Komplex pszichoszociális terv a Pécsett és kistérségében élő pszichiátriai betegek szociális szolgáltatásainak fejlesztéséért

Átírás

1 Komplex pszichoszociális terv a Pécsett és kistérségében élő pszichiátriai betegek szociális szolgáltatásainak fejlesztéséért Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület a Pszichoszociális Munkacsoport aktív közreműködésével Pécs, 2010.

2 Tartalom 1. Bevezető Helyzetelemzés és helyzetértékelés Módszertani bevezető és a célcsoport bemutatása Jogszabályi háttér Adatgyűjtés és adatelemzés Pécs és statisztikai kistérségében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások pszichiátriai betegek számára Pécsett és statisztikai kistérségében igénybe vehető szociális szolgáltatások pszichiátriai betegek számára Értékelő kutatás pszichiátriai betegséggel élők körében Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátásának másodelemzése Határterületi interjúk Szakmapolitikai környezet bemutatása Az Európai Unió dokumentumai, ajánlásai Hazai ajánlások: A Lelki Egészség Országos Programja- LEGOP Jó gyakorlatok Hazai jó gyakorlatok Európai jó gyakorlat: Az Erfurti Pszichoszociális Centrum SWOT- analízis A komplex pszichoszociális terv koncepciója, stratégiai programok Szakmapolitikai koncepció Stratégiai célok Stratégiai programok Megelőzés, közösségi beavatkozások, a helyi társadalom "érzékenyítése" Pécsett és kistérségében A humán ellátások (kezelések, szolgáltatások) fejlesztése, összehangolása és együttműködése Pécsett és kistérségében, a Miénk itt a tér - Pszichoszociális Közösségi Centrum kialakítása és működtetése Pécsett, szakmai partnerségben c. intézkedés részletesebb kifejtésével Intézkedés: Miénk itt a tér - A Pszichoszociális Közösségi Centrum kialakítása és működtetése Pécsett (városi és kistérségi hatókörrel) Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 2

3 Pszichoszociális Munkacsoport működtetése és működése Pécsett (Pécs városi és pécsi kistérségi területi hatókörrel) Felhasznált szakirodalom Mellékletek Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 3

4 1. Bevezető A Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 2006-ban jött létre német és magyar alapító tagokkal, valamint konzorciumi partnerként szerződött a Trägerwerk Soziale Dienste in Sachsen- Anhalt e. V. (Halle)- vel. Az Egyesület által létrehozott és a német Aktion Mensch által finanszírozott és támogatott Kompetencia és Tanácsadó Központ hosszú távú célja a nyugati minták adaptálása, a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelően a szociális háló kialakítása, és egy új típusú szociális infrastruktúra kiépítése Pécs városában és a Pécsi Kistérségben, azon emberek számára, akik pszichés megbetegedésben szenvednek. A Kompetencia és Tanácsadó Központ jelenlegi feladatai: az egészségügyi és a szociális intézmények munkatársai közötti kapcsolattartás elősegítése, tanácsadás a szakmai munkacsoport működtetése által, továbbá workshopok és konferenciák szervezése. Egyesületünk 2009 márciusa óta egy komplex pszichoszociális terv elkészítésén dolgozik, melynek célja, hogy átfogó és részletes helyzetelemzés készüljön Pécs város és a Pécsi Kistérség pszichiátriai ellátásairól, feltérképezze a hiányterületeket az egészségügyi és a szociális ellátásoknál egyaránt, valamint az elkészült tervet a közigazgatás, a városvezetés, a politika és a szociális szervezeteknél is képviselje (elősegítve a stratégia megvalósulását). 2. Helyzetelemzés és helyzetértékelés Módszertani bevezető és a célcsoport bemutatása A komplex pszichoszociális tervet az Egyesület munkatársai az általuk működtetett havi rendszerességgel ülésező szakmai munkacsoport tagjai segítségével és a felkért szakértőkkel készítette el. A komplex pszichoszociális terv megírásához használt módszertani elemek, eszközök: Statisztikai adatok gyűjtése Pécs és kistérségében működő egészségügyi szolgáltatásoktól (humánerőforrás, ellátottak adatai, nyújtott szolgáltatások). Kérdőíves felmérés pszichiátriai betegekkel foglalkozó szociális és egészségügy területén dolgozó szakemberek körében (Pécs és kistérségében működő pszichiátriai betegekkel foglalkozó szakemberek körében interjú készítése). Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 4

5 Félig strukturált interjúk készítése pszichiátriai betegséggel élők körében. Határterületi interjúk. INSZI Közösségi Pszichiátriai Ellátásban gondozottak adatainak másodelemzése. A szakmai munkacsoport tagjai a következő egészségügyi és szociális intézmények képviselői: Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociálismunka és Szociálpolitika Tanszék Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátás Szigetvári Városi Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. Pszichiátria Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. Dél- Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaukusz Bt. Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Életminőség Fejlesztő Szolgáltatások Intézménye. Célcsoport Az Egyesület által működtetett szakmai munkacsoport határozta meg pszichiáter szakorvosok ajánlásával azt a célcsoportot, amellyel foglalkozni kívánt a továbbiakban. Elsődleges célcsoport: A pszichotikus betegséggel élők, BNO10 diagnosztikai kritériumok szerint: /a populáció közel 2%- át képezik / - szkizofréniák, szkizofreniform zavar, akut polimorf pszichotikus zavar szkizofrénia tüneteivel, paranoid-deluzív zavarok, szkizoaffektív zavarok /F2000-F2900/ Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 5

6 - bipoláris affektív zavarok /F3000-F3190/ - súlyos depressziós epizód pszichotikus tünetekkel /F3330/. Az elsődleges célcsoportot azok a pszichotikus betegséggel élő kliensek alkotják, akik remisszióban, vagy a betegségük az aktív szakaszának lezajlását követő állapotban vannak, elsősorban a 18 és 60 év közötti korosztály, különös tekintettel a közöttiekre, akik indokolatlanul nagy létszámmal élnek elmeszociális otthonokban, vagy otthon méltatlan körülmények között izolációban, foglalkoztatás nélkül. A szolgáltatást önkéntesen kívánják igénybe venni, megfelelőnek ítélt compliance mellett (gondozáson részt vesznek, a gondozóorvos által előírt kezeléssel együttműködnek), a kizáró kritériumok, illetve az egyedi mérlegelés figyelembevételével. 1 Másodlagos célcsoport: Nem jellemzőek az elsődleges célcsoportban meghatározott jellemzők (pl: duál diagnózissal rendelkezők, halmozottan hátrányos helyzetűek, nem tartoznak a megjelölt korcsoportba) Jogszabályi háttér A pszichiátriai betegek/ kliensek ellátására, kezelésére, vonatkozó, Egyesületünk által is felhasznált törvények és rendeletek a következők: évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, 1997 évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, évi CLIV. törvény az egészségügyről, 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 1 A Pszichoszociális Munkacsoport tagjai által megfogalmazott és elfogadott definíció. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 6

7 2. 3. Adatgyűjtés és adatelemzés Pécs és statisztikai kistérségében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások pszichiátriai betegek számára Az alábbiakban jól látható módon, táblázatban foglaltuk össze a Pécsett és kistérségében igénybe vehető egészségügyi járó-, és fekvőbeteg szakellátás által kínált foglalkozásokat és általuk rendelkezésre álló humánerőforrást (2009-ben rendelkezésünkre álló adatokkal). I. Járóbeteg szakellátás: Intézmény neve: Gondozási terület: Humán erőforrás: Terápiák és foglalkozások: Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete Megyei hatókör 5 pszichiáter szakorvos 3 pszichológus 3 szociális munkás 4 asszisztens. pszichoterápia (Pécsi Műhely által kidolgozott dream terápia) családterápia depressziós csoport szülők csoportja (pszichotikus betegek szülei részére) skizofrén csoport mozgásterápiás csoport rákos betegek csoportja rajzterápiás csoport pszichotikus betegek részére kreatív csoport életmód csoport PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Szakambulanciája 1 fő pszichiáter szakorvos Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet 4 pszichiáter 2 pszichológus 8szakasszisztens és szakgondozó életmódtréning pszichoterápia. Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Pszichiátria Pécs és statisztikai kistérsége. 1 fő pszichiáter szakorvos főállásban 2 fő pszichiáter szakorvos heti 2-szer 2 órában 3 gondozónő pszichoterápia életmódcsoport skizofréncsoport Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 7

8 II. Fekvőbeteg ellátás Intézmény neve: Gondozási terület: Humán erőforrás: Terápiák és foglalkozások: Ágyak: PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs és statisztikai kistérsége 7 pszichiáter szakorvos 9 pszichiáter rezidens 2 szociális munkás 2 pszichológus gyógyszeres egyéni- és csoportos pszichoterápia szocioterápiák zene- és képzőművészet terápia mozgáscsoport önsegítő csoport - Lélek Tükre Egyesület (klubjelleg). 67 aktív fekvőbeteg ágy, 3 osztály Baranya Megyei Kórház Gerontopszichiátriai Osztály Megyei hatókör 1 fő pszichiáter szakorvos 15 ágy A pszichiátriai betegek egészségügyi ellátásában hiányzó terület a rehabilitációs osztály és a nappali kórház; a legközelebb Szigetváron működnek (több mint 30 km). Az ambuláns ellátásban kifejezetten alacsony a pszichiáter szakorvosok száma (LEGI). Pécs és kistérségében jelenleg működő egészségügyi szolgáltatások Ambuláns pszichiátriai ellátás (PTE- ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, BMK MHI) Pszichiátriai gondozó (EEI LEGI) Pszichiátriai szakrendelés (BMK MHI, Vasútegészségügyi Kht.) Fekvőbeteg szakellátás (PTE-ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 8

9 Pszichiátriai egészségügyi ellátást igénybevevők főbb jellemzői Pécs és kistérségében pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi intézményektől kértünk adatokat, az elmúlt három évre visszamenőleg (betegforgalom a célcsoport bemutatásánál már felsorolt betegségtípusaira lebontva, nem és életkori jellemzők szerint), de nem minden intézménytől érkezett értékelhető adat, ezáltal messzemenő következtetést nem tudunk levonni. Kiemelkedően magas minden intézményben a pszichotikus betegséggel élő nők aránya, és ennek az arányszámnak az emelkedése. Pécs és kistérségében járóbeteg ellátásban nyilvántartottak Pécs és kistérségében fekvőbetegellátásban nyilvántartott betegek Férfi Nő Férfi Nő Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 9

10 Pécsett és statisztikai kistérségében igénybe vehető szociális szolgáltatások pszichiátriai betegek számára Pécsett és kistérségében jelenleg működő szociális szolgáltatások Törvényileg indokolt, de Pécsett jelenleg hiányzó szociális szolgáltatások Pszichiátriai közösségi ellátás (INSZI) Pszichiátriai betegek nappali ellátása fő felett kötelező Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása fő felett kötelező Pécsett és statisztikai kistérségében jelenleg hiányzó, de az évi III. törvényben előírt, kötelező ellátások: fő felett a pszichiátriai betegek nappali ellátása, valamint fő felett a pszichiátriai betegek átmeneti ellátása. Jelenleg Pécs városában a es adatok szerint több, mint fő él, tehát törvényileg indokolt mindkét ellátás biztosítása Értékelő kutatás pszichiátriai betegséggel élők körében Fontosnak tartottuk a komplex pszichoszociális terv elkészítésénél, hogy megszólítsuk a Pszichoszociális Munkacsoport által megjelölt célcsoport tagjait, teret biztosítsunk számukra, és el tudják mondani igényeiket, szükségleteiket. A Pécsett és statisztikai kistérségében működő Közösségi Pszichiátriai Ellátás gondozottjai közül előzetes vizsgálatokat követően 13 klienst választottunk ki, akikkel félig struktúrált interjút készítettünk, melyek kutatásunk második pillérét képezték. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékének egy oktatója elemezte az interjúkat és nyújtott segítséget a kutatás elvégzése során. Hogard és Ellis által kidolgozott, szociális és egészségügyi projektekben alkalmazott Trident-módszer alkalmazásával készült el a kutatás. 2 2 Ellis, R., Hogard, E. (2006) The Trident: A Three- Pronged Method for Evaluating Clinical, Social and Educational Innovations, Evaluation. 12 ( ) Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 10

11 A pszichiátriai betegséggel élő kliensek örültek a megkeresésnek, és a lehetőségnek, hogy elmondhatták véleményüket az igényelt szolgáltatásokról. Az interjúk átlagosan percet vettek igénybe személyiségtől és betegségtípustól függően. Lényegesnek tartottuk megvizsgálni a segítő kapcsolat minőségét a kliens nézőpontjából, valamint a több kutatásban egyértelműen azonosított, 3 a lelki egészség szempontjából döntő protektív faktorok (különösen a közösségi elköteleződés) meglétét. Emellett azokra a kritikus eseményekre fókuszáltunk, melyek a pszichiátriai beteg életében pozitív vagy negatív előjellel, de mindenképpen meghatározóak. A kérdések hat témakörhöz kapcsolódtak: a segítő kapcsolatba kerülésre vonatkozó emlékek, a kapcsolat jelentése, jelentősége, a kliens közösségi kapcsolatainak alakulása, az élete során tapasztalt bármilyen döntőnek megélt pozitív változás, a jövőkép, és a sorstársi viszonyulás. A témakörök meghatározásában egyrészt az értékelő kutatások bevett gyakorlatát, másrészt a protektív faktorokra irányuló segítői tevékenység témaköreit vettük alapul. 4 A tartalomelemzés két módszerének kombinációját alkalmaztuk: a tematikus elemzést és a kontextuselemzést. Előbbi főképpen hagyományos, manuális munkát, utóbbi teljesen vagy részben automatizált keresést, majd a kapott, ún. származtatott szövegek további elemzését jelentette. A felhasználásra kerülő szoftver az ATLAS.ti 4.2 5, amely egy konceptuális hálózat-építő program. A szoftver a Grounded Theory, a megalapozott elmélet logikáját követi, s különösen alkalmas korábban fel nem tárt összefüggések explorálására. A kliensek legfájóbbnak kapcsolati veszteségeiket, valamint a munkahely elvesztését és az ezzel járó egzisztenciális bizonytalanságot tartják. Kezelésbe kerülésük a segítő intézményrendszer nézőpontjából szokásos, rendszeres esemény, a páciensek többnyire azonban nehezen birkóznak meg a státusz- és szerepvesztéssel, a betegszerep új vonatkozásaival. Míg a kapcsolati veszteségek terén segítséget kapnak akár úgy, hogy maga a közösségi ellátás jelenti legfontosabb kapcsolataikat, akár úgy, hogy az itt kapott 3 Saleebey, D. (2007): The Strength Perspectve in Social Work Practice. Boston: Allyn & Bacon. 4 Saleebey, D. (2007): The Strength Perspectve in Social Work Practice. Boston: Allyn & Bacon. 5 Muhr, T. (1997): ATLAS.ti. The knowledge Workbench. Visual Qualitative Data Analysis, Management, Model Building. Short User s Manual, Version Scientific Software Development, Berlin. (szoftver) Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 11

12 segítség facilitálja a természetes támogató rendszer jobb működését a foglalkoztatás gondja megoldatlan, s néhányan visszásságokról, visszaélésekről számoltak be. Az alkotó, mások számára is hasznos tevékenység végzése mindannyiuk mélyről fakadó igénye, amely önértékelésükhöz, de a működő támogató kapcsolati rendszer kialakításához is nélkülözhetetlen. A pszichiátriai kezelést többségében pozitív fejleményként tartják számon, problémát jelent azonban a betegséggel együtt járó stigma, és a klinikai/külső környezetben megtapasztalt bántások. A kezelőintézményekben gyakran kevés az idő a pszichoterápiás megközelítések alkalmazására, vagy arra, hogy a teljes környezetet átformálják, s mindez a gyógyulást szolgálhassa (betegtársak, portás stb. viselkedése). A felmerülő hiányokra adekvát válasz a közösségi ellátás, amellyel kapcsolatban pozitív vélekedéseket fogalmaztak meg, azonban fontos tudni, hogy mivel az interjúkat a közösségi ellátás munkatársai vették fel, az interjú készítőjének vélt elvárásaihoz való alkalmazkodás is szerepet játszhatott a pozitív vélemény megformálásában. A gyógyszerekkel kapcsolatosan jellemző az ambivalencia: hasznos segítség, akár a stigmától is megszabadíthatja a klienst, ám nem helyettesíti a segítő, támogató kapcsolatot. Emellett sokan szenvednek a mellékhatásoktól is, amelyek hasonlóan magához a betegséghez jelentősen korlátozzák az életlehetőségeiket. A gyógyszer fajtája, mennyisége a beteg számára pontosan jelzi, milyen állapotban van. A pszichiátriai betegek sokat szenvednek a diszkriminációtól, meglévő vagy fejleszthető képességeiket nem ismerik el, kapcsolataikat az előítéletek is korlátozzák: A munkába állás kérdése a legtöbb interjúalany számára több szempontból is kritikus (támogató kapcsolatok, önértékelés, generativitás megélésének esélye, egzisztenciális tényezők). A mai viszonyok közepette azonban nem reménykedhetnek kedvező változásokban, a gazdasági válság a beilleszkedés szűkös lehetőségeit tovább rontotta. A meglévő (bár csekély számú) támogatott foglalkoztatási programok megítélése kérdéses, ellentmondásos. A stabilitást adó, reintegrációt elősegítő gyenge kapcsolatok nem jellemzőek érthető módon, hiszen ez a terület, készség érintett a betegség miatt. Életükben a kölcsönösség szokásos mintázatai nem tudnak érvényesülni. Ezeknek a kapcsolatoknak, valamint a konfliktusos családi kapcsolatoknak a helyére lép be általában a terápiás kapcsolat és a közösségi ellátás kínálta szolgáltatások. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 12

13 A közösségi ellátásról határozottan pozitív kép alakult ki, ez azonban ahogyan korábban jeleztük nem független az interjúzás körülményeitől. A sok változást, reformot megélt betegek reménykednek az intézményi rendszer stabilitásában. Itt több szinten kaphatnak segítséget, pl. napi ügyek, problémák megoldásában. A legfontosabb a stabil, biztonságos, elfogadó és bátorító kapcsolat. A szociális munkás viszonylag új szereplője a klinikai környezetnek. Tevékenységét pozitívan ítélik meg, elérhetőségét kevésbé, de az orvosokhoz képest több időt tudnak a kliensekre szánni. Javaslataik többnyire az intenzívebb kapcsolattartásra, közösségi programok szervezésére vonatkoznak. Megjelenik emellett az értelmes elfoglaltság igénye. A tematikus elemzés és a kontextuselemzés nyomán megállapítható, hogy a közösségi pszichiátriai ellátás a betegek kapcsolati szükségleteire adekvát válasznak tekinthető. A betegség megváltoztatja a beteg és a családja életét, elementáris hatással van élete minden területére, korábbi kapcsolataira. A közösségi ellátás nem csupán kapcsolatokat pótol, de elősegítheti a beteg jobb boldogulását a számára adott elsődleges, természetes kapcsolati hálóban. Az ellátás fejlesztése során érdemes volna figyelemmel lenni arra a kifejezett igényre, hogy a betegek lehetőség szerint értelmes, alkotó munkát végezhessenek. Eredményeink alapján érdemes volna több figyelmet fordítani az ún. védett munkahelyek működésére és a közösségi szolgáltatások, programok bővítésére. A kliensek nézőpontjából további szempont a támogató kapcsolat jobb elérhetőségének biztosítása (kliens és segítője megfelelő gyakorisággal találkozzanak) A kérdőívezés eredményei A komplex pszichoszociális terv harmadik módszertani pillérét a kérdezőbiztosos kérdőív felvétel adta. Azért döntöttünk e módszer mellett, mert a többségében nyitott kérdésekkel lehetőségünk volt a szakemberek véleményét feljegyezni a pszichiátriai betegeket ellátó intézményrendszerről, a kliensekről, a területet érintő jelenlegi problémákról, a hiányokról és a jövőbeni fejlesztési elképzeléseikről, irányokról. Fontosnak éreztük, hogy kérdezőbiztosok- jelen esetben mi, az Egyesület munkatársaikérdezzük meg az orvosként, szociális munkásként dolgozó szakembereket, mivel így lehetőségünk volt arra, hogy bizonyos kérdésekről akár bővebben is begyűjtsük az Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 13

14 információkat, illetve bepillantást nyerhessünk abba a környezetbe, amelyben naponta a pszichiátriai betegekkel foglalkoznak. Véleményünk szerint e beszélgetések is segítik a közös, jövőbeni együttműködéseket. A kérdőívet a Pécs és kistérségében működő pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó szakemberek válaszai alapján töltöttük ki, összesen harminchármat. (1. sz. ábra). A felkeresett intézmények a következők: - egészségügyi intézmények: Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete- 9 fő, PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika- 9 fő, Szigetvári Városi Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály 5 fő, Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet- 4 fő, Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Pszichiátria- 1 fő, - szociális intézmény: Integrált Nappali Szociális Intézmény (továbbiakban: INSZI) Közösségi Pszichiátriai Ellátás- 5 fő. Az általunk megkérdezett szakemberek pozitívan fogadták az Egyesület kezdeményezését és segítették a munkánkat. A kérdőívek kitöltése átlagosan percet vett igénybe. A válaszok feldolgozását a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékének oktatója végezte el, akivel szintén folyamatosan egyeztettünk a munka során. Az első kérdés arra vonatkozott, hány klienssel/beteggel vannak kapcsolatban a szakemberek. Az intézmények munkatársai havonta átlagban 65 pszichiátriai beteggel/ klienssel találkoznak munkájuk során, átlagosan 22 klienssel az INSZI munkatársai, az egészségügyi intézményeknél ez az arány magasabb, 72-től 150 főig terjed, ami egyértelműen túlterheltségre utal (1. sz. táblázat). Az általunk megvizsgált egészségügyi intézményi ellátások leggyakoribb formája az ambuláns pszichiátriai ellátás, mely négy intézményben; továbbá pszichiátriai gondozás, fekvőbeteg ellátás, pszichiátriai rehabilitáció, nappali kórház és életmód csoport egy- egy intézményben működik. Jelenleg az INSZI keretein belül a közösségi pszichiátriai ellátás az egyetlen szociális szolgáltatás, mely Pécsett és Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 14

15 kistérségét lefedi. Az intézményi ellátások lebontását a következő, 2. számú táblázat szemlélteti: Baranya Megyei Pécs Megyei Jogú PTE ÁOK Szigetvári Városi Vasútegészség-ügyi Integrált Nappali Kórház Város Egyesített Pszichiátriai és Kórház és Szolgáltató Szociális Mentálhigiénés Egészségügyi Pszichoterápiás Rendelőintézet Közhasznú Intézmény Intézete Intézmények Klinika Pszichiátriai Társaság (továbbiakban: Lelki Rehabilitációs Pszichiátria INSZI) Egészségvédő és Osztály Közösségi Gondozó Intézet Pszichiátriai Ellátás Ambuláns Pszichiátriai Fekvőbeteg Pszichiátriai Ambuláns Közösségi pszichiátriai gondozás ellátás rehabilitáció pszichiátriai pszichiátriai ellátás Életmód Ambuláns Nappali ellátás ellátás (csoportterápia, csoport ellátás kórház szupportív terápia, dinamikus rövid Ambuláns ellátás terápia, pszichodiagnosztika) 2. számú táblázat Kíváncsiak voltunk, válaszadóink milyen szükséges ellátását hiányolnak a jelenlegi rendszerből. A válaszok több mint 70 százalékából egyértelműen kirajzolódnak a leginkább hiányolt szolgáltatások: a nappali és a bentlakásos ellátás szükségessége, illetve bővítésre, fejlesztésre szorulnak a már meglévő ambuláns ellátások is a szakemberek válaszainak 76 százaléka alapján. (2. sz. ábra) A későbbi fejezetben ismertetett határterületi interjúk elemzéseinek bemutatásánál látható lesz, hogy a határterületeken dolgozó vezető szakemberek is a nappali ellátást, mint szociális szolgáltatást hiányolják leginkább a jelenlegi rendszerből. A következő kérdések arra vonatkoztak, hogy a pszichiátriai betegek/ kliensek számára milyen jellegű segítségnyújtás hiányzik, illetve milyen segítséget kellene még intézményi szinten biztosítani. A válaszok sokszínűségét a 3. és a 4. számú táblázat jól szemlélteti. A szakemberek szerinti leginkább hiányolt elemek közé tartozik a védett Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 15

16 munkahelyek és szállások, a csoportos foglalkozások, a támogatott lakások és a megfelelő végzettségű és számú szakember hiánya. Az intézményi segítség lehetőségei közé legnagyobb arányban a védett munkahelyek kerültek. A célcsoportnál a foglalkoztatás és a védett munkahelyek kérdésköre meghatározó, a kutatás többi pontjainál is kirajzolódott e területek jelentősége és az ez irányú jellemző hiányosságok, problémák. A foglalkoztatás, a munkahely léte biztonságot, napi rutint, közösséget is ad, amire mindenkinek szüksége van, de a jelenlegi foglalkoztatási háttér, a programok és a pszichiátriai betegek ilyen célú támogatottsága mind országosan, mind Pécsett és kistérségében is gyenge. A szakemberek szerint az ellátórendszer számos problémával küszködik, a legtöbb válasz szerint ez a szakemberek hiányára, státuszhiányra vezethető vissza. Gondokat okoznak a szociális és az egészségügyi szféra közötti kommunikációs zavarok, a két terület nem működik összehangoltan, ezen kívül a forráshiány, a tudatos szakmai irányítás hiánya és a területi elosztás egyenlőtlensége jelenik meg az ellátórendszernél. (5. sz. táblázat) A pszichiátriai betegséggel élő klienseknél nagy arányban okoz nehézséget a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, a különböző szabadidős programok szervezése, az ezeken való részvétel és a kommunikáció. A bevásárlás, az otthoni rend fenntartása, a napi étkezések előkészítése, illetve a közlekedési eszközök használata a válaszadók szerint a kliensek kevesebb, mint 35 százalékának jelent problémát. (6. sz. táblázat) Több, mint 80 százalékuk rendelkezi saját jövedelemmel, amely döntően a rokkantsági nyugdíjból származik, de a pénz hatékony beosztása, valamint az önálló ügyintézés gondot okoz a mindennapokban. Szintén magas arányban vannak kliensek, akiknek a tisztálkodási és a testápolási szükségletek felismerése jelent nehézséget. Kevesebben vannak viszont azok a személyek, akiknek a szociális, az anyagi és a jogi ügyek önálló intézése lenne probléma. (7. sz. táblázat) A pszichiátriai betegséggel élő kliensek munkaerő piaci aktivitása jelenleg alacsony, 20,48 százalékos. Ennek leggyakoribb oka a leszázalékoltság, amely a célcsoport 71,18 százalékát érinti. A munkakeresés során több, mint 60 százalékuk szorul segítségre, támogatásra. (8. sz. táblázat) Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátás másodelemzésének bemutatásánál látható lesz, hogy a kliensek közel 10 százaléka foglalkoztatott, tehát alacsony az arány. A munkaadók nem szívesen alkalmaznak pszichiátriai beteg személyeket, a védett foglalkoztatás pedig egyenlőre nem elterjedt és kellően támogatott. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 16

17 A szakemberektől megkérdeztük, véleményük szerint a klienseiknek milyen időtartamú segítségnyújtásra van szükségük. A válaszadók napi és heti bontásban határozták meg a megítélésük szerinti idő-intervallumot. A válaszok közel 72 százaléka a napi szintű gondoskodásra vonatkozott, de feltehetőleg ez az arány magasabb, hiszen a heti órás időtartam is lebontható napi óraszámokra, így a százalék növekszik. (3. sz. ábra) A napi gondoskodás szükséglete és a feltételes módja visszautal arra a jelenségre, hogy az intézmények többsége túlterhelt és kevés a szakember, tehát jelenleg nincs lehetőség arra, hogy egy- egy dolgozó naponta több órát töltsön egy klienssel. A kérdőív záró kérdése arra vonatkozott, hogy a szakemberek milyen indokokkal magyarázzák a kliensek ellátórendszerből való kiesését. A válaszok alapján három csoportot lehet elkülöníteni: az első csoportba tartoznak azok a kliensek, akik személyiségjegyeik, sajátos betegségük, betegségtudatuk hiánya, compliance problémáik, valamilyen szenvedélybetegség, szerhasználat, alkoholbetegség, tehát dupla diagnózis miatt esnek ki a rendszerből; a második csoportot azok a páciensek alkotják, akiknél hiányzik a megfelelő orvos/ segítő beteg kapcsolat; a harmadik csoport tagjai pedig leginkább a földrajzi távolság (vidéken, kis településen élők, ahol hiányoznak a megfelelő intézmények, illetve nem megoldott az utazás a legközelebbi intézménybe), a hiányzó gondoskodó, támogató családi háttér, az alacsony iskolai végzettség és a hajléktalanság, tehát szintén dupla diagnózis miatt esnek ki az ellátórendszerből. (9. sz. táblázat) Összegzésként a kérdőívezés eredményeiről elmondható, hogy a pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális szakemberek is hasonlóan vélekednek a terület problémáiról, nehézségeiről és a jövőbeni lehetőségekről. Az intézmények közti nehézkes kommunikációval, az ellátórendszer hibáival, a belső intézményi problémákkal naponta találkoznak. Ez egy többszereplős folyamat, mindenkinek hozzá kell járulnia a változás beindításához, csak akkor lehet javítani a hibákon és oldani e terület zárt világán. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 17

18 Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátásának másodelemzése Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátásának másodelemzését több szempont alapján készítettük el. A részletes lebontásokra azért volt szükség, hogy több, komplex összefüggést is vizsgálni tudjunk munkánk során. A másodelemzéssel célunk volt, hogy a Pécsett és kistérségében élő egészségügyi és szociális szolgáltatást egyaránt igénybevevő kliensek jellemző adatairól közelebbi képet kapjunk. A vizsgálat fő pontjai a következők voltak: Betegségtípus: a közösségi pszichiátriai ellátást igénybe vevő személyek betegségtípusai alapján alkottuk meg az öt kategóriát: F20- F29 szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid (deluzív zavar) F31 bipoláris affektív zavar F32 depressziós epizód F33 (ismétlődő depressziós rendellenesség), F40-F41 (fóbiás szorongásos rendellenességek, egyéb szorongásos rendellenességek). Az F20- F29 es diagnózisú kliensek vannak a legtöbben, arányuk 68, 1 százalék. Kevesebb, mint 3 százalékuk F33-as diagnózissal rendelkezik. Az egyes betegségtípusoknál a nők aránya minden esetben magasabb. (10. számú táblázat) Nem: férfi, nő. A közösségi pszichiátriai ellátás regisztrált klienseinek száma jelenleg 110 fő, közülük 84 személy nő és 26 fő férfi. Életkor: a munkacsoport tagjaival közösen meghatároztuk az elsődleges célcsoportot, a 18 éves kor feletti felnőttekét, majd négy korosztályt különítettünk el: éves korig, éves korig, éves korig és 61 év feletti korosztály. A kliensek közel 43 százaléka a 46 és 60 év közötti korosztályból kerül ki, és több, mit 30 százalék felett van a 30 és 45 éves korosztály tagjainak az aránya is, tehát Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 18

19 elmondható, hogy legnagyobb számban 30 és 60 év közöttiek vannak jelen. (11. számú táblázat) Iskolai végzettség: négy alcsoportot alkottunk: nyolc általánosnál kevesebb osztállyal, nyolc általános iskolai végzettséggel, középfokú végzettséggel, és diplomával rendelkező személyek. 63 személy középfokú végzettséggel rendelkezik, közel 31 százalék a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya és 9 fő diplomás. (12. számú táblázat) Családi állapot: a közösségi pszichiátriai ellátásban dolgozó szakemberek segítségével három kategóriát jelöltünk meg: az egyedülálló és teljesen egyedül élő személyekét, az egyedülálló, de családban élőkét, akik szülőkkel, gyermekkel, vagy más családtagokkal élnek, valamit a kapcsolatban vagy házasságban és családban élő személyek csoportját. A családi állapotnál jellemző, hogy a kliensek 75%-a családban él, többségük egyedülállóként, társ nélkül, 17 fő pedig teljesen egyedül él. (13. számú táblázat) Munkaerőpiaci aktivitás: jelenleg foglalkoztatott e a személy? A legutóbbi, novemberi adataink szerint összesen 10 fő áll foglalkoztatásban. Többségük középfokú végzettséggel rendelkező, egyedülálló, de családban élő személy. A mellékletben bemutatott táblázatok összefüggései alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban középfokú végzettséggel rendelkezők, közülük legtöbben a 30 és 45 év közötti, egyedülálló, de családban élő személyek vannak. Legkevesebben, összesen egy fő nem végezte el a nyolc általánost, egyedülálló és családban él, valamint egy fő rendelkezik diplomával, családban él és kapcsolata van. Mindketten 46 év felettiek. A nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, mint a diplomásoké. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 19

20 Határterületi interjúk Kutatásunk ötödik pillérét a határterületi interjúk alkották. Elkészítésükre azért volt szükség, mert a pszichiátriai betegek, kliensek között jelen vannak a nem diagnosztizált és a dupla diagnózissal kezeltek is, akik többféle, esetenként a nem megfelelő ellátásba is bekerülhetnek, így kapcsolatba lépnek a határterületeken dolgozó szakemberekkel. Az interjúk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a határterületi szakembereknek milyen tapasztalataik vannak a pszichiátriai betegekkel, milyen az intézmények közötti partnerség, milyen hiányok, problémák jelentkeznek a működés során. Számos területet érint a pszichiátriai betegséggel élő kliensek jelenléte, mi mégis két intézményvezető szakembert, valamint egy foglalkoztatás területén dolgozó projektmenedzsert kerestünk fel, aki munkaerő-piaci programok, szolgáltatások összehangolásával, elsősorban szakmai felügyeletével, koordinálásával, a szolgáltatás biztosításához szükséges forrásteremtéssel foglalkozik. Interjút készítettünk az Integrált Nappali Szociális Intézmény vezetőjével, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatóhelyettesével, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. projektmenedzserével. Munkájuk során naponta találkoznak pszichiátriai betegekkel, és az intézmények eltérő profiljai alapján más- más területeken érzékelik ezt. Interjúalanyaink pozitívan fogadták a megkeresésünket. A beszélgetések az intézményekben zajlottak és 35 és 45 percet vettek igénybe. Az alábbiakban ismertetjük az interjúk elemzésének főbb, kutatásra vonatkozó pontjait. Az első kérdések az intézmény rövid bemutatására, a jelenlegi munkára, a szakmai feladatokra vonatkoztak, majd ezután következtek a kutatás szempontjából meghatározó kérdések. Az intézmények szinte minden ellátásánál jelen vannak a pszichiátriai betegek, bizonyos ellátásoknál azonban, ahol lazább a kialakult segítő kapcsolatpéldául az étkeztetésnél- nehezebb felmérni a kórképet. Pontos felmérések nem készültek erre vonatkozólag, de az intézményvezetők tapasztalatai alapján körülbelül százalék lehet a pszichiátriai betegséggel élő kliensek diagnosztizált és nem diagnosztizált együttes aránya a két szociális intézményben. A Nonprofit Kft. nél a megváltozott munkaképességű ügyfelek kb. 10 százalékánál okozta a megváltozott munkaképességet pszichiátriai betegség a 2008-as adataik szerint. A legnagyobb problémákat a nem diagnosztizált, a betegségtudattal nem rendelkező, vagy dupla, esetleg komplex (alkohol, drog, szociális problémák, például hajléktalanság) diagnózisú betegek jelentik, de jellemzőek azok az esetek is, amikor Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 20

21 évekkel ezelőtt kezelés alatt állt a kliens, de jelenleg nincs pszichiátriai intézmény vagy szakember, akivel tartaná a kapcsolatot, viszont más szociális ellátást igénybe vesz. A szakemberek természetesen az esetek döntő többségében felismerik a problémát és jeleznek a megfelelő egészségügyi, vagy szociális- jelen esetben az INSZI közösségi pszichiátriai ellátása- intézmény felé. A pszichiátriai betegséggel élő álláskeresők és a velük foglalkozó szakemberek is nehézségekkel küzdenek, mivel az állami rendszerből a legtöbb esetben kiesnek, a Munkaügyi Központ programjain sem vesznek részt és a számukra történő segítségnyújtás általában nem fejeződik be tartós munkaerő-piaci elhelyezéssel. Az ügyfeleket elhelyezkedés után is követik (ún. utógondozás szakasza), melynek célja a beilleszkedési problémák kezelése. A Nonprofit Kft.- nél dolgozó tanácsadók nem rendelkeznek megfelelő szakmai felkészítéssel a velük való eredményes munkavégzés érdekében, így az esetek döntő százalékában a már az ún. foglalkoztathatóság javítását célzó (mely egyéni és csoportos munkaformákat jelent, így pl.: készségfejlesztés, munkaerő-piaci tréningek, önéletrajzírásban nyújtott segítség, OKJ-s képzésben való részvétel segítése) szolgáltatási szakaszban elveszítik a pszichiátriai betegséggel (s ez tapasztalataink szerint sokszor párosul szenvedélybetegséggel, s szociális krízisekkel) élő ügyfeleket. A következő kérdések a partnerségre irányultak. A válaszadók véleménye szerint a az egészségügyi intézmények túlterheltek, sok esetben nehéz velük kommunikálni és információkat átadni. Esetenként a háziorvosok és a szakorvosok részéről is hiányzik a motiváció, azonban nem szabad általánosítani, mert vannak pozitív példák és szoros együttműködések, de ez kevésbé gyakori. A civil szervezetekkel, iskolákkal, rendőrséggel, gyámhivatallal, a védőnői hálózattal jó kapcsolata van az intézményeknek, a jelzőrendszer hatékonyan működik, de vannak problémák, ezt elismerték a szakemberek. Mindenki részéről szükség van még változtatásokra annak érdekében, hogy a pécsi intézmények és szervezetek közötti partnerség megfelelően funkcionáljon. A jelzőrendszer hatékonyabb működése, a gyakoribb és célzottabb szakmaközi találkozók és esetkonferenciák segíthetik ezt a folyamatot. A több, mint 10 éve futó munkaerő-piaci szolgáltatások alapértéke és működési alapelve a partnerség, elsősorban a munkaügyi szervekkel, társcivil szervezetekkel, illetve a szociális szolgáltatást nyújtókkal, elsősorban a családsegítő központokkal alakult ki jól működő partnerség. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 21

22 A szakemberek véleménye szerint a jelenleg Pécsett és kistérségében működő közösségi pszichiátriai ellátás nem elég egy ekkora létszámú célcsoport ellátásához. Ha probléma merül fel az intézményeken belül, a közösségi ellátást, vagy az egészségügyi szakembereket keresik fel. A kliensek speciális helyzetűek, sok esetben hozzácsapják őket a fogyatékkal élőkhöz, a szenvedélybetegekhez. A jelenlegi jogszabályi környezet nem minden esetben logikus felépítésű, a tapasztalatszerzéshez és a jó gyakorlatok megismeréséhez, illetve elsajátításához sok időre van szükség, ezen dolgoznak jelenleg is a munkatársak. Az egészségügyi oldalon elsősorban a gyógyszerfelírásra koncentrálnak, tehát maradnak fehér foltok az ellátásban. Véleményük szerint mindenképp szükség lenne egy pszichiátriai betegek számára kialakított nappali ellátásra, ahol foglalkoztatási programokat ismernének meg, foglalkoztatással kapcsolatos lehetőségekhez is hozzá lehetne jutni. Emellett fontos lenne egy speciális célcsoporti szolgáltatás/program kidolgozása a pszichiátriai betegséggel élők munkaerő-piaci reintegrációjának a megoldására, de ez csak partnerségben képzelhető el (pl. szociális szolgáltatást nyújtóval, jó példa erre az ún. Első lépés TÁMOP konstrukciót). Természetesen a rehabilitációs foglalkoztatás ún. védett munkahelyek, stb. is adhat megoldást (kár, hogy az ez irányú jogszabályok tényleges végrehajtása várat magára). Ma még szakmai innovációnak számít egyrészt az állami rendszer kiegészítő, ún. alternatív civil és nonprofit munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása, s ezen belül még inkább a speciális célcsoportok számára biztosított komplex munkaerő-piaci felzárkóztatást célzó projektek/programok/szolgáltatások (a munkaerő-piaci reintegráció egyrészt a foglalkoztathatóság javítását, másrészt magát a foglalkoztatás javítását speciális, támogatott foglalkoztatási programokkal: pl. tranzit programok, szociális szövetkezetek, közmunka jelenti). Sok szempontot figyelembe kell venni, mert a pszichiátriai betegeket alkotta kör széles, többfajta elvárásnak meg kell felelni. Látható tehát, hogy a vezető szociális szakemberek, a foglalkoztatás területén dolgozó szakember is hasonlóan érzékeli a pszichiátriai ellátás területén jelentkező problémákat, a kooperáció, a partnerség kérdéskörét és igényük van a változásokra, együttműködésekre, fejlesztésekre. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 22

23 2. 4. Szakmapolitikai környezet bemutatása Az Európai Unió dokumentumai, ajánlásai Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (továbbiakban: WHO) mentális egészséggel foglalkozó politikája, célkitűzései és dokumentumai meghatározzák a magyarországi döntéseket, intézkedéseket. Mivel Egyesületünknek szintén egy uniós tagországban működő intézmény mutat példát, szükségesnek tartottuk megvizsgálni az Unió és a WHO pszichiátriai betegekre, betegségekre, e célcsoporttal foglalkozó intézményekre és szakemberekre vonatkozó előírásait, ajánlásait. Az Európai Unió és a WHO már 1975-től hozott határozatokat a mentális problémákkal kapcsolatosan, tehát hosszú és tartalmas folyamatot ölel fel a témakör. Mi egy szűkebb időszakot, a 2005-től napjainkig terjedő intervallumot vizsgáltunk részletesebben, és törekedtünk arra, hogy a már hazánkra is érvényes, legújabb iránymutatásokat dolgozzuk és használjuk fel munkánk során. Mint minden más szakpolitikánál, szakterületnél, itt is figyelembe kell venni az uniós tagországok tradicionális különbözőségeit, örökségeit, gazdasági fejlettségét, problémáit. A mentális egészséggel kapcsolatos politika is a szubszidiaritás elvei mentén szerveződött, tehát az Unió irányelveket adott, és ad jelenleg is, a tényleges szabályozást pedig a tagállamok törvénykezésére bízza. Szükség van arra, hogy a közösségre vonatkozó előírások között minden tagország megtalálja a számára megfelelő, követhető irányt és a saját terveivel, javaslataival kiegészítve alkalmazza is őket. A vizsgálati szempontjaink szerinti első meghatározó dokumentum 2005 januárjában, a WHO Európai Miniszteri Konferenciáján született: Európai Nyilatkozat a Mentális Egészségről. Szembenézve a kihívásokkal, megoldásokat keresve. A WHO és az Unió prioritásai közé sorolja a mentális egészség kérdéskörét. A nyilatkozatban kijelentik a mentális egészség és a mentális jólét jelentőségét, mely elengedhetetlen az értelmes, aktív állampolgári léthez, a termelékenységhez, a humán, a társadalmi, a gazdasági tőke termelésénél, a jogalkotásnál és a foglalkoztatásnál egyaránt. Ösztönzik az országokat, hogy enyhítsék a már létező problémákat, vezessenek be új programokat, jogszabályokat, mentálhigiénés politikát. Hangsúlyozni kell a jelenlegi szolgáltatási rendszer folyamatos alakulását: egyre kevésbé lesz jellemző a nagy szolgáltató intézmények működése, helyettük elsősorban közösségi jellegű szolgáltatások terjednek Európa szerte, melyet Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 23

24 egyértelműen pozitív folyamatnak minősít az EU, hiszen így több ponton is be lehet avatkozni a mentális kérdésekkel kapcsolatos politikába: a prevenció, a kirekesztés elleni küzdelem, a támogatás során, a szolgáltatások kialakításánál és működtetésénél, valamint a társadalmi befogadásnál. Tudatosítani kell az egyének, a családok, a civil társadalom, a kormányzás és a különböző közösségek körében a mentálhigiénés politika változásait, a lehetséges hatásokat, és megoldást kell találni a stigmatizáció, a diszkrimináció problémáira. Szükség van a mentális betegségekkel küzdő célcsoport támogatására, a megfelelő beavatkozásokra egészen kisgyermek kortól kezdődően! A célkitűzések elérése érdekében elengedhetetlen a partnerség, a koordináció az országok, a szektorok között, a háziorvosoknál, az alapellátásban tevékenykedő szervezeteknél egyaránt. A WHO és az Európai Unió e dokumentumban kötelezettséget vállalat arra, hogy támogatják a mentális egészségre vonatkozó politikák kialakítását, a jogszabályok megalkotását, a diszkrimináció megszüntetésére irányuló lépéseket, a szektorok közötti együttműködéseket, a különböző alternatívák kialakítását annak érdekében, hogy a mentális betegséggel küzdők problémáira hatékony megoldásokat találjanak, valamint folyamatos képzéseket, oktatási programokat biztosítanak. Támogatják azokat a civil szervezeteket, melyek a mentális egészség területén tevékenykednek, közösségi szolgáltatásokat nyújtva, akik önsegítő csoportokat működtetnek, képzéseket tartanak. A 2005-ben megszületett dokumentumban a fentieken kívül még négy hangsúlyos pontot emeltek ki az egészségügyi miniszterek: a partnerséget, a folyamatos információk nyújtását, a kutatások fontosságát, valamint a politika és a szolgáltatások fejlesztését. 6 Az Unió tehát felismerte annak a jelentőségét, hogy gyors cselekvésre és politikai szerepvállalásra van szükség a mentális egészség kérdéskörében. Szintén 2005-ben jelent meg az Európai Közösségek Bizottsága által kiadott Zöld Könyv. A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából. Az ún. Zöld Könyvek minden jelentős szakpolitika területén megjelennek azzal a céllal, hogy az adott kérdéskörben részletes jelentést nyújtsanak a jelenlegi felmért helyzetről, megoldásokat, ajánlásokat tegyenek a problémákra, ösztönözzék a tagállamokat, tehát elindítanak kezdeményezéseket. A Zöld Könyvekben előírt ajánlások nem kötelező érvényűek egyik tagállamra sem, hiszen a 6 Európai Nyilatkozat a Mentális Egészségről. Szembenézve a kihívásokkal, megoldásokat keresve. WHO Európai Miniszteri Konferencia a Mentális Egészségről. EUR/04/ / január 14., Helsinki. Letöltve: október 15. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 24

25 szubszidiaritás elve a vezérfonal, de mindenképp nagy jelentőséggel rendelkeznek minden területen, így a mentális politika kérdéskörében is. A Zöld Könyvben leírtak alapján elmondható, hogy az Európai Unió lakosságának minden negyedik tagja érintett valamilyen mentális betegségben, e betegségek nagy terheket rónak a társadalmi, az oktatási, a gazdasági és az igazságügyi rendszerekre egyaránt. A betegségek kezelésére az Unió évente a GDP 3-4 %- t költi. Sajnos napjainkban sem szűnt meg teljesen a mentális betegeket érintő diszkrimináció, megbélyegzés. Ki kell emelni, hogy eltérések vannak a tagállamok között: különböző a betegségek arányszáma, a mentális területre fordított tagállami kiadások is eltérőek, a tradíciók, hagyományok sokszínűsége miatt pedig más- más megközelítési módok vannak jelen a tagországokban, és különbségeket mutatnak az egészségügyi rendszerek szerkezetei és minőségük. Szükséges tehát a tagállamokkal, az érintett szférákkal, a kormányokkal, az intézményekkel kidolgozott javaslatok megfogalmazása. Az Unió számára folyamatosan bővülő kihívást jelent a mentális egészség kérdésköre. A jelentkező leggyakoribb betegségek közé tartoznak a szorongásos zavarok és a depresszió, de magas arányban van jelen az öngyilkosság is. A rokkant- és előnyugdíjazás fő okai legtöbb esetben mentális zavarokra vezethetőek vissza. A mindenki számára hozzáférhető, magas színvonalon, egyénekre koncentráltan működő és hatékony beteggondozásra és kezelésre feltétlenül szükség van. Az EU itt is kiemeli a civil szerveztek tevékenységét és jelentőségét. Az érintett politikáknak is szerepük van a pozitív irányok feltérképezésében: az egészségügyi, a szociális és foglalkoztatásügyi, az oktatási, a regionális, az igazságügyi politikáknak, valamint a kutatási programok, az információs társadalom és a média is befolyással kell legyen a megoldásokra. A Zöld Könyvben megfogalmazott stratégia a következő pontokat tartalmazza: előmozdítani a mentális egészséget, megelőző intézkedések életre hívása, a betegséggel élő célcsoport társadalmi integrációja, életminőségük javítása, fejleszteni kell a kutatói, az információs rendszereket. A konkrét cselekvési, beavatkozási területek a következők: a népesség mentális egészségének, a munkavégzők mentális egészségének, az idősek mentális egészségének előmozdítása, a társadalom különösen sebezhető csoportjai (munkanélküliek, bevándorlók, stb.). Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 25

26 Látható tehát, átfogó, az egész társadalomra érvényes beavatkozási pontokat jelültek meg a szakemberek. Ki kell emelni a depresszió, az öngyilkosság elleni hatékony fellépést, a prevenciót, a drog és alkohol használataiból felmerülő problémák kezelését, tehát a dupla diagnózisú csoportok kezelését. Elengedhetetlen egy paradigmaváltás a mentális egészség kérdéskörében. A tagállamokban folyamatosan zajlanak a reformok, mert a korábbi nagy elmegyógyintézetek működése, szemléletei nem felelnek meg a mai kritériumoknak. Közösségi szolgáltatásokra van szükség, ahol a kliensek, a hozzátartozók és az ott dolgozó szakemberek együttműködve, aktívan segítenek. 7 A Bizottság szorgalmazza tehát a tagállami párbeszédet, a tapasztalatcserét, a vitát, a közös cselekvéseket annak érdekében, hogy az európai uniós állampolgárok mentális egészségét javítsa, megelőzzön, valamint megoldásokat találjon a felmerülő problémákra. A következő évben a Zöld Könyvre és a benne megfogalmazott pontokra reagált a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság szerint a mentális betegségek kialakulásában szerepe van a társadalmi, környezeti tényezőknek, és a munkanélküliségnek is. A szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika kezdeményezéseit kiemelik, mert e két területen már elindultak a megelőzést és a kezelést nyújtó feladatok. Szükség van jó munkakörülményekre, ezt a vállalatoknak is segítenie kell újfajta politikával. A Bizottság külön hangsúlyozza, hogy a mentális betegségek az egészségügy és a szociális szféra hatáskörébe is tartozik, valamint négy fontos jellemzőt ajánl ahhoz, hogy megfelelően működjenek a mentális betegek ellátását végző intézmények: minőség, differenciáltság, összetettség, folytonosság. A célcsoportnak foglalkoztatási, szociális programokat kell szervezni, melyek finanszírozásában a tagállamoknak is szerepet kell vállalniuk. 8 A Gazdasági és Szociális Bizottság által kiadott dokumentumban javaslatokat, elemzéseket és álláspontokat is találunk. A Bizottság hiányolja a minden országban jelen lévő hatékony egészségügyi rendszert, gyakori az intézmények túltelítettsége, 7 Zöld Könyv. A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából. COM (2005) október 14., Brüsszel. Letöltve: október Vélemény a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé című Zöld Könyvről. 2005/2058 (INI) április DOC+XML+V0//HU Letöltve: október 19. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 26