A kisgyermekek. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva docens Kaposvári Egyetem Budapest, március 5.

Átírás

1 1

2 A kisgyermekek zenei nevelésének nek módszereim Kis Jenőné dr. Kenesei Éva docens Kaposvári Egyetem Budapest, március 5. 2

3 A téma fejezetei 1. A módszertől a nincs módszerem kodályi gondolatig 2. Hazai és külföldi gyakorlatok 3. Zenei nevelés zenével nevelés 3

4 1. A módszertm dszertől l a nincs módszerem kodályi gondolatig 4

5 Kultúrát nem lehet örökölni A magyar zenei nevelés Kodály-koncepciója alapján történik. Már az óvodai zenei nevelésben meg akarjuk szerettetni a gyerekekkel a zenét. Csak emlékeztetni szeretnék Kodály szavaira: Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának nak. Csak az a mienk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk. A zene is csak úgy száll belénk, úgy él meg bennünk, ha munkával (gyakorlati zenéléssel) szántjuk fel lelkünket alája. [1] [1] Kodály Zoltán, Mire való a zenei önképzőkör?, 1944 in Kodály Zoltán, Visszatekintés, I. kötet. szerk. Bónis Ferenc, (Budapest: Zeneműkiadó, 1982)

6 Módszertani szabadság Módszer, methodus (lat. út, amely célhoz vezet ) a tevékenységek végrehajtásának módja. A tevékenységek sokfélesége miatt nem célszerű általában a módszerről beszélni, hanem az egyes területek módszereiről. A módszertani szabadság nem egyszerűen csak lehetőség, hanem (szakmai szempontból nézve) igen alapos felkész szültséget feltételező (etikai oldalról tekintve) kötelezettség. Magyarországon 1985-től kodifikált a módszertani szabadság.[1] [1] Orosz Sándor, Módszer in Pedagógiai lexikon, II. főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván, (Budapest: Keraban Kiadó, 1997),

7 A pedagógus képes élni a lehetőséggel A módszertani szabadsággal, mint lehetőséggel élni csak olyan átfogó, általános pedagógiai giai és s módszertani m kultúrával rendelkező pedagógus képes, aki a gyerekről, a tananyagról, az oktatási folyamatról és a nevelés folyamatáról, eszközeiről, mint feltételekről annyi elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, hogy ezek alapján a pedagógiai folyamatok tervezésében döntési alternatívákat tud feltárni, és a valós pedagógiai folyamatokban jelentkező váratlan szituációkban helyes aktuális döntd ntésekre képesk pes.[1] [1] Kaján László és Orosz Sándor, Módszertani szabadság, in Pedagógiai lexikon, II. főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván, (Budapest: Keraban Kiadó, 1997),

8 Módszerek Amikor általánosan, minden területen használható módszerekről beszélünk a pedagógiában, mindenki elkezdi sorolni például a következőket: Játék Ösztönzés, serkentés Gyakorlás Tudatosítás Követelés Kényszerítés Ellenőrzés, értékelés Elismerés, jutalmazás Büntetés Előadás Magyarázat, elbeszélés Megbeszélés Vita Meggyőzés Szemléltetés Projektmódszer Kooperatív módszerek Tanulmányi kirándulás 8

9 A módszerek osztályozása A módszerek csoportosítása, osztályozása szempontok szerint is történhet.[1] [1] Falus Iván, szerk., Didaktika, (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003), A módszerek osztályozására tett kísérletek nem jártak eredménnyel. Egyetlen felosztási alap sem teszi lehetővé a módszerek teljességének a besorolását, s szinte mindegyik felosztáson belül egy és s ugyanazon módszer több t osztályba is besorolható. [1] [1] Ibid,

10 Kapcsolatok bemutatásának hálódiagramja. (Falus, 2003, 260. p.) Tartalom Cél Folyamat Stratégia Szervezeti keret Módszer Szervezési mód Eljárás Oktatási eszközök 10

11 De mit mond Kodály? az a módszerem, hogy nincs módszerem. Ez nagyon jellemző a pedagógus Kodályra: ő mindig a zenéből és a növendékből indult ki. (Bónis Ferenc (1994, szerk.): Így látták Kodályt. Nyolcvan emlékezés. Püski Kiadó, Budapest p.) 11

12 Kodály nincs módszerem De mit mond nekünk a zenei nevelést, képzést gyakorolva maga Kodály? Az a módszerem, hogy nincs módszerem, mindig a zenéből és a növendékből indulok ki. [1] Mondhatja valaki, hogy ez a természetes az egyéni zeneoktatás, hangszeres oktatás területén. Azt tapasztaljuk, hogy az egyéni zenetanítási gyakorlatban természetes eljárásmódok egyre inkább teret hódítanak a csoportos oktatásban is. Gondoljunk napjaink pedagógiai jelszavára: A A gyermek mindenek felett álló érdeke! rdeke! Ennek a megvalósítása valóban ezt várja el tőlünk. Minden zenei tevékenységünkkel való foglalkozásnak megvannak a sajátos módszerei. Valljuk, hogy a célhoz c vezető úton nagyon sokféle módszerrel dolgozhatunk. [1] Bónis Ferenc, szerk., Így látták Kodályt, (Budapest: Püski Kiadó, 1994)

13 Kezdeni már az ovodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő. [1] [1] Kodály Zoltán, Zene az ovodában, , in Kodály Zoltán, Visszatekintés, I. kötet. szerk. Bónis Ferenc, (Budapest: Zeneműkiadó, 1982)

14 Forrai Katalin ( ) Mesterével, Kodály Zoltánnal és többi tanítványtársával együtt hirdette: az ének, a zene a személyiségformálás, a legfontosabb emberi alapértékek közvetítésének egyik leghatásosabb eszköze. Hitt abban, hogy a kisgyermekkorban kell szükségletté tenni az érzelmek énekléssel történő kifejezését, hogy ekkor kell megízleltetni az együtténeklés örömforrást jelentő élményét. 14

15 2. Hazai és s külfk lföldi ldi gyakorlatok 15

16 Hazai törekvések Kokas Nem zenét, hanem agape-t tanít Szabó Énekes improvizáció kodályi alapon Apagyi-Lantos Szerkesztés és rögtönzés Sáry Kreatív zenei gyakorlatok Deme Integratív modellek Antal-Lundstr Lundström Látható hangok 16

17 Kokas Klára ( ) Az AGAPE, az életöröm tanítása ékesen bizonyítja Kokas Klára[1] munkásságát, a zene nevelő erejét. [1] Kokas Klára, Öröm, bűvös égi szikra, (Budapest: Akkord Kiadó, 1998) 17

18 Szabó Helga ( ) A kodályi-alapú énekes improvizációt részesíti előnybe Szabó Helga[1], Tanult zenei ismeretekre alapozás Játék k szerepe a feladatokban Mozgások, ritmusok, dallamok rögtr gtönzése Vers zene - mozgás s kapcsolata Improvizációs s gyakorlatok típusai: t dallam, forma, tempó, ritmus, népdal, n többszt bbszólamúság Alkotó játékok: mozgással, hangzásokkal [1] Szabó Helga, Énekes improvizáció az iskolában, I. kötet, (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) 18

19 Apagyi Mária M (1941-) és s Lantos Ferenc (1929-) Zenei és s vizuális kapcsolatok A szerkesztés és rögtönzés, a zene és a vizualitás kapcsolatában dolgozik tanítványaival Apagyi Mária[1] és Lantos Ferenc [1] Apagyi Mária, szerkesztés és rögtönzés, (Budapest: Népművelési Intézet, 1984) Szerkesztés s alapelemekkel Hang pont Dallam vonal Hangcsoport folt A hang és s pont tulajdonságai Zenei és s képi k improvizáci ciók 19

20 Sáry LászlL szló (1940-) A kreatív gyakorlatok sokszínűségével szeretné megnyerni a pedagógusokat ennek a hosszú idő óta hangoztatott tevékenységnek Sáry László[1] [1] Sáry László, Kreatív zenei gyakorlatok, (Pécs: Jelenkor Kiadó, 1999) A gyűjtem jteményben találhat lható darabok különbk nböző szóbeli utasításokat sokat tartalmaznak, amelyeket át t tudnak fordítani a zene nyelvére. - PÉLDÁK! A hang összetevői: Időtartam Hangmagasság Hangerő Hangszín Szünetek a csend 20

21 Deme Tamás (1946-) Már a 80-as évek közepén tanulmányozhattuk Deme Tamás[1] által vezetett komplex képességfejlesztési tanfolyam anatómiáját. ének-zene; irodalom és kommunikáció; tánc-mozgás; vizualitás. [1] Deme Tamás, ami történik, és ami van Tanulmányok a művészetpedagógiában és a művelődés köréből. (Budapest: Szent Gellért Kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó 1994) 21

22 Ilona Antal-Lundström Látható hangok Oktatócsomag Tanári segédkönyv Gyermekdalok CD-k Munkafüzet Útmutató Írási-olvasási problémák megelőzése zenével 22

23 Külföldi törekvések E.J.-Dalcroze Ritmikai képzés fontossága S. Suzuki Hallás utáni tanítás J.B.Ward A pedagógus személye E. Willems Anyanyelvhez hasonlóan M. Martenot Játékos tanulás M. Montessori Jó zenehallgatóvá nevelés C. Orff Kreativitás, komplexitás J. Menuhin Toleranciára nevelés 23

24 Émile Jaques-Dalcroze ( ) Célja: a zene segítségével összhangba hozza az egyén értelmi, testi képességeit euritmika Látni, miként érzik a tanulók a zenét Megfigyelik, értelmezik, érzékenyen, mozgással reagálnak a hallottakra Képzelet, kreativitás, temperamentum 24

25 Shinichi Suzuki ( ) 3-4 éves gyermekek zenei nevelése Naponta hallgattatott zenét Az anyák segítik a kezdeti próbálkozásokat Jó zene, jó környezet tehetségnevel gnevelés A tanár mindig dicsér Alapos, memória, ismétlés, mozgások

26 Justine Bayard Ward ( ) Gregorián ének: minimális eszközökkel maximális kifejezési erő - népdalok Gyermek nevelése - tanítók képzése Közös s vonások sok: Dalcroze ritmika; Kodály-mozgó dó; Suzuki-kisgyermekkor; Orff-kreativitás, önkifejezés 26

27 Edgar Willems ( ) Szabad mozgásból, Szabad ritmusból, Szabad éneklésből indul Csoportos rögtönzések Tanítás s fázisai: f megtanulni hallgatni ritmusfejlesztés dalok éneklése járni és mozogni a zenére Koncentrációs lehetőségek a tantárgyak között 27

28 Maurice Martenot ( ) Művészeti nevelés - művészeti iskola Ritmusból való kiindulás Megfelelő tempó, belső éneklés, szünet csend Rögtönzések: ritmikai, vokális Rengeteg játékot j használ: dominó, korongok, kirakók, kártyák, összerakók Felfedezéstől felfedezésig haladás

29 Maria Montessori Éneklés, mozgás, spontán, tánclépések, ritmus, zaj, hang, csend, hangerő Harangok, fahengerek, sípok, monochord, hangolt facimbalom Célja: jó zenehallgatókká váljanak és ki kell fejleszteni zenei intelligenciájukat 29

30 Carl Orff ( ) Beszéd, ritmus, dallam, mozgás Elsődleges cél: a gyermeki kreativitás fejlesztése, improvizálás Orff - hangszerek használata Tanárt rtól l elvárja rja, hogy önálló tantervet alakítson ki önmaga és tanítványai tudásának és képességeinek megfelelően 30

31 Music-Europe (MUS-E) A 90-es évek közepén kapcsolódott be hazánk abba a Music-EuropE (Mus-E) zenei nevelési programba[1], amelyet YEhudi MEnuhin( ), a nagy hegedűművész kezdeményezett. A program célja: a zene és más művészetek erejével toleranciára nevelni, a destruktív energiákat konstruktív mederbe terelni. [1] Csébfalvi Éva szerk., A MUS-E program, ftp://ftp.oki.hu/program/mus-e.pdf 31

32 Mindezekkel a zenei törekvésekkel részletesen foglalkozom könyveimben és tanulmányaimban.[1] [1] Kis Jenőné (Kenesei Éva), Alternatív lehetőségek a zenepedagógiában, (Budapest: Tárogató Kiadó, 1998), Kis Jenőné dr. Kenesei Éva szerk., Zenei nevelési irányzatok a XX. században, (Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, 1998) Publikációim listája elérhető az alábbi linken: ttps://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&authorid= > 32

33 33

34 Pedagógusok számára készült kézikönyv szisztémája hogyan segíthetjük a gyermekek minél intenzívebb zenei átélését, megélését.[1] [1] Dillenkofer, J.T. et al., Kinder erleben Musik, Ein Handbuch für die Musikerziehung in Kindergarten und Schule. (München: Bayerischer Schulbuch Verlag, 1981) 34

35 A kézikönyv tizenegy téma feldolgozásával közelíti meg a zenei átélés lehetőségeit a kisgyerekek körében. 1. lakószobában, 2. az utcán, 3. hangszert készítünk, 4. építkezésen, 5. mese, 6. a játszótéren, 7. cirkuszban, 8. felvonulás, 9. fúvós hangszereken, 10. vonós és húros hangszereken, 11. Orff-hangszereken és zongorán játszunk. 35

36 A kézikönyv jelentősége abban van, hogy bemutatja minden témának a módszeres, komplex feldolgozását a következő területeken: meghallgatás, lejegyezés, megszólaltat laltatás, improvizálás/k s/kísérletezés, ének/beszéd, mozgás s (ritmus, tánc, t játék), j különbségek felismertetése. se. Mindezeket minden téma esetében részletesen bemutatják a gyermekekkel való gyakorlati feldolgozás alapján. 36

37 A salzburgi Orff Intézet tanárai által összeállított Zene és tánc a gyerekek számára című kiadványok[1] 4-10 éves korú gyerekek számára készültek. Tartalmaznak: szülők sz tanári kézikk zikönyvet, gyerekek számára füzeteket, f hangkazettákat, kat, dalos füzetet f és s a k számára készk szült informáci ciós s anyagokat. [1] Barbara Haselbach et al., Musik und Tanz für Kinder (Mainz: Schott) Musikalische Grundausbildung, Kinderbuch, 1990, Handbuch, 1990; Unterrichtswerk zur Früherziehung, Der Musikater: Kinderheft 1 (1. Halbjahr), 1984, Die Tripptrappmaus: Kinderheft 2 (2. Halbjahr), 1984, Kluger Mond und schlaue Feder: Kinderheft 3 (3. Halbjahr), 1984, Tamukinder: Kinderheft 4 (4. Halbjahr), 1985, Handbuch I. kötet 1-2. Halbjahr, 1985, Handbuch II. kötet 3-4. Halbjahr,

38 Mindezekkel a gyermekek zenei nevelésének megalapozását szolgálják, énekelnek és beszédgyakorlatokat végeznek, megismerkednek a hangszeres játék elemeivel, mozgással és tánccal foglalkoznak, zenéket hallgatnak, összefoglalva bevezetik a gyerekeket a zenével való foglalkozás rejtelmeibe. 38

39 A szülői i informáci ciós s füzetekben f pedig részletesen kifejtik, hogy miért fontos a gyermekek zenei nevelése. A pedagógusok a gyerekekhez, a mindenkori szituációhoz rugalmasan alkalmazkodó programmal dolgoznak, egy vezérfonal rfonal figyelembe vételével a legjobb belátásuk szerint haladnak. 39

40 3. Zenei nevelés zenével nevelés 40

41 Az óvodai nevelés alapprogramjának megvalósulásával kapcsolatban végzett kutatás zárójelentésében is olvashatunk a módszerekről.[1] Az online kérdőív 20. nyitott kérdésére érkezett óvodavezetői válaszokból álljon itt egy kis válogatás: Mindenféle foglalkozáson részt vesznek a gyerekek, és végül megkérdezik, hogy mikor játszunk már? Jó lenne a módszereken elgondolkodni! A zenei nevelés háttérbe szorítása (történik). Ne csinálhassanak kisiskolát az óvodából! Nem érvényesül eléggé az egyéni és a differenciált fejlesztés hatékonysága. Az ÓNOAP nem korlátozza a módszertani szabadságot, viszont kevés támpontot ad. [1] Dr. Vágó Irén és Labáth Ferencné, Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával kapcsolatos kutatás zárójelentése, (2007/2008-as nevelési év), (letöltve az internetről szeptember 23.)

42 Nézzünk ezek után néhány gondolatot az óvodapedagógusok képzéséről is. Olyan régi módszereket tanítanak, hogy újra kell tanítani a pályakezdőket. A főiskolai képzésből kikerülve a pályakezdők módszertani tudása elenyésző. A pályakezdők nem tudják, hogyan kell vezetni egy játékot, ill. hogyan kell a gyermekkel együtt játszani. 42

43 A felsőoktatás és a közoktatás A felsőoktatás és a közoktatás együttm ttműködéséről minden részterületen gondoskodnunk kell. A közoktatás igényeire reagál a felsőoktatás, a képzés, továbbképzés fejlesztését a felsőoktatás generálja. Így a kölcsönösség teremti meg azt az innováci ciót, amely szükséges a hallgatók képzésének, és a kisgyermekek zenei nevelésének fejlesztéséhez. 43

44 Magyarországon az óvodás korú gyermekek zenei nevelésével párhuzamosan foglalkozunk az óvodákban és a zeneiskolai hálózat keretében működő zeneóvodai foglalkozásokon is. Erről a kettősségről szól gyakorlatok bemutatásával is könyvében Kovács Barbara.[1] A könyv megismerése csak megerősíti bennünk azt a gondolatot, hogy a zenei nevelés s egyben zenével való nevelés s is. [1] Kovács Barbara, A zenei fejlesztő játékokról: a szakrendszerű óvodai zenei nevelés tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciókat és a különböző nevelési területeket is fejlesztő hatásairól, (Szeged: Novum Kiadó, 2002) 44

45 A zenével való foglalkozásoknak megvannak a sajátlagos fejlesztési területei metrumérzék, ritmusérzék, dinamikai érzék, hangmagasság-dallamérzék, hangszínérzék, belső hallás, intonációs készség, hangképzés, tonalitásérzék, zenei memória, zenei improvizációs készség, érzelmek, hangulatok kifejezése a zenében. 45

46 Kodály után A Psalmus Humanus modell értékű programok A Kodály-módszer adaptációs lehetőségeinek keresése az ezredfordulón A művészetpedagógiai programok bemutatása Tudósok, művészek, művésztanárok: a gyermekkorban (3-14 év között) kapott művészeti nevelés rövid és hosszú távú hatásáról Szőnyi Erzsébet előszava: bízunk abban, hogy a jó zene üzenete az utánunk következőkhöz is eljut 46

47 A részképességek fejlesztése a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók kialakulásának feltételei Ezek a funkciók a következők: a látott, l hallott, tapintott informáci ciók összekapcsolása; sa; a differenciált vizuális észlelés; s; a hallott informáci ciók k pontos észlelése se és s megkülönb nböztetése; a koordinált mozgás; a rövid r idejű vizuális és s verbális emlékezet és a figyelemkoncentráci ció.[1] [1] Porkolábné dr. Balogh Katalin és Gőbel Orsolya, Fejlesztőpedagógia, Belső használatú jegyzet, (Budapest: ELTE, 1996)

48 Helyes út a módszertani kultúrában Egyaránt legyünk tisztában mind az által kultúrával, ltalános nos pedagógiai módszertani mind a zenei nevelésben használatos speciális értelmezésekkel. A két értelmezésben megtalálható sajátosságokat ötvözve, foglalkozhatunk csak helyesen a kisgyermekekkel. 48

49 Könyvem ajánlásának aktualitása Könyvemet elsősorban főiskolai hallgatóknak és gyakorló pedagógusoknak ajánlom. Szeretném ráirányítani figyelmüket azokra az alternatív lehetőségekre, melyek közel állnak zenepedagógiai gondolkodásunkhoz és gyakorlati megvalósításuk a hazai oktatás keretei között is lehetséges. Bízom benne, hogy könyvem nemcsak újdonságot jelent majd, hanem az elmélyült szakmai munkát végzők, a folyamatosan megújulást igénylők táborát is növeli. 49

50 Köszönöm m megtisztelő figyelmüket! 50