A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS PUBLIKUS PROBLÉMÁI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEI BUDAPESTEN

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás tagozat Public Relations szakirány A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS PUBLIKUS PROBLÉMÁI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEI BUDAPESTEN Készítette: Flogny Veronika Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban A szelektív hulladékgyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei Szelektív hulladékgyűjtés tudatosítását elősegítő kommunikációs tapasztalatok külföldön és belföldön Lengyel lakosság környezettudatosságának felmérése és eredménye Sikeres újrahasznosítási kampány Lengyelországban- Jaslo városában Németországi felmérés eredményei Nagy Britanniai kutatás eredményei A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet változásának vizsgálata Nagy-Britanniában A szelektív hulladékgyűjtés hazai tapasztalatai A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésében érintettek Budapesten Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Közterület-fenntartó Rt Öko-Pannon Kht. mint koordinálást végző szerv Gyűjtést, válogatást, újrahasznosítást végző vállalkozások Civil szervezetek Szelektív hulladékgyűjtés kommunikációs problémái és megoldási javaslataim Az ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs tevékenysége Előkészületek a PR tevékenységem kialakításához Eddigi kommunikációs tevékenységek hatásának felmérése Kutatási módszer kérdőív javaslat Studio Metropolitana Kht. közvélemény-kutatása szelektív hulladékgyűjtés budapesti bevezetése kapcsán Kommunikációs problémák beazonosítása a budapesti szelektív hulladékgyűjtésben Stratégiai, taktikai, akciótervek meghatározása

3 4.3. Kampányterveim Válogassuk együtt a szemetet! kampány Az Ön környezetét nem lehet néhány 100 Ft-ból lecserélni, mint a zseblámpát! kampány Összegzés Felhasznált irodalom

4 Bevezetés Egyre nehezebb új szemét lerakóhelyet létesíteni Magyarországon, a helyi lakosok ellenállása miatt. Budapesten a felújítás alatt lévő rákospalotai hulladékhasznosító jelenleg nem felel meg az előírásoknak és ezért 2003-ban már be kellett zárni rövid időre. Ma Magyarországon mintegy három és fél-négy százalékát gyűjtik szelektíven a települési hulladéknak. Három éven belül ez az arányt tízszeresére szeretnék megnövelni ben Budapesten 3500 tonna hulladékot szállított el a FKF Rt. a hulladékgyűjtő szigetekről 10% selejt aránnyal, idén 8-10 ezer tonna szétválogatott hulladék elszállításával számolnak. Most, hogy felgyorsulni látszik a szelektív hulladékgyűjtés technikai feltételeinek kiépítése Budapesten végéig 600 hulladékgyűjtő szigetet terveznek elhelyezni, a jelenlegi 250-et kibővítve- az emberek megfelelő tájékoztatásáról és a gyűjtőszigetek használatára történő rászoktatásáról gondoskodni kell. Hisz mit ér a drága eszközök beszerzése, telepítése, fenntartása, ürítése, ha az emberek nem vagy nem megfelelően (értem itt a nem jó helyre való bedobás miatti utólagos szétválogatást) használják. Jelenleg a fővárosban veszteséges a gyűjtés, a szelektív gyűjtésre fordított 100 Ft-ból Ft bevétel származik és hosszú távon számítanak arra, hogy a többletráfordítás megtérüljön. Bár mostanában az újságcikkek arról szólnak, hogy a vártnál sikeresebben zajlik a szelektív hulladékgyűjtés Budapesten, de még számos buktatója van a tényleges elterjedésnek, hiszen nem kíséri erőteljes kommunikációs kampány, amelynek segítségével a lakosságban tudatosítanák válogatás értelmét. Szakdolgozatomban főleg külföldi tapasztalatokat felhasználva megpróbálom feltárni a budapesti szelektív hulladékgyűjtés kommunikációjában fellelhető problémákat és megoldási javaslataimat. A probléma összetettnek tűnik, mivel nemcsak a válogatásra való rászoktatás, hanem már a minél kevesebb hulladék termelése is a cél. 4

5 1. A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban 1 A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése a fejlett ipari országokban az elmúlt év során került előtérbe. Tapasztalatok alapján rájöttek, hogy ha már a keletkezés helyén elkülönítik a különböző anyagféleségeket, akkor jobb minőségű és tisztább másodnyersanyag nyerhető ki és az utóválogatás is olcsóbb. Magyarországon a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtése még csak a kezdeti lépéseknél tart. Az elmúlt években végzett szelektív hulladékgyűjtési kísérletek azt mutatták, hogy bár a lakosság környezet iránti érzékenységének fokozódása következtében nőtt a szelektív gyűjtésben való részvétel készsége és mértéke, azonban a nem kellő előkészítés, a sokszor szerencsétlenül vagy éppen rosszul szervezett gyűjtési akciók eredménye lényegében negatív volt. Az utóbbi 4-5 év során, tanulva a korábbi hibákból, néhány vidéki városban példamutatóan eredményes munka indult meg. A problémát az jelenti, hogy itthon nem alakult ki még egyrészt a társadalmigazdasági igény- és feltételrendszer, másrészt hiányosak a megfelelő ösztönző illetve szabályozási módszerek, kötelezések, ráadásul nincsenek meg a technikai feltételek, kialakulatlanok a szelektíven gyűjtött összetevők ipari feldolgozásának feltételei és egyértelmű minőségi követelményei. A szelektív gyűjtés alkalmazásának céljai: a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása, a veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése, a szelektív gyűjtéssel elért hulladékmennyiség-csökkenés következtében a szükséges ártalmatlanítási (lerakóhelyi) kapacitások megtakarítása. A keletkező hulladékmennyiség-csökkentéssel egyúttal a szükséges ártalmatlanítási kapacitások (elsősorban lerakóhelyi) nem elhanyagolható 1 A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei in Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, Budapest, július 5

6 mértékű megtakarítása is elérhető (gazdasági szempontból ez az egyik nagy előnye a módszernek) A szelektív hulladékgyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei A külföldi tapasztalatok sora igazolja, hogy a szelektív hulladékgyűjtést csak alaposan, gondosan előkészített, jól szervezett és a lakosság együttműködését megnyerni tudó szolgáltatási rendszer kialakításával és folyamatos működtetésével lehet eredményesen megvalósítani. A szelektív hulladékgyűjtés eredményességét meghatározó kardinális kérdések, úgymint az ezt segítő jogi szabályozás és a feldolgozóipar fogadókészségének megteremtése országos léptékű megalapozást szükségeltet. Ez utóbbi nyilván erősen piacorientált, de ettől sokkal hatékonyabb és célratörőbb állami támogatást igényel. Ezek nélkül önkormányzati szinten az egész probléma nem kezelhető. A szelektív gyűjtés kialakításánál alapelv, hogy csak ott célszerű bevezetni, ahol már van (hagyományos) szervezett hulladékgyűjtés és rendelkezésre állnak a gyűjtés-szállítás eszközei. A helyi adottságokhoz illeszkedve célszerű olyan kombinált megoldásokat alkalmazni a fokozatos bevezetés érdekében, amely egyaránt tartalmaz: hulladékudvarokat, gyűjtőszigeteket és lakóházakhoz kötött szelektív elhordásos megoldásokat. A szelektív gyűjtés megszervezése során figyelembe veendő fontosabb szempontok: a hulladékkeletkezési helyhez minél közelebbi és lehető legkényelmesebb elkülönítést biztosító gyűjtőhelyek kialakítása, a megközelítési távolság az érintett lakosok számára a lehető legkisebb legyen, rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás, a települési környezetbe való harmonikus illesztés, esztétikus kivitel. 6

7 2. Szelektív hulladékgyűjtés tudatosítását elősegítő kommunikációs tapasztalatok külföldön és belföldön 2.1. Lengyel lakosság környezettudatosságának felmérése és eredménye 2 Lengyelországban a felnőtt lakosság kis részén látszódik az ökológiai értékeket támogató viselkedés, annak ellenére, hogy legtöbben támogatják. A környezethez való viszonyuk függ: Életkortól Iskolázottságtól Lakhelytől Életszinvonaltól A diákság környezettudatossága függ: Iskolától Országrészektől A megszerzett tudást nehezen tudják alkalmazni a mindennapokban és pontatlan ismereteik vannak a természetről, környezetről. Ismereteiket a következő forrásokból szerzik: Médiából (TV, újság, rádió) Oktatás (óvodai, iskolai) Gyermekek környezettudatosságának fejlődését elősegíti, ha a nem kormányzati szervek és az önkormányzatok is bekapcsolódnak a tudatformálásban. Mivel a társadalom környezettudatossága csekély, hatékony (iskolai és nem iskolai) felvilágosító programokkal kell kialakítania a levegővel, vízzel, hulladékkal kapcsolatos tudását, kifejleszteni környezeti cselekvőképességét és környezete iránti fogékonyságát. Ehhez az egyes csoportok iskolázottságához 2 Herczegh József: Oktatás, tudás és cselekvés a jobb hulladékgazdálkodásért Lengyelországban in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2003/12 Műszaki információ oldal 7

8 illő programok szükségesek. A programok a tudásnak nemcsak a gyarapítására, de alkalmazására is irányuljanak. A képzési program előtt ezért fel kell mérni a célcsoportok tudásszintjét. A Lengyelországban elvégzett tanulmány kérdőíves módszerrel mérte fel a helyzetet és két kérdéscsoportot különítetett el: 1. Települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos fogalmakat, hasznosításokat, keletkezést, hatásokat 2. A lakosság környezeti tevékenységre való készségét vizsgálta. A kérdések tartalma ugyanaz volt, de igazodott a válaszadók életkorához. Először a diákok környezettudatosságát elemzi a tanulmány: Lengyelországban a környezeti oktatás az óvodákban kezdődik el és általános iskolai tanulmányaik befejezésével már ismerik az emberi tevékenység hatását a környetre, valamint a természeti és kulturális környezet összefüggéseit. A középiskolai tananyag célja elsősorban a környezetben előforduló változások iránti fogékonyság és értékelő képesség illetve a környezet iránti nagyobb érzékenység kifejlesztése. Diákok hulladékkal kapcsolatos ismeretei: Minden oktatás ellenére sok hiányosság merült fel az ismeretekben: Ismereteik a hulladékról pontatlanok és ösztönösek, mely valószínűleg a saját tapasztalataik és az iskolában tanultak közötti ellentmondásból erednek. Érdekesség: a jaslói diákok környezeti tudása kiemelkedett, itt brit tapasztalatokon alapuló, házi tanácsadásra alapozott településihulladék-gyűjtéssel kapcsolatos elvilágosító kampány folyt az elmúlt években. Az alapvető fogalmakkal tisztában voltak (pl hulladék, települési szilárd hulladék), de a mélyebb megértésre irányuló kérdésekre feleleteik 8

9 gyengébbek voltak(pl. veszélyes hulladékok megnevezése, hulladékkezelés legelterjedtebb módjai az országban). Töredékes a tudásuk a hulladékválogatás területén. Tudtak az üveg-, papír, műanyag- és fémgyűjtő tartályokról, de nem ismerték a hulladékválogatás alapelveit. A gyakorlati tudásuk és elméleti ismerethiányuk látnivalóan az iskolai hulladékgyűjtő kampányok, a hulladékgyűtést szorgalmazó országos kampány és az otthoni gyakorlat eredménye, ill. következménye, amelyek csak bizonyos viselkedésformákat szorgalmaznak, de nem értelmezik azok célját, összefüggéseit. A környezeti kérdéseknek nincs elegendő tere az iskolákban. A megszerzett ismereteket nem tudják a gyakorlatban alkalmazni. Diákok környezeti tevékenysége: Bár szinte minden tanuló tisztában van a hulladékkezeléssel - nem vesznek részt otthoni hulladékválogatásban. Úgy látják nincs gyűjtőtartály és elszállító szolgáltatás és úgy vélik az önkormányzatnak kellene mindenkinek tartályt adni. Fontosnak tartják az hulladék otthoni szétválogatását, de nincs erre késztetésük és a tetteiket megakadályozza még az eszközök és szolgáltatások hiánya. Azért lenne fontos megnyerni a diákokat a hulladékkezelésnek, mivel fel lehet bennük kelteni a környzet iránti felelősséget és bennük van a remény, hiszen a felnőtt lakosság környzeti problémák megoldásában való részvétel igen alacsony. Problémát jelenthet, hogy a középiskolás diákok az önkormányzatot hibáztatják, vagyis nem éreznek feleősséget környezetükért. 9

10 Felnőtt lakosság hulladékkal kapcsolatos ismeretei: Ahol a lakosság nehezen tud megélni (Podkarpacie tartomány), ott azért nem tudnak a környezetükkel törődni, mivel a fogyasztói igényeiket sem tudják kielégíteni. Felsőfokú végzettségűek érték el a legjobb tudásmutatót. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a környezeti tudást befolyásolja a csoporttagok kora, neme és munkapiaci helyzete. 1. táblázat: A polgárok települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tudása társadalmi-gazdasági körülmények függvényében. Az utolsó oszlop számai jelzik, hogy a csoport hány százaléka adott pontos választ az összes tudásmutató kérdésre 3 Részarány % Résztvevők neme Férfi Nő Kora Van állandó munkája Igen Nem Gazdasági helyzete Nagyon rossz Rossz Közepes Jó Nagyon jó Családnagyság (fő) < A kisebb tudásmutatója csoport tudása nagyon felszínes volt. A hulladékelhelyezésről mindenki tudott, de csak kevesen a módjáról. Szétválogatás fogalmát mindenki ismerte és támogatta, de tudásuk csak 3 Herczegh József: Oktatás, tudás és cselekvés a jobb hulladékgazdálkodásért Lengyelországban in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2003/12 Műszaki információ 13. oldal 10

11 felszínes. Csak fele részük volt tisztában azzal, hogy az újrahasznosítható anyag csak kellő feldolgozás után lesznek reciklálhatók. Ismerték a hulladék környezetre veszélyes voltát, támogatták az újrahasznosítható anyagú csomagolást, főként azért, hogy kevesebb legyen a hulladék Felnőtt lakosság környezeti tevékenysége Lengyelországban nem jár szemétdíj kedvezmény a hulladékválogatásra. Alig felük végez rendszeres szétválogatást. Legtöbben úgy érzik, nem tudják befolyásolni, hogyan kezelik a hulladékot településükön. Környezettudatosságuk nem állandó és megszokott. Médián és iskolán kívül még az önkormányzatokra is számítanak. Tanárok tudása a környezeti gondokról Mivel a tanárok a diákok oktatásban fontosak, ezért mérték fel tudásukat, mely elősegítené a hulladékkezelési akciókban való részvételt. Gyakorlatban is kellene tudni alkalmazniuk tudásukat, hogy diákoknak át tudják adni, de rájuk is jellemző a tehetetlenség érzése. Környezeti tudásuk függ: o Szakmában eltöltött évektől o Tantárgytól o Iskolatípustól Nem mutatkozott késznek cselekedni a hulladékkezelés körülményeinek javításáért sem a jó, sem a gyengébb tudású csoport. Rájuk is jellemző, kevés kivétellel felszínes tudás. Hulladékválogatást 61%-uk megkisérelte, de elégedetlenek a hulladékválogatás szervezésével településükön. Az elemzésből kiderül, hogy csak szóban gyakorolják a szétválogatást, még azok a tanárok is ahol elvileg a szelektív hulladékgyűjtés technikai feltételei adottak. 11

12 A tanárok környezettel kapcsolatos tevékenysége Tanárok gyakran részt vesznek a hulladékkezeléssel kapcsolatos kampányokban, azonban az iskolán kívűl nem sokat tesznek érte. Következtetések és javaslatok 1. a lengyelek környezetpártoló viselkedését a társadalom hatékony intézményi (bármilyen szintű iskolai) vagy azon kívüli (ifjúsági és felnőtt programok, mindennemű továbbképzések, tanfolyamok és szemináriumok keretén belüli) környezeti képzése nélkül nem lehet kifejleszteni. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése a legfontosabb teendő napjainkban, mert a környezethez kedvezően viszonyuló emberek száma az országban csökken. 2. A helyzet javításáért a képzés és a tájékoztatás mellett javított eszközöket kell adni az otthoni és az intézményi hulladék szétválogatásához. Az emberekben tudatosítani kell a hulladékkezeléssel kapcsolatos erőfeszítéseik eredményét. Ha nincsenek jó képzési és tájékoztató rendszerek, a programok is kudarcba fulladnak. 3. A képzés terjedjen ki mindenkire, de a fiatalokra és tanárokra összpontosítson, mert ők a legfogékonyabbak a környezeti kérdésekre, és az idősebbekre is meggyőző hatással vannak. A tanárokat fontos képezni, hogy a diákságnak átadhassák a korszerű ismereteket és kifejlesszék a környezetkímélő magatartást. 4. Az óvoda legyen a kötelező képzés első színtere. A képzés mindenütt az ökológia értékek megőrzésére a talaj, a víz-, a levegő védelmére helyezze a hangsúlyt, és a tudás közvetítése mellett alakítsa a környezetkímélő magatartást, a környezet iránti fogékonyságot és felelősségérzetet. 12

13 5. A tanárok környezetvédelmi képzése foglalkozzon a hulladékkezeléssel és a lengyelországi hulladékhelyzettel. Gondoskodni kell a tanárok továbbképzéséről, hogy haladjanak a korral. Az iskola vagy a tanár határozza meg, hogy tantárgyában hol oktassal a környezettel kapcsolatos ismereteket, de ezt az Oktatási Minisztérium és a Vidéki Oktatás Módszertani Központa szaktámogatásokkal és játékos programokkal gyakoroltassal a hulladékkal kapcsolatos feladatok megoldását. 6. Lengyelországban, mint az EU országokban, a fenntartható hulladékkezelést törvény szabályozza. Ki kell alakítani a hulladékkezelők, a döntéshozók, az intézményi és a nem intézményi képzéssel foglalkozók, az önkormányzatok és a nem kormányzati szervek közötti együttműködést. A képzési programok minden korcsoportra terjedjenek ki, ne legyenek kampány jellegűek, legyenek bennük ismétlődő elméleti és gyakorlati tevékenységek. A programok részletes, mélyreható kutatásokra alapozva készüljenek Sikeres újrahasznosítási kampány Lengyelországban- Jaslo városában 4 Lengyelországban Jaslo városában az önkormányzat felismerte a tájékoztatás fontosságát és meg is valósította jó eredménnyel. A kezdetek: 1999-ben 10%-kal mérsékelte azoknak a háztartásoknak a szemétdíját, amelyek szétválogatva gyűjtötték a hasznosítható hulladékot. Lakótelepeken vezették be először, külön tartályokat adtak ben a kertes házakhoz is bevezették, itt még a zsákos begyűjtésre is lehetőséget adtak: műanyag zsákba vegyes (papír, műanyag, űveg, fém) 4 Hercegh József: Újrahasznosítási kampány- esettanulmány, Jaslo, Lengyelország in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2004/01 Műszaki információ oldal 13

14 hulladékot tesznek, melynek tartalmát a begyűjtőhelyeken válogatják szét. Önkormányzat környezetvédelmi osztálya röplapokon, plakátbemutatókon, óriásplakátokon, rádión és televízión szorgalmazta a lakossági hulladék szétválogatását, de kevés eredménnyel. Bár megvolt a műszaki lehetőség és szabályozások is, mégis kevesen vettek részt benne és tartották be a szabályokat. Új program: Az önkormányzat rájött, hogy mindaddig a lakosság a legnagyobb akadálya a városi hulladékkezelési elvek bevezetésének, amíg teljesen meg nem érti a város hulladékgondjait ( és saját szerepét annak létrejöttében, nem érzi saját felelősségét, és a programokban való részvételt nem tartja elengedhetetlennek. Az önkormányzat, hogy jobban ráébressze a lakosságot a fenntartható hulladékkezelés (főként a gyűjtés) szükségességére, új kampányt indított a hosszú távú hasznosítás elősegítése érdekében, amelyhez később saját kezdeményező tevékenységét is igazíthatja. A progam fő céljai: 1. a hasznosítható kiválogatott anyagok mennyiségének növelése 2. a lakosság részvételének fokozása a reciklálásban, ennek módja: a. a hulladékkeletkezéssel kapcsolatos ismeretek gyarapítása, tudatformálás b. a gondolkodás megváltoztatása a hulladékot illetően c. a hulladék miatt érzett felelősség erősítése d. a hulladékkezelés eszközeinek (hulladékminimalizálás a háztartásban, ill célirányos vásárlás) jobb megértése, elfogadása, és a hulladék szelektív gyűjtése. Mindehhez, lengyel szakértőkkel a brit oktatási 14

15 módszert (Újrahasznosító mozgókampány) kívánták a helyi viszonyokra alkalmazni. Módszerek Rájöttek, hogy az interaktív kampányok sokkal hatékonyabban változtatnak az ember viselkedésén. A világ számos részén bebizonyosodott, hogy több hasznosítható hulladékot gyűjt össze a lakosság, ha legalább egyszer felkeresik, és tudomására hozzák, milyen fontos szerepe van a fenntartható hulladékkezelésben. 2. táblázat: A helyi önkormányzat és a lakosság kapcsolattartásának szokványos módszerei 5 Passzív módszerek Tevőleges módszerek Interaktív módszerek Hírdetés a begyűjtő járműveken Kiállítások vásárokon és nyilvános eseményeken Röplapok háztartásoknak Havonta hulladékkal foglalkozó újságcikk Kérdésre válaszoló emlékeztető kártyák Gyűjtőtartály-jelölő matrica Lakhelyre eljuttatott, a rendszert magyarázó cédulák A lakosoknak ingyenesen adott gyűjtőalkalmatosságok Mozgosító videók Részvételre kezdeményezések évszakonként Közösségi újság buzdító Lakhelyi felmérés és felvilágosítás Előadás iskolában vagy gyűléseken Közönségtalálkozó Rádióbejátszás, reklám, telefonhívás Telefon forródrót Hírdetőtáblák Hasznosító központ látogatása Mivel a lakhelyeken való megjelenéseknek ún házi tanácsadásnak az USAban, Kanadában és az EK-ban nagy sikere volt, ezért javasolták ennek bevezetését Jaslóban kiegészítő módszerekkel: Nyilvános és iskolai találkozók az egységes hulladékkezelésről 5 Hercegh József: Újrahasznosítási kampány- esettanulmány, Jaslo, Lengyelország in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2004/01 Műszaki információ 6. oldal 15

16 A hulladékszétválogatást és minimalizálást magyarázó és szorgalmazó röplapok és hírlevelek terjesztése Az önkormányzattól kérésre megkapható ismertető anyag a hulladékkezelésről Faliújság, plakátok Széles körű médiakampány (rádión és a helyi sajtóban.). A kampány 30 házi tanácsadó diákot választottak ki a helyi főiskolások közül, felügyelőik felsőévesek és frissdiplomások lettek és résztvettek egy intenzív előkészítő tanfolyamon. Miután minden szükséges anyagot megkaptak és magukénak érezték a kampányt, egyenruhába öltöztek és tájékoztató és népszerűsítő anyagokkal felszerelve nekiláttak a háztartások látogatásának, melyek során bérházi lakásokat és családi házakat látogattak meg. Ez utóbbinál először nem volt sikeres a kampány, mert még nem volt korábban rendszeres a gyűjtés. A tanácsadók minden háztartásban röviden megvizsgálták, mit kezdenek a lakók a hulladékkal, megismertették velük a városi hulladékkezelést, és kezdeményezték a környezetkímélő viselkedést (pl hogyan minimalizálják és válogassák szét az otthon keletkező szemetet, és miként vásároljanak ügyesen) A vizsgálat 14 kérdése a lakosoknak a helyi gyűjtőszolgáltatásról alkotott véleményével, abban való részvételükről vagy mellőzésének okaival foglalkozott. A kérdőívet a tanácsadók átlag 4 perc alatt kitöltötték, ezután mozgósítottak a hulladékválogatásra, gyűjtésre és csökkentésre, elmondták, hol vannak a városban gyűjtési lehetőségek. A részt nem vevőket próbálták rávenni a papír, az üvegpalack és a fémdobozok különgyűjtésére. A személyes érintkezés elnyerte a lakosok tetszését és bizalmát, kérdéseiket a diák tanácsadók megválaszolták. Ez volt a kampány kísérleti része, melynek során megvizsgálták a kérdésekre adott igen vagy nem feleletek miértjét, hogy tovább finomíthassák a módszert. A legfőbb gond a tanácsadó szerint a lakosság hulladékkzeléssel kapcsolatos ismerethiánya, régimódi felfogása volt, de rövid 16

17 magyarázat után az emberek rájöttek a hasznosítás, a semlegesítés, a lebontás, komposztálás jelentőségére és lényegére. A legszegényebb családi házakban élő idősek a hulladékot mindig elégették, a hulladék szót és a vele kapcsolatos gondokat nem is ismerték. Bár érdeklődéssel meghallgatták a tanácsadót, nem valószínű, hogy megváltoznának, hisz a szegény háztartásuk fontos fűtőanyagáról nemigen mondanak le. Összehasonlítás A bérházaknál és családi házaknál végzett felmérés eredménye erősen eltért. Bérházban lakók részvételi aránya nagyobb volt (78%), mint a családi házaké (69%). Ennek magyarázatai: Felvilágosító kampány a családi házaknál később kezdődött És náluk az utcai zsákos gyűjtés újdonság volt, míg a bérházban lakók már régóta használják a tartályos gyűjtést és már megszokták. A hulladékválogatáshoz szükséges válogatás időigényesebb a zsákos módszernél Társadalmi nyomás is megjelenhet, pl. bérházban lakók jobban láthatják egymást és így esetleg példát is mutathatnak egymásnak szelektív hulladékgyűjtésben. Zsákos módszer hátránya is lehet, hogy azt hiszik egyszerűen csak simán kidobott szemét Fontos: ha a gyűjtőtartály legnagyobb mértékben hozzáférhető, akkor jobban motiváltak a szétválogatásban. További tanulságok: Télen a szelektív hulladékgyűjtés csökkent Családi házas körzetben ahol a módszer újnak számított, nagy hatással voltak a tanácsadók Bérházban lakóknál nagyobb részvétel és hatékonyabb szétválogatás volt megfigyelhető 17

18 2.3. Németországi felmérés eredményei 6 Németországban Giessen városának egyetemi Hulladékgazdasági Tanszékének, valamint Köztisztasági és Szállítmányozási Hivatalának szakemberei felmérést végeztek a lakosok hulladékgazdálkodási tudásszintjéről és a jövőbeni rendszeres tájékoztatás iránti igényéről, kérdőív segítségével. Az eredmények a következők voltak: A hatékony lakossági munka alapkövetelménye a megcélzott csoporthoz való igazodás, mivel különbségek mutatkoztak meg a válaszoló polgárok rétegződése, legfőképp életkora szerint. Fiatalok az újsághírdetésekhez képest előnyben részesítik a mozit, az internetet és az óriásplakátot. Ha a felvilágosító-népszerűsítő munka folyamatos, akkor remélhető a lakosság magatartásának kivánt irányba való változása. Rendszeresen megjelenő újságcikkeknek volt a legnagyobb ismertségük, azután a hírdetéseknek és egy forgalmas autóbusz állomáson felállított üvegvitrinnek pedig 42%-os volt az ismertsége. Legnagyobb gondot a fiatalokra, mint leendő szülőkre kell fordítani, akik tudásukat továbbadhatják gyerekeiknek. Egyre nagyobb figyelmet érdemes fordítani az internetre és figyelni kell arra, hogy lehetőleg a weboldalak mindig friss adatot tartalmazzanak. A felmérésben résztvevők 70%-a nyilatkozta, hogy szívesen meghallgatna tematikus esti előadásokat. Ezt a lehetőséget figyelembe kellene venni, még akkor is, ha csak egy részük menne el az előadásra. 6 dr. Boros Tiborné: Lakossági felvilágosító és népszerűsítő munka a hulladékgazdaság területén- felmérés igényekről, médiumokról in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/09 Műszaki információ 3-6. oldal 18

19 3. táblázat: Médiumok eredményessége a lakosság megítélése szerint 7 Médium Elérhetőség Információtartalom Költség Hatékonyság Újságközlemény +/++ +/++ --/- +/++ Újsághírdetés + -/+ + -/+ Brosúra/szórólap + +/++ +/++ + Bedobás -/ /+ postaládába Hírdetőoszlop, + +/ /+ fal Hulladékújság /+ Hulladéknaptár + +/++ +/++ + Hulladékszállítási + - -/+ - naptár Internet + +/++ -/+ ++ Mozireklám - - +/++ - Óriásplakát -/+ - -/+ + Személyes + +/++ +/++ +/++ tanácsadás --: nagyon rossz, igen csekély -: rossz, csekély +: jó, Nagyon jó ++: igen jó, igen nagy 2.4. Nagy Britanniai kutatás eredményei 8 A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos magatartásának vizsgálata címmel az Újságpapír-előállító Ipar Környezeti Technológiai Kezdeményezése kísérleti programot vezetett be az Egyesült Királyságban. Elsődleges cél a lakosság hulladékválogatási szokásainak megismerése volt, majd ennek birtokában azoknak az intézkedéseknek a meghozatala, melyek elősegíthetik az újságpapír, üveg és konzervdoboz visszagyűjtés hatásfokának növelését. Rájöttek, hogy fontos szerepet játszik a hulladékgazdálkodásban résztvevők jó döntése és önkéntes részvétele. 7 dr. Boros Tiborné: Lakossági felvilágosító és népszerűsítő munka a hulladékgazdaság területén- felmérés igényekről, médiumokról in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/09 Műszaki információ 5. oldal 8 Haidekker Borbála: A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos magatartása in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/02 Műszaki információ oldal 19

20 A kutatási program szakdolgozatom szempontjából érdekes kérdéskörei: Ki a szelektív hulladékgyűjtő? Szoros kapcsolatot találtak az életkor és a szelektív hulladékgyűjtő magatartás között. A középkorú és nyugdíjas háztartásokban nagyobb hajlandóság mutatkozott, mint a fiatal és kisgyermekes háztartásokban. Azt találták, hogy a környezettel kapcsolatos nézetek és a hulladékgyűjtésben tapasztalható viselkedés között nem áll fenn szoros kapcsolat. A társadalmi elvárás bátorítólag hat. Ki nem tekinthető szelektív hulladékgyűjtőnek? A nem szelektíven gyűjtők indokai a következők voltak: nem rendelkeznek hulladékgyűjtő tartállyal nem gyűlik annyi szemét össze, hogy érdemes lenne szétválogatni tájékozatlanság a szelektív hulladékgyűjtésben elégtelen, nem megfelelő szolgáltatás megtapasztalása pl. zsákok, tartályok begyűjtésének elmaradása Leghatásosabb bátorítást a rendszer használatára új tartály kiosztása vagy a folyamatról szóló részletes felvilágosítás jelentette. Nagy hangsúlyt kell fektetni a gyűjtőtartályok (edényzet) visszagyűjtésére, különösen akkor, ha a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok ezzel voltak kapcsolatosak. Hol történik a szelektív hulladékgyűjtés? Főként a helyi hulladékgyűjtő rendszereket használják, ha a rendszer működése akadozik, akkor a lakosság könnyen átáll egy másik közeli leadó rendszerre. A résztvevőket a hűség jellemzi általában, de nem okoz gondot más megoldás választása. 20

21 Mennyire tekinthető stabilnak a szelektív hulladékgyűjtő magatartás? A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos magatartás igen állandó, belsőleg motivált viselkedésnek tekinthető. Van, aki részt vesz és ezután is részt fog venni ebben a folyamatban, van, aki nem és a jövőben sem fog, egy igen csekély hányada a lakosságnak az, akiknél fennáll a vélemény megváltozásának lehetősége. A felmérés szerint, hogyha valaki egyszer úgy határozott, hogy bekapcsolódik a szelektív hulladékgyűjtésbe, az már nehezen hagyja abba ezt a tevékenységet. A kötődés olyan erős, hogy a felmerülő nehézségek sem tántorítják el a résztvevőket, de ugyanez igaz a távolmaradókra is. Számtalan intézkedés csekély javulást hozott és/vagy rövid életűnek bizonyult. Nem tisztázott még, hogy ezek az intézkedések ténylegesen új résztvevőket nyertek meg az ügynek, vagy csupán a meglevők viselkedését változtatták meg. Viszonylag jó eredményt azok a beavatkozások hoztak, amelyek a meglevő hiányosságokat igyekeztek kijavítani, pl. a rendszer körültekintőbb bemutatása vagy az elveszett gyűjtőtartályok pótlása. A szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre a stabilitás jellemző, ami az idő előrehaladtával tovább erősödik. A stabil alapállapotot néhány háttérzaj gyengítheti: egyéni gyűjtési ciklus kihagyása, több résztvevőt érintő egybehangzó kedvezőtlen tapasztalat A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet változásának vizsgálata Nagy-Britanniában 9 Szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos viselkedést vizsgálta Skóciában között a Paisley Egyetem (Nagy Britannia). Kérdőíves és közvetlen megfigyelésen alapuló vizsgálatot tartottak. A felmérés fő kérdése az volt, hogy a hajlandóság a szelektív gyűjtésre nagyobb vagy kisebb-e a vártnál, és ha igen, melyek az eltérés okai 9 Bánhegyiné Dr. Tóth Ágnes: A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet változásának vizsgálata Nagy-Britanniában in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2004/11 Műszaki információ oldal 21

22 A vizsgálatot készítő csoport arra volt kiváncsi, hogy ha az embereket kényelmesen elérhető begyűjtő eszközökkel látnák el, mennyi lenne az elérhető maximum? Mekkora hatása van az eredeti hozzáállásnak és mekkora az oktatásnak Két olyan körzetet választottak ki a vizsgálathoz, amelyek a legjobb és legrosszabb átlagot reprezentálták. A felmérés azt mutatja, hogy mindkét körzetben 40% körüli újrahasznosítási hatásfok lenne elérhető, ha teljesülnének az alábbi feltételek Több gyűjtőtartály az utcákon Kerti zöldhulladék (és esetleg külön konyhai hulladék) utcai begyűjtése Intenzív tájékoztató és reklámkampány Fontos megfigyelés: ott érték el a legnagyobb hatást, ahol a kétnaponkénti hulladékgyűjtést egyidejűleg vezették be a szelektív hulladékgyűjtéssel. Szemlélet és szokások: Az itt ismertetett vizsgálat az alábbi nézeteket vagy attitűdöket találta fontosnak a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétellel (ill. annak elutasításával) kapcsolatban: A személyes felelősség elfogadása a szelektív hulladékgyűjtéssal kapcsolatban A következmények ismerete Önbizalom a megfelelő magatartással kapcsolatban Mentesség a negatív képzetektől a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban Vélemény a szelektív hulladékgyűjtés helyi támogatásáról Ezek az attitűdök általában erősebbek voltak a jó reciklálóknál, mint a rosszaknál, de nem feltétlenül szignifikáns mértékben. Mi lehet az oka a szelektív hulladékgyűjtésből való kiszállásnak? Valaki túl elfoglalt 22

23 Nem ürítették ki a szelektív gyűjtőket ezért csalódott De ha személyes felelősséget érez az ügy iránt, akkor esetleg visszaszállhat a gyűjtésbe. A szelektív hulladékgyűjtést már régóta gyakorlók és az újoncok aktivitása is nőtt, amikor bevezették az utcai begyűjtést Szomszédok is hatással vannak, ha tudják, hogy látják őket. 2.6 A szelektív hulladékgyűjtés hazai tapasztalatai 10 Sátoraljaújhelyen az Amerikai Vermond Állam által kiírt pályázatból indult a szelektív hulladékgyűjtés, házon belüli gyűjtéssel. A nálunk eddig még nem alkalmazott módszer lényege, hogy minden, a gyűjtésbe bevont lakás számára kiosztottak egy db 40 x 40 x 60 cm-es fedeles műanyag ládát. Ebbe kell a lakosoknak a háztartásokban keletkező fémet, műanyagot, papírt és szárazelemet belerakni, majd az előre meghatározott gyűjtési napokon - kéthetente a kukaedény mellé kirakni. Az így kikészített ládákat a gyűjtést végző cég dolgozója válogatja szét s teszi fel a több rekeszre osztott gépjármű rakfelületére. A mai napig tartó gyűjtési rendszer előnye, hogy nincs keveredés, a gyűjtött hulladék tiszta állapotban kerül az előkezelőbe. Másik előnyként szokták említeni a nagy bevont lakásszámhoz viszonyított alacsony beruházási költséget. Pécs városában 1998-ban kezdődött meg a szelektív gyűjtési rendszer kiépítése, amelynek során közterületi gyűjtőszigetek telepítésével párhuzamosan került megvalósításra a hulladékudvarral kapcsolt válogató létesítmény, valamint az un. házhoz menő gyűjtési alrendszer elemeinek az alkalmazása. 10 A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei in Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, Budapest, július 23

24 Pécsett a szelektív hulladékgyűjtést megelőzően nagy hangsúlyt fektettek a lakosság tájékoztatására és a folyamatos együttműködés biztosítására. Minden háztartásba eljuttattak (több alkalommal) ismertető anyagokat, továbbá a helyi médiákban folyamatosan tájékoztatták a lakosságot a rendszer kialakításáról és tájékoztatják annak működési eredményeiről. A lakossági tájékoztatás visszacsatolt rendszerű, tehát az időközi tapasztalatokat, lakossági igényeket igyekeznek messzemenőkig figyelembe venni. 24

25 3. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésében érintettek Budapesten 3.1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 11 Ők biztosítják a jogi hátteret: 1998-ban került elfogadásra az I. Nemzeti Környezetvédelmi Program, majd 2001-ben hatályba lépett a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény. A hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése érdekében a következő intézkedések váltak szükségessé: I. Hulladékgazdálkodási tervezés alapjainak megteremtése II. Önkörmányzatok, közszolgáltatók feladatainak tudatosítása III.Komplex települési hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülésének támogatása IV. Másodnyersanyag hasznosítás rendszerének az Európai Unió követelményei szerinti átalakítása V. Lakosság megnyerése, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tudatformálás támogatása VI. Európai Unió által biztosított támogatási források hatékony felhasználásának elősegítése, a különböző támogatási források összehangolása A hulladékgazdálkodási törvény három szintet határoz meg a hulladékgzadálkodási tervek elkészítésére: 1. az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készítette, amelyet a Magyar Parlament novemberében fogadott el. 2. a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek elkészítését a környezetvédelmi felügyelőségek végezték, amelyek kihírdetésére novemberében került sor. 3. a tervezés utolsó lépcsőjeként az Önkormányzatok a Helyi Hulladékgazdálkodási Terveket évben készítik el. 11 Hulladékok új utakon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 2-3. oldal 25

26 A lakosság megnyerése, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálás támogatása 12 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hulladékgazdálkodási beruházások lakossági elfogadásának fontosságát szem előtt tartva valamennyi hulladékgazdálkodási program esetében nagy gondot fordít a lakosság bevonására, a beruházással kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztésére. A cél megvalósítása érdekében a következő intézkedések történtek: a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás kötelező eleme az érintett lakosság tájékoztatása és meghallgatása a komplex lakossági hulladékkezelési beruházások fontos része az elfogadtatás A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium saját forrásokat különít el népszerűsítő kiadványok készíttetésére, hulladékgazdálkodással kapcsolatos oktatási, továbbképzési programok támogatására. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció kiemelt célcsoportjai: A helyi döntéshozók (önkormányzatok), hiszen rajtuk múlik milyen kezdeményezések indulnak, milyen hulladékgazdálkodási beruházások valósulnak meg Magyarországon. A gyermekek, hiszen ők a legfogékonyabban a környezettudatok gondolkodás elfogadására. Magyarországon a közoktatásban fontos szerephez jut a környezetvédelem, amelyet a szakminisztérium is minden eszközzel támogat. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelemmel kapcsolatos rovatokat támogat a következő újságokban: Világgazdaságban- hulladék és környezetgazdálkodással foglalkozó rovat van heti megjelenéssel továbbá Magyar Nemzetben, Népszabadságban, Magyar Hírlapban is támogat a 12 Hulladékok új utakon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 12. oldal 26

27 minisztérium ilyen jellegű rovatokat. Ezek általában a hét különböző napjain jelennek meg. 3.2 Fővárosi Önkormányzat Az Önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladata kettős: Egyrészt biztosítaniuk kell a helyi közszolgáltatást, vagyis közigazgatási területükön a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését, valamint annek üzemeltetését, biztosítaniuk kell továbbá a közterület-felügyelet fenntartását, a közterült tisztántartását, és mindezeket a hulladékgazdálkodásról szóló helyi rendeletben kell szabályozniuk. Másrészt gondoskodniuk kell a helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítéséről, a terv megvalósításához szükséges hulladékgazdálkodási beruházásokról, fejlesztésekről és dönteniük kell arról, hogy egyedül vagy önkormányzati társulást létrehozva kívánnak megfelelni a jogszabályi követelményeknek. További feladatuk a hulldékkezelési létesítmények helyének kijelölése, a hulladéklerakók felülvizsgálata, a településen lévő illegális lerakók felszámolása. 13 Tájékoztató a fővárosi szelektív hulladékgyűjtés helyzetéről A Hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény fontos prioritásaként kezelt cikkelye: a településeken megvalósuló szelektív hulladékgyűjtés, mint a hulladékhasznosítás kiemelt eszköze a Fővárosi Önkormányzat számára is meghatározó feladat volt a kezdetek óta. Ennek jól érzékelhető fázisai: Az év óta, iskolákban, közintézményeknél elkezdődött és folyamatosan megvalósul a szervezett szárazelem-gyűjtés. Ennek 13 Hulladékok új utakon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 6. oldal 27

28 eredménye napjainkra a mintegy 1000 címről történő begyűjtéssel az Aszód-Galgamácsa térségében lévő veszélyes lerakóra szállított évi tonna elhasznált szárazelem. Az 1996-ban indított hulladékudvar-hálózat a főváros területén jelenleg 14, jól működő gyűjtőállomásból áll. Ezekben évi tonna különféle, hasznosítható hulladék gyűlik össze közel 60 ezer lakos partneri együttműködése révén. A hulladékudvarok ma már a háztartásokban keletkező leggyakoribb veszélyes hulladékokat is befogadják (sütőolaj, sütőzsír, fáradt-olaj, akkumulátor, elektronikai hulladék). A fejlesztés iránya: hulladékudvar létesítése, működtetése a jövőben. A fejlődés legújabb állomását mutatja a decemberében 100 gyűjtőponttal indított szelektív hulladékgyűjtő sziget-program Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. 15 FKF Rt. több mint 100 éves múltra tekint vissza a kommunális szolgáltatások terén. Az FKF Rt. A legnagyobb magyarországi hulladékkezelő, amely tevékenysége során a főváros több mint háztartásából, és több megrendelőtől szállítja a hulladékot pontos szállítási ütemterv alapján, és egyre nagyobb mértékben veszi ki részét a hulladékhasznosítás mind kívánatosabb megvalósításából decemberében 100 gyűjtőponttal indított szelektív hulladékgyűjtő sziget-program. Ennek keretében 1-1 sziget 5-féle hasznosítható csomagolási hulladék lakossági gyűjtésű befogadását biztosítja, különböző színű, egyenként 1,5 m 3 -es, speciális műanyag tartályok kihelyezésével és rendszeres ürítésével Letöltés dátuma Letöltés dátuma

29 A járatrendszerű tartályürítési technológia, valamint a válogatóműre történő szállítás melynek működése folyamatosan ellenőrzött - teljesen kizárja a vegyes, kevert hulladék-begyűjtést. A gyűjtőszigetekről begyűjtött és elszállított papír-, műanyag (PET-palack), fehér és színes-üveg, valamint fém italosdoboz-hulladék a szükséges előkezelés (válogatás, bálázás stb.) után papírgyári, műanyag-feldolgozói, üvegipari és kohászati hasznosításra kerül. A már eltelt egy esztendő alatt a fővárosi gyűjtőszigetekről elszállított több mint 3 és félezer tonna hasznosítható hulladék oda nem illő szennyezettsége csak 10 százalék körüli. Ez pedig még európai viszonylatban is igazán jó eredménynek számít e szelektív gyűjtési módszernél. 4. táblázat: A szelektív hulladékgyűjtő szigetekről eddig elszállított 3 és félezer tonna újrahasznosítható anyag megoszlása: Hulladékfajta Súly Papír Közel 1700 tonna Műanyag Közel 630 tonna Fehér üveg Közel 665 tonna Színes üveg Közel 420 tonna Fém italosdoboz Közel 105 tonna Szerződésben állnak a legnagyobb magyarországi csomagolási hulladék begyűjtését koordináló szervezettel, az ÖKO-PANNON Kht.-val. Ez évben további 250 sziget létesítésével már a fővárosban igazán komoly szerepű 600 gyűjtőszigetből álló hálózat alakul ki, amelynek célja, hogy a lakosságnak minél kisebb távolságot kelljen megtennie, hogy szelektíven gyűjthesse a hulladékot, így kiküszöbölhetjük azok túlterheltségét. Létrejött a szerződéses együttműködés a csomagolóanyagok különgyűjtésére kötelezett cégek képviseletét ellátó, koordináló szervezetekkel. Ez jelentősen 29

30 elősegítheti a fővárosi települési szilárd hulladék-kezelés és -gazdálkodás integrált rendszerének működtetését. Néhány fontos tudnivaló: A szelektív hulladékgyűjtő tartályok ürítése speciális célgépekkel, meghatározott napi program szerint történik A 06/ os zöld számon lehet bejelenteni, ha két ürítés között teli tartályt észlelünk és az FKF Rt. a lehető legrövidebb időn belül elvégzi a szelektív hulladékgyűjtő szigetek tartályainak ürítését. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek telepítéséről a helyi önkormányzatok döntenek. A szelektíven gyűjtött hulladékot speciális célgépekkel a válogatóműbe szállítják, ahol gondos válogatás után az anyagok fajtájuknak megfelelően újrahasznosításra kerülnek. Lesz belőlük újrapapír, textilipari alapanyag (pl. polár), fém használati eszközök, stb. Lakossági Hulladékgyűjtő Udvarok: Budapest területén jelenleg 13 hulladékudvart üzemeltetnek a lakosság számára, a szelektív hulladékgyűjtés elősegítése érdekében, ahol még veszélyes hulladékokat is átvesznek (szárazelem, használt sütőzsiradék, csomagolóanyag, fáradt olaj, elektronikai hulladék, használt akkumulátor). Ezeket a hulladékokat a lakosságtól térítésmentesen veszik át, további kezelésükről szakszerűen gondoskodnak Öko-Pannon Kht. mint koordinálást végző szerv 16 A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. és az ÖKO-Pannon Kht július 1-én írta alá szerződését a fővárosi lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszerben való együttműködésről. A megállapodás értelmében az ÖKO-Pannon Kht Letöltés ideje:

31 hozzájárul a Budapesten kiépülő papír, fém, műanyag, fehér üveg és színes üveg frakciók gyűjtésére alkalmas gyűjtőszigetek működtetésének többletköltségéhez és gondoskodik a visszagyűjtött másodnyersanyagok újrahasznosításának koordinációjáról. Mivel foglalkozik az ÖKO-Pannon Kht.? Az ÖKO-Pannon Kht. a hazai csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezet. Az ÖKO-Pannon Kht. a szelektív hulladékgyűjtés működési többletköltségét fedezi azokban a városokban, ahol szerződést kötnek a kht.-val a hulladékká vált csomagolás gyűjtésére, illetve az annak sikerességét támogató kommunikációs és oktatási programok közös megvalósítására. A kht. koordináló szervezetként hangolja össze a rendszerbe bekapcsolt városok, a helyi kommunális szolgáltatók, valamint más hulladékgyűjtők és -hasznosítók tevékenységeit és koordinálja az anyagok áramlását a kibocsátástól a gyűjtésen át egészen a hasznosításig. Az ÖKO-Pannon Kht. ezen túlmenően a szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő városok felnőtt és gyermek lakosságának rendszeres tájékoztatásával és folyamatos oktatásával segíti a már kiépített szelektív gyűjtő rendszerek hatékony használatát annak érdekében, hogy a visszagyűjtött hasznosítható anyagok mennyisége növekedjék, a hulladéklerakók és így a környezet terhelése pedig jelentősen csökkenjen Gyűjtést, válogatást, újrahasznosítást végző vállalkozások A hazai gyűjtőkapacitást növelés fontos lenne, kérdés az, hogy mennyire fognak fennmaradni a versenyben a hulladékhasznosítók. Jelenleg Magyarországon a következő hulladékokat dolgozzák fel: fémdobozt- Dunaújvárosban, fehér üveget és papírt. Tetra Pak-nál nem is rég még Dunapackhoz vitték a gyártás közben keletkezet hulladékot, most már a 31

32 németországi Dürenbe viszik, mert feleannyit kérnek a feldolgozásért. Az összebálázott PET palackok Kínába kerülnek Civil szervezetek Civil szervezetek feladata, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra, megpróbálják felhívni a figyelmüket (a lakosságét is) a lehetséges és létező problémákra (Egyik jelenlegi probléma, hogy a betétdíjas rendelet késik). Valamint, mivel sokan nem bíznak a kormányzati szervekben, ezért tevékenységük iránt nagyobb lehet a bizalom és jobban tudnak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz. Számos zöld szervezet foglalkozik közvetetten, közvetlenül a hulladékokkal, dolgozatomban csak egyet szeretnék kiemelni: Humusz (Hulladék Munkaszövetség) 17 : Ezt a szervezetet azért hozták létre, hogy megpróbálják feltárni a hulladékgazdálkodás egyre nyilvánvalóbb problémáit, és lehetőleg más mederbe terelni a piaci folyamatokat, az emberek fogyasztási szokásait és a törvényalkotást. Megpróbálják felhívni az érdeklődők figyelmét, hogyan fokozzák a reklámok a fogyasztást és ez miként hat a hulladékképződésre, és arról, mit is jelent a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás Letöltés dátuma

33 4. Szelektív hulladékgyűjtés kommunikációs problémái és megoldási javaslataim Mint már az elméleti részben kifejtésre került a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésében fontos, hogy a lakosság folyamatosan tájékoztatva legyen, legyen lehetőség az információáramlásra. Fokozatosan kell környezettudatosságát fejleszteni. Szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő tevékenység elég visszafogott jelenleg a fővárosban. Biztosítják a megfelelő konténereket és az elszállításról is gondoskodnak, de nem fordítanak kellő figyelmet a lakosság oktatására, úgy tűnik, bíznak abban, hogy minden megy majd magától. Mint majd később kiderül, érzékelik a problémákat és próbálnak is ellene tenni, ám még van mit javítani. Bár igazán még nem érzékelhető az ÖKO-Pannon Kht. PR tevékenysége Budapesten, de nézzük meg részletesen milyen eszközöket használnak. 4.1 Az ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs tevékenysége 18 Lakossági tájékoztatás Az ÖKO-Pannon Kht. kiemelten kezeli a felnőtt lakosság tájékoztatását és tudatformálását. A kht. rendszeres, a gyakorlatban jól használható információkkal látja el a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont városok lakosságát. A lakosok tájékoztatása három pilléren alapszik: 1. Lakossági tájékoztató kiadvány Az ÖKO-Pannon rendszeréhez kapcsolódó települések lakossága egy tájékoztató füzetet kap kézhez, amely segítséget nyújt a helyi szelektív gyűjtési és hulladékkezelési sajátosságok megismerésében. A kiadvány ismerteti az 18 Letöltés ideje:

34 egyes anyagtípusok gyűjtését és hasznosítását, bemutatja a helyi kommunális szolgáltatót és feltünteti a településen található gyűjtőszigetek helyét. 2. Hírlevél Az ÖKO-Pannon partnervárosaiban a lakosság rendszeres tájékoztatása a kommunális szolgáltatóval közösen összeállított hírlevél segítségével történik. A Hulladék Híradó a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos hírekről, újdonságokról informálja a lakosokat. 3. Road show A szelektív hulladékgyűjtési road show látványos oktatóeszközökkel mutatja be a hulladékok válogatásának szabályait. Az érdeklődők a szabadtéri oktatóeszközöknél játékos feladatok segítségével sajátíthatják el a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, de megtudhatják azt is, mi készül az újrahasznosított hulladékból. Budapesti tevékenysége 2004-ben: Sziget Fesztivál A Sziget Fesztivált minden évben fiatalok százezrei látogatják meg, akik egyhetes ott tartózkodásuk alatt egy kisebb magyar város éves hulladékmennyiségét hagyják "maguk mögött". A "project" nemcsak a jelentős hulladékmennyiség visszagyűjtése és újrahasznosítása miatt jelentős, de abból a szempontból is, hogy ez tekinthető a fiatalok szelektív hulladékgyűjtésre történő nevelése érdekében tett első fontos lépésnek Magyarországon. A Pepsi és az ÖKO-Pannon a fiatalokat különböző nyereményekkel ösztönözve, játékos formában bírta rá a kólás és ásványvizes műanyag palackok és a papírpoharak összegyűjtésére. Ennek eredményeként egy hét alatt darab PET palack és közel 60 ezer papírpohár gyűlt össze, amelyek együttes súlya meghaladta a 3 tonnát, térfogatuk pedig 60%-os préselés mellett is több mint 90 köbméter volt. 34