Ökologizmus a 21. század hite?
|
|
- Amanda Pintérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ökologizmus a 21. század hite? Glied Viktor PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Program Politikai Tanulmányok Tanszék március 10.
2 A Gaia-elmélet (James Lovelock) 1979, 1988
3 IGÉNY SZÜKSÉGLET needs
4 1. Tűzhasználat (energia) 2. Nyelvhasználat (társadalom) 3. Mezőgazdaság (felesleg, népességnövekedés) 4. Civilizációk (eltérő fejlődési pályák) 5. Európai hódítások (tőke, kereskedelem) 6. Ipari (technikai) forradalom (200 év)
5 Környezeti problémák A Föld eltartóképessége véges (ok-okozati problémák) (Nyulak szigete hol az egyensúly?) Klímaváltozás, szélsőséges időjárási jelenségek, tengervízszint-emelkedés, sivatagosodás, ariditás, talajerózió, biodiverzitás csökkenése, hulladékproblémák, levegőszennyezés, vízszennyezés, víztúlhasználat, halállomány csökkenése, energiaválság, demográfiai robbanás, migráció, környezeti szűkösség, környezeti konfliktusok, negatív externáliák (közvetett károkozás)
6
7 Az ökologizmus kezdetei Az ember és természet viszonyának újragondolása Előzmények: Nyugat-Európa, USA, a posztmateriális társadalom, a 68-as mozgalmak Rachel Carson: Néma tavasz (1962) Helsinki tanácskozások ( ), Stockholm (1972) TINA hetvenes évek Globalizáció kilencvenes évek, fogyasztói társadalom 3-as jelszó: liberalizáció, privatizáció, deregularizáció (hogyan tovább?), rendszerszemlélet Klímapolitika Fogalmak: globális rezsim, kollektív cselekvés, érdekek, jóléti társadalom, globális kormányzás
8 Fő dilemmák Észak-Dél ellentét (globális svéd asztal) Kína, India és a Kelet-Nyugat ellentét, az iszlám térnyerése Versenyképesség, vagy ökológiai fenntarthatóság hol van/van-e az egyensúlyi helyzet? Rendszerszemlélet ki dolgozza ki a válaszokat (civilek vagy/ és a politika/gazdaság) A Nagy Vita (Norman Myers- Julian Simon) Zöld piac és zöld marketing
9
10 Ökológiai lábnyom Rees Wackernagel 70-es évek
11 Fenntartható fejlődés Fejlődési periódusok, evolúciós folyamat Milyen tényezők befolyásolják? Külső és belső egyaránt Földrajzi helyzet, környezeti adottságok, demográfiai tendenciák, gazdasági lehetőségek, vallás, információhoz jutás lehetősége,politikai kultúra, közigazgatás HDI adatok, a GDP nem fejezi ki a társadalmi problémákat 1998 óta számolják
12 Fenntartható fejlődés Római Klub 1968; A növekedés határai demográfia és korlátozás nélküli fejlődés nincs (1972) Nemzetközi tőke jellege, harmadik világ, adósságspirál, Új baloldal megjelenése április 22. Föld Napja; június 5. Környezetvédelmi Világnap Fogalom eredete: Meadow házaspár, Lester Brown (1981), Brundtland-bizottság (ENSZ) ( )
13 Konferenciák Stockholm A környezetvédelem hangsúlyt kap, ki a felelős a károkért és mennyiben? Létrejött a UNEP Rio de Janeiro (Föld-csúcs) Eredmények: Rio-i Nyilatkozat (27 alapelv) Környezetvédelem, szegénység felszámolása, környezeti hatástanulmányok készítésének kötelezettsége, környezeti információhoz jutás lehetőségei Aarhusi Konvenció (1998.) Feladatok a 21. századra (Agenda 21) (négy rész: 1. környezet és fejlődés 2. környezet egyes elemei 3. gazdasági-társadalmi vonzatok 4. végrehajtás és megvalósítás eszközei Éghajlatváltozási Keretegyezmény Egyezmény a biológiai sokféleségről Rio + 5 New York részletek megtárgyalása
14 Konferenciák Johannesburg Nyilatkozat a Fenntartható Fejlődésről Végrehajtási Terv Stratégiák, Akciótervek Göteborg EU-csúcs
15 A Brundtland-bizottság A fenntartható fejlődés fogalmának kidolgozása: a környezet és fejlődés fogalmának összekapcsolása. Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését és a környezetet legalább a jelenlegi szinten megőrzi, az erőforrásokat nem éli fel.
16 Fenntartható fejlődés Alappillérei: környezeti, gazdasági, társadalmi Mit vizsgáltak? Demográfia, energia, környezetvédelem, ipar, mezőgazdaság, településhálózat és fejlesztés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, környezetgazdálkodás, nemzetközi jog Mire van szükség? Politikai rendszer (hatékony áll. polgári részvétel); gazdasági rendszer (műszaki ismeretek); szociális rendszer; technológiai rendszer; nemzetközi rendszer (ker. és pénzügyi eljárások); adminisztratív rendszer Rendszerszemlélet: oktatási rendszerek, technikai és tudás transzfer, innováció, ok-okozati rendszer Modellek: Forrester és Meadows, Measrovic-Pestel, Bariloche, Moira, Tinbergen, Gábor Colombo, Leontief, László Ervin
17 Kérdések, dilemmák 1. Mi a növekedés definíciója? 2. Milyen lépésekre van szükség és azokat miként érjük el? (van-e szükség változásra?) 3. Rövidtávú-hosszútávú gondolkodás (politikai konszenzusok) 4. Kell-e és lehet-e globális ökológiai rezsim? 5. Mivel és miként váltsuk ki a fosszilis energiahordozókat? 6. Miként egyenlíthetők ki a regionális különbségek (versenyképesség, vagy szociális háló; élelmiszer, gazdaság, víz stb.)? 7. Miként csökkenthetők a társadalmi-vagyoni különbségek? 8. Miként alakul a nők helyzete? Mi a nő szerepe? 9. Miként tekintsünk a migrációra? 10. Korlátozás, vagy alkalmazkodás? 11. Van esélye a Green New Dealnek? (munkanélküliség) 12. Miként érhető el a globális leszerelés és fegyverzetcsökkentés? 13. Miként váltható ki/érhető el a környezettudatos életmód?
18 Die Grünen/Bündnis 90 Előzmények: 60-as évek, ideológiai háttér, 1968 (posztmodern, anarchista gyökerek) Schilly, Trampert, Beckmann, Fischer Gyűjtőmozgalmak: ökológiai és környezetvédelmi szervezetek, pacifisták, atomenergiaellenesek, feministák, ökolibertariánus, emberi jogi csoportok, ökoszocialisták, kisebbségi szervezetek, újbaloldal Főbb kérdések: modernizáció jellege, fenntartható fejlődés, újraelosztási rendszer jellege, decentralizáció lehetőségei, pacifizmus, társadalmi egyenlőtlenség, versenyképesség, vagy felzárkóztatás, emberi jogok kérdésköre, részvételi demokrácia jellege, jóléti állam szerepe Az első zöld pártok Európában Die Grünen: lesütött szem es évek: tartományi csoportok, mozgalmak Karlsruhe megalakul a Die Grünen rendszerellenes A nagy bukás: mindenki Németországról beszél, mi az időjárásról beszélünk reformok a párton belül megpróbál alternatíva lenni hatalmas reformok a párton belül (Fundi-Real ellentét) vörös-zöld koalíció ,4%-ot kapnak
19
20 Magyarország Ökológiai szervezetek története Előzmények, a Bős-Nagymaros-ügy Kádár-rendszer (második nyilvánosság) választások 1993, Demokratikus Charta, SZDSZ Új típusú szervezetek létrejötte (pl. Greenpeace, Indymedia, Global Project) rekrutációs lehetőségek Védegylet és Élőlánc, ZDSZ és MZP feltűnése német hasonlóságok LMP (Lehet Más a Politika) Meghatározó tényezők: Gazdasági fejlettség, törésvonalak, földrajzi tényezők, civil szervezeti háló, politikai rendszer jellegzetességei (pártrendszer, küszöb, finanszírozás, választási rendszer, politikai kultúra), népsűrűség, urbanizáltság foka, gazdasági holdudvarok
21 Klímatárgyalások Kiotó halott, a keretegyezmény tovább él
22 Mi okozza a globális felmelegedést? Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid, CFC, HFC), vízpára Légkör felépítése Kutatások: Fourier, Arhenius, Milankovics Időjárás és éghajlat, Golf-áramlat, El Nino-jelenség, éghajlati kapuk: 1976, 1998 tünetei : szélsőséges időjárási jelenségek, hurrikánok, árvizek, sarkvidékek, tengerszint-emelkedés, járványok, betegségek terjedése, dezertifikáció, ariditás, flóra átalakulása, biodiverzitás csökkenés IPCC jelentések 1988-at követően (2-3 fokos átlaghőmérséklet növekedés) Forgatókönyvek: Golf-áramlat összeomlása, esőerdők összeomlása (transpiráció felgyorsulása), vízkonfliktusok, tömeges migráció, GDP csökkenés
23
24 Úton Kiotóig ( ) Eltérő érdekek, geopolitikai játszmák (É-D ellentét, EU-USA, USA-G77) Előzmények (ózonegyezmények, Toronto, Villach, Rio de Janeiro) EU-s álláspontok háttere egységes klímapolitika? Érdekek egyeztetése, karbon-költségvetés A klímatárgyalások négy szakasza ( ) ( ) ( ) (2005-)
25 Kiotó sikerek és kudarcok A Kiotóig vezető út (USA, EU, Oroszország, G77) Globális Klíma Koalíció 50 legnagyobb szén-, olaj- és vegyipari cég, 60 millió dolláros alap ( ) Mi a megoldás? Rugalmas mechanizmusok, alternatív megoldások? Mérnöki/technikai megoldások (Lovelock)
26 Harc a ratifikációért ( ) Érvek és ellenérvek rendszere (Kiotó a nagyhatalmi érdekek fogságában) világpolitikai események hatása Egyesült Államok (A fejlődők nélkül nincs engedmény) Kína, G77 (felelősségvállalás csak korlátozottan) EU (mediátor szerepben a hitelesség megteremtése) Oroszország (kivárás és félsiker) Japán, Kanada (rugalmassági mechanizmusok egyre közelebb az egyezményhez) Ausztrália (Kína és India nélkül nincs értelme)
27 Klímatárgyalások (COP) 1992 Rio Éghajlatváltozási keretegyezmény 1995 Berlin állandó titkárság (kibocsátási limitek meghatározása) 1997 Kiotó 159 ország, 2200 delegált Kvóták: EU: 8%, USA 7%, Kanada, Japán 6%, Németo. 21%, Portugália 26%, 1999 Buenos Aires, Bonn lépnek a multik, felelősségvállalás 2001 Hága orosz kérés (700 millió tonna felesleg) 2001 Marrakesh EU ratifikáció, hogyan mérjék az emissziót? 2002 Új-Delhi új Manhattan tervre lenne szükség 2003 Moszkva Putyin közelít február életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv 2006 Nairobi, 2007 Bali mi lesz 2012 után?
28 Rugalmassági mechanizmusok csak kiskapukkal lehetséges? Emissziókereskedelem (ETS, Chicago) játék a kvóták körül, magyar helyzet, kvótakiosztás Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) Közös megvalósítás (JI); Buborékmechanizmus Nyelők létesítése
29 CDM beruházások világszerte
30 Megvalósulás helye szerint
31 Beruházó országok
32 A Stern-jelentés (2006) (az éghajlatváltozás közgazdaságtana) Új közgazdasági modell Európának? 1. Klímaváltozás hatásai 2. Energiahatékony makrogazdasági modellek 3. Szakpolitikai részletek és a várható költségek
33 A továbblépés lehetőségei / alterglob javaslatok Rendszerszemlélet/rendszerelmélet Új kutatási irányok (szakpolitikák összehangolása) Jóléti társadalom kritikája Vállalati felelősségvállalás Globális kormányzás lehetőségei globális rezsim, kollektív cselekvés Kifutunk az időből (Bali 2007 újabb kudarcok) Heiligendamn 2007, Hokkaido 2008: előrelépés (2050, 50%), Koppenhága (2009)
FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenA globalizáció visszásságai
A globalizáció visszásságai Alapfogalmak Modernizáció = fejlődés? Jólét = boldogság? Információ = szabadság? Deszakralizáció = technológia uralma? Igény = szükséglet? Mi a növekedés? Munkahelyteremtés,
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenFenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás
A fenntartható fejlődés gazdaságtana /42M004/ és a Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás /42MN20/ kurzusok előadásainak vázlata (2018. tavasz MSc-kurzusok) Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenKörnyezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig
Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenKlímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken
Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken V. ÖKOINDUSTRIA KIÁLLÍTÁS 2017. november 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, felismerés korszaka
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, felismerés korszaka Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetünk? 1 Környezetünk? Környezetünk?
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenIdegenforgalmi ismeretek
4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,
RészletesebbenGlobális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31.
Klímafinanszírozás Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia 2016. március 31. Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenAz ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének
RészletesebbenTARTALOM SZERKESZTŐI ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 13 GLATZ FERENC: ÖKOLÓGIA: TUDOMÁNY, POLITIKA, ETIKA (ELŐSZÓ) 15 BEVEZETÉS 21
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 13 TARTALOM GLATZ FERENC: ÖKOLÓGIA: TUDOMÁNY, POLITIKA, ETIKA (ELŐSZÓ) 15 BEVEZETÉS 21 I. RÉSZ. KORTÖRTÉNET 23 KÓRÓDI MÁRIA (ÖSSZEÁLL.): ÖRÖKÖLT ÉS ÖRÖKBE HAGYANDÓ
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenTudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
RészletesebbenA Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese
A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti
RészletesebbenKOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG TARTALOM ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNY (UNFCCC) UNFCCC és Kiotó. Koppenhága. Cancún. Durban. Rio de Janeiro. A jövő?
Zöld gazdaságpolitika 2012. szeptember 20. Készítette: Kiss Melinda és Bardóczky Veronika KOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG avagy mihez nem vezet a nagyhatalmak közötti érdekellentét?! TARTALOM UNFCCC és Kiotó Koppenhága
RészletesebbenA fenntartható fejlődés fogalmának története
2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a
RészletesebbenENERGIEWENDE Németország energiapolitikája
MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. január 15. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz?
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenNemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások
Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék
RészletesebbenKörnyezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések
Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenNemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó
Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg
RészletesebbenÉrzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ
Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenLIFE ÉGHAJLAT-POLITIKA ALPROGRAM
LIFE ÉGHAJLAT-POLITIKA ALPROGRAM Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika nemzeti kapcsolattartó Klímapolitikai Főosztály, NFM LIFE Nemzeti Információs Nap Dobogókő, 2017. június 8. 1 Az éghajlatváltozás
RészletesebbenBME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em
Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenVÁLTOZÓ VILÁGUNK ÉS AZ EMBER
VÁLTOZÓ VILÁGUNK ÉS AZ EMBER Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár Hitoktatási Továbbképzési Nap 2018. november 24. Ez nem klímaváltozás, ez mindennek a változása! Mindennek
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
RészletesebbenSZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenMagyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében
Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Áramlások a térgazdaságban Előadó:
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenAz Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)
Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenPolitikatudományi alapok II.
Politikatudományi alapok II. Modernizációelméletek és ideológiák Dr. Glied Viktor VÁLSÁG Válságok 1. 1873 pénzügyi válság 1914-1918 I. világháború világ újrafelosztása, a tőkeáramlás biztosítása, USA felemelkedése,
RészletesebbenA hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?
A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán
RészletesebbenGlobális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.
Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007
RészletesebbenMezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata
Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését
RészletesebbenA NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc
A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenAGENDA 21, Jövőbarát Energia. MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07
AGENDA 21, Jövőbarát Energia MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07 A föld lakóinak a száma több 6 Md fő ez 2Md lakás (fűtés hűtés) 8 m fő nagyváros 1992 ben 2 db 2001 ben 25 db 2008 ban 30 db Édesvíz fogyasztás
RészletesebbenKARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos
KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK Lukács Ákos kutató Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Email: lukacs.akos@gtk.szie.hu
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenNemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot
RészletesebbenA klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága
A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága Selmeczi Pál főosztályvezető Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Éghajlati Stratégiai Tervezési Főosztály
Részletesebbenkutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
RészletesebbenA klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése
A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős
RészletesebbenA szelíd turizmus kritériumai
A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése
RészletesebbenInnovációk a vidék fejlesztésében
VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,
RészletesebbenA környezetvédelem alapelvei
A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenAz ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
Részletesebben10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 17. (OR. en) 10699/19 PV CONS 39 ENV 661 CLIMA 197 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Környezetvédelem) 2019. június 26. 10699/19 zv/af/kf 1 TARTALOM
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az
RészletesebbenA magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei
A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei 2010. szeptember 23., Budapest Bencsik János Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Korszakváltás küszöbén állunk A
RészletesebbenMérlegen a hűtőközegek. A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság november 23.
Mérlegen a hűtőközegek A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság 2017. november 23. Kik vagyunk A CECED Kép forrása: www.ceced.eu A sors útjai Saját fotók 1995: Kémiai Nobel-díj
RészletesebbenA megválaszolt kérdés Záró megjegyzések
A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk
RészletesebbenA helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer
A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar
RészletesebbenKlímaváltozás és migráció
Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék mariannnerdo@yahoo.fr Európai Migrációs Hálózat Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós
RészletesebbenA társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenFeladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár
Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenJövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.
Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek
RészletesebbenA fenntartható fejlődés globális kihívásai
A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához
Részletesebben2. Globális problémák
2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
RészletesebbenAz Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése
Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Készítette: Bálint Réka Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Kerekes Sándor Egyetemi tanár Bevezetés, célkitűzés Kiindulás:
RészletesebbenVidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ
Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenAlterglob, antiglob. Glied Viktor. PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium
Alterglob, antiglob Globális civil szervezetek Glied Viktor PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium Mi a globalizáció? Nemzetköziesedés Uniformalizálódás Egységesedés
Részletesebben