Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék

Átírás

1 Oktatási szakmacsoport Pedagógiai asszisztens Modulszám: 030/2.0/ Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP /1-2vF A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: nfu@nfu.gov.hu

2

3 Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék

4 A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft

5 MÓDSZERTANI BEVEZETÉS A TANANYAGCSOMAG LEÍRÁSA Cím: Cél, fejlesztendő képességek, új ismeretek: Célcsoport: A játék személyiségfejlesztő hatása, szabadidős játéktevékenységek jellemzői A pedagógia asszisztens, a pedagógus irányításával legyen képes a játékok segítségével a gyermekeket fejleszteni. A tananyag hatékony feldolgozását segítő óravázlatok és feladatok közreadása. Pedagógiai asszisztens Szakképzési azonosító: Modul megnevezése: Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék Tananyagegység azonosítója (modul szám): 030/2.0/ Tartalom rövid leírása: Kapcsolódási lehetőségek (szakmai program, központi program): Szükséges eszközök: Források, hivatkozások: A játékfajták és a szabadidős tevékenységek megismerése Gyógypedagógiai asszisztens számítógép, projektor, fénymásoló mellékelve 3

6 4

7 5

8

9 7

10 Tananyagrész címe: A játék személyiségfejlesztő hatása, szabadidős játéktevékenységek jellemzői Cél: Olyan oktatási segédanyag közreadása, amely megkönnyíti a tanárok munkáját. Kész feladatlapokkal, gyakorlatokkal segíti a tananyag begyakorlását, számonkérését. Követelmény: A tanulók legyenek képesek a játékról szerzett ismereteiket a gyakorlatban alkalmazni. Felhasználandó anyagok: Az óravázlatok tartalmazzák a szükséges eszközöket. Időkeret: A tananyag leírása fejezetben mellékelve Részletes instrukciók a tananyag feldolgozásához: Tagolt, jól követhető, fóliára másolható, kivetíthető vázlatokat és egyéni elképzelés szerint megvalósítható, átformálható feladatokat terveztem. Visszajelzés, értékelés: A feladatlapokhoz csatolva. 8

11 I. A JÁTÉK FOGALMA A JÁTÉK JELLEMZŐI 1. Vegyenek elő egy papír zsebkendőt, alakítsanak ki belőle egy babát! Készítsünk kiállítást az alkotásokból! Mit éreztek? Milyen tapasztatokat vonhatunk le a tevékenységből? 2. Írjanak össze minél több kifejezést, ami tartalmazza a játék szót! Milyen játék tevékenységeket ismernek? Milyen játéktárgyakat ismernek? Mi a kedvenc játékuk? Van-e olyan gyerekkori játékuk, amelyeket biztosan megőriznek? A következő órára hozzanak egy- egy kedves játékot, meséljenek a történetükről! 3. Milyen szerepe lehet a játéknak az ember életében? tanulás szórakozás 4. Definíció a játék az a tevékenység, amelyet önmagáért a tevékenység öröméért végzünk végigkíséri az emberi életét a személyiség fejlesztés eszköze 5. Tanulmányozza a táblázatot és gyűjtsenek minél több példát és képet a különböző korú gyerekek játékairól. az életkor előre haladásával, a tevékenység is fejlődik, változik Csecsemő és kisgyermekkor Óvodáskor Iskoláskor Serdülőkor 0-3 éves kor 3-6 éves kor 6-14 éves kor éves kor Életkori jellegzetességek. - Érzékelés és mozgás összehangolása - Én és nem-én elkülönülése - Tárgyállandóság kialakulása - Oksági kapcsolatok megértése - Én-központú gondolkodás (egocentrikus gondolkodás, nézőpontváltásra képtelen) - Kettős szabálytudat - Kommunikáció fejlődése - Helyváltoztatás képessége javul (perspektíva érzék) - Nézőpontváltás képessége (decentrálás) - Szabálykövetés és szabályalkotás - Kommunikációs készségek differenciálódása - Elvont gondolkodás - Kortárskapcsolatok megerősödése - Egyéni érdeklődési körök kialakulása - Utánzás képessége - Járás (1 éves kor körül) Felnőttekkel alkalmazza a szabályokat, társakkal nem mindig. - Beszédtanulás 9

12 Jellemző játéktevékenység Gyakorlójáték Mozgásos-, érzékszervi -,kísérletező-, felfedező játék. - Tárgyhoz kötött szimbolikus fantáziajáték - Gyakorlójáték. - Szerephez kötött szimbólikus fantáziajáték, (szerepjáték). - Szabályhangsúlyos mozgásos játékok. - Szerepjátékok - Konstruáló játékok - Szabályjátékok (társasjátékok, sportjátékok, intellektuális játékok) - Alkotó-konstruáló munka - Szabályjátékok (társasjátékok, sportjátékok, intellektuális játékok) - Utánzás - Szabályjátékok - Együttműködő játék - Konstruáló játékok A játék funkciói. - Érzékelés és mozgás összehangolása - Funkciógyakorlás (műveletgyakorlás) - Utánzásos tanulás - Készségek fejlesztése - Utánzásos tanulás - Feszültségcsökkentés - Normatanulás - Készségek gyakorlása - Szerepek tanulása - Szabályalkalmazás társas helyzetben - Kreativitás fejlesztése - Kortárs kapcsolatok mélyítése A játék örömforrásai. - Funkcióöröm (művelet ismétlés) - én csinálom öröme - Ismétlődés és variációk - Másnak lenni - Realitás és fikció kettőssége - Ismétlődések és variációk - Társas kapcsolatok - Szabályalkotás - Versengés, győzelem - Teljesítmény (eredmények) - Társas kapcsolatok (társas kapcsolatok, mások elismerésének a kivívása) Házi feladat: játszó gyermekekről készítsenek fényképeket a gyakorlóhelyen, elemezzék a feltételeket és mutassák be a következő órán! II. A JÁTÉK SAJÁTOS VONÁSAI Az olvasmány alapján készítsenek szemléletes vázlatot a játék sajátos vonásairól! Örömforrás Feszültségoldó hatás 10 kellemes érzelmi állapotot idéz elő, elvégzett tevékenység öröme különböző szükségleteket elégít ki addig öröm, amíg a feszültséget levezeti kellemetlen élményektől való megszabadulás belső feszültség, mozgás igény kíváncsisággal, kutatással járó feszültség én akarom, én csinálom megélt konfliktusok feldolgozása újraélése

13 Önkéntes, szabadon választott tevékenység Játéktudat Játék komolysága Személyiségfejlesztő hatás játéktársak megválasztása játékfajták megválasztása játékeszközök kiválasztása játékra fordított idő megválasztása játék és valóság közti különbség fikció és valóság szétválasztás ami a játék szabályainak betartását és betartatását jelenti szerepekkel történő azonosulás fizikai (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) értelmi (kognitív-megismerő képességek) kommunikációs készség fejlesztése szociális képességek fejlesztése (társas kapcsolatok, együttműködési készség, tolerancia, asszertív viselkedés stb) FELADAT Az óvodai/ iskolai hospitálások alkalmával gyűjtsenek példákat a játék sajátos vonásaira, írjanak összefoglalást a tapasztalataikról! Olvasmány: Maszler Irén [2002] Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs. utolsó letöltés: június 24. A játék feszültségoldó hatása abban jut kifejezésre, hogy a gyermeket a játékra belső feszültsége készteti. A feszültséget kiváltó tényező eltérő életkor és korábbi élmények szempontjából. Feszültséget kiváltó tényező kisebb gyermeknél: az általános aktivitás szüksége, a kíváncsiság, a kutató késztetés, az én idézem elő" vagy az én akarom csinálni", nagyobbaknál: nyerni, győzni akarás. A játék legfőbb örömforrásai: a funkcióöröm, a létrehozás öröme, a ritmus kellemessége, az ismétlés biztonsága, a veszély legyőzése, a beavatottság érzése, az elaboráció öröme, az együttesség öröme. A játék erős és kellemes érzelmi állapotot hoz létre gyermekben, felnőttben egyaránt. A gyermek azért játszik, mert jó játszani, mert a felhalmozott feszültséget jó a játékkal levezetni. A játékba való belépés önkéntes, kényszer nélküli, azaz szabadon választott tevékenység. A gyermek esetében a cselekvés szabadsága korlátozott: tartalom, idő, eszköz, tér szempontjából. Szabad és önkéntes a gyermek játéka abban az értelemben, hogy a felnőtt által megszabott feltételek között ő maga választja meg, hogy mit, mivel, kivel, hogyan, mennyi ideig játsszon. Abbahagyhatja, és kedve szerint újra kezdheti a játékot. A gyermeknek testi és pszichikus sajátossága, hogy játszani kell", mivel szervezetének mozgatóerői ezt kívánják. 11

14 A különféle játékhelyzetben játszó gyermek tudatában van annak, hogy mi a valóság és mi a játék. A gyermek úgy tesz mintha " pl. kályhán főzne, a szilvás gombócot az udvaron szedett gesztenye jeleníti meg. A játék a gyermek gondolkozásában, térben és időben végtelen, újrakezdhető, a minden - minden lehet világa. Valóság és játék, e két világ között a hidat a játéktárgyak és a játékszimbólumok alkotják. Így lehetséges az átjárás az egyik tudatszintről a másikba. (kreatív asszociációs folyamat, szimbólumképzés) A gyermek megszemélyesíti a különböző szerepet, teljes komolysággal éli bele magát a szerepbe, komolyan veszi a játékot. A társasjátékok, a szabályjátékok figyelmet, önfegyelmet követelnek. Egy szerepjátékban, ha például ő az orvos, akkor orvosként kell megszólítani, és orvosként cselekszik. A játék legfőbb sajátossága személyiségfejlesztő jellegében rejlik. A nevelés szempontjából nem csak az a fontos, amit a gyermek tesz a játékban, hanem az is, amit a játék tesz a gyermekkel. A játék révén a gyermek kielégítheti szükségleteit. A játékban természetes módon fejlődnek és bontakoznak a gyermek testi, értelmi, érzelmi, pszichés, szociális képességei. III. JÁTÉKELMÉLETEK FELADAT a./ Olvassa el figyelmesen a játékelméleteket! b./ Készítsen rövid emlékeztetőt a füzetébe! c./ Válassza ki azt az elméletet, amelyik a legközelebb áll Önhöz és érveljen mellette! Esztétikai játékelméletek: a játéktevékenységet a művészeti tevékenységhez hasonlítják. A művészet a játékhoz hasonlóan a hétköznapitól elkülönülő, fiktív világot teremt, de más eszközökkel. F. Schiller ( ): minden szép, ami érdek nélküli, ami csupán önmagáért tetszik. A játéktevékenység és a művészeti tevékenység egyaránt öncélú, maga a tevékenység az öröm forrása. Ez az öröm pedig esztétikai jellegű. H. Spencer ( ): A játéktevékenység és az esztétikai tevékenység közös jellemzője, hogy egyik sem szolgálja közvetlenül a létfenntartást, tehát öncélú. K. Lange ( ) szerint a gyermek az ösztöneit nem tudja kielégíteni, ezért kárpótolja önmagát a játékkal. R. Steiner ( ) az ingergazdag környezet jelentőségét hangsúlyozza, ahol a játéknak és a művészeti tevékenységnek is helye van. A játéktevékenység tehát közel áll az esztétikai/művészeti tevékenységhez, mivel mindkettőre jellemző, hogy spontán, szabad, öncélú és örömforrást jelent. több esztétikai tevékenységet illetünk a játék kifejezéssel (színjáték, hangszeres játék) számtalan játéktevékenység tartalmaz különböző művészi elemeket (alkotójátékok, rajzolás, agyagozás, szerepjáték, énekes körjáték) kizárólag esztétikai szempontokat vesznek figyelembe, tehát csak a művészeti tevékenységeket megjelenítő játékokat tudjuk idesorolni felhívja a figyelmet arra, hogy játéknak szerepe van az esztétikai nevelésben 12

15 Biológiai játékelméletek: a játéktevékenységet a létfenntartás szempontjából vizsgálták. Gyakran vizsgálták különböző fajok játéktevékenységét összehasonlítási céllal. A játékelmélettel foglalkozó biológusok a játék fiziológiai szerepét kutatták. Abból indultak ki, hogy a játék az egész emlősvilágban, sőt csaknem az egész állatvilágban megfigyelhető viselkedés, mely valamilyen biológiai funkciót tölt be. A fejlődéstani gondolat, hogy a játék veleszületett, de az élőlény számára már fölöslegessé vált cselekvésmódok nyilvánulnak meg. M. Lazarus ( ) azt vallja, hogy a gyermek a munka során elveszített energiát, erőt nyeri vissza, a játék regenerál, felfrissülést nyújt a játékosoknak - "üdüléselmélet". P. Peterson ( ) a játékot művelődési alapformának tekinti, a különböző ismeretköröket játékkal kell feldolgozni. K. Gross ( ) szerint a játék funkciógyakorlás, a felnőttkori tevékenységek előkészítője. Felkészíti az egyedet az életre, a tapasztalatszerzés egy módja - "gyakorláselmélet". E. Claparéde (l ) a pedagógus felelőségét hangsúlyozza, a különböző tevékenységekhez szükséges környezeti feltételek megteremtésében, mivel a játék az élet előgyakorlata", azaz a felnőttségre való felkészülés. H. Spencer ( ) a játékot ösztönös tevékenységnek tekinti, a felhalmozott energia levezetője - "energiafölösleg-elmélet". S. Freud (l ) szerint a játék feszültség-levezetés, élményfeldolgozás, katarzis. Az elhárított vágyak áttételes teljesülésének kitüntetett tartománya. A gyermek játékát a nemi ösztönök irányítják, érzelmi feszültségeit, vágyait nem tudja kielégíteni, mert a felnőtt gátolja, ezt a játékban átélheti, megjátszhatja, amit az életben nem valósíthat meg. I. P. Pavlov ( ) felfogását követő magyarázat azt mondja, hogy a játék az új ingerekkel kiváltott ismeretlen helyzetekben mutatkozó orientációs reflex működésének az eredménye. A játéktevékenységnek biológiai funkciója: hagyományos magyarázat szerint a játék, pihenés a fáradt ember felüdülése. felkészülés a létfenntartó tevékenységekre aktív pihenés eszközeként egy az egészséghez szükséges aktivitási szintet biztosít játék szükségleteket elégít ki a gyerekek szerepjátékaik során a felnőttek viselkedését utánozva készülnek egy későbbi életszakaszra (főzőcske, babázás) a mozgásos játékok alkalmasak a szervezet felfrissítésére nem feltétlenül akadályra irányul a játék, a gyerekek néha pont a feszültségeik oldása céljából sokszor ismételgetik ugyanazt a játékot változtatás nélkül a játék szükségleti-jellegű, ami a nevelés minden területén figyelembe veendő Antropológiai játékelméletek: az ember természetét meghatározó tevékenységként szemlélik a játékot. A játékot, emberi tevékenységekkel vetik össze, mint a munkatevékenység és a tanulás. Csíkszentmihályi Mihály (1934-): Flow-élmény (Csúcs-élmény): jellemzi az olyan tevékenységeket, melyek világos célok által meghatározott, egyértelmű feladatok megvalósítására irányulnak, a megvalósítás közben folyamatos és azonnali a visszajelzés és próbára teszi a képességeket. Ilyen tevékenységnek tekinti a játékot. Ennek értelmében a munka is lehet csúcsélményt nyújtó, belsőleg motivált tevékenység. (Ilyen még a sport és minden alkotó tevékenység is.) 13

16 A lelki szükségletek (Maslow) alapja, a játéktevékenység során érzett öröm és izgalom, ami az alkotó-jellegű munkatevékenységekben való megjelenésére. a munka is válhat belsőleg motivált tevékenységgé nem tesz különbséget a gyerek és a felnőtt játéktevékenysége között. A játéktevékenységeket is tanulni kell. Nem feltétlenül kíséri öröm a játékot (kudarc, sikertelenség) a játék jó hatásfokkal használható tevékenység a tanulásban-tanításban, mivel belsőleg motivált Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek: e csoport képviselői a játék fejlesztő hatását hangsúlyozzák, valamint azt, hogy a játék a gyermek első önállósult tevékenysége. Comenius ( ): Az oktatás szempontjából értékeli a játékot. Első sorban motivációs funkciót tulajdonítva neki: az oktatás során lehetőséget kell biztosítani a játéktevékenységre, a gyakorlati, élményszerű tapasztalatszerzés és a játékos ismeretszerzés céljából. Különös hangsúlyt fektetett a dramatikus játékokra. A gyermekek spontán játéktevékenységét viszont nem tartotta fejlesztő hatásúnak, tehát a játéktevékenység az ő nézőpontjából csak akkor fejleszt, ha oktatási céloknak alárendelve jelenik meg az iskolai tevékenységek közt. F. Fröbel ( ): A játékot különböző készségek és képességek fejlesztése céljából alkalmazta. A fejlesztési céloknak megfelelő speciális foglalkoztató játékeszköz-rendszert és alkalmaztatásához módszertant dolgozott ki. J. J. Rousseau ( ): A játékot a gyermekkor sajátosságaként értelmezi, melyet szabad tevékenységként kell meghagyni. Mindennemű szabályozás szükségtelen. K. D. Usinszkij ( ): A játék a gyermek szabad tevékenysége, fontos nevelőeszköz, megmutatkozik benne az ember természete. A játék tulajdonképpen szabad munka, felkészülés a munkára. Nagy László ( ): A játék tartalma változatos, kimeríthetetlen. A játéktevékenység tartalmát az érzékelés és a képzelet összefonódása adja, a tartalom e két funkció mentén alakuló érdeklődésnek megfelelően változik. Sz. L. Rubinstein ( ) a játék a munka gyermeke, átalakítja környezetet J. Piaget ( ) a gyermek azért játszik, hogy felfedezze saját cselekedeteinek jelentését, s hogy ezután a felfedezéseket beépítse a világról alkotott modelljébe. A játék szimbólumképzés, a gyermek úgy viselkedik, mintha" azt tenné. A viselkedéselmélet szerint a gyermek épp úgy megtanul játszani, mint ahogyan megtanul minden egyéb cselekvést. A játék szerepe és megítélése a nevelésben, különböző korszakokban és társadalmi körökben változó jelentőséget kapott. A gyermekek mindig az adott kor szellemének megfelelő játékokat játszották 14 a pszichológia különböző ágai (fejlődéslélektan, gyermeklélektan, személyiség lélektan, szociálpszichológia) egyaránt foglalkoznak a játékkal, részben, mint diagnosztikai és terápiás eszközzel, részben, mint a személyiség fejlődését meghatározó és jellemző tevékenységgel különböző irányzatok más-más szempontból közelítik meg a játék funkcióját, de egyetértenek abban, hogy kiemelkedő szerepe van a személyiség fejlődésében

17 IV. A CSECSEMŐKOR FEJLŐDÉSI SZINTJEI FELADAT 1. Nézze meg figyelmesen a ppt vetítést, ami az első életév fejlődését mutatja be! 2. Milyen játékeszközöket vásárolna a bölcsődés csoportnak, saját gyermekének, vagy ajándékként ennek a korosztálynak? 3. Segítségül néhány hívó szó: csörgő gumifigura műanyag eszközök 4. Nézzen körül a kereskedelmi kínálatban, hol mennyiért, mit lehet vásárolni, készítsen árajánlatot a játékokról! 5. Alakítsanak 4 fős csoportokat, gyűjtsenek képeket/ fényképeket, amelyekből megismerhető a gyermek fejődése az első életévben! (PPT mellékelve: A csecsemőkor fejlődése) V. A JÁTÉK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE FELADAT Maszler Irén [2002] Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs. ( o.) Olvassa el figyelmesen a mellékelt szöveget és töltse ki a táblázatot! Piaget elmélete leírja, hogy a játéktevékenység kialakulása és fejlődése szoros kapcsolatban van a gyermek fejlődésével, érésével. Szerinte a játék megjelenése összefügg a kéz- a fogás-fejlődésével, ugyanis a kéz a manipuláció eszköze, kivitelezője. A kéz mozgásai képezik a manipuláció alapját, amihez szükség van a látás-és a mozgásfunkció bonyolult kapcsolatára. Féléves kor előtt, ha a gyermek kezébe kerül egy játék, annak csak addig van a gyermek számára jelentősége, amíg az a látóterében van. Ha kikerül a látóteréből a tárgy vagy akár a személy, akkor a csecsemő számára az, megszűnt létezni. Látáscselekvésről akkor beszélünk, amikor kialakul az érzékszervi mozgásos koordináció (szenzoros-motoros funkció) Ennek megjelenése féléves kor utánra tehető, mivel a csecsemő számára, féléves kor előtt csak addig van a tárgynak jelentősége, amíg az a látókörében van. Fél éves kor után újabb és újabb ismétléses mozgásokat, mozgásos műveleteket végez. A mozgásműveletek többszöri ismétlésével a mozdulatok finomodnak, célszérűsödnek, rendeződnek. A manipuláció a játék alapjának tekinthető, de még nem nevezhető játéknak, vagy a játék valamely formájának. (manipuláció: kézzel végzett művelet). 15

18 Másfél éves korban a gyermek egyre nagyobb önállósodása következtében megcsodál mindent és mindenkit, újszerű élmények birtokába jut, figyelni kezdi a felnőttek tevékenységét, fokozatosan átvesz és leutánoz mozdulatokat, műveleteket, melyeket saját színezettel tölt meg és ismételget. Tevékenységét már a funkció öröméért gyakorolja, mely szorosan egybecseng a játék alapvető formájával, a gyakorlójátékkal. Második életévben megjelenik az én akarom csinálni, az én idézem elő motívuma. A gyermek próbára teszi önmagát, a műveletek végzésében vagy bizonyos merészség, kockázati izgalom, próbaszerencse vállalása. Harmadik életévében a gyermek játékában megjelenik a szerepjáték. Játéktevékenységében már nem csak a művelet, hanem a szerep is megjelenik. Egyszerre ő is és más is, a szerep fokozatosan szabályokat is hordoz, a három-hatéves gyermek alapvető tevékenysége a képzeleti- vagy alkotójáték (művelethangsúlyos, szerephangsúlyos, szabályhangsúlyos játék). A játék témáját az átélt élmények és tapasztalatok adják. A gyermek számára jelentőségteljes mozzanatok többször megismétlődnek játékában, melyek a játék tartalmát alkotják. A játék tartalma tehát a mindennapi életből vett esemény, mely a játék során módosul, személyre szabottá válik, és ez adja a játék témáját. Az óvodáskor végén, a hatodik hetedik életévtől kezdődően megjelenik a szabályjáték. A játék kialakulásában, fejlődésében, három mozzanatot különböztethetünk meg, melyek egyben a játék három lényeges alkotóelemeinek tekinthetőek. A három alkotóelem: művelet, szerep, szabály a játék fejlődésének egymást váltó domináns tényezői. A fejlődés során a három alkotóelem dominancia szempontjából, az életkori sajátosságok, a környezeti feltételek függvényében váltogatják egymást. A játék kialakulásának kezdeti fázisában a művelet dominál, a szerep jelentősége csekély, a szabály rejtett formában van jelen. Ezt követi az a szakasz, amikor a gyermekjátékában a szerephangsúlyos játékok dominálnak, majd a szabályjátékok kerülnek túlsúlyba. A játék jellemzője, hogy elemei egymástól függetlenül is tovább fejlődnek, és ez újabb játékfajták fejlődését eredményezi. A művelet továbbfejlődése eredményezi az építőkonstruáló játékok, valamint a barkácsoló tevékenységek megjelenését. A felnőttkori munkajellegű tevékenység előfutárának is tekinthetjük. A bábozás, dramatizálás, a színjátszás kialakulását eredményezi a szerepjáték. Az elemi szabályjátékok fejlődése pedig, a valódi szabályjátékok fejlődését eredményezik. Életkor Tevékenység Féléves kor előtt tárgy megragadás Féléves tárgy állandóság létezéstudata 16

19 Másfél éves kor Második életév Harmadik életév Óvodáskor VI. A JÁTÉKFAJTÁK FELADAT a. Rajzolja le az óvodai csoportszobát/ foglalkoztató szobát és az abban megtalálható különböző játékokat! b. Csoportosítsuk a játékfajtákat és azonosítsuk a megfigyeléseinkkel! c. Egészítse ki a táblázatot minél több információval! 17

20 18

21 19

22 20

23 VII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK SZUBJEKTÍV FELTÉTELEI A nevelő személyisége Ismeretei a csoport és az egyes gyerekek ismerete (megismerés módszerei: megfigyelés, beszélgetés, szociometria, aktometria) játék feltételeinek ismerete játékok és technikák ismerete meghatározott nevelési, fejlesztési célok, feladatok Készségei, képességei céltudatos tevékenységszervezés konfliktus-megoldási stratégiák empátia (beleérző képesség) alkalmazkodó készség (rugalmasság) Feladatai objektív feltételrendszer megteremtése, alakítása játékok és technikák tanítása tevékenységek tervezése, szervezése közösségszervezés A nevelő, mint mintaközvetítő modell A közös aktivitás során hatékonyabban épülnek be a közvetített magatartás és tevékenységformák. A nevelői magatartás célja a gyerekek fejlesztése a játéktevékenység közben Közvetlen (direkt): A játékot megszakítva, közbelép, utasításokkal befolyásolja a játék menetét, gyermekeket irányítja. Szükségessége: veszélyes helyzet áll elő, segítséget igényelnek a gyerekek, bemutat valamilyen technikát, műveletet, megtanít valamilyen játékot Közvetett (indirekt): A játék menetét a feltételek, körülmények alakításával befolyásolja. A játéktevékenységet formálja. Jellemzője: viselkedési, tevékenységi mintát közvetít, szerepjátékot orientál, konfliktushelyzetet kíván megelőzni, közösséget kívánja építeni, fejleszteni 21

24 A légkör A nevelő személyisége alapvetően befolyásolja a játék légkörét. A játék légkörét meghatározó vezetési stílusok: Autokratikus: direkt irányítás, erős kontroll, tekintélyen alapuló fegyelem, teljesítményorientált, nem támogatja az önálló kezdeményezéseket, nem szolgálja a feloldódást, rideg légkör Demokratikus: indirekt irányítás, konszenzuson alapuló fegyelem, aktivitásorientált, az önálló törekvéseket támogatja, feloldódást szolgálja, meghitt, biztonságérzetet keltő légkör Anarchikus: nem gyakorol kontrollt, nincs fegyelem, nem orientál, túlzottan megengedő, ambivalens (többértelmű) érzéseket kelt, kiszolgáltatottságot sugalló, bizonytalanságot keltő légkör Az élmény Élmény: erős érzelmektől kísért lelki jelenség, mely különféle események hatására keletkezik. Az élmény maradandó, ha beilleszkedik a gyermek lelkivilágába. A gyerekek játékaik témáját, tartalmát közvetlen környezetükben szerzett tapasztalataikból merítik. A gyerekek élményeinek forrásai A környezetében élő felnőttek magatartása és viselkedése, kortárs kapcsolatok, idősebb gyerekek magatartása és viselkedése, televízió Ezek ismerete szükséges a gyerekek játékának értelmezésében és orientálásában is Élmény biztosításának módszerei ünnepi események szervezésével, versenyek rendezésével, meséléssel, vetítéssel, intézményen kívüli programok szervezésével (kirándulás, táborozás, színházlátogatás, múzeumlátogatás) szükséges a tapasztalatok újraélése céljából bevonni az élményeket a játékba, illetve célszerű ezeket, az alkalmakat játéktevékenységgel egybekötni az élmények elmélyítése érdekében. Élmények szervezése előzetes tapasztalatok, meglévő élmények figyelembevétele aktivitást biztosító tevékenység megfelelő egyensúly kialakítása (túl sokféle élmény nem lesz maradandó) idő biztosítása az élmény megéréséhez (feldolgozás, megbeszélés, újraélés) egyének közti különbségek figyelembevétele (nem biztos, hogy a benyomások egyforma élményt idéznek elő mindenkinél) negatív élmények játékban való megjelenésénél fontos a háttér ismerete és a lehetőség biztosítása a feszültség feloldására 22

25 FELADAT Gondolkodjon! Milyen irányítást alkalmaz a pedagógus? Párosítsa a szituációkat az irányítási technikákkal! Direkt g) technika, művelet bemutatása i) új játék megtanítása b) közbelépés veszélyhelyzet esetén d) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén e) segítségnyújtás Indirekt a) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése f) konfliktushelyzet megelőzése h) szerepjáték orientálása c) közösségfejlesztés Szituációk 1. Egy kislány rajzolás közben kitörte a ceruza hegyét, de nem tudja a hegyezőt használni. (Meg kell mutatni, hogyan használja.) technika, művelet bemutatása 2. Négy gyerek boltosat játszik, de nem köszönnek sem akkor, mikor belépnek a boltba, sem akkor, amikor távoznak. (A nevelő, mint vevő, köszönve belép a boltba, bekapcsolódik a játékba, magatartási mintát közvetítve) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése 3. A gyerekek nem ismerik a Varázsló című fogócskát. (Meg kell tanítani nekik.) új játék megtanítása 4. Három gyerek kitalálja, hogy orvososat játszanak, de egyikük sem akar páciens lenni. (Egy beteg baba felbukkanása megelőzi a konfliktust!) konfliktushelyzet megelőzése 23

26 5. Két kislány sótörést játszik közvetlenül a radiátor előtt. (Szólni, kell, hogy jöjjenek arrébb.) közbelépés veszélyhelyzet esetén 6. Két fiú összeveszett egy kisautón. (Le kell állítani a vitát és meg kell velük beszélni, hogy mi legyen a megoldás.) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén 7. Öt gyerek oroszlánkirályosat játszik, túlságosan nagy intenzitással rohangálnak és kiabálnak a csoportszobában. (Halk, nyugtató zenével orientálható a tevékenység.) szerepjáték orientálása 8. Három gyerek kuckót épít, de nem tudják rögzíteni a fedélnek szánt pokrócot. (Segíteni kell rögzíteni.) segítségnyújtás 9. Egy kisfiú mindig magányosan játszik, nem keresi a többiek társaságát és ők sem törődnek vele. (A nevelő olyan eszközzel kapcsolódik be a játékába, amiről tudja, hogy más gyerekeket is vonz pl.: memori, társasjáték.) közösségfejlesztés VIII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK OBJEKTÍV FELTÉTELEI A játék objektív feltételei: a személyi tényezőktől független befolyásoló tényezők A játék helye a) A játéktér fajtái: Zárt tér (csoportszoba, tanterem, tornaterem) Szabad tér (udvar, játszótér, park) b) A kiválasztás és kialakítás szempontjai: Intézményi feltételek: o berendezés (jól mozgatható, funkcionálisan variálható, méretarányos) o körülmények (funkcionális térbeosztás, biztonságos, szükségletekhez igazított) Résztvevők jellemzői: életkori sajátosságok, létszám, szükségletek, igények A választott játék jellemzői, térszükséglete 24

27 Az eszköz Játékeszköz: minden olyan tárgy, eszköz, anyag, szerszám, amit a játék közben felhasználunk. a) Játékeszközök csoportosítása: anyagok, használati tárgyak, félkész és kész játékeszközök, sportszerek, nyomtatott anyagok b) Játékeszközök kiválasztásának szempontjai: Motiváló: felhívó jellegű, bővíthető, más játékokban is felhasználható Veszélytelen: biztonságosan használható, higiénikus, tisztítható Gyerekek igényeihez, sajátosságaihoz és fejlettségi szintjéhez igazodjon: megfelelő méretű, fejlettségi szintnek megfelelő, érdeklődést kielégítő, fejlesztő hatású legyen Választhatóság: legyen mindenből több, legyen szabadon hozzáférhető A játékidő A napirendben rögzített, a játékra fordított idő mennyisége, az életkor növekedésével csökken. o Játék az óvodában: Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék Szabályozott játéktevékenységek (egész csoport részvételével, adott fejlesztési feladatnak megfelelő játékok didaktikus szervezése, pontosan tervezett, kötött játékidő) Szabad játék (gyerekek egyénileg vagy kisebb csoportokban különböző szabadon választott játékokat játszanak, kötetlen játékidő) o Játék az iskolában: Játék a tanórán (rövid, pár perces időtartamú, tananyaghoz kapcsolódó, kikapcsolódást szolgáló vagy tevékenységváltást előkészítő játékos tevékenységek) Játék a szabadidőben (óraközi szünetekben, napköziben, kirándulásokon, táborozásokon) Játék tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon (játékos tevékenységre alapuló szakköri és egyéb tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon) o Adott játék időigénye Felkészülés: hely, eszköz, partner keresése játék menetének, szabályainak tisztázása ráhangolódás Tényleges játék: aktív játék Befejezés: esetleges produktumok bemutatása élmények megbeszélése eszközök rendberakása 25

28 FELADAT Például 1. Jó játékhoz nem kell feltétlenül játékeszköz! 2. Nézzenek utána! Milyen játékszabályok szerint folyik a játék? 3. Vezessenek játékot a következő órán! Szó-póker Adj hozzá egy mozdulatot! Bogozd ki a csomót! Futárposta! Kinek a kezét fogom? Mi változott? Üzenet! Van egy kiskutyám! IX. JÁTÉKTANÍTÁS, FELADATMEGOLDÁS 1. Játéktanítás Eszköz nélküli játékok tanítása A játékvezetők az eredményes munkáért jeles osztályzatot kapnak 2. Feladatok I. Fogalmazza meg, mi a különbség az építő és a konstruáló játékok között és írjon egy-egy példát! Építőjáték:. Konstruáló játék:... II. Sorolja fel a szerephangsúlyos játékok fajtáit és írjon egy-egy példát!