TOP. Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma. A 100 legnagyobb Hajdú-Bihar megyei székhelyű vállalkozás TOP 1 100

Átírás

1 A 100 legnagyobb Hajdú-Bihar megyei székhelyű vállalkozás TOP Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma TOP 1 100

2 Professzor Dr. Nagy János A Debreceni Egyetem AGTC Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet az élelmiszer-termelés területén lehetőséget nyújt aktív fejlesztési tevékenységre. Ennek megfelelően az alapanyag termelés, az élelmiszergyártás területén jelentős tervek megvalósításán dolgozunk. Az alapanyag-termelés során a minőség, a minőségbiztosítás, az eredetvédelem a munka fő elemei, amelyhez élettani, genetikai, takarmányozási, molekuláris biológiai és proteomikai műszerpark is rendelkezésre áll. Az élelmiszerelőállítás folyamatában a technológia fejlesztés és a termékfejlesztés a két fő elem. Az általunk létrehozott I-Bolttal (Innovációs Bolt) elsősorban saját fejlesztésű, különleges minőséget biztosító, néhány esetben funkcionális élelmiszerek bemutatását, marketingjét és piacfejlesztését is végezzük. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában dolgozó professzorok, orvosok jelentős szerepet vállalnak ezen élelmiszerek fogyasztásának, hatásának kipróbálásában, és ismeretterjesztő tevékenységükkel segítik a fogyasztói szokások megváltoztatását, az életmód és táplálkozás minőség javítását. Professzor Dr. Jávor András becslések alapján 2025-re a A világ lakosságának száma eléri a 8 milliárdot. A lakosság növekedésével párhuzamosan csökken az egy főre jutó erőforrások nagysága, így csak hatékonyabb termeléssel lehet az élelmiszerigényt kielégíteni, újraértékelve a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés szerepét. Az utóbbi évtizedekben jelentősen növekedett az élelmiszer iránti igény. Az élelmiszer, különösen a fejlett országokban nemcsak tápanyagot jelent, hanem olyan többlet funkciókat, amelyek az egészségiparban, a környezet terhelés csökkentésében egyaránt megnyilvánulnak. Az élelmiszer-előállítás mellett megjelent az energia célú mezőgazdasági termelés is. A 145 éves múltra visszatekintő debreceni agrár-felsőoktatás, a Debreceni Egyetem Agrárés Gazdálkodástudományok Centruma alapfeladatának tekinti a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, nemzetközi versenyképességének növelését. A Centrum katalizátora kíván lenni a fenntartható fejlődésnek. Szervezeti egységeit úgy fejleszti, hogy a mezőgazdasági termelés az élelmiszer-feldolgozás és -előállítás fejlesztésében aktívan és hatékonyan tudjon közreműködni. Meggyőződésünk, hogy a magyar agrárium mindig is alappillére lesz a magyar gazdaságnak, és ebben különösen kiemelt szerepe van a minőségi élelmiszer-termelésnek és -előállításnak. A minőségi termelés csak a termékpályákban való gondolkodáson keresztül lehetséges. Az agrárágazatok sajátossága a minőség és a környezet szoros kölcsönhatása, ezért a minőség és a környezettudatos gazdálkodás feltételezik egymás. A minőségi elvárások megkövetelik a mezőgazdasági termék előállítási folyamat (termékpálya) dokumentálhatóságát és ellenőrizhetőségét. Ahhoz, hogy ebben a sokszereplős láncban a terménytételek szállítása, feldolgozása, tárolása és piacra kerülése során ne vesszenek el azok az információk, melyek a termékek azonosításához, és a minőségük meghatározásához nélkülözhetetlenek, magas színvonalú multidiszciplináris K+F+I tevékenységre van szükség. A minőségi és egészséges termékek előállításánál nemcsak az összetevők arányának ismerete a cél, hanem a teljes termelési folyamat (növénytermesztéstakarmány-állattenyésztés-feldolgozás) átláthatóságának biztosítása. Az új piaci igényeknek csak úgy lehet megfelelni, ha a termékek előállítását, jelölését, minőségbiztosítását, forgalomba hozatalát, funkcionális működésének garanciáit szabályrendszer biztosítja. A Debreceni Egyetem és annak alkotóegységei: az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, valamint a Tudományegyetemi Karok egyes intézetei együttműködnek a fejlesztésekben, a tesztelésekben és a különleges értéket képviselő tápláló anyagok elismertetésében, elfogadtatásában, segítve a magyarországi szakhatósági szabályozásban a teljes termékpálya nyomon követési rendszerét. Biztonságos és nyomon követhető precíziós termékpályák A kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) programjaink célja, hogy a fogyasztó részére a legjobb minőségű, a legbiztonságosabb, továbbá nyomon követhető állati eredetű élelmiszer alapanyagot (pl. sertés- és baromfihús) tudjunk előállítani. Ezekben a K+F+I programokban egy integrált egységet (termékpályát) alkot az ún. precíziós növénytermesztés, a precíziós állattenyésztés, valamint a precíziós takarmányozás koncepciója. Céljaink elérése érdekében a növénytermesztés, a takarmányipar, az állattenyésztés szakemberei mellett a takarmányozással, a humán táplálkozással, a táplálkozásimmunológiával, a molekuláris táplálkozással, a molekuláris genetikával foglalkozó kutatóknak, az informatikusoknak, továbbá az élelmiszeripar és a kereskedelem szakembereinek nagyon szoros kooperációban kell dolgozniuk. Integrált programjaink megvalósítása esetén van csak lehetőség a jó minőségű, biztonságos, a humán táplálkozási elvárásoknak is megfelelő, állati eredetű élelmiszerek előállítására. TOP TOP Professzor Dr. Babinszky László DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁS- TUDOMÁNYOK CENTRUMA Élelmiszer-biztonság, átláthatóság és nyomon követés NÖVÉNYTERMESZTÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS A ÉLELMISZERIPAR fejlett nyugati országokban a szív-érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek a vezető halálokok. Kialakulásukban jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. A táplálékfelvétel mennyisége, minősége, módja nagyban meghatározza az illető egyén súlyát, anyagcsere folyamatait és lokálisan hatással van a tápcsatorna egyes részeire. A növényi táplálék összetétele függ attól, hogy milyen nyersanyagokból készült, milyen volt az adott talaj kezelése, megfelelő mennyiségben tartalmazott-e tápanyagokat, nyomelemeket, milyen rágcsáló-, vagy növényirtó kezelést folytattak, illetve ezek felhalmozódtak-e a növényben. Fontos az is, hogy a betakarítást követően megfelelően kezelték-e a növényt, nem szenvedett-e el olyan gombás, vagy egyéb fertőzést, mely a későbbiek során a tápanyagban károsító ágensként jelen lehet. Az állati eredetű táplálékoknál nagy jelentősége van annak, hogy milyen takarmánnyal etették az állatokat és hogy megfelelően tartósították-e az adott állati terméket. A konyhatechnikai folyamatok során ronthatjuk, de javíthatjuk is az élelmiszerek élvezeti és tápanyag értékét. A fentiekből is látható az, hogy hosszú folyamat eredménye egy adott növényi, vagy állati termék táplálékká alakulása. Az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetünk a tápanyag mennyiségi és minőségi összetételére. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén arra törekszünk, hogy az adott egyén kalóriaszükségletének megfelelő szénhidrát-, zsír- és fehérjearányt betartva megfelelő mennyiségben vigyük be a vízben és zsírban oldódó vitaminokat, nyomelemeket és a napi rostmennyiséget is. Önmagában a megfelelő táplálkozással a betegségek jelentős része megelőzhető lenne. Egyes vélemények szerint a civilizált országokban a lakosság jelentős része a saját fogával ássa meg a sírját. Ha ezt el akarjuk kerülni, törekedni kell a kiegyensúlyozott táplálékbevitelre és olyan tápanyagforrásokat kell választani, melyeket megbízható technológiával állítottak elő és elkerülhető egyéb addicionális károsító tényező jelenléte. Megfelelő életmóddal, táplálkozással a civilizációs betegségek jelentős része megelőzhető, vagy szövődményeik csökkenthetők. Ez gazdasági szempontból is fontos, hiszen a fejlett nyugati országok egészségügyi kiadásainak jelentős részét a civilizációs betegségek megelőzésére vagy szövődményeinek elkerülésére fordítják. Ezért elengedhetetlen a tápanyagok minőségét meghatározó szoros agrárgazdasági, élelmiszeripari és egészségügyi együttműködés. Remélem, ezen együttműködés eredményeként hazánkban közös erővel hatékonyan tudjuk javítani a lakosság egészségi állapotát és csökkenteni tudjuk a halálozást. Ezt tartja szem előtt Thomas Edison is, aki szerint a jövő orvosa nem orvosságot fog felírni a betegeinek, hanem érdekeltté fogja őket tenni abban, hogy étrendjük segítségével jó karban tartsák magukat, hogy megelőzzék a betegségeket. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma évi kiemelt támogatója M agyarországon számolni kell az aszály, az időnkénti vízborítások, valamint a korai-kései fagyok és a heves időjárási események okozta stresszhatásokkal. A változó klíma új, precíziós termesztéstechnológiák fejlesztését követeli meg, melyek alapja a széleskörű, nagy mennyiségű és közel valós idejű háttérinformációk integrálása a vállalati döntéstámogató rendszerekbe. A Professzor Dr. Paragh György specifikus információk értékét növeli a nyomon követhetőség, az átláthatóság, a fenntarthatóság, valamint a környezetvédelmi előírások szigorodása. Dr. Dobos Attila, tudományos főmunkatárs A DE AGTC stratégiai partnereivel együttműködve olyan komplex mezőgazdasági döntéstámogató és szaktanácsadási rendszer kiépítését tűzte ki célul, mely elősegíti a károk megelőzését, mérséklését, illetve megbízható háttérinformációt szolgáltat adott stresszhatás környezeti körülményeire. A Centrum rendelkezésére állnak a legkorszerűbb technológiák agrometeorológiai mérőhálózat, felszínközeli és légi távérzékelés, biztosítva nagyfelbontású meteorológiai prognózisok integrálását, a gyakorlat számára nélkülözhetetlen információszolgáltatást. Az agrár-információs döntéstámogató rendszerünk, az eagro kialakításával elsősorban a termelés elvárásait, kihívásait tartottuk és tartjuk szem előtt.

3 Tisztelt Olvasó! évben hatodik alkalommal veheti kezébe a Hajdú-Bihar megyei TOP 100 kiadványt, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága a Hajdú- Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, az Inform Média Lapkiadó Kft. közreműködésével ad ki. Célunk továbbra is Hajdú-Bihar megye gazdasági életének, illetve a megyét leginkább befolyásoló 100 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása, a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be, megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény és létszámadatok, illetve a mérlegadatok elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk a 100 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük. Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 100 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között évben! Fazekas Jánosné dr. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója Kiss László Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője Miklóssy Ferenc Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke TOP 3 100

4 HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, betűrendben A.K.S.D. KFT. * DEBRECEN AGRIFIRM ZRT. * KABA ALFÖLDI NYOMDA ZRT. * DEBRECEN ALFÖLDI SERTÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET * NÁDUDVAR BAROMFI-COOP KFT. * DEBRECEN BAROMFIUDVAR 2002 KFT. * DEBRECEN BÉKE AGRÁRSZÖVETKEZET * HAJDÚBÖSZÖRMÉNY BOLD AGRO KFT. * DERECSKE BUZAFOOD 97 KFT. * HAJDÚNÁNÁS CHEMICAL-SEED KFT. * DEBRECEN CÍVISBUSZ KFT. * DEBRECEN DEBRECENI HŐSZOLGÁLTATÓ ZRT. * DEBRECEN DEBRECENI VÍZMŰ ZRT. * DEBRECEN DEKA-HYB KFT. * DEBRECEN DEXIUM KFT. * DEBRECEN DH-SZERVIZ KFT. * DEBRECEN DISPOMEDICOR ZRT. * DEBRECEN DKV ZRT. * DEBRECEN E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. * DEBRECEN EPACK KFT. * BERETTYÓÚJFALU ÉSZAK-ALFÖLDI SZÖVETKEZET * DEBRECEN EURINGS ZRT. * DEBRECEN EVONIK AGROFERM ZRT. * KABA FAG MAGYARORSZÁG KFT. * DEBRECEN FLEXI FORCE HUNGARY KFT. * HAJDÚBÖSZÖRMÉNY FRIESLANDCAMPINA HUNGÁRIA ZRT. * DEBRECEN GIF HUNGARY KFT. * BIHARKERESZTES GSV KFT. * DEBRECEN HAGE ZRT. * NÁDUDVAR HAJDU AUTOTECHNIKA ZRT. * TÉGLÁS HAJDÚ GABONA ZRT. * DEBRECEN HAJDÚ VOLÁN ZRT. * DEBRECEN HAJDU ZRT. * TÉGLÁS HÉLIKER ZRT. * DEBRECEN TOP 4 100

5 HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, betűrendben HUNÉP UNIVERSAL ZRT. * DEBRECEN HUNGAROSPA HAJDÚSZOBOSZLÓI ZRT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ INFORM MÉDIA KFT. * DEBRECEN KELETI RÉGIÓ TEJÉRTÉKESÍTŐ KFT. * HAJDÚNÁNÁS-TEDEJ KELETMAGYARORSZÁGI BAROMFI SZÖVETKEZET * DEBRECEN KEVIÉP KFT. * DEBRECEN KITE ZRT. * NÁDUDVAR KÖNIG-TRADE KFT. * BALMAZÚJVÁROS MITOR KFT. * DEBRECEN NÁDUDVARI AGROKÉMIAI KFT. * NÁDUDVAR NÁDUDVARI ÉLELMISZER KFT. * NÁDUDVAR NAGISZ ZRT. * NÁDUDVAR NAGYHEGYESI TAKARMÁNY KFT. * NAGYHEGYES NI HUNGARY KFT. * DEBRECEN PARTIUM 70 ZRT. * DEBRECEN PENTAFROST KFT. * DEBRECEN PIPELIFE HUNGÁRIA KFT. * DEBRECEN POSTAAUTÓ DUNA ZRT. * DEBRECEN SELEX-M KFT. * DEBRECEN STEELWORK-TRADE KFT. * TÉGLÁS TEDEJ ZRT. * TEDEJ TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. * DEBRECEN TIGÁZ ZRT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TIGÁZ-DSO KFT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TONAVAR KFT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TRANS-SPED KFT. * DEBRECEN TRANZIT FOOD KFT. * DEBRECEN TRANZIT-KER ZRT. * DEBRECEN UD STAHL RECYCLING KFT. * HAJDÚHADHÁZ VWR INTERNATIONAL KFT. * DEBRECEN 36 TÁRSAS VÁLLAKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ TOP 5 100

6 Tartalomjegyzék TOP 100 Gazdasági Díj 7 9. oldal I. Az adóalanyi kör bemutatása 11. oldal 1. Észak-Alföldi régió 11. oldal 2. Hajdú-bihar megye 11. oldal II. Adóbevételek alakulása oldal 1. az észak-alföldi régió adóbevétele 12. oldal 2. Hajdú-bihar megye adóbevételének alakulása 13. oldal III. A hajdú-bihar megyei társas vállalkozások teljesítményei oldal 1. értékesítés nettó árbevétele 14. oldal 2. vállalkozási eredmények 17. oldal 3. a foglalkoztatottak száma és jövedelme 19. oldal 4. mérlegadatok 21. oldal IV. a top 100 vállalkozás adatai oldal 1. módszertan 22. oldal 2. kistérségenkénti megoszlás 23. oldal 3. cserélődések a top 100-ban 25. oldal 4. gazdasági mutatók elemzése 26. oldal 5. a top 100 vállalkozás adatai 33. oldal a 100 legnagyobb vállalkozás a top 10-ből Top 100 Klub tények és adatok a Hajdú-bihari megyei kereskedelmi és iparkamara tevékenységéről oldal oldal oldal TOP 6 100

7 TOP 100 Gazdasági Díj Otthonról hozott emberi értékek A 2010-ben alapított TOP 100 Gazdasági Díjat idén dr. Hegedűs Lajosnak, a Teva Gyógyszergyár Zrt. nyugalmazott vezérigazgatójának ítélte oda a TOP 100 díj zsűrije. Szakmai elismerések sokasága sorakozik már a vitrinben, azonban van kettő, ami különleges Igen, az egyik a Debrecen Város Díszpolgára elismerés, amely azért jelent számomra sokat, mert úgymond gyüttment -ként kaptam meg. A másik óriási megtiszteltetés számomra, hogy bár ebben a városban dolgoztam 11 évet, de mégsem debreceniként idén én kaptam meg a TOP 100 Gazdasági Díjat mondta Hegedűs Lajos, akivel sokszor beszélgettünk már keveset arról a vezérigazgatóról, aki elsősorban ember, s keveset azokról az értékekről, amelyek szerint él és dolgozik. Azt vallom, hogy az embert a gyökerei határozzák meg. A családból én a munka szeretetét hoztam. Édesanyám egy dobozkába gyűjtötte a megtakarításra szánt pénzt, és semmilyen körülmények között nem nyúlt ahhoz célja volt vele, s ezt a céltudatosságot is otthonról hoztam. Budapesten a negyedik kerületben nőttem fel, akkoriban még a grundon töltöttük a gyermekkorunkat, engem a sport és a zene vitt ki onnan. Évekig versenyszerűen kajakoztam, gitároztam, gimnáziumban és az egyetem alatt is és még jó tanuló is voltam. Boldog gyermekkorom volt tette hozzá mosolyogva. Erőt, útravalót pedig abból merített, hogy sosem felejtette el, honnan jött. Szülei hétköznapi emberek voltak, édesapja szerszámkészítő, édesanyja bérszámfejtő, akik azt szerették volna, ha gyerekeikből diplomások lesznek. Engem orvosnak szántak. Első generációs diplomás voltam a családban. Nem vettek fel az orvosira, fél ponttal elmaradtam a ponthatártól, így felajánlották a gyógyszerészi pályát. Közben megkaptam a katonai behívómat, választanom kellett, hogy katona leszek, vagy egyetemista. Életem legszerencsésebb döntése volt, hogy a gyógyszerészetet választottam utalt az egyetemi évek kezdetére. Szerencsés embernek vallja magát: azt tette egész életében, amit szeret, s közben minden célját sikerült megvalósítania. Annak idején arról álmodtam, hogy külföldön fogok dolgozni, tapasztalatokat szerezni. Az élet úgy hozta, hogy öt évet töltöttem Nigériában és másik ötöt Máltán, hogy aztán Gödöllőn folytathassam. Nigériában még a hetvenes évek végén találkoztam a Biogal akkori igazgatójával, Kéri úrral, aki hívott Debrecenbe. Akkor nem jöttem. A sors fintora, hogy innen mentem nyugdíjba mondta mosolyogva. A család pedig mellette állt. Felesége, aki szintén gyógyszerész mindenben támogatta. Öt gyerekről gondoskodtak. Mára mindannyian felnőttek, s az unokákkal gyakran megjelennek a családi házban, ahol évente többször szerveznek Hegedűs-napot, ahol az egész család összegyűlik. Érett fejjel nézi, hogyan boldogulnak a gyerekei, és boldog a sikereiktől. Hegedűs Lajos ebben az évben már nyugdíjasként élte a mindennapjait. Már tíz évvel ezelőtt bejelentette, hogy 60 évesen nyugdíjba megy. Imádom a zenét, szeretek színházba, operába járni, szeretek utazni, szeretem a finom ételeket, a jó borokat, gyűjtöm is őket, akárcsak a festményeket. És persze az örök szerelem a horgászat, amire eddig csak szabadságom idején, no és egy-két cégen belüli versenyen tudtam időt szánni. Most úgy érzem, van néhány évre annyi programom, ami elfoglal, aztán majd meglátjuk. Végül is 35 évig nem értem rá semmire. Most, hogy kicsit több időm van, rájöttem: van élet a munkahelyen kívül is, és ezt szeretném kiélvezni egy kicsit mesélt a terveiről Hegedűs Lajos. Névjegy Dr. He g e d ű s La j o s nyugalmazott vezérigazgató, igazgatósági tag v é g z e t t s é g : Okleveles gyógyszerész (SOTE GYTK) Mu n k a h e l y e k, m u n k a k ö r ö k : Chinoin Gyógyszergyár, tablettázóüzem-gyakornok, majd művezető Imarsel Chem. Co. Nigéria, termelésvezető Human Gyógyszergyár, Gödöllő, kereskedelmi igazgató Pharmamed Gyógyszergyár, Málta, vezérigazgató Human Gyógyszergyár, Gödöllő, vezérigazgató-helyettes 2000-től Human Gyógyszergyár, vezérigazgató 2001-től Biogal Gyógyszergyár, vezérigazgató 2004-től mint TEVA Gyógyszergyár, vezérigazgató TOP 7 100

8 TOP 100 Gazdasági Díj MegaPack csomagolóüzem Munkavégzés az alapanyaggyártóban Teva a világ élvonalában A történések szerencsés egybeesése, hogy a TOP 100 Gazdasági Díjat annak a cégnek a nyugalmazott vezérigazgatója kapta meg, amely a 2011-es éve eredményei alapján az idei TOP 100 gálán négy kategóriában is átvette a legjobbnak járó elismeréseket. Hogyan épül fel ma a Teva magyarországi vállalatcsoportja? Az izraeli Teva Pharmaceutical Industries Ltd. ma három gyártó telephellyel rendelkezik Magyarországon, amelyeket Teva Gyógyszergyár Zrt. néven ismerünk. Emellett a Tevának van egy kereskedelmi és marketingcége is, ez a Teva Magyarország Zrt., amely budapesti székhellyel, külön társaságként működik. A termelést folytató gyárak Debrecenben, Gödöllőn és Sajóbábonyban működnek. A debreceni Biogalt 17 évvel ezelőtt vásárolta meg a Teva, míg a gödöllői Human Oltóanyag Termelő Zrt. úgy került a birtokába, hogy ben megvette a kanadai Novopharm-ot, amely már korábban megvásárolta a Humant. Így lett a Human is része a Teva-csoportnak. Ön 2000-ben lett a Human Rt. vezérigazgatója Valóban, január 1-től én vezettem a Human Rt.-t és óriási terveink voltak. Az akkori menedzsmenttel terveztük, hogy hogyan lesz a jövő aztán másképpen alakult. A Teva már korábban megvásárolta a Biogalt. S talán szerencsés véletlen volt, hogy Arany doktor a Biogal Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy nyugdíjba kíván vonulni, így azután szeptember elejétől teljes joggal vezettem a két, akkor még különálló vállalatot. Mivel a Tevának már voltak magyarországi érdekeltségei, azonnal megkezdődött a cégek egymáshoz történő közelítése". A két telephely egyesítése 2004 decemberére ért véget, a folyamat lezárásaként a társaság neve akkor változott Teva Gyógyszergyár Zrt.-re. A profiltisztítás eredményeképpen 2002-ben értékesítettük a Vakcina üzletágat, majd 2007-ben a vérplazma-feldolgozást is. Megszűntek ezek a hagyományos termékcsoportok, de elindult a növekedés a steril gyártás területén. A fejlesztés fő irányvonala a steril gyártás lett, az injekciók, infúziók, szemcseppek gyártása. Mára pedig ott tartunk, hogy mindez világszínvonalon, a Teva Global steril gyártásának egyik zászlóshajójaként történik Gödöllőn. Ha már Gödöllőnél tartunk Az idén adták át hivatalosan talán a világon is a legmodernebbek között emlegetett Gödöllői Steril Centrumot (GSC). Miért éppen Magyarországra hozta a Teva ezt a beruházást? Ennek több oka is van. Egyrészt a Teva filozófiája, hogy az itt megtermelt profitot itt fordítja fejlesztésekre és beruházásokra, másrészt csakúgy, mint a debreceni kollégák a gödöllői munkatársaik is bizonyították szakmai tudásukat, hozzáértésüket. Kétévnyi kemény munka árán elkészült a mintegy 15 ezer négyzetméteres komplexum, amely 260 Ugyanazért az eredményért többet kellett dolgozni..., de növekedett a cég DR. HEGEDŰS LAJOS TOP 8 100

9 TOP 100 Gazdasági Díj Gödöllői Steril Centrum új kollégának is munkahelyet teremt. A 22 milliárd forintos beruházás eredményeként megépült hat modul gyártósorain, éves szinten akár 200 millió egységnyi steril gyógyszerkészítményt állítanak majd elő. A vadonatúj egységben beinduló termeléssel a gödöllői telephely gyártókapacitása megháromszorozódik. A steril centrumban olyan stratégiai fontosságú onkológiai készítményeket is gyártanak majd, amelyek korábban Európa-szerte hiánycikkek voltak. Büszkék vagyunk arra, hogy az amerikai hatóság (FDA) auditján, amely feltétele az amerikai piacon való megjelenésnek, kiválóan megfelelt az új üzem. Debrecenben Ön több mint tíz évet töltött. Ez alatt az idő alatt rengeteget fejlődött a gyár, és persze új, modern épületek sora váltotta fel a régieket Melyek voltak a legfontosabb lépések? A Teva Gyógyszergyárban az elmúlt egy évtized alatt szinte minden épületet átalakítottunk, felújítottunk, új berendezésekkel láttunk el. A debreceni telephelyen gyógyszeralapanyag-gyártás és a szilárd gyógyszerkészítmények gyártása folyik ben átadtuk a Generikus K+F új európai központját, amelyben magas színvonalú kutató munka folyik. A következő évben felavattuk az úgynevezett High Containment üzemet (erős hatású készítmények gyártására alkalmas, fokozottan zárt üzem), illetve ugyanebben az évben kezdődött meg egy nagymértékű kapacitásbővítés a tablettagyártásban, melynek végeredménye Európa egyik legnagyobb kapacitású tablettázóüzeme lesz ben avattuk fel ennek az új létesítménynek a csomagoló részét, amely a maga nemében páratlan a Teván belül is. Közben gőzerővel folyik a bulk-kapacitás bővítése is, mely ban lesz teljes. Az alapanyaggyártásban folyamatosan bővítettük a meglévő kapacitásokat, újítottuk meg az üzemeket és fejlesztettünk új technológiákat. Számos termékünk világsiker lett. A Teva ebben az évtizedben jelentős összeget fordított a magyarországi beruházásokra annak ellenére, hogy közben tombolt a gazdasági recesszió. A csomagolás is világszínvonalon történik 2001 és 2011 között a Teva mintegy 800 millió dollárt fektetett be Magyarországon, ennek jelentős részét Debrecenben. Megnőttek a termelési számok, növekedtek a mennyiségek. A fejlesztések hozadékaként nőtt a dolgozói létszám, ma már mintegy 1600 kolléga dolgozik Debrecenben Sajóbábonnyal együtt és több mint 800 munkatárs Gödöllőn. Milyen hatással volt a társaságra a gazdasági válság? A pénzügyi válság a Tevát sem kerülte el. Szűkültek a piacok és a világon mindenütt még jobban felerősödtek a gyógyszerár-csökkentési törekvések. Ezt a környezetet csak a leghatékonyabb cégek vészelik át. Ide tartozunk mi is. Beigazolódott, hogy a hosszú évek alatt minden területen folyamatosan és tudatosan erőltetett hatékonyság és magas minőség erőssé tett minket. Igaz, hogy jóval többet kellett dolgozni ugyanazért az eredményért, de végeredményben tovább növekedett a cég. A Teva mindig elismerte a szakmai tudást. Önök pedig következetesen törekszenek arra, hogy minden területen magasan képzett szakembereket alkalmazzanak Ezért működünk együtt több hazai egyetemmel. Jó példa erre a vállalat 2007-ben és 2011-ben alapított két kihelyezett tanszéke, amelyeket a Debreceni Egyetemmel közösen valósítottunk meg, illetve a hallgatóknak meghirdetett ösztöndíjprogram. A felsőoktatási intézmények mellett a középiskolai képzést is támogatjuk, elsősorban a Vegyipari Szakközépiskolát. És a jövő? Az utolsó évek megaberuházásai meghatározzák az elkövetkezendő évek lehetőségeit. Hatékony és következetes munkával értelmesen meg kell töltenünk ezeket a modern üzemeket, és akkor a Teva magyarországi gyárai még hoszszú távon nagyon sok ember egészségét fogják szolgálni az egész világon. TOP 9 100

10 TISZTELT MUNKAADÓK! DIÁKMUNKA- SZERVEZÉS. Megbízható, minőségi, gyors és költséghatékony szolgáltatások, akár 1-2 napra, vagy több hónapra, kis- és nagyszámú munkaerő esetén is. Év végi készletkisöprő akciók az Újhelyi-Autónál! Raktáron lévő autók árából akár kedvezmény. 20% kedvezmény. 20% Mercedes-benz C 220 CDI helyett Mercedes-Benz E Coupe 220 CDI helyett Opel Insignia Sport Tourer 2.0 diesel helyett Chevrolet Captiva 2.2 diesel helyett Több más típus szintén kedvező áron. Kérjen árajánlatot a honlapunkon lévő on-line megrendelőlappal: Joker-Diák Munkaerőszervező Iskolaszövetkezet Debrecen, Péterfia u Tel.: 06-52/ Nyitva: hétfő péntek info@jokerdiak.hu Az ajánlat a készleten lévő és 2012 december 31-éig forgalomba helyezett autókra érvényes. Márkától és típustól függően változhat. Újhelyi-Autó 4027 Debrecen Böszörményi út / , KÖNIG-TRADE KFT. ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE, FORGALMAZÁSA KIS-NAGYKERESKEDELEMBEN, PÉKSÉG-CUKRÁSZATBAN, GASZTRONÓMIÁBAN. König Keresse Trade Export-Import országszerte Kereskedelmi az Kft. élelmiszerüzletek Balmazújváros, Böszörményi út 65. Tel.: / Fax: / Mobil: / konigtrade@konigtrade.hu TOP

11 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján I. Az adóalanyi kör bemutatása 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Az Észak-alföldi régióban év végén adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adózók száma több mint ötezerrel nőtt. A legnagyobb arányú növekedés az adószámos magánszemélyeknél tapasztalható, számuk közel fővel emelkedett. Az egyéni vállalkozók száma kis mértékben nőtt a év végi adatokhoz képest, a társas vállalkozásoknál több mint darabos emelkedés történt. Az adózói kör összetételét tekintve annak több mint felét az adószámos magánszemélyek teszik ki, a társas vállalkozások aránya 23%-ra, az egyéni vállalkozóké 21%-ra tehető. (1. grafika) 1. grafika Regisztrált adóalanyok száma darab, fő Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Adószámos magánszemély Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 2. Hajdú-bihar MEGYE év végén a megyében adószámmal rendelkező működő adózót tartottunk nyilván. 2. grafika Regisztrált adóalanyok száma darab, fő Az előző évi adatokhoz képest 2,7%-kal magasabb a számuk, ami adózóval többet jelent. (2. grafika) Az egyéni vállalkozóknál kismértékű, 0,4%-os emelkedés történt, a társas vállalkozások száma 3,3%-kal nőtt. Az adószámos magánszemélyeké 3,5%-kal emelkedett év végéhez viszonyítva, ami a legdinamikusabb növekedést jelenti az Észak-alföldi régióban. Az adózói kör összetételét tekintve annak több mint a felét az adószámos magánszemélyek teszik ki, az egyéni vállalkozók aránya közel 22%, a társas vállalkozásoké 27% Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Adószámos magánszemély Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP

12 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján II. Adóbevételek alakulása 1. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ADÓBEVÉTELE Az Észak-alföldi régióban működő adózók évben a kiemelt adó- és járulék nemekben 588,9 milliárd Ft befizetést teljesítettek, amely 35,5 milliárd Ft-tal több a évinél. A befizetések jelentős részét, 47%-át a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás tette ki, melyek együttes összege 277,2 milliárd Ft volt. Általános forgalmi adóból 181,8 milliárd Ft befizetéssel a bevételek közel egyharmada képződött. A személyi jövedelemadó 102,3 milliárd Ft befizetéssel a bruttó bevétel 17,4%-át tette ki. (3. grafika) 3. grafika Bruttó adó- és járulékbevételek milliárd Ft ,1 162,4 553,4 120,3 246,6 27,6 181,8 588,9 102,3 277, Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV évben 180,2 milliárd Ft került kiutalásra az adózók felé, melynek 90%-a általános forgalmi adó, 7%-a személyi jövedelemadó és 3%-a társasági adónemben teljesült. A nettó bevétel összege 408,7 milliárd Ft volt évben, amely 2,9%-kal haladta meg az előző évit. (4. grafika) A társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulás bevétele 12,4%-kal, volt magasabb az előző évitől. Az üzleti körben ettől magasabb, 16,5%-os a költségvetési körben alacsonyabb, 4,2%-os volt a növekedés. A járulékbevételeken belül meghatározó részarányt képviselő nyugdíjbiztosítási járulék növekedésének fő oka, hogy a biztosítottak nagy része megszüntette a magánnyugdíjpénztári tagságát és átlépett az állami nyugdíjrendszerbe. 4. grafika Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft ,9 27,1 397,3 105,7 246, Társasági adó Személyi jövedelemadó 22,4 19,0 408,7 90,1 277,2 Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A társasági adóból származó bevétel 25,1%-kal haladta meg a évit. A növekedés hátterében az áll, hogy a gazdálkodók az előző évhez képest magasabb adózás előtti eredményt értek el, ami az adóalap növekedéséhez, ezáltal az adófizetési kötelezettség emelkedéséhez is hozzájárult. A évi adótörvény változások, mint az egykulcsos adó bevezetése, a családi kedvezményt érvényesíthető adózók körének szélesítése, az adójóváírás szabályainak és mértékének változása, valamint évtől az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények körének szűkítése mely a évi kiutalások összegét csökkentette együttes hatásaként jelentősen, 14,7%-kal csökkent a személyi jövedelemadóból származó bevétel. Az üzleti körben alacsonyabb, 10,4%-os, a költségvetési körben magasabb, 23,6%-os volt a visszaesés. Az általános forgalmi adónem nettó bevétele 29,9%-kal elmaradt az előző évi 27,1 milliárd Ft-tól. Az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete alapján hatályba léptetett az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló évi CXXIII. törvényben foglaltak szerint az általános forgalmi adó alanyai a meg nem fizetett beszerzések korábban vissza nem igényelhető áfa tartalmára vonatkozóan utólagos visszatérítési igényt érvényesíthettek, ami a kiutalások növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Az adónemre teljesített befizetések évi összege 19,5 milliárd Ft-tal haladta meg az egy évvel korábbit, a kiutalásokban 27,6 milliárd Ft növekedés volt kimutatható. TOP

13 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 2. HAJDÚ-BIHAR MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA A megye adózói évben a kiemelt adónemekben 263,9 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 58,3 milliárd Ft kiutalásban részesültek. (5. grafika) A nettó adóbevétel 205,6 milliárd Ft volt, melynek több mint felét a társadalombiztosítási járulék, egyötödét a személyi jövedelemadó valamint az általános forgalmi adó bevételek tették ki. A társasági adó részaránya 3,4%-ot ért el. 5. grafika Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft ,7 42,8 247, ,2 135,5 Társasági adó Személyi jövedelemadó 7,1 205,6 41,2 40, ,4 Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A megye nettó személyi jövedelemadó bevétele 40,9 milliárd Ft volt évben, amely az előző évi kétharmadát érte el. A társadalombiztosítási járulékból származó bevétel 19,1 milliárd Ft-tal maradt el a évitől. A személyi jövedelemadó harminc százalékot meghaladó, valamint a járulék 14,1%-os csökkenése mögött a Magyar Államkincstárnál végbement változások állnak. A MÁK év végéig régiós szervezetként működött, aminek következtében a Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében foglalkoztatottak egy részének jövedelme után fizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék Hajdú-Bihar megyei bevételként jelent meg évtől a MÁK Szabolcs és Jász megyei Igazgatóságai által számfejtett bérek után fizetendő adó- és járulékbevételek már nem Hajdú megyei bevételt képeznek. A szervezeti átalakítás jelentős hatással volt a megyei bevételekre, a személyi jövedelemadó bevételében 14,9 milliárd Ft, a járulék bevételében 32 milliárd Ft csökkenés keletkezett. Az üzleti kört vizsgálva a személyi jövedelemadó bevételben kisebb mértékű, 12,2%-os csökkenés, a járulék bevételben pedig 16,1%-os növekedés következett be a bázisidőszakhoz képest. A megye társasági adó bevétele 7,1 milliárd Ft volt, 0,6 milliárd Ft-tal csökkent. A változás egy nagy gazdálkodóhoz köthető, melynek magas előlegfizetési kötelezettségétől kisebb adókötelezettsége keletkezett adózás előtti eredménye jelentős mértékű csökkenéséből adódóan. Az általános forgalmi adó befizetések 13,5%-kal, a kiutalások 32,6%-kal növekedtek évhez viszonyítva. Az adónem nettó bevétele 41,2 milliárd Ft volt, a bázisévi 42,8 milliárd Ft-tal szemben. Az egyenleget jelentősen befolyásolta az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete, amely a kiutalások jelentős mértékű növekedését okozta. (6. grafika) 6. grafika Általános forgalmi adó pénzforgalom milliárd Ft ,2 +10,9 Befizetés 92, ,4 +12,5 Kiutalás 50,9 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP

14 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján III. A hajdú-bihar MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező gazdálkodók adatait összegeztük, beleértve azokat is, akik adóhatósági szempontból a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságához tartoznak. A társas vállalkozások közül a felsőoktatási intézmények kivételével a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak. A non-profit szervezetek (alapítványok, közalapít- ványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakás-szövetkezetek, egyházak) alanyai a társasági adónak, de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A megyei társas vállalkozások évben együttesen 2.415,3 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, ami az előző évi 2.125,7 milliárd Ft-hoz képest 13,6%-os növekedésnek felelt meg. (7. grafika) A megyei árbevétel 78,6%-a belföldi értékesítésből származott, ami évben 10,5%-kal, 1.897,3 milliárd Ft-ra nőtt, a évi 1.716,4 milliárd Ft-ról. Emellett az export is jelentős mértékben, 26,6%-kal növekedett. Az export aránya az összes értékesítésen belül 21,4%-nak felelt meg, ami 2,1 százalékponttal nagyobb az előző évinél. 7. grafika Értékesítés alakulása milliárd Ft , , , , , , Export Belföldi Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A vállalkozási tevékenységből származó árbevétel változása nemzetgazdasági ágazatonként eltérő mértékű és irányú volt. A feldolgozóipari cégek nettó árbevétele egy év alatt 20%- kal, 573,8 milliárd Ft-ról 688,5 milliárd Ft-ra emelkedett. Az ágazat ezzel a teljes megyei értékesítésen belül 27%-ról 28,5%-ra növelte részesedését. A növekedés több mint feléhez egy vegyi-, gumiipari cég 30,8 milliárd Ft, egy gépgyártással foglalkozó vállalkozás pedig 29,8 milliárd Ft növekedéssel járult hozzá. A kiemelt két vállalkozás teljesítménye nélkül a feldolgozóipar gazdálkodóinak együttes éves értékesítése 15,5%-kal nőtt. (8. grafika) A szállítási és a szolgáltatási szektor értékesítése is növekedett évben. A szállítás 12,9%-kal bővült. A szolgáltatási szektor 10,7%-kal, 197,8 milliárd Ft-ról 218,9 milliárd Ft-ra növekedett. Ennek ötödéhez 4,2 milliárd Ft-tal járult hozzá egy gazdálkodó, melynek nettó árbevétele több mint hatszorosára emelkedett egy év alatt. A legnagyobb összegű árbevétel-növekedés a kereskedelemben volt. Az ágazat nettó árbevétele 146,7 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. TOP

15 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 8. grafika Nettó árbevétel alakulása nemzetgazdasági ágazatonként milliárd Ft Dinamika: 25,6% 20,0% -6,3% -7,2% 23,7% 9,6% 12,9% 10,7% ,8 688,5 618,7 765, ,4 410, ,9 161,8 Mezőgazdaság Feldolgozóipar Villamosenergiaipar 97,3 90,3 Építőipar Kereskedelem 17,2 18,8 Vendéglátás 52,3 59,0 Szállítás 197,8 218,9 Szolgáltatás Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A szektor 23,7%-os növekedéssel a legjelentősebb forgalmat bonyolította az ágazatok közül 765,4 milliárd Ft nettó árbevételével. A növekedéshez egy gazdálkodó 58,4 milliárd Ft-tal járult hozzá, melynek évi értékesítése a szektor értékesítésének közel egynegyedét adta. A villamosenergia-ipar árbevétele csökkent a bázisévhez képest, de 17%-os értékesítési részesedésével még így is ez a szektor volt a legmeghatározóbb a kereskedelem és a feldolgozóipar mellett. Az ágazati gazdálkodók együttes árbevétele évben 410,7 milliárd Ft volt, 27,7 milliárd Ft viszszaesést jelzett. Ebből a legnagyobb részt egy 20,9 milliárd Ft árbevétel-csökkenést realizáló cég adta, melynek forgalma ezt követően is meghaladta a 288 milliárd Ft-ot. További három társaság együttes árbevétele 7 milliárd Ft-tal csökkent. A négy cég együttes csökkenése meghaladta az ágazat visszaesését. Rajtuk kívül 28 gazdálkodó számolt el árbevételt az ágazatban. A mezőgazdaságban 25,6%-os növekedés következett be. A évi 128,9 milliárd Ft-ról évben 32,9 milliárd Ft-tal nőtt a szektorban érdekelt cégek nettó árbevétele. Ezzel a mezőgazdasági ágazat 6,7%-os részesedéssel volt jelen a megye nettó árbevételében. A legnagyobb növekedést realizáló gazdálkodó nettó árbevétele 3,6 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit és ezzel 12,9 milliárd Ft-ra nőtt. Az építőipar értékesítése 7 milliárd Ft-tal elmaradt a bázisévitől, a megye árbevételének 3,7%-át adta 90,3 milliárd Ft forgalmával. Értékesítése 7,2%-kal volt kevesebb a évinél. A vendéglátás árbevétele 9,6%-kal nőtt a évihez képest, ami 1,6 milliárd Ft növekedést jelent. A szektor továbbra sem érte el a megye teljes árbevételének 1%-át. A megyei belföldi értékesítésből, ahogy a korábbi években, úgy évben is a kereskedelem és a villamosenergiaipar részesedése volt a legjelentősebb. Az összes megyei belföldi értékesítéshez a kereskedelem vállalkozásai 36%- kal, a villamosenergia-ipar gazdálkodói 21,5%-kal járultak hozzá. A kereskedelmi szektor árbevételének 89%-a, 683,2 milliárd Ft a belföldi piacokon keletkezett, az ágazati export összege 82,3 milliárd Ft volt évben, ami a megye teljes exportjának 15,9%-át tette ki. A kereskedelem exportja 35,4%-kal, a belföldi értékesítése 22,4%-kal növekedett. A megyei exportból a feldolgozóipar mellett a kereskedelemnek volt kétszámjegyű részesedése. (1. táblázat) A megyei export továbbra is a feldolgozóiparban a legjelentősebb, hiszen ez az ágazat adta az összes kivitel 79%-át. Az ágazaton belül az export előretörése figyelhető meg a belföldi értékesítéssel szemben, részaránya a teljes feldolgozóipari árbevételben 56%-ról évben 59,4%-ra növekedett. Az ágazati export éves növekedése 27,3%-os volt évben, ezzel összege 409,3 milliárd Ft-ra emelkedett. A belföldi értékesítés 279,2 milliárd Ft-ot tett ki, 10,7%-kal nőtt a évihez viszonyítva. TOP

16 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 1. táblázat Belföldi- és külföldi értékesítés alakulása Belföldi Export Ágazat megnevezése év év Változás év év Változás millió Ft millió Ft % millió Ft millió Ft % Mezőgazdaság ,1% ,9% Bányászat ,7% ,8% Feldolgozóipar ,7% ,3% Villamosenergia-ipar ,3% ,7% Építőipar ,9% ,4% Kereskedelem ,4% ,4% Vendéglátás ,8% ,0% Szállítás, raktározás ,3% ,9% Szolgáltatás ,7% ,5% Összesen ,5% ,6% A szolgáltatásokon belül a belföldi értékesítés 11,7%-os növekedést ért el a külföldi értékesítés 13,5%-os csökkenése mellett az egy évvel korábbi állapothoz képest. Az export 1,1 milliárd Ft-tal csökkent, a belföldi értékesítés 22,1 milliárd Ft-tal nőtt. A hazai árbevétel az előző évekhez hasonlóan továbbra is jelentős, 97%-os részesedésű a szektor teljes árbevételéből. A mezőgazdaságban érdekelt gazdálkodók továbbra is döntően a belföldi piacra értékesítettek, nettó árbevételük 96,4%-a Magyarországról származott. Az építőiparon belül továbbra is a belföldi értékesítés a meghatározó a 96,9%-os részesedésével. A belföldi értékesítés 6,1%-kal, az export 31,6%-kal csökkent az elmúlt évben. A szállításon belül a külföldről származó nettó árbevétel 15,9%- kal, a belföldi árbevétel 12,3%-kal nőtt, ami 1,2 milliárd, illetve 5,5 milliárd Ft emelkedésnek felelt meg. Az ágazati árbevétel 85,2%-a, 50,3 milliárd Ft belföldi értékesítésből származott. A 18,8 milliárd Ft nettó árbevétellel rendelkező vendéglátáson belül a belföldi értékesítés az összes árbevétel 97,9%- át adta. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar, a vegyi-, gumiipar, illetve a gépgyártás részesedése volt a legjelentősebb. Az ágazat árbevételének 23,9%-át az élelmiszeripari, 30,3%-át a vegyi-, gumiipari, 27,9%-át a gépgyártó cégek állították elő. (9. grafika) 9. grafika Nettó árbevétel alakulása a feldolgozóiparban milliárd Ft ,9 9,3 166,9 25,2 151,5 75,0 31,3 114,6 Élelmiszeripar Élelmiszeripar 4,8 4,5 Textil-, bőripar 125,5 41,4 Vegyi-, gumiipar 131,2 3,1 22,1 20,3 Fa-, Gépgyártás papíripar 25,7 49,3 Egyéb 164,4 10,2 208,9 26,0 192,3 86,7 122,4 4,7 5,5 Textil-, bőripar Vegyi-, gumiipar Fa-, papíripar Belföld Export Belföld Export 42,0 157,6 51,3 168,1 3,4 22,6 24,2 Gépgyártás 33,5 53,2 Egyéb Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP

17 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján A feldolgozóipari értékesítés legnagyobb részét adó vegyi-, gumiipar forgalma 25%-kal bővült évben. A 42 milliárd Ft növekedés háromnegyede a külföldi értékesítés javulásának köszönhető. Az iparág exportja 32,1 milliárd Ft-tal nőtt, ami 25,6%-kal több az előző évinél, a belföldi értékesítés 24,1%- kal nőtt. Az export bővüléséből a legnagyobb gazdálkodó exportnövekedése 23,1 milliárd Ft-ot tett ki. Ugyanennek a gazdálkodónak a belföldi értékesítése 7,6 milliárd Ft-tal nőtt, ami az összes vegyi-, gumiipari cég belföldi árbevétel-növekedésének 76,6%-a. A vegyi-, gumiipar nettó árbevételének 75,5%-a exportból származott, ami a feldolgozóipar teljes exportjának 38,5%- át tette ki. Az élelmiszeripar értékesítése évben 12,7%-kal, 18,5 milliárd Ft-tal nőtt. A külföldi értékesítés 34,4%-kal, 10,7 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. Ebben jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, amelynek évi exportnövekedése 3,9 milliárd Ft volt. Az iparág belföldi értékesítése 7,8 milliárd Ft-tal nőtt. A gépgyártás értékesítése közel 26,9%-kal, 40,8 milliárd Ft-tal növekedett, amihez mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés hozzájárult. Az export 28,2%-kal, 36,9 milliárd Ft-tal, a belföldi árbevétel 19%-kal, 3,9 milliárd Ft-tal emelkedett. Az export bővüléséhez egy gazdálkodó 29,5 milliárd Ft növekedéssel járult hozzá. A cég értékesítésének közel egésze külföldre irányult, és meghaladta a 127 milliárd Ft-ot. Ezzel iparága értékesítésének kétharmadához járult hozzá. Az iparág árbevételének 87,4%-a származott külföldi értékesítésből, ami a teljes feldolgozóipari export 41,1%-át tette ki. A textil-, bőripar 0,9 milliárd Ft, a fa-, papíripar 0,8 milliárd Ft növekedést könyvelt el évben. A textil-, bőriparban a belföldi értékesítés 1 milliárd Ft-tal nőtt, az export 0,1 milliárd Ft-tal csökkent. A fa-, papíripar esetében a belföldi értékesítés 0,5 milliárd Ft-tal, a külföldi értékesítés 0,3 milliárd Ft-tal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK A megyében működő társas vállalkozások adózás előtti eredménye évben 143,5 milliárd Ft volt. Ez a évi 99,3 milliárd Ft-hoz képest 44,5%-os növekedésnek felel meg. Legjelentősebben az üzemi (üzleti) eredmény összege javult, 29,7 milliárd Ft-tal 107,3 milliárd Ft-ra emelkedett, ami 38,3%-os növekedésnek felel meg. A pénzügyi eredmény az előző évi 41%-ára csökkent. A rendkívüli eredmény közel ötszörösére emelkedett, 23,7 milliárd Ft növekedést mutatott. (10. grafika) 10. grafika Adózás előtti eredmény alakulása millió Ft Üzemi (üzleti) eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az üzemi (üzleti) eredményben bekövetkezett változásra jelentős hatással volt két gazdálkodó, melyeknek 5,5 milliárd Ft-tal, illetve 5,1 milliárd Ft-tal nőtt az üzemi (üzleti) eredménye. Ezzel az üzemi (üzleti) eredmény javulásának több mint egyharmadához járultak hozzá. A két cég 1 milliárd Ft, illetve 10 milliárd Ft üzemi (üzleti) nyereséget mutatott ki évben. (11. grafika) 11. grafika Üzemi (üzleti) eredmény alakulása milliárd Ft , Nyereség 147,0 44,5 39,7 Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Üzemi (üzleti) nyeresége vállalkozásnak, vesztesége gazdálkodónak volt évben. Az üzemi (üzleti) nyereség évi összege 147 milliárd Ft volt, 24,9 milliárd Ft-tal nőtt. A veszteség 4,8 milliárd Ft-tal 39,7 milliárd Ft-ra csökkent. (12. grafika) TOP

18 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 12. grafika Üzemi (üzleti) nyereséget és veszteséget kimutatók száma darab évben a gazdálkodók pénzügyi eredménye 6,4 milliárd Ft-ra csökkent a bázisévi 15,7 milliárd Ft-ról. Pénzügyi nyereséget gazdálkodó mutatott ki, veszteséget cég könyvelt el. Az eredményromlást a pénzügyi veszteség növekedése okozta, melynek évi összege 47 milliárd Ft volt, 12,3 milliárd Ft-tal több a bázisévinél. (13. grafika) A pénzügyi nyereség 53,4 milliárd Ft-ot tett ki, összegében 3 milliárd Ft növekedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. A nyereség jelentős részét, 41,6 milliárd Ft-ot egy gazdálkodó realizálta. A pénzügyi eredmény összegét lényegesen befolyásoló kamatbevételek és kamatráfordítások kedvezőtlenül alakultak évben. A fizetett kamatok a évi 30,1 milliárd Ft-ról 33,7 milliárd Ft-ra nőttek. A kapott kamatokban 0,7 milliárd Ft csökkenés következett be, összegük a évi 14,4 milliárd Ft-ról 13,7 milliárd Ft-ra változott. Egyenlegüket tekintve a kamatbevételek és kamatráfordítások 4,3 milliárd Ft-tal rontották a pénzügyi eredményt. A kapott osztalék szintén negatívan hatott a pénzügyi eredményre, évben 2,5 milliárd Ft-tal maradt el a évitől, 7,2 milliárd Ft-ról 4,7 milliárd Ft-ra csökkent. A pénzügyi eredmény alakulására három gazdálkodó volt jelentős hatással. Közülük egynek 5,9 milliárd Ft-tal nőtt a pénzügyi eredménye, kettőnél eredménycsökkenés következett be, 3,7 milliárd Ft-tal, illetve 1,7 milliárd Ft-tal értek el kevesebb pénzügyi eredményt a évinél. 13. grafika Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása milliárd Ft , , Nyereséges Veszteséges Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 53,4 47, Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Nyereség 7,7 1,7 33,5 3,8 Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A rendkívüli eredmény a évi 6 milliárd Ft-ról 29,7 milliárd Ft-ra növekedett évben. A megyei gazdálkodók rendkívüli nyeresége 33,5 milliárd Ft, a veszteségük 3,8 milliárd Ft volt. Rendkívüli nyereséget 829, veszteséget 820 megyei gazdálkodó mutatott ki. A nyereségnövekedés 25,8 milliárd Ft-tal járult hozzá az eredmény változásához, a veszteség 2,1 milliárd Ft-tal nőtt. A rendkívüli eredményre jelentős hatással volt egy gazdálkodó, melynek 26,1 milliárd Ft rendkívüli nyeresége keletkezett a évi 0,1 millió Ft rendkívüli veszteséggel szemben. Nélküle nézve a többi gazdálkodó rendkívüli eredményében 2,3 milliárd Ft csökkenés következett be évben a megyei társas vállalkozások 56%-a nyereségesen, 36%-a veszteségesen működött, 8%-a nulla eredményt mutatott ki. A nyereségesen működők aránya csökkent az előző évihez viszonyítva, bár számukban növekedés volt. A veszteséges gazdálkodók aránya nem változott, a nulla eredményt elszámolóké emelkedett a évihez képest. (14. grafika) 14. grafika Gazdálkodók száma eredményesség szerint darab grafika Gazdálkodók eredménye millió Ft Nyereséges Veszteséges Nullás Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A évi adózás előtti eredmény növekedése a nyereség emelkedésének köszönhető. (15. grafika) A nyereség összege 51 milliárd Ft-tal, 34,2%-kal, 200,1 milliárd Ft-ra nőtt. A veszteség 6,8 milliárd Ft-tal, 13,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, évben 56,7 milliárd Ft-ot tett ki. A nyereség növekedéséhez két gazdálkodó 6,8 milliárd Ft-tal, illetve 4,7 milliárd Ft-tal járult hozzá. Egy további vállalkozásnál 5 milliárd Ft eredményjavulás következett be, évi 4,3 milliárd Ft veszteséget követően évben 0,7 milliárd Ft nyereséget könyvelt el. Nagymértékű, 7,8 milliárd Ft adózás előtti eredmény csökkenés egy gazdálkodónál volt, melynek évi 0,6 milliárd Ft nyereségét évben 7,2 milliárd Ft veszteség követte Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP

19 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME A foglalkoztatottak száma A megyében a társasági adóbevallást benyújtó vállalkozás háromnegyede volt foglalkoztató évben. A munkaadó együttesen főt alkalmazott, 709 fővel kevesebbet, mint az előző évben. (2. táblázat) A megyei változásra jelentős hatással volt egy gazdálkodó, mely évi átlagos állományi létszámát fővel csökkentette. A társaság átlagos állományi létszáma évben fő volt, 30%-kal kevesebb az előző évinél. Egy gazdálkodó évben Hajdú-Bihar megyébe helyezte át székhelyét, ezzel 403 fővel nőtt a megyei foglalkoztatottak száma. A két vállalkozástól eltekintve a megyei társas vállalkozások foglalkoztatotti létszáma együttesen nézve csekély mértékben változott, 33 fővel volt kevesebb az előző évinél. A munkáltatók száma a villamosenergia-ipar kivételével minden ágazatban emelkedett évben. A munkavállalók száma az előző évhez viszonyítva több szektorban csökkent, nagyobb mértékű növekedés a kereskedelemben és a vendéglátásban volt. A legnagyobb foglalkoztató ágazat évben a feldolgozóipar lett, évben a szolgáltatási szektorban volt a legtöbb foglalkoztatott. A feldolgozóipar a megyei munkavállalók 27%-ának, főnek biztosított munkalehetőséget. Az ágazatban jelentős változás nem következett be, a dolgozók száma 36 fővel csökkent, az átlagos foglalkoztatotti létszám 20,7 főre mérséklődött. Egyes gazdálkodók jelentős, 10%-os vagy a feletti létszámfejlesztést hajtottak végre. Egy társaság 214 fővel bővítette létszámát, melyet követően éves átlagos állományi létszáma fő volt. Egy gazdálkodó 169 fővel, egy másik 147 fővel növelte munkahelyei számát. Ezzel átlagos állományi létszámuk főre illetve főre emelkedett. Egy gazdálkodó erőteljes létszámleépítést hajtott végre, 168 fővel kevesebb munkavállalója volt évben. 2. táblázat Ágazat megnevezése Foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának ágazatonkénti alakulása Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók száma Átlaglétszám év év Változás év év Változás év év Változás fő fő fő Mezőgazdaság ,3% ,4% 14,3 13,9 96,9% Bányászat ,0% ,7% 12,5 11,1 89,1% Feldolgozóipar ,9% ,9% 21,0 20,7 99,0% Villamosenergia-ipar ,3% ,0% 83,2 91,1 109,6% Építőipar ,1% ,9% 5,1 5,0 99,3% Kereskedelem ,9% ,3% 5,1 5,2 101,6% Vendéglátás ,4% ,1% 5,7 5,7 100,3% Szállítás, raktározás ,4% ,1% 10,3 9,1 88,4% Szolgáltatás ,4% ,3% 5,5 5,2 94,3% Összesen ,3% ,4% 7,7 7,5 96,9% A munkaadók száma a szolgáltatásban a legmagasabb, vállalkozás alkalmazásában a megyei munkavállalók több, mint egynegyede, fő állt. Az ágazatban dolgozók száma 681 fővel csökkent évben, mely azzal függ össze, hogy az főt elbocsátó gazdálkodó szolgáltatási tevékenységet végez. Tőle elvonatkoztatva az ágazatban 398 új munkahely keletkezett évben. Ehhez 219 fő többlet-foglalkoztatásával egy társaság járult hozzá. A megyei alkalmazottak közel egyötöde, fő a kereskedelemben dolgozott. Az ágazatban a munkahelyek száma 664-gyel emelkedett, melynek több mint 60%-át a székhelyét a megyébe áthelyező társaság állományi létszáma tette ki. A növekedéshez egy másik kereskedelmi vállalkozás 169 fős létszámbővítéssel járult hozzá. A mezőgazdasági szektorban a munkavállalók 8%-a dolgozott. Az előző évivel közel azonos számú vállalkozás együttesen főt alkalmazott, 213 fővel kevesebbet, mint évben. Az agrárágazatban az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma 13,9 fő. Az építőipar a megyei munkavállalók 7%-ának biztosított munkalehetőséget. Az előző évhez viszonyítva az ágazatban dolgozók száma alig változott. Az elmúlt évekhez hasonlóan évben is az építőiparban volt a legkevesebb az egy vállalkozásra jutó alkalmazott, 5 fő. TOP

20 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján Az átlaglétszám a villamosenergia-iparban a legmagasabb, 91,1 fő. A vállalkozások kis száma miatt a megyei munkavállalók 4%-át alkalmazták. A dolgozók száma 204 fővel kevesebb az előző évitől. A létszámcsökkenés 2 vállalkozáshoz köthető, melyek 123 fős és 108 fős állományi létszámmal évtől más ágazatban folytatják tevékenységüket. Tőlük elvonatkoztatva a 37 villamosenergia-ipari cég együttesen 27 fővel növelte a munkahelyek számát. A szállítás, raktározás ágazatban következett be a legnagyobb mértékű csökkenés. A munkahelyek száma 10,6%-kal, 476 fővel csökkent, melynek oka, hogy egy 423 főt foglalkoztató vállalkozás évtől a szolgáltató ágazatban működik. Nélküle a szállítási ágazatban 53 fős, 1,3%-os létszámcsökkenés volt. A vendéglátásban a munkavállalók 4%-a dolgozott, 221 fővel több, mint egy évvel korábban. A feldolgozóiparon belül a legtöbb munkahelyet továbbra is az élelmiszeripar biztosította, az iparág vállalkozásai főt foglalkoztattak. Az éves átlagos létszámban 1,3%-os csökkenés következett be évhez viszonyítva. (3. táblázat) 3. táblázat A feldolgozóiparban foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának alakulása Ágazat megnevezése Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók száma Átlaglétszám év év Változás év év Változás év év Változás fő fő fő Élelmiszeripar ,7% ,1% 31,9 29,7 93,0% Textil-, bőripar ,1% ,7% 16,9 14,8 87,2% Vegyi-, gumiipar ,4% ,4% 39,9 39,5 99,1% Fa-, papíripar ,1% ,5% 20,7 20,6 99,5% Gépgyártás ,0% ,1% 31,0 34,3 110,3% Egyéb iparágak ,4% ,9% 11,1 10,8 97,5% Feldolgozóipar összesen ,9% ,9% 21,0 20,7 99,0% Legnagyobb ütemű, 7,4%-os létszámfejlesztés a vegyi-, gumiiparban volt. Az alkalmazotti létszám 281 fős növekedésének több mint háromnegyedéhez a 214 fős létszámbővítést végző társaság járult hozzá. Tőle elvonatkoztatva 3,9%-os létszámnövekedés volt az iparágban, ahol a legmagasabb az egy vállalkozásra jutó létszám, 39,5 fő. A gépgyártásban a 137 foglalkoztató együttesen főt alkalmazott, 222 fővel többet, mint egy évvel korábban. Az 5%-os növekedéshez két 169 fős illetve 147 fős létszámemelést végrehajtó gazdálkodó nagyban hozzájárult, nélkülük nézve az iparágban 3,8%-os létszámcsökkenés következett be. A fa-, papíriparban 2,9%-os, a textil-, bőriparban 6,9%-os létszámcsökkenés volt évben. Bérköltség, átlagbér A megyei vállalkozások által évben elszámolt bérköltség együttesen 160,6 milliárd Ft volt, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma elmaradt az előző évitől, az átlagbérek 8,5%-kal emelkedtek, a bázis évi ezer Ft-ról ezer Ft-ra. Az éves átlagbér minden ágazatban meghaladta a évit. Megyei átlagot meghaladó ütemben a villamosenergia-iparban, a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók bére emelkedett évben. (16. grafika) Legnagyobb mértékű, 13%-os bérfejlesztés a legmagasabb éves bérjövedelemmel rendelkező villamosenergia-ipari dolgozók körében volt. Az egy főre jutó éves bér ezer Ft-ra emelkedett a bázis évi ezer Ft-ról az ágazatban. A feldolgozóipari társaságok által foglalkoztatottak éves átlagbére ezer Ft volt. A bérek emelkedése 7,3%-os mértékű volt az ágazatban. A mezőgazdaságban bekövetkezett létszámcsökkentés ellenére a bérek 8,1%-kal emelkedtek. A szektor dolgozói átlagosan ezer Ft-ot kerestek évben. A szállítás, raktározás ágazatban dolgozók átlagos bére kevéssel maradt el a mezőgazdaságban foglalkoztatottakétól, azonban a bérfejlesztés mértéke lényegesen alacsonyabb, 5%-os volt. Mindkét szektorban a megyei átlagot meghaladó éves bére volt a dolgozóknak. Az építőipar, kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás alkalmazottai a megyei átlag alatt kerestek. A kereskedelemben 11,8%-kal ezer Ft-ra emelkedtek az éves átlagos bérek. A szolgáltató szektorban 9,7%-os béremelés volt, a dolgozók átlagos bérjövedelme ezer Ft volt évben. Az építőiparban az egy főre jutó éves bér 7%-kal ezer Ft-ra emelkedett. Legalacsonyabb és legkisebb ütemben növekvő bére továbbra is a vendéglátásban foglalkoztatottaknak volt. Egy dolgozó éves bére átlagosan 4,5%-kal, 981 ezer Ft-ról ezer Ft-ra emelkedett. TOP