Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék"

Átírás

1 Oktatási szakmacsoport Pedagógiai asszisztens Modulszám: 030/2.0/ Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP /1-2vF A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal:

2

3 Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék

4 A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft

5 MÓDSZERTANI BEVEZETÉS A TANANYAGCSOMAG LEÍRÁSA Cím: Cél, fejlesztendő képességek, új ismeretek: Célcsoport: A játék személyiségfejlesztő hatása, szabadidős játéktevékenységek jellemzői A pedagógia asszisztens, a pedagógus irányításával legyen képes a játékok segítségével a gyermekeket fejleszteni. A tananyag hatékony feldolgozását segítő óravázlatok és feladatok közreadása. Pedagógiai asszisztens Szakképzési azonosító: Modul megnevezése: Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék Tananyagegység azonosítója (modul szám): 030/2.0/ Tartalom rövid leírása: Kapcsolódási lehetőségek (szakmai program, központi program): Szükséges eszközök: Források, hivatkozások: A játékfajták és a szabadidős tevékenységek megismerése Gyógypedagógiai asszisztens számítógép, projektor, fénymásoló mellékelve 3

6 4

7 5

8

9 7

10 Tananyagrész címe: A játék személyiségfejlesztő hatása, szabadidős játéktevékenységek jellemzői Cél: Olyan oktatási segédanyag közreadása, amely megkönnyíti a tanárok munkáját. Kész feladatlapokkal, gyakorlatokkal segíti a tananyag begyakorlását, számonkérését. Követelmény: A tanulók legyenek képesek a játékról szerzett ismereteiket a gyakorlatban alkalmazni. Felhasználandó anyagok: Az óravázlatok tartalmazzák a szükséges eszközöket. Időkeret: A tananyag leírása fejezetben mellékelve Részletes instrukciók a tananyag feldolgozásához: Tagolt, jól követhető, fóliára másolható, kivetíthető vázlatokat és egyéni elképzelés szerint megvalósítható, átformálható feladatokat terveztem. Visszajelzés, értékelés: A feladatlapokhoz csatolva. 8

11 I. A JÁTÉK FOGALMA A JÁTÉK JELLEMZŐI 1. Vegyenek elő egy papír zsebkendőt, alakítsanak ki belőle egy babát! Készítsünk kiállítást az alkotásokból! Mit éreztek? Milyen tapasztatokat vonhatunk le a tevékenységből? 2. Írjanak össze minél több kifejezést, ami tartalmazza a játék szót! Milyen játék tevékenységeket ismernek? Milyen játéktárgyakat ismernek? Mi a kedvenc játékuk? Van-e olyan gyerekkori játékuk, amelyeket biztosan megőriznek? A következő órára hozzanak egy- egy kedves játékot, meséljenek a történetükről! 3. Milyen szerepe lehet a játéknak az ember életében? tanulás szórakozás 4. Definíció a játék az a tevékenység, amelyet önmagáért a tevékenység öröméért végzünk végigkíséri az emberi életét a személyiség fejlesztés eszköze 5. Tanulmányozza a táblázatot és gyűjtsenek minél több példát és képet a különböző korú gyerekek játékairól. az életkor előre haladásával, a tevékenység is fejlődik, változik Csecsemő és kisgyermekkor Óvodáskor Iskoláskor Serdülőkor 0-3 éves kor 3-6 éves kor 6-14 éves kor éves kor Életkori jellegzetességek. - Érzékelés és mozgás összehangolása - Én és nem-én elkülönülése - Tárgyállandóság kialakulása - Oksági kapcsolatok megértése - Én-központú gondolkodás (egocentrikus gondolkodás, nézőpontváltásra képtelen) - Kettős szabálytudat - Kommunikáció fejlődése - Helyváltoztatás képessége javul (perspektíva érzék) - Nézőpontváltás képessége (decentrálás) - Szabálykövetés és szabályalkotás - Kommunikációs készségek differenciálódása - Elvont gondolkodás - Kortárskapcsolatok megerősödése - Egyéni érdeklődési körök kialakulása - Utánzás képessége - Járás (1 éves kor körül) Felnőttekkel alkalmazza a szabályokat, társakkal nem mindig. - Beszédtanulás 9

12 Jellemző játéktevékenység Gyakorlójáték Mozgásos-, érzékszervi -,kísérletező-, felfedező játék. - Tárgyhoz kötött szimbolikus fantáziajáték - Gyakorlójáték. - Szerephez kötött szimbólikus fantáziajáték, (szerepjáték). - Szabályhangsúlyos mozgásos játékok. - Szerepjátékok - Konstruáló játékok - Szabályjátékok (társasjátékok, sportjátékok, intellektuális játékok) - Alkotó-konstruáló munka - Szabályjátékok (társasjátékok, sportjátékok, intellektuális játékok) - Utánzás - Szabályjátékok - Együttműködő játék - Konstruáló játékok A játék funkciói. - Érzékelés és mozgás összehangolása - Funkciógyakorlás (műveletgyakorlás) - Utánzásos tanulás - Készségek fejlesztése - Utánzásos tanulás - Feszültségcsökkentés - Normatanulás - Készségek gyakorlása - Szerepek tanulása - Szabályalkalmazás társas helyzetben - Kreativitás fejlesztése - Kortárs kapcsolatok mélyítése A játék örömforrásai. - Funkcióöröm (művelet ismétlés) - én csinálom öröme - Ismétlődés és variációk - Másnak lenni - Realitás és fikció kettőssége - Ismétlődések és variációk - Társas kapcsolatok - Szabályalkotás - Versengés, győzelem - Teljesítmény (eredmények) - Társas kapcsolatok (társas kapcsolatok, mások elismerésének a kivívása) Házi feladat: játszó gyermekekről készítsenek fényképeket a gyakorlóhelyen, elemezzék a feltételeket és mutassák be a következő órán! II. A JÁTÉK SAJÁTOS VONÁSAI Az olvasmány alapján készítsenek szemléletes vázlatot a játék sajátos vonásairól! Örömforrás Feszültségoldó hatás 10 kellemes érzelmi állapotot idéz elő, elvégzett tevékenység öröme különböző szükségleteket elégít ki addig öröm, amíg a feszültséget levezeti kellemetlen élményektől való megszabadulás belső feszültség, mozgás igény kíváncsisággal, kutatással járó feszültség én akarom, én csinálom megélt konfliktusok feldolgozása újraélése

13 Önkéntes, szabadon választott tevékenység Játéktudat Játék komolysága Személyiségfejlesztő hatás játéktársak megválasztása játékfajták megválasztása játékeszközök kiválasztása játékra fordított idő megválasztása játék és valóság közti különbség fikció és valóság szétválasztás ami a játék szabályainak betartását és betartatását jelenti szerepekkel történő azonosulás fizikai (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) értelmi (kognitív-megismerő képességek) kommunikációs készség fejlesztése szociális képességek fejlesztése (társas kapcsolatok, együttműködési készség, tolerancia, asszertív viselkedés stb) FELADAT Az óvodai/ iskolai hospitálások alkalmával gyűjtsenek példákat a játék sajátos vonásaira, írjanak összefoglalást a tapasztalataikról! Olvasmány: Maszler Irén [2002] Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs. utolsó letöltés: június 24. A játék feszültségoldó hatása abban jut kifejezésre, hogy a gyermeket a játékra belső feszültsége készteti. A feszültséget kiváltó tényező eltérő életkor és korábbi élmények szempontjából. Feszültséget kiváltó tényező kisebb gyermeknél: az általános aktivitás szüksége, a kíváncsiság, a kutató késztetés, az én idézem elő" vagy az én akarom csinálni", nagyobbaknál: nyerni, győzni akarás. A játék legfőbb örömforrásai: a funkcióöröm, a létrehozás öröme, a ritmus kellemessége, az ismétlés biztonsága, a veszély legyőzése, a beavatottság érzése, az elaboráció öröme, az együttesség öröme. A játék erős és kellemes érzelmi állapotot hoz létre gyermekben, felnőttben egyaránt. A gyermek azért játszik, mert jó játszani, mert a felhalmozott feszültséget jó a játékkal levezetni. A játékba való belépés önkéntes, kényszer nélküli, azaz szabadon választott tevékenység. A gyermek esetében a cselekvés szabadsága korlátozott: tartalom, idő, eszköz, tér szempontjából. Szabad és önkéntes a gyermek játéka abban az értelemben, hogy a felnőtt által megszabott feltételek között ő maga választja meg, hogy mit, mivel, kivel, hogyan, mennyi ideig játsszon. Abbahagyhatja, és kedve szerint újra kezdheti a játékot. A gyermeknek testi és pszichikus sajátossága, hogy játszani kell", mivel szervezetének mozgatóerői ezt kívánják. 11

14 A különféle játékhelyzetben játszó gyermek tudatában van annak, hogy mi a valóság és mi a játék. A gyermek úgy tesz mintha " pl. kályhán főzne, a szilvás gombócot az udvaron szedett gesztenye jeleníti meg. A játék a gyermek gondolkozásában, térben és időben végtelen, újrakezdhető, a minden - minden lehet világa. Valóság és játék, e két világ között a hidat a játéktárgyak és a játékszimbólumok alkotják. Így lehetséges az átjárás az egyik tudatszintről a másikba. (kreatív asszociációs folyamat, szimbólumképzés) A gyermek megszemélyesíti a különböző szerepet, teljes komolysággal éli bele magát a szerepbe, komolyan veszi a játékot. A társasjátékok, a szabályjátékok figyelmet, önfegyelmet követelnek. Egy szerepjátékban, ha például ő az orvos, akkor orvosként kell megszólítani, és orvosként cselekszik. A játék legfőbb sajátossága személyiségfejlesztő jellegében rejlik. A nevelés szempontjából nem csak az a fontos, amit a gyermek tesz a játékban, hanem az is, amit a játék tesz a gyermekkel. A játék révén a gyermek kielégítheti szükségleteit. A játékban természetes módon fejlődnek és bontakoznak a gyermek testi, értelmi, érzelmi, pszichés, szociális képességei. III. JÁTÉKELMÉLETEK FELADAT a./ Olvassa el figyelmesen a játékelméleteket! b./ Készítsen rövid emlékeztetőt a füzetébe! c./ Válassza ki azt az elméletet, amelyik a legközelebb áll Önhöz és érveljen mellette! Esztétikai játékelméletek: a játéktevékenységet a művészeti tevékenységhez hasonlítják. A művészet a játékhoz hasonlóan a hétköznapitól elkülönülő, fiktív világot teremt, de más eszközökkel. F. Schiller ( ): minden szép, ami érdek nélküli, ami csupán önmagáért tetszik. A játéktevékenység és a művészeti tevékenység egyaránt öncélú, maga a tevékenység az öröm forrása. Ez az öröm pedig esztétikai jellegű. H. Spencer ( ): A játéktevékenység és az esztétikai tevékenység közös jellemzője, hogy egyik sem szolgálja közvetlenül a létfenntartást, tehát öncélú. K. Lange ( ) szerint a gyermek az ösztöneit nem tudja kielégíteni, ezért kárpótolja önmagát a játékkal. R. Steiner ( ) az ingergazdag környezet jelentőségét hangsúlyozza, ahol a játéknak és a művészeti tevékenységnek is helye van. A játéktevékenység tehát közel áll az esztétikai/művészeti tevékenységhez, mivel mindkettőre jellemző, hogy spontán, szabad, öncélú és örömforrást jelent. több esztétikai tevékenységet illetünk a játék kifejezéssel (színjáték, hangszeres játék) számtalan játéktevékenység tartalmaz különböző művészi elemeket (alkotójátékok, rajzolás, agyagozás, szerepjáték, énekes körjáték) kizárólag esztétikai szempontokat vesznek figyelembe, tehát csak a művészeti tevékenységeket megjelenítő játékokat tudjuk idesorolni felhívja a figyelmet arra, hogy játéknak szerepe van az esztétikai nevelésben 12

15 Biológiai játékelméletek: a játéktevékenységet a létfenntartás szempontjából vizsgálták. Gyakran vizsgálták különböző fajok játéktevékenységét összehasonlítási céllal. A játékelmélettel foglalkozó biológusok a játék fiziológiai szerepét kutatták. Abból indultak ki, hogy a játék az egész emlősvilágban, sőt csaknem az egész állatvilágban megfigyelhető viselkedés, mely valamilyen biológiai funkciót tölt be. A fejlődéstani gondolat, hogy a játék veleszületett, de az élőlény számára már fölöslegessé vált cselekvésmódok nyilvánulnak meg. M. Lazarus ( ) azt vallja, hogy a gyermek a munka során elveszített energiát, erőt nyeri vissza, a játék regenerál, felfrissülést nyújt a játékosoknak - "üdüléselmélet". P. Peterson ( ) a játékot művelődési alapformának tekinti, a különböző ismeretköröket játékkal kell feldolgozni. K. Gross ( ) szerint a játék funkciógyakorlás, a felnőttkori tevékenységek előkészítője. Felkészíti az egyedet az életre, a tapasztalatszerzés egy módja - "gyakorláselmélet". E. Claparéde (l ) a pedagógus felelőségét hangsúlyozza, a különböző tevékenységekhez szükséges környezeti feltételek megteremtésében, mivel a játék az élet előgyakorlata", azaz a felnőttségre való felkészülés. H. Spencer ( ) a játékot ösztönös tevékenységnek tekinti, a felhalmozott energia levezetője - "energiafölösleg-elmélet". S. Freud (l ) szerint a játék feszültség-levezetés, élményfeldolgozás, katarzis. Az elhárított vágyak áttételes teljesülésének kitüntetett tartománya. A gyermek játékát a nemi ösztönök irányítják, érzelmi feszültségeit, vágyait nem tudja kielégíteni, mert a felnőtt gátolja, ezt a játékban átélheti, megjátszhatja, amit az életben nem valósíthat meg. I. P. Pavlov ( ) felfogását követő magyarázat azt mondja, hogy a játék az új ingerekkel kiváltott ismeretlen helyzetekben mutatkozó orientációs reflex működésének az eredménye. A játéktevékenységnek biológiai funkciója: hagyományos magyarázat szerint a játék, pihenés a fáradt ember felüdülése. felkészülés a létfenntartó tevékenységekre aktív pihenés eszközeként egy az egészséghez szükséges aktivitási szintet biztosít játék szükségleteket elégít ki a gyerekek szerepjátékaik során a felnőttek viselkedését utánozva készülnek egy későbbi életszakaszra (főzőcske, babázás) a mozgásos játékok alkalmasak a szervezet felfrissítésére nem feltétlenül akadályra irányul a játék, a gyerekek néha pont a feszültségeik oldása céljából sokszor ismételgetik ugyanazt a játékot változtatás nélkül a játék szükségleti-jellegű, ami a nevelés minden területén figyelembe veendő Antropológiai játékelméletek: az ember természetét meghatározó tevékenységként szemlélik a játékot. A játékot, emberi tevékenységekkel vetik össze, mint a munkatevékenység és a tanulás. Csíkszentmihályi Mihály (1934-): Flow-élmény (Csúcs-élmény): jellemzi az olyan tevékenységeket, melyek világos célok által meghatározott, egyértelmű feladatok megvalósítására irányulnak, a megvalósítás közben folyamatos és azonnali a visszajelzés és próbára teszi a képességeket. Ilyen tevékenységnek tekinti a játékot. Ennek értelmében a munka is lehet csúcsélményt nyújtó, belsőleg motivált tevékenység. (Ilyen még a sport és minden alkotó tevékenység is.) 13

16 A lelki szükségletek (Maslow) alapja, a játéktevékenység során érzett öröm és izgalom, ami az alkotó-jellegű munkatevékenységekben való megjelenésére. a munka is válhat belsőleg motivált tevékenységgé nem tesz különbséget a gyerek és a felnőtt játéktevékenysége között. A játéktevékenységeket is tanulni kell. Nem feltétlenül kíséri öröm a játékot (kudarc, sikertelenség) a játék jó hatásfokkal használható tevékenység a tanulásban-tanításban, mivel belsőleg motivált Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek: e csoport képviselői a játék fejlesztő hatását hangsúlyozzák, valamint azt, hogy a játék a gyermek első önállósult tevékenysége. Comenius ( ): Az oktatás szempontjából értékeli a játékot. Első sorban motivációs funkciót tulajdonítva neki: az oktatás során lehetőséget kell biztosítani a játéktevékenységre, a gyakorlati, élményszerű tapasztalatszerzés és a játékos ismeretszerzés céljából. Különös hangsúlyt fektetett a dramatikus játékokra. A gyermekek spontán játéktevékenységét viszont nem tartotta fejlesztő hatásúnak, tehát a játéktevékenység az ő nézőpontjából csak akkor fejleszt, ha oktatási céloknak alárendelve jelenik meg az iskolai tevékenységek közt. F. Fröbel ( ): A játékot különböző készségek és képességek fejlesztése céljából alkalmazta. A fejlesztési céloknak megfelelő speciális foglalkoztató játékeszköz-rendszert és alkalmaztatásához módszertant dolgozott ki. J. J. Rousseau ( ): A játékot a gyermekkor sajátosságaként értelmezi, melyet szabad tevékenységként kell meghagyni. Mindennemű szabályozás szükségtelen. K. D. Usinszkij ( ): A játék a gyermek szabad tevékenysége, fontos nevelőeszköz, megmutatkozik benne az ember természete. A játék tulajdonképpen szabad munka, felkészülés a munkára. Nagy László ( ): A játék tartalma változatos, kimeríthetetlen. A játéktevékenység tartalmát az érzékelés és a képzelet összefonódása adja, a tartalom e két funkció mentén alakuló érdeklődésnek megfelelően változik. Sz. L. Rubinstein ( ) a játék a munka gyermeke, átalakítja környezetet J. Piaget ( ) a gyermek azért játszik, hogy felfedezze saját cselekedeteinek jelentését, s hogy ezután a felfedezéseket beépítse a világról alkotott modelljébe. A játék szimbólumképzés, a gyermek úgy viselkedik, mintha" azt tenné. A viselkedéselmélet szerint a gyermek épp úgy megtanul játszani, mint ahogyan megtanul minden egyéb cselekvést. A játék szerepe és megítélése a nevelésben, különböző korszakokban és társadalmi körökben változó jelentőséget kapott. A gyermekek mindig az adott kor szellemének megfelelő játékokat játszották 14 a pszichológia különböző ágai (fejlődéslélektan, gyermeklélektan, személyiség lélektan, szociálpszichológia) egyaránt foglalkoznak a játékkal, részben, mint diagnosztikai és terápiás eszközzel, részben, mint a személyiség fejlődését meghatározó és jellemző tevékenységgel különböző irányzatok más-más szempontból közelítik meg a játék funkcióját, de egyetértenek abban, hogy kiemelkedő szerepe van a személyiség fejlődésében

17 IV. A CSECSEMŐKOR FEJLŐDÉSI SZINTJEI FELADAT 1. Nézze meg figyelmesen a ppt vetítést, ami az első életév fejlődését mutatja be! 2. Milyen játékeszközöket vásárolna a bölcsődés csoportnak, saját gyermekének, vagy ajándékként ennek a korosztálynak? 3. Segítségül néhány hívó szó: csörgő gumifigura műanyag eszközök 4. Nézzen körül a kereskedelmi kínálatban, hol mennyiért, mit lehet vásárolni, készítsen árajánlatot a játékokról! 5. Alakítsanak 4 fős csoportokat, gyűjtsenek képeket/ fényképeket, amelyekből megismerhető a gyermek fejődése az első életévben! (PPT mellékelve: A csecsemőkor fejlődése) V. A JÁTÉK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE FELADAT Maszler Irén [2002] Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs. ( o.) Olvassa el figyelmesen a mellékelt szöveget és töltse ki a táblázatot! Piaget elmélete leírja, hogy a játéktevékenység kialakulása és fejlődése szoros kapcsolatban van a gyermek fejlődésével, érésével. Szerinte a játék megjelenése összefügg a kéz- a fogás-fejlődésével, ugyanis a kéz a manipuláció eszköze, kivitelezője. A kéz mozgásai képezik a manipuláció alapját, amihez szükség van a látás-és a mozgásfunkció bonyolult kapcsolatára. Féléves kor előtt, ha a gyermek kezébe kerül egy játék, annak csak addig van a gyermek számára jelentősége, amíg az a látóterében van. Ha kikerül a látóteréből a tárgy vagy akár a személy, akkor a csecsemő számára az, megszűnt létezni. Látáscselekvésről akkor beszélünk, amikor kialakul az érzékszervi mozgásos koordináció (szenzoros-motoros funkció) Ennek megjelenése féléves kor utánra tehető, mivel a csecsemő számára, féléves kor előtt csak addig van a tárgynak jelentősége, amíg az a látókörében van. Fél éves kor után újabb és újabb ismétléses mozgásokat, mozgásos műveleteket végez. A mozgásműveletek többszöri ismétlésével a mozdulatok finomodnak, célszérűsödnek, rendeződnek. A manipuláció a játék alapjának tekinthető, de még nem nevezhető játéknak, vagy a játék valamely formájának. (manipuláció: kézzel végzett művelet). 15

18 Másfél éves korban a gyermek egyre nagyobb önállósodása következtében megcsodál mindent és mindenkit, újszerű élmények birtokába jut, figyelni kezdi a felnőttek tevékenységét, fokozatosan átvesz és leutánoz mozdulatokat, műveleteket, melyeket saját színezettel tölt meg és ismételget. Tevékenységét már a funkció öröméért gyakorolja, mely szorosan egybecseng a játék alapvető formájával, a gyakorlójátékkal. Második életévben megjelenik az én akarom csinálni, az én idézem elő motívuma. A gyermek próbára teszi önmagát, a műveletek végzésében vagy bizonyos merészség, kockázati izgalom, próbaszerencse vállalása. Harmadik életévében a gyermek játékában megjelenik a szerepjáték. Játéktevékenységében már nem csak a művelet, hanem a szerep is megjelenik. Egyszerre ő is és más is, a szerep fokozatosan szabályokat is hordoz, a három-hatéves gyermek alapvető tevékenysége a képzeleti- vagy alkotójáték (művelethangsúlyos, szerephangsúlyos, szabályhangsúlyos játék). A játék témáját az átélt élmények és tapasztalatok adják. A gyermek számára jelentőségteljes mozzanatok többször megismétlődnek játékában, melyek a játék tartalmát alkotják. A játék tartalma tehát a mindennapi életből vett esemény, mely a játék során módosul, személyre szabottá válik, és ez adja a játék témáját. Az óvodáskor végén, a hatodik hetedik életévtől kezdődően megjelenik a szabályjáték. A játék kialakulásában, fejlődésében, három mozzanatot különböztethetünk meg, melyek egyben a játék három lényeges alkotóelemeinek tekinthetőek. A három alkotóelem: művelet, szerep, szabály a játék fejlődésének egymást váltó domináns tényezői. A fejlődés során a három alkotóelem dominancia szempontjából, az életkori sajátosságok, a környezeti feltételek függvényében váltogatják egymást. A játék kialakulásának kezdeti fázisában a művelet dominál, a szerep jelentősége csekély, a szabály rejtett formában van jelen. Ezt követi az a szakasz, amikor a gyermekjátékában a szerephangsúlyos játékok dominálnak, majd a szabályjátékok kerülnek túlsúlyba. A játék jellemzője, hogy elemei egymástól függetlenül is tovább fejlődnek, és ez újabb játékfajták fejlődését eredményezi. A művelet továbbfejlődése eredményezi az építőkonstruáló játékok, valamint a barkácsoló tevékenységek megjelenését. A felnőttkori munkajellegű tevékenység előfutárának is tekinthetjük. A bábozás, dramatizálás, a színjátszás kialakulását eredményezi a szerepjáték. Az elemi szabályjátékok fejlődése pedig, a valódi szabályjátékok fejlődését eredményezik. Életkor Tevékenység Féléves kor előtt tárgy megragadás Féléves tárgy állandóság létezéstudata 16

19 Másfél éves kor Második életév Harmadik életév Óvodáskor VI. A JÁTÉKFAJTÁK FELADAT a. Rajzolja le az óvodai csoportszobát/ foglalkoztató szobát és az abban megtalálható különböző játékokat! b. Csoportosítsuk a játékfajtákat és azonosítsuk a megfigyeléseinkkel! c. Egészítse ki a táblázatot minél több információval! 17

20 18

21 19

22 20

23 VII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK SZUBJEKTÍV FELTÉTELEI A nevelő személyisége Ismeretei a csoport és az egyes gyerekek ismerete (megismerés módszerei: megfigyelés, beszélgetés, szociometria, aktometria) játék feltételeinek ismerete játékok és technikák ismerete meghatározott nevelési, fejlesztési célok, feladatok Készségei, képességei céltudatos tevékenységszervezés konfliktus-megoldási stratégiák empátia (beleérző képesség) alkalmazkodó készség (rugalmasság) Feladatai objektív feltételrendszer megteremtése, alakítása játékok és technikák tanítása tevékenységek tervezése, szervezése közösségszervezés A nevelő, mint mintaközvetítő modell A közös aktivitás során hatékonyabban épülnek be a közvetített magatartás és tevékenységformák. A nevelői magatartás célja a gyerekek fejlesztése a játéktevékenység közben Közvetlen (direkt): A játékot megszakítva, közbelép, utasításokkal befolyásolja a játék menetét, gyermekeket irányítja. Szükségessége: veszélyes helyzet áll elő, segítséget igényelnek a gyerekek, bemutat valamilyen technikát, műveletet, megtanít valamilyen játékot Közvetett (indirekt): A játék menetét a feltételek, körülmények alakításával befolyásolja. A játéktevékenységet formálja. Jellemzője: viselkedési, tevékenységi mintát közvetít, szerepjátékot orientál, konfliktushelyzetet kíván megelőzni, közösséget kívánja építeni, fejleszteni 21

24 A légkör A nevelő személyisége alapvetően befolyásolja a játék légkörét. A játék légkörét meghatározó vezetési stílusok: Autokratikus: direkt irányítás, erős kontroll, tekintélyen alapuló fegyelem, teljesítményorientált, nem támogatja az önálló kezdeményezéseket, nem szolgálja a feloldódást, rideg légkör Demokratikus: indirekt irányítás, konszenzuson alapuló fegyelem, aktivitásorientált, az önálló törekvéseket támogatja, feloldódást szolgálja, meghitt, biztonságérzetet keltő légkör Anarchikus: nem gyakorol kontrollt, nincs fegyelem, nem orientál, túlzottan megengedő, ambivalens (többértelmű) érzéseket kelt, kiszolgáltatottságot sugalló, bizonytalanságot keltő légkör Az élmény Élmény: erős érzelmektől kísért lelki jelenség, mely különféle események hatására keletkezik. Az élmény maradandó, ha beilleszkedik a gyermek lelkivilágába. A gyerekek játékaik témáját, tartalmát közvetlen környezetükben szerzett tapasztalataikból merítik. A gyerekek élményeinek forrásai A környezetében élő felnőttek magatartása és viselkedése, kortárs kapcsolatok, idősebb gyerekek magatartása és viselkedése, televízió Ezek ismerete szükséges a gyerekek játékának értelmezésében és orientálásában is Élmény biztosításának módszerei ünnepi események szervezésével, versenyek rendezésével, meséléssel, vetítéssel, intézményen kívüli programok szervezésével (kirándulás, táborozás, színházlátogatás, múzeumlátogatás) szükséges a tapasztalatok újraélése céljából bevonni az élményeket a játékba, illetve célszerű ezeket, az alkalmakat játéktevékenységgel egybekötni az élmények elmélyítése érdekében. Élmények szervezése előzetes tapasztalatok, meglévő élmények figyelembevétele aktivitást biztosító tevékenység megfelelő egyensúly kialakítása (túl sokféle élmény nem lesz maradandó) idő biztosítása az élmény megéréséhez (feldolgozás, megbeszélés, újraélés) egyének közti különbségek figyelembevétele (nem biztos, hogy a benyomások egyforma élményt idéznek elő mindenkinél) negatív élmények játékban való megjelenésénél fontos a háttér ismerete és a lehetőség biztosítása a feszültség feloldására 22

25 FELADAT Gondolkodjon! Milyen irányítást alkalmaz a pedagógus? Párosítsa a szituációkat az irányítási technikákkal! Direkt g) technika, művelet bemutatása i) új játék megtanítása b) közbelépés veszélyhelyzet esetén d) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén e) segítségnyújtás Indirekt a) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése f) konfliktushelyzet megelőzése h) szerepjáték orientálása c) közösségfejlesztés Szituációk 1. Egy kislány rajzolás közben kitörte a ceruza hegyét, de nem tudja a hegyezőt használni. (Meg kell mutatni, hogyan használja.) technika, művelet bemutatása 2. Négy gyerek boltosat játszik, de nem köszönnek sem akkor, mikor belépnek a boltba, sem akkor, amikor távoznak. (A nevelő, mint vevő, köszönve belép a boltba, bekapcsolódik a játékba, magatartási mintát közvetítve) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése 3. A gyerekek nem ismerik a Varázsló című fogócskát. (Meg kell tanítani nekik.) új játék megtanítása 4. Három gyerek kitalálja, hogy orvososat játszanak, de egyikük sem akar páciens lenni. (Egy beteg baba felbukkanása megelőzi a konfliktust!) konfliktushelyzet megelőzése 23

26 5. Két kislány sótörést játszik közvetlenül a radiátor előtt. (Szólni, kell, hogy jöjjenek arrébb.) közbelépés veszélyhelyzet esetén 6. Két fiú összeveszett egy kisautón. (Le kell állítani a vitát és meg kell velük beszélni, hogy mi legyen a megoldás.) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén 7. Öt gyerek oroszlánkirályosat játszik, túlságosan nagy intenzitással rohangálnak és kiabálnak a csoportszobában. (Halk, nyugtató zenével orientálható a tevékenység.) szerepjáték orientálása 8. Három gyerek kuckót épít, de nem tudják rögzíteni a fedélnek szánt pokrócot. (Segíteni kell rögzíteni.) segítségnyújtás 9. Egy kisfiú mindig magányosan játszik, nem keresi a többiek társaságát és ők sem törődnek vele. (A nevelő olyan eszközzel kapcsolódik be a játékába, amiről tudja, hogy más gyerekeket is vonz pl.: memori, társasjáték.) közösségfejlesztés VIII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK OBJEKTÍV FELTÉTELEI A játék objektív feltételei: a személyi tényezőktől független befolyásoló tényezők A játék helye a) A játéktér fajtái: Zárt tér (csoportszoba, tanterem, tornaterem) Szabad tér (udvar, játszótér, park) b) A kiválasztás és kialakítás szempontjai: Intézményi feltételek: o berendezés (jól mozgatható, funkcionálisan variálható, méretarányos) o körülmények (funkcionális térbeosztás, biztonságos, szükségletekhez igazított) Résztvevők jellemzői: életkori sajátosságok, létszám, szükségletek, igények A választott játék jellemzői, térszükséglete 24

27 Az eszköz Játékeszköz: minden olyan tárgy, eszköz, anyag, szerszám, amit a játék közben felhasználunk. a) Játékeszközök csoportosítása: anyagok, használati tárgyak, félkész és kész játékeszközök, sportszerek, nyomtatott anyagok b) Játékeszközök kiválasztásának szempontjai: Motiváló: felhívó jellegű, bővíthető, más játékokban is felhasználható Veszélytelen: biztonságosan használható, higiénikus, tisztítható Gyerekek igényeihez, sajátosságaihoz és fejlettségi szintjéhez igazodjon: megfelelő méretű, fejlettségi szintnek megfelelő, érdeklődést kielégítő, fejlesztő hatású legyen Választhatóság: legyen mindenből több, legyen szabadon hozzáférhető A játékidő A napirendben rögzített, a játékra fordított idő mennyisége, az életkor növekedésével csökken. o Játék az óvodában: Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék Szabályozott játéktevékenységek (egész csoport részvételével, adott fejlesztési feladatnak megfelelő játékok didaktikus szervezése, pontosan tervezett, kötött játékidő) Szabad játék (gyerekek egyénileg vagy kisebb csoportokban különböző szabadon választott játékokat játszanak, kötetlen játékidő) o Játék az iskolában: Játék a tanórán (rövid, pár perces időtartamú, tananyaghoz kapcsolódó, kikapcsolódást szolgáló vagy tevékenységváltást előkészítő játékos tevékenységek) Játék a szabadidőben (óraközi szünetekben, napköziben, kirándulásokon, táborozásokon) Játék tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon (játékos tevékenységre alapuló szakköri és egyéb tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon) o Adott játék időigénye Felkészülés: hely, eszköz, partner keresése játék menetének, szabályainak tisztázása ráhangolódás Tényleges játék: aktív játék Befejezés: esetleges produktumok bemutatása élmények megbeszélése eszközök rendberakása 25

28 FELADAT Például 1. Jó játékhoz nem kell feltétlenül játékeszköz! 2. Nézzenek utána! Milyen játékszabályok szerint folyik a játék? 3. Vezessenek játékot a következő órán! Szó-póker Adj hozzá egy mozdulatot! Bogozd ki a csomót! Futárposta! Kinek a kezét fogom? Mi változott? Üzenet! Van egy kiskutyám! IX. JÁTÉKTANÍTÁS, FELADATMEGOLDÁS 1. Játéktanítás Eszköz nélküli játékok tanítása A játékvezetők az eredményes munkáért jeles osztályzatot kapnak 2. Feladatok I. Fogalmazza meg, mi a különbség az építő és a konstruáló játékok között és írjon egy-egy példát! Építőjáték:. Konstruáló játék:... II. Sorolja fel a szerephangsúlyos játékok fajtáit és írjon egy-egy példát!

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Játék című moduláris program A játék című moduláris program legfontosabb célkitűzései a következők: Az óvodás korból hozott játékosság, a játékra való hajlandóság,

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Kedves Szülők, Gyerekek!

Kedves Szülők, Gyerekek! Az intézmény neve: Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda Az intézmény székhelye: 9062 Kisbajcs Kossuth út 19. Elérhetőség: 96/358-945 vagy 20/5987842 E-mail cím: nefelejcs58@freemail.hu Óvodavezető: Kónyiné

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

HALLGATÓI TÁJÉKOZTATÓ. a két JÁTÉKBEMUTATÓRÓL

HALLGATÓI TÁJÉKOZTATÓ. a két JÁTÉKBEMUTATÓRÓL HALLGATÓI TÁJÉKOZTATÓ a két JÁTÉKBEMUTATÓRÓL Időpont, jelenlét: A csoporttal történő egyeztetést követően, a mentor óvodapedagógus határozza meg a Játékbemutatók időpontját. A Játékbemutatón való részvétel

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

1. táblázat: Bébiszitter tanulási eredmény mátrix I-CARE projekt

1. táblázat: Bébiszitter tanulási eredmény mátrix I-CARE projekt Az alábbiakban az I-CARE projekt keretében fejlesztett bébiszitter szakképesítés kompetencia mátrixát elemezzük (1. táblázat). A bébiszitter szakképesítéshez két tanulási egységet alakítottak ki: A környezeti

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

DRÁMA-JÁTÉK szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata

DRÁMA-JÁTÉK szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata DRÁMA-JÁTÉK szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika DRÁMA-JÁTÉK 2.B A tematika sablon sorai az összesítő táblázat

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Drámapedagógia. játszani is engedd

Drámapedagógia. játszani is engedd Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?

Részletesebben

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal

Részletesebben

Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

1.számú melléklet. Projektleírás

1.számú melléklet. Projektleírás 1.számú melléklet Projektleírás PROJEKT CÍME CÉLCSOPORT RÉSZTVEVŐK KARÁCSONYI UTAZÁS Felső tagozatos osztályok Az osztályokban tanuló diákok Projektvezető Az osztályokban tanító pedagógusok IDŐTARTAM ÓRAKERET

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Óvodás és kisiskoláskor pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Óvodás és kisiskoláskor pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Óvodás és kisiskoláskor pedagógiája Játékpedagógia A tantárgy típusa DF DD DS DC

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1 Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés

Részletesebben

Készségfejlesztő tanulójáték

Készségfejlesztő tanulójáték Készségfejlesztő tanulójáték Fejlesszünk? Hagyjuk inkább a gyermeket játszani? A LOGICO játszva fejleszt! A Logico olyan fejlesztőjáték, amely játék közben fejleszti az óvodás és a kiskorú gyermek készségeit

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:

Részletesebben

Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola

Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola Intézményi szerkezet Általános Iskolai Intézményegység Utazó Gyógypedagógusi Hálózat Intézményegység Pszichiáter, pszichológus,

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

A 2009/2010-es tanévben első- és másodéves óvodapedagógus szakos hallgatók mintatanterve

A 2009/2010-es tanévben első- és másodéves óvodapedagógus szakos hallgatók mintatanterve Közös alapozó ismeretek (35 kredit) Társadalomtudomány CTNTFILO Filozófiai gondolkodás története 2 koll. 2/0 CTNTSZAIO Szociológiai alapismeretek 2 koll. 2/0 CTNTMTAO Mai magyar társadalom 2 koll. 1/1

Részletesebben

Kun Enikő. A szabad játék

Kun Enikő. A szabad játék Nézőpont Kun Enikő A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. (Huizinga) A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, illetve tevékenységi

Részletesebben

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport

Részletesebben

Nevelés a művészetek eszközeivel című pályázati programról szóló beszámoló. A program címe: 3-7 éves gyermekek nevelésének alternatív lehetőségei

Nevelés a művészetek eszközeivel című pályázati programról szóló beszámoló. A program címe: 3-7 éves gyermekek nevelésének alternatív lehetőségei Nevelés a művészetek eszközeivel című pályázati programról szóló beszámoló Készült: Csillagvár Waldorf Tagóvoda 8200 Veszprém Szent István út 12. Ideje : 2013. szeptember 20. A megvalósításban részt vevő

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet. Búcsú az óvodától Projekt. Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet. Búcsú az óvodától Projekt. Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet Búcsú az óvodától Projekt Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin Dévaványa, Kossuth úti óvoda nagycsoportjában. TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül felkészülés

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program Valódi partner, valódi megoldások. TUDATOS VEZETÉS VEZETŐFEJLESZTŐ PROGRAM 60 ÓRÁS COACHINGGAL KOMBINÁLT MODULÁRIS TRÉNINGSOROZAT A Tudatos Vezetés Program tréningsorozat

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ

PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 54-140-02 1. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pedagógiai és családsegítő munkatárs köznevelési intézményekben foglalkoztatott szakember, aki felsőfokú

Részletesebben

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás.

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. A Kézműves munkaközösség 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve Mottónk: Összejönni - jó kezdés Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. - Henry Ford - 2014 08 29.-én az érdeklődő kolleganők

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista A lista személyes adatokat nem tartalmaz 2015/16. tanítási év Tanévkezdés: 2015. szeptember 1. A 2015/2016os tanév szeptember elsején, kedden kezdődik. A tanítási napok száma

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben