PÁLYÁZAT. OLVASNI JÓ!(?) Jelige: Macskacicó

Átírás

1 PÁLYÁZAT OLVASNI JÓ!(?) Jelige: Macskacicó Pályázó: Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Madarász Viktor Tagóvoda Lila csoport Budapest, május 10. Juráncsik Tünde óvodapedagógus Varga Botondné óvodapedagógus

2 A mese egyrészt szórakozást nyújt a gyermeknek, másrészt fejleszti önismeretét, segíti személyisége fejlődését. Sok szinten és sokféleképpen gazdagítja életét, pszichológiai hatását pedig azért tudja kifejteni, mert elsősorban műalkotás. A gyermek a mesét minden műalkotásnál jobban megérti, a mesének külön-külön mondanivalója van minden ember számára, de ugyanannak az embernek más életkorban mást jelenthet. A gyermek pillanatnyi érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően egyazon mesében sokféle értelmet találhat. A mesék alakja és eseményei belső konfliktusokat személyesíthetnek meg, de csak nagyon áttételesen jelzik, hogyan lehet megoldani ezeket a konfliktusokat. A mese - megfelelő időt hagyva neki az átgondolásra - segítséget nyújt a gyermeknek abban, hogy jobban megértse magát és a világot. Minden mese egy varázstükör. Varázstükör, mely belső világunk valamelyik összetevőjét tükrözi. (Bettelheim, 2000) 2

3 Nagy József és kollégái a 70-es évek elején végeztek egy felmérést, mely azt állapította meg: az a gyerek, aki mindennap hall mesét az iskolába lépés idején, másfél évvel előzheti meg anyanyelvi szinten azt a kortársát, aki nem rendszeres mesehallgató. Mesét hallani a gyerek számára minden nap nélkülözhetetlen a belső kép készítés szempontjából. A feldolgozás legfontosabb eszköze: a világról való tudás saját belső képbe öltöztetése. A gyerek saját belső képet vetít ki játékaiban.( ne lépj a fűre az a tenger szól rá a felnőttre játék közben.) A mesét hallgató gyermeknek kettős tekintete van. Rászögezi tekintetét a mesemondóra, látni, hogy már alig lát, elindult a belső mozi, a belső képek sorozata. Gyakran teszik fel a szülők azt a kérdést, hogy hogyan, mennyit foglalkozzanak a mesével olvasás után. Kezdeményezzek-e beszélgetést a gyermekemmel a meséről, mondjam e neki, hogy: látod, ebből az a tanulság,hogy A válasz mindkét esetben: NEM. A gyermeket hagyni kell, hogy ő kérdezzen, ha felmerül benne az adott mesével kapcsolatosan egy-egy gondolat, érzés. Bíznunk kell abban, hogy a gyermek, mint befogadó fél mindig csak annyit dolgoz fel egy-egy történetből, amennyit elbír. Ezért ne féljünk félelmetes meséket mesélni! Előfordulhat, hogy egy olyan történetbe kezdünk, aminek a közepén azt érezzük: Ez borzalmas!, és nem olvassuk, mondjuk, tovább. Ilyen esetben is mindig fejezzük be a történetet, soha ne hagyjunk félbe mesét, mert emiatt a gyermek átélhet egyfajta frusztrációs élményt, hiszen nem tud helyre kerülni az adott történethez kapcsolódó teljes élmény. Ezt úgy tudjuk megelőzni, hogy előre megismerkedünk a mese szövegével s eldöntjük, elolvassuk-e. Amikor ételt vagy ruhát választunk gyermekeinknek, általában átgondoljuk, hogy mit adunk. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy a szellemi táplálék minőségét ellenőrizzük. A gyermeknek rengeteg feldolgoznivalója van, ezért rengeteg a belső kép éhsége. Az alaklélektan kimutatta: Az egyik alak könnyen változik át a másikká, a mese ritmusa és melódiája könnyen alakul át képpé, figurává a gyermek számára. A belső kép fiziológiai változásokat idéz elő a gyerekben. Az tud jól olvasni, aki spontán tud belső képeket létrehozni. A változások, melyek a szervezetünkben zajlanak olvasás közben, elmélyítik az érzelmi azonosulást. Belső kép nélkül az olvasás unalmas, érdektelen. A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Az igazi mese megérint, magával ragad és elröpít egy olyan világba, ami igazán a gyereké. Nem mi mondjuk meg, milyen a sárkány. Zöld, kék, vagy épp fekete. Minden a gyermek képzelőerején múlik. A mesében egyszerre lehet királyfi és hétfejű sárkány, királylány és gonosz mostoha, idősebb testvér, aki elbukik, és legkisebb testvér, aki sikerrel jár. Megtapasztalhatja: mit jelent elveszíteni valakit, 3

4 megküzdeni a legfélelmetesebb fenevaddal, belekeveredni a legsötétebb rengetegbe, és ha megismeri ezeket a lelkiállapotokat, könnyebben küzdhet meg velük a való életben is. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A szülők már kicsi kortól olvashatnak gyermeküknek. A kicsikre nyugtató hatással van szüleik hangja, hiszen már az anya méhében megbarátkoztak ezzel. Az agy 90%-a 5 éves korig fejlődik ki, a szülők pedig olvasás révén már az óvoda megkezdése előtt is stimulálhatják ezt a folyamatot. A tudomány mai állása szerint, ha olvasol gyermekednek, sokkal jobb eredményeket fog elérni majd az intelligencia teszteken. Azok a gyermekek, akiknek olvastak a szüleik sokkal közvetlenebb kapcsolatot tudnak kialakítani környezetükkel. Az értékekről és empátiáról szóló könyvek nagy befolyással lehetnek arra, hogy a gyermek milyen kapcsolatot tud kialakítani a környezetében élő emberekkel. Az olvasás stimulálja az agy nyelvi központját. A szókincs olvasás révén bővíthető. A gyermekek kommunikációs képessége két- három éves kor körül fejlődik ki, az ehhez szükséges szavakat pedig a mesék és könyvek biztosítják számukra. Egy könyvet olvasni a gyermeknek nemcsak kitűnő időtöltést jelent. A szülők és a pedagógusok az olvasás révén nagy előnyhöz segíthetik hozzá a gyermekeket. A gyermek nem tud különbséget tenni a külső és belső kép között. Ül a televízió előtt, és nem tud elszakadni tőle. A külső kép nem csak testileg bénítja le a gyermek mozgását, hanem a kisgyermek csak akkor dolgoz fel, ha mozog -, lelkileg is, mert a külső kép megjelenése blokkolja a belső kép készítését. A TV nézés miatt agresszívabbak lesznek a gyerekek, mert nincs feldolgozás, nincs belső képkészítés. A hallott mese semmivel sem helyettesíthető! Ha a gyermeknek megfelelő gyakorlata van belső kép készítésében, akkor válhat olvasóvá. Élvezettel olvasni mindenki számára nagyon fontos volna. A mai gyermek nem tud mesét hallgatni, nem tud elmélyülten játszani. Ilyenkor az óvónő, a szülő vegye ölébe s mesélje vissza neki az aznap történteket - legyen a mese számára ismerős -, erre figyelni fog, érdekelni fogja. Ha gyakran olvasunk a gyermekeknek, segítünk nekik abban, hogy hamarabb tanuljanak meg olvasni. 4

5 A mi óvodai programunk sok lehetőséget ad arra, hogy a hozzánk járó gyermekeknek minél több élményt biztosítsunk ezen a területen is. Óvodai nevelésünk alapja Nagy Jenőné: az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című választható program. Óvodai nevelőmunkánk magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze. Ugyanakkor arra késztet bennünket, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket, a hátrányos helyzetű, a kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztési metódusait figyelembe véve szervezzük meg. Óvodásainkat okos szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli szabad légkörben, sok szép művészeti élményt biztosítva neveljük. Akkor tudunk eredményesen dolgozni, ha a művészetek eszközeivel gyakran hatunk a gyermekekre. Felhasználjuk a verset, a mesét, a dramatikus játékokat, a drámajátékot, az éneket, énekes játékokat, zenehallgatást, a rajzot, mintázást, a kézimunka léleknemesítő erejét, és gyakran eljuttatjuk a gyermekeket az AH élményig. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban A játékkal számtalan lehetőséget teremtünk a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Beszédünk modellértékű a gyermekeknek, a szókapcsolatok, a kommunikáció, a nonverbális jelzések (mimika, gesztus), a beszéd hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus, dallam, szünet) megfigyelése tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást leginkább a dramatikus játékkal segítjük elő. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok adnak mintát az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl. hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb ). A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, a versek, mesék, dramatikus játékok segítségével A nyelvi képességfejlesztés leghatásosabb eszközének tekintjük a mesét, a verset, a bábozást és a dramatikus és a drámajáték játékokat. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítjuk a magán- és mássalhangzók helyes ejtését, kialakítjuk a gyermekek megfelelő artikulációját. A népköltészeti alkotások által a gyermekekkel sok új fogalmat ismertetünk meg. A bábjátékban, dramatikus játékban, a drámajátékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetekkel lehetőséget adunk a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A rendszeres, többször ismétlődő meseélménnyel 5

6 ösztönözzük őket a dramatikus játékra, bábozásra. A mesék megelevenítésében résztvevők vagyunk, modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben több kelléket használunk a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először előadásunkkal jelenik meg. Van a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is a többi közé helyezzük, a gyermekek játszhatnak vele, tapogatják, megszeretik Vers, mese, dramatikus játék A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása minden óvodapedagógus feladata. A művek kiválasztásában érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot és a tradicionális értékek továbbéltetését. A legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később a gyermekek meséi már többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok és mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. Az óvodáskort a mesehallgatás igazi idejének tekintjük. Az állatmeséktől kezdve cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át, építjük be a klasszikus tündérmeséket, a tréfás meséket és műmeséket a gyermekek mesetárába. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásait napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyagát gazdagítjuk a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismertetünk olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A nagyobbaknak lírai műveket is olvasunk, mert a gyermekek már megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versekkel, mesékkel erősítjük a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét. A éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása Az óvodába kerülő 3 4 éves gyermekek első igazi versélményét a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kötjük. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatokat, játékokat megjelenítjük a gyermekeknek, a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a 6

7 többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek velünk együtt sokszor ismételgetik az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltjük bennük a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után lesznek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvodapedagógusok, a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával, a gyermekekkel megismertetjük a bábokat, a drámajátékok eszközeit. Párbeszéd formájában előadott rövid ötletes jeleneteket, spontán szituációs helyzeteket mutatunk be. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgatnak leporellókat, színes képeskönyveket, s elhozhatják otthonról kedvenc könyveiket, hogy megmutassák egymásnak. A vers, mese, dramatikus játékok, drámajáték illusztrálásához csak olyan kellékeket használunk, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Óvakodunk más eszközök használatától! A nagycsoportos gyermekek báboznak, dramatizálnak, drámajátékoznak több alkalommal a kisebbeknek. Ez színfoltja ünnepeinknek. A 3 4 éves gyermekekkel megismertetünk mondókát és új mesét egy nevelési év alatt, s ezeket többször ismételgetjük. Szervezünk a gyermekeknek rögtönzött óvodai báb- és dramatikus előadásokat, amelyeket a nagyobb korú gyermekek meglepetésként, örömmel mutatnak be a kicsiknek. A nagyobb gyermekekben kialakítjuk a mese, a vers, a drámajáték és a dramatizálás szeretetét. Igénylik, izgatottan várják meséinket. Olyan élményt nyújtunk, hogy a gyermekek arcán megjelenjen a belefeledkező áhítat, figyelő ámulat. Így játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját megerősítjük, pl. egy közmondással, amit a szülőkkel is megbeszélünk, s jól látható helyen az öltözőben elhelyezzük. Így a szülők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán, az erkölcsi tulajdonságok alakításán. Segítségünkkel megjelenítik a meséket, a gyermekek élményeit. A gyermekek szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni, elkezdett mesét a saját fantáziájuk szerint befejezni. Ehhez minél több lehetőséget teremtünk. 7

8 A 4 5 éves gyermekekkel 4 5 mondókát, 5 6 rövid verset és új mesét ismertetünk meg. A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat felhasználunk a kiolvasók, ritmusok ismételgetésére. Nagyon élvezik a rímes találós kérdéseket, rímjátékokat. Lehetőséget adunk az ilyen típusú játékokra is. A gyermekek ismételgetik az előző években tanult verseket. Az új versek (15-20) bemutatása mindenkor kapcsolódik a gyermekek élményeihez. Nem szavaltatjuk a gyermekeket kórusban. Kerüljük az éneklő hanglejtést. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra (kivételt képeznek aritmikus versek, pl. Weöres Sándor: Galagonya). Olvasunk a gyermekeknek főleg a délutáni pihenés alatt folytatásos mesét. A gyermekek fantáziája gazdag. A gyermeknek próbálkozási alkalmat adunk a mese önálló befejezésére, mesék kitalálására. A közösen kitalált meséket elnevezzük a mi mesénk nek. A gyermekek kifejezik a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal. A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján keresnek olyan közmondásokat, amelyekkel meg tudjuk erősíteni az erkölcsi tulajdonságokat. A gyermekek szeretik rajzban is kifejezni vers- és meseélményeiket. Ezekből készítünk közösen albumot. Az auditív élményhez társuló vizuális élménnyel lehetőséget adunk az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyermekeknek új mesét mondunk a nevelési év folyamán. E tevékenységet minden nap megjelenítjük. Közvetett módon, zenei szignállal, mesepárnák elkészítésével, gyertyagyújtással csalogatjuk a gyermekeket a mesekuckóba. Csak akkor kezdjük el a mesét, amikor minden gyermek megérkezik, gyertyafénynél vagy lámpagyújtás után. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy a rákövetkező héten eljátszhassák, megjeleníthessék különbözőképpen a mesealakokat. A tevékenység befejezését jelzi a gyertya elfújása vagy énekünk, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. 8

9 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Célunkat akkor érjük el, ha a gyerekek játék közben is odaillő mondókákat, verseket, rigmusokat mondogatnak szívesen hallgatnak mesét, kérik a mesék ismétlését önálló verselésre, mesemondásra vállalkoznak segítenek a mesemondás, verselés helyének, feltételeinek kialakításában tevékenyen, aktívan vesznek részt a beszélgetésekben, felfogják, megértik a hallott irodalmi mű témáját, humorát, költői képeit, a hangzás, a hangulat, érzelem és alkalom egységében megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, figyelmük fenntartásának és ellenőrzésének egyezményes jelzései össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait vannak kedvenc mesehőseik, a velük történtek megjelennek a játékukban (bábozásban, dramatizálásban, szerepjátékban) beszélgetnek az elhangzottakról, megjegyzik az érdekes mese és szófordulatokat, furcsa, vagy széphangzású neveket, s ez beépül aktív szókincsükbe kialakul a képességük a belső képteremtésre vigyáznak a könyvre 9

10 Egy kéthetes mese projektrendszerű feldolgozása - vázlat A mese címe: A só (magyar népmese) A mese fő erkölcsi mondanivalója: Az elfogadás I. Befogadási szakasz Hétfő: könyv nélküli óvónői mesélés eszköz nélkül Kedd: könyv nélküli óvónői mesélés eszköz nélkül Szerda: könyv nélküli óvónői mesélés eszköz nélkül Csütörtök: (tárgy megszemélyesítésével, vagy egy szereplő személyén keresztül mondjuk a mesét). Pozitív, negatív hősök kiemelése Péntek: A mese végleges memorizálása: (Pletykajáték: azt hallottam, azt felejtettem el paraván mögötti bábozás) II. Feldolgozási szakasz Feldolgozási szakasz: nap - Ráhangoló játék: (a játék hangulatában illeszkedjen a történethez) - Főjáték: - Cél: (itt azokat a célokat fogalmazzuk meg, amelyeket az aznapi feldolgozás során kívánunk megvalósítani). 1. nap Ráhangoló játék: Szívesen adok: Mit adnál a többieknek jó szívvel? Fejlesztési területek: ön-és társismeret, verbális kommunikáció, bizalom. Fő játék: A három királylány érzéseinek megjelenítése interaktív módon, a gyermekek a mese párbeszédes részleteibe kapcsolódnak be, mozgással kísérve a mondanivalót Cél: a mese hangsúlyos részeinek megismerése, kiemelése 2. nap Ráhangoló játék: Emlékező erdő: Fejlesztési területek: kapcsolatteremtés, verbális kommunikáció, ön-és társismeret. Fő játék: a mese némajátékkal való megelevenítése, helyszínek kijelölésével, a jelenetek sorrendiségének meghatározásával Cél: emlékezet, szeriális emlékezet fejlesztése, téri mozgáskoordináció fejlesztése 3. nap Ráhangoló játék: Cseréljen helyet Fejlesztési területek: ön-és társismeret, mozgáskoordináció, téri orientáció. Fő játék: külső, belső tulajdonságok kiemelésével némajáték, zenei és látványelemekkel Cél: átváltozási képesség fejlesztése 10

11 4. nap Ráhangoló játék: Erdőtánc Fejlesztési területek: mozgáskoordináció, ritmusgyakorlat. Fő játék: zenés kreatív játék Cél: fantázia, kreativitás fejlesztése, utánzási képesség fejlesztése Közösségformálás, csoportalakítás 5. nap A teljes mese feldolgozása: a mese közös eljátszása szereplőkkel, úgy, hogy minden gyermek azt játssza, ami, vagy aki szeretne lenni Cél: együvé tartozás élményének megélése, egymásra figyelés, beleélő képesség fejlesztése, metakommunikáció, Közmondás: Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli 11

12 Mesét Másként - a mese és a drámapedagógia együttes használatának új megközelítése az óvodai nevelésben Az óvodáskorúak életének alapvető lételemei a játék és a mese. A kisgyermekek szinte összes tevékenységét valamilyen formában átszövi e két dologban rejlő szabad és fantáziadús tartalom. A játék jelenléte születéstől kezdődően evidens. A mese természetes megjelenése már nem ennyire törvényszerű. A játékfejlődés különböző lépcsőfokai (optimális esetben) életünk első hét évében nagy átlagban akkor is bekövetkeznek, ha különösebb ráhatást nem gyakorlunk a gyermekre, a mesei fejlődés esetében ez nem mindig van így. Ha a gyermek élményvilága gazdag, és teret kap a szabad fantáziára, mint ahogy teret adunk a szabad játékra is, akkor bekövetkeznek a szükséges lépcsőfokok a mesélés, és a mese általi fejlődés területén is. Az intézményes nevelés első hivatalos színterére lépve a legtöbb gyermek elsőként találkozik azokkal a kihívásokkal, amelyek egy adott kortárscsoporthoz való alkalmazkodást jelentik. Szinte egyik napról a másikra változnak meg addig biztosnak vélt szabályok, viszonyítási pontok. A beszoktatás utáni időszakot követően az óvodapedagógusok kiemelt feladatai közé tartoznak az elsődleges nevelőktől való elszakadás okozta belső feszültségek folyamatos kezelése, és a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése. Az óvodai nevelésen belül számos eszköz áll az óvodapedagógusok rendelkezésére, hogy az esetleges, illetve rendszeresen megjelenő feszültségeket oldani tudják. Többek között ebben segíthet a mese tudatosabb használata is. A magyar óvodapedagógia gyakorlatában csak ritkán használják ki (vagy fel) a népmesékben lélektanilag adekvát elemeket. A Mesét Másként kezdeményezés alapvetése többek között ebből a tényből indult ki. A meséhez kapcsolódó másik mozgatórugó annak a figyelembe vétele, hogy a felnőtt és a gyermek közötti kommunikáció aktív gyakorlásának egyik leghatékonyabb módja a mesélés. A mese mindent áthidaló eszköz, melynek segítségével folyamatosan ébren tarthatjuk saját és mások fantáziáját egyaránt. A nevelés során átadott verbális információkban benne van a világról alkotott képünk, ami tudattalanul átvándorol a gyermeki fantáziába és ott, élményvilágától és személyiségétől függően saját életre kel. Ezen felül pedig a mesékben megtalálható a világ minden valósága, annak nem csak a szép, hanem a borzalmas jelenségei is. A mese - az anyanyelvi nevelésen kívül - leginkább az erkölcsi nevelés egyik eszközeként volt/van jelen az óvodai nevelésen belül, amit sok esetben követ az adott történetre épülő spontán dramatikus játék. 12

13 A Mesét Másként kezdeményezés lehetőséget nyújt arra, hogy az óvodapedagógusok megismerhessék a népmesék mögött rejlő személyiségfejlesztő elemeket, amelyeket az egyegy népmese érzelmi fókuszaira (pl. félelem, bizalom, agresszió, elfogadás, barátság stb.) épülő tervezett drámajátékok segítségével mindig az adott csoport aktuális érzelmi állapotához mérten tudnak alkalmazni, úgy, hogy a mesék történeti elemei, szereplői csak közvetetten jelennek meg. Ennek értelmezésében - a kisgyermekek életkori sajátosságából adódó - a cselekvés útján történő tanulás, a mese és a gyermek szimbolikus nyelvének hasonlósága, valamint a dráma a cselekvő és kreatív-alkotó tanulás folyamata; a történeten, játékon keresztül való és gondolkodásra ösztönző tanulás, mint a személyiség- és képességfejlesztés lehetséges segítő eszköze (Novák, 2008) komplexen értelmezhető. A művészetek által való komplex nevelés lehetőséget nyújt, hogy eszközrendszerével a gyermekek közvetett formában éljenek át különböző helyzeteket (Bakonyi, 2011). Ennek egyik lehetséges módja a mese és a drámapedagógia összekapcsolása, melynek fókuszában az a gondolat áll, hogy mese és a drámajáték együttes hatása révén úgy tudunk érzelmeket felszínre hozni, helyszíneket teremteni, hogy a mesében lévő üzenet közvetettebb módón jusson el a gyermekekhez. A közös drámajáték után az óvodások a szabad játékuk során maguk választhassák ki, hogy egy-egy meséből éppen melyik helyszínt vagy szereplőt építik bele a mindennapi tevékenységeikbe. Kerekes Valériával a Gondolkodj egészségesen program során ismerkedtünk meg. Új kezdeményezése (kutatása) felkeltette érdeklődésünket, mert nyitottak vagyunk minden olyan módszerre, ami színesíti, segíti munkánkat. Ezért úgy döntöttünk, hogy részt veszünk ebben a programban is. A különböző témákhoz minden esetben egy-egy magyar népmese kapcsolódik. Ennek magyarázata, egyrészt a magyar népmesekincs népszerűsítésére való törekvés, másrészt a mesék hordozta szimbólumok dekódolásának lehetősége. Fontos, hogy elsőként olyan mesékkel ismerkedjenek meg a gyerekek, amelyek a saját anyanyelvükön születtek és formálódtak, hiszen az azokban lévő szimbólumok állnak legközelebb az általuk ismert világhoz. A mesék átadásánál fejből mesélünk, ami sok esetben félelmet és szorongást kelthet bennünk, mindaddig, amíg túl nem lendülünk azon a tényen, hogy olyan mesékről van szó, amelyek átadása mindig is magában hordozta a mesemondó személyiségéből adódó rugalmasságot. Törekedünk a tartalomhűségre, vagyis arra, hogy a mesében található szereplők állandóak maradjanak és a cselekmények sorrendje ne változzon, de emellett 13

14 bátran belevisszük saját személyiségünket (akár aktuális érzéseinket is) egy-egy történet elmondása közben. Hiszen az óvodapedagógus és a gyermekek szempontjából is fontos, hogy egyszerre figyeljenek kifelé és befelé, egymásra és a homlokuk mögött elvonuló képekre (Zilahi, 1998). Bátran kipróbálhattuk a felkínált foglalkozásokat, mert a mesékhez kapcsolódó drámajátékok lépésről-lépésre lettek leírva, tartalmazva a játékhoz kapcsolódó lehetséges utasításokat, párbeszédes formákat. Minden foglalkozásnak állandó kerete van, ami magában foglalja a mese rituális köszöntését és a tőle való elbúcsúzást, illetve a mese elmondása utáni első kérdést, ami azt próbálja meg kideríteni, hogy az elhangzott mesében ki milyen szereplő (élő vagy élettelen) vagy helyszín lenne a legszívesebben a mese meghallgatását követő első percekben. A foglalkozások magukban hordozzák a drámajátékok menetének alapvető szabályait. A meséhez kapcsolódó játékok (ön- és csoportismereti gyakorlatok, kapcsolatteremtő játékok, bizalomjátékok, kreativitást fejlesztő játékok, mozgásos játékok, érzékszervi finomítás, koncentrációs gyakorlatok stb.) minden esetben egymásra épülnek, betartva a drámapedagógiában (is) fontos fokozatosság elvét. A megajánlott foglalkozások témakörei nem épültek egymásra, így a csoportunkon belül szabadon választhattunk a szerint, hogy mi célból használjuk fel őket. A fókusz lehetett egy vélt vagy valós probléma kezelése, de egy-egy foglalkozás akár preventív jelleget is ölthetett. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Mesét Másként kezdeményezés nem csak a gyermekcsoporton belül eredményezett pozitív változásokat (nyitottságot, egymás értékeinek felismerését, feszültség oldást stb.), hanem a mi nevelési attitűdjeinkben is. a gyermeknevelés legfontosabb s egyben legnehezebb feladata a segítségnyújtás, hogy a gyermek megtalálja az élet értelmét. Ehhez sok tapasztalatra van szüksége. A növekvő gyermek apránként, fokozatosan tanulja meg, hogyan kell önmagát jobban megértenie. Eközben kifejlődik az a képessége, hogy másokat is megértsen és így jut el végül az emberi érintkezés mindenkit kielégítő és tartalmas formáihoz. (Bruno Bettelheim) 14

15 FELHASZNÁLT IRODALOM: Honti János (1962): A mese világa. Bp. Magvető kiadó Pressing Lajos (2009): Az égig érő fa. Szellemi tanítások a magyar népmesékben Zilahi Józsefné (1998): Mese-vers az óvodában. Bp. Eötvös kiadó Nagy Jenőné ( ): Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Vekerdy Tamás: Mesétől az olvasásig Olvasóvá nevelés megalapozása: G portál Bakonyi Anna (2001): Gondolkodj Egészségesen! A művészetek eszközeivel. In: Óvodai Nevelés. 64.évf.4. szám. p10 15