Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus"

Átírás

1 1 Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván. Kodály Zoltán Mikor az osztályajtó előtt kilincsre téve kezünket megállunk, egyéni életünk minden nehézségét és küzdelmét félretéve töltse el lelkünket a gondolat: nem vagyunk a magunkéi, hanem azoké, akik odabent a padok között várnak reánk. Ebben az önmagát önkéntesen áldozó szeretetben rejlik a tanítói Hivatás magasztos értelme, szépsége és egyben jutalma is. Ádám Jenő

2 2 1.Az ének-zenei nevelés fontossága és időszerű kérdései Az óvodai és az elemi iskolai zenei nevelés, alapozás. Tudjuk valamennyien, hogy a világra érkező emberi lény első reagálása a torokba, tüdőbe süvítő levegő görcsei közt is a hang. A síró, nevető kisgyermek akaratos életösztönében valamiféle ritmikus dallam formálódik meg előbb, csak azután a gesztusok, szavak jelbeszéde. Hogy a zene közkinccsé váljék mindenekelőtt értő és lelkes zenepedagógusok áldozatosan elszánt munkájára van szükség. Fundamentum lerakása nélkül nem lehet építkezni. A mindenekelőtti érdem tehát az alapozóé. Ilyen alapozó feladat jutott osztályrészül a mai óvodai és elemi iskolai pedagógusoknak. A művészetek, így a zene is a világot és a világ jelenségeit, a művésznek a világ jelenségeihez való viszonya által fejezi ki. Ez a viszony érzelmi megnyilatkozás. A műalkotás üzenete érzelmi úton jut kifejezésre. A művészi közlés és ebből következően a művészi átélés, megértés is érzelmi, emocionális úton történik. Ehhez az átéléshez, megértéshez az aktív zenélés gyakorlata és a zenehallgatás vezet. A zenei nevelés az óvodában és az iskolában is csak akkor valósulhat meg, ha figyelembe veszi az általános nevelési elveket, a zenei feladatokat egyezteti az óvodáskoú gyermekek számára kidolgozott oktatási-nevelési konepcióval. A cselekvő zenélés két féle: énekes illetve hangszeres előadás. Legegyszerűbb módja az éneklés, amely a beszédhez hasonlóan közvetlen kifejezőeszköze az embernek. Az éneklés által, ha kellő gondot fordítunk a szépéneklés elsajátítására, lehetővé válik a zeneművek mondanivalójának megértése. A cél az, hogy a száraz zeneelméleti kategóriák verbális közlése helyett a gyermekek saját zenei tevékenységük révén, önállóan ismerjék fel a zenei elemeket és azok összefüggéseit. Óvodás korban művészi kifejezésről, a zene megértéséről nem beszélhetünk olyan értelemben, mint nagyobb gyermek vagy felnőtt esetében. A gyermek testi és szellemi fejlődése megköveteli a zenei foglalkoztatást: zenei fejlődésének elindítását és irányítását. Az óvónőnek az eredményes munka érdekében tanulmányoznia kell a zeneelméletet, a halló-és hangadó szervek működését, az óvodás gyermek életkori sajátosságait és zenei képességeit, az alkalmazható módszereket, elveket és a felhasználható zenei anyagot. Ugyanez az elvárásunk az elemi-és általános iskolai zenepedagógusokkal szemben is. Ma, amikor a korszerű tájékozódás szinte követelmény, amikor az óvodai oktató-nevelő tevékenység is a reformáló törekvések cselekvő részévé vált, szükségszerű követelménynek tartjuk, hogy az óvodai és az elemi iskolai ének-zeneoktatás területén is az adott lehetőségeinkhez mérten, lépést tartsunk a korral. Az új óvodai és elemi iskolai pedagógia nyitottabb, igyekszik gyermekközpontúvá válni. Ez nem lehet másképp az ének-zeneoktatás területén sem. Érzésünk szerint igyekeznünk kell a reform adta lehetőségeket és az egyéni újítási próbálkozásainkat kiegyensúlyozott módon, túlzásmentesen alkalmazni. Így elkerülhetjük az ellentmondásos helyzetek kialakulását, azt ugyanis, hogy a személyiség alakulásának fontos tényezője, az akarati tevékenység nevelése elhanyagolódjék, ami a későbbiekben komoly személyiség zavarokat okozhat. Különösen fontosnak érezzük a Kárpát-medencei magyar óvodai és elemi iskolai pedagógusok tevékenységét, mert népünk szétszórtságában, nagy szükségünk van egy minden határon felülkerekedő egységes nevelési eszmény kialakítására. Egy olyan egységes zeneanyanyelvi repertoárra van szükségünk, amelyet minden Kárpát-medencei magyar gyerek ismer, és magáénak érez. Ne feledjük: nyelvében él, zenéjében érez a nemzet.

3 3 Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója ma a magyar zenei köznevelés és szakoktatás alapját jelenti. Mindezt az óvodában kell elkezdeni, mert jól átgondolt óvodai oktatás nélkül nincs eredményes iskolai oktatás sem. Ha jó az óvodai oktatás, sokkal eredményesebb a mindenszintű iskolai oktatás is. Kodály 1929-ben a következőket fogalmazta meg: Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját. Nem fogalmi, racionális oldalról kell megközelíteni. Nem algebrai jelek rendszerét, titkos írását egy, a gyermekre közömbös nyelvet kell benne láttatni. A közvetlen megérzés útját kell egyengetni. Ha a legfogékonyabb korban, a hatodik és tizenhatodik év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama; akkor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni; ezt megszerezni az iskola kötelessége. Pedagógusi és karvezetői tevékenységünkkel arra kell törekednünk, hogy ahol, és amikor megszólal a zene, mindig a másik embert igényelje, mindenkor közösséget teremtsen, ha úgy tetszik, szomjúhozza a többi ember jelenlétét is. Úgy gondoljuk, hogy, amikor Owent idézve szólunk a pedagógus kollegáinkhoz: azt a pedagógust szeretem, ki cselekszi a tudnivalókat, nem pedig azt, aki tennivalókra tanít, akkor mindannyiunk igényének, óhajának a kifejeződése cseng vissza fülünkben. Hiszen mindannyian ilyen pedagógusok szeretnénk lenni. Az óvodás-és az általános iskoláskor az ember fejlődése szempontjából meghatározó. Ebben a korban alakul ki az erkölcsi érzékünk, ebben a korban kezdjük megtanulni, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a szép és mi a csúnya, mi az, amitől az életünk jobb, szebb lehet. Ebben a korban kezd alakulni szépérzékünk is, ebben a korban vagyunk talán a legfogékonyabbak. Tehát a nevelői tényező nélkülözhetetlen. Minden tudásunkat arra kell felhasználnunk, hogy jó irányba tereljük a kiskorú gyerek fejlődését. Mindezen sajátosságok és az ezzel járó következmények tudatában nem csodálkozhatunk azon, hogy a tőlünk nyugatabbra levő országokban olyan nagy gondot fordítanak az óvodai-és elemi iskolai pedagógusképzésre. A zene hozzájárul ahhoz, hogy a kisgyerek fogékonyabb legyen a szép befogadására, jó irányba tereli az ízlés fejlődését. A zene olyan interdiszciplináris energiával, lehetőségekkel rendelkezik, amely személyiség és emberformáló erő. Szinte azt is mondhatjuk, hogy meghatározója lehet a személyiségnek. Az elmondottakat alátámasztják a kodályi eszmeiség hordozói, a Kodály tanítványai által végzet pszicho-pedagógiai kutatások (Ádám Jenő, Szőnyi Erzsébet, Bárdos Lajos, Kerényi György, Rajeczky Benjámin, Kokas Klára, Péter József, Hegyi József, Vásárhelyi Zoltán, Kardos Pál, Herboly Ildikó, Szabó Helga, Horváth László, Dobray István, Papp Géza, Bartalus Ilona) és mások kutató munkáinak eredményeivel. Tehát elmondhatjuk, hogy ugyan az az elv és elvárás érvényes az ének-zeneineveléssel szemben, mint a többi diszciplínával szemben. Ebből az következik, hogy az illetékesek részéről is, a tantárgyak fontossági sorrendjében ugyanaz a ráfigyelés, bánásmód kell, hogy megillesse az ének-zenét, mint bármelyik más tárgyat. Ugyanakkor azt is hisszük és valljuk, hogy a szülői ház, az óvoda, az iskola feladata, hogy a gyerekek érdeklődését kialakítsa és fejlessze a zene irányába. A saját népünk jobb megismerése érdekében az óvodában és az iskolában egyaránt a néphagyomány ismertetéséből kell kiindulnunk, ezen keresztül képes lesz megérteni más népek hagyományát és a világirodalom remekeit egyaránt. Úgy hisszük, hogy fáradhatatlan munkával szolgálnunk kell, és tovább kell vinnünk kisebb vagy nagyobb közösségünk érdekeit, hírnevét, és továbbra is cselekvői kell, hogy maradjunk ennek a térségnek, a zenén keresztül eleget kell tennünk e nemes feladatnak. Mert a

4 4 zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az elmének, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazsághoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja mondja Platón. 1.2.A zenei analfabetizmus felszámolása Analfabétának minősíthető az az ember, aki nem tud írni-olvasni. Aki nem tud zenéül írniolvasni, zenei írástudatlan, tehát következtethetünk arra, hogy milyen arányú hazánkban a zenei analfabétizmus. Erről még nem készült hivatalos kimutatás. Valakinek vagy valakiknek nem érdekük, hogy erről tudomást szerezzenek, mert a zenei írás-olvasást olyan elvont, nehéz dolognak tartják, amit nem képes elsajátítani minden értelmileg ép egészséges ember. Pedig, mindenki megtanítható énekelni, aki megtanult beszélni. 1.3.A zenei írás-olvasás alapfokú elsajátítása. Ez lehetséges, ha kellő mennyiségű-és minőségű zenei szakembert képezünk magunknak. A zenei írás-olvasást csak akkor tudjuk általános szinten, alapfokon elsajátíttatni, ha az óvodai-és elemi iskolai pedagógusaink is tökéletesen uralják az ének-zene írás-olvasást. Valamelyest pótolná, időleges megoldásnak ígérkezne az a lehetőség, ha a tanító-és óvóképző főiskolákon beindulna az ének-zene műveltségi terület. Ilyen meggondolásból az ének-zeneoktatásunk számára veszteség volt az anyaországi távoktatásos formát megszüntetni. A zene megértésének egyik alapvető pedagógiai eszköze a zenei írás-olvasás, ezt elsajátítani a legkönnyebben a relatív szolmizációval lehet. Ádám Jenő a legkorszerűbb énektanítási rendszerek eredményeit alkalmazta a magyar zenei anyanyelv sajátosságainak megfelelően. A rendszer kidolgozásában alapul vette Chevé, Curwen, Weber, Hundoegger, Jőde, Orff módszereit, ezekből hozta létre az un. Kodály-módszert. A Kodály-módszer nem csodaszer, hanem mélyebb zenei műveltség utját kijelölő, a modelláláson alapuló írás-olvasási eszközrendszer. Lényege a lélek nemesítése. Amikor a lélek szabadon, akadályok nélkül kommunikálhat, megvalósul a művészi hatás. A modern ének-zenei tantárgypedagógiában meg kell valósítani az érzelmi, szellemi nevelés és a technikai képzés szinkrétizmusát, egységes harmóniáját! Így lehet elérni azt a követelményt, hogy az énekzeneifoglalkozás, az énekóra felüdülés, pihenés, öröm legyen a tanulók számára. Használjuk ki a játék és a didaktikai játék adta lehetőségeket. Kodály mindezek megvalósításával kapcsolatban a legmagasabbra állította a mércét. Legyünk igényesek a tanulói tevékenységgel, az eszközrendszerrel és a nevelők felkészültségével szemben. A hazai Ének-zene Tanterv lehetőséget biztosít a kodályi gondolatiság alkalmazására. Szükséges egy olyan művelődési és neveléspolitikai közszellem, amely tudatában van a zeneesztétikai nevelés szociális, értelmi érzelmi és erkölcsi szerepével a személyiség formálásában. Olyan iskolákra is szükség van, ahol a zenei nevelésnek társadalmi bázisa biztosított, és ahol ennek zenei és pedagógiai hatásossága kifejleszthető. Szükségünk van jól képzett énektanítókra és énektanárokra, akik nélkül nemcsak a kodályi elképzelésnek, de minden más ének-zeneioktatási formának, rendszernek a kibontakoztatása meddő erőfeszítés.

5 5 Ahhoz, hogy az oktatásunk hatékony legyen, el kell sajátítanunk a legfontosabb didaktikai alapelveket, módszereket, eljárásokat is. Oktatásunk minőségének jobbittása érdekében a következőkben az ének-zeneoktatásban használatos legfontosabb alapelveket, módszereket ismertetjük. 2.1 Az óvodai és iskolai ének-zenetevékenységek, órák alatt leggyakrabban alkalmazott didaktikai alapelvek: Az alkotás és a játék különösen gyermekkorban erősen összefügg. Ekkor a játék ellentétben az eléggé elterjedt téves felfogással nem ellentéte a komoly szellemi munkának, hanem maga a szellemi munka, ha valamilyen probléma megoldásával jár együtt. Vargha Dimény Loparits: Nyelv zene matematika Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni az ének-zene tantárgyunk oktatói-nevelői folyamatának sajátos jellegét, valamint, hogy kellő feltételek közt alkalmazhassuk a megfelelő módszereket, elveket, eljárásokat; el kell mondanunk, hogy lélektani szempontból a tanulási folyamatnak három összetevője van: a zenei jelenség érzékelése, felfogása; a zenei jelenség értelmezése, megértése; a zenei jelenség gyakorlatban való megvalósítása. Az évszázadok folyamán az oktatói-nevelői gyakorlatban kialakultak azok az alapvető gondolatok, eszmék, elképzelések, amelyek a leghatékonyabbak voltak a különböző ismeretek elsajátításában. Tekintettel arra, hogy a jelzett gondolatokat, eszméket minden tantárgy oktatásánál célravezetően lehetett alkalmazni, a pedagógiai tudomány didaktikai alapelvek gyűjtőfogalom alatt határozta meg, majd rendszerezte. Az ének-zeneoktatásban a leggyakrabban alkalmazott elvek a következők: Hozzáférhetőség elve Az életkori sajátosságoknak és az egyéni adottságoknak, készségeknek a figyelembe vételét követeli meg. Ez az oktatói-nevelői folyamat egyik legfontosabb alapelve. Kiscsoportban az óvodai pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy a csoportban különböző környezetből gyűltek össze a gyerekek. Gondot kell fordítania a beszoktatásra. Sokan közülük már hallottak mondókákat, gyermekdalokat. Ezek a gyerekek játékidőben, mozgás közben szövegeket, dallamokat ismételgetnek, játszanak a hangokkal, vagyis a zene szempontjából is spontánul nyilvánulnak meg. Ebben a korban egyedül szívesebben énekelnek, mint csoportosan. A napközben felcsendülő dúdolgatásokat, halandzsázásokat kell felhasználni az ének-zenefoglalkozások alatt, mert vannak olyan gyerekek is, akik nem tudnak így megnyilvánulni és ezek számára is olyan fontos a zenei élményszerzés, mint azok számára, akik maguk teremtik meg az élményt önmaguknak. Középcsoportban az óvodai pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy egy év alatt a gyerekek zenei hallása, ritmusérzéke sokat fejlődőt. Ezekre az élményekre és elért szintre kell támaszkodnia. Így érvényesül az egyik legfontosabb alapelvünk: az életkori sajátosságok figyelembe vétele.

6 Szemléletesség elve Ennek az alapelvnek az alkalmazása azt jelenti, hogy a megtanulásra szánt zenei anyagot az érzéki észlelésre és a megfigyelésre, megfigyeltetésre alapozva sajátíttatjuk el. A szemléletesség elve kevés szóval, több bemutatással, mégis kellő hatékonysággal tud érvényesülni. Működéséhez jól kidolgozott didaktikai segédanyagra is szükség van Tudatos, tartós és aktív elsajátítás elve Ez az alapelv az ismeretek logikai összefüggésein alapszik. A logikai összefüggésekre való ráfigyelés tevékennyé teszi a gyereket, ami biztosítéka a tartós elsajátításnak. A tanuló így könnyebben megérti a zenei nyelvezet lényeges tulajdonságait, összefüggéseit és törvényszerűségeit Rendszeresség és folytonosság elve. Ennek a kettős alapelvnek az alkalmazása által a részletekben megtanult ismeretanyagot bele tudjuk illeszteni az adott nagyobb témakör, tantárgyismeret átfogó rendszerébe, illetve rá tudunk világítani a létező összefüggésekre. A folytonosság biztosítéka az új ismeretek rendszerbe való illesztésének. Ha ez nem következik be, akkor az ismereteket nem lehet tartósan elsajátítani. (Ez a tény egyben bizonyítéka annak, hogy a didaktikai alapelveket nem lehet és nem is szabad egymástól elszigetelten alkalmazni és hasznosítani.) Fokozatosság elve Alkalmazása biztosítja azt, hogy az ismeretek elsajátításakor az egyszerűbb ismeretanyagtól haladunk az összetettebb felé. Így egyben rávilágíthatunk a részelemek közötti összefüggésekre is Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve. Ennek az elvnek a figyelembe vételével bizonyítjuk, hogy minden ismeretet az életben való alkalmazhatóság határoz meg. Sok esetben a gyakorlat és az elmélet összekapcsolása úgy jön létre, hogy az elméletben elsajátított ismereteket gyakorlatok segítségével ültetjük be a gyermeki tudatba. Az ének- zenei oktatásban az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása az élő gyermekdalok, játékdalok, mondókák, népdalok segítségével történik Egyedi sajátosságok, adottságok, készségek figyelembevételének elve. Ez az elv tulajdonképpen a hozzáférhetőség elvével van szoros kapcsolatban. Az általános tanterv követelményeinek a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez való alkalmazkodásának az elve. Lényeges, hogy a pedagógus ismerje a csoportjában vagy osztályközösségében élő gyerekek egyéni teljesítőképességét. Az ő lehetőségeikhez alkalmazkodva biztosítsa, hogy az ének-zenei tevékenység minden gyerek számára élményt nyújtson, tudja elsajátítani a zenei írás-olvasás titkait. A gyerektől csak azt lehet számon kérni, amit megtanítottunk neki, de azt kötelező módon, számon kell kérni, ellenőrizni kell.

7 7 3. Az oktatói-nevelői folyamatban leggyakrabban alkalmazott módszerek: Azt a módozatot, ahogyan megszervezünk egy zenei tevékenységet annak érdekében, hogy az, minél eredményesebb legyen az oktatói- nevelői folyamatban, az alkalmazott rendszerek, szerkezetek, berendezések, mechanizmusok sorát módszernek nevezzük. A módszerek arra vonatkoznak, ahogyan megtanítunk vagy elsajátítunk bizonyos ismereteket. Természetesen a hatékony oktatás érdekében, az ének-zeneoktatásban is alkalmazni kell a jólbevált, eredményes módszereket. A módszerek azok a lehetőségek, amelyeket alkalmazunk az oktatói-nevelői folyamat során, és amelynek eredményeként a pedagógus irányításával a tanulók könnyedén elsajátítják az ismereteket. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a módszereket nem lehet elszigetelten alkalmazni, hanem a didaktikai cél / célok elérése érdekében együtt alkalmazandók, ugyanúgy, mint a didaktikai alapelvek. Mondhatni úgyis, hogy láncolatban az egyik módszer a másikat követi. Az is tény, hogy a pedagógus egyéniségétől függően, az egyik vagy másik módszernek nagyobb az oktatás folyamán a hatásfoka. Minthogy az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az alkalmazott módszer függ az anyag tartalmától és céljától. A különböző eljárások, amelyeket a pedagógusok alkalmaznak, szoros kapcsolatban állnak a módszerekkel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a didaktikai módszerek a pedagógus személyiségéhez kötődő gyakorlati megvalósulások. Az ének-zeneioktatásban leggyakrabban alkalmazott módszerek a következők: 3.1Szemléltetés A gyerekek elsajátíthatnak ismereteket a szemléltetett anyag megfigyelése, elemzése útján. A szemléltetés módszere az ismeretlen anyag, tárgy, zenei szemelvény bemutatásán (szemléltetésén) és annak megfigyelésén alapszik. A szemléltetés alatt a pedagógus irányító tevékenysége folytán elemzésekre, magyarázatokra, leírásokra kerül sor. A diák így az ismeretet könnyebben el tudja sajátítani, mert a szemléltetés által kapcsolatba kerül azzal az anyaggal, amit addig nem ismert. A szemléltetés anyaga változatos kell legyen, az ének zenetanítás alkalmával arra kell törekednünk, hogy minél több szenzort aktivizáljunk (vizuális, auditív, taktilis stb. szenzorokat). 3.2.Gyakorlás Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor egy-egy zenei tevékenységet rendszerezetten többszőr ismételünk, addig, amíg a tanulók nehézség nélkül el tudják végezni azt. Vagyis az illető tevékenység a készség szintjére emelkedik. A gyakorlás módszere bizonyos gyakorlatokat feltételez, és a gyakorlat végzésekor nem minden esetben szükséges a pedagógus jelenléte. Ha a tanteremben, vagyis a pedagógus jelenlétében történik a gyakorlás, akkor serkentőleg hat az összes tanulóra. Célszerű, ha a gyakorlás érdekében minden ismétléskor egy jól körülírt célt fogalmazunk meg, vagyis azt, hogy ott akkor, miért szükséges még egyszer elénekelni vagy végigjátszani az éneket, illetve dalos játékot. Lényeges az, hogy a tanuló tisztában legyen a gyakorlat nélkülözhetetlen voltával és hasznosságával. Ebben az esetben motiválni tudjuk a kisgyereket a gyors és tudatos elsajátításra.

8 8 3.3.A párbeszédes vagy kérdvekifejtő módszer Ez a módszer, kérdéseken és a kérdésekre adott válaszokon alapul. Párbeszédnek kell kialakulnia a gyerek és a pedagógus között. Ennek a módszernek a nyeresége az, hogy mozgósítja, beavatja a gyerekeket, az oktatói- nevelői folyamatba. Cselekvő részesévé válik a gyerek az oktatásnak. Az ének-zeneoktatásban elsősorban a zeneelméleti kérdések tisztázására szolgál. Vigyáznunk kell, hogy ne az elméleti kérdések uralják a párbeszédet. Következésképpen a párbeszédnek a gyakorlatban már tanulmányozott zenei anyagra kell vonatkoznia és az ott tisztázatlanul maradt kérdéseket kell elemeznie, illetve a tisztázatlanul maradt kérdéseket a gyakorlatban kell megoldania. Az is nagyon lényeges, hogy a felvetett kérdések jók legyenek. Egy kérdés akkor megfelelő, akkor jó, ha célirányos, vagyis nem lehet rá több választ adni, ha leszűkíti a kérdezett személy előtt a felhalmozott tudásanyagot olyannyira, hogy az illető pontos válaszadásra legyen kényszerítve, vagyis serkentőleg kell hatnia a gyerekek gondolkodására. A kérdés megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk a tanulók tapasztalatát, a kérdést az egész csoporthoz kell intéznünk! A kérdés elhangzása után kellő időt kell biztosítani a gondolkodásra és a válasz megfogalmazására. Az is előnyünkre válik, ha a kérdéseket egy jól meghatározott logikai sorrendben fogalmazzuk meg. Ezért nem véletlen az a mondás, hogy kérdezni nehéz! A kérdésnek pontosnak, tömörnek, világosnak, egyértelműnek, egyszerűnek, valamint nyelvtani szempontból is hibátlannak kell lennie. Általában a párbeszédes módszert az ismeretek számonkérésekor alkalmazhatjuk hatékonyan. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a jól megfogalmazott kérdésre hasonló választ várunk. Valamint az is lényeges, hogy az ének-zene tevékenységet ne a párbeszéd uralja, hanem az éneklés! 3.4.Előadó vagy magyarázat Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor a gyerekek értelmi képességeit akarjuk fejleszteni. Abban az esetben, amikor törvényeket, meghatározásokat, alapfogalmakat tanítunk nélkülözhetetlen a magyarázat. Például a zenei írás-olvasást megelőző periódusban az ének-zene általános jellegzetességeit kell megmagyaráznunk. A későbbi időszakban a dallami és ritmikai elemeket, a zenetörténeti és népzenére vonatkozó ismereteket kell magyaráznunk. Sok esetben a párbeszédes és magyarázó módszer összekapcsolódik. A magyarázó módszer csak akkor hatékony, ha a gyerekek figyelmét le tudjuk kötni, vagyis a tanuló késztetést érez arra, hogy odafigyeljen. Tekintettel arra, hogy ez a módszer szorosabban kötődik a zeneelmélethez, sok kezdő pedagógus, vagy az a pedagógus, akitől távolabb áll a gyakorlati zenével való ténykedés, csábítást érez ennek a módszernek a túlzott alkalmazására. A zeneoktatásban a túlzott elméleti eszmefuttatást mellőzni kel! Különösen az óvodás és kisiskolás korban. A magyarázó módszer akkor célravezető, ha teljesen új zenei anyagot tanítunk, akkor, ha az nem kötődik az előző ismeretekhez. Ezt a módszert hatékonyan alkalmazhatjuk a számonkéréskor. Ebben az esetben a gyereknek kell magyaráznia. Így meggyőződhetünk arról, hogy mennyire sajátították el az ismereteket, késztetjük a tanulókat a cselekvő gondolkodásra, valamint az oktatói-nevelői folyamatba való bakapcsolódásra. Az ilyen jellegű didaktikai tevékenység megkönnyíti a gyerek önálló munkáját.

9 9 Annak érdekében, hogy a magyarázat hatékony legyen, a következőkre kell figyelnünk: a magyarázatunk hiteles legyen, legyen tudományos, legyen világos, pontos, egy jól átgondolt logikai követelménynek, rendszernek feleljen meg, a lényeges gondolatokat helyezze előtérbe, adott esetben kellő minőségű- és mennyiségű szemléltetés kövesse magyarázatunkat, az előadásunk legyen szemléletes, meggyőző és magávalragadó. Ez biztosítéka annak, hogy a hallgatóság figyelmét le tudjuk kötni, érdeklődővé tesszük. Ugyan e követelményeket nyomon kell követnünk a gyerekek magyarázatainál is. Ugyanis, ha igényes magyarázatot kérünk a gyerekektől, akkor fejlesztjük a logikus gondolkodásukat, de nem utolsó sorban a választékos, anyanyelven történő önkifejezésre is szoktatjuk. 3.5.Egyéni megfigyelés- és megfigyeltetésen alapuló módszer Ennek a módszernek az a lényege, hogy a tanulási folyamat alatt, vagy a tanórán kifejtett tevékenység során a gyerekek bizonyos megfigyelési szempontok szerint feldolgozzák, értékelik a pedagógus vagy a társuk munkáját. Fontos az, hogy a megfigyelési szempontok világosak, logikusak legyenek. Ennek a módszernek az alkalmazása jó eredményt biztosít, mert előtérbe helyezi a felfedezés örömét. Lényeges, hogy a szempontok szerinti megfigyelésről a gyerekek számoljanak be, érezzék azt, hogy az ő munkájuk hasznos volt. A több megfigyelési szempont egybevetése, meghallgatása után, a szerzett ismeretről a pedagógus irányításával, ki kell alakulnia egy egységes álláspontnak. A módszer akkor sikeres, ha a pedagógus előzetes elképzelései, tervei megvalósulnak az óra vagy foglalkozás végére. 3.6.Felfedeztetés módszere Ez által a módszer által az óvodáskorú gyerekek, a kisiskolások vagy a nagyobb tanulók szellemi tevékenységét serkentjük és az alkotó kutatás fele irányítjuk, arra ösztönözvén, hogy új igazságokat, összefüggéseket fedezzenek fel (elsősorban a számukra új igazságok felfedezésére gondolunk.) Ez a módszer a gyerekek önálló munkájára alapozódik. Az óvodai önálló tevékenység során elég sok formában megvalósulhat, ha figyelembe vesszük a szabad foglalkozásokat, vagy azon gyerekek egyáltalán nem elítélendő magatartását, akik egy adott idő után nem hajlandók együtt dolgozni a csoporttal. Fárdtnak érzik magukat, mást akarnak tenni, mint a többiek, vagy unják azt a munkát, amivel az adott időben a csoport többi tagja foglakozik. Ezeket az alkalmakat lehet kihasználni arra, hogy az óvodáskorú gyerek önállóan dolgozzon. Ilyenkor történik az, hogy a gyerek mondókázik, egyedül gügyög, dúdol. A mi tantárgyunk szempontjából nagyon lényegesek ezek a megnyilvánulások, hiszen a meg lévő zenei ismeretekre alapozva új alkotások születhetnek. A pedagógusok feladata, ezekből a naiv, esetleges, esetlen alkotásokból kihámozni az értékeket és az egész csoport tulajdonává tenni. Az is bizonyos, hogy nem születik minden nap valódi művészi érték, de akkor is érdemes odafigyelni ha csak évente, kétévente vagy még nagyobb időközökben születik egy, művészileg elfogadható kis alkotás. Az előzőekben bemutatott eljárások, a gyerekek alkotó tevékenységét hivatottak serkenteni, de a felfedeztetés módszere nemcsak ennyi. Az óvodában vagy iskolában a foglalkozások alatt is alkalmazzuk, ha a meglévő ismeretek segítségével a gyerekek önálló gondolkozásának eredményeképpen, új ismeretet fedezünk fel. A pedagógus irányító tevékenysége által, a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy fedezzék fel az újat.

10 10 Ez által a módszer által a gyerekek szellemi tevékenységét serkentjük és az alkotó kutatás fele irányítjuk, arra ösztönözvén, hogy új igazságokat fedezzenek fel (elsősorban a számukra új igazságok felfedezésére gondolunk.) A felfedeztetés módszere körülményessé, nehézkessé teheti az oktatói munkát, de az, amit a gyerek fedezett fel, soha el nem felejti, s ez már megéri a pedagógus részéről a többletmunkát. Mert azt el kell ismernünk, hogy a felfedeztetés módszerének az alkalmazása több munkát, nagyobb odafigyelést, több- és alaposabb felkészülést igényel a pedagógus részéről. Ennek a módszernek az alkalmazása által pozitív irányba fejlődik a gyerek gondolkodása, értelme, vonzalma egy adott tárgy, jelen esetben az ének-zene iránt. Megtanul gondolkodni az adott tárgy nyelvén, esetünkben zenéül fog értekezni. De az is bizonyos, hogy általános értelemben vett magatartására is hat. Biztonságot kölcsönöz annak, aki képes újat alkotni, feltételezéseket, tud megfogalmazni. Örömmel, élményéhséggel, magabiztonsággal fog részt venni a különböző tevékenységeken, vagy legalábbis azon az egy tevékenységen, ahol ő is érvényesülni tud. 3.7.Problematizálás módszere Ez a módszer olyan helyzetek létrehozásán alapul, amely által a gyerek vagy tanuló választásra van kényszerítve. A módszer, konfliktusos állapotokat, vagyis probléma helyzetek létrehozását feltételezi. Problémahelyzet létrehozása nélkül nem lehet problematizálni. Sok esetben ennek a módszernek kapcsán, a tanuló olyan megoldásra vagy megoldásokra van kényszerítve, amelyek ellent mondanak előző ismereteinek. Valószínű, hogy a helyzetet nem fogja tudni egyedül megoldani, de a probléma helyzet léte arra sarkallja, hogy odafigyeljen a pedagógus irányító tevékenységére, magyarázatára, feltett kérdéseire. Probléma helyzet/ek kapcsán a tanulónak kérdésekre kell választ / okat megfogalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az addig elsajátított ismeretanyag minőségileg olyan kellett legyen, hogy arra rá lehessen építeni a helyes válaszadást. Az ének-zenefoglalkozások alkalmával a gyerekeknek ki kell válogatniuk egy képhalmazból azokat a szemléltető képeket, amelyek megfelelnek egyik vagy másik dalcsokorban énekelt énekeknek. Ennek a módszernek az alkalmazásánál tudatosítani kell a tanulókban, hogy a sok válaszadási lehetőség közül egy, vagy csak néhány lehet helyes. A módszer alkalmazható egy csoport, egy osztály, vagy egyéni szinten. Csoportos alkalmazás esetén arra kell figyelni, hogy a gyengébb képességű tanulókat is vonjuk be a munkába. 3.8.Modellálás módszere Modellálásnak nevezzük azt az eljárást, amikor egy egyszerűsített elméleti szerkezet vagy rendszer segítségével helyettesítünk egy összetett, sokrétű, szerteágazó, bonyolult (eredeti) anyagot, hálózatot, machanizmust. Az ének-zeneoktatásban a modellálás segítségével valósíthatjuk meg a relatív szómizációt. (A kvintkör huszonnégy hangnemét helyettesítjük kettővel!) De sok más modellértékű eljárást lehet- és kell alkalmazni. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a minta (modell) bizonyos keretek között valósítható meg. Feltétlenül analógiát kell tartalmaznia, illetve mutatnia az eredeti anyaggal. Hasonlítania kell az eredetire, de nem lehet azonos vele, mert akkor már értelmetlenné válik a modell. A hasonlóságoknak lényegesnek kell lenniük.

11 11 A modellálásnak két szerepe van: kognitív (ismeretszerzési, megismerési) és illusztratív (szemléltető). Kognitív abban az esetben, amikor az ismeretanyag újszerű összefüggéseire, mélyebben rejlő titkaira világít rá. Ezáltal a megismerési mezőt szélesíti, az addig fel nem fedezett új igazságot / igazságokat mutatja be. A megfigyelt és közösen megbeszélt tényanyagot általánosan érvényes törvényekre alapozza. A modell tehát olyan igazságok, törvények, képletek, belső összefüggések rendszere, amely segítségével ismereteinket behelyettesítéses eljárás segítségével bővíthetjük. Az ének-zeneoktatásban ritmusképletek, dallamvonalak, hangsorstruktúrák alkalmazásával bővíthető a tanulók ismeretanyaga. Illusztratív, ha az eredeti anyag helyett, egyszerűsített képi formában mutatja be az elsajátításra szánt tananyagot. 3.9.Ismétlés - rendszerezés módszere Annak érdekében, hogy a felhalmozott ismereteket hosszabb ideig megőrizhessük tudatunkban, ismétlésre van szükségünk. Ezt a módszert az előző órákon elsajátított ismeretek rendszerezésére és elmélyítésére használjuk. Az éveleji ismétlő órákon az előző tanév leglényegesebb ismereteit frissítjük fel. Így biztosítjuk az ismeretek hosszabb időre való tárolását. A módszer akkor is hatékony, ha frissebb ismereteket ismételünk. Különösen ajánlatos az új törvények, meghatározások, szabályok többszöri ismétlése. Hasznos ez a módszer akkor, amikor az ismereteket csoportosítani, szintetizálni, rendszerezni akarjuk. Jó alkalom nyílik az ismeretek közötti újabb összefüggések megvilágítására, általában egy-egy fejezet végén, félév végén, vagy év végén. Az ismétlésnél mindig a lényeges tulajdonságokra, gondolatokra, törvényekre kell a hangsúlyt helyezni, és ne várjuk meg, amíg a rendszerezni kívánt anyag feledésbe merül! Az ismétlés és rendszerezéskor figyelembe kell venni a tanulók általános és egyéni életkori sajátosságait. Pedagógusi tapintattal arra is összpontosítanunk kell, hogy az ismétlésre szánt anyagot ésszerűen osszuk el és tálaljuk a tanulóknak. Azt a latin mondást is kövessük: Repetitio est mater studiorum Tankönyvvel vagy más kézikönyvvel való tevékenység Ezt a módszert a zenei írás-olvasás időszakában lehet hatékonyan alkalmazni. A tankönyvvel vagy más könyvvel való tevékenység során a tanulókban kialakul a tudományos kutatások iránti érdeklődés készsége. Megtanulnak dolgozni a könyvekkel. Az énekzenetevékenységek során megtanulnak kottát, esetleg partitúrát olvasni, a zenetörténeti tanulmányaik során eligazodnak a lexikonokban. Megtanulják a jegyzetkészítést. Megtanulják az idézetekkel való ténykedést. Az órán készített jegyzeteket ki tudják egészíteni. A könyvvel való tevékenység egyéni, független munkára szoktatja a tanulókat. 4. Az úgynevezett gyenge hallású gyermek Sokszor tapasztaljuk, hogy az óvodában, iskolában, de még a felnőttek körében is, vannak olyan emberek, akik valamilyen vélt, vagy valós okból kifolyólag nem szeretnek énekelni, inkább így fogalmazzuk, hogy nem mernek énekelni. A kifogásuk az, hogy nekik nincs hallásuk, vagy nincs hangjuk.

12 12 Sokat gondolkoztam ezen a helyzeten, hiszen ezek az emberek (gyerekek és felnöttek egyaránt) tudnak beszélni. Vagyis hallanak, mert csak az olyan ember tanul meg beszélni, aki hall. Furcsább ennél még az is, hogy ők maguk is hallják, hogy nem énekelnek tisztán. Tehát hallanak, hallják a hangmagasságokat, s meggyőződéssel vallják, hogy nincs hallásuk! De mégis miért van az, hogy nem tudnak énekelni? Vajon milyen különös adottságra van szükség ahhoz, hogy énekelni tudjunk? Szerény ének-zenetanári tapasztalatom azt bizonyítja, hogy nincs szükségünk különleges adottságra ahhoz, hogy tisztán tudjunk énekelni! Aki megtanult beszélni, azt meg lehet tanítani énekelni. Mégis vannak olyan emberek, akik nem tudnak énekelni, tehát valami nincs rendben a zenélési házuk táján. Hol van a baj? Fiziológiailag vizsgálva a gyenge hallású emberek esetét arra a következtetésre jutottunk, hogy náluk nem alakult ki az a reflexív a hallóközpont és hangképző központ között, amelynek a segítségével képesek azt a hangmagasságot intonálni, amit hallanak. Tehát nem a hallással van baj, hanem hiányzik egy feltételes reflex! Ennek a reflexnek a segítségével az agyközpont irányítja a hangképző szerveket a helyes intonálásban. A pedagógus feladata kialakítani ezt a reflexet. Ez nem nagy feladat. Hiszen ezt csinálja az óvodapedagógus az óvodában, a tanító az iskolában. Gondoljunk csak bele, a hároméves, kiscsoportos korosztályból hányan tudnak tisztán énekelni? Szinte egy sem! Az éneklés alatt kezd kialakulni az a reflex (nevezzük intonációs reflexnek), amely hozzá segíti a gyereket a tiszta intonációhoz. Minden óvodai csoportban és osztályban akad néhány olyan gyerek, aki nem tud tisztán intonálni, vagyis az a reflexív nehezebben alakul ki.ezekkel a gyerekekkel külön kell foglalkozni addig, amíg megtanulja a tiszta intonációt. A hozzáférhetőség elvét kell alkalmazni. Tapasztalatunk szerint a diszmuzikáliás gyerekek is énekelnek egy adott magasságon. A pedagógus feladata azon a magasságon énekelni a gyerekkel együtt, amíg az illető képes lesz elmozdulni abból az intonációs mezőből (tonalitásból), amiben ő énekel. Az első kimozdulás a legnehezebb, Figyeltessük a gyerekkel a hangképző szervek állapotát (szájüreg, gége, gégefő, torok). és azt, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a hangmagasság elmozduljon. Innen már könnyen haladunk a tiszta éneklés felé. Az biztos, hogy sokat kell gyakorolni, de megéri! A gyerekek között kb. annyi a diszmuzikáliás, mint amennyi a diszleksziás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás. 5. Az óvodai és általános iskolai ének-zene tanításának célja és feladatai Az ének-zeneinevelés célja a világ esztétikai birtokbavételének megalapozása a zene sajátos eszközeivel. A gyerekek minél teljesebben élhessék át világunk tárgyi és eszmei jelenségeit az énekelt és meghallgatott zenei anyag segítségével. Gazdagítsa érzelmi világukat! Az ének-zene váljék hétköznapjaikat megszépítő élménnyé! Mindezt aktív énekléssel, zenehallgatással, kollektív zenei élmények biztosításával érhetjük el. A zenei az öröm, a siker, a felfedezés, az újraalkotás, az önmegvalósítás élményét is magában foglalja. Biztosítanunk kell a folyamatosságot az óvoda és iskola között. Fogékonnyá kell tennünk a gyerekeket, fejlettségi szintjüknek megfelelő vokális és hangszeres zene befogadására és előadására a valóság akusztikus jelenségeinek elemzésére.

13 13 Tanulóink képessé kell váljanak arra, hogy a tantervbe foglalt zenei anyag összetevőit felismerjék. Itt elsősorban a dallam, ritmus, tempó, dinamika, hangszín, tonalitás, szerkezet, többszólamúság összetevőire gondolunk Fejlesztenünk kell az éneklés, valamint a zenehallgatási tevékenységek eredményeként a gyermek zenei észlelését, érzékelését, emlékezetét, képzeletét és gondolkodását. Ki kell fejlesztenünk a gyerekek zenei jártasságait, készségeit a zenei írás-olvasás és zenehallgatás tevékenységében. Meg kall alapozni a gyerekek zenei és művészi gondolkodását az éneklés, a bemutatott zenei- és más művészeti alkotások tartalmi és formai összehasonlítása révén. Szoktassuk a tanulókat a hangszínek felismerésére, mert azok egyes zenetörténeti korok fő jellegzetességeit hordozzák magukban, a jó hangszínfelismerési készség, helyes zenei tájékozódási lehetőséget rejteget magában. Neveljük tanulóinkat az értékes zene befogadására és aktív művelésére, kóruséneklésre, társaszenélésre, hangverseny, opera látogatására. Tegyük vonzóvá a közös éneklés tanórán kívüli alkalmait is, gondoljunk bizonyos ünnepségek előkészítésének a lehetőségeire, vagy más szereplések fontosságára. Érvényesítsük a zenei tevékenységek fizikailag és szellemileg oldó-és frissítő hatását, ezzel is erősítve más tárgyak oktató-és nevelő munkájának hatékonyságát Az óvodai- és általános iskolai ének-zene oktatás színvonalának jobbítása Ha a tőlünk nyugatabbra levő államok oktatási stratégiáját tanulmányozzuk, akkor láthatjuk, hogy ott kiegyensúlyozottabb, gyermek-, illetve tanulócentrikus felfogás uralkodik. Tapasztalhatjuk azt is, hogy az ottani gyerekek felszabadultabbak, őszintébben megnyilvánulnak, mint a tájainkon élő gyerekek. Ez sok mindennel magyarázható. Talán mi még nem figyelünk eléggé a gyerekekre, nem vesszük észre az ő óhajaikat is akkor, amikor elkészítünk egy-egy tervezetet. Azt is el kell fogadni, hogy a túlzott liberalizmus nem egészséges. Itt is meg szeretnénk ismételni azon a kijelentésünket, mely szerint minden túlzás ártalmas. Meg kellene találni egy olyan arany - középutat, amely minden hibára, bajra, nem egyensúlyban levő állapotra gyógyírként hat. Úgy érzem, hogy amióta beszélhetünk pedagógiáról, lélektanról, tantárgy-pedagógiáról, azóta erre, vagy ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az óvodai ének-zeneoktatást, akárcsak más életkori ciklus ének-zeneoktatását az élményszerűségnek kell áthatnia. Az élményszerű oktatás közelebb viszi a pedagógust a gyermekekhez és a gyerekeket a pedagógushoz. Így létrejön egy gyümölcsöző együttműködés, amely meghatározója, de egyben záloga is a hatékony oktatásnak. A gyermek kiskorában különösképpen fogékony a vizuális- és auditív jelenségek iránt. Ezért arra kell ösztönöznünk őket, hogy a világban lássanak és meghalljanak dolgokat. Hiszen nem mindegy az, hogy néznek vagy meg is látnak valamit, éppen úgy az sem mindegy, hogy általában hallanak vagy meg is hallanak zenei jelenségeket. Az óvodás gyermek zenei nevelését mondókák, énekes játékok, gyermekdalok segítségével valósítjuk meg. Alapvető célkitűzésünk: fejleszteni a gyermek ritmusézékét, hallását, fogékonnyá tenni a zenei jelenségek iránt. Az általános nevelési feladatok rendszerében, a dal, a zene a gyermek érzelmi- értelmi adottságainak, készségeinek fejlesztésében nélkülözhetelen. Mégis anyaga megfoghatatlan, nem konkrét, csak hallási érzékelést, időbeni észlelést jelent; mondhatjuk: szerencsénkre. Tehát elvont, absztrakt. Ezt kell kihasználnunk akkor, amikor a zenét

14 14 a gyerekek adottságaik, készségeik fejlesztésére, alakítására használjuk. Ezért lehet, és szinte kell minden foglalkozáson énekelni, zenéln! Elengedhetetlen kelléke és eszköze az általános nevelőmunkának. A zene nemcsak kiválja az érzelmeket, hanem fékezi is az indulatokat, vagyis befolyásolja, a gyermek cselekedeteit. Törekedjünk a játékosságra, mert így az elvontabb zenei anyag is a gyerek számára hozzáférhetővé válik. Az éneklés kellemes, a mozgás játék közben felfrissít, a játékhelyzet a társas kapcsolat teremtésére ad lehetőséget. A lüktetés belső feszültsége, a dallam és ritmus szabályos rendje fegyelmez, koordinálja a mozgást. Így például a ritmus felszabadult mozgást eredményez, figyelemet, koncentrációt, határozottságot, biztonságot, bátorságot alakít, fejleszt. Az ének-zeneoktatásnak a legfontosabb kelléke a hang, mégpedig a zenei hang, amelynek négy alapvető tulajdonságát tudjuk megkülönböztetni: 6. A zenei hang tulajdonságai Időtartam (ritmus) Magasság (dallam) Erősség (dinamika) Hangszín (minőség) Tempó Alkotás újraalkotás (előadás) ÉLMÉNY A tempóra vonatkozó észrevételeinket, az összefoglaló táblázatainkban nem fogjuk külön tárgyalni, valamint nem is csatlakoztatjuk csak a dinamikához és a ritmikához, hanem minden adódó alkalommal jelezni fogjuk. A továbbiakban ezt a négy összetevőt vizsgáljuk meg az óvodai ének-zeneoktatás szempontjából. 5.1 Dalok és mondókák (magasság, dallam) A hallásfejlesztés legtermészetesebb módja az éneklés. A gyermek megfigyeli az éneket, a dallamot, megjegyzi és utánozza. A dallam az érzelmek világát nyitja meg, a dalolás örömet szerez a gyereknek. A szerepjátékok, dalosjátékok az egyéni képességek fejlődését szolgálják, a közös éneklés a társas-és társasági készségeket fejlesztik. De például a helyes légzés készségének a kialakításában és jelentős szerepe van. A népi énekes játékokat az évszázadokon át megörzött, hagyományos formában kell megtanítanunk. Az éneket a játékos mozgással együtt, játékhelyzetben, szinkrétikusan tanítsuk. A zenei készségek és képességek fejlesztése is csak szinkrétikusan, komplex módon képzelhető el. Egymástól nem kell elválasztani, mert a szöveg, a ritmus és a dallam megbonthatatlan egység. Ha ezeket külön tárgyaljuk, az azért van, mert a zenei hangnak négy összetevőjét külön-külön meg kell értetnünk, és az egyik vagy másik összetevő kiemelése a szemléltetés érdekében történik, nem pedig a különböző összetevők szétválasztásáért. Mindnégy összetevő a gyakorlatban egyidőben és egyszerre hat. A zenei nevelésben legfontosabb: az élmény. Ennek a megvalósításához nélkülözhetetlen a mondókák, a gyermekdalok és az énekes játékok betanításának módszertani ismerete. Hároméves

15 15 korukig is hallanak a gyerekek zenét, éneket a családban. Tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb gyerek már kiskorában fokozódó érdeklődéssel és örömmel hallgatja a szülei, nagyszülei vagy társai énekét és azt utánozni igyekszik. Ezeket az első próbálkozásokat a szülőknek, nevelőknek, buzdító szándékú nevelőmunkával, nagy türelemmel kell segítenie. A segítő szándéknak mindig összhangban kell állnia a gyerek életkori sajátosságaival, zenei adottságával, érdeklődésével, törekvésével, vágyaival. Az óvónő nemcsak dalokat tanít, hanem az óvodáskorú gyermek első zenei művelője a 3-6 éves gyermek zenei benyomásai életre szólóak, amit akkor beléje oltanak, élete fogytáig nem feledi ha az alap hibás, sohasem állt szilárd talajon a felnőtt ember zenei biztonsága csak a módszeresen végzett zenei munka adhat jó alapot. (Kodály Zoltán). Élményt kell nyújtani a gyerekeknek. Igazi élményt csak annak a dalnak az éneklése jelent, amit a gyermekek könnyen megerőltetés nélkül, szívesen sajátítanak el. Ha művészi értékű dalokat tanulnak, zenei ízlésüket helyes irányba tereljük, ha értéktelen dalokat tanítunk, zenei ízlésüket kisgyermek korukban elrontjuk. Felmerül a kérdés: mi az értékes nekünk? Zenei anyanyelvünk népi forrását Bartókot idézve a paraszti kultúrában leljük. Ezt tartjuk zenekultúránkban alapvetőnek és értékesnek. Zeneoktatásunk erre épül, és ebbe olvadnak bele a nagy klasszikusok alkotásai. Értéktelennek tartjuk az öncélú tandalokat, a közönséges, vásári giccs-nótákat, a talmi módon érzelgős, ráadásul népdalnak mondott népies műdalokat. Ha a más típusú foglalkozásokon igényesek vagyunk a felhasznált irodalmi vagy képzőművészeti anyagokkal szemben, akkor miért maradnánk következetlenek a zenei oktatás terén? A csak tiszta forrásból jelige itt érvényesül leginkább. A szükséges dalanyagot meg kell válogatni! A soron következő összefoglaló táblázatok is mutatják, hogy tekintettel kell lennünk a gyerekek hangterjedelmére. Tisztán, könnyedén akkor énekelnek a gyerekek, ha életkoruknak megfelelő hangterjdelmű dalokat tanulnak. A Kodály Kis emberek dalai című kiadvány, 50 dallam szekszt hangterjedelemben, amely pentatónián alapul és követi a szövegek jellegét kivétel nélkül alkalmazható az óvodai oktatásban. A kötetünk melléklet anyaga nagyobb hangterjedelmű énekeket is tartalmaz, de a dallamok esztétikai értéke, elterjedtsége, elsajátíthatósága szolgáljon érvül a kötetbe való bekerülés mellett. A zenei nevelés tanterve, rendszeres, tartalmas összeállításával biztosítja az óvodás gyerekek zenei adottságainak kialakítását és a zenei készségek fejlődését. Az ajánlott anyaggal, amelyből az óvónő tetszés szerint választhat, megoldjuk azt a feladatot, amely a gyermekek zenei érdeklődését, zene iránti kedvét, ízlését stb. formálja. Óvodai zenei nevelésünk elsősorban a népi hagyományokra épül, a népdal talajából nő ki, dalanyaga a népi gyermekjáték, a dal, a mondóka és gyermekeknek alkotott értékes dalok. Ezen kívül felhasználhatjuk más népek gyermekdalait is, amelyek dallamukban, játékos formájukban és szövegükben mások, de gyermekeknek szánták őket, közel állhatnak a mi gyermekdalainkhoz. A zenei készségek fejlesztése mindig az aktív énekléssel történik. Kodály szerint: Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis a legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra alapja. Az óvonő hangszíne, mozdulatai, mint tükörben jelennek meg a gyermekek viselkedésében, szavaiban, hanglejtésében. Erre az érzelmi tapadásra kell alapoznunk. Így lesz a gyerekek éneke könnyed, felszabadult, mert az óvónénit utánozzák.

16 16 Előadásmódunk legyen színes, természetes, így válik élővé. Alkalmazni kell a dal jellegének megfelelő kifejezéseket: a tempót, az előadásmódot, a hangszínt, a szövegkiejtést, a hangsúlyt, a mozgást, de még a mimikát és a testtartást is.. A gyermekdalokat globálisan tanítsuk. Nem kell a dallamot sorokra, motivumokra bontva tanítani, hanem egyetlen egységben elejétől végig. Szövegmagyarázat akkor szükséges, ha a szövegben elvont új fogalom, vagy régies, archaikus, tájjellegű szó van. Nem kell mindent megmagyarázni! Énekeljünk és adjunk alkalmat az átélésre. Hangozzék sokszor egy-egy dal, mert a felkeltett érzelmeket csak úgy fejleszthetjük hangulattá, ha tartósan, hosszú időn keresztül engedjük hatni a gyerekekre. Legyen vezéreszménk a pars pro toto elv vagyis részt az egészért. A zenei képességeket sokkal jobban fejelesztik a begyakorolt dalok, semmint a felültesen, félig megtanult és alig ismert sokféle dal. Inkább kevesebb dalt tanítsunk be, de azt szeressék a gyerekek és énekeljék szívesen. A gyerekek javaslatait soha ne utasítsuk vissza, ha egy dalt jobban kedvelnek, engedjük többszőr énekelni, persze a változatosság kedvéért meghallgatásra talál az óvónéni óhaja is. Nagy gondot kell fordítani a hallásfejlesztésre. A hallásfejlesztés legegyszerűbb módja az éneklés. A szöveg, a ritmus, a dallam egymástól el nem választható, megbonthatatlan egységet alkot. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szabadban is sokat énekeljenek a gyerekek. Legjobbak erre a dalos játékok. Énekszóra mozogni, a megfelelő szerepet eljátszani állandó örömforrás. Csaknem egyedülálló érzést és élményt jelent a közös éneklés, a közös játék. Az egyén felelőssége a közös sikerért olyan motívum, amely a társas közösségi nevelés hathatós segítője lehet. A kör például csak akkor szép, ha mindenki vigyáz a távolságra, a játék csak úgy érdekes, ha mindenki betartja a szabályt. A dalos játékok hangulata őszinte, az ének, a játék, a mozgás érzelmi átélést is lehetővé tesz. Ennek az átélésnek az lesz az ára, hogy felbomlik a rend, de hagyni kell égni a hangulatot, mert a teljes beleélés után a megnyugvás magától bekövetkezik, mert ez a természetes folyamat. Ha a gyermek levezetheti felesleges energiáját, azután csendesebb tevékenységbe kezd. A játékban az a lényeg, hogy a gyerek ügyesedik, fejlődik hallása, ritmusérzéke, gesztusai kifejezőbbek lesznek. Az egészséges gyermekre jellemző a jó hangulat, a jó kedv, a vidámság. Ezért boldogan tanulják a játékokat. A látszólag merev, makacs gyerek is feloldódik, bizalommal feladatot kell adni neki. Ha a gyerek érzi, hogy megbíznak benne, akkor a rábízott feladatot is szívesen végzi. Így magára lel, biztonságot szerez, kíváncsi lesz, érdeklődő, vagyis motiváljuk a játék iránt. A játék többszöri ismételtetése sem válik unalmassá, mert mindenki tudja, hogy ő is sorra kerül. Ezért lényeges úgy szervezni a játékot, hogy valóban minden gyerek aktív részese lehessen a játéknak. A tiszta éneklés feltételei a következők: - a gyerekek korának megfelelő hangterjedelmű és nehézségi fokú dallamot tanítsunk. - az óvónő éneklése legyen helyes, minden esztétikai követelménynek megfelelő, követendő példa az utánzásra. - jó magasságú kezdőhang. Fontos a gyerekek hangterjedelmének megfelelő kezdőhang megválasztása. Az óvónő kezdheti egyedül az éneket, majd a gyerekek bekapcsolódnak. Hagyjuk, hogy az egész csoport megtalálja az azonos hangmagasságot. - bár az énekeket integránsan tanítjuk, de olyan esetben, amikor egy-egy motívumot hamisan énekelnek a gyerekek, azt külön kell gyakoroltatni! Hibás utánzásnál újból és újból ismételjünk! - a felmerülő hibákra hívjuk fel a figyelmet újbóli bemutatással.

17 17 - ne hagyjuk észrevétlenül a hibákat - ne erőltessük meg a gyerekek hangját. Le kell szoktatni a kiabáló beszédről és a kiabáló éneklésről. - a tiszta könnyed éneklésben az óvónő mutasson jó példát. A közepes hangerővel való énekléskor könnyebben tudja figyelni a csoportját, javíthatja a frazírozást, ennek a következménye a helyes légzésre való szoktatás. - nagycsoportban követelmény a helyes, kifejező éneklés. Próbálkozhatunk kisebb-nagyobb csoportok létrehozásával. Egyénileg csak olyan esetben kell énekeltetni, ha az illető gyerek minden szempontból kitűnően énekel, artikulál, frazíroz. - a szöveg és a zenei tartalom alapján legyen az éneklésnek mindig határozott jellege. (vidám, szomorú, altatódal, tréfásdal, népdal, tánc stb.)! - Ha kellő empátiával tanítjuk meg a dalokat, akkor szívesen fognak énekelni a gyerekek. A következő táblázatokban az ének-zenei anyagot tanítási egységekre bontottuk. Dallamérzék fejlesztése Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme Éneklési készség fejlesztése (hangmagasság) Képesség, készség, Kiscsoport Középcsoport Nagycsoport adottság Hangterjedelem 3-5 hanlg 3 6 hang 3 6 hang Abszolút magasságban Normál tempó Dalanyag Magas-mély viszony Magasabb-mélyebb kifejezések jelentése d h c c c d = = = A/ Oktáv távolságban, A/ Három fokozatban A/ Négy fokozat-ban, térben mu- oktáv, kvint, terc tér- térben mutatják: tatják ben mutatják; a dal oktáv, kvint, terc, B/ A hangos-mély, a kezdő hangját váltják. nagy szekund. magas-mély kifejezésekkel B/ A tá és ti-ti B/ Az eddig tanult való ritmusképekre épít- dallam-nyelvezeti e- ismerkedés kező dalok és mongdókák lemek gyakorlása. ritmusának a C/ Ismerjék és hasz- C/ A hangos-mély, magas-mélyéneklés, mondókákban és dalokban nálják a DALLAM és hangszeren való (furulya, változatos RITMUS kifejezést hegedű, gitár módon történő kifejezése, stb.) megfigyelte-tése, megszólalta- ráismerés, megnevezés, tása (taps, fakanálbá- kéztartással bú táncoltatás, kiléptása való jelölés, érzékeltetés dellés, kiszökellés). (oktáv C/ A magas-és mély távolság!) hangok távolság csökkentése. (kvint, terc) D/ Közeledjenek egymáshoz a magasmély hangtávolságok Kvintről indítunk. E/ Ismerjék fel a dallam irányát. Ereszkedő, emelkedő dallam. F/ Éneklés közben a dallam mozgását rajzolják a levegőben

18 18 Dallamfelismerés Dallambújtatás kézzel. A/ Jól ismert dallamok szöveg nél-küli felismerése dúdolásról vagy hangszerről B/ Dallam irányának a meghatározása (emelkedő, ereszkedő), mozgással való érzékeltetése (dallamrajz a levegőben: egész testünkkel, karunkkal, kézfej-jel). Motívumok váltakozva való énekeltetése: halkan, hangosan A/Dallamfelismerés kezdő- vagy belső motívumról B/ Az előzőek ismétlése. Motívum visszhang Tempóérzék fejlesztése A gyors-lassú kifejezéssel először a beszéd, a mozgás, esetleg az éneklés kapcsán találkozik A gyors és lassú beszéd, mozgás, éneklési mód. Tudatosítás. Gyorsabbanlassabban kifejezésekkel való találkozás. Ugyanaz csak a nagycsoportos repertoárra vonatkoztatva. B/ motívum viszszaéneklés, már ismert szöveggel vagy kitalált szöveggel, csoportosan, különleges esetben egyénenként. A/ Énekeljenek lassan-gyorsan. Bizonyos esetekben egyénenként is. B/ Éneklés közben váltsanak tempót, ezt megegyezett jelre kell végrehajtani. C/ Kapcsolják össze az ellentétpárokat: lassú-halk; lassúhangos; lassú-magas; gyors-halk; gyorshangos; lassú-mély D/ gyors és lassú különbségeknek az érzékeltetése E/ Gyorsabbanlassabban kifejezések tudatosítása. 5.2Ritmus- és mozgáskészség fejlesztése (időtartam, ritmus) Kezdetben vala a ritmus Bülow

19 19 A ritmusérzék fejlesztésének nélkülözhetelen eleme a mondóka. Zenei értéke a játékdaléval egyenlő. A legújabb kutatások szerint a mondókóknak is van dallama, a gyűjtők csak azért nem jegyezték le, mert nem tartották fontosnak, vagy azért, mert dallamaik annyira általánosak, vagyis nagyon elterjedtek voltak, ezért nem érezték szükségét a lejegyzésnek. Az is lehetséges, hogy nem minden gyűjtő tudott dallamot lejegyezni. A mondókák dallamait az élő szájhagyomány is bizonyítja, ugyanis a gyerekkel játszadozó felnőtt is énekli a játék szövegét, a gyerekek is éneklik a kiolvasókat. A zenei nevelés a mondókák negyedenkénti hagsúlyozását, a metrikus lüktetés érzékeltetését kívánja meg. Kétszeres hosszúságra nyújtva a mássalhangzókat, tagolva, lassan ejtve őket a hozzátartozó játékmozgás tempójának megfelelően. Ezek szerint a mondókákban szinkrétikusan együtt van a dallam, poétika és a mozgás (a tánc). Ez az ősi mousziké továbbélése a mai művészi tevékenységünkben. A pontos hangzóejtés, valamint a metrikus lüktetés a zenei adottságok fejlődése mellett elősegíti a beszéd fejlődését is, szép kiejtést és a jól hangsúlyozott folyamatos beszéd technikájának elsajátítását. A játékkal kísért mondókák hangsúlyozásának két féle módja van: a mozdulatokat pontosan kísérő szabályos, negyedenkénti hagsúlyozás (metrikus lüktetés), valamint egy bizonyos mozdulat hangsúlyozása, függetlenül attól, hogy hány szótag kapcsolódik össze. A kétféle hangsúlyozás gyakran egy mondókán belül is előfordul. A gyerekek a vidám dallamokra maguktól ritmikusan mozognak, tapsolnak, mert mozgásígényük serkenti őket erre. Így a ritmusérzék fejlesztésének elindítói és eszközei: - a mondókák és kiolvasók - a játékos mozgást ígénylő gyermekdalok, vagy gyakorlatok - egyenletes lépegető járás - tapsolás - tapsolás és járás összekapcsolása - gyermektáncok -A mondókák vagy más oligochord dallamok gyermekdalok lüktetését már 2-3 éves gyermek is megérzi, megtanulja (inkább befogadja, mint megtanulja, reprodukálja ). A mondókát és kiolvasót megfelelő hanglejtéssel, egyenletes lüktetéssel mondják. A lüktetésre eső szótagot hangsúlyosan ejtik. A vidám dallamokra maguktól ritmikusan mozognak, tapsolnak, mert mozgásígényük serkenti őket erre. A gyermek örömét leli a tréfásan összecsengő rímekben, érzi az egyenletes lüktetést, játékosan ismételgeti. A legtöbb mondókát a kiscsoportban tanítunk, mert tulajdonképpen az első dalok is csak emelt hanglejtésű mondókák. Ezek az oligochord dallamok, pl: Zipp-zsupp. A mondókákat és kiolvasókat is integránsan, tanítjuk meg, mint a gyermekdalokat. Ne magyarázgassuk, ne bontsuk elemeire, hanem játékosan, jól érthetően többszőr mondjuk el, ügyelve a negyedenkénti hangsúlyozásra, ami tulajdonképpen az egyenletes lüktetés. A gyermekre a mondóka, mint zenei egység hat, a ritmust, a mozdulatot egy egységes zenei emlékképben őrzi. Gyakran halljuk improvizálni a gyerekeket egy jellegzetes mondóka ritmusára. Ezt a tevékenységet serkenteni kell odafigyeléssel, biztatással! A mondóka soha nem választható el az eredeti játékmozdulattól. Ez serkentőleg hat a gyerekre, újabb mozdulatokat talál ki. A kiolvasónál minden lüktetésre (negyedre) egy gyereket kell megérinteni. Akire az utolsó szótag jut az áll be a kör közepébe, vagy esik ki a játékból, az lesz a hunyó stb. A kiolvasó gyerek a társainak fejét, vállát, fejét, mellét, az egyeik vagy mindkét ökölbe szorított kezét érinti meg.

20 20 Többféle variációja van a kiolvasónak. Van olyan eset, amikor a gyerek egyszer magára mutat, egyszer a körben álló gyerekekre és így ér a szöveg végére. - A játékos mozgás cselekményt fejez ki, vagyis utánzó mozgás (mosakodás, fésülködés stb.). Ezek a mozdulatok fejlesztik a gyerek ritmusérzékét, ügyességét. Nagyon lényeges az egyenletes mozgás (metrikus lüktetés) biztosítása. (Tévesen erre mondják, hogy ritmikusan mozogjon a gyerek). Biztosítsunk önállóságot a gyereknek, hogy érvényesíthessék ötletes utánzó készségüket, kezdeményező és játékos képzelőerejüket. Ne változtassuk túl gyorsan a mozdulatokat, ne legyen nehézkes, bonyolult a mozgás. Amikor a gyerekek kezdik énekelni, az óvónő irányításával a dalt, a mozgást is gyakoroljuk már. Az egyenletes lüktetést még gyakorolhatjuk, a kar, a kéz, az ujjak, a lábfej, a sarok mozdulataival is (pl. repül, csapkod, törülközik, diót, mákot tör, térdhajlítás, kopogás, törzs és derékmozgás). Ha ezeket a mozdulatokat: egyenletes lépegető járás, tapsolás mozdulatait összekapcsoljuk, akkor már lényegében előkészítettük a csoportot az egyszerű gyermektáncokra. Ugyanis a gyermektáncok ezeket a mozdulatokat tartalmazzák. Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme Ritmusérzék fejlesztése (időtartam) -metrumérzék - hansúlyérzék - tempóérzék Képesség, készség, adottság Egyenletes lüktetés Ritmusképek Kettes lüktetés Kiscsoport Középcsoport Nagycsoport A/Egyenletes lüktetés B/ Beszoktatási időben a pedagógus az ölben tartott gyerekkel játszik: tapsol, ringatja, lovazik, lova -goltatja C/ Játékos egyenletes mozdulatok a dalosjátékok szövegéhez kapcsolva: dagasztás, harangozás stb. törzszsel, karral D/ dobbal, ritmusbottal E/ járás helyben F/ táncos lépések, test súly áthelyezése egyik lábról a másikra, térdrugózás balrajobbra. A/Egyenletes lüktetés B/ a legváltozatosabban végezzük saját énekléshez a mozdulatokat, lüktetéseket (taps, térdütés széken ülve, ritmushangszerek, imitálás). C/ a kiolvasás, kiszámolás egyenletes mozdulatai D/ Egyenletes lüktetés az óvonő énekéhez, a társak énekéhez, hangszerjátékhoz gépi zenére is. E/ Járás, helyben járás, közben egyenletes tapsolás. F/ dalok mondókák ritmusának kiemelése G/a tá, ti-ti értékek-ből építkező dalok és mondókák ritmusának változatos módon történő kifejezése (taps, fakanálbáb táncoltatás, kilépdellve, kiszökdellve. H/ Kettes lüktetés A/Egyenletes lüktetés B/ A negyed szünetet tartalmazó dalokhoz is tudjanak mérőt alkalmazni. C/ hasonlítsák össze, különböztessék meg, hangoztassák együtt a mérőt és a dalritmust D/ tanulják meg a negyed pontos kifejezését E/ ismerjék meg és használják a ritmus szó kifejezést F/ belső (néma) ének mellett is tudják a dalritmust hangoztatni. G/ egyenletes járás közben próbálkozzanak a dalritmus tapsolásával. Kettes lüktetés érzékeltetése dalokban. Kiemelés

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Hogyan énekeljünk együtt hittanórán. avagy: ének a diszlexiások varázs-nyelve. sr.mária Terezia Csepregi. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Hogyan énekeljünk együtt hittanórán. avagy: ének a diszlexiások varázs-nyelve. sr.mária Terezia Csepregi. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Hogyan énekeljünk együtt hittanórán avagy: ének a diszlexiások varázs-nyelve sr.mária Terezia Csepregi 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ISBN 978-963-397-874-0 Lektorálta: Farkas István a Sapientia

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA

A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA A moduláris oktatási program címe: Sajátos Nevelési Igényű gyermekek zenei

Részletesebben

A zenei emlékezőképesség fejlesztése

A zenei emlékezőképesség fejlesztése A zenei emlékezőképesség fejlesztése A gyermek zenei emlékezete gyrsan fejlődik, igen sk élményt tárl, de az élmények mennyiségét, minőségét nehezen tudjuk ellenőrizni. A dalk éneklése már az emlékezet

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A ZENEI HALLÁS FEJLESZTÉSE

A ZENEI HALLÁS FEJLESZTÉSE A ZENEI HALLÁS FEJLESZTÉSE Az ének-zene foglalkozások fontos része a zenei hallásfejlesztés. A zenei hallás lehetővé teszi a hang magasságának, színének, erejének az észlelését. Feladatai közé tartozik

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7 Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Hitvallás "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség

Részletesebben

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció ÉNEK-ZENE A művészi tevékenység, a művészetek hatása semmivel nem pótolható szerepet játszik személyiségünk fejlődésében, az ízlés, a kreativitás, az érzések árnyalt kifejezésének fejlesztésében. A műalkotások

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1-8. ÉVFOLYAM

ÉNEK-ZENE 1-8. ÉVFOLYAM MŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGTERÜLET ÉNEK -ZENE 1-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás Az ének-zene tanterv az OM kerettantervének kiegészített

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi A zene és a zene tanításának módszertana A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam Művészetek műveltségterület Ének-zene 1-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 1 Ajánlás A ének-zene tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1-4. BEVEZETŐ

ÉNEK-ZENE 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez.

Részletesebben

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám:

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám: 8. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 8. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

ÉNEK-ZENE A változat

ÉNEK-ZENE A változat ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) CÉLOK ÉS FELADATOK Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1 4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Készségfejlesztő tanulójáték

Készségfejlesztő tanulójáték Készségfejlesztő tanulójáték Fejlesszünk? Hagyjuk inkább a gyermeket játszani? A LOGICO játszva fejleszt! A Logico olyan fejlesztőjáték, amely játék közben fejleszti az óvodás és a kiskorú gyermek készségeit

Részletesebben

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A változat) alapján Ének-zene az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

2008/2009-es tanév. Kedves Kollégák!

2008/2009-es tanév. Kedves Kollégák! 2008/2009-es tanév tankönyvi elemzések, bemutatások is segíteni kívánják Önöket a bonyolult világunkban történő könnyebb eligazodásban. Kitekintés rovatunkban olyan külföldi tapasztalatokat mutatunk be,

Részletesebben

A belső hallás fejlesztése

A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlettségéről dallambújtatással győződhetünk meg. A dallambújtatás azt jelenti, hogy egy dallamrészletet gondolatban énekelünk tovább, azután hangosan folytatjuk.

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve. az 1-4. évfolyamra

2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve. az 1-4. évfolyamra 2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve az 1-4. évfolyamra 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Kötelező minimális óraszám/hét 2 2 2 2 Szabadon tervezhető óraszám/hét - - - - Rendelkezésre álló órakeret/hét

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás 6. évfolyam A Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 6. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi

Részletesebben

PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM. A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva

PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM. A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva 2013 SZEGED 1 Tartalomjegyzék Az intézmény bemutatása Előszó

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

OVI SULI és s amit egy ilyen helyzetben érdemes elmondani Szarka JúliaJ 2010. 05. 05. Szombathely A helyzet Bemutatkozás: kettıs s helyzet Óvónıi Tanítói i elkötelezetts telezettség Aktualitás: új ÓNOAP!

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

Óravázlat. 1. Zenei reprodukcióhoz mint a Nat 2012-ben kiemelt fejlesztési feladathoz kapcsolódó célok:

Óravázlat. 1. Zenei reprodukcióhoz mint a Nat 2012-ben kiemelt fejlesztési feladathoz kapcsolódó célok: Óravázlat Tanító: Kiss Anna Eszter Tantárgy: ének-zene Évfolyam: 2. o. Témakör: A ré hang és fordulatai Tartalom: - Ide ki a piacon... hallás utáni daltanítás - s; m; r; d hangok gyakorlása - tá, ti-ti,

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. Kötet

Tartalomjegyzék. I. Kötet 0 Tartalomjegyzék I. Kötet I. BEVEZETÉS 3 II. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSA 3 NEVELÉSI PROGRAM III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 5 IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam

Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam Évfolyam Cél Feladat Követelmény 1-2. Segítse elő az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek / érzékelés, észlelés, figyelem,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Alapvető játékformák és skálázás

Alapvető játékformák és skálázás TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) EGYÜTTMŰKÖDÉSI, SZOCIÁLIS

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben