III. SZ. NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS TAGINTÉZMÉNYÉNEK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA III. SZÁMÚ ÓVODA BALATONFÜRED NOSZLOPY U.

Átírás

1 III. SZ. NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS TAGINTÉZMÉNYÉNEK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA III. SZÁMÚ ÓVODA BALATONFÜRED NOSZLOPY U. 2

2 TÖRVÉNYI HÁTTÉR... 5 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI... 6 A PROGRAM ÓVODAKÉPE, GYERMEKKÉPE... 7 Óvodakép... 7 Gyermekkép... 7 PROGRAMUNK KÜLDETÉSE... 8 ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA... 8 NEVELÉSI ALAPELVEK... 9 A MI ÓVODÁNK Pécsely Tagóvoda Az óvoda sajátos arculata Óvodánk nevelés filozófiája Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységrendszere Az egészséges életmód kialakítása Érzelmi nevelés, szocializáció Értelmi nevelés A Program tevékenységkerete Anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés Néphagyomány- ápoló nevelés A nevelési program tevékenységformái A játék helye a programunkban A munka helye programunkban Környezeti nevelés Mozgás Vizuális nevelés Irodalmi nevelés Zenei nevelés Az óvoda szervezeti rendszere Személy- és tárgyi feltételek A kapcsolatrendszerek szerepe a programban Óvoda és család Egyéb partnerkapcsolatok Egészségügyi és nevelési szakemberek A Balaton- felvidéki Nemzeti Park szakemberei Egyház

3 A PROGRAMOK MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI Az intézmény dokumentációs rendszere Tervezés, dokumentumok: A NEVELŐ- FEJLESZTŐ MUNKA ÉRTÉKELÉSI- MÉRÉSI RENDSZERE A PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉK ÓVODAKEZDÉS ÉS ISKOLA KÉSZÜLTSÉG BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI 60 A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN

4 Törvényi háttér évi LXIV. törvény által elfogadott, a gyermekek jogairól szóló 1989 évi New York-i Egyezmény évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és annak módosításai 137/1996. (VIII.28.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja 255/2009 (XI.20.) OKM Kormányrendelet Óvodai nevelésmódosítások 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 14/1994. (VI.29.) MKM sz. rendelet a Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatairól szóló rendelkezések 2/2005. (III.1.) OM sz. rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatása irányelveiről 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi XXXI. törvény a Gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az Egyenlő Bánásmódról és Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Alapító Okirat 54/2010. (II.25.) Ök.sz. határozat szerint. A törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: - A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik - A hitoktatás a törvényi előírásoknak megfelelően évente a szülői igényekre alapozva biztosított. 5

5 Az intézmény jellemző adatai Balatonfüred képviselő testülete júl. 26-i ülésén a 229/2007 (VII.26.) számú határozatában jóváhagyta a III. sz. Napközi otthonos Óvoda Alapító Okiratát a következő módosításokkal. Az intézmény neve: 3.sz. Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Noszlopy u. l Az intézmény fenntartója: Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Balatonfüred, Szent István tér l Az intézmény szervezeti rendszere: 1. Központi óvoda: Székhely: Balatonfüred, Noszlopy u. l Tagóvoda: Pécsely, Iskola u

6 A program óvodaképe, gyermekképe Óvodakép Nevelési programunkkal olyan értékeket szeretnénk megteremteni, amelyben minden partnerünk jól érzi magát, ezáltal aktív részese annak megvalósításának. Egyöntetű véleményünk, hogy óvodánk a maga funkcióját csak akkor töltheti be, ha alaphangulata élményszerű. Az élményszerűség egyik fontos feltétele a játékosság érvényesülése. Óvodánk a családi nevelés kiegészítésére törekszik, erősítve a meleg, bensőséges, biztonságot nyújtó, egymásra figyelő kapcsolatot. az óvó-védő, szociális, nevelő-személyfejlesztő funkciókat az egészséges, biztonságos és derűs óvodai környezet megteremtésével teljesítjük ki. Változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, külön támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket. A fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk. Célunk egy olyan óvoda működtetése, ahol családias a légkör, a gyermekszeretet, a játék prioritása, a játékba integrált képességfejlesztés, a pedagógusok kvalifikált szakmai tudása, az idejáró gyermekek és szülők elégedettsége a legfontosabb szempont. Gyermekkép Óvodánk fő alapelve a gyermekközpontúság. Gyermekképünk egy kiegyensúlyozott, harmonikusan fejlődő gyermek, aki nyitott az ő t körülvevő világ ingereinek befogadására. Nyíltan és szorongásmentesen beszél, érdeklődő, kreatív, kitartó, önérvényesítő. A nyugodt, derűs légkörben szívesen választ a számára vonzó tevékenységi formák közül. Jól érzi magát a közösségben. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg napjait. Olyan gyermekek nevelésével szeretnénk foglalkozni, akik szeretettel, örömmel jönnek óvodába, s készek a befogadásra, az óvónők pedig készek a gyermeki személyiség spontán és tervszerű fejlesztésére. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, különbözőségűt, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal, és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségben, méltányosságon,és jóakaraton múlik. Szent-Györgyi Albert 7

7 Programunk küldetése Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, Csakis Rád figyelek, és segítek Neked, Ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen, tehát a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy megkapják a legmegfelelőbb gondoskodást, nevelést, hogy olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődjenek, amely egyéni szükségleteikhez igazodik. Óvodánkban a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Nevelőmunkánk tudatos, tervszerű tevékenység, amelyben érvényesül a partnerközpontú szemlélet, a kulturált párbeszéd, az építő kritika, a korrekt érdekérvényesítés. Óvodai nevelésünk célja Megítélésünk szerint az intézményes nevelés mint másodlagos szocializációs színtér - alapvető feladata a kultúra átadása közvetítése az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúráink szintereivel gazdagodjanak. Nevelési céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre. Szándékunk a komplex módon történő differenciált személyiségfejlesztés. Egy életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkészségek, kompetenciák fejlesztése, az anyanyelvi nevelés széles körű kiterjesztése. Gondoskodunk az egészséges fejlődéshez szükséges érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a személyi és tárgyi környezetről. A gyermek megbecsülése, tisztelete, szeretete, elfogadása vezérli nevelőmunkánkat. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítését, fejlődését kiemelten kezeljük, képességeik kibontakoztatását, egyéni fejlődésük intenzív segítését megkülönböztetett figyelemmel végezzük. Sokoldalú képesség fejlesztés során játékos tevékenység közben környezettudatos magatartás, környezetre figyelő, védő életvitel elsajátítása, a környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása. 8

8 Nevelési alapelvek A gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs óvodai légkör biztosítása. A gyermek mással nem helyettesítő szabad játékához való jogának tiszteletben tartása. A gyermeki szükségletek figyelembe vétele. A hátrányokkal küzdő és tehetséges gyermek differenciált segítése. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. Esélyegyenlőség biztosítása. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése. Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának biztosítása a törvényi keretek között. A két óvoda együttműködése, egyéni arculatuk megőrzése. A hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kultúrájának megismerése, annak megismertetése az óvodai nevelésünk során. 9

9 A mi óvodánk Pécsely Tagóvoda Az óvoda sajátos arculata A Pécsely székhelyű Napközis Óvodánkat mely 1974-ben épült egy csoporttal és 1978-ban bővítették két csoportosra négy, majd három település önkormányzata tartja fenn. A fenntartó települések: Pécsely, Vászoly, Dörgicse a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszenek. Lélekszámuk összesen sem érik el az 1500 főt. Két csoportos óvodánk biztosítja e községek éves gyermekeinek óvodai ellátását, az iskolára való felkészítését. Óvodánk szeptember 1-től a balatonfüredi 3. sz. napközi otthonos óvoda tagintézménye lett. Óvodánk gondozott, egészséges környezetben a falu közepén helyezkedik el. Háttérben, közvetlenül az udvar mögött fenyves erdő, szemben pedig a Pécselyi-medencét keretező Zádori dombok szőlői, présházai és a gerincet kísérő erdők találhatóak. Az óvoda szomszédságában található az Általános Iskola. Kétcsoportos óvodánk barátságos, családias hangulatot áraszt. Saját főzőkonyhával rendelkezünk, amit 2007 májusától vállalkotó üzemeltet. Óvodánk férőhelye 50 fő. Mindkét csoporthoz külön öltöző, közlekedő és mosdó tartozik. A csoportszoba falai világosak, nagy ablakokkal rendelkeznek, jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport arculatát. Az óvoda udvara nagy, megtörtént a játékok cseréje. Biztonságos, esztétikus fajátékokkal játszhatnak gyermekeink. Óvodánk nevelés filozófiája A gyermekét a szülő ismeri a legjobban, ezért a családi nevelést kiegészítve, a családdal együttműködve igyekszünk cselekvéssel szerzett tapasztalatokat, érzelem dús élményeket biztosítani a gyermekeknek, hogy a személyiségük minél sokoldalúbban fejlődjön. Fontosnak tartjuk a közvetlen környezet megismerését, megszerettetését, hogy kialakuljon bennük a szülőföldhöz való kötődés, a haza iránti szeretet. Azért, hogy a múlt értékei feledésbe ne merüljenek, megismertetünk a gyermekekkel népszokásokat, népdalokat, népmeséket, mondókákat, népi kismesterségeket, népi játékokat. A gyermekek szókincsét, kifejezőkészségét, a beszéd műveltségét hangsúlyozottan fejlesztjük az évszakokhoz és azok ünnepköreihez fűződő jeles napok és népszokások felelevenítésével. 10

10 Kiemelt feladatunk az egészséges életmódra nevelés, amelybe a szülőket is igyekszünk bevonni. Hangsúlyozzuk a környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító erejét. Valljuk, hogy ez a nevelés fonala, és a nevelés tevékenységeit (néphagyomány ápolás,játék, mese, vers, ének, zene, mozgás, rajzolás ) gyöngyként fűzzük fel rá, így lesz komplex egész. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának kialakításában, a környezettudatos életvitel kialakításában, a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtésében. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységrendszere Az óvodai nevelés szerteágazó, egymásra épülő, egymással komplex módon érvényesülő tevékenységek sorozata, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvodai nevelés teljes rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljainak kiteljesedését. Az egészséges életmód kialakítása A gyermekek egészségének fenntartása az óvoda legalapvetőbb feladata. Az egészséges életmódra nevelés egész nap folyamán történik, a gyermekek minden tevékenységét áthatja. Az egészséges életmód kialakítása során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. Az egészség mely- szomatikus, pszichikus és szociális egészséget, harmóniát jelent megőrzésére irányuló gondozás egyik feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, a nyugodt, egészséges, biztonságos környezet. Az egészségre nevelésben és gondozásban elsődleges feladatunk a megelőzés és az egyéni adottságokat figyelembe vevő testi fejlődés elősegítése. A gyermekek egészséges életrendjét a napirendi szokások folyamatossá tétele teremti meg. Célunk: az egészséges életmód igényének megalapozása, mozgást kedvelő, helyesen táplálkozó, egészségesen fejlődő gyermek nevelése. Főbb feladatok: a gyermekek gondozása, testi lelki szükségleteinek kielégítése, mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése, egészségvédelem, edzettség, egészséges életmód szokásainak megalapozása, egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása 11

11 Gondozás, testi-lelki szükséglet kielégítése Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének. Területei: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés. E területek az egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző családi háttérből érkező gyermekek higiénés szokásait az óvodapedagógus megismerje, és ennek megfelelően segítse. A gondozási feladatok intimitást igényelnek, ezért törekszünk arra, hogy e tevékenységet lehetőleg ne csoportosan végezzék gyermekeink. A WC használatára bármikor joga van a gyermeknek. A terület fontossága miatt felnőtt felügyeletet szükség szerint biztosítunk, főleg a kisebb gyermekeknél és a beszoktatás idején. A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki ideje nagy részét a gyermekcsoportban tölti. E feladatukat az óvodapedagógus útmutatása alapján végzik. Az egészséges fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. A folyamatosság bevezetésével lehetőséget teremtünk a nyugodt, a gyermek valós szükségletéhez igazodó étkezéshez. Kiküszöböljük a várakozási időt. A változatos étrend érdekében a konyhát működtető vállalkozóval folyamatosan konzultálunk. A gyermekek étvágyát, eltérő szokásait figyelembe vesszük. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. A szülők bevonásával naponta a délelőtti levegőzés előtt gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk. Az öltözködés terén meggyőzzük a szülőket a réteges öltözködés fontosságáról. Segítséget a gyermek fejlettségének megfelelően biztosítunk. A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom, kényelmes ruházat. A gyermekek alvásigényét figyelembe vesszük. Tiszteletben tartjuk egyéni szokásait és a hazulról hozott anyapótló eszközeiket is. A nem alvó, korábban ébredő gyermeknek lehetőséget nyújtunk a csendes tevékenykedéshez (rajzol, mesekönyvet nézeget, sző, fon...) Mozgásigény kielégítése, fejlesztése Óvodai nevelésünk minden napján lehetőséget biztosítunk a játékos mozgásnak spontán vagy szervezett formában. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. Hagyományápoló nevelésünkben a mozgásfejlesztés bővül a népi játékok nyújtotta mozgásformákkal (pl. kötélhúzás, szembekötősdi, ugróiskola). A gyerekekkel gyűjtő utakat szervezünk, közösen gyűjtjük a bodzát, a hársfavirágot, a csipkebogyót, amit frissen vagy tea formájában fogyasztanak el. A kirándulások a gyermekeket gyaloglásra is szoktatja. 12

12 Egészségvédelem, edzettség E feladatba soroljuk a baleset megelőzését, higiénés szabályok betartását, fertőző betegségek, egyéb rendellenességek megelőzését, váratlan helyzetekre való felkészülést. A baleset megelőzés elvei: ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata, gyakori felülvizsgálatok, javítások, állandó felügyelet, nagyméretű eszközök rögzítése, ruházat ellenőrzése, baleset megelőzés szabályainak betartása, Higiénés szabályok betartása: WC papír megfelelő használata, WC-n egy gyermek legyen egyszerre, folyékony szappannal való kézmosás, testnevelés foglalkozás utáni mosakodás, körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után. saját fésű, fogmosó felszerelés használata, megfelelő orrfújási technika, tiszta, megfelelő méretű ruházat, váltóruha biztosítása, a haj rendszeres gondozása, Fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése: a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés, zsebkendő folyamatos biztosítása, egyéni eszközök biztosítása, beteg gyermek elkülönítése 13

13 Pszichohigiénés egészségvédelem: Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Ennek érdekében: tartózkodunk a megszégyenítéstől, megteremtjük lehetőség szerint a nyugalmat, csendet, az intimitást, nem siettetjük a gyermekeket alapvető tevékenységeikben, nem terheljük túl a gyermekeket, kerüljük a kényszerítő módszereket, meghallgatjuk a problémákat, biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot, igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat, az agresszív magatartású gyermeket vizsgálatra küldjük, fejlesztési tervet dolgozunk ki, megszervezzük a beszédhibás gyermekek logopédiai kezelését, Edzettség: Az edzés növeli a szervezet ellenállását a kedvezőtlen meteorológiai behatásokkal szemben, fokozza az alkalmazkodó képességet. Az óvodában kihasználjuk a mindennapi élet kínálta lehetőségeket (játék a szabadban, kirándulások, szabadban szervezett foglalkozások). E tevékenységek kedvező nevelési és edzési hatásai annál jobban érvényesülnek, minél derűsebb légkört biztosítunk, minél több játékos elemet iktatunk be. Ennek érdekében feladatunk: a gyermekek edzettségbeli különbségének figyelembe vétele, differenciált bánásmód, gyerekek állandó figyelemmel kísérése, feladatok fokozatos nehezítése, folyamatos levegő csere, tornaszerek biztosítása, tartásjavító gyakorlatok, foglalkozások szervezése, 14

14 nagycsoportosoknak úszás szervezése, udvari mozgásos játékok biztosítása, Egészséges életmód szokásainak megalapozása Az egészséges életmód szokásai az emberi kultúra része. Ezért elengedhetetlen ezek megismertetése. Területei: Testápolás (az esztétikus megjelenés alapjai) Egészséges táplálkozás, kulturált étkezés, terítés. A kulturált étkezési szokások kialakulását, annak természetes légkörét a merev étkezési szokások feloldása teremti meg. A gyermekek étkezéseik időpontját- egy adott időkereten belül- szükségleteinek és tevékenységüknek megfelelően választhatják meg. A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül és az önállóság kialakulására gyakorol kedvező hatást. A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd teremti meg a közösségért végzett munkajellegű tevékenység optimális feltételeit. Szabadidő egészséges eltöltése (mozgás, kirándulás, séta) A szokásalakítás alapja a példamutatás, a tevékenységek gyakori végzése ismétlése. Az óvodai szokásokról a szülőket tájékoztatjuk, hiszen azok megszilárdulásának feltétele az egységes szemlélet. A szokások kialakításához mindig kapcsoljuk a helyes viselkedési szabályokat. Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása Az egészséges életmód alakításának színterei: csoportszobák mellékhelyiségek udvar. A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek. Színharmóniát igyekszünk teremteni a dekorációban. Lehetőség szerint kiküszöböljük az allergén anyagokat. A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el. A természetes fényt igénylő tevékenységeket az ablak mellé tervezzük. Mellékhelyiségek: A mosdóban figyelünk a padló csúszásmentességére. Folyamatosan fertőtlenítjük a WC-t, mosdót, a gyermekek eszközeit. A WC-ket az intimitás érdekében függönnyel választjuk el. A tisztítószereket biztonságos helyen tároljuk. Környezetkímélő tisztító szereket használunk. 15

15 Öltöző: Minden gyermeknek külön zsákban tároljuk a ruháit. A gyermekek jele esztétikusan van elhelyezve. Az udvar: Az udvari játékokat egy pályázatnak köszönhetően sikerült lecserélnünk, így az összes játékunk megfelel a az előírt szabványnak. Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. A homokot időnként cseréljük, fertőtlenítjük, felássuk. Az udvaron ivókút, locsoló van. A kerti munka eszközei gyermekméretűek, zárható helyen vannak elhelyezve. Az óvoda feladata az egészségvédelem terén szűrővizsgálatok előkészítése, lebonyolítása, az orvossal, védőnővel való kapcsolatalakítás rendjének kidolgozása, iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése, egészségnevelő, pszichológiai előadások szervezése a szülők számára, krónikus betegségben szenvedők fokozott gondozása, viselkedési zavarokkal küzdő, vagy pszichoszociálisan sérült gyermekek különfoglalkozásának megszervezése, Nevelési Tanácsadóval való kapcsolat megszervezése, az óvoda helyiségeinek és udvarának közegészségügyi, balesetveszélyességének ellenőrzése, a hibák elhárítása, az étkezés higiéniájának, minőségének ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén szükséges intézkedések megtétele. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére A gyermekek tudnak helyesen orrot fújni, fogat mosni, önállóan végzik a maguk ellátásával kapcsolatos tevékenységeket. Az eszközökre vigyáznak, használat után helyére teszik azokat. El tudják dönteni, mennyi ételt, italt kérnek, önállóan öntenek, merítenek. Étkezés közben halkan beszélgetnek, helyesen használják az evőeszközöket. 16

16 Önállóan vetkőznek, öltöznek. Bekötik a cipőjüket, megkötik a sálat, sapkát. Ruhájukat összehajtva, a kijelölt helyre rakják. Környezetükben rendet raknak. Igényük a tiszta, esztétikus környezet, önmaguk megjelenése. Ismerik a baleset megelőzés szabályait, a rájuk leselkedő veszélyeket, figyelmeztetik társaikat. Csendes pihenő alatt nyugodtan fekszenek vagy alszanak. Szükségleteiket önállóan jelzik, rendezik. A szülők bevonásának lehetőségei tapasztalatok közös átadása az egészséges táplálkozás terén új ételek bemutatása, receptek ajánlása a délelőtti gyümölcsfogyasztáshoz a folyamatos gyümölcs biztosítása szokások, viselkedésformák közös alakítása tisztálkodási eszközök biztosítása közös kirándulások szervezése megfelelő ruházat biztosítása Érzelmi nevelés, szocializáció Az ember társas lény. Egész életében különböző csoportok veszik körül. Ezek hatása befolyásolja személyiségének alakulását. A szocializációs folyamatban megy végbe a gyermek szocializációs- individualizációs fejlődése. A két oldal egymással szoros kölcsönhatásban van. de ezen belül: A szocializációs folyamatban sajátítja el a gyermek a viselkedés és magatartás normáit, értékét, e folyamatban alapozódnak meg a társas közösségi élet szokásai. Az individualizációs folyamatban bontakozik ki az egyén személyisége, képességei, tulajdonságai, magatartása. Eközben bontakozik ki az én tudat, az énkép, amely hozzásegíti a gyermeket önmaga képességeinek felismeréséhez. 17

17 A szocializáció kialakulásában fontos állomás a nemi hovatartozás felismerése, a nemi szerepek elsajátítása, amely bonyolultsága miatt több ponton is nehezíti a gyermek tájékozódását. A társadalmi környezet ellentmondásossága, változása a régi és az új értékek összeütközéséhez vezet. A sokféle értéket képviselő családok gyermekei az óvodában találják szembe magokat a különböző értékek meglétével. Az óvoda az az intézmény, ahol a gyermek megismerkedik a közösségi élet szabályaival, ahol kialakulnak a társas viselkedés szabályai, ahol végbemegy a szülőkhöz kötődés helyett és mellett a kortársakhoz való kötődés. A szocializációs és individualizációs folyamat konfliktusok közben megy végbe. az újabb készségek és képességek módosítják a viselkedési és magatartási formákat. Időre van szükség az új külső és belső körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Ezért is van szükség az óvodapedagógus türelmes és megértő magatartására. A szocializációs - individualizációs folyamatban meghatározó szerepe van a játéknak, mint a személyiség legdinamikusabban és legsokoldalúbban fejlesztő eszközének. Főbb feladatok: biztonságos, szeretetteljes, a kapcsolatokat pozitívan befolyásoló légkör megteremtése a közösségi élethez szükséges készségek és jártasságok kialakítása, az erkölcsi normák formálása közösségformálás ünnepek, együttes tevékenységek által Biztonságos légkör A gyermekek számára elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a nyugodt légkör. Ennek érdekében rendezett, nyugalmat sugárzó környezetet biztosítunk, kuckókat alakítunk ki, ahol a gyermek elbújhat, igyekszünk minél több alkalmat teremteni a személyes beszélgetésre, eljátsszuk élményeiket, érzéseiket, megbeszéljük a problémákat, lehetőséget teremtünk az anyás beszoktatásra, a napirendet a gyermekek szükségleteihez igazítjuk, stabil szokás-szabályrendszert alakítunk ki, igyekszünk megismerni a családi helyzetet, szeretetünket kimutatjuk szóban és gesztusban. 18

18 A biztonságos légkör megteremtői az óvoda felnőtt közössége. A felnőtt személyisége MODELL! Törekszünk óvodai szinten az egységes nézetek, elvek kialakítására, betartására, egymás kiegészítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra. Gyermek helye a csoportban Az óvodában elősegítjük, hogy a gyermekek én-tudata megerősödjék, de óvodáskor végére tudja, hogy ő egy közösség tagja. A társas kapcsolatok tevékenységek által alakulnak, ezért törekszünk arra, hogy minél szélesebb legyen a paletta. Segítjük a barátságok kialakulását (egymás mellett ülhetnek). A feladatvállalást mindenkinek felkínáljuk. Fokozatosan alakítjuk a gyermekek konfliktustűrő-és megoldó képességét. A problémák rendezésében csak szükség szerint avatkozunk be. Nem erősítjük az árulkodást, de az elkövetett hibák őszinte vállalását elvárjuk. A problémák megbeszélése egyéni vagy csoporttal történik. A megoldásokra is közösen keressük a választ. A csoport működéséhez szabályok szükségesek, melyeket közösen állítunk fel. Ezek: egymás játékának tiszteletben tartása, a felnőttek tisztelet, társak tisztelete, eszközök, tárgyak védelme, a durvaság elítélése, egymás segítése, a kisebbek megóvása, udvariasság. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Minden gyermekben megkeressük a pozitív tulajdonságokat, azt emeljük ki. Figyeljük az átlagos gyermekeket is, hiszen ők azok akik legjobban elbújnak a közösségben. Érzelmeikben, önbizalmukban erősítjük ő ket. A gyermekek értelmi képességei is eltérnek. A lassabban fejlődő gyermeket igyekszünk felzárkóztatni, megkeresni a lemaradás okát. A kiemelkedő képességű gyermekeket külön feladatokkal bízzuk meg. A hagyományápoló szemléletű nevelésünk erősíti a szocializáció kialakulását, amely szempontjából különös jelentőségűek a közös élményekre épülő közösségi tevékenységek, a jeles napok szokásai, viselkedésmintái gazdagítják a mindennapok együttélésében gyakorolt szociális viselkedést. A hagyományápoló nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. Így a játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, a közös élmények hatására valamit megérez a közösségi erő összetartó erejéből. A szocializálódás alakulásának színterei: a beszoktatás időszaka az együttlét a mindennapokban óvodai ünnepnapok 19

19 Beszoktatás Az első találkozás az óvodával szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból kerülő gyerekek. Lehetővé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt a gyermekek szüleikkel ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. Az óvónők otthonukban meglátogatják a gyermekeket, igyekeznek minél mélyebben megismerni a gyermekek előző életét. Törekszünk arra, hogy a beszoktatás az anyával együtt, fokozatosan történjen. A beszoktatás időszakában mindkét óvónő és a dajka is együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyermeket. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy az első napokban minél hamarabb vigyék el a gyermeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük. Simogatással igyekszünk ő ket megvigasztalni. Egyszerű, érthető utasításokkal vezetjük be őket az óvoda rendjébe. Az új gyermeket kis ajándékkal várjuk, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. Együttlét a mindennapokban Az egyes gyerek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás és tevékenykedés során a mintha helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. A közösen átélt élmények a gyermekben az újra- meg újra átélés vágyát erősítik, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik. Óvodai ünnepnapok A program tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait és a népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei A programban hagyománya van a gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva-várt esemény. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, ő t ünneplik. A gyerekek számára fontos ünnep az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyerek érzelem teli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza. Az ünnepnap akkor teljesedik ki a gyerek számára, ha bensőséges, az anya ölében ülés, a közös cirógató játék által újraéli az anyából sugárzó biztonságot. Az óvodában megjelenő felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyerekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. 20

20 A március 15-e vonulós, zászló játékai, a közös éneklés hagynak mély élményeket. A szocializálódás folyamatában fontos a nemi jegyek érősítése külsőségekben, tevékenységekben. A mindennapokhoz kapcsolódó hagyományőrző életmód szokásőrző napjai Az évről-évre visszatérő, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek a családoknál történő szüretelések, dióverés, almaszedés ünnepnapokká válnak a csoportok életében. Az őszi zöldség betakarításokhoz kapcsolódóan október elején játszó délután keretében a szülőkkel közösen TÖKFESZTIVÁLT tartunk, ahol töklámpásokat faragunk, zöldségbábokat készítünk. Jeles napok ünnepnapok: népszokásőrző jeles napok természetóvó jeles napok A népszokásőrző jeles napok cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahová tartozás érzése. Óvodánkban ünnepelt jeles napok: Advent Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Majális Pünkösd Advent: Adventi koszorút készítünk, meggyújtjuk a gyertyákat, miközben énekeljük az adventi dalunkat. Mikulás: A csoportok külön-külön ünnepelnek, várják a mikulást. Karácsony: Az adventi időszakban minden napra jut egy-egy várakozási tevékenység (gyertya készítés, üdvözlőlap készítés, mézeskalács sütés, szalmacsuhé karácsonyfadísz készítés ) A nagycsoportosok betlehemes játékkal köszöntik a kicsiket, a szülőket. Az ünnep előestéjén a szülőkkel csoportonként közösen feldíszítjük a karácsonyfát. Az ünnepnapon a két csoport együtt ünnepel, a szülők karácsonyi adventi koncertje teszi meghittebbé az ünnepet. 21