AZ ORGOVÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ TERMÉSZETKÖZELI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 AZ ORGOVÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ TERMÉSZETKÖZELI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát, ha terved egy életre szól, embert nevelj! (Kínai mondás) Készítette: Somogyiné Horváth Henrietta Orgovány, július 31.

2 BEVEZETŐ Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele s úgy gondolják hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Az orgoványi óvoda melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléséhez. A családias környezet lehetőséget biztosít, hogy a szülőkkel még közvetlenebb, együttműködő nevelési és munkakapcsolat kialakítására. Úgy gondolom, minden szónál többet mond, ha az édesanya kézen fogja gyermekét s ugyanahhoz az óvó nénihez kíséri, akihez esetleg ő is járt gyermekkorában. Köszönöm munkatársaim aktív részvételét a program elkészítésében, és átdolgozásában, hiszem, hogy mindnyájunk számára igen fontos lépés ez, s végül köszönöm. Nagy Jenőnének, akinek programja meghatározó volt számunkra: Az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel - címmel. I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2. Székhelye: Orgovány, Kölcsey u Fenntartója, Alapítója és Felügyeleti szerve: Orgovány Község Önkormányzata 4. OM azonosító száma: Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése; ezen belül az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, különleges gondozás keretében nyújtott ellátás, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, óvodai intézményi étkeztetés. 6. Foglalkoztatási viszonyok: közalkalmazotti jogviszony 7.Működési körzete: A fenntartó önkormányzat lakókörzete 2

3 8. Az intézmény alapító szerve szerinti besorolása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv 9. Az intézmény feladat ellátási rendje Tevékenységi besorolás: Alaptevékenységi szakágazat: Óvodai nevelés Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: TEÁOR Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Óvodai intézményes étkeztetés Óvodai nevelés. ellátás Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása Egyéb oktatási kiegészítő tevékenység Kiegészítő tevékenység a felmerülő igény alapján: Logopédiai ellátás, fejlesztés A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító program Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. 10. Az óvoda jogállása Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek két és féléves /hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő és a 32/2012. (X.8) EMMI rendelet- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelembevételével a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott helyi óvodai pedagógiai program alapján folyik. 3

4 Vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11.Illetékességi, működési köre: Óvodai nevelés alaptevékenységi körében Orgovány Nagyközség teljes közigazgatási területe. 12. Intézmény irányító szerve: Orgovány Nagyközség Önkormányzata 13. Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi gazdálkodási feladatait Orgovány Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. 14. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjét Önkormányzat Képviselőtestülete nevezi ki. 15. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. 16. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és a vezető helyettes minden ügyben. 17. Az alapító okirat száma, kelte: 113/2012.(XII.18) 18. A férőhelyszám az Alapító Okirat alapján, az épület alapterületi adatai szerint, valamint a törvényben(2011. évi CXC. törvény 4. melléklete) által előírt maximális csoportonkénti gyermeklétszámot figyelembe véve 110 fő. Az Alapító Okirat szerint az intézmény típusa: 4 csoportos napköziotthonos óvoda. 4

5 II.TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlat eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be: Alapító okirat 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok évi támogatásáról Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. 5

6 III. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Nevelő-fejlesztő munkánk hagyományokra épülő, ugyanakkor fogékonyak vagyunk az új értékekre és megpróbálunk megfelelni a mindenkori társadalmi elvárásoknak. Munkánk során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal közösen végezzük, a partnerközpontú működési szemléletet követve. Nevelési elképzelésünk lényege, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi szakaszaként értelmezzük, amelynek törés nélkül kell folytatódnia az iskolában, illetve azt követően az élet során. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Pedagógiai funkciónkat tekintve pedig felvállaljuk az iskolai életre való előkészítést úgy, hogy az iskolába kerülő gyermekeink olyan pszichés fejlettséggel rendelkezzenek, amely a tanulásra, mint fő iskolai tevékenység formára alkalmassá teszi őket. Arra törekszünk, hogy gyermekeink az iskolai élet megkezdésére rendelkezzenek megfelelő kompetenciával, önismerettel, önértékelő képességgel, tudjanak önállóan gondolkozni, testi-lelki-szellemi fejlettségük megfeleljen az óvodáskor végére elérendő szintnek. Kiemelten kezeljük a gyermekek saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyának pozitív alakítását. Valljuk, hogy a gyermek, érdeklődő, befogadni akaró, az önmegvalósítás szándékával rendelkező lény. Amennyiben nem vesszük el a kedvét és kihasználjuk életkori sajátosságait, jó esélyünk van rá, hogy mindent megtanuljon, amire szüksége lehet. Elutasítjuk a gyermektől idegen, felnőtt léptékű, mennyiség-centrikus, kényszerítő fegyelmező pedagógiát. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő alternatívákat, tevékenységeket, cselekvés általi tanulási lehetőségeket kínálunk. Építünk az óvodáskorú gyermekek sajátos tevékenységeire, mint játék, mozgás, vers, mese, rajzolás, kézimunkázás, ének zene, természet- és állatok gondozása, védelme. Céljaink meghatározásánál abból a sajátos helyzetből indultunk ki, hogy az intézmény tagóvodáinak munkáját felölelve, összességében és egységesen is tükröződjön a környezeti sajátosságokból adódó lehetőségek kihasználása. Munkánkat szolgálatnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, hogy egyre magasabb színvonalon tudjunk dolgozni. 6

7 IV. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 1.Helyzetelemzés A társadalomban bekövetkező változások új problémát fektetnek a családok, a gyermekek és a pedagógusok elé. A pedagógusok számára már nem a mit, hanem a hogyan kérdés okoz problémát. Az új módszerek felé való elmozdulás jelentheti csak a korszerű pedagógiai munkát. Probléma az eltérő szociális környezetből érkező gyerekek oktatása / nevelése,valamint az esélyegyenlőség megteremtése az egyenlő hozzáférés biztosítása mind az oktatás, mind a munkaerő piac terén. Ezáltal kerül egyre inkább előtérbe a gyerekek személyiségformálása,a szocializációs hiányok korrekciója. Orgovány község és a hozzátartozó családok gyermekei járnak hozzánk. Az utóbbi évtizedek rohamos fejlődése nagymértékben megváltoztatta a község arculatát. Javultak a családok lakás- életkörülményeik, általában nőtt az iskolázottság, a kulturális igényszint. Ma ez a fejlődés megtorpant és sajnos inkább az tapasztalható, hogy a pénz hiányában a családok nem tanítatják gyermekeiket, így az iskolázottság sem növekedik. Az utóbbi időszakban a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között a szülők energiáját fokozott mértékben lekötik az életszínvonaluk megőrzéséért folytatott erőfeszítések. A családok többségénél érezhetően kevesebb figyelem és idő jut a gyermekekkel való mindennapi törődésre. A kedvezőtlen hatások következtében növekedett a nevelőintézmények, így az óvodák terhe is. Fokozottabb mértékben kell arra törekednünk, hogy a gyermekek neveltségi szintjében és ismereteiben megmutatkozó lényeges különbségeket az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskoláskor eléréséig minél kisebbre csökkentsük, ehhez nagy segítség, hogy től óvodánkba bevezetésre került az IPR Esélyegyenlőségi program, mely a HHH gyermekek felzárkóztatásához segít megteremteni a lehetőségeket. Óvodánk 1963-ban épült két csoporttal, főzőkonyhával és kiszolgáló helyiségekkel november 16-án gázrobbanás történt. Az óvoda több helyisége romba dőlt januárjában újjáépítették és egy csoporttal bővítették szeptemberében társadalmi összefogással nyílt a negyedik csoport egy szükséglakásban szeptemberében az óvodában lévő szolgálati lakás 7

8 megszűnt és a negyedik csoportot ide átköltöztettük ban bekötötték intézményünkbe a gázt. Óvodánk életében a évben igen nagy beruházás zajlott le. A Dél-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott DAOP-4,2,1/2-F számú pályázat elnyerésével lehetősége nyílt az Önkormányzatnak, hogy egy modernebb, esztétikusabb óvodai épületet alakítson ki, és lehetőség nyílt arra, hogy az óvoda épülete bővüljön egy Bölcsődei épülettel. Az Óvoda udvarát újból bekerítették, amivel elértük, hogy a kutyák nem tudnak az Óvoda udvarára bejutni és betegséget terjeszteni. A Óvoda épület külső és belső felújítása befejeződött szeptemberében a gyerekek birtokba is vették. A bölcsőde épületrészben kialakított tornaszobának és fejlesztő szobának igen nagy hasznát vesszük. Óvodánk részben önálló intézmény. Minden 3-7 éves korú gyermeket fogadni tudunk. A csoportok szerkezete: egy részben osztott és három osztott csoport. Épületünk megfelelő komforttal rendelkezik, tiszta, esztétikus külső, illetve belső környezetben tudjuk fogadni a más-más szociális helyzetben élő családok gyermekeit. A községben egy Óvoda és egy Bölcsőde működik. Hivatalos elnevezése: Orgovány Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2.Személyi felvételek Óvodánkban összesen 13 fő dolgozik. Munkakörök: Intézményvezető Óvodapedagógusok Pedagógiai aszisztens Nevelőmunkát Dajkák segítő Udvaros karbantartó alkalmazottak Összesen: 1fő 6 fő 1 fő 4 fő 1 fő 13 fő 8

9 Az óvodában dolgozó felnőttek összhangban a törvényi előírásokkal, biztosítják a befogadó légkör megteremtését. A dajkák, óvodapedagógusok kiemelten kezelik a rendszeres kommunikációt a gyermekekről- segítve ezzel a gyermekek szükségleteire való folyamatos odafigyelést, egyéni bánásmód biztosítását. Az óvodapedagógusok, és nevelőmunkát segítő alkalmazottak jó együttműködése lehetővé teszi a gyermekek számára nyújtott egységes mintaadást, modellkövetést. Amennyiben óvodáinkba migráns gyermekek is felvételt nyernek, biztosítjuk számukra egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerését. Az eredményes munkavégzés érdekében a továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, állandóan képezzük magunkat. A négy csoporthoz 7 óvónő tartozik. Három gyermekcsoport életét 2-2 óvónő irányítja. A negyedik csoportra csak egy óvónő jut, és az intézményvezető tartja itt a heti kötelező óraszámát.( 6 ó). A délutáni pihenést és a délutáni életet csoportösszevonással szerveztük meg. Az óvónők csoportbeosztásánál elsősorban a gyermekcsoportok érdekeit vesszük figyelembe. Egymás munkáját jól kiegészítő óvónői párokat alakítunk ki, akik tudnak együtt tervezni, összehangoltan dolgozni. Pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat képesek egyeztetni. 2.1.Óvodapedagógusok A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában kizárólag óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordulnak értékellentétek szülők és az óvoda között. Az óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. E programot megvalósító óvodapedagógus közvetítse a néphagyomány értékeit. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvodapedagógus legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásával esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvodapedagógusnak legyen igénye az önművelésre a körülményekhez képest, teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. 9

10 Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. (Ehhez szükséges a két óra átfedési idő.) Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A közösség tagjaiért valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitőzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. A vezető pontosan a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. 2.2.A dajkák Minden csoportban egy dajka segíti a nevelőmunkát. Fontos feladatot látnak el a gyermekek gondozásában. Magatartásukkal, beszédstílusukkal ők is hatással vannak a gyermekekre. Személyiségük jellemzői: kiegyensúlyozottság, gyermekszeretet és tisztelet. 2.3.Karbantartó A karbantartási munkákat, és az udvar rendben tartását a fűtő-karbantartó végzi. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó, (kertész) személye. Mindezt a vezető óvodapedagógus koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói,gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során. 10

11 3.Tárgyi feltételek Helységek megnevezése: Csoportszobák száma: 4 Gyermeköltözők: 3 Gyermekmosdók: 2 Felnőtt mosdók: 1 Fogadó előtér: 1 Tornaszoba 1 Fejlesztő szoba 1 Iroda 1 konyha 1 Játszóudvar 2 Orvosi szoba 1 Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el, 3872 m 2 alapterületű telken, az épület 617,07 m 2. Óvodánk rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megőrzését, nevelését, fejlesztését. Legyen tiszta, gondozott, esztétikus minden csoportszobája, öltözője, mosdója, konyhája, udvara. A gyermekek egészséges életmódját biztosítsa. A mosdókban lévő Wc-ket függönnyel szereltük fel, az intimitás biztosítása érdekében. A gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez megfelelő játékeszközök állnak rendelkezésünkre. E program a néphagyományőrzés eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére, ezért a következő eszközök, játékok, tárgyak egészítik ki az alapvető eszközöket és felszereléseket: Esztétikus mesekuckó: puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, magnó, saját verses füzet (csoportonként)a tanult mondókákról, versekről és a mesékről stb. Hangszerek: furulya, gitár, metalofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér (kicsinagy),kereplő,csengő, népi hangszerek, gyermekek - óvodapedagógus által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról stb. Képalakításhoz különböző mérető rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag stb. Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó stb. 11

12 Esztétikus ovigaléria(nagycsoportban) Videó- és magnófelvételek lejátszó lehetőséggel: zenei élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek többszöri megtekintéséhez. Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival. Kerti munkához szükséges eszközök, szerszámok. Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, pl. labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, zsebkendő, zászló stb. Szakkönyvek közül elsősorban a programhoz felhasznált irodalmi jegyzéket ajánljuk, amit még gazdagíthatunk számos módszertani kiadvánnyal. Nagy ablakfelületeken lehetővé válik a napfény szabad beáramlása. A csoportszobákban a játékeszközök elhelyezésére szolgáló polcok mellett, jól tagolt sarkokat alakítottunk ki, ahol egy-egy tevékenységhez szükséges eszközöket helyeztünk el : babaszoba, mesesarok, kézműves sarok. Az eszközöket a gyermekek bármikor elvehetik, használhatják, ezen eszközök könnyen hozzáférhetőek számukra. Az élősarok növényeinek gondozásában a gyermekek is részt vesznek. Az öltözőkben a gyermekek ruhái, váltócipői külön jellel ellátott helyen vannak. Az öltözőben helyeztük el a Hirdetőtáblát, amelyen a szülőknek szóló tájékoztatásokat közöljük. A mosdóhelyiségekben jellel ellátott törülközőtartókat, valamint a fogmosás kellékeinek tárolására szolgáló polcokat helyeztünk el. A csoportszobák alapterülete: 50 m 2, így egy gyermekre 1,7 m 2 jut. Csoportszobáink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, pihenés. Az óvoda felszereltsége átlagos, a folyamatos bővítésre költségvetésünk, ha szűkösen is, de lehetőséget biztosít. E mellett minden lehetőséget kihasználunk pályázatok benyújtásával és szponzorok keresésével januárjában égetőkemencét nyertünk pályázat útján vel bevezetésre került intézményünkben az IPR Esélyegyenlőségi pályázat a HHH gyermekek felzárkóztatása érdekében. 12

13 Udvarunk nagy, az árnyékot adó fák biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Ügyességi és mozgásfejlesztési játékszerekkel van felszerelve, folyamatban van a fém játékeszközök kicserélése fából készültre. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak a karbantartásra, de bővítésre folyamatosan szükség lesz. Folyamatosan, fokozatosan szeretnénk javítani feltételeinken: bútorok folyamatos cseréje az udvar folyamatos balesetmentesítése Játéktevékenység eszközeit a költségvetésből csak kis összeggel tudjuk gyarapítani. A csoportokban csak az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. Pályázatokból, szülői adományokból, szponzori támogatásból, az óvodában készült tárgyak eladásából pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését. Törekszünk az udvari sport- és mozgásfejlesztő eszközök beszerzésére, az udvari játék feltételeinek javítására. Az óvodai tanulás eszközei: A szakmai eszközök nagy részét költségvetési keretből szerezzük be, illetve pótoljuk az óvónők által készített játékokkal, eszközökkel. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani. Mese- és szakkönyv ellátottság: Mesekönyv- ellátottságunk közepes, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő. Az állomány pótlása nagyrészt a költségvetésből történik. Szakkönyv ellátottságunk is átlagos szinten van. A könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk olyan könyvekkel, melyek felkészültségünket és a gyermekekkel való foglalkozást segítik. 13

14 4. Óvodakép,Gyermekkép 4.1. Óvodakép Keresem minden gyermek titkát és kérdezem Hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen. Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, ahová a gyermekek a harmadik életévüktől, legfeljebb nyolcéves korukig járhatnak. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk.az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Óvodánk Néphagyományőrző Programjával, meglévő személyi, és tárgyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek fejlődését. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális nevelő, személyiségfejlesztő. Az óvodai nevelés célja: az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az óvónők munkája alapvető jelentőséggel bír a gyermekek pozitív természetképének kialakításában. Olyan képességek és készségek kialakítása a feladatunk, mely lehetővé teszi számukra a zökkenőmentes iskolakezdést. A gyermek jelenlegi fejlettségi szintjét figyelembe véve, egyéni érdeklődésének, képességének megfelelően lépjen tovább. Önálló, problémamegoldó képességük legyen fejlett, találják fel magukat különböző helyzetekben. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Ezt erősíthetjük szituációs játékokkal és szerepjátékokkal, hiszen a játék a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. A legfontosabb, hogy a gyerekek sokat játszhassanak, 14

15 legyen idő élményeiket, tapasztalataikat feldolgozni, beépíteni a játékba, ami így válik mind sokszínűbbé. Nem elég játszani hagyni, változatossá kell tenni, továbbfejleszteni e tevékenységet, így közvetítve kultúránkat, hogy érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagabbak legyen. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra. Sikerélményhez juttatjuk gyermekeinket, hogy büszkék lehessenek arra, mi- mindent tudnak már. Az iskola előkészítésben is nagyszerepe van az előbbieknek, hiszen kézügyességükön túl szociális magatartásuk, beszédkultúrájuk, dönteni tudásuk is fejlődik. Sajátos szervezeti keretek között integráljuk és differenciáljuk az óvodánk óvóvédő, nevelési és szociális funkcióit. Óvodánkban olyan családias, otthonos légkör kialakítása, olyan környezeti és, optimális feltételek biztosítunk amelyben a gyermekek szabadon mozoghatnak, saját életritmusuknak megfelelően és a szülők lehetőségeihez igazodva érkezhetnek, távozhatnak. A gyermek igényeit figyelembe véve lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra. Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a kölcsönös bizalom, amely a gyermek Óvónő, szülő óvónő, gyermek-gyermek, és szülő-gyermek kapcsolatra épül. A gyermekek pozitív tulajdonságaik erősítésével igyekszünk önbizalmukat, énképüket fejleszteni. Heti ritmus szerinti tevékenységeink ismétlődése állandóságot, biztonságot nyújt a gyermeknek. A kötetlenség nem egyenlő a szervezetlenséggel, hanem szabálytudatuk kialakításával teremtünk rendet. Falunkban elő sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját óvodai nevelését is felvállaljuk. Célunk egy olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, (a HHH gyermekek szociális hátrányának enyhítése) az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Törekszünk óvodánkban olyan tevékenységformákat szervezni, biztosítani, amelyek a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amely örömteli erőfeszítésekre készteti őket. Hiszen minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben 15

16 nevelkedjen ( HHH gyermekek felzárkóztatása), ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség Gyermekkép Nézd, de nagy a családfám! Ott csücsülnek az ágán: Kisszülém meg nagyszülém, Dédszülém meg ükszülém, Szépszülém, az őseim: Ők az én gyökereim. Én belőlük fakadtam, Rügyeikből pattantam, S itt az édes anyaföldbe Kapaszkodom gyökerükbe. Nagy áldás volt régen a gyermek a családban: úgy tartották, hogy vele napocska, csillagocska született a Földre. Ezt a sugárzó kicsi lényt nevelőkre bízták, hogy szeressük, neveljük, gondozzuk, lehető legjobb tudásunk szerint. Szeretnénk a gyermeket éppen gyermekségükben megerősíteni: a szülőkkel karöltve biztosítani a boldog, önfeledt, szabad gyermekkort. Felelősséggel a gyermek életét olyan alapokra helyezni, hogy majdan egészséges, igazságkereső, önmagukat vállaló, dönteni és szeretni tudó emberekké váljanak. A gyermek, aki ártatlanságával, tisztaságával megrendít bennünket, felnőtteket, aki nyíltságával és őszinteségével a gyűlöletet szeretetté, a viszálykodást békés nyugalommá képes változtatni, olyan kincs számunkra, hogy őt nevelni és tanítani csak nagyon nagy felelősséggel és elhivatottsággal lehet. Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik. Óvodáink befogadó légkör megteremtésével biztosítják a nemek közti esélyegyenlőséget, az előítélet-mentes egyenlő hozzáférést. Az óvodai életbe való befogadást, az óvodai beíratást követően a szülőkkel együtt, a nevelési év során folyamatosan tervezzük, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében: 16

17 - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, - a különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően: - gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, - az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére, - elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, - biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. Nevelésünk gyermekközpontúsága a gyermek végtelen szeretetén, különbözőségének és egyéni különbségeinek tiszteletén, a gyermek életkorhoz igazodó szükségleteinek ismeretén és figyelembevételén, a gyermek testi, szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének ismeretén, valamint a fejlődési, fejlesztési területre kiterjedő figyelmen alapszik. V. Az óvodai nevelésünk rendszere az óvodai nevelés célja, feladata A gyermek egészséges fejlődéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki tanév elején. Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplexen érvényesülő tevékenység, mely átszövi az óvodai nevelés rendszerét. 17

18 1. Az óvodai nevelés céljai Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, ill. az iskolai érettség eléréséig. Célok: A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával játékos keretek között alakul: o az egészséges sokoldalú személyiség, o gyermekek környezettudatos szemlélete, o a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség. A cigány nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek,fejlődnek A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek az iskolába való átmenet, zökkenő mentesebbé válik. 2.A nevelés alapvető keretei: a gondozás, az egészséges életmódra nevelés, közösségi nevelés, egyéni bánásmód érvényesülése. 3. Az óvodai nevelés eszközei, a gyermek tevékenységei: játék, munka-jellegű tevékenység, tanulás, alapvető fontosságú a játék, ezen belül a szabad játék, mely a gyermek minden tevékenységét áthatja. 18

19 4. A gyermeki tevékenység tartalma: a gyermek tevékenységének tartalmát a nevelési területek szolgálják, kiemelten fontos az anyanyelvi nevelés, a beszéd és a kommunikáció segíti a gyermeket a vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismerésében, matematikai tapasztalatok szerzésében. 5. A nevelőmunka: csak az óvoda, az iskola és a közművelődési intézmények együttműködésével lehet eredményes, számunkra a családi és az óvodai nevelés összehangolása a legfontosabb. V.1.1. Az egészséges életmód alakítása Helye a nevelés feladatában: Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban az óvodás gyermek gondozása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért nagyon fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően elégítse ki igényeit és szükségleteit, legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. Célja: Testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása az óvodai élet során. Egészséges életmód szokásainak kialakítása az óvodai életet követő életszakaszokra. Feladatok: A gyermekeket gondozzuk, biztosítsuk testi szükségleteiket, mozgásigényüket. Segítsük elő harmonikus, összerendezett mozgásuk kialakulását. Teremtsük meg a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot, törekedjünk a bizalom kialakítására. Segítsük a gyermekeket egyéni fejlettségükhöz mérten. 19

20 Juttassuk el őket arra a szintre, hogy a gondozottság igénye kialakuljon náluk. Segítsük elő testi képességeik fejődését. A napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítsük. Érjük el a szülők segítségével, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű és biztonságos legyen. Szűrjük ki a személyiségzavarokat, neurotikus tüneteket, melynek hátterében családi probléma is állhat. Tegyünk meg mindent a gyermekek egészségének védelmében, óvásában, megőrzésében. Alakítsuk ki az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait. (helyes életritmus) Biztosítsuk és alakítsuk ki a gyermekek számára a nyugodt napirendet. Vegyük figyelembe az étkezési időnél az egyéni különbségeket. Biztosítsuk az életkoruknak megfelelő nyugodt pihenést. Biztosítsuk a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Alakítsuk ki a gyermekek környezetvédelmi és megóvási szokásait, a környezettudatos magatartást. Az egészséges életmód feltételrendszere: Az udvarunk tágas, gyereklétszámnak megfelelő. Udvari mászókák, homokozók, hinták, pihenőhelyek állnak a gyermekek rendelkezésére, amelyek biztosítják a mozgáslehetőségét, és a megfelelő levegőzést. Napos és árnyékos részek jól elkülönülnek egymástól. A játékok, sportszerek biztonságára folyamatosan ügyelünk, a szükséges javításokat a karbantartók elvégzik. Törekszünk a balesetek kiküszöbölésére nagyfokú odafigyeléssel, ha mégis előfordul, a gyermeket orvoshoz visszük, a szülőt erről azonnal értesítjük. Az óvoda helyiségeinek elrendezését, nagyságát változtatni nem tudjuk, ezért nagyobb hangsúlyt kap a szervezés a mindennapi munkánkban, hogy napirendünk zavartalan legyen. 20