A hagyományos vidéki életforma és a modern környezettudatosság anyagi támogatása. Pályázati azonosító: NCTA-2009/2-Z05684

Átírás

1 A hagyományos vidéki életforma és a modern környezettudatosság anyagi támogatása Pályázati azonosító: NCTA-2009/2-Z

2 Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok 4 Mentegetőzés 4 Mi a VidÉkességeink program célja? 4 Kik vagyunk? 5 Keveset kérünk, sokat adunk! 5 Mi hívta életre a VidÉkességeink programot? 6 A VidÉkességeink program újszerűsége 7 Kikhez szólunk? 7 Mit szeretnénk elérni? 8 Általános irányelvek 9 A támogatási rendszer működése 10 A jelentkezés feltételei (2010-es évben) 10 Az értékelés, pontozás menete 11 Átláthatósági és etikai kódex (nyíltság, ellenőrizhetőség, függetlenség, egyenjogúság) 12 VidÉkességeink 2010 ötlettár: pontot érő elemek gyűjteménye 13 I. Épített környezet, környezettudatosság, gazdálkodás 13 Háztáj, udvarkép 13 Hagyományos épületek védelme 15 Gyepek, árkok, szegélyek kezelése 17 Állattartás 22 Gyümölcsös, virágágyás, zöldségeskert 24 Komposztálás, aprítékolás, kupacolás 30 Tudatos vízkezelés, szennyvízkezelés 35 Szelektív hulladékgyűjtés 38 BEVÁSÁRLÁS 41 II. Élővilágvédelem 43 Gerinctelenek védelme 43 Háztáji hüllő- és kétéltűvédelem 45 Madárvédelem 49 Madárodú kihelyezése, karbantartása 50 Denevérek, pelék, egyéb emlősök 54 Épületlakó állatok 58 English summary 61 Felhívás versenyre: Az én portám környezetbarát Pénzjutalmat kapnak a környezetbarát háztartások 2010-ben Felsőrajkon, Orosztonyban és Zalaszabaron! Feltétel, hogy a háztáj körül természetbarát módon éljen, gazdálkodjon a család. Jelentkezni augusztus 31-ig folyamatosan lehet. A jelentkező háztartások értékelése szeptember 15. és október 15. között történik. Településenként az első, második és harmadik helyezett , és Ft (adómentes) jutalomban és tárgyi nyereményben részesül. A pályázás nagyon egyszerű, nem jár papírmunkával! További részletekért tekintse át az alábbi kiadványt, vagy forduljon a Gyöngybagolyvédelmi Alapítványhoz az alábbi elérhetőségeken: Telefon: vagy gyongybagoly@gyongybagoly.hu

3 A támogatás a Norvég Civil Támogatási Alapból, az Ökotárs Alapítvány és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány közreműködésével valósulhat meg. Pályázati azonosító: NCTA-2009/2-Z05684.

4 Bevezető gondolatok Mentegetőzés Kedves Olvasó! E kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a környezettudatos életforma a háztartások szintjén gyorsabb ütemben terjedjen és fejlődjön Magyarországon. Ezt a jelen programban, amelynek a VidÉkességeink címet adtuk, úgy szeretnénk előmozdítani, hogy készpénzjutalomban részesítjük azokat a háztartásokat, amelyek a jelen kiadványban foglalt feltételeket minél teljesebben betartják! Tudjuk, hogy elképzeléseink a haladás irányával éppen ellenkezőleg igyekeznek. De mivel a haladás jelenlegi irányát nem tartjuk helyesnek, ezért ez minket cseppet sem zavar. Még akkor sem, ha az általunk vallott nézetek csak szűk körben népszerűek, és a többség csak legyintene mondanivalónk hallatán: Áh, mit tudnak ezek a gyomokról! Kellett már valaha árokpartot kaszálniuk? A helyünkben ők is inkább legyomirtóznák az egészet, le van a gond egész nyárra. Nos, mindezeket a vádakat előre visszautasítva jelentjük, hogy ujjvégeink ugyan a billentyűzettől fényesek, de a tenyerünkön lévő bőrkeményedések a kasza és a vasvilla nyelétől valók. E sorok nem egy íróasztal mögül kívánják a helyes irányt rátukmálni a vidékre, csupa múltba kapaszkodó és romantikus, ámbár a 20. században már nem életképes ötlettel. Ellenkezőleg! Saját tapasztalat és a jobbító szándék vezérel minket, de törekedtünk a realitás talaján ragadni. E program során nem várunk el semmi olyat, amit mi magunk ne tartanánk kivitelezhetőnek mind idő, energia, mind anyagi téren. Azt is belátjuk, hogy nem kényszeríthetjük időutazásra a fejlett világ lakosságát, nem lehet többé sarlóval aratni. De kaszával még igenis lehet Optimizmusunk abból táplálkozik, hogy a környezettudatosan gondolkozó kisebbség aránya nőttön-nő, és ezt a növekedést talán mi is felgyorsíthatjuk az Önök segítségével, és az Önök megsegítésével! Mi a VidÉkességeink program célja? A jelen kiadvány a VidÉkességeink programot mutatja be. Ez az első olyan célprogramunk, amely kifejezetten a vidéki táj elemeinek védelmét célozza meg. Újszerű kezdeményezésünk célja egy lakossági támogatási rendszeren alapuló vidékvédő mozgalom elindítása. A hagyományos vidéki táj- és kertgazdálkodás azon elemeit kívánjuk megvédeni, amelyek fontos szerepet játszottak a biológiai sokféleség fennmaradásában. Remélt célunk még ezen is túlmutat: egy életszemlélet újjáélesztésén fáradozunk, ahol a természetesség és az embertermészet kapcsolat visszatér a hétköznapokba. A program a tájba rejtett gazdag élővilág háztáj szintű megőrzését és a környezettudatosság megvalósulását támogatja anyagi ösztönzők segítségével. Céljaink: A vegyszermentes, természetes kertművelésen alapuló házkörüli gazdálkodás A háztáji állattartás és az őshonos fajták népszerűsítése A háztáj körül alkalmazandó természetkímélő módszerek (pl. kerti kaszálás, komposztálás) hirdetése A helyi élelmiszertermelés, helyi kereskedelem előmozdítása a szükségtelen globális áruforgalommal szemben A környezetvédelmi szempontból fontos háztáj szinten megvalósítható lépések terjesztése (pl. szennyvíz kérdés, locsolás, szelektív hulladék gyűjtés).

5 Kik vagyunk? A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ( ben jött létre azzal a céllal, hogy a magyarországi gyöngybagolyállomány védelmét segítse aktív védelmi módszerekkel, szemléletformálással. Szervezetünk a megalakulás óta gyökeres szemléletváltáson ment keresztül. A kezdeti években kifejezetten a névadó és veszélyeztetetté vált, fokozottan védett gyöngybagoly védelmével és ezzel kapcsolatos kutatással, szemléletformálással foglalkoztunk. E faj kultúrkörnyezethez kötött léte miatt ráirányította figyelmünket arra, hogy a hagyományos vidéki táj és gazdálkodás elmúlása az élőlények széles spektrumának eltűnését vonhatja maga után. Nagy-britanniai és nyugat-európai példák sokasága bizonyította már mindezt. A bagolyvédelmet továbbra is fontosnak tartjuk, és folytatjuk, de megpróbálunk ráépíteni egy sokkal általánosabb modellt az épített környezet és a nem intenzifikált (értsd kisléptékű) vidék értékeinek megőrzésére vonatkozóan. A baglyok emblematikus, népszerű csoport, nagyon hatékony út az emberek természetvédelmi szimpátiájának megnyerésére. Céljaink a fentiek alapján sokrétűek: a) tovább folytatni a gyöngybagolyvédelmi munkát kiterjesztve más, védelemre szoruló bagolyfajokra, b) átadni az Alapítvány 12 éves múltja során felhalmozott szakmai ismeretanyagot és tapasztalatot az új generációknak, c) külföldi önkéntes csereprogramokkal erősíteni a nemzetközi kapcsolatokat, forrásteremtést és lehetőséget biztosítani fiatal hazai természetvédőknek külföldi tapasztalatszerzésre (ld. Leonardo Program), d) hatékony, életképes vidékvédelmi program felállítása. Ez utóbbi célunk első komoly lépése a VidÉkességeink 2010 támogatási rendszer megvalósítása. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványról többet is megtudhat a honlapon. Levelezési cím: 8744 Orosztony, Temesvári u. 8. Telefon: vagy gyongybagoly@gyongybagoly.hu Keveset kérünk, sokat adunk! A 21. század a túlszabályozások kora. Ez különösen érzékelhető az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta. A szabályozások sokasága összességében mind-mind valamilyen területen javulást, minőségi fejlődést kíván elérni, a legtöbb esetben nem megkérdőjelezhető a jobbító

6 szándék. Csakhogy e rengeteg jogszabály ólommellényként nehezedik ránk a mindennapi életben, és a végén úgy érezzük, hogy ellenünk, és nem értünk hozták őket. Ilyennek tűnnek a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozások is olykor. A Natura 2000 besorolású gyepeken gazdálkodók tudnának mesélni A sok tiltás, szabályozás, korlátozás helyett a VidÉkességeink programmal mi is inkább beállunk a természetvédelmi támogatási rendszerek egyelőre rövid sorába. A VidÉkességeink programban világosan kifejtjük, hogy milyen reális lépések segítik környezetünk és az élővilág védelmét háztáj szinten, és azt is, hogy aki ezeket hajlandó részben vagy egészben teljesíteni, azok milyen anyagi támogatásban részesülhetnek. Az a kivételes helyzet valósulhat meg, hogy családok, magánszemélyek kapnak direkt anyagi támogatást, amennyiben környezettudatos és természetféltő módon élik életüket, alakítják környezetüket. Mi hívta életre a VidÉkességeink programot? Magyarország gazdag élővilága a földrajzi és a történelmi adottságoknak köszönhetően a 21. századig megőrizte fajgazdagságát. Ez a sokféleség azonban a rendszerváltást követően veszélybe került, és számokban kifejezhető mértékben pusztul. Az élővilág sokszínűségének évszázadokon át tartó megőrzéséhez tagadhatatlanul hozzájárultak a hazai kisléptékű tájhasználat és a tradicionális háztáji gazdálkodás elemei. A vidéki létforma sok egyszerű alkotóeleme tűnik el vagy alakul át a szemünk láttára úgy, hogy a helyükbe élővilágbiztos megoldások lépnek (pl. mindent elborító térburkolat, a gyökérzetig lenyírt fajszegény gyepek, gyomirtózás kaszálás helyett stb.). Ezek a modern módszerek nem engednek életteret számtalan olyan növény- és állatfajnak, amelyek vagy elviselik, esetleg kedvelik a mértékletes emberi jelenlétet, vagy adott esetben igénylik is (pl. épületlakó veszélyeztetett állatfajok). A probléma másik gyökere, hogy Magyarország beépített területeinek kiterjedése drámaian nő. Az elöregedő falvak fiataljait és a kiábrándult városlakókat az újonnan létesült lakóparkok fogadják be, sokszor zöldmezős beruházások árán (vagyis eddig feltöretlen természeti területek kerülnek beépítésre). Az újonnan épített környezet legtöbbször csupán esztétikai, jó esetben pedig környezetvédelmi technológiai követelményeknek kíván

7 megfelelni. Nincsen meg azonban az a hagyományokra támaszkodó építkezés, amely a modernitás mellett a múlt bevált és ma is alkalmazható elemeit átemelné a 21. századra, így a vidékhez kötődő biológiai sokféleség további csökkenése jósolható meg a következő évtizedekre. A természeti sokszínűséget a jelenleg divatos és futótűzszerűen terjedő településkép nem képes megőrizni. A fenti problémák megfigyelhetőek az élettelen környezeti elemek kezelésénél is (újrahasznosítás, komposztálás, vízgazdálkodás stb.), amelyek átgondoltságukat tekintve sok szempontból vakvágányra futottak. A VidÉkességeink program újszerűsége Az épített környezet természetmegőrzésben betöltött szerepe (angolul countryside conservation ) hazánkban kis hangsúlyt kap. Ez lenne az első támogatási rendszer, amely a háztartási szintű természetvédelem jelentőségét hangsúlyozza, és anyagilag is jutalmazza. A vázolt modell könnyen másolható, terjeszthető, mozgalommá növeszthető, valódi civil kezdeményezés. A lakosság természetvédelem irányában tanúsított averziója átformálható a jutalmazó természetvédelem révén. Kevés pénzből, lokálisan cselekedve jelentős eredmények érhetők el. A környezet- és természetvédelmi problémákat egységesen kezeli, nem csak egy szűk terület vagy csoport védelmére koncentrál. A problémák gyökereit a társadalom építőegységeinél, a családoknál próbálja megragadni. Hosszú távú és hosszan tartó hatású folyamat, amely a társadalmi gondolkodás átformálását több generáción egyszerre kezdi el. A program fenntarthatósága, terjedése csekély mértékben függ a jövőbeni pályázati szerencsétől, a ráfordítás-megtérülés arány nagyon jó. Kikhez szólunk? A VidÉkességeink program mindazokat célozza meg, akik kertes vidéki ingatlannal rendelkeznek. Egyaránt szólunk a modern kertvárosi környezetben és a kistelepüléseken lakókhoz, a hétvégi telket, szőlőt és gyümölcsöst művelőkhöz. Kiemelt célcsoportként foglalkozunk mindazokkal, akik tradicionális parasztudvarokat, kisgazdaságokat, épületlakó állatok költésére szolgáló régi épületeket használnak vagy újítanak fel. Közülük kerülnek ki szép számban a hazánkban falusi ingatlant vásárló külföldiek is. Apróbetűs rész

8 Intő példák: hová nem lenne jó eljutni Magyarország történelmileg új helyzetbe került azáltal, hogy a kommunizmus alatti mérsékelt fejlődésű pályáról egy gyors, kapitalista fejlődésre lett átállítva, amelyet az EU-hoz való 2004-es csatlakozás még fokozott is. Így hazánk pillanatnyilag olyan átmeneti állapotban van, amikor még látja a szegénységből eredő múltból megőrzött értékeit, amelyeket más, régóta tőkés rendszerben működő fejlett nyugat-európai országok régen elvesztettek. Mérlegelhetjük, hogy mit veszítünk akkor, ha ugyanazt az utat járjuk be, mint fejlettebb nyugati szomszédaink. Így hazánknak még megvan az elvi esélye arra, hogy más országok hibáiból tanulva a jót próbálja átvenni, a rosszat pedig elkerülni. Ékes példa, ha Nagy-Britanniát vetjük össze hazánkkal. A szigetországban mára ritkaságszámba megy a házi veréb, a citromsármány, a búbos banka, az erdei fülesbagoly, a sárgarigó. A magyar ember szeme és füle mint megszokottat nyugtázza jelenlétüket. Egy út menti árokparton minálunk vadvirág és fűféle szolgáltatja a sokszínűséget, Nagy-Britanniában alig egy tucat a precízen nyírt útszegélyekben túlélő fajok száma. Hazánkban még jóval magasabb a denevérfajok, kétéltűek, hüllők, ízeltlábúak fajszáma, de szinte minden állat- és növénycsoportról elmondható ugyanez. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványnál rendszeresen segédkező angol önkénteseket nem kell, hogy speciális elzárt védett természeti területekre vigyük, mert MÉG! egy átlagos dombvidéki kaszálóréten is több fajt tudnak megfigyelni néhány óra leforgása alatt, mint saját hazájukban. Követendő példák: mit lenne jó átvenni Nyugat-Európában a szelektív hulladékgyűjtés, a bio-élelmiszerek előállítása és fogyasztása, a fogyasztás csökkentése és a környezeti nevelés nagyobb hangsúlyt kap, mint valaha. Számos olyan mozgalom indult útnak a fejlett országokból, amelyek a globális kereskedelem visszaszorítását, a helyi termékek fogyasztását, az üzemanyagfogyasztás drasztikus csökkentését tűzték lobogójukra. Mit szeretnénk elérni? Magyarországon a lakosság egyre inkább a nagyvárosok környezetében koncentrálódik, ahol életvitelükben eltávolodnak a természettől. A népesség nagy része azonban még mindig a kistelepüléseken, községekben él, és valamilyen formában kapcsolatban van a mezőgazdasággal, tájjal, kertműveléssel. Elsősorban a még mindig vidéken élő, és sok szempontból meglehetősen magára hagyott lakosokat célozzuk meg. Szeretnénk, ha egy olyan mozgalom válna ismertté előttük, amelyhez szabadon, saját jószántukból csatlakozhatnak, és saját életük és környezetük javára fordítják e támogatási rendszer előnyeit. Terveink szerint ez egy alulról építkező, és országrészről-országrészre másolódó mintaprogram lesz. Szeretnénk, ha a lakosságban szándékaink akként csapódnának le, hogy egy civil szervezet nem kér, hanem ad, valóban a civilekért van. Hosszú távú célunk, hogy amennyiben lokálisan megállja a helyét az általunk kidolgozott támogatási séma, akkor országosan is elterjesszük ezt a háztartások és kisgazdaságok szintjén működő ösztönző rendszert. A VidÉkességeink program felépítése lehetővé teszi, hogy helyi természetvédelmi civil szervezetek legyenek a programgazdái az adott régióban a támogatások irányításának. Így a VidÉkességeink program mint egy üzletlánc futtatható körbe az országban. Amennyiben egy-egy zöld szervezet akár csak 3-5 településen is képes meghonosítani a programot, úgy az ország vidéki lakosságának jelentős hányada szólítható meg. Apróbetűs rész Szemléletváltás: 6 és fél milliárd ember dilemmája A probléma abból fakad, hogy 6,5 milliárdan lettünk szinte tegnapról mára, és akkor érezzük a világ tengelyét olajozottan forogni, ha kocsival tudunk egy utcányit átmenni a szupermarketbe éjjel kettőkor két tojásért. De elhagyva a cinizmust, be kell lássuk, hogy ennyi ember nemhogy a 2010-es életszínvonalon, de a 30 vagy 40 évvel ezelőtti színvonalon sem képes természet- és környezetkárosítás nélkül élni. Vajon mivel okozok kisebb bajt: ha hetente 50 km-t autózok egy kosár egészséges hazai zöldségért, vagy ha megveszem helyben a délamerikait? Mi a jobb? Ha fával tüzelek, piacot teremtve ezáltal a további ütemes fakitermelésnek és akáctelepítésnek, vagy ha áramot, gázt használok? Mivel okozok kisebb kárt? Ha helyben kitermelt és élőhelypusztító dolomitzúzalékkal szórom fel az udvarom, vagy nem túl egészséges asztfaltzúzalékkal, esetleg messziről hozatott dunai kaviccsal vagy sok energiával előállított téglatörmelékkel, netán ha lebetonozom?

9 Mindennapi dilemmák egy tudatosan gondolkozó ember számára. És rá kell döbbenjünk, hogy legtöbbször nincs jó megoldás, vagy ha van, akkor nem tudjuk megfizetni. 6,5 milliárd ember ezek közül bármelyiket is választja, még a legkörnyezettudatosabb megoldás is elviselhetetlen ökológiai terhet jelent környezetünknek. Ilyen ütemű fogyasztásnál ugyanis a megújuló források sem képesek időben megújulni. Egy dolgot tehetünk: általános önmérséklést tanúsítunk, és kiválasztjuk a lehető legkevésbé rossz megoldást, ami pénztárcánkból és lelkiismeretünkből futja. Általános irányelvek Verseny versenyszellem nélkül: A VidÉkességeink program egy szelíd verseny, ahol vannak jutalmazottak, de célunk, hogy csupa nyertes legyen. A zsűri jelen esetben nem a legjobbaknak drukkol, hanem minden versenyzőt szeretne elsőként befuttatni. Ezért a valódi versenyektől eltérő módon mindenkit folyamatosan segítünk. Jutalmazó természetvédelem: A VidÉkességeink program jutalmaz, és nem büntet. A cél az, hogy megérje az esetleg kényelmetlenebb, munkaidő-igényes megoldást választani a jutalom reményében a megszokott, egyszerű, de a környezetre ártalmas módszerek helyett. A rossz, megszokott, nem fenntartható megoldásokért nem jár pontlevonás, de támogatás sem. Pl. nem vonunk le pontot, ha betonkerítés van, de adunk, ha egy tyúkudvar vesszőkerítéssel van körbekerítve. Fenntarthatóság: A programot és annak technikai kivitelezését is át kell járja a környezettudatosság elve. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány működése során törekszik arra, hogy egy-egy természetvédelmi problémát akár kényelmetlenségek árán is, de a leghatékonyabban és a legkisebb környezeti terhelést okozva oldjon meg. Minimalizmus kontra maximalizmus: Működésünk során szeretnénk, ha minimális lenne az épített, magunk mögött hagyott nyom. Ugyanakkor a lehető legmaradandóbb lenyomatot szeretnénk hátrahagyni az emberi gondolkodásban, szemléletben. A kényelem nem szentesíti az eszközt: Korunk legfőbb célkitűzése, hogy minél kényelmesebben és minél több időt és fizikai munkát megspórolva jussunk el céljainkhoz. A kényelemért és gyorsaságért mindent hajlandóak vagyunk feláldozni. Ez a hamis szemlélet a kényelmi-életszínvonalat növeli, de nem járul hozzá a tényleges minőségi életszínvonal emelkedéshez (kulturális, érzelmi és gondolati kiegyensúlyozottság, közösségteremtés stb.). Relativitás: Miután sok esetben nincsenek tökéletesen jó, csak kevésbé rossz megoldások, ezért az ilyen fokozati skálán haladva a legkevésbé rossz döntéseket értékeljük a legtöbbre. Mérsékelt rendetlenség: Mi emberek rendezett, gondozott, pedáns környezetben szeretünk élni. A sarkos rend és sterilitás azonban nem kedvez az élővilág nagy részének. Alapelvünk, hogy ne próbáljunk minden négyzetmétert művelni és gondozni csak azért, hogy művelve és gondozva legyen. Éljünk és hagyjunk élni! Meglátjuk majd, hogy nem lesz rendetlen a birtokunk attól, ha néhány sarkot a bodza és a kecskerágóbokrok uralnak. A bizalom elve: Számos elem ellenőrzése nehezen valósítható meg a pontozás során (pl. szelektíven gyűjtött hulladék szakszerű elhelyezése a konténerekben). Amit csak lehet, a versenyzőknek hitelt érdemlően bizonyítaniuk kell fotókkal, számlákkal, bizonylatokkal. Mindezek ellenére megbízunk a VidÉkességeink programra jelentkezőkben, és reméljük, hogy ezt a bizalmat senki nem próbálja majd kijátszani.

10 A támogatási rendszer működése A VidÉkességeink támogatási rendszert a lehető legegyszerűbben alakítottuk ki. Nem szerettünk volna sok adminisztrációt varrni sem a jelentkezők, sem a saját nyakunkba. Így a teljes folyamat az alábbiakban foglalható össze: 1. A program meghirdetése a településen postaládákba kihelyezett brosúrák, iskolai előadások és lakossági fórumok segítségével. A brosúra tartalmazza a jelentkezés részletes feltételeit. 2. Akik szeretnének részt venni a támogatásban, azok jelentkezési szándékukat jelzik a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány felé ( , telefon, levél útján). A jelentkezés feltétele, hogy a jelentkezési lapot (1 oldal!) kitöltsék és aláírják. 3. Munkatársaink személyesen felkeresik a jelentkezőket, elvégzik az alapállapotfelvételt, szaktanácsot és felvilágosítást adnak. 4. Minden versenyre jelentkezettet szeptember 15. és október 15. között újra meglátogatunk. A jelentkezők bemutatják a háztartás vagy gazdaság környezet- és természetvédelmi állapotát, bemutatják a pontozáshoz szükséges anyagokat (pl. igazolások, fényképek, bizonylatok, ha vannak ilyenek). Megtörténik a pontozás. 5. A nem kézzelfogható fenntarthatósági eseményeket hitelt érdemlően kell igazolnia a háztartásnak. Pl. névre szóló számla piacról, fényképfelvétel mozaikosan kaszált kertről stb. 6. Összesítjük településenként a jelentkezők pontszámait, és kialakul egy rangsor, ahol az első 3 legzöldebb háztáj kerül jutalmazásra. 7. Minden jelentkező meghívást kap egy zárórendezvényre, ahol kihirdetjük a nyerteseket, és átadjuk a pénzjutalmat (a pénzjutalom már előre leadózott összeg). Ezen a zárórendezvényen rövid előadások keretében összefoglaljuk a programot, és bemutatjuk a nyertesek és résztvevők által megvalósított leglátványosabb lépéseket. A zárórendezvényen az előadásokon és az ünnepélyes eredményhirdetésen kívül körbesétálunk a kialakított VidÉkességeink tanösvényen, és egy egyszerű közös állófogadással zárjuk a rendezvényt. Minden megjelentet megajándékozunk (odúk, madáretetők, takarmány az etetőbe stb.). Ez a rendezvény jó alkalmat kínál arra, hogy a Magyarországon ezidáig oly kevéssé elterjedt helyi civil kapcsolatteremtés megvalósuljon, a helyben lakók megismerjenek egy helyben tevékenykedő civil szervezetet. A jelentkezés feltételei (2010-es évben) 1. Orosztony, Felsőrajk és Zalaszabar közigazgatási területéhez tartozó kert, családi ház, présház, pince vagy gyümölcsös tulajdonosai vehetnek részt a VidÉkességeink programban 2. Szervezetek, önkormányzatok és cégek támogatására nincs lehetőségünk. 3. Elsősorban magányszemélyek (családok) és magángazdálkodók jelentkezését várjuk, akik vidéki ingatlant, háztartást vagy családi gazdaságot tartanak fenn (háztáji állattartás szintjén). 4. A jelentkezőknek az ingatlant legalább a vegetációs időszakban (április 15. és szeptember 30. között) rendszeresen használniuk, lakniuk kell. 5. Bármilyen állampolgársággal lehet jelentkezni (feltétel a magyar vagy angol nyelven történő eredményes kommunikáció). 6. A jelentkezők az előzetes tájékozódást követően elfogadják a VidÉkességeink támogatási rendszer feltételeit, az értékelési rendszer és a jutalmazás módját. Ezt az alapadataikat tartalmazó jelentkezési lapon aláírásukkal megerősítik.

11 7. A lakosság tájékoztatása legkésőbb július 10-ig befejeződik. Jelentkezni a tájékoztatást követően folyamatosan lehet augusztus 31-ig. A jelentkező háztartások értékelése szeptember 15. és október 15. között történik. Az értékelés, pontozás menete 1. A jelentkezőkkel történő előzetes személyes találkozás, közös ötletelés: Minden jelentkező számára lehetőséget kínálunk arra, hogy egy rövid, személyes találkozás során a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársai ötleteket, segítséget adjanak az adott háztartás zöldítésére. Ekkor szóban is ismertetjük a program fő irányelveit, elvárásait. Megtörténik a jelentkező háztartások alapállapotának felvétele, ami segít a későbbiekben számszerűsíteni az elért fejlődést. 2. A jelentkező háztartások értékelése szeptember 15. és október 15. között történik. Ekkor önkénteseink és munkatársunk újra ellátogatnak előre egyeztetett időpontban a jelentkezőkhöz, ahol a jelentkezőknek lehetőségük lesz részletesen bemutatni az elkészített természetvédelmi eszközöket, a háztartás zöldítéséért tett lépéseiket. A szükséges igazolások bemutatása is ekkor történik meg (pl. számlák, jegyek stb.), amelyeket az Alapítvány az értékelés időtartamára elvisz. Az értékelők feljegyzik a helyben adható pontokat. 3. Pontrendszer: a. Csak plusz pontokat adunk, pontlevonás nincsen. b. Az olyan kategóriák, amelyeknél az adható pontszám sok apró természetvédelmi lépésből adódik össze, megadjuk a legmagasabb elérhető pontszámot. Területegységre, a háztartásban élő személyek számára stb. adjuk meg a maximálisan adható pontszámot. Így egyrészt egyetlen, viszonylag egyszerű természetvédelmi lépéssel nem lehet végtelen számú pontot gyűjteni (pl. 200 db B típusú odú kihelyezése egy kis kertben nem viheti el a pálmát), másrészt kizárjuk az esetlegesen fellépő területi különbségeket. Ráadásul bizonyos esetekben szakmai szempontból is indokolt a maximum kijelölése. Példa: a kihelyezett odúk száma egy 2000 m 2 -es kertben és egy 2 ha-os kis gyümölcsösben eltérő. Minden jelölt a B odú kihelyezés kategóriára maximum 15 pontot kaphat, ha teljesíti a területére megszabott optimális odúszámot. Ezt úgy alakítjuk ki, hogy egy 2 ha-os gyümölcsös tulajdonosa számára se támasszunk megterhelő követelményt m 2 -ig 1db B odú/300 m 2, 5000 m m 2 között 1 db B odú/400 m 2, m 2 fölött 1 db B odú/500 m 2. Részleges megvalósítás esetén arányosítjuk az elért pontszámot (fél pontos kerekítéssel). c. A pontok súlyozása: az egyes elemek pontszámának meghatározásakor azt vesszük elsősorban figyelembe, hogy mekkora áldozatot kíván meg az adott háztartástól az adott elemet megvalósítani, folyamatosan fenntartani. Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy egy mozaikosan kaszált kertvég vagy egy kuvikláda elkészítését kell-e több ponttal honorálnunk. Egy oszlopra kihelyezett fehérgólya fészekalap nyilvánvalóan sok munkával, anyagköltséggel járó feladat, több ponttal jutalmazzuk, mint egy el nem égetett rőzsekupac megtartását a kert sarkában. Ez utóbbi azonban legalább olyan fontos eleme a vidéki ökológiai sokféleségnek, hiszen kiváló táplálkozóhely az ökörszem és a vörösbegy számára, jó búvóhely a hüllők és a sündisznók számára. d. Célunk, hogy a programban résztvevők háztája a program során környezettudatosabbá, zöldebbé váljon, becsüljék meg a jelöltek a gazdag

12 vidéki élővilágot, a hagyományos vidéki építészeti elemeket és a vegyszermentes kertművelést. Mégis nem azt fogjuk pontozni, hogy az alapállapothoz képest milyen fejlődés történt, hanem azt, hogy az értékelés napján mi mindent tud bemutatni a jelölt. Függetlenül tehát attól, hogy azt akár évekkel a program meghirdetése előtt már megvalósította. Így természetesen azok, akik régtől kezdve környezettudatosan alakítják környezetüket, előnnyel indulnak a versenyben. Ezt azonban nem tartjuk aggályosnak, mert ezek a háztartások ha vannak ilyenek jó példát szolgáltatnak, és ösztönzőleg hatnak más háztartásokra. e. Összes pontszám, rangsorolás: Megállapítható egy maximális pontszám, amelyet akkor tud valaki elérni, ha a kiadványban szereplő összes feltételt maximális pontszámmal teljesíti. Ez településenként eltérő lehet, hiszen pl. egy csatornázott faluban nem lehet pontot kapni a szennyvízgyűjtő tartály szabályos szippantásáért. A rangsort ezért településenként külön-külön állapítjuk meg a pontozást követően. A 3 legmagasabb pontszámot elérő jelöltet tudjuk jutalmazni fix összegekkel. Holtverseny esetén az azonos pontszámot elérő versenyzők közül sorsoljuk a nyertest. Amennyiben anyagi lehetőségeink lehetővé teszik, úgy minden nyertest jutalmazunk (pl. két harmadik helyezett esetén meg tudjuk tenni, 4 első helyezett esetén nem). Átláthatósági és etikai kódex (nyíltság, ellenőrizhetőség, függetlenség, egyenjogúság) 1. Politikai függetlenség: A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány nem nyereségérdekelt civil természetvédelmi szervezet. Alapító okiratában szabályozott, hogy a mindenkori politikától és pártoktól függetlenül működik, nem csatlakozik egy párthoz sem, tőlük anyagi támogatást nem fogad el. 2. Támogatási összeg forrása: A jelen pályázat finanszírozása (NCTA-2009/2-Z05684) a Norvég Civil Támogatási Alapból ( az Ökotárs Alapítvány ( döntése alapján vált valóra. 3. Objektivitás az értékelés során: A VidÉkességeink pályázat során a jelöltek értékelése egy objektív, előre kidolgozott és a versenyzők által ismert pontrendszer alapján történik. 4. Egyenjogúság: Az értékelést nem befolyásolhatja az állampolgárság, etnikai, vallási, nemi hovatartozás, a kor, az anyagi állapot. A VidÉkességeink program során mindezeket nem vizsgáljuk. A hátrányos anyagi helyzetben lévőket és fogyatékossággal élőket kitüntetett körültekintéssel segítjük, de pozitív diszkriminációt az értékelésénél nem alkalmazunk esetükben. 5. Mindenkire érvényes segítségnyújtás: Számos oka lehet annak, hogy a törekvő hozzáállás ellenére valaki mégsem képes bizonyos természetvédelmi elemeket elkészíteni. Nincs szerszáma, kézügyessége, tapasztalata, vagy csak egyszerűen egy mintát szeretne megtekinteni. Éppen ezért minden jelentkező, aki erre igény tart és előre egyeztet a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársaival, lehetőséget kap az Alapítvány telephelyén (8744 Orosztony, Temesvári u. 8.) korlátozott számú eszköz elkészítésére és megtekintésére. Leginkább könnyen barkácsolható és szállítható eszközökről lehet itt szó (ezek körét az egyes pontoknál részletesen meghatározzuk). A telephelyen így elkészített eszközt (pl. madárodú) megtarthatja a

13 készítője, ha cserében önkéntes munkával segít az alapítvány telephelyén (baglyok ápolása, környezet rendezése stb.). 6. Átláthatóság, nyíltság: Minden jutalommal és nyereménnyel járó verseny a nem jutalmazottakban az igazságtalanság gyanúját ébreszti fel. Ezért minden jelöltnek alá kell írnia a jelentkezésnél, hogy amennyiben nyer, úgy saját pontjait nyilvánosan kezeljük (a személyes adatok védelmével). Így mindenki összevetheti saját pontjait a nyertesekével. A nyertesek háztájáról, háztartásáról rövid összefoglalóban ismertetjük majd a megvalósult elemeket. A projektre fordított költségek elszámolását a beszámoló elkészítését követően feltöltjük a honlapunkra. A VidÉkességeink program minden részlete a oldalon olvasható. 7. Formálható program: A program alakítására a lakosság részéről évente egyszer nyílik lehetőség, az év végi zárórendezvényt követően. A feltételrendszer nem változtatható egy kiírt támogatási időszakon belül. A programmal kapcsolatos minden hasznos szakmai észrevételt és javaslatot szívesen fogadunk és beépítünk a későbbi kiírásokba. (gyongybagoly@gyongybagoly.hu, , 8744 Orosztony Temesvári u. 8.). 8. A versenyből kizárjuk azokat, akik a pontozó bizottságot félre próbálják vezetni vagy meg nem valósult eseményért próbálnak ponthoz jutni. VidÉkességeink 2010 ötlettár: pontot érő elemek gyűjteménye I. Épített környezet, környezettudatosság, gazdálkodás Háztáj, udvarkép A magyar vidékre jellemző háztáji udvarkép szép lassan fakul és kopik. Egyes tájegységekben (pl. az Őrségben, Balaton-felvidéken) találunk hagyományos portákat, amelyek még a múltból maradtak vissza. Bár minden tájegységnek megvoltak a maga stílusjegyei, összességében elmondható, hogy a magyar hagyományos vidéki ház színe fehér- meszelt, tetejét természetes agyagcserép vagy nád fedi, nyílászárói fából készültek, térburkolata a legszükségesebb járdára esetleg kocsi behajtóra szorítkozik, kertjében pünkösdi rózsa, viola pompázik, az udvarban hársfa ad árnyékot. Törekedjünk arra, ha ilyen jellegű házat örököltünk vagy vásároltunk, hogy a felújításkor a közel eredeti állapotot tartsuk meg, a cserélendő elemek helyett azonos anyagúakat használjunk (pl. az agyagcserép helyére ne kátrányos zsindely, az ablakok helyére ne műanyag nyílászárók kerüljenek). Természetesen mindez anyagiak függvénye is. A már meglévő épületeken sokat változtatni nem tudunk, de az udvarkép kialakításával magyarosan vidékiessé tehetjük házunk táját. Térburkolat A térburkolattal bánjunk csínján, hagyjunk felületet a természetnek. Térburkolatként próbáljunk meg természetes, tájba illő anyagokat használni, például bontott téglát ami környezetbarát megoldás is, mert a bontott anyagok sokszor az erdőszélen kötnek ki -, vagy tájra jellemző terméskő lapot. Ha egyikhez sem jutunk hozzá, akkor se betonozzuk le végig a

14 kocsi behajtónkat, tegyünk le inkább gyeprácsot, aminek rései között fel tud nőni a fű, a százszorszép és az ibolya is. Jó megoldás a bontásokból kikerült tetőcserép és téglatörmelék is, amely a kocsibejáró alapját képezheti. Erre az alapra azután vékony takaró rétegben kerülhet kőzúzalék vagy ágapríték (mulcs). Két legyet ütünk így egy csapásra: megszabadulunk legálisan és olcsón a törmeléktől, és tartós jó, esztétikus kocsibejárót tudunk készíteni. (Az orosztonyi bemutatóhelyen két éve kiválóan működik a cseréptörmelékre rétegzett dolomit zúzalék: nem üt át a sár, az autók nem tapossák a földbe a drága dolomitot az alsó cserépréteg miatt.) A zúzalékok közül a dolomit a legolcsóbb (de! egyben a legnagyobb élőhely-pusztítással előállított anyag), az aszfalt zúzalék olcsóbb és újrahasznosított anyag (Zalaegerszegről beszerezhető), a téglazúzalék (Nagykanizsáról beszerezhető) a leginkább környezetbarát de egyben a legdrágább anyag. A legmegfelelőbb anyag az aprított növényi részekből álló mulcs! Paraszti elemek A meglévő kukoricagóré nem csak a kukoricatárolásban és a tájjelleg megőrzésében válhat hasznunkra, mint ahogy a farakás is a télre való tüzelőn túl, sok apró kis állat élőhelye, búvóhelye lehet. Beköltöznek ide a sünök, gyíkok, különböző rovarok és egerek, amelyek hasznos ragadozó madaraink (pl. baglyok) táplálékául szolgálnak. A farakás alsó rétegét ne bolygassuk, hagyjuk meg, hogy a lakók éveken keresztül élhessenek ott. A kutak még mindig értékes elemei az udvaroknak, különösen ismerve, mekkora költsége van egy új kút kiásásának. Sok helyen előfordul azonban, hogy feliszapolódott, kiapadt kutakat feltöltik, megszüntetik. A vízkezelés fejezetben részletesen indokoljuk, hogy miért ne tegyük ezt! Kerítés A legszebb kerítések mindig élnek. Egy fagyal, buxus (=puspáng), gyertyán vagy fenyő kerítés egész évben takar, ezeken a legnehezebb átmászni, és élőhelyet szolgáltat, oxigént termel. A fagyal pl. tápnövénye a gyönyörű fagyalszendernek, amely az egyik legmutatósabb nagy lepkefajunk. Külföldön nagyon jól bevált a fektetett sövény kerítés. Ezt úgy tudjuk kialakítani, hogy mogyoró csemetéket ültetünk a kerítés mentén, amelyeket bizonyos szárvastagságot elérve félig átvágunk, és elfektetünk. A szár továbbra is kap vizet, és az új hajtások a vízszintesen fektetett száron mind fölfelé nőnek majd. Így kefe sűrűségű, áthatolhatatlan természetes kerítést kapunk, amely ráadásul őshonos növényfajból áll. Mogyorót bárki tud gyökereztetni. A vesszőből font kerítések készülhetnek szintén mogyoróból, vagy fűzvesszőből, de még jobb, ha az agresszíven terjedő gyalogakác nyílegyenes és ellenálló vesszeiből fonjuk. A gyalogakác utak, vasút mentén terjedő gyom cserje, irtása fontos természetvédelmi érdek, fája vesszőfonásra nagyon alkalmas. Ha épített a kerítés, akkor is lehetőleg természetbarát legyen, anyagi lehetőségeinket figyelembe véve. Ne legyen teljesen zárt, mert az akadályozza az állatok mozgását, de ha mindenáron el akarjuk fedni a kíváncsi tekintetek elől udvarunk szépségét, felfuttatott repkénnyel, borostyánnal fedhetjük a dróthálót.

15 Az igazi vidéki udvar és kertje burjánzik, a természetbe olvad és nyüzsög az oda költöző állatoktól. VidÉkességeink elem elnevezése Térburkolat Autóbejáró Kút Kerítés Leírás Természetközeli anyagból (fokozati sor: beton, aszfalt térburkoló elemek terméskő téglaburkolat (3p) fahasáb burkolat (4p) mulcs (5p) Csak a keréknyom burkolt, közötte növényzet, építési törmelék az alapba dolgozva, az esztétikus fedőréteget kőzúzalék(3p), aszfalt zúzalék(4p), tégla(5p) vagy ágapríték (mulcs) (10p) képezi. Lásd: tudatos vízkezelés, szennyvízkezelés Lebomló anyagból készült, falusi képbe illő. Élő sövény (10p), fonott vesszőkerítés (10p), hagyományos deszkakerítés (5p) Pontszám Hagyományos épületek védelme A hagyományos építésű épületek három szempontból is beleilleszkednek a megőrzendő vidéki értékek körébe. Egyfelől nagyon sajátos, egységes és hangulatos faluképet teremtenek. Másrészt hagyományos építőanyagokat használva csupa olyan épületet készíthetünk, amelyek, ha idejük lejárt, akkor felhasználhatatlan törmelék és sitt nélkül eltüntethetők. Végül jó lehetőséget kínálnak bizonyos épületlakó fajok (denevérek, pelék, baglyok, fecskék és énekesmadarak) telelésére, költésére. A jelen programban elsősorban nem új,

16 hagyományos építésű épületek tervezésére bíztatunk, hanem a már meglévő régi épületek lehetőség szerinti megőrzésére. A stílusváltással, divattal nincs mit kezdeni. A hagyományos magyar vidéki építészeti stílus talán nem túlzó kimondani, hogy végnapjait éli. Helyette a mediterrán, amerikai és skandináv stílusú épületek jöttek divatba. Ez a magyar faluképet szétzilálta. Egy fehér hosszú parasztház mellett citromsárgára pucolt sátortetős kockaház, majd egy toscanai palota, egy norvég faház majd pedig egy amerikai könnyűszerkezetes ház következik. Kevés település vigyáz a faluképre. Ez csak abból a szempontból sajnálatos, hogy nem is gondolunk azokra a népi megoldásokra, amelyek ugyan sok száz évesek, de kis módosításokkal modern alapjait képezhetnék egy eredeti, hagyományokon támaszkodó ízléses és környezetbarát magyar építészetnek. Lebomló építőanyagok: Gyakran megfigyelhető, hogy magára hagyott öreg vályogházak mint jégkrém a napon olvadnak bele a földfelszínbe, és csak a fa és égetett agyag elemek merednek ki a dombbá oldódott valamikori házrom alól. Még az agyagtégla is környezetbarát építési anyag, látjuk, hogy a bontott téglából történő építkezés reneszánszát éli. A magára hagyott tégla pedig néhány év alatt szétfagy, a földdel válik egyenlővé. A betonról, aszfaltról, itongtól aligha várható hasonló. Nem leplezzük, hogy persze hátrányokkal is számolni kell a modern építőanyagokkal szemben. A hagyományos építkezés statikailag sok bizonytalanságot hordoz (pl. alap nélküli házak), és a munkaigénye jelentős. De egészséges, anyagilag sok esetben sokkal olcsóbb, és nem hagyunk unokáinknak vasbeton romokat hátra. Mindazonáltal, ha ötvözzük a régit a modernnel, pl. csak a ház alapjához használunk betont, de a falakat helyben készített vályogtéglából emeljük, már akkor nagy jót tettünk környezetünkkel. Élővilág barát régi épületek: Éppen azért, mert természetes anyagokból készült építményekről van szó, az élővilág bizonyos tagjai is előszeretettel használták ezeket a kis ember alkotta élőhelyeket (ez az, amit mi emberek nem jól tűrünk). Egy kukoricagóréba nem csak a terményben komoly károkat okozó házi egerek telepedtek meg, de behúzódtak sokkal

17 ritkább pocok és cickányfajok is. A góré alatti védett helyen sündisznók, törékeny gyíkok, siklók teleltek. A keresztgerendára rozsdafarkú építette fészkét biztonságban a rácsok mögé. A terméskőből rakott kutak falán gímpáfrány és fodorka fajok telepedtek meg. A beton kútgyűrűk erre nem alkalmasak. Az istálló gerendáira és az eresz alá molnár-és füsti fecskék raktak fészket, a padlásra kuvik és gyöngybagoly költözött be. És a felsorolást folytathatnánk. Összességében elég annyi hozzá, hogy a háztáji gazdálkodást kiszolgáló hagyományos épületek számtalan vadon élő fajnak is menedéket adtak. A VidÉkességeink támogatási rendszer jelenlegi formájában nem képes ösztönözni azt, hogy új épületek hagyományos vagy vegyes technikával készüljenek. Most csak azt tudjuk értékelni, ha egy-egy hagyományos épületet (istállót, állat ólat, hagyományos kukoricagórét) a tulajdonos próbál karbantartani, használni. VidÉkességeink elem elnevezése Használatban lévő, épületlakó állatok megtelepedésére alkalmas régi épület megléte Használatban lévő régi góré Használatban lévő hagyományos módon épült boronaház Leírás Olyan épület, amelynek nyitott padlástere alkalmas arra, hogy épületlakó állatok használják a padlást vagy magát az épületet. Hagyományos, lécből és gerendákból épült fedett góré. Gerendaváz vessző és sárfallal) elsősorban pincéknél találkozunk velük Pontszám Gyepek, árkok, szegélyek kezelése

18 A zalai táj változatos felszíni formái a természeti így a növényzeti változatosságot is hordozzák. Az emberi tevékenységgel mára már jelentősen megváltoztatott tájban azonban ma is megtalálhatók fajgazdag élőhelyek, melyek érdemesek a természetszerető köznapi ember figyelmére. E kiemelkedően fontos élőhelyek egyik tipikus helyszínei a kaszálók, vagy gyepek. A kaszálógyepek a vizek mentén, falusi kertekben, szőlőhegyek gyümölcsöseiben mindenütt jelen vannak. Miért kell kaszálni? A kaszáló az emberi tevékenységgel (kaszálás) mesterségesen létrehozott élőhely, melynek fennmaradása is kizárólag az embertől, azaz a rendszeres kaszálástól függ. Egykori erdőirtások helyén jöttek létre ezek a színpompás virágokban és lepkékben gazdag rétek. Ha elmarad a kaszálás, akkor gyomnövények, cserjék, majd nagyobb fák veszik át a helyüket, és így nemcsak egy gazdag élővilágot veszítünk el, de kevesebb széna jut állatainknak is. Kezelésük, fenntartásuk: Fajgazdagságuk odafigyeléssel hosszú távon fenntartható. Ez az évi 2-3-szori kaszálással biztosítható. Az első kaszálás általában elegendő, ha május végén, júniusban történik. Ekkor még semmilyen allergén növény nincs jelen a növényzetben, így ez nem indokolja a korai kaszálást. Az üdezöld májusi gyep pedig a kaszálás után sárga árokparttá változik. A kaszálások a csapadéktól függően június és október közé essenek. Májusban számtalan vadvirág (pl. védett orchidea fajok) virágzanak, hozzák termésüket. A mai gyakorlatban tapasztalható rendszeres, gyakori fűnyírózással néhány év alatt e gyönyörű fajgazdag gyepek elpusztulnak, s fajszegény, jellegtelen golfpályává változnak. A gyepeken való mozgás, közlekedés céljára a lehető legkeskenyebb sávot vegyük igénybe, melyet többször is lekaszálhatunk. Meglátjuk majd, hogy a rendszeresen vágott területen bizonyos fűfajokon és lóhere fajokon kívül mást nem igen láthatunk. Különösen nagy kárt okoz a damilos fűnyíró túl gyakori használata, mely a talajt is felsérti, s így utat enged a gyomok, allergén tájidegen fajok (mint a parlagfű) felszaporodásának.

19 Hogyan kaszáljuk udvarunkat? A ház körül: Ez az a terület, ahol legtöbbet tartózkodunk, itt alakítjuk ki udvari pihenőinket, itt játszanak a gyerekek a fűben. Ez az a viszonylag kis tér, amit fűnyíróval rendszeresen vághatunk. Ugyan kevesebb virágban gyönyörködhetünk, de megfelelő táplálkozóhely a rigók számára, és kellemes a pihenésre. Gyalogút a gyümölcsösbe: A nyomvonalon, a könnyű járhatóság kedvéért, egész évben alacsonyan tartjuk a füvet. De itt bőven elegendő a kaszálás, amikor már akkorára nőtt a fű, hogy érdemes legyen nekiállni. A gyümölcsösben, kaszálón: Évente 2-3 alkalommal kaszáljunk, a már fentebb megadott időpontokban. A kaszálások időpontját emellett igazíthatjuk a gyümölcséréshez is, megkönnyítve a szüretet. Arra azonban figyeljünk, hogy hagyjuk magot érlelni, vagy legalább elvirágozni a legtöbb réti növényt. A virágok nektárja fontos táplálék a különféle rovaroknak, főként méheknek. Egyes gyomnövényeket azonban vissza kell szorítanunk, akár az idő előtti, vagy többszöri kaszálással is. Ilyen nagyon erőteljesen terjedő növény a kanadai és magas aranyvessző. Mindkettő Észak-Amerikából származik, ahol megvannak természetes rovarfogyasztói. Nálunk ezek hiányában korlátlanul elterjedhet - minden mást kiszorítva - a túllegeltetett, vagy nem rendszeresen kaszált területeken. Júliustól októberig virágzik, és virága jó mézelő, de ha hagyjuk szaporodni, nemsokára nem látunk majd mást rajta kívül a mezőn. A rendszeres kaszálás a legjobb védekezési mód ellene. A kaszálást végezhetjük hagyományos kézi kaszával. Ekkor jó, ha korán kelnünk, mert a reggeli harmatban lehet a legjobban végezni ezt a munkát. Ez a mód a legkörnyezetkímélőbb. A gépi kaszálásnak többféle módja van a kézi motoros-kaszától az önjáró kaszálógépeken keresztül a traktorra szerelhető vágófejekig. Ezek persze mind rengeteg energiát használnak. Ha összeadnánk az elmúlt tíz évben elterjedt damilos fűkaszák által évente elhasznált benzin mennyiségét, döbbenetes mennyiséget kapnánk.

20 Mi legyen a kaszálékkal? Ha a lekaszált füvet állatainknak akarjuk adni, megtehetjük frissiben is, vagy télire megszárítva széna formájában. Hogy egyenletesen száradjon a fű, forgatni kell. Száraz, napos időben hamar megég a felső réteg, az alja pedig bepenészedhet, és így már alkalmatlan takarmánynak. Ezért naponta kell forgatni. A jó minőségű széna zörgősen száraz, de zöld színű. Száradás után gyűjtsük boglyákba, majd a legjobb tető alá rakni. Ha nagyobb a területünk, mint amit kézzel meg tudunk művelni, készíttethetünk szénabálát is. Ha nincs állat, amit etessünk a fűvel, vagy a lekaszált fű berothadt, megégett, akkor kitűnő komposzt alapanyag, de felhasználhatjuk mulcsolásra is. Ha túl sokáig hagyjuk a levágott füvet a kaszálón, akkor az elkezd lebomlani, az alja befülled, és kipusztul a betakart területekről a növényzet. Így pár hét alatt tönkretehetjük a rétet. Gyümölcsösünket legeltethetjük is. Két nagyon fontos dolgot kell alaposan átgondolnunk, mielőtt belefogunk. Egyik, hogy állataink jól érezzék magukat, másik, hogy ne a gyümölcsfákat legeljék le. Gyepek gyomirtózása: Nagyon rossz és veszélyesen terjedő lusta gyakorlat az árokpartok, nem használt telkek gyomirtózása. Különösen olyankor, amikor egészséges gyeptársulást irtunk le! Ez óriási vegyszerterhelést jelent a környéken lakókra, esztétikailag pedig erősen kifogásolható a sárgára égetett árkok látványa. Nincs indok, amely igazolni tudná a füves árkok, kocsibehajtók gyomirtózását.

21 Általában úgy számolhatunk, hogy egy számosállatra 1 hektár legelő jusson. Egy számosállat 500 kg élősúlyú állat. Ha van egy 500kg-os tehenünk, akkor ez kielégíti a fent leírtakat. De két, egyenként 300kg-os lónak már kevés az 1 ha. Ugyanígy számolhatunk tovább birkára is: kg közötti állatoknál egyedet tehetünk ki. Ha a megadottnál több állatot legeltetünk a területen, úgy hamar elfogyasztják a növényzetet, és ami rosszabb, túlságosan nagy lesz a taposásból eredő kár is. Többet taposnak le, mint amennyit megesznek. Így hamar túllegeltetett gyümölcsöst kapunk, ahol akár egy vagy több évig is pihentetni kell a növényzetet, míg újra ráengedhetjük jószágainkat. Gyümölcsfáinkat meg kell védenünk állataink falánkságától. A lovak előszeretettel rágják a fák kérgét, de még a juhok is lelegelik a számukra elérhető hajtásokat a fiatal fákról. Ha kecskénk van, inkább ne engedjük szabadon gyümölcsösünkbe, hiszen képes felmászni a fára is, és a talajon termő fű helyett először a számára ínyencfalatot jelentő hajtásokat, leveleket fogja lerágni. El kell tehát keríteni állataink elől a védelemre szoruló fákat, és a gyümölcsösünket is be kell kerítenünk, nehogy a jószág megszökjön. Nagyobb gyümölcsös esetében érdemes több részre osztani a legeltetendő területet, így amíg az egyiken állataink legelnek, a másik rész pihen, nem kell elszenvednie a paták taposását, így dúsabb fűtermést ad. VidÉkességeink elem elnevezése Mozaikosan kaszált háztáj Legeltetett gyümölcsös Kaszálás megfelelő időben Leírás Foltokban megtalálható a levágott területek mellett hosszúfüvű rész is, a nem használt kertvégi részek, árkok nincsenek mindig tövig vágva (bizonyító fotók a bírálathoz) A gyümölcsös aljnövényzetét legalább részben legeltetéssel kezelik Májusban csak a mozgást akadályozó vagy gyomosodó területekről vágjuk le a Pontszám

22 Kaszálás hagyományos kaszával Aranyvessző visszaszorítása füvet, a kaszálásokat júniustól kezdjük (a pihenőkertet lehet fűnyírózni). (bizonyító fotók a bírálathoz) Terület méretétől függetlenül (bizonyító fotók a bírálathoz) Vagy nincs a területen, vagy látszik az ellene folyó küzdelem 8 5 Állattartás Legyen saját baromfiudvarunk Néhány évvel ezelőtt még nem volt olyan falusi porta, ahol ne tartottak volna tyúkot, kacsát. Vidéki, kertes háznál talán akad egy kis sarok, amit el lehet kertelni pár baromfi számára. Igazán nem nagyigényű állatok, viszont nekünk milyen jól jön, ha egy rántotta vagy egy kacsapecsenye miatt nem kell a szomszédba vagy a piacra szaladnunk. Négy- öt tyúk naponta legalább három tojással ajándékoz meg minket szinte egész éven át. Ezért nekünk is kell valamit nyújtanunk tollasaink számára. A legalapvetőbb berendezései a baromfiudvarnak az etető, itató. Az edényeket naptól, esőtől védett helyen helyezzük el, úgy hogy ne szennyeződjön a takarmány és a víz, ne lehessen felborítani, a szemet kiszórni belőle. Arra is ügyeljünk, hogy az etető és az itató egymás mellet legyen, kellő számban, hogy az állatoknak ne kelljen versengenie az élelemért. Ez még fontosabb, ha házityúk mellett kacsát esetleg libát, pulykát is tartunk. Az állatokat éjszakára zárjuk fedett helyre. Az ólban helyezzünk el szalmát alomként és néhány ülő rudat vagy tyúklétrát, hogy a tyúkok az alváshoz fel tudjanak gallyazni.

23 A tojások lerakásához fészkekről is gondoskodni kell. Ezeket nyugodt, sötétebb zugokba helyezzük el. A tojófészek lehet kosár, doboz, de akár vödör is. A baromfik is szeretnek fürdőzni. A tyúkok számára készítsünk egy elkerített porfürdőt, ahova szórjunk hamut- ez segít a külső élősködők távoltartásában. Vízi szárnyasoknak ha tavat nem is tudunk biztosítani - ássunk le legalább egy lavort, ahol megtisztíthatják a tollazatukat. A libák szaporodásához a fürdővíz elengedhetetlen! Takarmányozásuk egyszerűen megoldható szemes terménnyel- kukorica, tritikálé, napraforgó. A tojáshéj megetetésével hozzájárulunk a mészkiegészítéshez. Tavasszal a kertben magas fehérjetartalmú tyúkhúrt gyűjthetünk állatainknak. Jótékony hatású még a bodza zöldje és a csalán is. Időnként itassunk velük kamillateát-kiscsirkéknek kötelező!- és adjunk fokhagymát (féreghajtó hatású). A parlagi fajták szinte nem is igénylik a premixeket, gyógyszereket. Mivel a baromfiudvarban egy idő után kiveszik a zöld növényzet, engedjük ki az állatokat olyan helyre kapirgálni, ahol nem tesznek kárt a haszonnövényeinkben. Kapirgálás során sok számunkra káros bogarat (pl. lótetű), férget, házatlan csigát összeszednek, megesznek, ez hozzájárul a takarmányozásuk változatosabbá tételéhez (állati eredetű fehérje forrás) és ez a tevékenység a kedvenc időtöltésük. Őshonos tyúkfajtánk a magyar parlagi tyúk- színváltozatai: fehér, sárga és a kendermagos. Ezt a fajtát még honfoglalóink hozták be magukkal országunkba. Extenzív (külterjes) tartásmódra termettek, ellenállóbbak és betegségekre is kevésbé fogékonyak, mint a ketrecben tartott tojóhibrid rokonaik. Kettős hasznúak, tojás-és hústermelésre is alkalmasak és nem sokkal maradnak el a korszerű hibridektől. Korán ivarérettek lesznek és nem veszett ki belőlük a kotlási hajlam, tehát könnyen szert tehetünk saját szaporulatra, ha tartunk egy kakast is. A kakasunk a vidéki hangulathoz is hozzájárul kukorékolásával, mert a régi időkben ez a hang jelezte az ágyból való kiugrás idejét. Van magyar kacsánk (fehér és vadas színű), magyar ludunk (fodros tollú, fehér és tarka), bronzpulykánk, a baromfikon túllépve magyar óriás nyulunk, miért tartanánk kényes hibrideket? Nagytestű haszonállatok A sertés ugyan még nem igazán nagy testű haszonállat, de tartása már egy kicsit több körültekintést igényel, mint a szárnyasoké, azért is, mert manapság sok embernek büdös. Épületigénye nagyobb, szüksége van kifutóra és az igazi sertéstartó biztosít az állatának dagonyát is, ami nagy segítség az állatnak nyáron a meleg és a rovarok ellen. A disznónk hízlalásához a konyhai maradékainkat is felhasználhatjuk (háztájilag még megengedett), ezzel is csökkentve a takarmányozási költséget. Őshonos fajtánk a mangalica (színváltozatai: a szőke, a vörös és a fecskehasú). A takarmánnyal szemben igénytelen, edzett fajta. Igaz, hogy zsírosabb, mint a mai hús hibridek, viszont zsírjának összetétele kedvezőbb étrendi hatású. A szarvasmarha- és lótartástartás ott javasolt, ahol legalább egy-másfél hektár gyepterület rendelkezésre áll. Istállózott tartásnál kimondottan nagy a férőhely igényük, a takarmány beszerzése sem egyszerű feladat a nagy mennyiség és a szarvasmarha speciális erjesztett zöldtakarmány (kukorica szilázs) igénye miatt. Őshonos magyar fajtánk a magyar tarka. Kettős hasznosítású tej- és húshasznú. Szent György naptól Szent Mihály napjáig legelőn tartható, minimális takarmány-kiegészítéssel, a legelőn az ivóvizet biztosítani kell. Fedett helyről gondoskodni kell számára, a fejés miatt is. Naponta minimum 20 l tej fejhető egy egyedtől külterjes tartás mellett is. A tejből készíthetünk házilag túrót, tejfölt, de még sajtot is (1 kg sajthoz 10 kg tej szükséges). A bikaborjakat rövid hízlalás után levághatjuk, vagy eladhatjuk. Másik őshonos szarvasmarha fajtánk a magyar szürke marha, húshasznú fajta- húsa igazi hungarikum.kimondottan külterjes tartása javasolt, nagy területű, összefüggő