A CSERKÉSZET PEDAGÓGIÁJA

Átírás

1 Apor Vilmos Katolikus Főiskola Romológiai és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézet 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. A CSERKÉSZET PEDAGÓGIÁJA Konzulens: HOLLÓSI CECÍLIA Főiskolai tanársegéd Vác, Készítette: PETNEHÁZY RÉKA Tanító szak Nappali tagozat

2 Láb, mely hangtalanul lépked, Szem, mely mindig mindent lát, Fül, mely hallja, szél ha rezdül, Szív, mely érzi más baját. Üdv neked, cserkész bajtársam, Erről ismerek reád! Tábori Pál 2

3 Tartalom 1. Bevezetés A cserkészmozgalom alapjai, története Mi a cserkészet? Baden-Powell, az alapító fiatal kora A cserkészmozgalom kezdetei, történelmének főbb állomásai...10 Cserkészet fiúknak A magyar cserkészmozgalom történelme Személyes élményeim a cserkészettel kapcsolatban A cserkészet pedagógiája A cserkészet pedagógiájának alapjai A mozgalom céljai Irányelvek Alapelvek Korosztályok A cserkészmozgalom módszerei Fogadalom és törvények...28 Az eszményi cserkész Élménypedagógia, cselekedve tanulás, természetközeliség Őrsi rendszer...37 Az őrsvezető személyisége, példaadás...39 Őrsvezető képzés A magyar kultúra ápolása, hagyományőrzés...43 Szakágak: regös cserkészet A cserkészmunka összefogója: a próbarendszer...45 Különpróbák Kiscserkész-vezetés A módszerekkel kapcsolatos kérdőív

4 5. Az általános iskolai oktatásban megtalálható hasonló módszerek Iskolán belüli nevelési-oktatási módszerek, azok lehetséges kiegészítése Iskolán kívüli nevelési-oktatási módszerek, azok lehetséges kiegészítése Fegyelmezés Befejezés, összegzés Mellékletek Kérdőív Ábrajegyzék Irodalomjegyzék

5 1. Bevezetés Szakdolgozatom és egyben kutatásom témájának a cserkészmozgalom pedagógiáját választottam. Úgy gondolom, hogy ez az ifjúságnevelő közösség fontos ismeretanyagot halmozott fel több mint 90 éves magyarországi működése során a gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatban. Szeretném áttekinteni, hogyan dolgoznak a vezetők ebben a mozgalomban, és miért olyan eredményesek, hogy mára elmondhatjuk: a világ több mint 200 országában kb. 38 millió cserkész munkálkodik. Közös céljuk, hogy a világot élhetőbbé tegyék mind a társadalom, mind a környezet szempontjából. Lassan 11 éve cserkészkedem Gödöllőn, és ez idő alatt rájöttem, hogy a cserkészet nem csak az egyén életében bír jelentős szereppel, hanem a társadalom szempontjából is fontos. Ez Magyarország történelme során beigazolódott. Manapság talán már kevésbé elismert ez a nagyobb körre kiterjedt hatása, de ahogy az elmúlt éveket nézem a társadalmi értékek alakulása szempontjából, talán újra nagyobb feladatkört kell felvállalnia a mozgalomnak. A cserkészetnek olyan sokszorosan bevált oktatási-nevelési módszerei vannak, amelyek teljes mértékben megállják a helyüket a mai világban. Igazodnak a társadalmi és egyéni elvárásokhoz, és ezáltal egy dinamikusan változni tudó, de egyetemes értékekre nevelő közösség. Véleményem szerint e módszerek jelentős része felhasználható lehet az iskolákban is. E dolgozatommal szeretném leendő kollégáimat és a szülőket is bevezetni ebbe a világba, mert többségüknek nem volt rá lehetőségük, hogy a cserkészetben részt vegyenek. Rengeteg példája van a családon vagy iskolán kívüli eredményes oktatásnak, nevelésnek. Sok, a cserkészet gyakorlatához hasonló jó módszert láttam már pedagógusoktól a gyerekek nevelésére (játékos gyakorlás, erdei iskola, különböző táborok stb.), de még ma is vannak olyan nevelők, akik ezeket a lehetőségeket nem alkalmazzák, esetleg nem ismerik. Magyarországon sokan azt gondolják, hogy a cserkészet olyan, mint az úttörő mozgalom volt. Igaz, hogy ez utóbbiban nagyon sok olyan elemet használtak 5

6 fel, amelyek már a cserkészetben is elterjedtek voltak. A kettő közti különbség az ideológiai töltetben mutatkozik meg: a cserkészet vallásos és politikamentes, míg az úttörő mozgalom célja a szocialista embertípus kialakítása volt. Magyarországon 1948-ban az akkor több mint fős szervezetet a kommunista párt az úttörő mozgalomba olvasztotta. 1 Azért is írom e munkát, hogy a cserkészetről egy összefogó képet adhassak, és egy-egy tévhitet eloszlathassak, hiszen sokszor kérdezték már tőlem: Mi ez pontosan, mit csinálnak a cserkészek? Olyanok, mint az úttörők? ilyen érdeklődőknek is ajánlom munkámat. Dolgozatomat a cserkészmozgalom meghatározása után alapításának körülményeivel, történelmének áttekintésével folytatom. Ezek után a cserkészpedagógia kialakulására és a módszereinek részletes jellemzésére térek ki. Kifejtem, milyen a cserkészeszmény, bemutatom a jó őrsvezetőt, aki segíti a gyerekek alakulását. Kutatásomat kérdőívvel egészítem ki, mellyel a cserkészetben szeretett elemeket, a vezetőképzés hasznosságát és a vezetők által leggyakrabban használt módszereket térképezem fel. Kutatásom egyik célja, hogy megvizsgáljam, miért olyan sikeres még mindig a cserkészet. Mely módszerei a leginkább ösztönző jellegűek? Azt gondolom, a sokszínű programnak köszönhető, hogy a cserkészet annyira kedvelt. Mivel a nevelői munkám nagy részét az iskolában fogom végezni, ezért összegyűjtöm az oktatásban használt, a cserkészmozgalom módszereihez hasonlóakat, és felmérem, melyeket lehetne még az oktatásba beemelni. Úgy gondolom, az alsós iskolai nevelés sok esetben cselekvésközpontúvá alakítható, mert ez jó lehetőség lehet a játékközpontú gyerekkorból a szabályozott tanulóévekbe való átvezetéshez. Feltevésem, hogy a fegyelmezés más módszerekkel is megoldható, mint a megszokott tanári gyakorlat. 1 P. Miklós Tamás,

7 2. A cserkészmozgalom alapjai, története 2.1. Mi a cserkészet? Több helyen találkozhatunk ezzel a mondattal egy-egy szülőknek, gyerekeknek szóló tájékoztató lapon, vagy cserkészcsapatok honlapján, ezért választottam fejezetem címeként is ezt a kérdést. Több megfogalmazása, definíciója is van annak, hogy mi a cserkészet, mik a céljai. Ennek oka, hogy nem könnyű ezt a komplex mozgalmat, közösséget egy-két mondattal bemutatni. Éppen ezért több forrásból fogok megfogalmazásokat idézni és értelmezni. A Magyar Cserkészszövetség hivatalos honlapján ez a meghatározás áll - mely egyébként a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályában szereplő meghatározás rövidebb formája, illetve a cserkészmozgalom világszervezetének magyarra fordított meghatározása: A cserkészet önkéntes, vallásos, pártpolitikától független ifjúsági mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől függetlenül. 2 A cserkészet önként vállalt életforma, de ez nem jelenti azt, hogy aki már cserkész, annak ne lennének feladatai, bizonyos kötelezettségei. Ezek azonban nem olyanok, mint az iskolai házi feladat elkészítése, hanem belülről fakadó, a fogadalmon alapuló kötelezettségeket jelent. Az úttörő mozgalomba való belépés egy időszakban gyakorlatilag kötelező volt a gyerekek számára. Ezzel ellentétben cserkésznek az tekinthető: aki szabad elhatározásból, a cserkészmozgalom alapítója, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell által megfogalmazott, istenhitre épített és valláserkölcsi alapokon álló ( ) cserkészeszmények és ( ) a cserkésztörvény szerint kíván további élete során élni, és aki cserkésztársai közösségében a jelölt idő elteltével, a megfelelő cserkésztudás elsajátítását követően, cserkészvezetői egyetértésével, a közösség előtt a cserkészfogadalom 2 Céljaink, módszereink márc

8 letételével ezen szándékát ünnepélyesen is kinyilvánította. 3 Az önkéntesség után a második szembeötlő jelzője a cserkészetnek az, hogy istenhitre épített, valláserkölcsi alapokon álló eszményei vannak. Az alapítótól, Baden-Powell-től egyszer megkérdezték, hogy honnan jött a cserkészetbe a vallás. Ő erre egyszerűen ennyit válaszolt: Sehonnan. Az már kezdettől benne volt, mint a cserkészet egyik alaptényezője. 4 A cserkészet a Föld csaknem valamennyi országában megtalálható kivéve Afganisztánt, Kubát, Laoszt, a Kínai- és a Koreai Népköztársaságot és Mianmart, ahol politikai okokból betiltották, valamint Andorrában, ahol nem működik cserkészszövetség 5 -, ezért igen sokféle vallású embert foglal magába. Az alapító szándéka azonban mindenhol mérvadó: a cserkész legyen elkötelezett Isten iránt, illetve az adott vallása iránt, teljesítse abból fakadó kötelezettségeit. A cserkészek önként vállalják a cserkésztörvények szerinti életet, melyre önként tesznek fogadalmat, tehát a cserkészet nem egyszerűen egy elfoglaltság vagy klub, hanem életmód. Akik így élnek, igyekeznek a világot és az ifjúságot jobbá tenni, és önmagukat tovább fejleszteni, ahogy Sík Sándor, a magyar cserkészet pedagógiájának kidolgozója mondta: a cserkészet célja, hogy a gyermekből emberibb ember, magyarabb magyar váljon Baden-Powell, az alapító fiatal kora Robert Stephenson Smyth Baden-Powell Londonban született február 22-én, családja nyolcadik gyermekeként. Édesapja Peter Baden-Powell, oxfordi egyetemi tanár és anglikán pap, elismert tudós, édesanyja Henrietta Grace Smyth volt. A család legendás felmenői közt találjuk Nelson admirálist és John Smitht, Anglia történelmének egyik híres tengerészkapitányát. Ilyen rokonsággal nem csoda, hogy Bi-Pi ahogy minden cserkész becézi őt vezetéknevének kezdőbetűi alapján fiatal korában sokat kalandozott, majd katona lett. 3 A Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya (2007) 4 Páva, o. 5 Cserkésztörténelem. [ márc. 16.] 8

9 A Baden-Powell család teljesen másként élt, mint az akkori képmutató polgárság. Habár kereszténynek mondták magukat az emberek, mégis a gazdaságban a gyerekmunka és a szegények kisemmizése uralkodott. A kor ellentmondása, hogy a polgárság és az arisztokrácia elnyomta a munkásokat és a parasztokat, mégis rendkívül sajnálták is őket. A Baden-Powell család feje mint tiszteletes sokáig harcolt ezen képmutató magatartás ellen, de hiába. Robert ugyan hamar három évesen elvesztette édesapját, de a család megélhetéséről édesanyja képes volt gondoskodni, így a fiú védett környezetben nőhetett fel. A család ősi walesi jelmondata volt: Nagy baj, ha hiányzik a bajtársiasság 6. Ez a lelkület valóban élt köztük, például Baden a mafeking-i háború idején áthelyeztette magát Afrikába, hogy Robert segítségére siethessen. A legidősebb fiú Warrington, mint tengernagy, szervezte meg a vízicserkészetet. Agnes, Bi-Pi húga pedig elvállalta a leánycserkészet megalapítását. A család szerető közege és az iskolai évek alapozták meg Bi-Pi-ben a fiatalok felé fordulás ötletét, mely nevelő célzatú volt már a kezdetektől fogva, bár nem az addig megszokott módszereket alkalmazta. A hagyományos angol iskolák mottója Szent Péter apostol levelének idézete volt: Az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek 7. Ezen cél eléréséhez az anglikán nevelésben gyakran a derest és a kalodát is felhasználták. Ennek oka, hogy az áteredő bűn tanát szélsőségesen úgy értelmezték, hogy minden gyermekben az ördög lakik, melyet ki kell belőlük űzni. A gyerekekben emiatt nőtt az elfojtott agresszió, és ezt gyakran verekedéssel vezették le. Ilyen élményekben lehetett része Robertnek is a Charterhauseban, ahova 1870-ben nyert ösztöndíjat. A fiú hamar hozzászokott a katonai iskolában őt fogadó szigorú környezethez. Sok barátot szerzett, mindenhol ott volt, nem félt a kellemetlen helyzetektől sem. Eszével az iskola hasznára vált, de nem volt szorgalmas, órán gyakran aludt. Jól rajzolt mindkét kezével, zenét tanult. Az iskola hatalmas parkjában fára mászott, vadászként, felderítőként játszott, figyelte az 6 Páva, o. 7 Páva, o. 9

10 állatokat. Egyeneslelkűsége miatt gyakran bízták meg alsóbb osztályok felügyeletével. 8 Nyaranta bátyjaival hosszú túrákat tett a vadonban és a tengeren. Robert először színész akart lenni, de erről lebeszélték, majd az oxfordi felvételijét elutasították. Ez volt élete első nagyobb kudarca, így bátyja tanácsára 1876-ban a Sandhurst-i tiszti főiskolára jelentkezett. A 700 jelentkezőből a második helyen végzett a felvételin, ezért azonnal alhadnagyi rangot kapott. Újdonsült huszárként Indiába küldték a 13. lovasezredhez. A seregnél hamar felfigyeltek rá, mert a korábban tanult rejtőzködő és túlélési ismereteit tovább kamatoztatta. Tapasztalata kiemelte társai közül, ezért a hírszerzők vezetésével bízták meg. Az addig megszokott parancsolgatás helyett partnerként kezelte beosztottjait, pedig csak az utasítások teljesítésére tanították meg őket. Bi-Pi megmutatta nekik, hogyan gondoskodjanak magukról, mire vigyázzanak. Azt akarta elérni, hogy önálló, felelősségteljes, megbízható és sokoldalú emberekké váljanak beosztottjai. Kis csapatokba szervezte őket és egyegy vezetővel az élükön kellett megoldaniuk a rájuk bízott feladatokat. Ez a módszer hatékonynak bizonyult, ezért később a cserkészetben is felhasználta. 9 Az 1880-as években váratlanul Afrikába vezényelték a búrok elleni háborúkba. Ezekben az években tökéletesítette rejtőzködő és felfedező módszereit, néha a zulu törzsek segítségével A cserkészmozgalom kezdetei, történelmének főbb állomásai Afrikában 1899-ben Mafeking város védelmével bízták meg. A búrok ostroma 217 napig tartott, de Bi-Pi szervezőképességének és kitartásának köszönhetően a város megmenekült. Az ostrom alatt nehéz volt az élelmiszer beszerzése, az ellenség megfigyelése és a lőszerellátmány biztosítása. Ekkor jött az ötlet: fiatal fiúkat képez ki ezekre a feladatokra. Felfedezte, hogy ha a fiatalok képzése illik természetükhöz, akkor igen gyorsan tanulnak, továbbá, ha értelmes 8 Páva, o. 9 Be prepared, [ április 10.] 10

11 megbízást kapnak, lényegesen nagyobb feladatokat képesek elvégezni, mint azt az ember gondolná. 10 Ezek a tapasztalatok ihlették első pedagógiai jellegű könyvét, az Aids to scouting-ot (Eszköz a cserkészéshez). Műve az anyaországban azonnal nagy sikert aratott a fiatalok és a pedagógusok körében. Fő témája az volt, hogyan kell a való életre és az önállóságra nevelni, és az életben lehetőleg mindent derűvel fogadni ban nemzeti hősként tért vissza Angliába, és többet nem fogott fegyvert, mert társai kegyetlensége kiábrándították a harcokból. Tapasztalatain alapuló élménybeszámolókkal járta az országot. Egy ilyen alkalommal Sir William Smith felkérte, hogy dolgozzon ki egy programot, mely a fiúk jó állampolgárrá nevelését szolgálja. Bi-Pi hitoktatók és pedagógusok tanácsát kikérve fektette le a cserkészmozgalom alapjait. Módszereit 1907-ben, Brownsea szigetén rendezett első táborában (1. ábra) próbálta ki 24 fiúval, akik közt elit középiskolai tanulók, de utcagyerekek is voltak. A tábor sikerrel zárult, mely meggyőzte Bi-Pi-t: jó úton jár. 1. ábra Bi-Pi Brownsea szigetén az első cserkésztáborban, Angliában nem sokat változott Bi-Pi gyerekkora óta a nevelés. Az oktatásban a magolás játszotta a főszerepet, az ismeretek elsajátítása nem tevékenységen alapult. A szigorú erkölcsű Viktória királynő 1900-ban bekövetkezett halála pedig a 10 Páva 1995, 10. o. 11

12 hit és a normarendszer hanyatlását eredményezte. Ilyen viszonyok közt nagy szükség volt egy új, komplex ifjúságnevelő szervezetre. Baden-Powell január 24-én a Fiatalok Keresztény Egyesülése székházában hirdette ki a cserkészet megalakulását. Sikeres könyvét átírta a fiúk számára, és folytatásokban kiadták Scouting for boys (Cserkészet fiúknak) címmel. A mű egy év alatt hat kiadást élt meg, és a világon a negyedik legnagyobb példányszámban eladott könyv lett. Hatására világszerte sorra alakultak a cserkészőrsök és csapatok szeptember 4-én rendezték az első cserkésztalálkozót a londoni Kristálypalotában, amin a fiún kívül részt vettek az első lánycserkészek. Bi-Pi 1910-ben nyugdíjba vonult, hogy ezek után már csak a cserkészet szervezésével és vezetésével foglalkozhasson. Ugyanebben az évben alakult a lánycserkész mozgalom, Bi-Pi húga, Agnes vezetésével. Ezt a feladatot 1912-ben Bi-Pi felesége, Olave vett át. Ő írta meg a Lánycserkészet című könyvet 1918-ban. Jelenleg a WOSM (World Organisation of the Scout Movement) és a WAGGGS (World Association of Girl Guides and Girl Scouts) 11 a két legnagyobb cserkészszövetség a világon. Az előbbi koedukált, ennek tagja a Magyar Cserkészszövetség, az utóbbi csak leánycserkészeket tömörítő szervezet. Már Bi-Pi életében hatalmas tömegekhez jutott el a cserkész-módszer híre, és rengeteg országban alakultak csapatok, szövetségek ban 34 nemzetből érkezett 8000 cserkész részvételével megtartották az első jamboree-t (általában négyévenként megrendezésre kerülő cserkész világtalálkozó) Londonban ben az első nemzetközi kongresszus került megrendezésre, melyen természetesen az alapító is részt vett. Ezen a találkozón már a magyar, az osztrák és a német cserkészek is képviseltethették magukat. Ekkorra már egymilliónál több fiúcserkész volt a világon re a lánycserkészek is elérték ezt a létszámot. Bi-Pi az első világháború és a különböző politikai események viharaiban többször igyekezett biztatni cserkészeit. Egyik ilyen témájú festményéhez (2. ábra) 11 WOSM = A cserkészmozgalom világszervezete (saját fordítás) WAGGGS = A lánycserkészek és lányvezetők világegyesülete (saját fordítás) 12

13 ezt a kommentárt fűzte Légy készen hittel felkelni a jogért és az igazságért, még akkor is, ha a szél fúj. 12 A háborúk alatt rengeteg cserkész végzett betegszállítást és egyéb segítségnyújtást. A vezetők közül sokan harcoltak is, ezért a háborúk után nagy volt a vezetőhiány. A képen érdekes, hogy a magyar zászló van a legközelebb a cserkészliliomos zászlóhoz. Ennek oka az lehet, hogy Bi-Pi látva a magyar cserkészetet azt mondta: a magyar cserkészek állnak legközelebb ahhoz az elképzeléshez, amit ő megálmodott. 2. ábra: A világ cserkészei - testvérek együtt. Bi-Pi akvarellje, A cserkészet hasznosságát sok helyen felismerték, például Hitler a saját céljaira létrehozta a Hitlerjugend mozgalmat. Hitler politikai eszméje azonban teljesen ellenkezett a cserkészet eredeti hivatásával. A cserkészeszmény ezekben a nehéz időkben is változatlanul fennmaradt, ezért az eredeti alapokon nyugvó mozgalom mára teljesen külön tudott válni minden politikai irányultságtól. 12 Bi-Pi kommentárja képéhez (saját fordítás) 13

14 2007-ben került sor az eddig utolsó, XXI. jamboree-ra Angliában. Ebben az évben volt a cserkészet 100 éves. Világszerte számtalan eseménnyel ünnepelték az évfordulót. A következő jamboree 2011 nyarán lesz Svédországban. 13 Cserkészet fiúknak Bi-Pi a Scouting for boys című könyvében ismerteti a cserkészet legfontosabb fogalmait. Leírja, milyen a cserkész, és akire valamely tulajdonság a leírtakból nem igaz, az egyszerűen nem cserkész. Érthetően megfogalmazza, hogy milyen tudás és az milyen célból szükséges ehhez. A könyv segítséget nyújt ahhoz, hogy ezeket hogyan lehet elérni. Szerkezete olyan, hogy az alapoktól magyarázza el, hogyan nevelheti magát az ifjú a természetben való életre, a sikeres nyomkövetésre és következtetésre, a jellemes életre, mások szolgálatára. A különböző fejezeteket Tábortüzeknek nevezi, melyek eleve utalnak a cserkészek egyik rituáléjára: a nyugodt, esti tábortűzre, ahol történeteket mesélnek egymásnak, énekelnek, játszanak. Minden fejezet elején néhány címszóban megadta az író, hogy az miről fog szólni, így a művet egyfajta kézikönyvként lehet használni amire egyébként törekedett is Bi-Pi, hogy aki kézbe veszi, ott nyithassa ki, amire épp szüksége van az önnevelés valamelyik szakaszában. Ez volt az egyik legnagyszerűbb a pedagógiájában: nem tanárok által kellett a fiúknak elsajátítania az ismereteket. Ez is az egyik oka annak, hogy rövid idő alatt alulról jövő kezdeményezés hatására rengetegen kezdtek cserkészkedni, illetve sok pedagógus is szívesen használta a könyvet, a természettel kapcsolatos ismeretek tanításához. A könyv stílusa igen személyes már az első mondattól kezdve. Rengeteg rövid történet tarkítja, amelyeket az író élt át, és ezek egyfajta példát nyújtanak az olvasónak, hogy lássa, a leírt módszerek valóban működnek. A másik visszatérő motívum Kipling Kim nevű fiúalakja, aki megfigyelései által vált sikeres felderítővé. 13 [ ápr. 28.] 14

15 2.4. A magyar cserkészmozgalom történelme Magyarországon a 20. század elején sok probléma mutatkozott a fiatalok között. A diákok közt éles különbségek voltak, és a tanulásban nem voltak szorgalmasak, csupán a megjelenés és a rang motiválta őket. Az oktatás ebben az időben Angliához hasonlóan abból állt, hogy a sötét, állott levegőjű szobákban felnövő gyerekeket megpróbálták erőszakosan rengeteg ismerettel teletömni és néha kivitték őket sétálni. A fiatalok elzüllöttek, egyre többször menekültek az öngyilkosságba. Erre a problémára többen próbálták felhívni a társadalom figyelmét. Sportolni, szabad levegőre hívták a fiatalokat. Az egyház a körültekintőbb gyóntatással és hitoktatással, az iskolák pedig sportkörök, versenyek szervezésével, alkoholellenes klubokkal és a bordélyházak ellenőrzésével próbáltak tenni a gyerekekért. A középiskolások számára azonban nyilvánvalóvá vált: az elhanyagoltságot a meg nem kapott megbecsülés miatt érzik. Az egyetemi diákok sem tudtak igazi társasági életet élni, mert jó részük fillérekért dolgozott, hogy megélhessen. 14 Ezekkel az előzményekkel válik érthetőbbé, miért volt annyira kívánatos dolog a magyar fiatalok számára a cserkészet már a kezdetektől. Nem az unalmas Duna-parti séták, hanem az igazi természetjárás, felfedezés, alkotás öröme talált rá a városban élő gyerekekre. Végre kiélhették vágyaikat: romantikus, izgalmas regények hőseinek képzelhették magukat és a felnőttek számára addig fölöslegesnek hitt tevékenységeket végezhették. Magyarországon 1909-ben lehetett először magyarul a cserkészetről olvasni, mikor a nagybecskereki piarista gimnázium tanára, Králik László az iskolai értesítőben hosszú tanulmányt írt a cserkésző fiúk mozgalmáról és a Scouting for boys című könyvről őszén az első cserkészcsapatok a Budapesti Református Ifjúsági Egyesületben és a Budapesti II. Kerületi Katolikus Főgimnáziumban alakultak meg. A Regnum Marianum Közösség már 1902-óta tevékenykedett Magyarországon, és 14 Gergely, o. 15

16 hamar felismerte a cserkészetben rejlő értékeket, ezért megalapították a harmadik cserkészcsapatot. A Zászlónk című, fiataloknak szóló újság részletesen ismertette a cserkészmozgalmat, így az egész országban híre ment. A Regnum Marianum a 1940-es évekig együtt dolgozott Magyar Cserkészszövetséggel, amelynek alapító tagja volt 1912-ben. A magyar cserkészet alakulásakor átvette a liliom használatát, de szirmait a magyar Szent Korona fogja össze. (3. ábra) 3. ábra: A magyar cserkészliliom Az első világháborúban sok cserkészvezető elesett, de az őrsök nagy része tovább működött. A csapatok segítésére egy bizottság jött létre és 1918-ban újraalakult a Szövetség. Megindult a cserkészsajtó a Magyar Cserkész folyóirat keretei közt. A lánycserkészet 1922-ben alakult meg szervezetten és ekkor lett Teleki Pál a főcserkész. Egy év után lemondott erről a címről, de haláláig tiszteletbeli főcserkész maradt. A másik jelentős alakja ez időben a magyar cserkészetnek Sík Sándor paptanár, aki kidolgozta a cserkészet pedagógiáját ben, a koppenhágai jamboreen az eső és a szélvihar szétverte szinte minden nemzet sátorát, de a magyarok tábora állt, mint a kő. Így nyerte meg a magyar csapat a versenyek táborozásán az országok pontversenyét, a cserkészolimpián pedig harmadik lett. A magyar cserkészet ezzel hatalmas lendületet kapott és 1926-ban megrendezték az első nemzeti nagytábort. A magyar cserkésztörténelem legjelentősebb eseményének tekinthető az 1933-ban megrendezett negyedik jamboree, melyre Gödöllőn került sor cserkész részvételével. A rendezés példaértékű volt, tükrözte a magyar nemzet 16

17 hagyományait, amely a tábor jelvényén (4. ábra) is látható a Csodaszarvas alakjában. Bi-Pi a megnyitón rendkívül meghatódott és a magyar népviseletes fiatalokat nagy lelkesedéssel örökítette meg fényképezőgépével. Külön érdekesség, hogy 1939-ben az első lánycserkész találkozóra, a Pax Ting-re is Gödöllőn került sor. 4. ábra: Az 1933-as gödöllői jamboree felvarrója 1941-ben a cserkész előképzettség hasznossága miatt megalakították a levente mozgalmat, mely a cserkész eszmék felhasználásával és militarizálásával jött létre Ez kötelező volt, célja, hogy a katonaságot kiszolgálják egy ifjúsági mozgalommal, és képzett fiúk kerüljenek sorozásra. Ezzel a mozgalommal sosem egyesült a cserkészet ban elindult az úttörő mozgalom, mellyel párhuzamosan tovább működött a cserkészet is ban, az egyházi iskolák államosításával egy időben betiltották a cserkészetet is, illetve beolvasztották az úttörő mozgalomba. Sok városban illegálisan tovább működött a cserkészet, vagy a névlegesen úttörőcsapat cserkészmunkát folytatott. A fokozott elővigyázatosság ellenére (mindig más helyszínen való találkozás, jelszók, más elnevezések használata stb.) több vezetőt és kiskorú cserkészt is elfogtak, kihallgattak, egyeseket börtönbe zártak ben a magyar cserkészet újjáalakult. A negyven éves kihagyás után az idősebbek és a fiatalok vitája sokáig elhúzódott a hagyományok és a megváltozott társadalom illetve elvárások miatt. Több cserkészszövetség is alakult, de végül 17

18 sikerült minden cserkészt a Magyar Cserkészszövetség szárnyai alá gyűjteni. Manapság a megváltozott világ miatt folyamatos munka folyik a nevelési elvek és az új célok keresésével. Úgy látszik, a magyar cserkészet végre egységessé vált nem csak a szövetség, hanem a célok, módszerek szempontjából, a megújuló munkát nagy összefogással végzi sok vezető. Ma Magyarországon kb cserkész van, ebből aktív kb. 7000, külföldön pedig kb magyar cserkész tevékenykedik Személyes élményeim a cserkészettel kapcsolatban A cserkészmozgalommal 1999-ben, hatodik osztályos koromban találkoztam először. Gödöllőn, a Premontrei Gimnáziumban meséltek nekünk életükről, csapatukról. Azonnal érdekesnek tűntek, tetszett az egyenruhájuk. A toborzó kirándulásra elment a nővérem. Bár ekkor már tizennyolc éves volt, mégis nagyon megfogta a vidám közösség és a sok játék, értékes együttlét. Az ő élménybeszámolója alapján én is kedvet kaptam, elkezdtem a heti őrsgyűlésekre járni. Hatan voltunk az akkor kb. 20 éves őrsvezetőmmel együtt, akinek első mondatai közt volt: ne köszönjünk csókolommal, hisz minden cserkész egymás testvére. A heti őrsi találkozókra nem az iskolában, hanem az egyházközség hittantermében vagy a kertben került sor. Mindig nagyon vártuk ezeket az alkalmakat, jókedv jellemezte a gyűléseket. Hamar körvonalazódott számunkra: itt jól fogjuk érezni magunkat. Sokat tanultunk, énekeltünk, játszottunk nyarán tettünk cserkészfogadalmat. Lassan felnőttünk, ráéreztünk a cserkészet ízére ban vezetőképzőbe mentem, hogy én is szárnyaim alá vehessek néhány gyermeket. A képzés néhány tavaszi hétvégéből és egy nyári táborból állt. A sok előadás mellett rengeteg szellemi és fizikai feladatot kaptunk. Elméleti és gyakorlati őrsvezetői tudásunkról ősszel adtunk számot egy egész napos próbán. Rendkívül sokat tanultam ezeken az alkalmakon a cserkésztestvéreimtől, 15 Éves beszámoló [ és [ ápr. 22.] 18

19 mert a mozgalom sokszínűsége addig csapatomban még nem mutatkozott meg. Sok módszerrel és élménnyel a vezetőképzés folyamán találkoztam először. A képzés után, 2003 őszén kaptam egy harmadikosokból álló négytagú őrsöt. Idő közben nyolc-kilenc főre is gyarapodott a taglétszám, de végül sajnos szinte csak azok maradtak, akikből szintén vezető lett. (A mai cserkészcsapatok egyik hiányossága, hogy nehezen tudják a csapatban tartani a kamaszokat, csak azzal, ha őrsöt kapnak. 16 ) Az őrsvezetés során fogalmazódott meg bennem a vágy tizenhét éves koromban, hogy óvodapedagógus vagy tanító szeretnék lenni. Végül a tanítói hivatás mellett döntöttem több ok miatt is, és azóta bebizonyosodott, hogy ez a pálya inkább nekem való. 16 Babos, , o. 19

20 3. A cserkészet pedagógiája 3.1. A cserkészet pedagógiájának alapjai A cserkészet életrendezés, stílus, életforma. Egészre irányul, nem részletre. Nem mi, hanem hogyan Elveit, ideáljait, gyakorlati programját mind másoktól vette: evangéliumból, nemzeti múltból, gyakorlati emberektől; a speciálisan cserkészi abban van, ahogyan összeköti és megvalósítja őket A cserkészet, valamennyi mellékágával együtt, lényege szerint pedagógiai mozgalom, amely elő akar készíteni a jó polgárságra. (Sík Sándor: Fiatal Magyarság o. és o.) Mikor a cserkészet pedagógiáját említem, ez alatt a magyar cserkészet nevelési gyakorlatát értem. Teszem ezt amiatt, mert egyrészt ezt ismerem és tudom bemutatni a rendelkezésemre álló források alapján, másrészt azért, mert ahogy sokan említették, és maga az alapító, Bi-Pi is elismerte: a magyar cserkészet követi legpontosabban eredeti elképzeléseit. Bi-Pi nézetei nem alkottak tudományos szempontból egységes pedagógiai rendszert. A kezdetekkor inkább élettapasztalatait mesélte el a fiúknak. Ezt tette az esti tábortüzek vagy a napközbeni építkezések, programok alatt. Híressé vált megfogalmazása: Én ezt így csináltam, nekem ez így sikerült, próbáljátok ki! 17 Életszemlélete sok helyről táplálkozott: szerető családjával töltött gyerekkora, iskolai évei és indiai-, afrikai katonasága mindig visszaköszöntek történeteiben. Nagyszerűsége abban rejlett, hogy habár a valláserkölcsi nevelésre nagy hangsúlyt fektetett, sosem tett, sőt ellenzett minden hátrányos megkülönböztetést a felekezetek közt. A korra jellemző reformpedagógiai irányzatokhoz hasonlóan gyermekközpontúság és az életkori sajátosságok figyelembevétele jellemezte pedagógiáját. Így tudta a gyermekeket önállóságra, gyakorlatiasságra szoktatni a táborokban, összhangot teremtve - az őrsi rendszerek segítségével - a közösségi és az egyéni nevelés közt. Az egyéni nevelés lehetőséget adott a differenciálásra, míg a közösségben végzett tevékenységek a szocializációra. Az életét is átható derű 17 Gergely, o. 20

21 jellemezte nevelési stílusát: a pedagógiai optimizmus és a nyitottság voltak módszerei legfőbb támogatói. Zseniális volt az elképzelés, mert bár leszögezte, milyen kell, hogy legyen a cserkész, mégis lehetősége volt minden nemzetnek, hogy az adott igényekhez igazítsa a cserkészet módszereit, ezáltal megteremtve a nemzeti ifjúságnevelést. De ahogy láthatóvá vált a magyar cserkészmozgalom történetéből, mégsem mondhatjuk, hogy ez a szabadság végtelen. Van, ami már álcserkészetet eredményezett. A legfontosabb alap a különbségtételre a társadalomfilozófia. Bi-Pi kezdettől elutasította a marxizmust, amit az 1940-es években néhányan be akartak vezetni a cserkészetbe. Bi-Pi több hasonlattal jellemezte a cserkészetet: gyógyító pirula, izgalmas kaland, serdülő életforma, illetve a boldogság elérésének biztos földi útja. Utóbbi megfogalmazását az idős korában írt Rovering to success (A boldogulás ösvényein) című könyvében fejtette ki, melyben részletesen bemutatta az életút nehéz küzdelmeit és ezen problémák megoldását segítő jellemnevelést A mozgalom céljai A cserkészet célja összességében a vezetők szempontjából a következő: A fiatalok támogatása abban, hogy kibontakoztathassák teljes fizikai, szociális, szellemi és lelki adottságaikat, hogy jellemes egyéniségként egyházuknak, a helyi közösségnek, a nemzetnek és az emberiségnek értékes, hasznos és felelősségteljes tagjai legyenek. 18 Az előbbi célkitűzésen alapszik Solymosi Balázs komplexebb megfogalmazása, melyet a 2008-ban lezajlott cserkészkonferencián is ismertetett. Ő így fogalmaz: A magyarországi cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. Ennek eléréséért ifjúságnevelést végez önkéntesei által, illetve életmodellt nyújt. Mindezt saját nem- 18 Sík és Surján, o. 21

22 formális nevelési módszerével végzi. A cserkészet ezt Magyarország településein a helyi közösségekkel együttműködve 7 éves kortól mindenkinek nyújtja, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal. A fenti meghatározásból minden tényező olyan lényeges, hogy ha bármelyik hiányzik, az már nem-cserkészetet eredményez. A cserkészet valóban nem csak egy időtöltés. A legtöbb fogadalmat tett cserkész - ha teheti visszajár csapatába, felnőttként is segíti a fiatalabb vezetők munkáját, ezáltal segíti az újabb generáció nevelését Irányelvek Mikor meghatározzuk a mozgalom céljait, néhány irányelvet nem szabad szem elől tévesztenünk. Több értéket tart fontosnak a cserkészet, melyek segítenek, hogy ne tévelyedjenek el a vezetők, hanem mindvégig a Bi-Pi által kijelölt úton maradjanak. Ezeket az irányelveket Surján László fogalmazta meg 1994-ben, mikor az újraindulás utáni cserkészet pedagógiáját szavakba öntötte néhány társával. 1. A magyar cserkészet valláserkölcsi értékekre épít és hagyományai vannak. 2. Követnie kell a Cserkész Világszervezet alapelveit. 3. A gyermekek életkori sajátosságait, vágyait szem előtt kell tartani; ha lehet és célravezető, azokat kielégíteni. 4. A mai társadalom hatásaira, jogos igényeire figyelve kell változni. 19 Ezeket az irányelveket a vezetőknek és a mindenkori szövetség irányítóinak kell szem előtt tartani. Más országokban vannak cserkészet-szerű mozgalmak, melyekben nem szerepel alapelvként a hit. Ezeket a magyar cserkészek nem hívják cserkészetnek, mert sok külföldi ellenpéldával szemben a magyar cserkészetben ez az egyik legfontosabb dolog. A WOSM, azaz a cserkészek világszervezetének alapelveit azért kell követni, hogy egységes maradjon a cserkészet, mert úgy nagyobb hatással lehet a 19 Sík és Surján, o. 22

23 társadalomra. Ha közösen munkálkodnak a cserkészek, akkor remélhetőleg kevésbé is fejlődnek rossz irányba Már Bi-Pi is fontosnak tartotta, hogy a vezetők a gyerekekre szabják a nevelést. E nélkül hatástalan lenne a cserkészet és nem hívhatnánk ifjúsági mozgalomnak. A cserkészet lényege, hogy minél közelebb hozza a fiatalokhoz az erkölcsös, életrevaló felnőtté válás célját. Ezt csak úgy lehet, ha fokozatosan fejlesztik a gyermeket úgy, hogy az érdeklődése fennmaradjon. Ezért kell a sok játék és az érdekes programok. A kialakítandó polgár mindig egy adott korban, országban, társadalmi rétegben helyezkedik el. A gyerekeket ezekbe kell belenevelni, hiszen úgy lesz hasznos felnőtt, ha a környezetébe be tud illeszkedni, és eredményeket ér el, ezáltal fel tud emelkedni. Célja az, hogy személyiséget fejlesszen, ami minden társadalomban szükséges Alapelvek alapelveit. A cserkész életének háromirányú kötelességei jelentik a cserkészet 1. Kötelességek Isten felé: Ez jelenti a saját hit szerinti vallásgyakorlást, legyen az keresztény, muzulmán, zsidó, buddhista vagy bármi egyéb. Magyarországon elvárt a hit gyakorlása, de vannak országok, ahol ezt a kötelezettséget máshogy értelmezik. Valahol elég, ha a cserkész értékrendje nem ellenkezik a csapatban képviselt értékrenddel, és elfogadja a többség értékeit. Van, ahol ateista nem tehet fogadalmat, de van, ahol elvárt, hogy a vezető nevelje a gyerekeket az adott vallásgyakorlatra. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért írta az első meghatározás, hogy mindenki számára nyitott vallási meggyőződésétől függetlenül? Teljesen hitetlen emberek is lehetnek cserkészek? Ez a kérdés a magyar cserkészet újraindulását 23

24 követően nagy vitát kavart, mely vége egy megállapodással zárult: Magyarországon ateista nem lehet vezető. Ha nem vallásos gyermek szeretne cserkészkedni, akkor senki küldi el. A csapatban látják, hogy a többiek imádkoznak, templomba járnak és általában - egy idő után - ők is elkezdik a csapattal együtt vallásukat gyakorolni. Mikor nagyobbak lesznek, el tudják dönteni, akarnak-e így élni. Azok a gyermekek, akik nem kapnak a családjuktól semmilyen támogatást ehhez, általában elmaradnak. A többség azonban a közösség hatására úgymond megtér, még ha nem is a szó legszorosabb értelmében. 2. Kötelesség mások iránt: Bi-Pi már a legelső könyvében is felhívta a fiúk figyelmét arra, hogy amikor tehetik, segíteniük kell bárkinek, bármilyen helyzetben, és úgy, hogy nem várják a viszonzást. Erre akarta ránevelni azokat a fiúkat is, akikkel először foglalkozott, ezért kitalálta a napi jótett fogalmát. Az ő ötlete alapján él az a hagyomány, hogy a nyakkendőre kötött csomó emlékezteti a cserkészt: ma még végre kell hajtania a napi jótettét. Ha megtette, a csomót kioldozhatja. Ezek a jótettek nevelik rá a cserkészt arra, hogy nyitott szemmel járjon a világban és vegye észre, ha segíteni tud. Persze ha lehet, ne naponta csak egyszer tegyen jót másokkal, de a nevelést így kezdte el Bi-Pi. A mások iránti kötelességteljesítés igaz a Hazára is. A Cserkészet fiúknak alcíme (Kézikönyv a jó állampolgár neveléséhez az erdőjárás révén) is mutatja, Bi- Pi egyik fő célja a hazához hű emberekké nevelni a fiúkat. Ez azt jelenti, hogy a cserkészek szeretik és ismerik hazájukat, annak történelmét, hagyományait, és azokat tovább is adják. Méltó módon képviselik országukat versenyeken, nemzetközi táborokon, utazásaik alkalmával, mindig az anyaország javát szolgálják. Mivel Bi-Pi katona volt, ő akár a háborúban való részvételt is elvárhatta volna a fiúktól, de ezt nem tette, mert afrikai szolgálata során ráébredt: a háborút már csak a kegyetlen öldöklés uralja, és ő már soha nem szeretne fegyvert fogni. 24

25 Ma ezekhez a kötelességekhez tartozik a társadalmi igazságtalanságok elleni felszólalás és a szavazáson való részvétel is. Ez nem jelenti azt, hogy a cserkészek mind politizálnak. A cserkészet politikamentes, így ha valaki politikusnak áll, azt nem cserkészként, hanem magánemberként teszi. Pártpolitikai rendezvényen szigorúan tilos cserkészegyenruhában megjelenni, illetve fordítva: pártszimbólumok nem jelenhetnek meg egy cserkészprogramon sem. Természetesen beszélgetnek, együttgondolkodnak az idősebb cserkészek a politikáról, de nem mondja meg egy vezető sem, kire kell szavaznia vezetettjének. A napokban történt lengyelországi repülőgép-szerencsétlenségen elhunyt elnök és felesége temetésén sem politikai irányultságból segédkezett 5000 lengyel cserkész, hanem önként vállalták a segédkezést. Orvosi segítségközvetítést és a rendről való gondoskodást végezték az elnöki palotán kívül és belül is. A cserkészek önként jöttek, így mutatták meg, hogy hűek fogadalmukhoz és összetartoznak Kötelesség önmagukkal szemben: Szakdolgozatomhoz kapcsolódó olvasmányaim során találkoztam több helyen azzal, hogy harmadik kötelességként az önmagunk iránti kötelességteljesítést említik. Előtte az Isten, a Haza és az embertársak irányhármas volt jellemző. Az önmagunk iránti kötelességteljesítés alapja azonban a Bibliában található. Ha Sík Sándor gondolatait felelevenítjük, a krisztusibb ember eszményképét, akkor az Evangélium szavaiból Krisztus utasítása is megelevenedik: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! (Mt. 22,39) Ehhez a helyes önszeretethez tartozik hozzá az, hogy a cserkész neveli magát a jelleme, teste, lelke és tudása szempontjából. A jellemnevelés nagyobb részét először nevelői végzik, de a megtanult módszerek alapján a lelki érettség előrehaladtával ezt maga teszi. A testi neveléshez tartozik, hogy helyesen táplálkozik, rendszeres tornával vagy sportolással izomzatát, így immunrendszerét is erősíti. Lelki nevelését a hit szempontjából a legfontosabb megemlíteni. Hittani 20 [ ápr.22] 25

26 ismereteit és a templomba járást lelki gyakorlatokon való részvétel egészíti ki. Tudását érdeklődési körének és az elvárt alapműveltségnek megfelelően fejleszti, rendszeresen olvas újságot és szépirodalmat Korosztályok A cserkészetben korán kialakult a maihoz hasonló korosztályi bontás, kisebb gyermekek is akartak csatlakozni a mozgalomhoz, illetve nem akarták a cserkészést abbahagyni, miután kiöregedtek Az idősebbeknek a rover cserkészet nyújtotta a továbbfejlődés lehetőségét, a kicsiknek megalakult a kiscserkészet. Ez az elkülönítés természetesen nem állandó, hiszen a különböző korosztályok cserkészei találkoznak a csapatprogramokon. Az azonos korosztályba tartozó őrsök csapaton belül egy rajba tömörülnek, így ők még gyakrabban találkoznak a rajszintű programokon. A Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya szerint a következő korosztályok léteznek: éves kor: kiscserkészek éves kor: cserkészek - 16-huszonéves kor: rover cserkészek - huszonévesek: felnőtt cserkészek 21 A Magyar Cserkészleány Szövetségben és a külföldi magyar csapatokban már 5 éves kortól foglalkoznak a gyerekekkel, őket óvodás cserkészeknek hívják. 21 [ ápr. 22] 26

27 4. A cserkészmozgalom módszerei A cserkészmódszerek megnevezése, kategorizálása kisebb, de nem lényeges részletekben eltér a különböző munkákban. Például Surján László Sík Sándor pedagógiája nyomán írt könyvében a magyar hagyományok ápolását nem sorolja a módszerek közé, Solymosi Balázs, a Magyar Cserkészszövetség országos vezetőtisztje azonban a negyedik értéknek (ő így nevezi) a magyar kultúra ápolása különös tekintettel népi hagyományainkra fogalmat tekinti. A cserkészet dinamikus, a kor elvárásainak megfelelően változni tudó mozgalom, hiszen a cél-, eszköz- és metodikai rendszerét mindig visszacsatolás útján (pl.: országos vezetői konferenciák, tábori- és egyéb programok tapasztalatainak felhasználása stb.) megújítja, formálja. A legutóbbi ilyen cserkészpedagógiai együttgondolkodás egy jelenleg is folyó munka. A korosztályi bontást és a nevelési módszereket vizsgálva jött létre egy munkacsoport Egységes Ifjúságnevelési Koncepció (EINK) néven, amely igyekszik a cserkészetet korszerűsíteni, a gyerekek igényeit, sajátosságait figyelembe véve egy olyan egységes rendszert létrehozni, mely hatásosabb az eddiginél. Ezt a módszertani változtatást az országos vezetőtiszt indítványozta, mert néhány éve már érezhető volt, hogy a cserkészet működése nem mindig felel meg a kor igényeinek, ezért némely részletek változtatásra szorulnak. A cserkészet, az állami oktatási rendszer és a fejlődéslélektan összefüggéseit egybevetve kiderült, hogy az Alapszabályban lefektetett korosztályi bontás eltér mind a gyakorlattól, mind a nevelési szempontból leghatásosabbnak vélt felosztástól. A munkacsoport egyik kiindulási alapja a Cserkész Világszervezet által 2005-ben kiadott könyv, amelynek címe: RAP 22 a nevelési program új megközelítése. Ez a könyv kifejezetten olyan cserkészvezetőknek szól, akik szeretnék korszerűsíteni nemzetük mozgalmának nevelési módszereit. A könyv ahhoz ad irányelveket és javaslatokat, hogy ezt hogyan tegyék. 22 RAP = Renewed Approach to Programme, a mű eredeti angol címe 27

28 Solymosi Balázs a munka elindítója szerint a cserkészet értékei a következők: - kisközösségi (őrsi) rendszer (a megtartó közösség; közösségi élet megélése és ránevelés); - a fogadalom és a törvények (tudatos életvitelre nevelés); a cselekvés általi tanulás (önállóság); - a folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben; - a magyar kultúra ápolása különös tekintettel népi hagyományainkra 23 Ezek a módszerek a gyakorlatban természetesen lebontva, kisebb tevékenységekben jelennek meg, de együtt ebbe a négy kategóriába tartoznak. Egyegy program vagy esemény során nem csak egy módszert használnak a cserkészek. Például bármely programon elvárt a cserkésztörvények szerinti magatartás, hiszen fogadalmat tesznek rá a cserkészek. Egy őrsi foglalkozásban a kisközösségi rendszer, az élménypedagógia módszere és a magyar kultúra ápolása is megtalálható, ha például népdalt tanulnak a gyerekek Fogadalom és törvények A cserkész attól cserkész, hogy a törvények szerinti élet mellett elkötelezi magát és erre fogadalmat tesz. Ha ez nem így, van, akkor nem cserkész. A fogadalom nem szűnik meg vagy válik semmissé. Egész életre szól, ezért mondjuk, hogy a cserkészet egy életforma. Folyamatos törekvés, küzdelem a jóért. A cserkészjelölt egy év után teszi le az újoncpróbát, ami már a fogadalomtétel előkészítése és feltétele. Fogadalmat ünnepélyesen tesz a jelölt, társai előtt, vezetői beleegyezésével. A cserkésztörvények egyfajta szabályok az életre, ezek azonban nem kötelező érvényűek mindenkire, hanem csak arra, aki kinyilvánítja, hogy azok szerint akar élni. Így egy belülről fakadó késztetés miatt él 23 Solymosi, 2007 b [ ápr. 1.] 28

29 a cserkész ezeknek megfelelően. Ha nem önként tenne fogadalmat, akkor csak külső kényszernek kellene megfelelnie, ami kevésbé eredményes. A pszichológia is kimondja: a belső motiváció sokkal jobb hatással van a személyiségfejlődésre, mint a külső motiváció. Az előbbinél a személyiség mély rétegeibe, az értékrendet meghatározva épülnek be a törvények, míg a külső motiváció sokszor csak átgondolás nélküli szabálykövető életet eredményez. Az eredeti, Bi-Pi által megfogalmazott cserkésztörvények nagyon hasonlóak voltak a mostaniakhoz, de különbségek is vannak. Például azt, hogy a cserkész lojális, ma nem találjuk meg a magyar törvények között. A cserkészetben az elsődleges nevelő az őrsvezető és maga az őrs, az a kisközösség, ahol a cserkészek egymásnak barátai, társai a munkában. Ebben a közösségben nevelik rá a cserkészt arra, hogyan tartsa be a cserkésztörvényeket. A cserkésztörvények: 1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, Hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. Ezekhez a törvényekhez rengetegen írtak már magyarázatot. Arató László a Táborkereszt című lelkiségi folyóiratban megjelentetett cikksorozata a törvényeket bibliai idézetekkel társította, hogy a krisztusi embereszményt még jobban körülírja. Nekem ez a törvénymagyarázat tetszett leginkább, ezért idézek belőle. 29

30 Az igazmondás és az egyeneslelkűség törvényéhez Máté evangéliumából idéz: Legyen a ti beszédetek: igen, igen nem, nem. (Mt. 5,37). A törvény előírja, hogy a cserkész először is ne hazudjon, ne is füllentsen, illetve azt, hogy szemtől szemben álljon ki az igazság mellett minden esetben, még akkor is, ha esetleg az a saját kárát eredményezheti, büntetést vonhat maga után. A második törvény gyakorlatilag a cserkészet alapelveinek megfogalmazása, a kötelességek felsorolása. Arató ehhez a következő idézetet szánta: Ha valaki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét és kövessen engem. (Mt. 16,24) A harmadik törvény a segítségnyújtás törvénye. Amit a legkisebb testvéreim közül egynek cselekedtetek, nekem tettétek. (Mt, 25,20) Ezért biztat a cserkésztörvény, hogy bárkinek segíteni kell, mert mindenki Isten képmása. A negyedik törvény a testvériség törvénye. A magyar változat azt mondja, minden cserkészt testvérnek kell tekinteni, de eredetileg ez a törvény minden emberre vonatkozott. A harmadik törvényben azonban benne van, hogy bármely embernek segíteni kell, ennél még konkrétabb a negyedik, testvérekként kell egymást kezelni a cserkészközösségben, hiszen az eszmeiség azonos Ehhez a törvényhez kapcsoló idézet: Amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. (Jn. 13,34) Ez a szeretet áldozattal jár, de miért ne tartoznánk egymásnak áldozattal, ha Jézus egész életét adta értünk? Az ötödik cserkésztörvény az önuralom törvénye. A cserkész önnevelést folytat, melynek során igyekszik elsajátítani az önfegyelmet. Egyik megnyilvánulási formája az, hogy bármennyire is nem tetszik neki esetleg valamely társának a viselkedése, azt csakis finoman mondja meg neki, az egymás iránti felelősségvállalás és a megsértés elkerülése miatt. Ellenben ha saját hibáját észreveszi, akkor azt igyekszik minél hamarabb, gyökerestül kiirtani magából. Ehhez kapcsolódó bibliai idézet: Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát és kövessen engem. (Mt. 16,24) A hatodik cserkésztörvény az Isten-teremtette világ szeretetére szólít fel. A Föld kincseit a cserkész igyekszik megvédeni, hogy az utódai is ápolt, élhető környezetbe születhessenek. Ezért is táboroznak a természetben, de mindig úgy, 30

31 hogy azt eredeti állapotába visszaállítják a táborozás végén (esetleg még jobbra, ha szemetes vagy elhanyagolt volt a táborhely). A cserkész ismeri, csodálja a természet értékeit, ezért idézte Arató László: Nézzétek az ég madarait nézzétek a mező liliomait! (Mt. 6,26-28) A hetedik törvény az engedelmesség törvénye. Jézus, annak ellenére, hogy Isten fia volt, csupán egyszer nem engedelmeskedett a szüleinek, mikor a jeruzsálemi templomban maradt ahelyett, hogy hazament volna a családjával. Engedelmeskedett nekik növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és ember előtt! (Lk. 2,51-52) Az önként vállalt engedelmességnek a bizalom az alapja, és ezt a vezető azáltal alakítja ki a vezetettekben, hogy nem fitogtatja tudását, hanem szolgálja a cserkészeit. A nyolcadik törvény a másokat boldogító jóakaratot szorgalmazza. Örülni kell az ajándékul kapott életnek, a teremtett világ szépségeinek, a mindennapi életben nagyon fontos a humor is, de mindezt olyan meggondoltsággal kell tennie a cserkésznek, hogy azzal másokat ne bántson meg, és ne váljon felelőtlenné. Örüljetek és vigadjatok, mert nagy lesz jutalmatok a mennyben. (Mt. 5,12) A bölcs ember házát sziklára építette. (Mt. 7,24) A kilencedik törvény a takarékosság törvénye. Aki nem gyűjt velem, szétszór. (Lk. 11,23). Takarékoskodni nem csak a pénzzel kell, hanem a természet kincseivel és az idővel is. Nem kihasználni kell a Földet és csupán élvezni az életet, hanem kincseket gyűjteni, kamatoztatni talentumainkat ahhoz, hogy a mennybe juthassunk. A megtakarított pénzt a cserkész jó célra használja: adakozik a rászorulóknak vagy felhasználja cserkészeinek neveléséhez. Az utolsó törvény a testi és a lelki tisztaság törvénye. A táborban elvárt a mindennapi tisztálkodás a nehéz körülmények ellenére, mennyire inkább a mindennapi életben! Az egészség megőrzése csak testi tisztasággal lehetséges. Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent. (Mt. 5,8). A lelki tisztaság a bűn kerülését, katolikusoknál a gyónást is magába foglalja. A cserkész nem kíván másoknak rosszat és nem is haragtartó vagy bosszúálló. Ezek a törvények mutatnak irányt a mindennapok küzdelmeihez. 31

32 A cserkészfogadalom: "Én, fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, hazámnak, nemzetemnek és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom." A cserkészjel (5. ábra) és a cserkészliliom a fogadalomra emlékeztet: a kötelességteljesítésre, a segítségnyújtásra és a cserkésztörvények szerinti életre. A cserkészjelben a hüvelyk- és a kisujj jelentése: a nagy védelmezi a kisebbet. 5. ábra Cserkészjel Az eszményi cserkész A cserkésztörvények sikeres betartása sok jellemvonást eredményez. Ezek elérését az őrsvezető és az őrs közös munkája is segíti, de legfőképp az önneveléssel alakíthatja ki magában a fiú- vagy lánycserkész. Ehhez az önneveléshez mindenekelőtt szükséges az önfegyelem. Bi-Pi ezt a tulajdonságot katonai nevelése miatt hangsúlyozta. Az angol katonákat arra nevelték, hogy ne adják ki magukat a gyarmaton alárendeltjeiknek, nehogy visszaéljenek és fellázadjanak uraik ellen. Természetesen manapság nem emiatt kell önmagunkon uralkodni. Az önfegyelem a mai értelemben a beszéd, az evés, az alkoholfogyasztás és a jó magaviselet szempontjából fontosak. Ne tivornyázzon a cserkész, különben elpuhul testileg és lelkileg is. Önfegyelemre nevelünk az őrsi órától kezdve gyakorlatilag 32

33 minden programon, de ez egy idő után kialakul annyira, hogy saját magát ellenőrizve az ifjú kordában tarthatja érzelmi, akarati és egyéb kilengéseit. A cserkész fontos tulajdonsága a tettrekészség. Tettre késznek azért kell lenni, hogy a cserkésztörvényekben előírtak szerint a cserkész bármilyen helyzetben bárkin segíteni tudjon. Az önnevelésre is készen kell lennie a cserkésznek, mely folyamatosan veszi át az egyén élete során a döntő szerepet. Isten felé történő törekvése ugyanúgy átszövi mindennapjait, mint kötelességteljesítése hazája iránt is. Mindez úgy valósul meg, hogy mindig nyitott szemmel jár a világban, figyeli, hol segíthet, mit kell tennie, milyen jellembeli hiányosságai vannak. Mikor a helyzetet, szükséget felismeri, nem habozik feladatát elvégezni. Életrevaló a cserkész, mert megtanulja a természetben és a társadalomban való élet szabályait, módját, és azokat betartva, másokat nem zavarva, hanem segítve él. Önállóan szerez ismeretet és fejleszti magát minden téren. A cserkész vállalja döntéseit, felelősségtudatos. A tetteiért járó esetleges büntetést is ugyanúgy veszi, mint a jutalmat: emelt fővel, és ezekből a hibáiból tanul. Felelős a világért: a gyerekekért, akiket rábíznak a vezetéssel, családtagjaiért, embertársaiért, a természeti környezetért, ahol kirándul vagy táborozik, hiszen az Isten teremtménye. Nem önmaga számára alakítja társadalmi környezetét, hanem megpróbálja a világot jobbá tenni, mint ahogy ő belekerült, értékeit továbbörökíteni. Sík Sándor is ír arról, milyen a cserkész. Híressé vált kifejezése: emberebb ember szinte a kezdetek óta fémjelzi a nevelés célját. Paptanár voltából adódóan ez számára a krisztusi embert jelenti. Ehhez mindenkinek önmagában egyénileg kell újjászületnie, majd magyarságában, mint a nemzet tagjának is. A fiatalok elszántságából kell fakadnia a magyarság újjáéledésének. Ehhez azonban szem előtt kell tartani a korábbi hibákat, és azokból tanulva kell munkálkodni. 33

34 4.2. Élménypedagógia, cselekedve tanulás, természetközeliség A cserkészet amennyire csak lehet, próbál minél kevésbé iskolaszagúnak látszani. A nevelést ugyanis úgy szeretné véghezvinni, hogy a cserkészetbe való önkéntes belépés követően is önkéntes maradjon, ne pedig az iskolához hasonló módon kötelező, erőltetett, büntetéssel nevelő legyen. Természetesen nem ez az uralkodó manapság az iskolákban, de Bi-Pi korában ez volt. Ezt az iskolaszagot elkerülendő hívják a cserkészek a heti találkozásaikat őrsgyűlésnek, nem pedig őrsi órának. A legtöbb serdülő diáknak ugyanis az iskola vagy az óra szó hallatán az unalom jut az eszébe. Ezt a jóízűen, önállóan vállalt részvételt az érdekesebbnél érdekesebb, sokszínű, örömet nyújtó programokkal kívánja fenntartani a mozgalom. Ezt hívjuk élménypedagógiának. Ennek az élménypedagógiának a része, hogy lehetőleg minden tanulandó dolgot cselekvés által sajátítson el a gyermek. Például a nyomolvasásról nem csak beszél a vezető, hanem kiviszi cserkészeit az erdőbe vadnyomokat keresni, állatokat lesni. A történelmi ismeretet keretmesés táborokkal igyekszik a cserkészcsapat a gyerekeknek átadni stb. Az élménypedagógia egyik megjelenési színtere az őrsgyűlés. Az őrsgyűlés ÉLVEZETES, ha Érdekes, Lendületes, Változatos, Előkészített, Zavartalan, Eseményekben gazdag, Tevékeny részvételt kívánó, Eredményes és Szórakoztató. Egy ilyen őrsi gyűlést szervezni nem könnyű feladat, persze gyakorlat teszi a mestert. Az őrsvezetőképzésen sok ötletet adnak a kiképzők. Megmutatják, hogyan lehet jó munkatervet készíteni egy alkalomhoz, milyen módszerei vannak az előbb említett célok elérésének. A leghasznosabb módszernek bizonyul a sok-sok játék, mert ez minden őrsi alkalmat feldob. Ráhangolódásképpen, pihentetésül a tanulás közben, felpörgetésül, ha fáradtak a gyerekek, levezetésképpen és jutalomként is használnak a cserkészvezetők játékokat. A tananyagok elsajátítását úgynevezett módszertani játékokkal teszik élvezetessé. Ez egy már korábban ismert vagy egy egyszerű játék ismeretátadásra átalakított változata. A legegyszerűbbektől mint például egy 34

35 kirakó vagy egy memóriajáték a komplex társasjátékokig rengeteg ötlettel tudnak előállni az őrsvezetők. Ezeket a játékokat egymással gyakran megosztják, hogy a másik őrs is használhassa őket. Ilyen módszertani játék még például az, ha egy adott szöveget megrágott a kisegér, ezért azt ki kell egészíteni. Gyakorlati anyag ismétlése szempontjából jó játék, ha eljátsszák, hogy az egyik őrstag lába eltörött. Ekkor el kell látni a sebesültet sínnel, ha sebes is a lába, akkor a sebkezelést is el kell végezni és fából kötözött hordággyal el kell szállítani őt az orvoshoz. Sok ismeretanyag ismétlésekor akár egy egész társasjáték is átalakítható a cserkésztudás számonkérésére. Például egy-egy mezőn akkor lehet csak áthaladni, ha a játékos elmondja valamelyik cserkésztörvényt vagy megköt egy csomót stb. Élménypedagógiai módszer a keretmese. Ez a valóság és a mese olyan ötvözete, mely lehetővé teszi sok, eredetileg kevésbé érdekes program élvezetessé tételét. Az őrsgyűlés, az esti tábortűz, a kirándulás, a portya (néhány napos kirándulás) és a nyári tábor is lehet keretmesés. A programok jellegétől és a résztvevő cserkészek életkorától, tudásától függ, hogy milyen történet. Lovagi torna (6. ábra) vagy népmese is szolgálhat keretként. Önmagában is lehet a keretmese egy program, ezt hívják meseerdőnek. Ilyenkor a választott mese, film, monda vagy színdarab részleteit jelenítik meg különböző helyszíneken. Van, hogy tevékeny részvételt kíván a cserkésztől: döntést kell hozni valamilyen kérdésben, és aszerint továbbhaladni valamely irányba, de olyan is van, hogy a szemlélőnek csak néznie kell a jeleneteket és a beleélnie magát a történetbe. A keretmese legfontosabb kellékei a jelmezek. Ezeknek amennyire lehet igényesnek és hihetőnek kell lenniük, bár sokszor a pénz diktál. Különböző kiegészítők (pl.: kard, kosár stb.) és némi színészi tehetség szükséges még a meseerdőhöz, de talán még a jelmeznél is fontosabb, hogy az előadó élje bele magát annyira a történetbe, hogy az a nézőt is magával ragadja. 35

36 6. ábra: Cserkész lovagi tornán A keretmeséhez hozzátartozik és a beleélést segíti, hogy a szereplőket a történetbeli nevükön szólítják, lehetőleg mindig (a vezetők is egymást és a cserkészek is vezetőiket). A gyerekek hamar megszokják, hogy az őrsvezetőjükből hirtelen Hófehérke lett. A természetközeliség az egész cserkészet egyik alaptényezője. Bi-Pi ötlete eleve onnan indult, hogy gyermekkorában az iskolája parkjában nagyon szeretett fára mászni, vadászni, rejtőzködni. Ez leginkább a táborban érhető tetten, mert majdnem teljesen nomád körülmények közt élnek ilyenkor egy hétig-tíz napig a cserkészek. Sátorban laknak, magukra főznek, fából építkeznek, patakban fürdenek, stb. Azt hiszi sok szülő, mikor ezeket meghallja, hogy a gyermeke elveszik, kétségbe esik, de legalábbis teljesen félrenevelődik ilyen környezetben. Ez persze nem igaz, mert a nomád körülmények ellenére a rendszeres tisztálkodás elvárás (a tízedik cserkésztörvényből kifolyólag is), amelyben a vezetők példát mutatnak őrsi tagjaiknak. A gyermek kreativitása fejlődik a fából készített tábori ügyességek láttán, majd azok készítése során. A természetközeliség humoros megjelenítését láthatjuk Bi-Pi egyik festményén (7. ábra). A patak a fürdőszoba, mellette az öltöző, a sátorban a hálószoba, a szőnyegen a rajzoló szoba. Az egész pedig a cserkész háza az erdőben. Ez nagyjából így néz ki a cserkészek táboraiban. 36

37 7. ábra: "Házam az erdőben". Bi-Pi akvarellje, A táborban önállóságra nevelnek a vezetők. Emellett a keretmese által egy romantikus regénybe vagy mesébe képzelheti magát a résztvevő, így kilép az addig megszokott életéből, új szerepbe lép. A cserkésztábor az éves munka megkoronázása, ugyanis ekkor tanulja meg értékelni munkáját, fáradozását a gyermek. Például a fél napig kötözött padra leülve élvezheti az őrsével főzött ebéd ízeit Őrsi rendszer Bi-Pi gyermekkorának nyári élményei alapozták meg a cserkészetben az őrsi rendszer alapjait. Három bátyjával hol hosszú folyami vagy tavi kenutúrákra, hol tengeri vitorlázásra mentek egészen a norvég partokig. Így négyesben rengeteg kalandot éltek át, és mindig hallgattak a legidősebb fiúra, Warringtonra. Feltétel nélkül megbíztak benne, amely célravezető volt vészhelyzetekben. Ez a kapcsolat lebegett Bi-Pi szeme előtt, amikor megálmodta, hogy a cserkészfiúk kisebb csapatokban, egyfajta bandaként működjenek, egy két-három évvel idősebb vezetővel az élen. Az egykorú fiatalok egyébként is egymás társaságát keresik, s az 37

38 utcai bandákban is hasonló módon választanak maguk közül vezetőt: azt, akire valamilyen szempontból fel tudnak nézni. Ha az öt-nyolctagú társaság élére alkalmas vezető kerül, akkor ugyanazok a gyerekek, akik rossz esetben elzüllenek, így jó modellt követve jellemes emberekké válhatnak. Az ekkora közösségekben nagyon hatékonyan lehet együtt dolgozni. Kevesebb ember nem lenne elég változatos, több ember pedig már nem tud egymásra eléggé figyelni. A Magyar Cserkészszövetség, a legtöbb magyar cserkészcsapatot tömörítő szövetség koedukált, de az őrsök egyneműek, a vezetővel együtt. Ez alól ritka a kivétel pl. a kiscserkészeknél. Az őrs hetente legalább egyszer találkozik a másfél órás őrsgyűlés alkalmával, ahol játszanak, tanulnak, lelki témáról beszélgetnek. A segédőrsvezető fiatalabb az őrsvezetőnél, van, hogy az őrs tagjai közül kerül ki. Ő segítő és közvetítő szereppel bír. Az őrs megalakulásakor nevet választ (általában fiú őrs állatnevet, lány őrs növénynevet), amelynek oka az, hogy ez összetartja őket ( Mi vagyunk a medvék ), illetve egy, az őrsre jellemző jó tulajdonságot jelképezhet az állat. (A mi őrsünk Fülemüle őrs volt, melyet a vezetőnkkel együtt azért választottunk, mert szépen énekeltünk.) Az őrs legfontosabb tulajdonsága az összetartás, amely az egymás iránti felelősségvállalásban is megnyilvánul meg. Ez a felelősségvállalás igaz a cserkészet keretein belül is (például kirándulásokon egymást segítve oldják meg a veszélyes helyzeteket, vagy ha az elkerülhető, akkor mindenképp figyelmeztetik egymást), és a cserkészéleten kívül is (ha valamelyikük lelki válsággal küzd, a társai támogatják őt, vagy ha észre veszik, hogy önmagára káros dolgot tesz pl. dohányozni kezd, akkor igyekeznek arról lebeszélni, jó útra téríteni stb.). Az őrsi öntudat kialakítása (őrsi zászló, titok, rituálé, őrsi hely keresése stb.) is segíti az őrsi összetartást. Ilyen és hasonló ötleteket ad az őrsvezetőképző tábor a vezetéshez. 38

39 Az őrsvezető személyisége, példaadás 24 Mint ahogy a cserkész jellemét, úgy a vezetők személyiségének szükséges vonásait is többen megnevezték már. Sík Sándor munkája alapján írom meg ezt a fejezetet, mert egyedi módon mutatja be a cserkészet rendszerét és az ő leírását tartom a magamhoz legközelebbinek. Amikor Várnagy Elemér tanulmányát olvastam arról, hogyan jelenik meg Sík Sándor írásaiban a vezetői személyiség, azt éreztem, hogy megtaláltam végre a nevelői hivatás olyan megfogalmazását, amit eddig én is hasonlóan gondoltam, csak nem öntöttem szavakba. Egyszóval ezen írást olyannak tartom, ami a leendő tanítók, tanárok számára is megszívlelendő. Sík Sándor a cserkészet pedagógiájának kidolgozását azzal kezdte, hogy az eszményi cserkész leírása mellett leszögezte, milyennek kell lennie a vezetőnek. Ehhez hozzátartozik az is, hogy kifejti, miért tud egyáltalán nevelni a vezető. Lélektani érdeklődését bizonyítja, hogy leírja: a különböző lelkek titkos egymásra hatása alapozza meg a nevelést, nem pedig a kimondott szavak. Bármennyire próbálja elhitetni magáról valaki, hogy ő milyen ember, vagy elmondani, mely értékek szerint kell élni, ha ő nem azt teszi, amit hirdet. Még ha cselekedetei, szavai nem is árulják el, a gyermek mint egy finom műszer megérzi, hogy vezetője nem hiteles. Természetesen ez bennük nem fogalmazódik meg, de tudat alatt érzik, hogy vezetőjük máshogy él, mint ahogy tőlük elvárja. A vezető hatása függ attól, mennyire erős az ő és a vezetettjei személyisége. Ezért van hatalmas felelőssége egy felnőtt nevelőnek, mert ő már kiforrott személyiség, így nagy hatással van a gyermekekre. Ennek a hatásnak a személyiség növelésének kell szolgálnia. Sík Sándor szerint a cserkészet mely egyéni nevelő munka sikeressége azon áll vagy bukik, milyen a nevelők lelkisége és egyénisége. Ennek oka, hogy szinte minden csapat olyanná alakul, mint amilyen a vezetője. Ez igaz az őrsre is. Ha az őrsvezető azt veszi észre, hogy a cserkészei rossz munkát végeznek, akkor először önvizsgálatot kell tartania, hogy ő maga jó cserkész-e, megteszi-e, amit cserkészeitől elvár. Ha ezeket végiggondolja, akkor valószínűleg megtalálja majd 24 Várnagy 1994, 1-21.o. és Sík Surján 1992, o. alapján 39

40 önmagában a hibák gyökereit. A példaadás, mint nem formális módszer a vezetőképzés egyik leggyakrabban említett fogalma, illetve az ezt hangsúlyozó mondat: a vezetés első sorban példa. Az egyik 1950-es években működő katakomba cserkész vezetőképzős jegyzetében is már az áll: Amilyen a vezető, olyanok a tagok. 25 A gyermekekkel való közös munka során felmerülő eseményeknek következetességen kell alapulniuk, hisz a vezetett ezekből tanulja meg, hogy mire számítson, mit kell tennie, és így alakul ki a bizalma a nevelő vagy a vezető felé. Bizalom nélkül pedig a nevelés igencsak nehézkes vállalkozás. A bizalom kiépítésének egyik eszköze, hogy az egynemű, egykorú gyerekekből álló kis közösségek vezetői csupán pár évvel idősebbek és velük egyneműek. Így a közösség gyakorlatilag bátyjaként/nővéreként kezeli a vezetőt. A vezetőnek mindemellett rendkívül jól kell ismernie az őrs tagjait. Igényei, vágyai, félelmei mindenkinek vannak, és mindenkinek mások. Ezekre kell az őrsvezetőnek megfelelően reagálni. De ezt csak akkor tudja megtenni, ha kellően ismeri vezetettjeit. A cserkészmozgalomban ez a példaadás minden szinten megjelenik, vagy legalábbis törekednek rá a vezetők. A legkomplexebb a már említett életmodell. A gyermekeknek az idősebbektől látott példák tudnak életmodellt nyújtani. Nagyon fontos ez a mai világban: a médiában és sokszor a kortársaktól látott példák a legtöbb esetben nem vezetnek előre a cserkészek nevelésében. Ezért fontos, hogy az őrsvezető, a rajvezető és a csapatvezető törekedjen arra, hogy döntései, cselekedetei a krisztusi jó példaként álljanak a fiatalok előtt. Vonatkozik ez a mindennapi életre: először is a krisztusi modellhez hasonlóan, illetve a cserkésztörvényeknek megfelelően él, magánélete kiegyensúlyozott, nem csapongó. Ha házas, természetesen jó anya vagy apa próbál lenni. Nem dohányzik, mértékletes az alkoholfogyasztásban, egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog. A példaadás alacsonyabb szintje, ami könnyebben tudatosul a vezetettekben: amire utasítja a vezető a cserkészt, ugyanazt ő is tegye meg. Például ha a téli túrán 2525 Kamarás, o. 40

41 azt mondja: sapka, sál és kesztyű nélkül senki nem jöhet túrázni, akkor rajta is legyen mindegyik. Ha a gyermek azt látja, hogy a nagyobbakon nincs, akkor egyrészt nem érti, neki miért kell, vagy pedig azt, hogy a szabály a vezetőre miért nem érvényes. A jó vezető figyel ezekre a dolgokra, de ha mégis hibázik, vezetőtársa segítő szándékkal figyelmezteti őt. Persze előfordul olyan, hogy egy őrsvezető másként tesz, mint ahogy a gyerekeknek kell cselekedniük. Ha az oka nem egyértelmű, akkor mindenképpen meg kell magyaráznia, miért tesz ő másképp, mint ahogy cserkészeitől elvárja. Ezzel a következetességgel lehet a gyerekeknek jó példát adni arra is, hogy ha majd nagyobbak lesznek, önmagukat is következetesen ellenőrizzék. Az őrsvezető minden őrstagra figyel, ismeri őket és feltétel nélkül szereti őket. Minden vezetőnek szokott lenni kedvence és olyan gyermek is, akit nehezebb neki szeretni, de ezt nem szabad, hogy az őrs észrevegye, mert akkor kiközösítik valamelyiküket. Az okozhat egyfajta nehézséget, ha a gyerekek ismerik egymást, mielőtt cserkészkedni kezdenének, és már van köztük egyfajta hierarchia. Az őrsvezető tekintélye nem szabad, hogy intézményes tekintély legyen. A bizalom, a következetesség és a szeretet miatt kell, hogy tekintélye legyen az őrsben. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem lehet autokratikus a vezetése. Vészhelyzetben muszáj, hogy kötelező érvényű döntést hozzon, de ha lehet, akkor az őrsöt demokratikusan irányítsa. Őrsvezető képzés A magyar cserkészetben külön kiképzésen vesz részt, aki vezetői feladatot lát el. Kiképzésekre a cserkész csapatparancsnoka ajánlja vagy küldi a jelöltet és lelkivezetői ajánlás is szükséges a jelentkezéshez. Őrsvezetőnek 14 éves kortól lehet jelentkezni. A jelölt hivatástisztázó hétvégeken vesz részt, amelyek célja, hogy a vezetői feladatok és hivatás körvonalazása után végleg döntsön a jelölt, hogy el szeretné-e végezni a képzést, vállalni tudja-e az azzal járó kötelezettségeket. Az is része a 41

42 felkészítésnek, hogy megértesse a jelölttel: mintaértékű életet kell élnie, és felelősséggel vállalni minden tettét, mert csak így válhat jó nevelővé. Ha úgy dönt, igen, akkor táborkapu próbán vesz részt. Ez egy keretmesébe illesztett próba, ahol különböző gyakorlati és elméleti cserkésztananyag felhasználásával kell az akadályokon vagy állomásokon megfelelni. Előzetesen szellemi feladatokat is kell készítenie a jelöltnek. A feladatok és a próbán való szereplés alapján választják ki azokat, akik a nyári tíz napos táborba amely a képzés fő részét jelenti bekerülnek. A tábor legfontosabb tulajdonágai, amelyeket már végzett őrsvezetők legtöbbször emlegetnek: fárasztó, de jó, azaz élményt adó, és fegyelmezett. Ez megfigyelhető a pontosság, a rend, a törvények betartása, az engedelmesség és az igényesség elvárása során. A tábor két fő célja: egy olyan példaértékű cserkésztábor, ami jó alap a leendő vezetőnek a kreativitás és a szervezés szempontból; a másik célja: minél több elméleti és gyakorlati tudás átadása a cserkésznek. Ez a tudás kétirányú, mert egyrészt elmélyíti cserkésztudását, másrészt segíti későbbi őrsvezetői munkáját. Ezen célok eléréséhez mintaértékű keretmesét valósítanak meg a kiképzők a tábor során. Erkölcsi tanulságként említhetném a tábori keretmesékből az egyenességet, bátorságot, következetességet és a kegyelmességet. Ezek a keretmesék az őrsvezető neveléséhez is hozzájárulnak. A táborban a jelölteket egynemű, 4-6 fős őrsökbe osztják, akik saját kezűleg épített körletben (sátor, mosdóhely, asztal stb. építése fából, szög használata nélkül, kötözéssel) laknak. Az őrs a tábor során közös és egyéni gyakorlati és szellemi feladatot kap. Némelyek célja az őrsi szellem építése (őrsi induló, zászló stb.), máskor a kreativitás fejlesztése vagy csupán a délelőtt tanult elméleti tudás alkalmazása. A vezetőképzésen megélt őrsi élet mintát ad a majdani vezetőnek saját őrsével végzendő munkájához. Egyéni feladat egy őrsi foglalkozás megtervezése, játékleírás, kirándulás vagy portya tervezése. A táborba gyerekek is érkeznek, ők a nyulak, akiknek a jelöltek őrsi foglalkozásokat tartanak. Utána a jelenlévő kiképzővel megbeszélik a 42

43 történteket. Rengeteget lehet tanulni egy ilyen alkalomból. A tábor során minden feladatot értékelnek a kiképzők. Ezt általában a jelöltek számára látható módon teszik, ami ösztönző hatással bír. A tábor tananyagának fontosabb részei: általános elvi összefoglalás a cserkészmozgalomról, a vezetésről. Az őrsvezetés gyakorlata a táborban, az őrsi foglalkozásokon, ehhez való munkatervek, fegyelmezés. Az egyik legfontosabb téma a már említett példaadás mellett a cserkészet élményszerűvé tétele. Fontos képzési anyag, hogyan tanítsunk játékosan, cselekedtetve a gyerekeknek. Milyen módszertani játékok illenek a bizonyos tananyagokhoz? A már ismert játékok kreatív adoptálása fontos tulajdonsága kell, hogy legyen az őrsvezetőnek. Ezt a készséget ötletelésekkel, játékleírásokkal, -tanulással igyekeznek a jelöltekben kifejleszteni. Fontos még az is, hogyan lehet a gyerekeket lelkileg is vezetni, hogyan lehet a sok színes programba belevinni a hitet úgy, hogy az ne legyen erőszakos vagy hittanóraszerű, de ne is legyen elhanyagolva. A cserkészeten kívüli, de annak munkáját segítő tudomány a pszichológia, ezért alapvető kérdéseiről szintén szó esik néhány előadáson. 26 Ősszel a jelölt számot ad arról, mennyire sikerült a képzési anyagot elsajátítania és azt hogyan tudja a gyakorlatban is felhasználni. A tanítóképzésben szokásos zárótanításhoz hasonlóan egy őrsi foglalkozást is kell tartania a jelöltnek A magyar kultúra ápolása, hagyományőrzés A magyar cserkészet a nemzeti kultúra ápolására mind a mindennapi élet, során, mind a szakági cserkészet (regös cserkészet) során nagy figyelmet fordít. A csapatok minden nagyobb történelmi évfordulóról megemlékeznek, vagy tevékeny szerepet vállalnak a helyi ünnepségeken. A nyári táborokban az esti tábortűz mellett vagy a napközbeni pihenőben gyakran tanulnak a cserkészek népdalokat, néptáncokat. A népi kultúrához tartozik a népi képzőművészet, használati tárgyak 26 Grynaeus 1999, 3-4. o. 43

44 készítése is. Ezeket kézműves napokon ismerik meg a gyerekek (nemezelés, bőrdíszműves munkák, fazekas edények készítése, fafaragás, kosárfonás, szövés stb.). A népi hagyományok megélése is fontos szerepet kap. Például betlehemezés, locsolóbál, pünkösdi királyválasztás stb. színesíti a cserkészévet. A cserkészet ezirányú tevékenysége az iskolában is hasznot hoz: a cserkészek sokszor ügyesebbek a technika órán, mint a többiek, mert foglalkoztak már hasonló kézműves feladatokkal őrsgyűlésen vagy táborban, a népi hagyományismeretük pedig szintén kiemelkedő. Szakágak: regös cserkészet A regös cserkészet szakági cserkészet, mint a vízi-, a lovas-, a repülős cserkészet, a természetvédelmi-, a dísz- és az íjász szakág. Néhány éve barlangász cserkészet is van, már elismerést is kaptak tagjai a kutatómunkájukért. Szakági cserkésznek lenni azt jelenti, hogy az általános cserkészfeladatokon kívül folyamatos önképzéssel fejleszti magát a cserkész az adott témában. Életforma, mert mások is látják az ilyen cserkészen, hogy érdeklődése, tudása nagy az adott témakörben. A szakági cserkészet a különpróba-rendszerből több különpróba teljesítését igényli és teszi lehetővé. A regös cserkészet az 1940-es években alakult. Célja a falvak és a népi kultúra megismerése. A magyar cserkészetben a regös cserkészek vállalják a legnagyobb szerepet a néphagyományok átörökítésében. A regös cserkészek általában jól képzettek a néptánc (8. ábra), a népzene, a népdalok terén; táncházba járnak, látogatják a magyar lakta területeket. Szakmai vezetéssel és közösséggel dolgoznak. (Pl.: Rege néptánc együttes). Magyarországon az egyik legjelentősebb eseményük az évente megrendezésre kerülő nyári regös tábor, de van évközi regös bál, regös hétvégék, népdaléneklési, rovásírás versenyek is. 44

45 8. ábra: Néptáncos cserkészek 4.5. A cserkészmunka összefogója: a próbarendszer A próbarendszer gyakorlatilag a cserkészet kerettanterve. Kicsit hasonlít a magyar állami oktatásban használt tantervekhez is. Megemlít készségeket és az egyes próbákhoz kötelezően elvárt tudásszinteket is meghatározza. Ezt a próbarendszert a csapatok vezetői bontják le kisebb részekre. Éves, féléves és havi munkaterveket határoznak meg, amiket az őrsvezetők lebontanak a saját őrsükhöz mérten heti munkatervekké. Így a kis lépésekből ami egy-egy őrsi foglalkozás áll össze az út, ami a következő próba teljesítéséig és annak célkitűzéséig vezet. A ma használatos próbarendszert Keresztes Pál és vezetőtársai dolgozták ki ben adták ki füzet formájában, amiben megfogalmazták az egész rendszer lényegét. A cserkészet újjáalakulása után a korábbi próbarendszer elavultnak bizonyult, mert nem volt korhoz kötve, nem fektetette le konkrétan az elvárásokat. (Az alapvető ismeretanyag és az irányelvek természetesen az új próbarendszer megalkotásával sem változtak.) Az új rendszerben Újoncpróba, I., II. és III. próba szerepel, illetve a rover cserkészek (vándorok) saját tempójuknak megfelelően haladhatnak a négyszintű Roverpróba-rendszeren. A próbák anyagát egy vagy két év alatt lehet biztonságosan elsajátítani, ekkorra válik a tudás a cserkész tudása elég éretté ahhoz, hogy a próba kitűzött célját elérve a rá váró feladatoknak megfeleljen. Minden próbát három témára 45

46 osztottak: Isten és ember, ember és ember, ember és környezete témakörre. Ezeken belül vannak témák, próbacsoportok és próbapontok. A próbapontok háromfélék lehetnek. Van alapvető tudásanyag (pl.: Himnusz, Szózat ismerete, cserkészköszöntés stb.), amit bármikor, bárhol kell tudni. A második fajta próbapont az egyszer teljesítendő anyag (például vegyen részt egy regös napon vagy készítsen nyakkendőgyűrűt stb.), a harmadik fajta pedig az irányítottan választandó anyag (pl.: szervezzen meg egy őrsi ünnepet vagy vegyen részt egy segélyakcióban stb.). A választandó anyaghoz az őrs- vagy rajvezető ad segítséget. Különpróbák A cserkészetben az általános próbarendszeren kívül rengeteg féle különpróba létezik (a próbarendszerben 64-et sorolnak fel). Ezek teljesítésére senki sincs kötelezve, a céljuk az, hogy a cserkész önképzéssel az érdeklődésének megfelelően fejlessze tovább magát. Bi-Pi A cserkészvezető című könyvében a következőt írta a különpróbáról:. A különpróbajelvény megszerzése nem bizonyos szintű tudás vagy ügyesség elsajátításán múlik, hanem azon az erőfeszítésen, amit a fiú kifejtett, hogy ilyen ismeretre vagy ügyességre szert tegyen. Ez a legreménytelenebb esetnek is ugyanakkora esélyt ad, mint tehetségesebb vagy jobb helyzetű cserkésztestvérének. 27 Léteznek gyűjtőpróbák, amiben több különpróba szerepel. Ha a csoportból négyet teljesít a cserkész, akkor a gyűjtőpróba jelvényét viselheti. Például a regös cserkészek a népszokások, néptánc, népi játék, rovásírás stb. különpróbák közül választhatnak négyet. 27 Bénard és Jespersen, 2005, 126. o. 46

47 4.6. Kiscserkész-vezetés A kiscserkészek életkoruk miatt más nevelési és oktatási módszereket igényelnek. Ezek elsajátítását segíti a kiscserkészvezető-képzés, amelyre azok jelentkezhetnek, akik már őrsvezető-képzésen részt vettek. Ezen a képzésen a 7-10 éves gyerekek sajátosságaival, az életkoruknak megfelelő nevelési és oktatási módszerekkel és rengeteg játékkal ismerkednek meg a jelöltek. A következőkben felsorolom, mely fontos pilléreken nyugszik a kiscserkészek élete és vezetésük. Ebben a korosztályban kevesebb az elsajátítandó ismeretanyag, és azt a kevés anyagot is gyakorlatilag száz százalékban játékok segítségével tanulják meg a gyerekek. A kiscserkészet célja, hogy felkészítsen a cserkész-életre, gyakoroltassa a jócselekedet végzését. Akik kiscserkészek is voltak, általában könnyebben alakítják jellemüket a cserkésztörvényeknek megfelelően, ügyesebbek, aktívabbak a táborozások során. A kiscserkészek még nem elég idősek ahhoz, hogy olyan komoly, életre szóló fogadalmat tegyenek, mint a cserkészek, ezért ők ígéretet tesznek (9. ábra). Ennek szövege a következő: Én... ígérem, hogy Isten segítségével a jóra törekszem. Ismerem a kiscserkésztörvényt és azt megtartom. 9. ábra: Kiscserkészek ünneplése ígérettétel után 47

48 A cserkésztörvények túl sok kötelezettséget írnak elő, a gyerekek nem is értenék még a lényegüket, ezért nekik kiscserkésztörvényeik vannak, melyek ezek: 1. A kiscserkész vezetőjére hallgat. 2. A kiscserkész uralkodik önmagán. Az első törvény betartása szoktatja rá a gyermeket, hogy a vezetőit tisztelje, segítőjének fogadja el. A második törvény pedig előkészíti a cserkészjellem egyik legfontosabb tulajdonságát: az önfegyelmet. Ez az önfegyelem kicsi korban még csak arra terjed ki, hogy őrsgyűlésen lehetőleg ne vágjon a többiek szavába, ne futkározzon minden áron, és ha fáj valamije, akkor szóljon a vezetőnek, de ne nyavalyogjon, mert azzal senkinek se tesz jót. A kiscserkész-vezető fokozottan figyel vezetettjei igényeire. Képzeletbeli tarisznyája teli van sok játékkal, mesével, módszertani ötlettel, amelyek a tanulást segítik. A kiscserkész korosztály életében nemcsak a játék, hanem a mese is óriási szereppel bír. A meseerdő nagyon kedvelt módszere a gyerekek erkölcsi nevelésében, mert sokszor küldetést kapnak, amit teljesíteniük kell a meseerdő végére. A látott jelenetek döntések elé állítják őket, így megtapasztalhatják, melyik választásuk milyen eredménnyel járhat. A meséket sokszor bábjátékkal adják elő a vezetők, így megmozgatják a gyerekek képzelőerejét. Az őrsgyűléseken különféle kézműves foglalkozással fejlesztik a kiscserkészek kreativitását, ezért általában sok feladatot könnyebben végeznek el a mindennapi életben is, az iskolában pedig jobban teljesítenek írás, rajz és technika órákon. Ahogy a cserkész korosztályban, úgy a 7-10 éveseknél is szinte minden órán énekelnek, vagy dalos játékot játszanak a gyerekek. Ez érzelmi intelligenciájukat és zenei képességüket fejleszti. 48

49 4.7. A módszerekkel kapcsolatos kérdőív Kérdőívem tíz kérdése a cserkészetben kedvelt elemeket és az vezetők által használt élménypedagógiai és fegyelmezési módszereket kutatta. A cserkészeket és a vezetőket egyaránt megkérdeztem arról, miért szeretik a cserkészetet, illetve miért szeretik vagy szerették az őrsvezetőjüket. Kérdőívemet 139 cserkész töltötte ki. A nemek megoszlása nem mutat nagy különbséget: 76 férfi és 63 nő. Az átlag életkor 23,3 év, amit kicsit magasnak találok, de talán az az oka, hogy a kérdőív elérhetőségét vezetőségi- és cserkészkerületi levelezőlistákon tudtam szétküldeni, így arányaiban kevesebb fiatal kapta meg a levelemet. 56 csapatból kaptam válaszokat. A legaktívabb csapat az én csapatom és két budapesti csapat volt, bár a csapatok eltérő létszáma és egyéb okok miatt ebből nem vonható le következtetés. Az első kérdésem az volt, hogy Mi a csapatban betöltött szereped? (10. ábra). 10. ábra: A kitöltők csapatbeli szerepének eloszlása Szerettem volna látni, hogy azokat a válaszokat, amit a módszerekkel kapcsolatosan kérdezek, őrsvezetők vagy rajvezetők adták-e inkább. Azokat, akik az újonc/cserkészjelölt vagy a cserkész/kiscserkész csoportba tartoztak, azonnal 49

50 továbbítottam a 8. kérdéshez, hiszen rájuk nem vonatkoznak a módszertani kérdések. Felmérésemben jobbnak láttam inkább a vezetőket megkérdezni, arról, mely módszereket alkalmazzák legszívesebben, mint a vezetettektől azt, hogy ők mire emlékeznek ilyen téren. A legtöbb kitöltő őrsvezető volt, illetve alig néhány fővel kevesebb cserkész vagy kiscserkész. Az őrs- és rajvezetéssel foglalkozók száma megegyezett a csak rajvezetéssel foglalkozók számával. Második kérdésem volt, hogy Milyen képesítéssel rendelkezel?.(11. ábra) 11. ábra: A vezetők képesítési eloszlása Erre és a 3-7. kérdésre csak a vezetői szerepet betöltők válaszoltak (103 fő). Ezt azért kérdeztem, mert kíváncsi voltam, a válaszoló vezetők részt vettek-e őrsvezető-, segédtiszti- vagy tiszti kiképzésen és mennyire tartották azt/azokat hasznosnak. (7. kérdés) A vezetői szerepben munkálkodó cserkészek közül csupán hatan válaszolták, hogy nem vettek rész vezetőképzésben. A harmadik kérdésemmel azt mértem fel, kb. hány évesek a vezetettek az őrsön vagy rajon, esetleg csapaton belül. (12. ábra) 50

51 12. ábra: A vezetettek életkorának eloszlása. Az eredmények nagyjából harang-görbét mutatnak (a válaszadók számát jelöli az oszlopok feletti szám), ami azzal magyarázható, hogy nem minden csapatban működik kiscserkész korosztály, illetve a már említett probléma: a cserkészek nagy számban hagyják el a csapatot éves korukban, ha nem kapnak őrsöt, mert a rover cserkészet nem működik megfelelő módon. A diagramon használt színek a korosztályokat jelölik. A negyedik kérdés az őrsgyűlésen leggyakrabban alkalmazott módszereket vizsgálja. (13. ábra) 13. ábra: A leggyakrabban használt módszerek 51

52 Jól látható, hogy néhány oszlop élesen kiugrik a többi közül és van olyan, amelyet alig néhányan választottak. Ezeket szándékosan tettem bele, mert tudtam, hogy nem jellemző a használatuk és kíváncsi voltam a vezetők tudatosságára. A módszertani játékok használata, a felfrissülés, ráhangolás vagy levezetés céljából való játékok használata és a közös cselekedtetéssel gyakorlás a legjellemzőbbek az őrsgyűléseken. A megszokott rituálék (ilyen lehet egy-egy ének, ima vagy játék, melynek minden gyűlésen szerepe van) és a tanulandó anyag füzetben való rögzítése is sok őrsre jellemző. Látszik, hogy a cselekedve tanulás egyrészt jó, de azért mindig szem előtt kell tartani azt is, hogy a cserkészek ne érezzék azt, hogy csupán játszani mennek minden héten, hanem célja is van az együttlétnek. Egyéb válaszként legtöbben azt írták, hogy már nem tartanak őrsi gyűlést, vagy mivel felnőttek az őrs tagjai, ezért kötetlen beszélgetés, szabadban tett séta, meghívott előadó meghallgatása vagy valamilyen kulturális programon való részvétel jellemző az őrs találkozása. Olyan választ is kaptam, hogy mivel mindenki vezető, ezért rekreáló jellegű a találkozás, és olyan tevékenységet végeznek vagy eszközt készítenek, ami használható a vezetettjeik foglalkozásán. Még egy demokratikus tanulási módszer jelent meg, amely nagyobbaknál jól alkalmazható: az őrs tagjai készülnek fel egy-egy témából és azt adják elő egymásnak. Az ötödik kérdésben a fegyelmezésre akartam rávilágítást kapni. (14. ábra) 14. ábra: A fegyelmezési módszerek alkalmazása 52

53 Erre a kérdésre jobban szóródó válaszokat kaptam, de néhány módszer azért itt is kiemelkedik. A legtöbben azt jelölték meg, hogy elég egy villanással ránézni, vagy csendesen rászólni a fegyelmezetlenre, és abból ért. A következő két leggyakoribb válasz a kreatív büntetőfeladat (versírás, -tanulás, éneklés stb.) vagy az izgága gyereknek adott egyéb feladat volt. Ez leköti az energiáját vagy figyelmét és legtöbbször magától is abbahagyja a rosszalkodást. Egyéb válaszok a következők voltak: egy őrsin csak egyszer kell fegyelmezni, mert utána nincs gond. Olyan is van, hogy a többiek szólnak rá a fegyelmezetlenre vagy közösen elintézik a fiúk egymás közt (nagyobbak) a dolgot. Van vezető, aki az őrsi után beszélget el a rendetlenkedővel. Sokan írták, hogy mindenképp elmagyarázzák, miért nem jó, amit a cserkész csinál: zavarja a többieket a koncentrációban, nehezíti az őrsvezető munkáját. Összességében elmondható ahogy az egyik válaszból kiderült -, hogy a vezetők több fegyelmezési módszert alkalmaznak, de igyekeznek mindig a korosztálynak és az adott helyzetnek megfelelően eljárni. A hatodik kérdés a csapatban használt élménypedagógiai módszereket vizsgálta. (15. ábra) 15. ábra: Élménypedagógiai módszerek alkalmazása 53

54 A négy leginkább kiemelkedő tevékenység a hadi játék, a rövidebb, keretmesés programok, a hosszabb keretmesés programok és a meseerdő alkalmazása. Ebből látszik, hogy a cserkészetben mennyire kedvelt módszer a keretmese. Ez tudja leginkább romantikus élménnyé tenni a programokat, ráadásul közben rengeteg ismeretet szerezhetnek a cserkészek a történelmi helyzetről és korról, illetve gyakorolhatják a más szerepbe való lépést is. Egyéb válaszként kaptam azt a kritikát is, hogy ezeket mind alkalmazzuk, miért nem jelölhetem be?. (Azért szerettem volna, hogy csak csak néhányat jelöljnenek meg a válaszadók, hogy egyértelmű különbséget mutassanak a kedvelt és a kevésbé alkalmazott módszerekre adott szavazatok száma.) A másik egyéb válasz az volt, hogy a korosztályoknak megfelelően, vegyesen alkalmazzák ezeket a lehetőségeket. Hetedik kérdésem volt az utolsó, ami csak a vezetőknek szólt: Mennyire érezted hasznosnak a vezetőképzésen tanultakat, mennyire használod azokat? (16. ábra) 16. ábra: A vezetőképzésben tanult ismeretek hasznossága 54

55 A legtöbben azt válaszolták, hogy nagyrészt, legtöbbet használják is, a második helyen van az a válasz, hogy teljes mértékig, ettől csupán néhány válasszal lemaradva 18% közepesen tartotta használhatónak a tanultakat. Senki sem jelölte be azt a választ, hogy egyáltalán nem használ a tanultakból semmit vagy feleslegesnek tartja az ott elhangzottakat. Az eredmény nagyon biztató olyan szempontból, hogy a vezetőképző hasznos, értékes ismereteket ad át, tehát van létjogosultsága a mozgalomban. A nyolcadik kérdés mindenkihez szólt, nem vezetőkhöz is. Azt vizsgáltam, miért szeretik a cserkészetet az emberek. (17. ábra) 17. ábra: Miért szereted a cserkészetet? - kérdésre adott válaszok megoszlása A legtöbb választ az kapta, hogy: szeretem a természetet és kirándulni. A következő kedvelt válaszok: itt vannak a barátaim, érdekesek és sokfélék a programok, illetve nagyon szeretem a társaságot a csapatba. Ezekből a válaszokból kitűnik, hogy a cserkész mozgalom egyik nagyon vonzó tulajdonsága az értékes, szerethető és szerető közösség. Az is kiderült ugyanis az egyéb válaszokból, hogy 55

56 valaki azért szeret cserkészkedni, mert ott elfogadják őt olyannak, amilyen. Aztán sokan írták, hogy a cserkészet alapvető értékrendje miatt és ezek átadásának lehetősége miatt szeretik a mozgalmat. A kihívás és az állandó fejlődési lehetőség is nagyon pozitív tulajdonsága a közösségnek. Az egyik válasz ez volt: ez az életem. Ez végképp megerősíti azt a mottót: a cserkészet életforma. Az utolsó előtti kérdés az őrsvezetők személyiségére irányult. Miért szereted vagy szeretted az őrsvezetődet? (18. ábra) Meg szerettem volna vizsgálni, mennyire érvényesülnek a Sík Sándor vagy más cserkészírók által elvárt vezetői tulajdonságok ma a magyar cserkészetben. 18. ábra: Miért szereted az őrsvezetődet? - kérdésre adott válaszok Az első három helyen a következő válaszok állnak: bármikor fordulhatok hozzá segítségért (segítőkészség, szolgálat), mindent meg lehet vele beszélni (nyitott és segítőkész vezető, iránta a cserkész bizalommal van), határozott (a vezető egyik fontos tulajdonságának tartom). E három közül az első kettőt nagyon részletesen kifejti Sík Sándor. A határozottság pedig a vezetés eszköze. Anélkül nem tudná kézben tartani az őrsét senki sem. 56

57 Az egyéb válaszokban sokan írták, hogy nem volt őrsvezetőjük, aminek oka lehet a csapatban jelentkező képzett vezetők hiánya. Más válasz is érkezett: van, aki azért szereti az őrsvezetőjét, mert úgy nevelte jobbá őt, hogy azt észre sem vette. Ez nagyon kifinomult módszerekre vall, nagy dicséret egy nevelőnek. Több válasz érkezett egy illetőtől: vezetője sok témában járatos, hitelesen vallásos és mindig jó programokat talált ki az őrsnek, illetve jó pedagógusnak tartja őt. Nem egy esetben említették: azért szeretem, mert jó a humora, vagy sokat nevettünk együtt. Azt gondolom, a cserkészetben valóban fontos a derű, vidámság, nevetés. A mai világban nemcsak megváltozott az értékrend, de a magas elvárások miatt rengeteg önbizalom hiányos és megkeseredett ember van. A jókedv és a nevetés segíthet a feszültségek levezetésében. A legutolsó, egy fajta ráadáskérdés az volt: Jobban szeretsz-e cserkészetre járni, mint iskolába. (19. ábra) 19. ábra: A cserkészetet az iskolánál jobban és nem jobban szeretők megoszlása Kicsit furcsa kérdésnek tűnhet, de azért kérdeztem, hogy teljesen megbizonyosodhassam: az iskolában általában kevésbé érzi jól magát egy gyermek, mint a cserkészmozgalom keretei közt. Ezzel a kijelentéssel nem az iskolákat akarom kritizálni, hanem egyszerűen tény, hogy az iskolalátogatás kötelező, nem pedig belső motiváció miatt járnak oda a gyerekek. Egy másik kérdés, hogy az ott 57