Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus"

Átírás

1 1 Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván. Kodály Zoltán Mikor az osztályajtó előtt kilincsre téve kezünket megállunk, egyéni életünk minden nehézségét és küzdelmét félretéve töltse el lelkünket a gondolat: nem vagyunk a magunkéi, hanem azoké, akik odabent a padok között várnak reánk. Ebben az önmagát önkéntesen áldozó szeretetben rejlik a tanítói Hivatás magasztos értelme, szépsége és egyben jutalma is. Ádám Jenő

2 2 1.Az ének-zenei nevelés fontossága és időszerű kérdései Az óvodai és az elemi iskolai zenei nevelés, alapozás. Tudjuk valamennyien, hogy a világra érkező emberi lény első reagálása a torokba, tüdőbe süvítő levegő görcsei közt is a hang. A síró, nevető kisgyermek akaratos életösztönében valamiféle ritmikus dallam formálódik meg előbb, csak azután a gesztusok, szavak jelbeszéde. Hogy a zene közkinccsé váljék mindenekelőtt értő és lelkes zenepedagógusok áldozatosan elszánt munkájára van szükség. Fundamentum lerakása nélkül nem lehet építkezni. A mindenekelőtti érdem tehát az alapozóé. Ilyen alapozó feladat jutott osztályrészül a mai óvodai és elemi iskolai pedagógusoknak. A művészetek, így a zene is a világot és a világ jelenségeit, a művésznek a világ jelenségeihez való viszonya által fejezi ki. Ez a viszony érzelmi megnyilatkozás. A műalkotás üzenete érzelmi úton jut kifejezésre. A művészi közlés és ebből következően a művészi átélés, megértés is érzelmi, emocionális úton történik. Ehhez az átéléshez, megértéshez az aktív zenélés gyakorlata és a zenehallgatás vezet. A zenei nevelés az óvodában és az iskolában is csak akkor valósulhat meg, ha figyelembe veszi az általános nevelési elveket, a zenei feladatokat egyezteti az óvodáskoú gyermekek számára kidolgozott oktatási-nevelési konepcióval. A cselekvő zenélés két féle: énekes illetve hangszeres előadás. Legegyszerűbb módja az éneklés, amely a beszédhez hasonlóan közvetlen kifejezőeszköze az embernek. Az éneklés által, ha kellő gondot fordítunk a szépéneklés elsajátítására, lehetővé válik a zeneművek mondanivalójának megértése. A cél az, hogy a száraz zeneelméleti kategóriák verbális közlése helyett a gyermekek saját zenei tevékenységük révén, önállóan ismerjék fel a zenei elemeket és azok összefüggéseit. Óvodás korban művészi kifejezésről, a zene megértéséről nem beszélhetünk olyan értelemben, mint nagyobb gyermek vagy felnőtt esetében. A gyermek testi és szellemi fejlődése megköveteli a zenei foglalkoztatást: zenei fejlődésének elindítását és irányítását. Az óvónőnek az eredményes munka érdekében tanulmányoznia kell a zeneelméletet, a halló-és hangadó szervek működését, az óvodás gyermek életkori sajátosságait és zenei képességeit, az alkalmazható módszereket, elveket és a felhasználható zenei anyagot. Ugyanez az elvárásunk az elemi-és általános iskolai zenepedagógusokkal szemben is. Ma, amikor a korszerű tájékozódás szinte követelmény, amikor az óvodai oktató-nevelő tevékenység is a reformáló törekvések cselekvő részévé vált, szükségszerű követelménynek tartjuk, hogy az óvodai és az elemi iskolai ének-zeneoktatás területén is az adott lehetőségeinkhez mérten, lépést tartsunk a korral. Az új óvodai és elemi iskolai pedagógia nyitottabb, igyekszik gyermekközpontúvá válni. Ez nem lehet másképp az ének-zeneoktatás területén sem. Érzésünk szerint igyekeznünk kell a reform adta lehetőségeket és az egyéni újítási próbálkozásainkat kiegyensúlyozott módon, túlzásmentesen alkalmazni. Így elkerülhetjük az ellentmondásos helyzetek kialakulását, azt ugyanis, hogy a személyiség alakulásának fontos tényezője, az akarati tevékenység nevelése elhanyagolódjék, ami a későbbiekben komoly személyiség zavarokat okozhat. Különösen fontosnak érezzük a Kárpát-medencei magyar óvodai és elemi iskolai pedagógusok tevékenységét, mert népünk szétszórtságában, nagy szükségünk van egy minden határon felülkerekedő egységes nevelési eszmény kialakítására. Egy olyan egységes zeneanyanyelvi repertoárra van szükségünk, amelyet minden Kárpát-medencei magyar gyerek ismer, és magáénak érez. Ne feledjük: nyelvében él, zenéjében érez a nemzet.

3 3 Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója ma a magyar zenei köznevelés és szakoktatás alapját jelenti. Mindezt az óvodában kell elkezdeni, mert jól átgondolt óvodai oktatás nélkül nincs eredményes iskolai oktatás sem. Ha jó az óvodai oktatás, sokkal eredményesebb a mindenszintű iskolai oktatás is. Kodály 1929-ben a következőket fogalmazta meg: Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját. Nem fogalmi, racionális oldalról kell megközelíteni. Nem algebrai jelek rendszerét, titkos írását egy, a gyermekre közömbös nyelvet kell benne láttatni. A közvetlen megérzés útját kell egyengetni. Ha a legfogékonyabb korban, a hatodik és tizenhatodik év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama; akkor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni; ezt megszerezni az iskola kötelessége. Pedagógusi és karvezetői tevékenységünkkel arra kell törekednünk, hogy ahol, és amikor megszólal a zene, mindig a másik embert igényelje, mindenkor közösséget teremtsen, ha úgy tetszik, szomjúhozza a többi ember jelenlétét is. Úgy gondoljuk, hogy, amikor Owent idézve szólunk a pedagógus kollegáinkhoz: azt a pedagógust szeretem, ki cselekszi a tudnivalókat, nem pedig azt, aki tennivalókra tanít, akkor mindannyiunk igényének, óhajának a kifejeződése cseng vissza fülünkben. Hiszen mindannyian ilyen pedagógusok szeretnénk lenni. Az óvodás-és az általános iskoláskor az ember fejlődése szempontjából meghatározó. Ebben a korban alakul ki az erkölcsi érzékünk, ebben a korban kezdjük megtanulni, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a szép és mi a csúnya, mi az, amitől az életünk jobb, szebb lehet. Ebben a korban kezd alakulni szépérzékünk is, ebben a korban vagyunk talán a legfogékonyabbak. Tehát a nevelői tényező nélkülözhetetlen. Minden tudásunkat arra kell felhasználnunk, hogy jó irányba tereljük a kiskorú gyerek fejlődését. Mindezen sajátosságok és az ezzel járó következmények tudatában nem csodálkozhatunk azon, hogy a tőlünk nyugatabbra levő országokban olyan nagy gondot fordítanak az óvodai-és elemi iskolai pedagógusképzésre. A zene hozzájárul ahhoz, hogy a kisgyerek fogékonyabb legyen a szép befogadására, jó irányba tereli az ízlés fejlődését. A zene olyan interdiszciplináris energiával, lehetőségekkel rendelkezik, amely személyiség és emberformáló erő. Szinte azt is mondhatjuk, hogy meghatározója lehet a személyiségnek. Az elmondottakat alátámasztják a kodályi eszmeiség hordozói, a Kodály tanítványai által végzet pszicho-pedagógiai kutatások (Ádám Jenő, Szőnyi Erzsébet, Bárdos Lajos, Kerényi György, Rajeczky Benjámin, Kokas Klára, Péter József, Hegyi József, Vásárhelyi Zoltán, Kardos Pál, Herboly Ildikó, Szabó Helga, Horváth László, Dobray István, Papp Géza, Bartalus Ilona) és mások kutató munkáinak eredményeivel. Tehát elmondhatjuk, hogy ugyan az az elv és elvárás érvényes az ének-zeneineveléssel szemben, mint a többi diszciplínával szemben. Ebből az következik, hogy az illetékesek részéről is, a tantárgyak fontossági sorrendjében ugyanaz a ráfigyelés, bánásmód kell, hogy megillesse az ének-zenét, mint bármelyik más tárgyat. Ugyanakkor azt is hisszük és valljuk, hogy a szülői ház, az óvoda, az iskola feladata, hogy a gyerekek érdeklődését kialakítsa és fejlessze a zene irányába. A saját népünk jobb megismerése érdekében az óvodában és az iskolában egyaránt a néphagyomány ismertetéséből kell kiindulnunk, ezen keresztül képes lesz megérteni más népek hagyományát és a világirodalom remekeit egyaránt. Úgy hisszük, hogy fáradhatatlan munkával szolgálnunk kell, és tovább kell vinnünk kisebb vagy nagyobb közösségünk érdekeit, hírnevét, és továbbra is cselekvői kell, hogy maradjunk ennek a térségnek, a zenén keresztül eleget kell tennünk e nemes feladatnak. Mert a

4 4 zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az elmének, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazsághoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja mondja Platón. 1.2.A zenei analfabetizmus felszámolása Analfabétának minősíthető az az ember, aki nem tud írni-olvasni. Aki nem tud zenéül írniolvasni, zenei írástudatlan, tehát következtethetünk arra, hogy milyen arányú hazánkban a zenei analfabétizmus. Erről még nem készült hivatalos kimutatás. Valakinek vagy valakiknek nem érdekük, hogy erről tudomást szerezzenek, mert a zenei írás-olvasást olyan elvont, nehéz dolognak tartják, amit nem képes elsajátítani minden értelmileg ép egészséges ember. Pedig, mindenki megtanítható énekelni, aki megtanult beszélni. 1.3.A zenei írás-olvasás alapfokú elsajátítása. Ez lehetséges, ha kellő mennyiségű-és minőségű zenei szakembert képezünk magunknak. A zenei írás-olvasást csak akkor tudjuk általános szinten, alapfokon elsajátíttatni, ha az óvodai-és elemi iskolai pedagógusaink is tökéletesen uralják az ének-zene írás-olvasást. Valamelyest pótolná, időleges megoldásnak ígérkezne az a lehetőség, ha a tanító-és óvóképző főiskolákon beindulna az ének-zene műveltségi terület. Ilyen meggondolásból az ének-zeneoktatásunk számára veszteség volt az anyaországi távoktatásos formát megszüntetni. A zene megértésének egyik alapvető pedagógiai eszköze a zenei írás-olvasás, ezt elsajátítani a legkönnyebben a relatív szolmizációval lehet. Ádám Jenő a legkorszerűbb énektanítási rendszerek eredményeit alkalmazta a magyar zenei anyanyelv sajátosságainak megfelelően. A rendszer kidolgozásában alapul vette Chevé, Curwen, Weber, Hundoegger, Jőde, Orff módszereit, ezekből hozta létre az un. Kodály-módszert. A Kodály-módszer nem csodaszer, hanem mélyebb zenei műveltség utját kijelölő, a modelláláson alapuló írás-olvasási eszközrendszer. Lényege a lélek nemesítése. Amikor a lélek szabadon, akadályok nélkül kommunikálhat, megvalósul a művészi hatás. A modern ének-zenei tantárgypedagógiában meg kell valósítani az érzelmi, szellemi nevelés és a technikai képzés szinkrétizmusát, egységes harmóniáját! Így lehet elérni azt a követelményt, hogy az énekzeneifoglalkozás, az énekóra felüdülés, pihenés, öröm legyen a tanulók számára. Használjuk ki a játék és a didaktikai játék adta lehetőségeket. Kodály mindezek megvalósításával kapcsolatban a legmagasabbra állította a mércét. Legyünk igényesek a tanulói tevékenységgel, az eszközrendszerrel és a nevelők felkészültségével szemben. A hazai Ének-zene Tanterv lehetőséget biztosít a kodályi gondolatiság alkalmazására. Szükséges egy olyan művelődési és neveléspolitikai közszellem, amely tudatában van a zeneesztétikai nevelés szociális, értelmi érzelmi és erkölcsi szerepével a személyiség formálásában. Olyan iskolákra is szükség van, ahol a zenei nevelésnek társadalmi bázisa biztosított, és ahol ennek zenei és pedagógiai hatásossága kifejleszthető. Szükségünk van jól képzett énektanítókra és énektanárokra, akik nélkül nemcsak a kodályi elképzelésnek, de minden más ének-zeneioktatási formának, rendszernek a kibontakoztatása meddő erőfeszítés.

5 5 Ahhoz, hogy az oktatásunk hatékony legyen, el kell sajátítanunk a legfontosabb didaktikai alapelveket, módszereket, eljárásokat is. Oktatásunk minőségének jobbittása érdekében a következőkben az ének-zeneoktatásban használatos legfontosabb alapelveket, módszereket ismertetjük. 2.1 Az óvodai és iskolai ének-zenetevékenységek, órák alatt leggyakrabban alkalmazott didaktikai alapelvek: Az alkotás és a játék különösen gyermekkorban erősen összefügg. Ekkor a játék ellentétben az eléggé elterjedt téves felfogással nem ellentéte a komoly szellemi munkának, hanem maga a szellemi munka, ha valamilyen probléma megoldásával jár együtt. Vargha Dimény Loparits: Nyelv zene matematika Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni az ének-zene tantárgyunk oktatói-nevelői folyamatának sajátos jellegét, valamint, hogy kellő feltételek közt alkalmazhassuk a megfelelő módszereket, elveket, eljárásokat; el kell mondanunk, hogy lélektani szempontból a tanulási folyamatnak három összetevője van: a zenei jelenség érzékelése, felfogása; a zenei jelenség értelmezése, megértése; a zenei jelenség gyakorlatban való megvalósítása. Az évszázadok folyamán az oktatói-nevelői gyakorlatban kialakultak azok az alapvető gondolatok, eszmék, elképzelések, amelyek a leghatékonyabbak voltak a különböző ismeretek elsajátításában. Tekintettel arra, hogy a jelzett gondolatokat, eszméket minden tantárgy oktatásánál célravezetően lehetett alkalmazni, a pedagógiai tudomány didaktikai alapelvek gyűjtőfogalom alatt határozta meg, majd rendszerezte. Az ének-zeneoktatásban a leggyakrabban alkalmazott elvek a következők: Hozzáférhetőség elve Az életkori sajátosságoknak és az egyéni adottságoknak, készségeknek a figyelembe vételét követeli meg. Ez az oktatói-nevelői folyamat egyik legfontosabb alapelve. Kiscsoportban az óvodai pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy a csoportban különböző környezetből gyűltek össze a gyerekek. Gondot kell fordítania a beszoktatásra. Sokan közülük már hallottak mondókákat, gyermekdalokat. Ezek a gyerekek játékidőben, mozgás közben szövegeket, dallamokat ismételgetnek, játszanak a hangokkal, vagyis a zene szempontjából is spontánul nyilvánulnak meg. Ebben a korban egyedül szívesebben énekelnek, mint csoportosan. A napközben felcsendülő dúdolgatásokat, halandzsázásokat kell felhasználni az ének-zenefoglalkozások alatt, mert vannak olyan gyerekek is, akik nem tudnak így megnyilvánulni és ezek számára is olyan fontos a zenei élményszerzés, mint azok számára, akik maguk teremtik meg az élményt önmaguknak. Középcsoportban az óvodai pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy egy év alatt a gyerekek zenei hallása, ritmusérzéke sokat fejlődőt. Ezekre az élményekre és elért szintre kell támaszkodnia. Így érvényesül az egyik legfontosabb alapelvünk: az életkori sajátosságok figyelembe vétele.

6 Szemléletesség elve Ennek az alapelvnek az alkalmazása azt jelenti, hogy a megtanulásra szánt zenei anyagot az érzéki észlelésre és a megfigyelésre, megfigyeltetésre alapozva sajátíttatjuk el. A szemléletesség elve kevés szóval, több bemutatással, mégis kellő hatékonysággal tud érvényesülni. Működéséhez jól kidolgozott didaktikai segédanyagra is szükség van Tudatos, tartós és aktív elsajátítás elve Ez az alapelv az ismeretek logikai összefüggésein alapszik. A logikai összefüggésekre való ráfigyelés tevékennyé teszi a gyereket, ami biztosítéka a tartós elsajátításnak. A tanuló így könnyebben megérti a zenei nyelvezet lényeges tulajdonságait, összefüggéseit és törvényszerűségeit Rendszeresség és folytonosság elve. Ennek a kettős alapelvnek az alkalmazása által a részletekben megtanult ismeretanyagot bele tudjuk illeszteni az adott nagyobb témakör, tantárgyismeret átfogó rendszerébe, illetve rá tudunk világítani a létező összefüggésekre. A folytonosság biztosítéka az új ismeretek rendszerbe való illesztésének. Ha ez nem következik be, akkor az ismereteket nem lehet tartósan elsajátítani. (Ez a tény egyben bizonyítéka annak, hogy a didaktikai alapelveket nem lehet és nem is szabad egymástól elszigetelten alkalmazni és hasznosítani.) Fokozatosság elve Alkalmazása biztosítja azt, hogy az ismeretek elsajátításakor az egyszerűbb ismeretanyagtól haladunk az összetettebb felé. Így egyben rávilágíthatunk a részelemek közötti összefüggésekre is Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve. Ennek az elvnek a figyelembe vételével bizonyítjuk, hogy minden ismeretet az életben való alkalmazhatóság határoz meg. Sok esetben a gyakorlat és az elmélet összekapcsolása úgy jön létre, hogy az elméletben elsajátított ismereteket gyakorlatok segítségével ültetjük be a gyermeki tudatba. Az ének- zenei oktatásban az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása az élő gyermekdalok, játékdalok, mondókák, népdalok segítségével történik Egyedi sajátosságok, adottságok, készségek figyelembevételének elve. Ez az elv tulajdonképpen a hozzáférhetőség elvével van szoros kapcsolatban. Az általános tanterv követelményeinek a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez való alkalmazkodásának az elve. Lényeges, hogy a pedagógus ismerje a csoportjában vagy osztályközösségében élő gyerekek egyéni teljesítőképességét. Az ő lehetőségeikhez alkalmazkodva biztosítsa, hogy az ének-zenei tevékenység minden gyerek számára élményt nyújtson, tudja elsajátítani a zenei írás-olvasás titkait. A gyerektől csak azt lehet számon kérni, amit megtanítottunk neki, de azt kötelező módon, számon kell kérni, ellenőrizni kell.

7 7 3. Az oktatói-nevelői folyamatban leggyakrabban alkalmazott módszerek: Azt a módozatot, ahogyan megszervezünk egy zenei tevékenységet annak érdekében, hogy az, minél eredményesebb legyen az oktatói- nevelői folyamatban, az alkalmazott rendszerek, szerkezetek, berendezések, mechanizmusok sorát módszernek nevezzük. A módszerek arra vonatkoznak, ahogyan megtanítunk vagy elsajátítunk bizonyos ismereteket. Természetesen a hatékony oktatás érdekében, az ének-zeneoktatásban is alkalmazni kell a jólbevált, eredményes módszereket. A módszerek azok a lehetőségek, amelyeket alkalmazunk az oktatói-nevelői folyamat során, és amelynek eredményeként a pedagógus irányításával a tanulók könnyedén elsajátítják az ismereteket. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a módszereket nem lehet elszigetelten alkalmazni, hanem a didaktikai cél / célok elérése érdekében együtt alkalmazandók, ugyanúgy, mint a didaktikai alapelvek. Mondhatni úgyis, hogy láncolatban az egyik módszer a másikat követi. Az is tény, hogy a pedagógus egyéniségétől függően, az egyik vagy másik módszernek nagyobb az oktatás folyamán a hatásfoka. Minthogy az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az alkalmazott módszer függ az anyag tartalmától és céljától. A különböző eljárások, amelyeket a pedagógusok alkalmaznak, szoros kapcsolatban állnak a módszerekkel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a didaktikai módszerek a pedagógus személyiségéhez kötődő gyakorlati megvalósulások. Az ének-zeneioktatásban leggyakrabban alkalmazott módszerek a következők: 3.1Szemléltetés A gyerekek elsajátíthatnak ismereteket a szemléltetett anyag megfigyelése, elemzése útján. A szemléltetés módszere az ismeretlen anyag, tárgy, zenei szemelvény bemutatásán (szemléltetésén) és annak megfigyelésén alapszik. A szemléltetés alatt a pedagógus irányító tevékenysége folytán elemzésekre, magyarázatokra, leírásokra kerül sor. A diák így az ismeretet könnyebben el tudja sajátítani, mert a szemléltetés által kapcsolatba kerül azzal az anyaggal, amit addig nem ismert. A szemléltetés anyaga változatos kell legyen, az ének zenetanítás alkalmával arra kell törekednünk, hogy minél több szenzort aktivizáljunk (vizuális, auditív, taktilis stb. szenzorokat). 3.2.Gyakorlás Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor egy-egy zenei tevékenységet rendszerezetten többszőr ismételünk, addig, amíg a tanulók nehézség nélkül el tudják végezni azt. Vagyis az illető tevékenység a készség szintjére emelkedik. A gyakorlás módszere bizonyos gyakorlatokat feltételez, és a gyakorlat végzésekor nem minden esetben szükséges a pedagógus jelenléte. Ha a tanteremben, vagyis a pedagógus jelenlétében történik a gyakorlás, akkor serkentőleg hat az összes tanulóra. Célszerű, ha a gyakorlás érdekében minden ismétléskor egy jól körülírt célt fogalmazunk meg, vagyis azt, hogy ott akkor, miért szükséges még egyszer elénekelni vagy végigjátszani az éneket, illetve dalos játékot. Lényeges az, hogy a tanuló tisztában legyen a gyakorlat nélkülözhetetlen voltával és hasznosságával. Ebben az esetben motiválni tudjuk a kisgyereket a gyors és tudatos elsajátításra.

8 8 3.3.A párbeszédes vagy kérdvekifejtő módszer Ez a módszer, kérdéseken és a kérdésekre adott válaszokon alapul. Párbeszédnek kell kialakulnia a gyerek és a pedagógus között. Ennek a módszernek a nyeresége az, hogy mozgósítja, beavatja a gyerekeket, az oktatói- nevelői folyamatba. Cselekvő részesévé válik a gyerek az oktatásnak. Az ének-zeneoktatásban elsősorban a zeneelméleti kérdések tisztázására szolgál. Vigyáznunk kell, hogy ne az elméleti kérdések uralják a párbeszédet. Következésképpen a párbeszédnek a gyakorlatban már tanulmányozott zenei anyagra kell vonatkoznia és az ott tisztázatlanul maradt kérdéseket kell elemeznie, illetve a tisztázatlanul maradt kérdéseket a gyakorlatban kell megoldania. Az is nagyon lényeges, hogy a felvetett kérdések jók legyenek. Egy kérdés akkor megfelelő, akkor jó, ha célirányos, vagyis nem lehet rá több választ adni, ha leszűkíti a kérdezett személy előtt a felhalmozott tudásanyagot olyannyira, hogy az illető pontos válaszadásra legyen kényszerítve, vagyis serkentőleg kell hatnia a gyerekek gondolkodására. A kérdés megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk a tanulók tapasztalatát, a kérdést az egész csoporthoz kell intéznünk! A kérdés elhangzása után kellő időt kell biztosítani a gondolkodásra és a válasz megfogalmazására. Az is előnyünkre válik, ha a kérdéseket egy jól meghatározott logikai sorrendben fogalmazzuk meg. Ezért nem véletlen az a mondás, hogy kérdezni nehéz! A kérdésnek pontosnak, tömörnek, világosnak, egyértelműnek, egyszerűnek, valamint nyelvtani szempontból is hibátlannak kell lennie. Általában a párbeszédes módszert az ismeretek számonkérésekor alkalmazhatjuk hatékonyan. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a jól megfogalmazott kérdésre hasonló választ várunk. Valamint az is lényeges, hogy az ének-zene tevékenységet ne a párbeszéd uralja, hanem az éneklés! 3.4.Előadó vagy magyarázat Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor a gyerekek értelmi képességeit akarjuk fejleszteni. Abban az esetben, amikor törvényeket, meghatározásokat, alapfogalmakat tanítunk nélkülözhetetlen a magyarázat. Például a zenei írás-olvasást megelőző periódusban az ének-zene általános jellegzetességeit kell megmagyaráznunk. A későbbi időszakban a dallami és ritmikai elemeket, a zenetörténeti és népzenére vonatkozó ismereteket kell magyaráznunk. Sok esetben a párbeszédes és magyarázó módszer összekapcsolódik. A magyarázó módszer csak akkor hatékony, ha a gyerekek figyelmét le tudjuk kötni, vagyis a tanuló késztetést érez arra, hogy odafigyeljen. Tekintettel arra, hogy ez a módszer szorosabban kötődik a zeneelmélethez, sok kezdő pedagógus, vagy az a pedagógus, akitől távolabb áll a gyakorlati zenével való ténykedés, csábítást érez ennek a módszernek a túlzott alkalmazására. A zeneoktatásban a túlzott elméleti eszmefuttatást mellőzni kel! Különösen az óvodás és kisiskolás korban. A magyarázó módszer akkor célravezető, ha teljesen új zenei anyagot tanítunk, akkor, ha az nem kötődik az előző ismeretekhez. Ezt a módszert hatékonyan alkalmazhatjuk a számonkéréskor. Ebben az esetben a gyereknek kell magyaráznia. Így meggyőződhetünk arról, hogy mennyire sajátították el az ismereteket, késztetjük a tanulókat a cselekvő gondolkodásra, valamint az oktatói-nevelői folyamatba való bakapcsolódásra. Az ilyen jellegű didaktikai tevékenység megkönnyíti a gyerek önálló munkáját.

9 9 Annak érdekében, hogy a magyarázat hatékony legyen, a következőkre kell figyelnünk: a magyarázatunk hiteles legyen, legyen tudományos, legyen világos, pontos, egy jól átgondolt logikai követelménynek, rendszernek feleljen meg, a lényeges gondolatokat helyezze előtérbe, adott esetben kellő minőségű- és mennyiségű szemléltetés kövesse magyarázatunkat, az előadásunk legyen szemléletes, meggyőző és magávalragadó. Ez biztosítéka annak, hogy a hallgatóság figyelmét le tudjuk kötni, érdeklődővé tesszük. Ugyan e követelményeket nyomon kell követnünk a gyerekek magyarázatainál is. Ugyanis, ha igényes magyarázatot kérünk a gyerekektől, akkor fejlesztjük a logikus gondolkodásukat, de nem utolsó sorban a választékos, anyanyelven történő önkifejezésre is szoktatjuk. 3.5.Egyéni megfigyelés- és megfigyeltetésen alapuló módszer Ennek a módszernek az a lényege, hogy a tanulási folyamat alatt, vagy a tanórán kifejtett tevékenység során a gyerekek bizonyos megfigyelési szempontok szerint feldolgozzák, értékelik a pedagógus vagy a társuk munkáját. Fontos az, hogy a megfigyelési szempontok világosak, logikusak legyenek. Ennek a módszernek az alkalmazása jó eredményt biztosít, mert előtérbe helyezi a felfedezés örömét. Lényeges, hogy a szempontok szerinti megfigyelésről a gyerekek számoljanak be, érezzék azt, hogy az ő munkájuk hasznos volt. A több megfigyelési szempont egybevetése, meghallgatása után, a szerzett ismeretről a pedagógus irányításával, ki kell alakulnia egy egységes álláspontnak. A módszer akkor sikeres, ha a pedagógus előzetes elképzelései, tervei megvalósulnak az óra vagy foglalkozás végére. 3.6.Felfedeztetés módszere Ez által a módszer által az óvodáskorú gyerekek, a kisiskolások vagy a nagyobb tanulók szellemi tevékenységét serkentjük és az alkotó kutatás fele irányítjuk, arra ösztönözvén, hogy új igazságokat, összefüggéseket fedezzenek fel (elsősorban a számukra új igazságok felfedezésére gondolunk.) Ez a módszer a gyerekek önálló munkájára alapozódik. Az óvodai önálló tevékenység során elég sok formában megvalósulhat, ha figyelembe vesszük a szabad foglalkozásokat, vagy azon gyerekek egyáltalán nem elítélendő magatartását, akik egy adott idő után nem hajlandók együtt dolgozni a csoporttal. Fárdtnak érzik magukat, mást akarnak tenni, mint a többiek, vagy unják azt a munkát, amivel az adott időben a csoport többi tagja foglakozik. Ezeket az alkalmakat lehet kihasználni arra, hogy az óvodáskorú gyerek önállóan dolgozzon. Ilyenkor történik az, hogy a gyerek mondókázik, egyedül gügyög, dúdol. A mi tantárgyunk szempontjából nagyon lényegesek ezek a megnyilvánulások, hiszen a meg lévő zenei ismeretekre alapozva új alkotások születhetnek. A pedagógusok feladata, ezekből a naiv, esetleges, esetlen alkotásokból kihámozni az értékeket és az egész csoport tulajdonává tenni. Az is bizonyos, hogy nem születik minden nap valódi művészi érték, de akkor is érdemes odafigyelni ha csak évente, kétévente vagy még nagyobb időközökben születik egy, művészileg elfogadható kis alkotás. Az előzőekben bemutatott eljárások, a gyerekek alkotó tevékenységét hivatottak serkenteni, de a felfedeztetés módszere nemcsak ennyi. Az óvodában vagy iskolában a foglalkozások alatt is alkalmazzuk, ha a meglévő ismeretek segítségével a gyerekek önálló gondolkozásának eredményeképpen, új ismeretet fedezünk fel. A pedagógus irányító tevékenysége által, a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy fedezzék fel az újat.

10 10 Ez által a módszer által a gyerekek szellemi tevékenységét serkentjük és az alkotó kutatás fele irányítjuk, arra ösztönözvén, hogy új igazságokat fedezzenek fel (elsősorban a számukra új igazságok felfedezésére gondolunk.) A felfedeztetés módszere körülményessé, nehézkessé teheti az oktatói munkát, de az, amit a gyerek fedezett fel, soha el nem felejti, s ez már megéri a pedagógus részéről a többletmunkát. Mert azt el kell ismernünk, hogy a felfedeztetés módszerének az alkalmazása több munkát, nagyobb odafigyelést, több- és alaposabb felkészülést igényel a pedagógus részéről. Ennek a módszernek az alkalmazása által pozitív irányba fejlődik a gyerek gondolkodása, értelme, vonzalma egy adott tárgy, jelen esetben az ének-zene iránt. Megtanul gondolkodni az adott tárgy nyelvén, esetünkben zenéül fog értekezni. De az is bizonyos, hogy általános értelemben vett magatartására is hat. Biztonságot kölcsönöz annak, aki képes újat alkotni, feltételezéseket, tud megfogalmazni. Örömmel, élményéhséggel, magabiztonsággal fog részt venni a különböző tevékenységeken, vagy legalábbis azon az egy tevékenységen, ahol ő is érvényesülni tud. 3.7.Problematizálás módszere Ez a módszer olyan helyzetek létrehozásán alapul, amely által a gyerek vagy tanuló választásra van kényszerítve. A módszer, konfliktusos állapotokat, vagyis probléma helyzetek létrehozását feltételezi. Problémahelyzet létrehozása nélkül nem lehet problematizálni. Sok esetben ennek a módszernek kapcsán, a tanuló olyan megoldásra vagy megoldásokra van kényszerítve, amelyek ellent mondanak előző ismereteinek. Valószínű, hogy a helyzetet nem fogja tudni egyedül megoldani, de a probléma helyzet léte arra sarkallja, hogy odafigyeljen a pedagógus irányító tevékenységére, magyarázatára, feltett kérdéseire. Probléma helyzet/ek kapcsán a tanulónak kérdésekre kell választ / okat megfogalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az addig elsajátított ismeretanyag minőségileg olyan kellett legyen, hogy arra rá lehessen építeni a helyes válaszadást. Az ének-zenefoglalkozások alkalmával a gyerekeknek ki kell válogatniuk egy képhalmazból azokat a szemléltető képeket, amelyek megfelelnek egyik vagy másik dalcsokorban énekelt énekeknek. Ennek a módszernek az alkalmazásánál tudatosítani kell a tanulókban, hogy a sok válaszadási lehetőség közül egy, vagy csak néhány lehet helyes. A módszer alkalmazható egy csoport, egy osztály, vagy egyéni szinten. Csoportos alkalmazás esetén arra kell figyelni, hogy a gyengébb képességű tanulókat is vonjuk be a munkába. 3.8.Modellálás módszere Modellálásnak nevezzük azt az eljárást, amikor egy egyszerűsített elméleti szerkezet vagy rendszer segítségével helyettesítünk egy összetett, sokrétű, szerteágazó, bonyolult (eredeti) anyagot, hálózatot, machanizmust. Az ének-zeneoktatásban a modellálás segítségével valósíthatjuk meg a relatív szómizációt. (A kvintkör huszonnégy hangnemét helyettesítjük kettővel!) De sok más modellértékű eljárást lehet- és kell alkalmazni. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a minta (modell) bizonyos keretek között valósítható meg. Feltétlenül analógiát kell tartalmaznia, illetve mutatnia az eredeti anyaggal. Hasonlítania kell az eredetire, de nem lehet azonos vele, mert akkor már értelmetlenné válik a modell. A hasonlóságoknak lényegesnek kell lenniük.

11 11 A modellálásnak két szerepe van: kognitív (ismeretszerzési, megismerési) és illusztratív (szemléltető). Kognitív abban az esetben, amikor az ismeretanyag újszerű összefüggéseire, mélyebben rejlő titkaira világít rá. Ezáltal a megismerési mezőt szélesíti, az addig fel nem fedezett új igazságot / igazságokat mutatja be. A megfigyelt és közösen megbeszélt tényanyagot általánosan érvényes törvényekre alapozza. A modell tehát olyan igazságok, törvények, képletek, belső összefüggések rendszere, amely segítségével ismereteinket behelyettesítéses eljárás segítségével bővíthetjük. Az ének-zeneoktatásban ritmusképletek, dallamvonalak, hangsorstruktúrák alkalmazásával bővíthető a tanulók ismeretanyaga. Illusztratív, ha az eredeti anyag helyett, egyszerűsített képi formában mutatja be az elsajátításra szánt tananyagot. 3.9.Ismétlés - rendszerezés módszere Annak érdekében, hogy a felhalmozott ismereteket hosszabb ideig megőrizhessük tudatunkban, ismétlésre van szükségünk. Ezt a módszert az előző órákon elsajátított ismeretek rendszerezésére és elmélyítésére használjuk. Az éveleji ismétlő órákon az előző tanév leglényegesebb ismereteit frissítjük fel. Így biztosítjuk az ismeretek hosszabb időre való tárolását. A módszer akkor is hatékony, ha frissebb ismereteket ismételünk. Különösen ajánlatos az új törvények, meghatározások, szabályok többszöri ismétlése. Hasznos ez a módszer akkor, amikor az ismereteket csoportosítani, szintetizálni, rendszerezni akarjuk. Jó alkalom nyílik az ismeretek közötti újabb összefüggések megvilágítására, általában egy-egy fejezet végén, félév végén, vagy év végén. Az ismétlésnél mindig a lényeges tulajdonságokra, gondolatokra, törvényekre kell a hangsúlyt helyezni, és ne várjuk meg, amíg a rendszerezni kívánt anyag feledésbe merül! Az ismétlés és rendszerezéskor figyelembe kell venni a tanulók általános és egyéni életkori sajátosságait. Pedagógusi tapintattal arra is összpontosítanunk kell, hogy az ismétlésre szánt anyagot ésszerűen osszuk el és tálaljuk a tanulóknak. Azt a latin mondást is kövessük: Repetitio est mater studiorum Tankönyvvel vagy más kézikönyvvel való tevékenység Ezt a módszert a zenei írás-olvasás időszakában lehet hatékonyan alkalmazni. A tankönyvvel vagy más könyvvel való tevékenység során a tanulókban kialakul a tudományos kutatások iránti érdeklődés készsége. Megtanulnak dolgozni a könyvekkel. Az énekzenetevékenységek során megtanulnak kottát, esetleg partitúrát olvasni, a zenetörténeti tanulmányaik során eligazodnak a lexikonokban. Megtanulják a jegyzetkészítést. Megtanulják az idézetekkel való ténykedést. Az órán készített jegyzeteket ki tudják egészíteni. A könyvvel való tevékenység egyéni, független munkára szoktatja a tanulókat. 4. Az úgynevezett gyenge hallású gyermek Sokszor tapasztaljuk, hogy az óvodában, iskolában, de még a felnőttek körében is, vannak olyan emberek, akik valamilyen vélt, vagy valós okból kifolyólag nem szeretnek énekelni, inkább így fogalmazzuk, hogy nem mernek énekelni. A kifogásuk az, hogy nekik nincs hallásuk, vagy nincs hangjuk.

12 12 Sokat gondolkoztam ezen a helyzeten, hiszen ezek az emberek (gyerekek és felnöttek egyaránt) tudnak beszélni. Vagyis hallanak, mert csak az olyan ember tanul meg beszélni, aki hall. Furcsább ennél még az is, hogy ők maguk is hallják, hogy nem énekelnek tisztán. Tehát hallanak, hallják a hangmagasságokat, s meggyőződéssel vallják, hogy nincs hallásuk! De mégis miért van az, hogy nem tudnak énekelni? Vajon milyen különös adottságra van szükség ahhoz, hogy énekelni tudjunk? Szerény ének-zenetanári tapasztalatom azt bizonyítja, hogy nincs szükségünk különleges adottságra ahhoz, hogy tisztán tudjunk énekelni! Aki megtanult beszélni, azt meg lehet tanítani énekelni. Mégis vannak olyan emberek, akik nem tudnak énekelni, tehát valami nincs rendben a zenélési házuk táján. Hol van a baj? Fiziológiailag vizsgálva a gyenge hallású emberek esetét arra a következtetésre jutottunk, hogy náluk nem alakult ki az a reflexív a hallóközpont és hangképző központ között, amelynek a segítségével képesek azt a hangmagasságot intonálni, amit hallanak. Tehát nem a hallással van baj, hanem hiányzik egy feltételes reflex! Ennek a reflexnek a segítségével az agyközpont irányítja a hangképző szerveket a helyes intonálásban. A pedagógus feladata kialakítani ezt a reflexet. Ez nem nagy feladat. Hiszen ezt csinálja az óvodapedagógus az óvodában, a tanító az iskolában. Gondoljunk csak bele, a hároméves, kiscsoportos korosztályból hányan tudnak tisztán énekelni? Szinte egy sem! Az éneklés alatt kezd kialakulni az a reflex (nevezzük intonációs reflexnek), amely hozzá segíti a gyereket a tiszta intonációhoz. Minden óvodai csoportban és osztályban akad néhány olyan gyerek, aki nem tud tisztán intonálni, vagyis az a reflexív nehezebben alakul ki.ezekkel a gyerekekkel külön kell foglalkozni addig, amíg megtanulja a tiszta intonációt. A hozzáférhetőség elvét kell alkalmazni. Tapasztalatunk szerint a diszmuzikáliás gyerekek is énekelnek egy adott magasságon. A pedagógus feladata azon a magasságon énekelni a gyerekkel együtt, amíg az illető képes lesz elmozdulni abból az intonációs mezőből (tonalitásból), amiben ő énekel. Az első kimozdulás a legnehezebb, Figyeltessük a gyerekkel a hangképző szervek állapotát (szájüreg, gége, gégefő, torok). és azt, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a hangmagasság elmozduljon. Innen már könnyen haladunk a tiszta éneklés felé. Az biztos, hogy sokat kell gyakorolni, de megéri! A gyerekek között kb. annyi a diszmuzikáliás, mint amennyi a diszleksziás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás. 5. Az óvodai és általános iskolai ének-zene tanításának célja és feladatai Az ének-zeneinevelés célja a világ esztétikai birtokbavételének megalapozása a zene sajátos eszközeivel. A gyerekek minél teljesebben élhessék át világunk tárgyi és eszmei jelenségeit az énekelt és meghallgatott zenei anyag segítségével. Gazdagítsa érzelmi világukat! Az ének-zene váljék hétköznapjaikat megszépítő élménnyé! Mindezt aktív énekléssel, zenehallgatással, kollektív zenei élmények biztosításával érhetjük el. A zenei az öröm, a siker, a felfedezés, az újraalkotás, az önmegvalósítás élményét is magában foglalja. Biztosítanunk kell a folyamatosságot az óvoda és iskola között. Fogékonnyá kell tennünk a gyerekeket, fejlettségi szintjüknek megfelelő vokális és hangszeres zene befogadására és előadására a valóság akusztikus jelenségeinek elemzésére.

13 13 Tanulóink képessé kell váljanak arra, hogy a tantervbe foglalt zenei anyag összetevőit felismerjék. Itt elsősorban a dallam, ritmus, tempó, dinamika, hangszín, tonalitás, szerkezet, többszólamúság összetevőire gondolunk Fejlesztenünk kell az éneklés, valamint a zenehallgatási tevékenységek eredményeként a gyermek zenei észlelését, érzékelését, emlékezetét, képzeletét és gondolkodását. Ki kell fejlesztenünk a gyerekek zenei jártasságait, készségeit a zenei írás-olvasás és zenehallgatás tevékenységében. Meg kall alapozni a gyerekek zenei és művészi gondolkodását az éneklés, a bemutatott zenei- és más művészeti alkotások tartalmi és formai összehasonlítása révén. Szoktassuk a tanulókat a hangszínek felismerésére, mert azok egyes zenetörténeti korok fő jellegzetességeit hordozzák magukban, a jó hangszínfelismerési készség, helyes zenei tájékozódási lehetőséget rejteget magában. Neveljük tanulóinkat az értékes zene befogadására és aktív művelésére, kóruséneklésre, társaszenélésre, hangverseny, opera látogatására. Tegyük vonzóvá a közös éneklés tanórán kívüli alkalmait is, gondoljunk bizonyos ünnepségek előkészítésének a lehetőségeire, vagy más szereplések fontosságára. Érvényesítsük a zenei tevékenységek fizikailag és szellemileg oldó-és frissítő hatását, ezzel is erősítve más tárgyak oktató-és nevelő munkájának hatékonyságát Az óvodai- és általános iskolai ének-zene oktatás színvonalának jobbítása Ha a tőlünk nyugatabbra levő államok oktatási stratégiáját tanulmányozzuk, akkor láthatjuk, hogy ott kiegyensúlyozottabb, gyermek-, illetve tanulócentrikus felfogás uralkodik. Tapasztalhatjuk azt is, hogy az ottani gyerekek felszabadultabbak, őszintébben megnyilvánulnak, mint a tájainkon élő gyerekek. Ez sok mindennel magyarázható. Talán mi még nem figyelünk eléggé a gyerekekre, nem vesszük észre az ő óhajaikat is akkor, amikor elkészítünk egy-egy tervezetet. Azt is el kell fogadni, hogy a túlzott liberalizmus nem egészséges. Itt is meg szeretnénk ismételni azon a kijelentésünket, mely szerint minden túlzás ártalmas. Meg kellene találni egy olyan arany - középutat, amely minden hibára, bajra, nem egyensúlyban levő állapotra gyógyírként hat. Úgy érzem, hogy amióta beszélhetünk pedagógiáról, lélektanról, tantárgy-pedagógiáról, azóta erre, vagy ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az óvodai ének-zeneoktatást, akárcsak más életkori ciklus ének-zeneoktatását az élményszerűségnek kell áthatnia. Az élményszerű oktatás közelebb viszi a pedagógust a gyermekekhez és a gyerekeket a pedagógushoz. Így létrejön egy gyümölcsöző együttműködés, amely meghatározója, de egyben záloga is a hatékony oktatásnak. A gyermek kiskorában különösképpen fogékony a vizuális- és auditív jelenségek iránt. Ezért arra kell ösztönöznünk őket, hogy a világban lássanak és meghalljanak dolgokat. Hiszen nem mindegy az, hogy néznek vagy meg is látnak valamit, éppen úgy az sem mindegy, hogy általában hallanak vagy meg is hallanak zenei jelenségeket. Az óvodás gyermek zenei nevelését mondókák, énekes játékok, gyermekdalok segítségével valósítjuk meg. Alapvető célkitűzésünk: fejleszteni a gyermek ritmusézékét, hallását, fogékonnyá tenni a zenei jelenségek iránt. Az általános nevelési feladatok rendszerében, a dal, a zene a gyermek érzelmi- értelmi adottságainak, készségeinek fejlesztésében nélkülözhetelen. Mégis anyaga megfoghatatlan, nem konkrét, csak hallási érzékelést, időbeni észlelést jelent; mondhatjuk: szerencsénkre. Tehát elvont, absztrakt. Ezt kell kihasználnunk akkor, amikor a zenét

14 14 a gyerekek adottságaik, készségeik fejlesztésére, alakítására használjuk. Ezért lehet, és szinte kell minden foglalkozáson énekelni, zenéln! Elengedhetetlen kelléke és eszköze az általános nevelőmunkának. A zene nemcsak kiválja az érzelmeket, hanem fékezi is az indulatokat, vagyis befolyásolja, a gyermek cselekedeteit. Törekedjünk a játékosságra, mert így az elvontabb zenei anyag is a gyerek számára hozzáférhetővé válik. Az éneklés kellemes, a mozgás játék közben felfrissít, a játékhelyzet a társas kapcsolat teremtésére ad lehetőséget. A lüktetés belső feszültsége, a dallam és ritmus szabályos rendje fegyelmez, koordinálja a mozgást. Így például a ritmus felszabadult mozgást eredményez, figyelemet, koncentrációt, határozottságot, biztonságot, bátorságot alakít, fejleszt. Az ének-zeneoktatásnak a legfontosabb kelléke a hang, mégpedig a zenei hang, amelynek négy alapvető tulajdonságát tudjuk megkülönböztetni: 6. A zenei hang tulajdonságai Időtartam (ritmus) Magasság (dallam) Erősség (dinamika) Hangszín (minőség) Tempó Alkotás újraalkotás (előadás) ÉLMÉNY A tempóra vonatkozó észrevételeinket, az összefoglaló táblázatainkban nem fogjuk külön tárgyalni, valamint nem is csatlakoztatjuk csak a dinamikához és a ritmikához, hanem minden adódó alkalommal jelezni fogjuk. A továbbiakban ezt a négy összetevőt vizsgáljuk meg az óvodai ének-zeneoktatás szempontjából. 5.1 Dalok és mondókák (magasság, dallam) A hallásfejlesztés legtermészetesebb módja az éneklés. A gyermek megfigyeli az éneket, a dallamot, megjegyzi és utánozza. A dallam az érzelmek világát nyitja meg, a dalolás örömet szerez a gyereknek. A szerepjátékok, dalosjátékok az egyéni képességek fejlődését szolgálják, a közös éneklés a társas-és társasági készségeket fejlesztik. De például a helyes légzés készségének a kialakításában és jelentős szerepe van. A népi énekes játékokat az évszázadokon át megörzött, hagyományos formában kell megtanítanunk. Az éneket a játékos mozgással együtt, játékhelyzetben, szinkrétikusan tanítsuk. A zenei készségek és képességek fejlesztése is csak szinkrétikusan, komplex módon képzelhető el. Egymástól nem kell elválasztani, mert a szöveg, a ritmus és a dallam megbonthatatlan egység. Ha ezeket külön tárgyaljuk, az azért van, mert a zenei hangnak négy összetevőjét külön-külön meg kell értetnünk, és az egyik vagy másik összetevő kiemelése a szemléltetés érdekében történik, nem pedig a különböző összetevők szétválasztásáért. Mindnégy összetevő a gyakorlatban egyidőben és egyszerre hat. A zenei nevelésben legfontosabb: az élmény. Ennek a megvalósításához nélkülözhetetlen a mondókák, a gyermekdalok és az énekes játékok betanításának módszertani ismerete. Hároméves

15 15 korukig is hallanak a gyerekek zenét, éneket a családban. Tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb gyerek már kiskorában fokozódó érdeklődéssel és örömmel hallgatja a szülei, nagyszülei vagy társai énekét és azt utánozni igyekszik. Ezeket az első próbálkozásokat a szülőknek, nevelőknek, buzdító szándékú nevelőmunkával, nagy türelemmel kell segítenie. A segítő szándéknak mindig összhangban kell állnia a gyerek életkori sajátosságaival, zenei adottságával, érdeklődésével, törekvésével, vágyaival. Az óvónő nemcsak dalokat tanít, hanem az óvodáskorú gyermek első zenei művelője a 3-6 éves gyermek zenei benyomásai életre szólóak, amit akkor beléje oltanak, élete fogytáig nem feledi ha az alap hibás, sohasem állt szilárd talajon a felnőtt ember zenei biztonsága csak a módszeresen végzett zenei munka adhat jó alapot. (Kodály Zoltán). Élményt kell nyújtani a gyerekeknek. Igazi élményt csak annak a dalnak az éneklése jelent, amit a gyermekek könnyen megerőltetés nélkül, szívesen sajátítanak el. Ha művészi értékű dalokat tanulnak, zenei ízlésüket helyes irányba tereljük, ha értéktelen dalokat tanítunk, zenei ízlésüket kisgyermek korukban elrontjuk. Felmerül a kérdés: mi az értékes nekünk? Zenei anyanyelvünk népi forrását Bartókot idézve a paraszti kultúrában leljük. Ezt tartjuk zenekultúránkban alapvetőnek és értékesnek. Zeneoktatásunk erre épül, és ebbe olvadnak bele a nagy klasszikusok alkotásai. Értéktelennek tartjuk az öncélú tandalokat, a közönséges, vásári giccs-nótákat, a talmi módon érzelgős, ráadásul népdalnak mondott népies műdalokat. Ha a más típusú foglalkozásokon igényesek vagyunk a felhasznált irodalmi vagy képzőművészeti anyagokkal szemben, akkor miért maradnánk következetlenek a zenei oktatás terén? A csak tiszta forrásból jelige itt érvényesül leginkább. A szükséges dalanyagot meg kell válogatni! A soron következő összefoglaló táblázatok is mutatják, hogy tekintettel kell lennünk a gyerekek hangterjedelmére. Tisztán, könnyedén akkor énekelnek a gyerekek, ha életkoruknak megfelelő hangterjdelmű dalokat tanulnak. A Kodály Kis emberek dalai című kiadvány, 50 dallam szekszt hangterjedelemben, amely pentatónián alapul és követi a szövegek jellegét kivétel nélkül alkalmazható az óvodai oktatásban. A kötetünk melléklet anyaga nagyobb hangterjedelmű énekeket is tartalmaz, de a dallamok esztétikai értéke, elterjedtsége, elsajátíthatósága szolgáljon érvül a kötetbe való bekerülés mellett. A zenei nevelés tanterve, rendszeres, tartalmas összeállításával biztosítja az óvodás gyerekek zenei adottságainak kialakítását és a zenei készségek fejlődését. Az ajánlott anyaggal, amelyből az óvónő tetszés szerint választhat, megoldjuk azt a feladatot, amely a gyermekek zenei érdeklődését, zene iránti kedvét, ízlését stb. formálja. Óvodai zenei nevelésünk elsősorban a népi hagyományokra épül, a népdal talajából nő ki, dalanyaga a népi gyermekjáték, a dal, a mondóka és gyermekeknek alkotott értékes dalok. Ezen kívül felhasználhatjuk más népek gyermekdalait is, amelyek dallamukban, játékos formájukban és szövegükben mások, de gyermekeknek szánták őket, közel állhatnak a mi gyermekdalainkhoz. A zenei készségek fejlesztése mindig az aktív énekléssel történik. Kodály szerint: Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis a legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra alapja. Az óvonő hangszíne, mozdulatai, mint tükörben jelennek meg a gyermekek viselkedésében, szavaiban, hanglejtésében. Erre az érzelmi tapadásra kell alapoznunk. Így lesz a gyerekek éneke könnyed, felszabadult, mert az óvónénit utánozzák.

16 16 Előadásmódunk legyen színes, természetes, így válik élővé. Alkalmazni kell a dal jellegének megfelelő kifejezéseket: a tempót, az előadásmódot, a hangszínt, a szövegkiejtést, a hangsúlyt, a mozgást, de még a mimikát és a testtartást is.. A gyermekdalokat globálisan tanítsuk. Nem kell a dallamot sorokra, motivumokra bontva tanítani, hanem egyetlen egységben elejétől végig. Szövegmagyarázat akkor szükséges, ha a szövegben elvont új fogalom, vagy régies, archaikus, tájjellegű szó van. Nem kell mindent megmagyarázni! Énekeljünk és adjunk alkalmat az átélésre. Hangozzék sokszor egy-egy dal, mert a felkeltett érzelmeket csak úgy fejleszthetjük hangulattá, ha tartósan, hosszú időn keresztül engedjük hatni a gyerekekre. Legyen vezéreszménk a pars pro toto elv vagyis részt az egészért. A zenei képességeket sokkal jobban fejelesztik a begyakorolt dalok, semmint a felültesen, félig megtanult és alig ismert sokféle dal. Inkább kevesebb dalt tanítsunk be, de azt szeressék a gyerekek és énekeljék szívesen. A gyerekek javaslatait soha ne utasítsuk vissza, ha egy dalt jobban kedvelnek, engedjük többszőr énekelni, persze a változatosság kedvéért meghallgatásra talál az óvónéni óhaja is. Nagy gondot kell fordítani a hallásfejlesztésre. A hallásfejlesztés legegyszerűbb módja az éneklés. A szöveg, a ritmus, a dallam egymástól el nem választható, megbonthatatlan egységet alkot. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szabadban is sokat énekeljenek a gyerekek. Legjobbak erre a dalos játékok. Énekszóra mozogni, a megfelelő szerepet eljátszani állandó örömforrás. Csaknem egyedülálló érzést és élményt jelent a közös éneklés, a közös játék. Az egyén felelőssége a közös sikerért olyan motívum, amely a társas közösségi nevelés hathatós segítője lehet. A kör például csak akkor szép, ha mindenki vigyáz a távolságra, a játék csak úgy érdekes, ha mindenki betartja a szabályt. A dalos játékok hangulata őszinte, az ének, a játék, a mozgás érzelmi átélést is lehetővé tesz. Ennek az átélésnek az lesz az ára, hogy felbomlik a rend, de hagyni kell égni a hangulatot, mert a teljes beleélés után a megnyugvás magától bekövetkezik, mert ez a természetes folyamat. Ha a gyermek levezetheti felesleges energiáját, azután csendesebb tevékenységbe kezd. A játékban az a lényeg, hogy a gyerek ügyesedik, fejlődik hallása, ritmusérzéke, gesztusai kifejezőbbek lesznek. Az egészséges gyermekre jellemző a jó hangulat, a jó kedv, a vidámság. Ezért boldogan tanulják a játékokat. A látszólag merev, makacs gyerek is feloldódik, bizalommal feladatot kell adni neki. Ha a gyerek érzi, hogy megbíznak benne, akkor a rábízott feladatot is szívesen végzi. Így magára lel, biztonságot szerez, kíváncsi lesz, érdeklődő, vagyis motiváljuk a játék iránt. A játék többszöri ismételtetése sem válik unalmassá, mert mindenki tudja, hogy ő is sorra kerül. Ezért lényeges úgy szervezni a játékot, hogy valóban minden gyerek aktív részese lehessen a játéknak. A tiszta éneklés feltételei a következők: - a gyerekek korának megfelelő hangterjedelmű és nehézségi fokú dallamot tanítsunk. - az óvónő éneklése legyen helyes, minden esztétikai követelménynek megfelelő, követendő példa az utánzásra. - jó magasságú kezdőhang. Fontos a gyerekek hangterjedelmének megfelelő kezdőhang megválasztása. Az óvónő kezdheti egyedül az éneket, majd a gyerekek bekapcsolódnak. Hagyjuk, hogy az egész csoport megtalálja az azonos hangmagasságot. - bár az énekeket integránsan tanítjuk, de olyan esetben, amikor egy-egy motívumot hamisan énekelnek a gyerekek, azt külön kell gyakoroltatni! Hibás utánzásnál újból és újból ismételjünk! - a felmerülő hibákra hívjuk fel a figyelmet újbóli bemutatással.

17 17 - ne hagyjuk észrevétlenül a hibákat - ne erőltessük meg a gyerekek hangját. Le kell szoktatni a kiabáló beszédről és a kiabáló éneklésről. - a tiszta könnyed éneklésben az óvónő mutasson jó példát. A közepes hangerővel való énekléskor könnyebben tudja figyelni a csoportját, javíthatja a frazírozást, ennek a következménye a helyes légzésre való szoktatás. - nagycsoportban követelmény a helyes, kifejező éneklés. Próbálkozhatunk kisebb-nagyobb csoportok létrehozásával. Egyénileg csak olyan esetben kell énekeltetni, ha az illető gyerek minden szempontból kitűnően énekel, artikulál, frazíroz. - a szöveg és a zenei tartalom alapján legyen az éneklésnek mindig határozott jellege. (vidám, szomorú, altatódal, tréfásdal, népdal, tánc stb.)! - Ha kellő empátiával tanítjuk meg a dalokat, akkor szívesen fognak énekelni a gyerekek. A következő táblázatokban az ének-zenei anyagot tanítási egységekre bontottuk. Dallamérzék fejlesztése Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme Éneklési készség fejlesztése (hangmagasság) Képesség, készség, Kiscsoport Középcsoport Nagycsoport adottság Hangterjedelem 3-5 hanlg 3 6 hang 3 6 hang Abszolút magasságban Normál tempó Dalanyag Magas-mély viszony Magasabb-mélyebb kifejezések jelentése d h c c c d = = = A/ Oktáv távolságban, A/ Három fokozatban A/ Négy fokozat-ban, térben mu- oktáv, kvint, terc tér- térben mutatják: tatják ben mutatják; a dal oktáv, kvint, terc, B/ A hangos-mély, a kezdő hangját váltják. nagy szekund. magas-mély kifejezésekkel B/ A tá és ti-ti B/ Az eddig tanult való ritmusképekre épít- dallam-nyelvezeti e- ismerkedés kező dalok és mongdókák lemek gyakorlása. ritmusának a C/ Ismerjék és hasz- C/ A hangos-mély, magas-mélyéneklés, mondókákban és dalokban nálják a DALLAM és hangszeren való (furulya, változatos RITMUS kifejezést hegedű, gitár módon történő kifejezése, stb.) megfigyelte-tése, megszólalta- ráismerés, megnevezés, tása (taps, fakanálbá- kéztartással bú táncoltatás, kiléptása való jelölés, érzékeltetés dellés, kiszökellés). (oktáv C/ A magas-és mély távolság!) hangok távolság csökkentése. (kvint, terc) D/ Közeledjenek egymáshoz a magasmély hangtávolságok Kvintről indítunk. E/ Ismerjék fel a dallam irányát. Ereszkedő, emelkedő dallam. F/ Éneklés közben a dallam mozgását rajzolják a levegőben

18 18 Dallamfelismerés Dallambújtatás kézzel. A/ Jól ismert dallamok szöveg nél-küli felismerése dúdolásról vagy hangszerről B/ Dallam irányának a meghatározása (emelkedő, ereszkedő), mozgással való érzékeltetése (dallamrajz a levegőben: egész testünkkel, karunkkal, kézfej-jel). Motívumok váltakozva való énekeltetése: halkan, hangosan A/Dallamfelismerés kezdő- vagy belső motívumról B/ Az előzőek ismétlése. Motívum visszhang Tempóérzék fejlesztése A gyors-lassú kifejezéssel először a beszéd, a mozgás, esetleg az éneklés kapcsán találkozik A gyors és lassú beszéd, mozgás, éneklési mód. Tudatosítás. Gyorsabbanlassabban kifejezésekkel való találkozás. Ugyanaz csak a nagycsoportos repertoárra vonatkoztatva. B/ motívum viszszaéneklés, már ismert szöveggel vagy kitalált szöveggel, csoportosan, különleges esetben egyénenként. A/ Énekeljenek lassan-gyorsan. Bizonyos esetekben egyénenként is. B/ Éneklés közben váltsanak tempót, ezt megegyezett jelre kell végrehajtani. C/ Kapcsolják össze az ellentétpárokat: lassú-halk; lassúhangos; lassú-magas; gyors-halk; gyorshangos; lassú-mély D/ gyors és lassú különbségeknek az érzékeltetése E/ Gyorsabbanlassabban kifejezések tudatosítása. 5.2Ritmus- és mozgáskészség fejlesztése (időtartam, ritmus) Kezdetben vala a ritmus Bülow

19 19 A ritmusérzék fejlesztésének nélkülözhetelen eleme a mondóka. Zenei értéke a játékdaléval egyenlő. A legújabb kutatások szerint a mondókóknak is van dallama, a gyűjtők csak azért nem jegyezték le, mert nem tartották fontosnak, vagy azért, mert dallamaik annyira általánosak, vagyis nagyon elterjedtek voltak, ezért nem érezték szükségét a lejegyzésnek. Az is lehetséges, hogy nem minden gyűjtő tudott dallamot lejegyezni. A mondókák dallamait az élő szájhagyomány is bizonyítja, ugyanis a gyerekkel játszadozó felnőtt is énekli a játék szövegét, a gyerekek is éneklik a kiolvasókat. A zenei nevelés a mondókák negyedenkénti hagsúlyozását, a metrikus lüktetés érzékeltetését kívánja meg. Kétszeres hosszúságra nyújtva a mássalhangzókat, tagolva, lassan ejtve őket a hozzátartozó játékmozgás tempójának megfelelően. Ezek szerint a mondókákban szinkrétikusan együtt van a dallam, poétika és a mozgás (a tánc). Ez az ősi mousziké továbbélése a mai művészi tevékenységünkben. A pontos hangzóejtés, valamint a metrikus lüktetés a zenei adottságok fejlődése mellett elősegíti a beszéd fejlődését is, szép kiejtést és a jól hangsúlyozott folyamatos beszéd technikájának elsajátítását. A játékkal kísért mondókák hangsúlyozásának két féle módja van: a mozdulatokat pontosan kísérő szabályos, negyedenkénti hagsúlyozás (metrikus lüktetés), valamint egy bizonyos mozdulat hangsúlyozása, függetlenül attól, hogy hány szótag kapcsolódik össze. A kétféle hangsúlyozás gyakran egy mondókán belül is előfordul. A gyerekek a vidám dallamokra maguktól ritmikusan mozognak, tapsolnak, mert mozgásígényük serkenti őket erre. Így a ritmusérzék fejlesztésének elindítói és eszközei: - a mondókák és kiolvasók - a játékos mozgást ígénylő gyermekdalok, vagy gyakorlatok - egyenletes lépegető járás - tapsolás - tapsolás és járás összekapcsolása - gyermektáncok -A mondókák vagy más oligochord dallamok gyermekdalok lüktetését már 2-3 éves gyermek is megérzi, megtanulja (inkább befogadja, mint megtanulja, reprodukálja ). A mondókát és kiolvasót megfelelő hanglejtéssel, egyenletes lüktetéssel mondják. A lüktetésre eső szótagot hangsúlyosan ejtik. A vidám dallamokra maguktól ritmikusan mozognak, tapsolnak, mert mozgásígényük serkenti őket erre. A gyermek örömét leli a tréfásan összecsengő rímekben, érzi az egyenletes lüktetést, játékosan ismételgeti. A legtöbb mondókát a kiscsoportban tanítunk, mert tulajdonképpen az első dalok is csak emelt hanglejtésű mondókák. Ezek az oligochord dallamok, pl: Zipp-zsupp. A mondókákat és kiolvasókat is integránsan, tanítjuk meg, mint a gyermekdalokat. Ne magyarázgassuk, ne bontsuk elemeire, hanem játékosan, jól érthetően többszőr mondjuk el, ügyelve a negyedenkénti hangsúlyozásra, ami tulajdonképpen az egyenletes lüktetés. A gyermekre a mondóka, mint zenei egység hat, a ritmust, a mozdulatot egy egységes zenei emlékképben őrzi. Gyakran halljuk improvizálni a gyerekeket egy jellegzetes mondóka ritmusára. Ezt a tevékenységet serkenteni kell odafigyeléssel, biztatással! A mondóka soha nem választható el az eredeti játékmozdulattól. Ez serkentőleg hat a gyerekre, újabb mozdulatokat talál ki. A kiolvasónál minden lüktetésre (negyedre) egy gyereket kell megérinteni. Akire az utolsó szótag jut az áll be a kör közepébe, vagy esik ki a játékból, az lesz a hunyó stb. A kiolvasó gyerek a társainak fejét, vállát, fejét, mellét, az egyeik vagy mindkét ökölbe szorított kezét érinti meg.

20 20 Többféle variációja van a kiolvasónak. Van olyan eset, amikor a gyerek egyszer magára mutat, egyszer a körben álló gyerekekre és így ér a szöveg végére. - A játékos mozgás cselekményt fejez ki, vagyis utánzó mozgás (mosakodás, fésülködés stb.). Ezek a mozdulatok fejlesztik a gyerek ritmusérzékét, ügyességét. Nagyon lényeges az egyenletes mozgás (metrikus lüktetés) biztosítása. (Tévesen erre mondják, hogy ritmikusan mozogjon a gyerek). Biztosítsunk önállóságot a gyereknek, hogy érvényesíthessék ötletes utánzó készségüket, kezdeményező és játékos képzelőerejüket. Ne változtassuk túl gyorsan a mozdulatokat, ne legyen nehézkes, bonyolult a mozgás. Amikor a gyerekek kezdik énekelni, az óvónő irányításával a dalt, a mozgást is gyakoroljuk már. Az egyenletes lüktetést még gyakorolhatjuk, a kar, a kéz, az ujjak, a lábfej, a sarok mozdulataival is (pl. repül, csapkod, törülközik, diót, mákot tör, térdhajlítás, kopogás, törzs és derékmozgás). Ha ezeket a mozdulatokat: egyenletes lépegető járás, tapsolás mozdulatait összekapcsoljuk, akkor már lényegében előkészítettük a csoportot az egyszerű gyermektáncokra. Ugyanis a gyermektáncok ezeket a mozdulatokat tartalmazzák. Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme Ritmusérzék fejlesztése (időtartam) -metrumérzék - hansúlyérzék - tempóérzék Képesség, készség, adottság Egyenletes lüktetés Ritmusképek Kettes lüktetés Kiscsoport Középcsoport Nagycsoport A/Egyenletes lüktetés B/ Beszoktatási időben a pedagógus az ölben tartott gyerekkel játszik: tapsol, ringatja, lovazik, lova -goltatja C/ Játékos egyenletes mozdulatok a dalosjátékok szövegéhez kapcsolva: dagasztás, harangozás stb. törzszsel, karral D/ dobbal, ritmusbottal E/ járás helyben F/ táncos lépések, test súly áthelyezése egyik lábról a másikra, térdrugózás balrajobbra. A/Egyenletes lüktetés B/ a legváltozatosabban végezzük saját énekléshez a mozdulatokat, lüktetéseket (taps, térdütés széken ülve, ritmushangszerek, imitálás). C/ a kiolvasás, kiszámolás egyenletes mozdulatai D/ Egyenletes lüktetés az óvonő énekéhez, a társak énekéhez, hangszerjátékhoz gépi zenére is. E/ Járás, helyben járás, közben egyenletes tapsolás. F/ dalok mondókák ritmusának kiemelése G/a tá, ti-ti értékek-ből építkező dalok és mondókák ritmusának változatos módon történő kifejezése (taps, fakanálbáb táncoltatás, kilépdellve, kiszökdellve. H/ Kettes lüktetés A/Egyenletes lüktetés B/ A negyed szünetet tartalmazó dalokhoz is tudjanak mérőt alkalmazni. C/ hasonlítsák össze, különböztessék meg, hangoztassák együtt a mérőt és a dalritmust D/ tanulják meg a negyed pontos kifejezését E/ ismerjék meg és használják a ritmus szó kifejezést F/ belső (néma) ének mellett is tudják a dalritmust hangoztatni. G/ egyenletes járás közben próbálkozzanak a dalritmus tapsolásával. Kettes lüktetés érzékeltetése dalokban. Kiemelés

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

A ZENEI HALLÁS FEJLESZTÉSE

A ZENEI HALLÁS FEJLESZTÉSE A ZENEI HALLÁS FEJLESZTÉSE Az ének-zene foglalkozások fontos része a zenei hallásfejlesztés. A zenei hallás lehetővé teszi a hang magasságának, színének, erejének az észlelését. Feladatai közé tartozik

Részletesebben

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7 Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Hitvallás "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség

Részletesebben

A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA

A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA A moduláris oktatási program címe: Sajátos Nevelési Igényű gyermekek zenei

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi A zene és a zene tanításának módszertana A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy

Részletesebben

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám:

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám: 8. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 8. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív

Részletesebben

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás 6. évfolyam A Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 6. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi

Részletesebben

Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014

Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014 Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014 (az elmúlt évek tapasztalatai alapján) 1. Bevezetés Az iskolakezdéssel új korszak kezdődik minden kisgyermek életében. A játékot, mint eddigi

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

A belső hallás fejlesztése

A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlettségéről dallambújtatással győződhetünk meg. A dallambújtatás azt jelenti, hogy egy dallamrészletet gondolatban énekelünk tovább, azután hangosan folytatjuk.

Részletesebben

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV Az Akrobatikus Rock and Roll tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül az Akrobatikus Rock and Roll minél teljesebb megismerésére, segítse

Részletesebben

6. A RITMUSÉRZÉK FEJLESZTÉSE AZ ÓVODÁBAN

6. A RITMUSÉRZÉK FEJLESZTÉSE AZ ÓVODÁBAN 6. A RITMUSÉRZÉK FEJLESZTÉSE AZ ÓVODÁBAN A ritmus a zene egyik legfontosabb alkotóeleme. A ritmusérzék az a zenei képesség, amely lehetővé teszi a zene időbeli viszonyainak az érzékelését. A ritmusérzék

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Maurice Martenot A művészeti ágakat nem szabad szétválasztani Maria Montessori Segíts nekem, hogy magamon segíthessek!

Maurice Martenot A művészeti ágakat nem szabad szétválasztani Maria Montessori Segíts nekem, hogy magamon segíthessek! Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Művészeti Intézet 9700 Szombathely, Géfin Gy. u.28. Tel.: 94/505-121, Fax: 94/504-404 e-mail: fasching.zsuzsanna@mnsk.nyme.hu TANTÁRGYI

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

Kodály Zoltán munkásságának hatása az óvodai ének-zenei nevelésre

Kodály Zoltán munkásságának hatása az óvodai ének-zenei nevelésre Balaton Jánosné tagóvoda vezető Kertvárosi óvoda Kodály Zoltán munkásságának hatása az óvodai ének-zenei nevelésre Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző,a magyar zenei nevelés megújítója,

Részletesebben

Projekt címe. Víz víz tiszta víz. Időtartam:Március 8-26-ig

Projekt címe. Víz víz tiszta víz. Időtartam:Március 8-26-ig Projekt címe Víz víz tiszta víz Időtartam:Március 8-26-ig Készítette: Kis Judit Kovács Istvánné Nagy Árpádné Téma: Vízi közlekedés Időtartam: 1 hét Külső világ tevékeny megismerése Vízi járművek Matematikai

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 A zenei nevelés nem csak zenei célokat szolgál, hanem más, kognitív folyamatokra is kedvező hatással van. A ritmus, a ritmusos

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

Készségfejlesztő tanulójáték

Készségfejlesztő tanulójáték Készségfejlesztő tanulójáték Fejlesszünk? Hagyjuk inkább a gyermeket játszani? A LOGICO játszva fejleszt! A Logico olyan fejlesztőjáték, amely játék közben fejleszti az óvodás és a kiskorú gyermek készségeit

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

- 69. és a programozott oktatásról A

- 69. és a programozott oktatásról A - 69 Cynolter Erzsébet: Gondolatok az oktatás korszerűsítéséről és a programozott oktatásról A Tudományos és tschnikai forradalom kezdetén vagyunk, az atom, az tfrkutetás és a kibernetika korszekáben.

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet. Búcsú az óvodától Projekt. Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet. Búcsú az óvodától Projekt. Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet Búcsú az óvodától Projekt Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin Dévaványa, Kossuth úti óvoda nagycsoportjában. TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül felkészülés

Részletesebben

Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy tanterve. 9. évfolyam, évi 36 óra. Készítette a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége 2004.

Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy tanterve. 9. évfolyam, évi 36 óra. Készítette a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége 2004. Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy tanterve 9. évfolyam, évi 36 óra Készítette a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége 2004. Anyanyelvi beszédkultúra 9. évfolyam, évi 36 óra Bevezetés

Részletesebben

Ökomatek tehetséggondozás

Ökomatek tehetséggondozás Ökomatek tehetséggondozás Időpontja: szerda 6. óra Tehetséggondozó tanár: Németh Zoltánné A tehetséggondozó foglalkozásokba 8-14 év közötti gyerekeket vonok be. Érdekes és változatos programokkal szeretném

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Tormási Margit CSANODA CSALÁDI NAPKÖZI ÉS JÁTSZÓHÁZ JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Csanoda-Gyermekszolgáltató Játszóház Nonprofit Bt. 2012. Csanoda Játszóház Szakmai program 2 A játszóház neve: Csanoda Játszóház

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

ÉNEK-ZENE II. A VIZSGA LEÍRÁSA

ÉNEK-ZENE II. A VIZSGA LEÍRÁSA ÉNEK-ZENE II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja NINCS NINCS NINCS NINCS A vizsgabizottságot

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Helyi tantervünk a NAT előírásaira épít, rögzítve a kötelezően tanítandó tananyagot, de szabadsággal élve abban, hogy saját arculatunkat kialakítsuk szabadon választható-tervezhető óráinkkal. Amennyiben

Részletesebben

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken?

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken? KOVÁCSNÉ DANI TÜNDE Projektfeladat Problémafelvetés Az alsó tagozatos gyerekek minden évfolyamon ismerkednek természetismeret órákon az erdő élővilágával. Vizuális nevelés terén is sokszor tananyag az

Részletesebben

5. AZ ÓVODAI ZENEI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

5. AZ ÓVODAI ZENEI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE 5. AZ ÓVODAI ZENEI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE A sikeres óvodai zenei nevelés feltétele a céltudatos, tervszerű nevelőmunka. Egy-egy zenei foglalkozás meghatározott zenei feladatot old meg, ehhez a legmegfelelőbb

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam

ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam óraszám: heti 1 évi 37 heti 1 évi 37 heti 1 évi 37 heti 1 évi 37 Célok és feladatok Az iskolai ének-zenei nevelés általános és legfőbb

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN ANITA Készítette: Józsa Gabriella

A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN ANITA Készítette: Józsa Gabriella Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai szakmai Szolgáltató Intézmény Mottó: A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Magunkról. Címe: Te is tudod, én is tudom, mi is tudjuk, együtt lenni jó!

Magunkról. Címe: Te is tudod, én is tudom, mi is tudjuk, együtt lenni jó! 1 Magunkról Óvodánk Budapest IV. kerületében, Káposztásmegyer 1-en található. Büszkén mondhatjuk, hogy jól felszerelt, pályázat útján kívül, belül megszépült. Programunkban kiemelt helyet kap a mozgás,

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

1. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása

1. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása TÁNC ÉS MOZGÁS A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát. A tánc

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Alapvető játékformák és skálázás

Alapvető játékformák és skálázás TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) EGYÜTTMŰKÖDÉSI, SZOCIÁLIS

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket!

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! SzóKiMondóka bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! 1 Küldetésünk Interaktív, készségfejlesztő játékok létrehozása kisgyermekek számára - Magyarországon

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola emelt szint, heti 3 óra angol nyelv Évfolyam: 2. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés,

Részletesebben

Bevezetés, ráhangolódás

Bevezetés, ráhangolódás Beszélgetés Csoport helye: Edelény létszáma összesen (fő): 20 időpontja: 2010.11.26. ebből férfiak száma (fő) 8 moderátor: Lepsényi Ildikó életkor év (átlag vagy tól-ig) 12-18 Bevezetés, ráhangolódás 1.

Részletesebben

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY Mitől lesz sikeres a prezentációnk? FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA Miről lesz szó? 2 1. A prezentáció 2. A felkészülés 3. A prezentálás (előadás) felépítése 4. Gyakori hibák 5. Stressz

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Népi gyermekjátékok táncok az óvodában a játék, a játékosság hozzátartozik életünkhöz, végigkísér és vigaszt nyújt az életben. 1

Népi gyermekjátékok táncok az óvodában a játék, a játékosság hozzátartozik életünkhöz, végigkísér és vigaszt nyújt az életben. 1 Polgár Edit, óvodapedagógus Mézeskalács Körzeti Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Abda Népi gyermekjátékok táncok az óvodában a játék, a játékosság hozzátartozik életünkhöz, végigkísér és vigaszt nyújt

Részletesebben

ÉNEK-ZENE MOZAIK. 1-4. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Lassúné Ruskó Renáta

ÉNEK-ZENE MOZAIK. 1-4. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Lassúné Ruskó Renáta MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam Készítette: Lassúné Ruskó Renáta A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

Gimnázium 11-12. Művészetek - Ének-zene

Gimnázium 11-12. Művészetek - Ének-zene 11. évfolyam. Az ének-zene tantárgy a 11 12. évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli hatékonyan: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán

KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán A verseny időpontja: 2015. január 24. Rendező: Nyíregyházi Főiskola e 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Telefon: +36-42-599-441 E-mail: turcsanb@nyf.hu

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA 2009/2010. tanév

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA 2009/2010. tanév FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA 2009/2010. tanév VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM A DEBRECENI EGYETEM PARTNERISKOLÁJA 4400 NYÍREGYHÁZA, KISS ERNİ u. 8. Tel.: 42/311-920 e-mail: nyhvpg@freemail.hu

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Óvodánk pedagógiai programjáról. Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket (Mk. 10,14)

Óvodánk pedagógiai programjáról. Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket (Mk. 10,14) BEMUATKOZUNK 2011. szeptemberétől lehetőségünk nyílt arra, hogy a szülők számára, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyőződésük alapján hitben kívánják nevelni, felajánljuk óvodánkban a keresztyén

Részletesebben

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne.

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne. TEVÉKENY GÉZENGÚZOK! Vázlat: I. Bevezető gondolatok. II. Kultúra átadás. 1.Programunkban a szocializáció és a kultúra összefüggése. 2.Honnan szereznek tapasztalatot gyermekeink? III. Záró gondolatok. I.

Részletesebben

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola Fülöpné Nagy Anikó ANGOL NYELV

Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola Fülöpné Nagy Anikó ANGOL NYELV Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola Fülöpné Nagy Anikó ANGOL NYELV Tartalom ANGOL NYELV 1. Leisure című kreatív kommunikációs modul (kooperatív technikák használata) Leisure-Let s have fun! Cél Feladatok

Részletesebben

TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam

TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam H E L Y I T A N T E R V TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Csizmadia Károlyné az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola tanítója Érd, 2013. Felülvizsgálva:

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

Témák. A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése

Témák. A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése 2013. április 11. Témák A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése Nyári nyitva tartás Dugonics utcai óvoda: június 17.- július 19. Szőnyi utcai óvoda: július 19. augusztus 25.

Részletesebben

Homonyik Sándor. ünnepi műsora. Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER

Homonyik Sándor. ünnepi műsora. Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER Homonyik Sándor ünnepi műsora Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER ADVENTI KONCERT- 2014. NOVEMBER - DECEMBER 1 A műsorról Ünnepi dalok akusztikus köntösben ADVENT - a felkészülés időszaka. Ezekben

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben