A Jegyzék 51. sorszáma szerint kiadott klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

Átírás

1 A Jegyzék 51. sorszáma szerint kiadott klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: klinikai elektrofiziológiai asszisztens II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3232 szakasszisztens (orvosi) (klinikai elektrofiziológiai asszisztens) 2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3239 egyéb asszisztens (- EEG asszisztens - audiológiai asszisztens - szemészeti asszisztens) 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az elektrofiziológiai asszisztens tevékenységi körében: - önállóan végez olyan műszeres vizsgálatokat, amelyek az audiológiai, neurológiai és ophthalmológiai kórképek diagnosztikáját szolgálják, - orvosi irányítással végez speciális vagy kutatási célt szolgáló vizsgálatokat, - segédkezik a csak orvos által végezhető speciális vizsgálatoknál, - gondoskodik a vizsgálati feltételek megteremtéséről, a vizsgálatok előkészítéséről, a vizsgálatok után az eszközök tisztításáról, sterilizálásáról, - gondoskodik a műszerek üzemképes állapotáról, működésüket rendszeres kalibrálással ellenőrzi, egyszerűbb karbantartási és javítási műveleteket elvégez, - gondoskodik az esztétikus vizsgálati környezetről, a nyugodt vizsgálati körülményekről, - a vizsgálati eredményeket technikai szempontból önállóan értékeli, a regisztrátumról (eredményről) technikai leírást, dokumentációt készít, - a vizsgálat során - szükség szerint - kiegészítő vizsgálatokat vehet igénybe, erről értesítve a szakmailag őt ellenőrző vezető orvost, - ismeri és önállóan végzi a laboratórium forgalmával kapcsolatos adminisztratív és számítógépes feladatokat (nyilvántartás, vizsgálati eredmények dokumentálása, leletkészítés és archiválás), - ismeri és alkalmazza a korszerű, számítógépes dokumentációs eljárásokat, vizsgálati eredmények értékelési (statisztikai) módszereit, - megfigyeli a beteget, felismeri és jelzi az orvosi segítséget igénylő állapotot, a segítség megérkezéséig a tőle elvárható, szükséges intézkedéseket (elsősegély) megteszi, - kapcsolatot tart a beteggel, felvilágosítja a beteget és hozzátartozóját a vizsgálat menetéről, szükség szerint előkészíti, elhelyezi a beteget a vizsgálathoz, - az orvosi megbízás esetén tanáccsal segíti a beteget, ellenőrzi a terápiás utasítások betartását, ápolási, gondozási, rehabilitációs tanácsokkal szolgál,

2 - hivatása gyakorlása közben betartja a szakmai és etikai normákat, a helyzet megkövetelte módon alkalmazza a psychológiai-ápoláslélektani ismereteit és a kommunikációs technikát, - önképzéssel, továbbképzéssel és kongresszusokon, szakmai fórumokon való részvétellel szinten tartja és fejleszti szakmai tudását. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok a) Általános feladatok: - a munkahely (laboratórium) zavartalan működésének biztosítása, - helyes munkaszervezés, a munkavédelmi szabályok betartása, - a vizsgálathoz szükséges technikai feltételekről való gondoskodás, - a beteggel való foglalkozás, felvilágosítás a vizsgálat technikájáról, diagnosztikai céljáról, - a vizsgálat tényleges elvégzése [a beteg előkészítése, a vizsgálat (regisztrálás) lebonyolítása, az eredmény technikai értékelése], - az orvos által értékelt lelet-vélemény dokumentálása, archiválása és a szokott, beteg számára hozzáférhető módon történő rögzítése, - a vizsgálat közben előforduló rosszullétek felismerése, segítségnyújtás, illetve megfelelő ellátás megszervezése. b) Speciális feladatok 1. Audiológia: - audiológiai vizsgálat végzése hagyományos szubjektív és objektív audiometriás eljárásokkal, életkori megkötés nélkül, - audiometriai vizsgálatok végzése (ún. csendes kamrákon kívül: kórteremben, munkahelyen), - elektronystagmographiás vizsgálatok végzése, - hangképzés- és beszédzavaros betegek vizsgálatánál és kezelésénél való segédkezés, - egyéni és csoportos hangterápia végzése a gyakorlatban, - nagyothallók rehabilitálása hallókészülékkel. 2. Neurológia: - EEG regisztrálás hagyományos és papír nélküli készülékkel, hyperventilatio és fotostimulatio alkalmazásával, életkori megkötés nélkül (Un.rutin EEG), - rutin felvétel készítése laboratóriumon kívül (kórteremben, őrzőben), - polygraphiás EEG felvétel készítése és speciális elektród felhelyezés alkalmazása, - speciális körülmények között történő EEG regisztrálás: alvásvizsgálat, video-monitorozás, intraoperatív monitorozás, coma monitorozás, különféle terheléses vizsgálat végzése, quantitatív EEG regisztrálás végzése, - acusticus, visualis és somatosensoros, valamint eseményfüggő kiváltott potenciálok regisztrálása laboratóriumi körülmények között, - kiváltott potenciálok regisztrálása speciális körülmények között műtőben, intenzív osztályon, terminális állapotú comás betegnél, - perifériás idegek sensoros és motoros vezetési sebesség meghatározása felületi elvezetéssel, - tűelektródás EMG vizsgálatoknál való segédkezés, - mágneses ingerléssel kiváltott válasz (MEP) regisztrálásánál segédkezés. 3. Ophthalmológia: - rutin elektrofiziológiai vizsgálatok (ERG, EOG, VEP) végzése szokványos és komputerizált berendezésekkel, - rutin számítógépes (automata) perimetria végzése, - elektrotonográfiai vizsgálat végzése regisztráló készülékkel és anélkül, - elektronystagmografiai, szemizom EMG, elektrotonometriai és ophthalmodynamometriai vizsgálatok előkészítése, azoknál való segédkezés, - elektroretinografia (ERG) sötét és világos adaptált körülmények között, valamint mintaváltásos ingerléssel, - sötét és világos adaptált állapot kialakítása, - pupillatágítás (orvosi vizsgálat után, utasításra), a szem felszíni érzéstelenítése, kontaktlencsék, elektrodák felhelyezése, - automata refraktometria, keratometria és cornea topográfia végzése, - kontrasztérzékenység vizsgálat végzése,

3 - elektronystagmografiai, szemizom EMG és ophtalmodynamometriai vizsgálatok előkészítése, azoknál való segédkezés, - műlencsetervezés előkészítése és a vizsgálatnál való segédkezés, - diagnosztikus ultrahangvizsgálatnál való segédkezés, - szemfenéki angiográfiás vizsgálatok (Flag, ICG) előkészítése és segédkezés a vizsgálat alatt. III/2. Szakmai követelmények Az elektrofiziológiai asszisztens legyen képes: 2.1. Általános követelmények: - a munkahely (laboratórium) zavartalan működése érdekében munkáját hatékonyan szervezni, a betegforgalmat ésszerűen irányítani, - a végzett vizsgálathoz szükséges technikai eszközöket megválasztani, előkészíteni, használhatóságukat ellenőrizni (kalibrálás, fogyóeszközök pótlása, feltöltése), - a beteget tájékoztatni a vizsgálat céljáról, - psychológiai, ápoláslélektani ismereteit alkalmazni a beteg szorongásának oldása érdekében, - a vizsgálattal összefüggő kórelőzményi adatokat (anamnesist) felvenni, - a vizsgálatok higiénés és munkavédelmi biztonságát ellenőrizni és fenntartani, - észlelni a beteg állapotát, rosszullét esetén elsősegélyt nyújtani, újraélesztést megkezdeni és megfelelő (orvosi) ellátás érdekében intézkedni, - a fertőtlenítő és sterilizálási eljárásokat ismerni, azokat munkája során önállóan végezni, - steril eszközöket szakszerűen használni és kezelni, - steril helyiségben (műtő) végzett munka szabályainak ismeretében azokat betartva steril környezetben dolgozni, - orvosi utasításra helyi érzéstelenítést előkészíteni, intramuscularis és subcutan inj. beadni, - segédkezni intravénás injectio beadásánál, infusio bekötésénél, - orvosi utasításra vénából vért venni, - eszméletlen beteget ellátni: garat-bronchus váladékot eltávolítani, leszívni, - betegeket megfigyelni (vérnyomás, légzés, pulsus, szívműködés, pupillareakciók, magatartás, tudat, psychés állapot), a megfigyelés eredményét értékelni és dokumentálni, - elsősegélyt nyújtani collapsus, hypoglykaemia, epilepsiás roham, sérülések, vérzések esetén, - újraélesztést megkezdeni, - a vizsgálatoknál testnedveket, váladékokat, vért utasításra szakszerűen levenni, tárolni, szállítani, - a vizsgálatokhoz használt gyógyszereket szakszerűen alkalmazni, hatásukat, mellékhatásukat, szövődményeket felismerni, és a szükséges intézkedéseket megtenni, - a betegforgalommal, vizsgálati eredményekkel összefüggő adminisztratív és dokumentációs feladatokat elvégezni (hagyományos és számítógépes eszközökkel is), - a vizsgálatokat technikailag kivitelezni, a műszereket önállóan kezelni, valamint az orvos által végezhető vizsgálatoknál segédkezni, a munkavédelmi szabályokat betartani, - a szakmai kommunikációt folytatni, latin és angol kifejezéseket értelmezni és használni Speciális követelmények a) Audiológia: - a nagyothalló betegeket gyógykezelés és vizsgálatra való jelentkezéskor fogadni, - szubjektív küszöb, küszöb feletti és beszéd audiometriás vizsgálatokat önállóan elvégezni, életkori megkötés nélkül, - objektív audiometriális vizsgálatot elvégezni, - akusztikus kiváltott potenciált (korai, közép-, késői componens és otoacusticus emissio) önállóan regisztrálni, - elektronystagmográfiás vizsgálatot elvégezni, - altatásban végzett vizsgálatoknál segédkezni, - laboratóriumi körülményektől eltérő helyen (kórterem, szűrés munkahelyen) vizsgálatot elvégezni, - a hangképzés- és beszédzavaros betegek rehabilitációjában részt venni, - a hallókészülék illesztésében közreműködni, ezzel kapcsolatos feladatokat megoldani, - az elvégzett vizsgálatokat technikailag értékelni, szükség esetén a hibákat elhárítani, kiegészítő vagy ismételt vizsgálatokat elvégezni. b) Neurológia: - a rutin EEG vizsgálatokhoz szükséges elektródokat hibátlanul felszerelni,

4 - a rutin vizsgálatokat elvégezni, a kapcsolódó - laboratóriumon kívül (kórterem, őrző) - feladatokat ellátni, hagyományos és papír nélküli készüléken hyperventilatios és fényingerléses terhelést önállóan kivitelezni, - quantitatív EEG felvételeket (MAP) készíteni, - utasítás alapján speciális elektródokkal, polygraphiás, kazettás regisztrálást elvégezni, a szükséges paramétereket beállítani, - a regisztrálás alatt a beteget megfigyelni, az észlelt jelenségeket pontosan feljegyezni, - speciális vizsgálatokat elvégezni (alvásregisztrálás, intraoperatív monitorozás, videofelvétellel kombinált vizsgálat, terminális állapotú comás beteg vizsgálata, EKG elektródák felhelyezése, a vegetatív terhelési próbáknál közreműködés), - orvos jelenlétében indukált alvást, vegetatív-keringési próbát regisztrálni, - neonatológiai EEG vizsgálatot elvégezni, - kiváltott válasz (BAER, SEP, VEP) regisztráláshoz szükséges elektródákat hibátlanul felszerelni, - kiváltott válasz vizsgálatot (regisztrálást) lebonyolítani, - orvosi utasításra eseményfüggő válaszokat (P300, CNV) regisztrálni, - orvosi irányítással gerincvelői SEP vizsgálatot regisztrálni, - orvos által végzett transcranialis motoros ingerléses vizsgálatnál (MEP) és intraoperatív kiváltott válasz monitorozásnál segédkezni, - EMG vizsgálathoz a beteget előkészíteni (vetkőztetés, kötéseltávolítás, fektetés), - az EMG vizsgálat technikai részeit előkészíteni (földelés, műszerbeállítás), - perifériás ideg (motoros és sensoros) vezetési sebesség mérését elvégezni, - különleges kívánalomnak megfelelő EMG és perifériás idegvizsgálatoknál segédkezni, - az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, elhárítani, szükség esetén ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni, - orvosi utasítás alapján a rutintól eltérő műszerkonfigurációt összeállítani. c) Ophthalmológia: - rutin, számítógépes (automata) perimetriás vizsgálatot elvégezni, - pneumo- és elektrotonometriai, valamint elektrotonográfiai vizsgálatot elvégezni regisztráló készülékkel és anélkül, - a szem fénytörésének pontos meghatározását automata refraktométerrel elvégezni, - a szaruhártya görbületi sugarának, törőerejének mérését automata keratométerrel, illetve cornea topográffal elvégezni, - a kontrasztérzékenység meghatározására vizsgálatot elvégezni, - elektronystagmográfiai, szemizom EMG és ophtalmodynamimetriai vizsgálatokat előkészíteni, a vizsgálatoknál segédkezni, - műlencsetervezéshez előkészíteni, és a vizsgálatnál segédkezni, - diagnosztikus ultrahangvizsgálatnál segédkezni, - szemfenéki angiográfiás vizsgálatokhoz (Flag, ICG) előkészíteni és segédkezni a vizsgálat alatt, - sötét és világos adaptált állapot kialakítását elvégezni, - orvosi vizsgálat után, utasításra pupillatágításhoz és a szem felszíni érzéstelenítéséhez gyógyszert cseppenteni, - elektródákat és kontaktlencséket felhelyezni, - az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, elhárítani, szükség esetén a ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei: a) Iskolarendszerű képzésben résztvevők: - középiskolai végzettség és érettségi, - a szakképesítés központi programjában meghatározott szakmai gyakorlatok hiánytalan letöltése, annak igazolása a tanulmányi könyvben, - a szakképesítés központi programjában meghatározott időtartamú elméleti képzés, - az utolsó tanulmányi időszak eredményes osztályzattal való lezárása. Iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők: - középiskolai végzettség és érettségi,

5 - audiológiai, phoniátriai, neurofiziológiai vagy ophthalmológiai laboratóriumban folyamatosan eltöltött legalább 2 év munkaviszonnyal igazolt gyakorlat, - a szakképesítés központi programjában meghatározott időtartamú elméleti (konzultáció és egyéni felkészülés) képzés, - a szakképesítés központi programjában meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése, - a szakképesítés központi programjában meghatározott valamennyi tantárgyi vizsgák letétele és az utolsó tanulmányi időszak eredményes osztályzattal való lezárása. IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével A szakmai vizsgán a követelmények III. pontjában meghatározott feladatok elvégzése és a kapcsolódó szakmai ismeretek kérhetők számon a vizsgázótól. A szakmai vizsga témakörei felölelik a klinikai elektrofiziológia, fül-orr-gégészet, neurológia és ophthalmológia szempontjából alapvetően fontos anatómiai, élet- és kórtani, valamint technikai ismereteket. A szakmai vizsga szakmai elmélet vizsgarészének tantárgyait, témaköreit a követelmény IV. fejezet 3. a) pontja tartalmazza. A szakmai gyakorlat vizsgarész kérdéseit a szakmai vizsgát szervező intézet állítja össze a követelmény III. fejezet 2.1. és 2.2. pontjában meghatározott feladatok alapján, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke a népjóléti miniszter által kijelölt szakmai szervezet, illetve annak képviselőjének egyetértésével hagyja jóvá. IV/3. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és szakmai gyakorlat vizsgarészekből áll. A szakmai vizsgarészek sorrendje - írásbeli vizsga, - gyakorlati vizsga, - szóbeli vizsga. a) Szakmai elmélet Tantárgyai: A szakképesítés központi programjában meghatározott elméleti tantárgyak közül: 1. Anatómia-élettan 2. Kórtani ismeretek 3. Műszerismeret 4. Felvételtechnika 5. Elektroklinikai ismeret A tantárgyak témakörei: 1. Anatómia-élettan Az emberi test felépítése. Az emberi test fő síkjai és irányai. Az emberi test felépítésének általános elvei. Az emberi test fő részei. A szervezet felépítése. A mozgás szervrendszere a csontváz-rendszer általános csonttan - a csontok alakja, - a csont szerkezete, - a csont járulékos alkotórésze, - a csontok növekedése, - a csontok közötti összeköttetés, - az ízület; részletes csont- és ízülettan - a felső végtag csontjai, - a felső végtag ízületei, - az alsó végtag csontjai, - az alsó végtag ízületei, - a törzs csontjai és ízületei = gerinc = mellkas

6 = medence = koponya, - az arckoponya csontjai, - az agykoponya csontjai, - a koponya felépítése, - a magzati koponya; izomrendszer - az izom felépítése, - az izom vérellátása, - az izmok osztályozása, - az izomműködés; részletes izomtan - a felső végtag izmai, - az alsó végtag izmai, - a törzs izmai, - a nyak izmai, - a fej izmai. A keringés szervrendszere A vérkeringés szervrendszere A vér - vörösvértestek, - vércsoportok, - fehérvérsejtek, - a vérlemez, - a vérplazma, - a vér vegyhatása, - a véralvadás. A szív - a szív üregrendszere, - a szívbillentyűk, - a szívizomzat szerkezete, - a szívizomzat vérellátása, - a szív beidegzése, - a szív működése, - a szívizom élettani sajátosságai, - elektrokardiográfia, - pulzustérfogat és perctérfogat, - a szívburok, - a szív helyzete. Az erek - kisvérkör - nagyvérkör artériái, vénái, - a magzati vérkeringés, - a vérnyomás, - a vér áramlási sebessége, - a keringő vérmennyiség eloszlása, - az érrendszer működésének szabályozása. A nyirokrendszer - a nyirok, - a nyirokszervek, - a nyirokcsomó, - a mandula, - a lép, - a csecsemőmirigy. A légzés szervrendszere - az orr,

7 - az orrmelléküregek, - a garat, - a gége, - a hangképzés, - a légcső, - a tüdő szerkezete, vérellátása, működése, - a légzés mechanizmusa, - a légzés szabályozása, kémiai és reflexes szabályozása, - a mellhártya, - a gátor. Az emésztés szervrendszere Tápanyagok és építőanyagok - fehérjék, - szénhidrátok, - zsírok, - víz, - ásványi sók, - vitaminok = zsírban oldódó vitaminok = vízben oldódó vitaminok, - enzimek. A tápcsatorna szerkezete és felosztása Az emésztőrendszer felső szakasza - a szájüreg, - a nyelv, - a nyálmirigyek, - a nyál, - a nyálelválasztás, - a fog, - maradandó és tejfogak, - emésztés a szájüregben, - a torok, - a nyelőcső, - a nyelés. Az emésztőrendszer középső szakasza - a gyomor, - a gyomornedv, - emésztés a gyomorban, - a hányás, - a patkóbél, - a vékonybél, - a vékonybél falának szerkezete, - a máj, eperendszer szerkezete és működése, - a hasnyálmirigy, - az emésztés és felszívódás a vékonybélben. A tápcsatorna alsó szakasza - a vakbél, - vastagbél felszálló haránt és leszálló ágai és a szigmabél, - a végbél, - a vastagbél falának szerkezete, - emésztés a vastagbélben, - a székletürítés mechanizmusa, - a hashártya. A hasüreg és retroperitonealis tér. A vizeletkiválasztó és -elvezető rendszer A vese

8 - a vese szerkezete és működése, - a vese üregrendszere, - a vizelet. A vízeletelvezető rendszer - a húgyvezeték, - a húgyhólyag, - a húgycső, - a vizeletürítés mechanizmusa. A nemi szervek és szaporodás Női nemi szervek Belső női nemi szervek - petefészek, - a petevezeték, - a méh, - a méhnyálkahártya ciklusos változása (menstruációs ciklus), - a méh helyzete és a hashártya viszonyai, - a hüvely. Külső nemi szervek - a nagyajak, - a kisajak, - a csikló, - a gát, - megtermékenyítés, a magzat fejlődése. Férfi nemi szervek Belső férfi nemi szervek - a here, - a mellékhere, - az ondóvezeték, - az ondózsinór, - az ondóhólyag, - a dülmirigy. Külső férfi nemi szervek - a herezacskó, - a hímvessző. A merevedés mechanizmusa. Az ejakulacio. A belső elválasztású mirigyek szervrendszere A pajzsmirigy. Mellékpajzsmirigy. A mellékvese - a kéregállomány és hormonjai, - a velőállomány és hormonjai. A nemi mirigyek belsőelválasztású működése. A hasnyálmirigy belsőelválasztású működése. A tobozmirigy - a neuroendokrin szabályozás, - a hátsólebeny és hormonjai. Az idegrendszer Az idegszövet - a neuron, - a neuroglia, - a neuron működésének fő jellegzetességei, - az idegrendszer felosztása. A gerincvelő - a gerincvelő szerkezete, - a gerincvelő működése,

9 - saját (proprioceptiv) reflexek, izom és ínreflex, - külső (exteroceptiv) reflexek, - vegetatív reflexek. Az agyvelő - a nyúltvelő, - a híd, - a negyedik agykamra, - a kisagy, - a középagy, - az agytörzs, - a köztiagy, - a thalamus, - a hypothalamus, - a harmadik agykamra, - agyfélteke, - a homloklebeny, - a falilebeny, a nyakszirti lebeny, - az agykéreg, - a törzsdúcok, - a nagyagy összeköttetései, - a kamrarendszer. A központi idegrendszer hosszú pályarendszerei Mozgató pályarendszerek - pyramis pályarendszer, - az extrapyramidális rendszer. Érző pályarendszer. Magasabb idegműködés. Az agyvelő és gerincvelő burkai Az agyvelő és gerincvelő vérellátása Cerebrospinális idegrendszer környéki részei - az agyidegek, - gerincvelői idegek, - idegfonatok. Vegetatív idegrendszer - a szimpatikus idegrendszer, - a paraszimpatikus idegrendszer, - a vegetatív idegrendszer működése. Az érzékszervek A látószervek - a szemgolyó anatómiai felépítése, - a szemmozgató izmok, - a szem védőkészüléke, - a könnykészülék, - a szem működése: színlátás, binokuláris és sztereoszkópos látás, központi látás, kontrasztérzékenység CFF, látásélesség (távoli, közeli), világos és sötét adaptáció, accomodátió, - a látópálya. A halló- és egyensúlyozó szerv A fül szerkezete - a külső fül, - a középfül, - a belső fül, - a hallószerv működése, - az egyensúlyozó szerv működése. A szaglószerv Az ízlelőszerv A tapintás

10 - a bőr. 2. Kórtani ismeretek Szív- és érrendszer betegségei - keringési elégtelenség, - az érrendszer betegségei, - arteriosclerosis, - hypertonia, - thrombosis, - embolia. Légzőrendszer betegségei - garat-gége megbetegedések, - felső légúti gyulladások, - obstructiv tüdőbetegségek, - asthma. Neuroendokrin betegségek - a pajzsmirigy betegségek, - endocrin ophthalmopathia, - a mellékvese betegségek, - a mellékpajzsmirigy megbetegedések. Szembetegségek elektrophysiológiai vonatkozásai - Ideghártya betegségei = csapok megbetegedései (macula lutea öröklött és szerzett betegségei) = pálcikák megbetegedései (tapetoretinális és szerzett betegségek) = a pigment epithel megbetegedései. - A látópálya betegségei = prechiasmális - látóideg akut és krónikus gyulladásai, atrophiája = postchiasmális - látókisugárzás, látókéreg betegségei. Fül-orr-gégészeti megbetegedések Fül: A külsőfül betegségei - fülkagyló betegségei, - külső hallójárat megbetegedései = fejlődési rendellenességek = sérülések = cerumen = otitis externa = herpes zooster = daganatok, - a dobhártya megbetegedései = sérülések = izolált gyulladása (myringitis). Középfül megbetegedései - középfül gyulladásos megbetegedései és kezelésük = hurutos középfülgyulladás = gennyes középfülgyulladás, - otitis media suppurativa szövődményei, - traumák, - középfül daganatai, - ún. Bell-féle arcidegbénulás, - otosclerosis. A belsőfül megbetegedései - fejlődési rendellenességek, - traumák, - zajártalom,

11 - Meniere-féle megbetegedés, - a belsőfül toxikus károsodásai, - presbyacusis, - hirtelen hallásvesztés, - daganatok. Halláscsökkenés helye, foka, típusa - vezetéses típusú halláscsökkenés, - idegi típusú halláscsökkenés, - kevert típusú halláscsökkenés. A hallásjavító készülék. Cochlearis implantatum A nagyothalló, illetve süket gyermek. 3. Műszerismeret Általános rész - elektrophysiológiai vizsgálat, - elektrotechnikai mérés, - az érzékelők (elektródok) fajtái, tulajdonságai, alkalmazási területei, karbantartása, - az erősítők részei, feladata, főbb jellemzői = bemeneti impedancia és jelentősége, = erősítő fokozatok, = érzékenység, = a linearitás fogalma, - szűrők, azok rendeltetése, fajtái, - mérési eredmény regisztrálása, - írószerkezetek, - elektronikus rögzítés (pl. EEG), - a mérési eredmény feldolgozása, értékelése, - számítógépes jelfeldolgozás. Részletes rész Elektroencefalographia - szelektor kombinációk = bipoláris lánc, = közös referens, = átlagreferens, = forrás, = corticalis (strip), = subcorticalis elrendezések, - a forgalomban lévő készülékek bemutatása, kezelésük ismertetése, - polygraphia. Elektromyographya - használt elektród fajták = tű- és felületi, = koncentrikus, = bipoláris, = speciális (makro-, mikroelektródák), - az EMG készülék felépítése, az ismertebb típusok bemutatása, kezelésük, használatuk, - az EMG mérési lehetőségek = MU elemzés, = egységkisülés, - számítógépes csatlakozás. Elektrophysiológiai ingerlők - szomatoszenzoros, - vizuális, - akusztikus ingerlők, - az ingerparaméterek = intenzitás,

12 = tartam, = frekvencia, = mintázat. Számítógépes rendszerek - analóg-digitális jelfeldolgozás fogalma, AD/DA conversio, - átlagolási technika, - frekvencia analysis, - FFT, - spektrumok, - cohaerentia-correlatio analysis, - egyéb irányzatok, - a mapping lényege. Speciális regisztrálási eljárások - radiotelemetria, - ambuláns regisztrálás, - split-screen, - intraoperatív vizsgálatok, - monitorozás, - pneumo- és elektrotonometria, - refrektometria, - keretometria. 4. Felvételtechnika Felvételtechnika (elmélet) Elektroencephalographia - elektródelhelyezés: rendszer, - referens-differens elektród, - bipoláris elvezetés, - láncelvezetés, - referens (közös és átlag) elvezetés, - forráselvezetés, - phasisinversio, - az elvezetésformák előnyei és hátrányai, - szabadon választott elvezetés kombinációk, azok kialakításának általános (nemzetközi szabályai), - polygraphyás elvezetések alvásvizsgálatnál, epilepsiás jelenségeknél (légzés, izom, szemmozgás, EKG, sphenoidealis elektród), - localisatio elméleti alapjai, lehetőségei a különböző elvezetési módoknál, - terhelési eljárások = hyperventillatio, = stroboszkóp, = alvásmegvonás, = gyógyszer. Elektromyographia - a felületi és tűelektróda használatának elvi alapjai, - a makroelektróda és az egyes rost elvezetés, - egysejt aktivitás, - mikroelektróda. Elektroneurographia - az ideg vezetési sebesség mérés elve, - alkalmazott elvezetési helyek, elektróda localisatio (aktív és referens elektródhelyzete) motoros és szenzoros vezetési sebesség mérésénél, - az ingerlő elektróda lokalizációja, - a polaritás jelentősége, - anti-orthodromos vezetés, - ütköztetéses technika, - repetitív ingerlés. Kiváltott válasz regisztrálás elméleti alapjai

13 - A szenzoros kiváltott válasz elvezetésének lokalizációi, - referens és aktív elektród, - cephalicus-noncephalicus referens szerepe, jelentősége, - perifériás és centrális válasz elvezetése, - regisztrálási paraméterek alsó- és felsővégtagi ingerlésnél, - ingerlési pontok, - ingerparaméterek = a küszöberősség. - Az akusztikus kiváltott válasz elvezetésének módja, - aktív és referens elektródpozíció, - ingerparaméterek = modalitás, = intenzitás, = a küszöberősség, - ingerlési frekvencia, korai, közép és késői válasznál = 40 Hz sinusos ingerlés, = objektív audiometria, = otoacusticus emissio, - a regisztrálás paraméterei különböző ingerlési formáknál, illetve a különböző latenciájú válaszoknál. - A vizuális kiváltott válasz elvezetésénél localisatio, retinographia, corticalis (scalp) válasz, - az ingerlés módja = homogén (falsh), = mintázott (sakktábla), - a mintaváltás, - a minta nagyságának, fényességének, kontrasztjának jelentősége, - binocularis-monocularis ingerlés, - színes ingerlés, - regisztrálási paraméterek a különböző ingerlési formáknál. Felvételkészítés speciális körülmények között - regisztrálás műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, alváslaboratóriumban, epilepsia laboratóriumban (ambulatory EEG) telemetriával, - eseményfüggő kiváltott válaszok P300, CNV, - terminális coma. Felvételtechnika (gyakorlat) Elektroencephalographia - az elektródfelhelyezés és rögzítés formái, - tűelektródák alkalmazása a scalpon, - elektródok csatlakoztatása a gyűjtődobozhoz, - ellenállásmérés jelentősége, technikai kivitele, - a fejbőr előkészítése, - a vizsgálat menete, lebonyolítása, - a különböző kapcsolók használata, felvétel előtt és közben, - a szűrőállások hatása regisztrátumra, - erősítés (érzékenység) hatása, - a papírsebesség jelentősége, - az írótoll kitérésének hatása a graphomorphológiára, - a különböző rendszerek előnyei, hátrányai torzítás szempontjából, - technikai és biológiai műtermékek az EEG-ben, azok keletkezésének magyarázata, felismerésük, kiküszöbölésük módja, - EKG, EMG, EOG, légzés, BG, polygraphiás regisztrálása, - hyperventillációs, stroboszkopos, gyógyszeres terhelés, alvásdeprivatio, éjszakai alvás, ambulatóry EEG, monitorozás műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, ezek speciális követelményei. Elektromyopgraphia - felületi elektród felhelyezése, - tűelektród alkalmazása, - előforduló műtermékek, azok oka, kiküszöbölésük módja.

14 Elektroneurographia - az elektród elhelyezése, - lehetséges hibák, azok oka és kiküszöbölése, - az ingerlő elektród elhelyezése motoros és sensoros vezetési sebesség mérésénél, - vezetési sebesség meghatározása kézi számítással és számítógépes programmal, - ütköztetéses technika, - repetitív ingerlés. Kiváltott válasz vizsgálata - Elektródák elhelyezése somatosensoros vizsgálathoz. Erb-pont-cervicalis és scalp elvezetés, rövid és középlatenciájú, illetve farfield regisztráláshoz. Az elektród helyének előkészítése, az elektród rögzítése, hibalehetőségek, a hibák felismerése, elhárítása. - Az elektródok és ingerlő elhelyezése akusztikus kiváltott válaszok vizsgálatánál. Ad concham és intrameatalis ingerlés. Szubjektív hallásküszöb meghatározás. Ingermodalitások (click-tone pip-40 Hz) és a regisztrálási paraméterek beállítása. Maszkolás. Műtermékek, azok felismerése, kiküszöbölése. - Elektródok elhelyezése retinographiánál és vizuális scalp elvezetésű kiváltott válasz vizsgálatánál. Az ingerlő elhelyezése, ingerparaméterek kiválasztása, beállítása. Binocularis és monocularis ingerlés, színes ingerlés. Regisztrálási paraméterek kiválasztása, beállítása. Felvételkészítés speciális körülmények között - Regisztrálás a műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, alváslaboratóriumban, epilepszia laboratóriumban (ambulatory EEG). Telemetriával. Eseményfüggő kiváltott válaszok regisztrálása (P300, CNV). 5. Elektroklinikai ismeret Elektroklinikai ismeretek (általános rész) Az elektrophysiológia alapjai - az idegsejtek működése, - a sejtmembrán, - extra- és intracellularis tér, - ion-eloszlás, - passzív és aktív folyamatok, - nyugalmi potenciál, - actios potenciál, - synapsisok, - izgalmi és gátló synapsisok, - neurotransmitterek, - EPSP, - IPSP, - modulátorok, - ingerületterjedés, - neuromusculáris functio, - ioncsatornák. Az izomműködés élettana - contractio, - contractilis elemek, - ingerületterjedés, - erőkifejtés, - motoros egység, - motoros rost regeneratio. Az elektroencephalogram keletkezése - dipol elmélet, - generátorok, - ritmus generátorok, - specificus generátorok az agyban, - subcorticalis structurák hatása a corticalis tevékenységre. Az elektromyog genesise - véglemez potential, - motoros egység, - denervatios potential,

15 - akaratlagos actios potential. A felnőttkori physiologiás agyi elektromos tevékenység - hullámformák, - ritmus, - tevékenység, - komplexus, - elnevezések, - az alfa, béta, theta, delta tevékenység jellegzetességei, lokalisatio, reactivitas, - jelenségek az EEG-ben, - szinkronizáció, deszinkronizáció, - generalisalt, - localis, - szimmetrikus, - aszimmetrikus, - folyamatos, - időszakos, - episodicus, - paroxysmalis megnyilvánulás. Felnőttkori fiziológiás EEG típusok (alfa, béta, szabálytalan, lowe voltage) A fiziológiás alvás EEG jelenségei - alvásidő, - alvásfázis, - REM, - NON REM, - alvásciklus, - hypnogram, - az alvás elektrophysiológiája, biokémiája. Az alvással összefüggő egyéb változások - EKG, - légzés, - izomtónus, - bőrellátás, - szemmozgás. Kóros EEG megnyilvánulások, kóros hullámformák - theta, - delta, - FIRDA, - OIRDA, - tüske és vele egyenrangú hullámok, - PLED. Komplexusok, minták - tüske-hullám, - lassú tüske-hullám, - hypasarrhytmia, - PSW. Kóros alvásjelenségek - dissomnia, - hypersomnia, - narcolepsia, - alvási apnoe. Az EEG ontogenesise - Intrauterin EEG, - EEG a koraszülött, csecsemő, kisgyermek, gyermek, serdülő és idős korban. Elektromyographia - nyugalmi tevékenység, - spontán kisülések,

16 - isertios potential, - myopathiás és neuropathiás EMG kép, - interferentia és átmeneti minta, - csoportos kisülések, - myotoniás kisülés, - jitter, - F-hullám, - M-hullám, - H-reflex, - blink-reflex, - repetetív válasz. Elektronystagmográfia, stroboszkópia Somatosensoros kiváltott válasz - morphologia, - komponensek elnevezése (latentiája), - generátor localisatio, - az ERB-cervicalis scalp far field és primer corticalis komponens, - az alsó végtagról kiváltott somatosensoros válaszok = fossa poplitea, = lumbalis, = cervicalis, = corticalis, - dermatomalis kiváltott válasz, - morphologiai jellegzetességek a lumbalis, thoracalis és cervicalis dermatomoknál. Az akusztikus kiváltott válasz formái - cochlearis, - agytörzsi (korai), click válasz, - közép- és késői válasz morphologiája, nomenclaturája, - nyomási és ritkulási click válasz, - tone-pip válasz, - 40 Hz válasz, - akusztikus P300 hullám otoacusticus emissio. A vizuális kiváltott válasz formái - retinogram, - flash, - mintaváltásos válasz morphologia, - nómenklatúra, - az intenzitás, kontraszt, isopter és hullámhossz jelentősége. Mágneses (transcranialis) kiváltott motoros válasz (MEP) - felső és alsó végtagi válasz ingerlési helye, regisztrálási helye, - facialis válasz, - cervicalis, lumbalis és végtagi ingerlés és azok válaszai. Klinikai mapping - spectralis map, difuss és localis eltérések és műtermék források, - focalis jelenségek és phasisviszonyok, focalis és phasis változások időbeli vizsgálata, - speciális map.-ek, cohaerentia, probabilitás, significantia. Elektroklinikai ismeretek (részletes rész) a) A központi idegrendszer megbetegedései 1. Cerebrovascularis megbetegedések - makro és mikro circulatios zavarok oka, mechanizmusa, - hypertoniás krízis, - art. scler. cer, - thromboembolia, - TIA, - vascularis encephalopathia, - diabeteses encephalopathia,

17 - vérzéses kórképek, - haemorrhagia per dapedesim, - per rhexim, - subarachnoidealis, - subduralis és epiduralis vérzés, - apoplexia cerebri. Daganatos megbetegedések - az idegrendszeri daganatok szövettani felosztása, metastasisok, - az agydaganatok általános tünettana, regionális tünettana, klinikai és elektrophysiológiai szempontból, - belignus és malignus tumorok, - St.p.op.pp.tu.cer. EEG-je, - a recidiv tu. EEG-je, - gyermekkori agydaganatok. Cranio cerebralis sérülések - fedett és nyílt sérülések, - commotio-contusio cerebri, - haematoma subduralis acuta et chronica (subacuta), - haematoma epidurale, - fracturák a convexisation és a basison, - liquorrhoea, - abscessus cerebri, - a craniocerebralis sérülések késői szövődményei = atrophia cer. = parkinsonoid sy. = dementia = characterváltozás = epilepsia. Gyulladásos megbetegedések - etiologiai felosztás, - bakteriologiás és vírusos gyulladások, - meningitisek, - encephalitisek, - abscessus, otogen, - a gyulladásos folyamatok késői következményei. Epilepsiák - epilepsiás mechanizmus oka, tünetei, elektrophysiológiai megnyilvánulásai, - epilepsiák felosztása, - therápia, - monitorozás, EEG és gyógyszeres, - az epilepsiák műtéti kezelése, - az epilepsiás betegség szociológiai, jogi, munkaalkalmassági, genetikai vonatkozásai. A fejfájásos kórképek - a felosztás, - therápiás lehetőségek, - EEG vonatkozások. Degeneratív központi idegrendszeri kórképek - sclerosis mpl. - egyéb demyelinisatiok, - fejlődési rendellenességek, - hydrocephalus, - microcephalia, - craniosynostis, - anencephalia. A gerincvelő megbetegedései Vascularis megbetegedések. Daganatos megbetegedések.

18 Sérülések - commotio spinalis, - fract. vertebrae, - a cervicalis szakasz, - craniospinalis átmenet sérülései, - discopathiák, - luxatiok, - traumás syringomyelia. Fertőzéses megbetegedések - etiológiai felosztás, - bacteriális és vírusos gyulladások, - myelitis transversa, - tabes dorsalis, - radiculo-myelitis. A gerincvelő degeneratív folyamatai, fejlődési rendellenességei. A perifériás idegrendszer betegségei - vascularis betegségek, - radiculopathia, - neuropathia, - polyneuropathia, - traumás eltérések, - compressios neuropathia (alagút syndromák), - vertebrogen neuropathiák, - a perifériás centralis fájdalom kérdése, - allo-dyniák tünettana és elektrophysiológiája, - a fájdalom elektrophysiológiája, - TOS syndroma, - plexuslaesiok, - perinatalis perifériás idegkárosodások, - iatrogen laesiok. Izombetegségek - neurogén paresis, - atrophia, - myogen paresis, - rendszerbetegségek, - myasthenia, - myotonia, - ionhiány okozta kórképek. Az idegrendszeren kívüli megbetegedésekhez társuló elektrophysiológiai változások - endokrin kórképek, - anyagcsere-betegségek, - szemészeti, gégészeti megbetegedések, - általános toxikológia (alimentaris és chemiai!). A tudat zavarainak elektrophysiológiája - epilepsia-collapsus, - pseudoseizure, - extracerebralis eszméletvesztés, - hypoglychemia, - asthma cardiale et pulmonale, - infarctus myocardi, - coma skálák, - az agyhalál = fogalma, = diagnosztikája, = jogi, társadalmi, psychológiai, vallási vonatkozásai, - az alvás és zavarai

19 = parasomniák, = dyssomniák, = alvási apnoe. - Írásbeli vizsga: a jelöltek a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg. A megoldások értékelése egységes megoldókulcs alapján történik. Feladatmegoldásra 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. - Szóbeli vizsga: a vizsgázók az előzőekben meghatározott tantárgyak témakörei alapján összeállított komplex vizsgakérdésekre szóbeli feleletet adnak. A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki. b) Szakmai gyakorlat A gyakorlati vizsga két részből áll: - megelőző vizsgafeladatok = 10 elektrofiziológiai, (EEG, kiváltott válasz), = 10 audiometriai, illetve phoniátriai = 10 opthalmológiai vizsgálat önálló elvégzése és technikai értékelése (a megelőző vizsgafeladat a gyakorlati képzés utolsó tanulmányi idejében szervezhető olyan intézményben ahol a vizsgázó az évközi gyakorlatait töltötte, és a technikai feltételek adottak a megjelölt vizsgálatok elvégzéséhez), - vizsgabizottság előtt a vizsganapon - külön kijelölt intézményben - elektrofiziológiai, audiometriai és ophthalmológiai vizsgálat kivitelezése és technikai értékelése. IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése A szakmai elmélet osztályzatot az írásbeli és szóbeli vizsgarészek eredményei alapján kell megállapítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjának megoldását a központilag kiadott megoldókulcs alapján kell értékelni. Szóbeli vizsgán a kijelölt tantárgyakból összeállított tételekre adott feleletet 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A szakmai elmélet végső eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, számtani középérték esetén a szóbeli vizsga osztályzata felé kell kerekíteni. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése Az értékelés szempontjai: - munkaszervezés (folyamatos, a részfeladatok lépéseinek sorrendje logikus, megfelel a beteg érdekének és az adott munkahely rendjének), - a tevékenység kivitelezése (kézügyesség, a munkafolyamatokra fordított idő aránya, a szakmai és higiénés szabályok betartása), - ismeretek alkalmazása (elméleti és gyakorlati ismeretek megfelelő integrálása, a konkrét feladathoz való alkalmazkodás, a hibák, zavarok elhárítása), - team-ben való munkavégzés képessége, - kommunikációs tevékenység hatékonysága, - dokumentációs tevékenység, - a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük és alkalmazásuk módja. Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha - a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal tud eleget tenni, - elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, - önálló tevékenységre nem képes, - feladatait irányítás mellett sem képes ellátni, - hygiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, azokat nem képes korrigálni, - az emberi életet veszélyezteti. A vizsgázó gyakorlati teljesítményét a megelőző vizsgafeladatokra (elektrofiziológiai, audiometriai, opthalmológiai szakmaterületre) külön-külön adott részjegyekből kialakított érdemjegy, valamint a vizsgabizottság előtt végzett feladat érdemjegye alapján kell értékelni. A gyakorlat végső osztályzatának kialakításánál a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítményt nagyobb súllyal kell számításba venni. Amennyiben a gyakorlati vizsgarész részfeladatainak bármelyike elégtelen, a vizsgázó gyakorlati vizsgájának végső osztályzata is elégtelen. Ismételt vizsgán csak az elégtelenre minősített vizsgarészt kell megismételni. IV/5. A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés feltételei

20 A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltakon túl felmentés nem adható. A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott általános eljárási rendjében a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó. V. Egyéb tudnivalók 1. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben a Népjóléti Minisztérium által kiadott központi program használata kötelező. 2. Az átmeneti időszakban a korábbi, és hitelesen igazolt egészségügyi szakképzésben folytatott tanulmányok elfogadásáról és a különbözeti vizsgáról a tantervek követelményeinek összehasonlítása alapján a szakmai vizsgát szervező intézet vezetője dönt.