználói parancs a helyi PC vagy a LAN számára szól-e. A helyi parancsokat azonnal továbbadja a helyi operációs rendszernek. A LAN operációs rendszerekben a Novell cég NetWare szoftvere széles körben elterjedt, támogatja a DOS-, Windows stb. munkahelyeket. Terjednek a hasonló versenytársak is, mint pl. a Windows NT, ami a számítógépes ingatlannyilvántartási rendszer új generációjának (TAKAROS) is operációs rendszere. A korábbi komplex decentrális ingatlannyilvántartási rendszer Novell NetWare alapú volt. A PC-k egymás közötti kommunikációjában is meghatározó az adatátviteli sebesség, amely 230 Kbit/s és 10 Mbit/s (Ethernet) között mozog A LAN egységei Minden hálózathoz tartozik legalább két munkahely (PC vagy munkaállomás), megfelelo perifériák (nyomtató, külso tárolók), kábel-összeköttetések, hálózati kártyák és egy hálózati operációs rendszer. A két munkahely közötti kapcsolatot a hálózati kártyák és a kábelek teremtik meg. Ez a kártya küldi és fogadja az adatokat és olyan formára alakítja át, hogy azok a hálózati kábeátvivo közeg hálózati hardve hálózati szoftve LAN operációs hálózati kártya 50 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

7 len keresztül átvihetok legyenek. A ma legelterjedtebb hálózati kártyák az Ethernet, Token-ring és az Arcnet. Az egyik legrégebbi hálózati szabvány az Ethernet, amelyet a 80-as évek elején fejlesztettek ki. Jellemzoi: busz topológia, 10 Mbit/s átviteli sebesség, koaxiális kábel Globális kommunikáció A személyi számítógépek világszerte történo összekapcsolásával elérheto lett az információk és adatok gyors és viszonylag olcsó cseréje a világon. Ez a globális kommunikáció további társadalmi változásokat von maga után, ami az egyes ember szokásait, magatartásformáját is megváltoztatja, például elektronikus levelezés, on-line szolgáltatások, internetes kereskedelem, számítógéppel támogatott tanulás stb. nyilvántartás Nagykiterjedésu hálózatok (WAN) Az adatelérési igényeket gyakran nem elégíti ki az ún. helyi hálózat, amely általában az információknak, adatoknak csak egy intézményen belüli hozzáférését teszi lehetové. Az adatokhoz való hozzáférést számos esetben, pl. országos alapnyilvántartások, pénzügyi tevékenységek esetében felhasználók széles körének kell biztosítani, akik földrajzilag különbözo helyeken találhatók. Így alakultak ki a nagykiterjedésu hálózatok, amelyek akár kontinensnyi távolságban levo gépeket - felhasználókat - is képesek összekötni. A WAN (Wide Area Network) alkalmazásának szemléletes példája lehet az ingatlan-nyilvántartás területe. Az ingatlannyilvántartási rendszerben egyrészt több mint száz földhivatali adatbázisban történik az adatok tárolása, másrészt ezen adatok felhasználói, pl. állampolgárok, közjegyzok, önkormányzatok, pénzintézetek az ország teljes területén megtalálhatók. Mivel az ingatlan-nyilvántartás országos kiterjedésu alapnyilvántartásnak tekintendo, ezért a felhasználók számára valamennyi körzeti földhivatalban található adat elérését biztosítani kell. Ez csak egy nagykiterjedésu hálózat kialakításával lehetséges. Mivel a földhivatalokon belül helyi hálózatok muködnek, ez egyúttal jó példa a LAN-oknak egy WAN-ba szervezésére, illetve a két hálózattípus együttmuködésére is Világméretu hálózatok Internet A világméretu hálózatok valójában sok kisebb, helyi hálózatból álló bonyolult rendszerek. Ma már szinte áttekinthetetlen információmennyiséget kínálnak, az elektronikus levelezés segítségével ( ) a kommunikáció határtalanná vált. Az internet egy világméretu hálózat, a számítógéphálózatok hálózata, amely világszerte létezo helyi hálózatokat internet FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 51

8 böngészo INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA kapcsol össze. Világviszonylatban kb. 4 millió számítógép van összekötve, hogy egymással kommunikáljanak. Az internetre jellemzo, hogy nincsenek egymásra épülo hierarchiában muködo központok, hanem a hálózat egyenrangú csomópontokból (node) épül fel. A hálózat természetes módon, önfejlodéssel bovülhet, újabb helyi hálózatok vagy egyedi számítógépek mint felhasználók, illetve szerverek mint szolgáltatók rákapcsolásával. Az internet nem egyetlen szervezet vagy szolgáltató, hanem a világ számítógépeinek együttmuködése. Az internetet nem kezelik központilag. Az egyes hálózatok fenntartói megegyeznek abban, hogy a hálózatok hogyan kommunikáljanak egymással, de csak saját hálózatukért felelnek. Az internetben mindenki lehet használó és szolgáltató feltéve, ha megvan hozzá a tudása és a pénze. Napjainkra a hálózat használata igen elterjedt, elsosorban a WWW (World Wide Web = világháló) technológia fejlodésének köszönhetoen. A WWW a HTML (HyperText Markup Language) nyelv segítségével lehetové teszi, hogy egy-egy szövegben olyan utalásokat helyezzünk el, hogy arra kattintva az egérrel máris a hivatkozott részre ugorhatunk. A hivatkozott célpont lehet akár egy másik földrészen lévo számítógép is. Mivel senkinek sem kell résztvevoként bejegyeztetnie magát, az internet-használók számát csak becsülni lehet; jelenleg kb. 40 millió-ra becsülik a felhasználók táborát. Egy számítógéppel és egy modemmel telefonvonalon (analóg vagy ISDN) keresztül hozzáférhetünk az internethez, de sok intézmény, egyetem közvetlen hozzáféréssel rendelkezik. A modem (a modulator-demodulator mozaikszava) olyan eszköz, végberendezés, amely adatokat tud közvetíteni két számítógép között telefonvonalon keresztül. A modem a digitális jeleket analóggá alakítja, majd az analóg jeleket vissza digitálissá. A modemet közvetlenül beépíthetik a PC-be vagy külsoleg soros kábelen csatlakoztathatják a számítógéphez. Ha digitális telefonvonalon csatlakozunk, akkor egy ISDN kártyára van szükség, amely a számítógépet az ISDN csatlakozással összeköti. Az ISDN kártyát a PC-ben helyezik el, de a kapcsolat külsoleg elhelyezett ISDN adapterrel is megoldható. A digitális ISDN hálózat gyorsabb lehetoséget kínál. Az internet hozzáférés jogát és ezzel az on-line szolgáltatásokat valamilyen szolgáltatótól kell megvásárolni. Az internetet nem egy szervezet kínálja, hanem számos egyedi hálózat szövetsége. Kereskedelmi szolgáltatást nyújt például a CompuServe vagy az America Online (AOL). Az internet szolgáltató cégek közvetlenül csatlakoznak és bizonyos díj ellenében felajánlják a belépés lehetoségét (Magyarországon pl. a MATÁV, EuroWeb stb.). A WWW hálózat használatához szükség van még egy szoftverre, amely megteremti az összeköttetést, és segítségé- jellemzoi WWW HTML hálózati összek eszközei modem internet szolgál 52 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

9 et technológia IP cím TCP/IP internet cím DNS vel az információkat lehívhatjuk egy szerverrol és feldolgozhatjuk azokat. Ezt a szoftvert böngészonek (browser) nevezik. Legismertebb böngészok a Microsoft Internet Explorer és a Netscape Navigator vagy újabb verziója a Communicator. Azért olyan kedveltek, mert többet nyújtanak, mint egy egyszeru böngészo: tartalmaznak levelezo rendszert és hírcsoport olvasó szoftvert, támogatják a Java programozási nyelvet. HTML szövegszerkesztojükkel a WinWord programhoz hasonló egyszeru módon honlapokat (home page) állíthatunk elo és tehetünk közzé az interneten. Lehetoségünk van másokkal szóban vagy írásban csevegni (chat), sot egy egyszeru kamera beiktatásával videókonferenciát is rendezhetünk. Az internet technológia alapját két szabványos eljárás (protokoll) képezi: a TCP (Transmission Control Protocol) és az IP (Internet Protocol). A TCP eljárás teszi lehetové két számítógép folyamatos kapcsolatát, az IP alapveto jellegzetessége a csomagkapcsolás, vagyis gondoskodik az információk helyes címzésérol és azok adatcsomagokba való bontásáról. Minden végberendezésnek, számítógépnek amelyet az interneten hostnak neveznek egyedi címe van. Ez az ún. IP cím. Egyazon helyi számítógép hálózatba tartozó terminálok címei egy számmezobol kerülnek ki, de a címkiosztás nem tükröz területi hierarchiát. Az interneten történo kommunikáció során a számítógépek az IP címek alapján veszik fel és tartják a kapcsolatot egymással. Az említett cím egy 32 bites bináris szám, amely egy hálózati azonosítóból és egy számítógép azonosítóból áll. A cím ténylegesen nem egy számítógépet, hanem egy hálózati kapcsolódási pontot jelöl. Egy IP cím például: A TCP/IP rendszer a TCP és az IP egyesítésével jött létre. Elonye, hogy különbözo hálózatokat képes összekötni. A TCP/IP négy réteget definiál (hálózati, internet, átviteli, alkalmazási), ezekben számos protokoll valósul meg. A számokból álló internet címek nehézkes kezelése eredményezte a számítógépek név szerinti azonosításának kidolgozását. A gépekhez rendelt nevek az IP címekhez hasonlóan több, ponttal elválasztott részbol állnak. A nevek kiosztását is, mint ahogy a címtartományok kiosztását, erre hivatott szervezetek végzik. A nevek területileg hierarchikus elrendezésuek. Például a t21.kit.bme.hu név a t21 nevu gépet jelenti a Kémiai Informatikai Tanszéken (kit), a Budapesti Muszaki Egyetemen (bme), Magyarországon (hu). Ezt a hierarchikus elnevezési rendszert DNS-nek (Domain Name System) hívják. A domain utolsó két tagja állhat: két betubol, ami egy országot jelöl meg (pl. hu: Magyarország, at: Ausztria stb.) FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 53

10 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA három betubol, ami egy ágazatot jelöl (pl. com: üzleti, edu: oktatási, net: hálózati, org: intézményi stb.) Az elektronikus levelezésnél használandó címzésnél minthogy egy számítógépen több felhasználónak is lehet postaládája azt is meg kell mondani, hogy kirol van szó, vagyis be kell vezetni a felhasználó nevét is. A felhasználói név és a domain név (kukac) jel arra utal, hogy hol található meg a keresett felhasználó. Az elektronikus levél címe például a következoképpen néz ki: zsolt.szabo@kit.bme.hu Ha a címzésnél, ill. megnevezésnél a címzettet neve alapján kívánjuk elérni, olyan számítógépeket kell elhelyezni a hálózatban, amelyek nyilvántartják hogy melyik névhez melyik cím tartozik és az üzenet továbbítása során elvégzik a nevek hálózati címmé való alakítását. Ezeket a számítógépeket névszervereknek (nameserver) nevezik. Az egyik legtöbbet használt szolgáltatás az elektronikus levelezés vagy . Az gyors üzenetközvetítés az interneten keresztül. Másik elonye, hogy ha már elsajátítottuk használatát, akkor adatbázisokat és fájlarchívumokat is tudunk használni útján. Sokféle levelezo program létezik, pl. pine, elm, Pegasus Mail, Netscape levelezo programja, Eudora stb. Az internet legkedveltebb alkalmazói rendszere, tulajdonképpen hálózat a hálózatban. Neve (World Wide Web) világot lefedo hálót jelent. A WWW-ben nemcsak szövegeket, hanem képeket, videókat, vagyis multimédiás dokumentumokat is meg lehet jeleníteni. Lényege, hogy a hálózatba kapcsolt számítógépen publikálni kívánt dokumentumokat, ún. honlapokat (home page) helyeznek el, hogy azokat bárki megtekinthesse. Az információk ezeken a web oldalakon találhatók. A honlapok leglényegesebb tulajdonsága, hogy más, a világhálón fellelheto dokumentumokra (esetleg ugyanazon dokumentum más pontjára) utaló mutatókat, kapcsolódási pontokat (angolul link) tartalmaznak. A mutatókat követve megtekinthetjük a jelzett anyagot. Az ilyen kapcsolódási pontokkal szerkesztett szöveget nevezzük hipertext-nek. A multimédiás hangot, képet, animációt, szöveget is tartalmazó, mutatókkal ellátott dokumentumokat hipermédiásnak nevezzük. Több ezer internetbe bekötött gépen vannak nyilvánosan elérheto fájlgyujtemények. Az adatállományok fájlként való átvitele úgy lehetséges, hogy bármelyik egyedi felhasználó bejuthat cégek, oktatási, kutatási stb. intézmények adattárainak az interneten át hozzáférhetové tett részébe, és onnan lekérheti, majd saját gépén tárolhatja a kívánt fájlokat. A legegyszerubb módja a fájlok letöltésének az FTP (File Transfer Protocol) adatátviteli szabvány használata. Az FTP az névszerver WWW honlap hipertext FTP 54 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

11 A WAN és LAN hálózatok napjainkban terjedo változata az intranet, amely egy vállalat vagy intézményrendszer nagykiterjedésu vagy helyi zárt hálózata Ezeken a hálózatokon a nyilvános interneten használatos szabványos szoftverek, nyitott protokollok, web böngészok biztosítják az információkhoz, vállalati adatbázisokhoz való hozzáférést a cég alkalmazottai, ügyfelei számára. Az intranet a belso TCP/IP hálózaton nyílt internet szabványok segítségével megvalósuló kommunikációs rendszert jelent, amely a böngészo szoftvert helyezi modellje középpontjába, egységes szoftverfelületet kínál kliens oldalon. Tulajdonképpen ez internet és Web (World Wide Web) technológiák alkalmazását jelenti egy szervezet keretein belül. Az intranet hálózatok terjedésének legfobb oka az, hogy az interneten megszokott és használt szoftverekkel, az internethez hasonló felületekkel (web lapok) muködik. Mivel a web böngészok, vagyis a hálózat használatához szükséges szoftverek minden típusú számítógépen futnak, így a hálózat kiépítéséhez nincs szükség újabb gépek beszerzésére, hanem a meglévo számítógépek is egy integrált hálózatba kapcsolhatók. Az intranet tulajdonképpen belso vagy zárt internet, amely abban különbözik a külso, nyilvános internet világhálózattól, hogy a hálózat helyi jellegu, és általában ún. tuzfal rendszerek (firewall) védik az illetéktelen használóktól. Az intranet hálózatok külso felhasználói csak a tuzfal rendszeren keresztül, számukra engedélyezett felhasználói jogosultságokkal vehetik igénybe a hálózatot. Az intranet alkalmazások továbbfejlesztése, amikor több zárt magánhálózatot, vagyis intranetet kapcsolnak össze egy kiterjedtebb, globális hálózattá. Az intranetek összekapcsolásával létrejövo hálózatot extranetnek nevezik. Az országos földhivatali számítógépes hálózat, a TAKARNET (TAKAROS NETwork) is az intranet kategóriába sorolható WAN. A hálózat egységes rendszerbe integeso programok ranet - internet extranet lományok mozgatására szolgál a felhasználó munkaállomás és a kiválasztott szerver között. Mivel az interneten az információk tömege már áttekinthetetlenné vált, ezért szükséges kereso szerverek, kereso programok használata is. Az interneten való keresésre számos programot fejlesztettek ki. Honlapok és témakörök keresésében segítenek pl. a MetaCrawler, Lycos, AltaVista, Infoseek stb. programok. A téma megadása után a keresoprogramok a különbözo hálózatokat végigjárva eredményül automatikusan megadják a talált helyek listáját, amely közül kiválaszthatjuk a számunkra érdekes címet Intranet TAKARNET FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 55

12 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA rálja a földügyi ágazat hivatalait (megyei és körzeti földhivatalok, Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Foosztálya, Földmérési és Távérzékelési Intézet, Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezoi Foiskolai Kara), ami összesen 140 hálózati végpontot jelent. A megoldás muszakilag korszeru. Az adatátviteli technológia a MATÁV Frame Relay szolgáltatására épül. Ez egy szélessávú adatátviteli szolgáltatás, amelyen keresztül az adatátvitel szabványok szerint definiált formátumú ún. diszkrét csomagokban történik virtuális áramkörön alapuló csomagkapcsolási technológiával. TAKARNET egy zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenorzött hozzáférést biztosít a külso felhasználók számára. A külso felhasználók kizárólag védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait. Ezek az átjárók az ún. hozzáférési pontok, ahol egy tuzfal rendszeren keresztül történik a felhasználók belépésének ellenorzése. A biztonságos üzenetforgalmat többszintu titkosítási rendszer segíti. Lehetoség van pl. az üzenetek tartalmának titkosítására, digitális kulcsok, felhasználó azonosítók, jelszavak stb. használatára. A szolgáltató-felhasználó kapcsolat web felületeken keresztül valósul meg. Ehhez a Netscape Communicator böngészo programra van szükség. Web lapok segítik a felhasználók adatbázis lekérdezéseit, illetve tájékoztatnak az elérheto szolgáltatásokról, a szolgáltatások árairól, a földhivatalokról stb ábra: A TAKARNET bejelentkezo weblapja A különbözo szolgáltatások igénybevételéhez eltéro web lapok állnak rendelkezésre. A szolgáltató-felhasználó kapcsolat interaktív és on-line, vagyis a kérés, kérelem kitöltéséhez a 56 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

13 rendszer támogatást nyújt (pl. felkínálja egy adott megye településeit választásra), és az elsodleges ellenorzés (pl. létezik-e a megadott helyrajziszám az illeto földhivatalnál) és az esetleges korrekció után azonnali válaszüzenet érkezik A TAKARNET hálózat biztosítja a körzeti földhivatalok adatbázisainak egyszeru és viszonylag olcsó elérését. Bármelyik belso végpontról bármelyik adatbázis elérheto, illetve külso felhasználók is elérhetik az ország bármely körzeti földhivatali adatbázisát, és jogosultságaik függvényében vehetik igénybe szolgáltatásit bárhonnan Ellenorzo kérdések 1. A számítógépes hálózatok feladata, fogalma 2. A hálózatok csoportosítása területi kiterjedés és a kapcsolat módja szerint 3. Mi a protokoll? 4. Milyen adatátviteli lehetoségeket ismer? 5. A szerver-kliens összeköttetés jellemzoi 6. Mire van szükség egy LAN kialakításhoz? 7. Mi a hálózati topológia és melyek a legismertebb fajtái? 8. Az internet jellemzoi 9. Miért szükséges az IP cím? 10. Mi a Word Wide Web és a hipertext? 11. Sorolja fel a leggyakoribb internet szolgáltatásokat! 12. Mi az intranet és az internet közötti különbség? 13. A TAKARNET jellemzoi FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 57