A KARDOSKÚTI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A KARDOSKÚTI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KÉSZÜLT: A Komplex Prevenciós Óvodai Program alapján, a módosított Alapprogram figyelembe vételével június Módosítva: augusztus

2 2

3 Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP PROGRAMVÁLASZTÁS NEVELÉSI CÉLJAINK, FELADATAINK A NEVELÉS KERETEI TEVÉKENYSÉGI FORMÁK AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE GYERMEKVÉDELEM A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A GYERMEKEK EGYÉNI FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE INKLUZIÓ, INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS A DAJKA EGYÜTTMŰKÖDÉSE A HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM TERVEZÉSE A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK, ESZKÖZÖK JEGYZÉKE FELHASZNÁLT IRODALOM A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES AJÁNLOTT IRODALOM JEGYZÉKE

4 1. HELYZETKÉP 1.1. Intézményünk adatai Az óvoda neve: Kardoskúti Napköziotthonos Óvoda Cím: 5945 Kardoskút, Kossuth u.4 Tel: 68/ Fenntartó: Kardoskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Alapító okiratszáma: 10/2000.(VII.6) sz. ÖKT rendelet Csoportok száma: 1 Óvodavezető: Barna Károlyné A programot benyújtja az óvodavezető, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség egyetértésével. 1.2 Az óvodánk bemutatása, története A Kardoskúti Önkormányzat által fenntartott óvoda 1961-óta működik jelenlegi helyén. A 800 m-es területből maga az épület 200 m-t foglal el. Az óvoda tágas, füves udvara gazdagon kínálja a lehetőségeket a környezet megismeréséhez megfigyelésére, egészséges játékra, szabad mozgásra. Nagy gondot fordítottak és fordítanak az itt dolgozók arra, hogy a gyerekek egészséges tiszta levegőt szívjanak. Bár kisforgalmú utak övezik az udvar két oldalát, sűrű sövény szűri meg a levegőt. A napsütés ellen az árnyékot adó lombos fák nyújtanak védelmet a gyerekek számára. A kezdetben osztatlan egy csoportos óvoda 1975-ben egy foglalkoztató teremmel bővült. A következő konstrukcióra 1997-ben került sor, amikor megtörtént a tetőszerkezet és a homlokzat felújítása. Jelenlegi formáját 2009-ben érte el, megtörtént az épület nyílászáróinak cseréje és a homlokzat szigetelése. Óvodánk augusztus 01-ig Kardoskúti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda néven, közös egységben üzemelt. Ettől a naptól kezdve önálló, független intézményként folytatja tevékenységét Kardoskúti Napköziotthonos Óvoda néven. A gyermeklétszám sajnálatos csökkenése miatt a fenntartó döntése alapján az óvoda egycsoportos intézményként üzemel tovább. 1.3 A nevelőtestület hitvallása, nevelésről alkotott véleménye beállítottsága Az intézményes nevelés - mint másodlagos szocializációs színtér- alapvető feladata a kultúra átadása, közvetítése az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúránk színeivel gazdagodjanak. Célunk olyan nevelő környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Nevelési céljaink meghatározásánál abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a prevencióra, a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van. Megvalósításában 4

5 alapvetően támaszkodunk a gyermek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre Alapelvünk Óvodánk pedagógiai programja a mozgásra és a játékra alapozva szervezi a nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait. Biztosítjuk az egyéni differenciált fejlesztést, (hátránykompenzálás, sajátos nevelési igényű gyerekek speciális fejlesztése). A gyermekek önmagukhoz képest való fejlesztése az elvünk, a családi nevelés mellett! Alkalmazkodunk a gyermek egyéni érési, fejlődési üteméhez, így biztosítva, hogy gyermekeink testileg, lelkileg, szellemileg felkészültek legyenek. Lehetőséget biztosítunk a tehetséges gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatására. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésére, az esélyegyenlőség biztosítására, a különbözőségek elfogadására törekszünk Személyi feltételek Az óvodai csoport (vegyes életkorú gyermekekből szervezett) nevelő munkájához elengedhetetlenül szükséges a 2 fő óvodapedagógus végzettséggel rendelkező pedagógus munkája. A pedagógiai munkát 2 fő dajkai munkakört betöltő szakképzett, gyermekszerető dajkai munkatárs munkája segíti. A minőségi pedagógiai munka segítése érdekében tevékeny részt vállalnak az óvodai csoport életében. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyerekre. Ahhoz, hogy a dajka a nevelési folyamatban közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztassuk az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléseiről és módszereiről. Programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a szakmai fejlődésre, önképzésre motivált óvodapedagógus és dajka egyaránt. Nevelési programunk fontos kiegészítője, hogy legalább heti 1 alkalommal logopédus segítse a gyermekek beszédfejlesztését. Nevelőtestületünk tagjaira jellemző a gyermek centrikusság, kreativitás, az új módszerek megismerése iránti igény. Feladataink megvalósításához elengedhetetlen valamennyi munkatárs folyamatos együtt-működése, összehangolt munkája a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés érdekében. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét, óvodapedagógus irányítja Tárgyi feltételek Az épület és környezete biztosítja a neveléshez és oktatáshoz kívánt feltételeket. Az épület tágas, világos, benne két csoportszoba található. Tágas öltöző, ebédlő, mosdó áll a gyerekek rendelkezésére. Az ebédlőt használjuk a testnevelési feladatok színhelyéül. A kisebb foglalkoztató teremben történik a logopédiai foglalkozás, egyéni fejlesztések, illetve az altatás. A HACCP előírásainak megfelelően működő 5

6 tálalókonyhával rendelkezünk. A dolgozók számára az öltöző és a felnőtt WC biztosított. A szülők és vendégek fogadására az iroda szolgál. Az óvoda udvara kellemes. A 3-7 éves gyermekek mozgásának fejlődését elősegítő környezet. Az udvaron mászókák, hinták, csúszda, homokozó, tágas hely a labdajátékokhoz, célba dobó áll a gyermekek rendelkezésére. Óvodánk 2005-től EU szabványnak megfelelő játékeszközökkel rendelkezik. A babaházban szerepjátszásra van lehetőség, a színben elhelyezett asztaloknál rajzolás, festés gyurmázás és egyéb finommotorikus mozgás fejlesztésének számtalan tárházából válogatva foglalhatják el magukat a gyerekek. Az óvoda felszereltsége megfelelően biztosítja a nevelési programunk megvalósítását. A neveléshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. A választott program által megkövetelt nagyméretű tükör, a jelzőgumik szintén biztosítottak az óvodában. Mozgásfejlesztéshez sokféle eszköz áll a rendelkezésre, amelyet az évek során folyamatosan bővítettünk. Foglalkozási eszközeinket fokozatosan bővítjük, sok fejlesztőjátékkal rendelkezünk. Gyermekeinket tudatosan neveljük a tárgyak és eszközök rendeltetésszerű használatára, valamint a környezet védelmére. A korszerű nevelési és fejlesztési segédanyagok használatához internetes kapcsolattal, televízióval, videomagnóval, DVD és CD lejátszóval rendelkezünk. Könyvtári állományunkat folyamatosan bővítjük. A gyermekek ellátásához szükséges korszerű ágyak és székek megfelelő számban és méretben rendelkezésre állnak. 2. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP 2.1. Óvodakép Törekvésünk arra irányul, hogy biztosítsuk az óvodás korosztály számára a harmonikus, testi-lelki fejlesztést, meleg szeretetteljes és biztonságérzést adó, védelmet nyújtó óvodai környezetben. Gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásáról a mozgásban, játékban történő tevékenykedtetés során. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életmód szokásainak kialakítására, megalapozására. A testi képességek sokirányú fejlesztése programunk egyik alappillére. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője.az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit..az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit ( óvó védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés pszichikus feltételei Gyermekkép Szeretnénk, ha az óvodánkba járó gyermekek testben és lélekben egészséges, boldog, kiegyensúlyozott személyiséggé válnának. Az óvodáskor végére a gyermekek a különbözőségekkel természetes módon tudjanak együtt élni, koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá váljanak. Olyan korszakban élünk, melyben igen bonyolult a társadalmi élet, és amely nagymértékben támaszkodik az intelligenciára és a képzettségre. Kultúránk 6

7 általánosan elfogadott eszményképe a sokoldalúan fejlett ember Ez számunkra annyit jelent, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, a meglévő hátrányai csökkenjenek, az esélyegyenlőség biztosítása minden gyermek számára Pedagóguskép és a gyermekeket körül vevő felnőttek Az óvónő személyén túl a gyermekekkel kapcsolatba lépő felnőttek (dajka) külsőbelső értékei mindig példaértékűen állnak a gyermekek előtt. A tolerancia, a nyitottság, elfogadás következetesség, szeretetteljesség mint elvárások- kiemelten fontosak nevelő-fejlesztő munkánk során. Maximálisan biztosítjuk a gyermekek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Figyelembe vesszük a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítve tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásra. 3. PROGRAMVÁLASZTÁS Az óvoda nevelőtestülete közös akaratából, a helyi viszonyokat figyelembe véve, a Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptálását választotta. Döntésünket indokolta: 1. A megelőzés fontossága 2. az a tény, hogy a program segítséget nyújt a felzárkóztatáshoz 3. a jó képességű gyerekek egyéni fejlesztésére lehetőséget biztosít 4. a pedagógusok személyiségéhez, nevelési elképzeléseihez közel áll a program 4. NEVELÉSI CÉLJAINK, FELADATAINK 4.1. Óvodánk nevelési célja: 1. Az óvodás korú gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, valamint eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével célunk, hogy minden gyermek egészséges, harmonikus személyiség legyen. 2. Rendelkezzen e megfelelő testi, szociális és értelmi képességekkel és érettséggel. 3. A potenciális tanulási zavarok megelőzése a mozgásra, játékra alapozva, különös figyelemmel arra, hogy minden gyerek képességeinek maximumát érje el Óvodánk nevelési feladatai: Feladataink: a gyermekek optimális fejlődésének biztosítása testi, lelki szükségletek kielégítése egészséges életmód kialakítása érzelmi,és erkölcsi nevelés felkészítés a közösségi életre anyanyelvi értelmi fejlesztés, nevelés az iskolai beilleszkedés közvetett előkészítése a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése 7

8 a játékon, a tapasztalatszerzésen, a mozgásfejlesztésen keresztül a harmonikus személyiségfejlesztés megvalósítása a potenciális tanulási zavarok kiszűrése és megelőzése. 8

9 A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: A gondozási tevékenységgel a gyermek komfort érzetének biztosítása, jó szokások kialakítása. Rendszeres mozgással, egészséges életvitel kialakítással, a mozgás megszerettetése. Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése. Egészséges, harmonikus személyiség fejlesztés: Az interperszonális kapcsolatok új formáinak kialakítása. Énkép önismeret - önértékelés fejlesztése. Új attitűdök, értékek normák kialakítása Erkölcsi értékek, normák kialakítása. Potenciális tanulási zavarok megelőzése: A fejlesztés alapja a mozgás. (mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, észlelésfejlesztés, verbális fejlesztés) Játék Tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. 5. A NEVELÉS KERETEI 5.1. Egészséges életmódra nevelés Célja: Az óvodás korú gyermek egészséges életvitel igényének alakítása testi fejlődésük elősegítése Feladata: A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése. A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. Az egészséges életmód, és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. A tágabb és szűkebb környezetünk közvetlen tapasztalati úton történő megismertetése, amely megalapozza a környezettudatos magatartás és a környezet iránti tisztelet kialakítását. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés feladatainak ellátása Egészséges életvitel igényének alakítása A helyes életritmus kialakítása az óvodában kezdődik, amelyet a jól megválasztott napirend és heti rend biztosít. A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Feltételei az egészséges testi és lelki fejlődésnek. A gyermek pozitív énképének alakulását segíti, ha a rájuk bízott feladatokat sikeresen teljesítik és ez által egyre önállóbbakká válnak. Minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. Az önkiszolgáló feladatok a tevékenységek begyakorlását teszik lehetővé, amihez minden gyereknek elegendő időt kell biztosítani. Az elvégzendő feladatok és 9

10 ismeretek nehézségi foka a képességekhez mérten növelhető. A gyermek felnőtt bensőséges kapcsolatán keresztül nyugodt, kiegyensúlyozott, pozitív megerősítést biztosító légkörben tanítjuk és gyakoroltatjuk a szokásokat, amelyek az óvodáskor végére szükségletté, igénnyé válnak. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a hátrányos szociális körülmények közül érkező gyermek testápolási szokásaira. Gondot fordítunk a legalapvetőbb szokások kialakítására. Testápolás: A kisgyermek jó közérzetéhez a felnőtt testközelségére is szükség van. A testápolással kapcsolatos feladatok végrehajtása különösen a beilleszkedés idején, az óvónő-gyermek szoros kapcsolatával történik. Eleinte csak a kapcsolat felvételét jelentik, majd később a tevékenységek megtanítására irányulnak. A cselekvés és beszélgetés közben megismerik a testápolást szolgáló eszközöket, és azok használatát. A gyermekek egyéni fejlettségükhöz mérten kapnak segítséget. Öltözködés: Az óvodás gyermek öltözködés közben tapasztalatokat szerez az öltözködés sorrendjéről, és arról, hogyan könnyebb a végrehajtás. Mindezeket a tevékenységeket az óvónő magyarázata kíséri. Fontos a verbális megerősítés. A szülőket arra kérjük, hogy a gyerekek ruhája kényelmes, az időjárásnak megfelelő, réteges legyen. Az óvodai tevékenységekben való részvételhez biztosítsa a célszerűséget. Minden gyermeknek legyen váltó ruhája. Ügyelünk arra, hogy papucsot ne viseljenek, mert ez balesetveszélyt okozhat. Táplálkozás Családlátogatáson tájékozódunk a gyermekek táplálkozási szokásairól is, ami a gyermek megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges. Célunk az, hogy természetes étvágyukat keltsük fel és nem az, hogy evésre kényszerítsük őket. Ügyelünk arra, hogy az étkezés mindig azonos időben történjék. Fontos az étkezések megszervezése, kulturált lebonyolítása. Étkezésnél figyelembe vesszük a gyermekek egyéni étvágyát, igényét. Törekszünk arra, hogy megkedveltessük velük az új ízeket. A korszerűbb táplálkozás kialakítása érdekében zöldség-gyümölcsnapokkal egészítjük ki az étrendet. Odafigyelünk a kellő folyadékmennyiség bevitelére is. Óvodánkban szűrt víz ivására van lehetőségük a gyerekeknek. Igényüknek megfelelően a nap bármely szakaszában élhetnek vele. Pihenés, alvás, levegőzés Fontos a pihenéshez szükséges nyugalom, biztonságérzetet nyújtó légkör és feltételek megteremtése. Az egyéni alvásszükségletet figyelembe vesszük. A korábban ébredő gyerekeknek lehetőségük van társaik zavarása nélkül csendesen elfoglalni magukat. Biztosítjuk a szeretetteljes légkört, fontosnak tartjuk az alvás előtti mesélést. Az évszak és időjárás nyújtotta lehetőségeket figyelem bevéve a szabad levegőn szervezzük a különböző tevékenységeket: játék, mozgás A gyermek testi fejlődésének elősegítése A gyermek egészségének védelme 10

11 Az egészségvédelem az óvodapedagógus fontos feladata. Magába foglalja az egészséges életvitel igényének kialakítását, a gyermek testi épségének védelmét és a balesetek megelőzését. A test épség védelme és a baleset megelőzés szükségessé teszi a tárgyi és személyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését, karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos a gyermek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekbalesetek megelőzése szempontjából is. Rendszeresen és tudatosan felhívjuk a gyermekek figyelmét környezetükben található eszközök, tárgyak helyes használatára. A levegő, víz, napfény együttes hatásainak kihasználásával biztosítjuk a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében a lehető legtöbb időt töltünk a szabadban. Nyáron az udvari játék után biztosítjuk a zuhanyozást. A nap káros hatásaitól árnyékot adó fáink és fedett teraszunk óvják meg a gyerekeket. Éves rendszerességgel kerül sor az orvosi védőnői szűrésekre, amelyekre a szülő kíséri el gyermekét a rendelőbe. Feladatunk a gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése. Szükség szerint értesítjük a szülőket és az orvost. Óvodánkba lépéskor anamnézis lapon felmérjük a gyermek különös betegségeit (asztma, allergia, lázgörcs, stb.), hogy az egyéni bánásmódot előre tervezhessük. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására portalanítás, fertőtlenítés, környezet tisztántartása, az időjárásnak megfelelő öltözködés, folyamatos levegőcsere. Az egészséges életmód megalapozója a család és az óvoda együtt. Ezen belül elengedhetetlen a mentálhigiéné, a lelki egészség védelme. A gyermekkorban elszenvedett pszichés sérülések nagyban befolyásolják az egyént felnőtt korban is. Éppen ezért a gyermekek testedzése mellett a lelki egészségükre is ugyanolyan figyelmet kell fordítani, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával, a szülőkkel együttműködve. A mozgás, a mozgás igényének kielégítése Udvarunk kialakítása pázsitos, szilárd burkolatú fedett terasz, védett homokozó biztosítja, hogy az év minden szakában lehetőség nyíljon a szabadban, biztonságos környezetben való mozgásra. Fából készült udvari játékaink is változatos mozgáslehetőséget biztosítanak. Nagy füves területünk sokféle labdajáték gyakorlására nyújt lehetőséget. A mindennapos mozgásra, differenciált, párhuzamosan végezhető mozgásos játékokat biztosítunk a gyerekek számára, hozzájárulva mozgásigényük kielégítéséhez, illetve az egyéni lemaradások kompenzálására Érzelmi,az erkölcsi és a közösségi nevelés Célja: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. A csoport normái alapján. Feladata: A családi nevelés kiegészítéseként szeretetteljes, otthonos, érzelmi biztonságot nyújtó kiegyensúlyozott légkörben, közös tevékenységek által a társas kapcsolatok alakítása, az összetartozás élményének elmélyítése. 11

12 Az én-tudat alakulásának segítése mellett, az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, kitartás, akarat, feladat-szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. A társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek-gyermek, gyermek felnőtt viszonylatban (pozitív attitűd kialakítása) Az óvoda a gyermekek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A nemi identitásalakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. (pl. a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott.) Nevelje a gyerekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére Hagyományaink ünnepeink Óvodánkban az ünnepek és hagyományos programok megszervezésekor minden esetben a jó érzelmi előkészítést, az egyre fokozódó örömtelei várakozást, és a későbbiek során ismétlődő közös öröm felidézése az egyik szempont. Az ünnepek ráhangolásában kiemelt szerepet kap a közös ajándékkészítés, környezetszépítés. Az óvodánkban szervezett különböző programok (kirándulások, rendezvények) színesítik az óvodai életet, formálják a közösséget, tapasztalatot, új ismereteket nyújtanak a gyerekek számára Ünnepeink: Télapó (iskolások műsora) Karácsony Farsang (szülők részvételével) Március 15.-i megemlékezés Húsvét Anyák napja Óvodai évzáró és ballagás Hagyományaink: Őszi-tavaszi kirándulás (önköltséges) Nyílt napok Családi nap Születés és névnapok megünneplése 12

13 Szervezeti és időkeretek Csoportszervezés Óvodai nevelési programunk szervezeti keretét az 1 vegyes életkorú gyermekekből álló óvodai csoport adja. A napirend átgondolt tervezésével és a munkaidő helyes összehangolásával igyekszünk lehetőséget biztosítani az iskola előtt álló, valamint az egyéni foglalkozást igénylő gyermekek fejlesztésére. Napirend - Heti rend Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus jelenléte biztosított. A napirend szervezését kismértékben befolyásolja az a körülmény, hogy a Kardoskúthoz tartozó Pusztaközpontról is érkeznek gyermekek. Őket külön autóbusz szállítja minden nap az iskola és az otthonuk között. Kíséretükről a dajkák gondoskodnak. A gyermekek biztonságérzetéhez, érzelmi egyensúlyához fontos a megfelelően megtervezett napi és heti rend, szem előtt tartva e játék elsődleges szerepét. Napirendünk rugalmas, melyben az étkezések időpontjai és a pihenés kb. időpontjai a következők: reggeli 8:30, ebéd 12:00 uzsonna 15:30, pihenés kb tól. A pihenés időtartama az egyéni szükségletek, az életkori sajátosságok figyelembe vételével módosul. Napirend szabad játék étkezés előkészítése, reggeli szabad játék, játékba integrált fejlesztések, tanulás, mindennapos testnevelés, udvari szabad játék, levegőzés, mozgásos játékok az udvaron ebéd, testápolási teendők, készülődés a pihenéshez mese, pihenés, testápolási teendők, uzsonna szabad játék A heti rend kialakítását befolyásoló tényezők Fő tevékenység a játék, amely a teljes napot átszövi és ebben kiemelt helyen szerepel a szabad játék biztosítása. Napirendünk rugalmas keretet ad a gyermekek számára az óvodai tanulás valamennyi formájának. Meghatározott ideje a testnevelésnek van, a többi tevékenységi formát a hét folyamán komplex formában valósítjuk meg Az előre megtervezett heti rendet rugalmasan kezeljük, mindig figyelembe véve a gyerekek motiváltságát, a külső körülményeket vagy ezek változásait. A részletes heti rendet a csoportnapló tartalmazza. 13

14 5.3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés Anyanyelvi nevelés Célja: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Feladata: A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel A beszédészlelés beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd fejlesztése. Kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Együttműködés a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képességfejlesztés megvalósítása Értelmi fejlesztés Célja: Feladata: A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságaira építve, biztosítsunk számukra változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A tapasztalatok rendszerezése és bővítése mellett lehetőséget adunk a különböző élethelyzetekben való gyakorlásra. Az átélt közös élmények, alkotó tevékenységek fejlesszék a gyermek értelmi képességeit, intellektuális élményeket keltsenek bennük. Változatos tevékenység biztosítása a gyermekek számára, amelyben lehetőségük van meglévő tapasztalataira, ismereteire, élményeire építve, további élmények és tapasztalatok szerzésére az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismeretinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás biztosítása. Az értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 14

15 6. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK 6.1. Mozgás Az egészséges életmód kialakulásának egyik elengedhetetlen feltétele a mozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez. A nevelés során arra törekszünk, hogy a gyerekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. A mozgás öröm legyen a számukra, s ezt az örömforrást az egész nap folyamán biztosítanunk kell. A mozgáslehetőségek kötött és kötetlen formában valósulnak meg a játék során, az udvari életben, a mindennapos tornán, a testnevelési foglalkozásokon, valamint kirándulásokon. A mozgásfejlesztő program az egész személyiség fejlesztésére irányul, s változatos tevékenységek sorozatában valósul meg. Céljaink: A motoros képességek fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítése, illetőleg a sikeres mozgásos feladatmegoldások eredményeként az önértékelés és az önbizalom növelése, a nagy és finommozgások, testséma és fizikális erőnlét fejlesztése, egyensúlyérzék fejlesztés, a lateralitás fejlesztése a dominancia erősítése, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, ritmikus tevékenységekkel a ritmusérzék fejlesztése, a vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó, illetőleg azt kiegészítő szerepű mozgások gyakoroltatása, a problémamegoldások erősítése mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatmegoldásokkal, mozgással kapcsolatos, és mozgáshoz kapcsolódó szókészlet fejlesztése. Feladataink: A feltételek megteremtése (jó levegő, tiszta környezet, korszerű eszközök stb.) A játékban gazdag, egyéni képességeket figyelembe vevő tevékenységek biztosítása, Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségéhez és a csoport összetételéhez való igazodás. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperációs képessége fejlődésének elősegítése, Mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával, Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a minden-napos mozgásra valamennyi gyerek számára, A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével, Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása. 15

16 Olyan mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása, amelyek kedvezően hatnak az erő és az ügyesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését, a helyes testtartás kialakulását. Az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani a spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek az egyéni szükségleteknek és képességeknek a figyelembe vételével.törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgásfejlesztés hatása Hatása az értelmi képességek fejlődésére A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája A testrészek téri irányok, formák bemozgásával megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. A megnevezett, látott és elvégzett cselevések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a fogalomalkotás fejlődését. Hatása a szociális képességek fejlődésére Én tudat fejlődik általa (saját testének, mozgásos tevékenységének megtapasztalása) Közös örömteli játék (társas kapcsolatai kiszélesednek) Önuralmuk, akaratuk, kitartásuk tolerancia képességük fejlődik Siker és kudarcélmény kezelése, elviselése (versenyjátékok, labdajátékok, futás, egyéni és csoportteljesítmény átélése Játék Célja: A gyermek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Feladataink: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (tudatos jelenlét, indirekt irányítás) A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban. A éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának minőségének gazdagítása A gyermekek beszédkészségének fejlesztése. A szabad játék biztosítása A játék szerepe a fejlődésben A éves gyerek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék a gyermek elsődleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga 16

17 lehetőségeit, korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével Az óvodapedagógus játékbeli szerepe Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, támogató jelenlét. Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak szükség esetén avatkozik be A szabad játék és játszótárs választás biztosítása a kreativitás ösztönzése, támogatása. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel Az óvodapedagógus feladata a játék feltételeinek megteremtésében Nyugodt légkör Az egész óvodai élet alapvető feltétele. A játék légkörének kiegyensúlyozottságát meghatározza az óvónő személyisége, viselkedése hangneme. A gyermek érezze magát biztonságban, érezze, hogy figyelnek rá, figyelembe veszik kívánságait, ötleteit, hogy kedvére tevékenykedhet. Ennek érdekében fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. Ez nem jelent merev korlátokat, csak annyi szabályt állítunk a gyerek elé, amely segíti őt az eligazodásban, hogy fel tudja mérni saját és társai tevékenységének határait. Megfelelő idő Mivel a játék alapvető tevékenység, ezért természetes, hogy a napirendben erre biztosítjuk a legtöbb időt. Ez az idő lehetőleg összefüggő kell, hogy legyen annak érdekében, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak a gyermekek.. Fontos, hogy legyen idejük a gyermekeknek arra, hogy elképzeléseiket megvalósíthassák. A többi tevékenység is integrálódik a játékban, indokolatlanul nem szakítjuk meg a játékot. Megfelelő hely Megfelelő tér biztosítása a csoportszobában és az udvaron is Fontos a terek tagolása a különböző jellegű játékok kibontakozása érdekében a csoportszoba és az óvoda egyéb adottságainak figyelembe vételével. Könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás kialakítás szükséges. Az udvaron is fontosnak tartjuk, hogy a játszótér ne csak mozgásos játékhoz, hanem széleskörű tevékenységre is alkalmas legyen. Eszköz 17

18 Az eszközök biztosításánál figyelünk a gyermekek élményeire, tapasztalataira. A játékban nagy lehetőség van az egyéni ismeretének megfelelő differenciált eszközök biztosításának, hogy a bármely területen kiemelkedő és a fejletlen gyermek is megtalálja a legmegfelelőbb eszközt és tevékenységet, ami a fejlődést elősegíti. Az óvónőnek ismernie kell a különböző játékszerek fejlesztő hatását. Játékszereink esztétikusak, könnyen tisztíthatók, sérülést, balesetet ne okozzanak. Tapasztalatszerzés, és élmény háttér A gyermek játékának témáját a szűkebb környezetéből meríti. A tárgyakkal való cselekvését, manipulációját, társas kapcsolatait az is meghatározza, hogy milyen mintát lát. Minél több ismerettel, tapasztalattal rendelkezik a játék annál összetettebb, gazdagabb, tartalmasabb lesz. Ezért fontos, hogy a gyermeknek legyen élményháttere, hozzá közel álló szerepmintája, amellyel azonosulni tud, és a játékba helyettesíti. A gyermek élményeinek zömét spontán szerzi, de törekszünk arra, hogy az óvodában is sokoldalú ismeretek, közös élmények szerzésére legyen módjuk. Fontos feladatunk a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása (munkatevékenységek megfigyelése, kirándulások, séták, stb.) mesék, irodalmi művek élménnyé válásának segítése és az élmények előhívása. Feladatunk, hogy figyelemmel kísérjük a játék folyamatát, segítséget adjunk, ha szükséges, konfliktusokat, egyéni sérelmeket orvosoljunk Játékformák: - Fejlesztési lehetőségek Gyakorló játék Mozgásos gyakorló játék: ismerkedik saját testével, testi képességeivel. Testséma fejlesztés, testrészek ismerete, adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása. Nagymozgások fejlődése. Manipulációs gyakorló játék: megismerkednek az őket körülvevő világgal, tárgyakkal, azok tulajdonságaival. Szem-kéz koordináció fejlődése (egymásra rakosgatás, öntözgetés) Verbális gyakorló játék:- szociális hatás: bátrabban beszélnek. Ritmusérzék fejlesztése, beszédgátlások megelőzése. Konstrukciós játék Átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, megfigyelő képessége, gondolkodása. Megtapasztalja a rész-egész viszonyát (percepció), szem-kéz koordináció, szín, forma fejlesztése. Szimbolikus és szerepjáték Szociális tanulás - erkölcsi értékek, társadalmi együttélés szabályainak megismerése. Képzelet, empátia, alkalmazkodó készség, kommunikációs képességek, szabálytudat, akarat fejlesztése. Szabályjáték Szabálytudat alakulása, kitartás, kudarctűrés erősítése, indulatok fékezése. Szociális fejlesztés: közösségi érzés, feladattudat, felelősségtudat 18

19 Értelmi fejlesztés: logikus gondolkodás, matematikai ismeretek, észlelés, memória kombinatív készség, figyelem. Barkácsolás Megismerkednek az anyagok tulajdonságaival, megmunkálhatóságával. Szem-kéz koordinációfejlesztés, finommozgások gyakorlása. Percepciófejlesztés: tapintásos érzékelés, vizuális ritmus, alaklátás, formaállandóság, rész-egész viszonyának felismerése. Bábozás, dramatizálás Szociális fejlesztés: problémák feloldása, feszültség levezetése, társa kapcsolatok alakulása Verbális fejlesztés: fogalmak, kifejezések gyakorlása, hangutánzás, beszédritmus, hangfejlesztés, kifejezőkészség, emlékezet Mozgásfejlesztés: karral, ujjakkal végzett mozgások, ritmusérzék Anyanyelvi nevelés feladatai a játékban Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. 6.3 Vers - mese Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A nyelvi, kommunikációs helyzetek kialakításának kiváló eszköze a mese, vers, mely közvetíti az egyetemes kultúrát, tág teret nyújt az anyanyelvi nevelés terén. A népmesék, vigasztalók, ringatók, népi mondókák ősi források, amelyek értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetítenek Céljaink: A gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiség-jegyeik megvalósítása meseélményekkel, a mondókák versek zeneiségével. A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények biztosításával az irodalmi érdeklődés felkeltése, esztétikai ízlésformálás. Feladataink: A 3-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A mesélés verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. A népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása A gyermek saját vers- és mesealkotásának biztosítása, annak mozgással történő kombinálása. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással történő kombinálása fejlődésének elősegítése, az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd, kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása. 19

20 A tevékenységformákban az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés-megértés, reprodukció fejlesztése A mese, vers objektív és szubjektív feltételei Objektív feltétele: hely, idő, eszköz Megteremtjük a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkört, a befogadást ne zavarják külső elterelő ingerek. A kötetlen jellegű kezdeményezés (a rendszeresen visszatérő hangulati elemek) és a kielégítő irodalmi élmények hatására a gyermekek önként vállalt, kötelező tevékenységévé, mindennapos igényévé válik. A csoportban megszokott helye van a mesélésnek, könyvnézegetésnek. A könyvek, bábok, meséléshez, dramatizáláshoz szükséges egyéb kellékek a gyermekek számára bármikor elvehető helyen vannak. Szubjektív feltétel Óvónő, akinek kulturált, gyermekek számára is érthető élményszerű a nyelvhasználata, artikulációja példaértékű. Nyitott és fogékony az irodalmi művek iránt, előadásmódja figyelem- és érdeklődéskeltő, ismeri az életkori sajátosságokat, a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatát. A gyermek, a maga életkori sajátosságaival, szocializációs hátterével, érzelmi kötődésével, nyelvi fejlettségével. A délutáni pihenés előtt is mesélünk a gyermekeknek. Programunk lényeges eleme, hogy a mesélés mindennapos tevékenység. A gyermekek a mesék által megismernek sok új fogalmat, kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, társalgási kedvüket. Ezekhez a feladatokhoz feltételként jelentkezik az óvónőknél, hogy esztétikai élményt jelentő, igényes klasszikus és kortárs irodalmi műveket válasszanak ki. Ezáltal érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság, erősítsék a gyermekben a környezet megszerettetését az évszakok szépségét Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókás énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. Elsősorban magyar népzenei hagyományokra alapozva tervezzük meg az éves zenei foglalkozások törzsanyagát, kiegészítve más nemzetek dalaival. Anyagunkat kiegészítjük az igényesen megválogatott kortárs művészeti alkotásokkal is. Arra azonban nagyon kell figyelnünk, hogy mindig az óvodás gyermek számára is érthető szöveggel, tisztán énekelhető hangkészletű dalokat, dalos játékokat válogassunk. Vegyes csoportunk specialitása, hogy a zenei anyag széles skálán mozog, mely által lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden gyerek megtalálja a saját zenei képességének megfelelőt. Úgy tervezzük meg mindennapos ének-zene és énekes játékok anyagát, hogy az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva minden gyerek találjon a számára megfelelőt. Céljaink: A közös éneklés, közös játékok örömének megéreztetésével fejlesztjük a gyerekek zenei ízlését, művészeti fogékonyságát. 20