(Szűcs Imre: A gyermekszem)

Átírás

1 1 " A gyermekszem: virág, csillag, oltalom, csupa játék, csupa mosoly, izgalom. A gyermekszem: tág világ és kikelet, ha reád néz, földeríti szívedet. A gyermekszem: ablak, forrás, dombtető, erdőzúgás tisztította levegő. A gyermekszem: a legfurcsább hatalom, próbáld ki csak másokon vagy magadon, mert amikor a gyermekszem kérve kér, abba minden vágy és csoda belefér. A gyermekszem: szirmát nyitó kék virág, tőle fordul szebbre, jobbra a világ. A gyermekszem: fényesség és bizalom, vezéreljen téged is ez az utadon". (Szűcs Imre: A gyermekszem)

2 2 Összefoglalás Nevelőtestületünk közössége, tudatosan valósítja meg az óvodai nevelés helyi programját. Ebben a munkában arra törekszünk, hogy összegezzük az elmúlt évek nevelőmunkájának eredményeit, sikereit s egyben jövőt orientáló szakmai képet fogalmazzunk meg a fenntartó, az igénybevevő szülői kör és a helyi közösségeink számára. Folytattuk aktív, innovatív tevékenységünket, emeltük szakmai kompetenciánkat. OM pályázat keretében tanácsadó segítségével kiépítettük a Comenius I. modell partnerközpontú működési rendszerét, amit jelenleg is működtetünk. A modell fejlesztése során változott az óvoda, mint szervezet. Vezetésfejlesztés vonatkozásában szakmai, tanügy-igazgatási és gazdasági dokumentumrendszer felállítása szolgálja a hatékonyabb munkát, az áttekinthetőséget. Megkezdtük kulcs és részfolyamataink szabályozását. Abban bízunk, hogy a minőségfejlesztésben elért eredményeket, módszereket a begyakorlás szintjére emeljük és továbbfejlesztjük.

3 3 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 2 TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS 5 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 7 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 8 1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE Programunk gyermekképe Óvodai nevelésünk célja Irányelvek Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése ahiba! A könyvjelző nem létezik. Virág árok 15. tagóvodában Integrációs nevelés célja Hiba! A könyvjelző nem létezik A program rendszerábrája HELYZETELEMZÉS Személyi feltételrendszer Hiba! A könyvjelző nem létezik Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERE A nevelés keretei Egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés Hagyományok, ünnepek Anyanyelvi nevelés 32

4 A program tevékenységformái Játék Tanulás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai látás- és gondolkodásmód alapozása Mozgás Testnevelés Hiba! A könyvjelző nem létezik Ének- zene, zenehallgatás Vers, mese, dramatikus játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Munka jellegű tevékenységek A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda és az iskola Az óvoda és a művészeti iskolák Az óvoda egyéb kapcsolatai ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI Speciális pedagógiai feladat Hiba! A könyvjelző nem létezik Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatások: A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE Forrásbővítés, eszközfejlesztés 84 IRODALOMJEGYZÉK 88

5 5 Bevezetés A szülők lehetőséget kaptak arra, hogy folyamatosan véleményezhették a Helyi Pedagógiai Programot. Ennek módszerei csoportos beszélgetések, interjúk, kérdőíves felmérések és kiértékelések, nevelőtestületi munkaértekezletek. A kapott információkat az egyes csoportokban dolgozó óvónők felhasználták az általuk választott területek javaslatainak összeállításához. Ebben az alkotó folyamatban mélyebben és sokoldalúbban ismertük meg egymás szakmai erősségeit, személyes ambícióit, emberi, pedagógiai kvalitásait. Programunk e küzdelmes folyamat letisztult szintézise, amely a legitimációs záradékban is megfogalmazottak szerint nevelőtestületünk közösen vállalt stratégiai terve. A program újragondolásának igényét a módosított közoktatási törvény tette szükségessé. A törvény 40. arról szól, hogy a minőség tartalmakat, minőségértékeket nem a HOP-ban, hanem külön dokumentumban, a Minőségirányítási programban kell bemutatni. A módosítás másik vonatkozása az óvodáztatási idő kiterjesztése, amire programválaszokat szükséges adni. Programunkban áttekintettük, újraértékeltük a gyermeki érdekek, érvényesülésének mindenek felettiségét és a mindennemű diszkrimináció mentességét. A programmódosítási folyamatkor figyelembe vettük a partneri igényfelmérés tapasztalatait. Programunkban új elemek: a környezettudatos nevelés ökológiai szemlélet fejlesztése a Zöld Óvodai feladatok megvalósításával intézményi folyamatok, a szervezet fejlesztése, innováció kijelölt területeken a Kiválóság Egyesület tagjaként az első minősítési szint elérése Zöld Óvoda eszközei audio vizuális eszközök

6 VIRÁG ÁROK ÓVODA BUDAPEST 1026 VIRÁG ÁROK 8. Tagintézmény VIRÁG ÁROK 15. 6

7 7 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Virág árok Óvoda Az óvoda címe, telefonszáma: 1026 Budapest Virág árok Az óvoda fenntartója, címe: II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 1022 Budapest Mechwart liget A tagintézmény neve: Virág árok Óvoda Címe: 1026 Budapest Virág árok ovoda.virag.15@ecom.hu Az óvodai csoportok száma: négy csoport: 104 fő A tagóvodai csoportok száma: hat csoport: 166 fő

8 8 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánk lakókörnyezete a társadalom szinte minden rétegét képviseli. A szülők óvodával szembeni igénye, elvárása különböző. Gyermekeink szociokulturális háttere általában jó anyagi és társadalmi helyzetet mutat. Épületeink a II. Kerületben a Törökvész és a Pasarétet összekötő a dús növényzetű budai domboldalon találhatók, játszótér és iskola közelében. A Virág árok 8. Óvoda egy reprezentatív villában működik. A hangulatos modernista épület adottságai (faburkolat, falépcső, kovácsoltvas csillár, rozetta, fríz, míves rácsok, csigalépcső, tetőtér) kellemes, otthonos hangulatot árasztanak. Az épületet körülölelő kert - gyümölcsfáival, díszfáival, bokraival, virágaival, madárvilágával, egyedi tervezésű fából készült udvari játékszereivel - szolgálja óvodásaink kellemes időtöltését. Ebben a gyönyörű környezetben számtalan lehetőség nyílik minden évszakban a természet megszerettetésére, megfigyelésére és tapasztalatok szerzésére. Tagóvodánk jelentős átépítésen és bővítésen ment keresztül. Ennek eredményeként tágas, napfényes csoportszobák, nagyméretű tornaterem speciális célt szolgáló helyiségek állnak rendelkezésünkre. Udvarunk és kertünk is megfelel az európai és a 21. századi elvárásoknak. Modern játékokkal, környezettudatos nevelést szolgáló berendezésekkel, változatos növényzettel, állatvilággal biztosítja az érzelmi biztonságot, az ingergazdagságot gyermekeink számára. A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai nevelésben a gyermekek elhelyezhető. A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai nevelésben a gyermekek elhelyezhetők. Pedagógiai munkánk a környezet megismerésére alapozódik, komplexen és integrálva más tevékenységformákkal. Megismerő tevékenységünkben alapforrás a megtapasztalás, mely emóciókat vált ki.

9 A gyermekek az élmények útján élik meg a világgal való közvetlen találkozást. Hangsúlyozzuk a játék és mozgás szerepét. A sikeres, eredményes személyiségfejlődés érdekében a következőket biztosítjuk: a gyermek életkorához igazított tevékenységrendszert, a gyermek szükségleteire építő műveltségtartalmakat, a kiegyensúlyozott érzelem és ingergazdag környezetet A hagyományos óvodai alaptevékenységeken túl,óvodánkban a következő programok, hagyományok valósulnak meg részben szülői támogatással az aktuális igényeknek megfelelően: Egészséges és biztonságos életmódra nevelés óvodakert gondozása kirándulások évszakonként kulturális programok /Múzeum, színház, hangverseny, táncház, kiállítások/ állatkert látogatások, állatbemutatók, madarászovi foglalkozások kézműves napok ünnepek, óvodai hagyományok ápolása 9 Felfogásunk szerint a személyiségformálás a családdal együttműködve, megértő, együtt érző nevelői magatartással, a gyermekek szeretetteljes gondozásával, oldott, derűs, családias légkörben valósítható meg. Óvodánkban a szülőkkel való kapcsolattartást nagyon fontosnak tartjuk. (beíratás, családos beszoktatás, csoportos szülői értekezletek, családlátogatások, egyéni beszélgetések, közös ünnepek, kirándulások, szülői képviselet). Intézményünk a szülők felé nyitott, bármikor betekinthetnek mindennapi életünkbe, előzetes megbeszélés, időegyeztetés alapján.

10 10 1. A program célfejezete 1.1. Programunk gyermekképe Az az apró kölyökmackó mielőtt még óvodás lett, az volt ám csak nagy csavargó! Hanem ott az óvodában megnevelték igen szépen, s nem érheti semmi szégyen semerre őt a világban. Bármit tanultattak véle, tudja majd ő piszesége, bárhol is jár, sétál, kószál vénséges és vén korában. / Kormos István : Mese vackorról... részlet / A gyermek fejlődését genetikai adottságok, sajátos törvényszerüségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermek egyéni adottságaiból kiindulva neveljük a környezetét szerető, ismerő és azért tevékenyen tenni akaró, cselekvő emberré. Legyen a világra nyitott, kíváncsi, kutatgató, felfedező, tapasztalatait, ismereteit, élményeit aktívan dolgozza fel. Tudja önmagát értékelni, találja fel magát környezetében, konfliktushelyzeteit tudja mérlegelni, kezelni, megoldani. Legyen nyílt, őszinte, szerepet vállaló, segítőkész, magát elfogadtatni tudó, jó kedélyű, humoros, saját maga gondozásában, öltözésében önálló. Törekszik a harmóniára, legyen igénye önmagára, környezetére. Váljon kedves illemtudóvá. Tudja, hogyan működjön együtt a társaival és a felnőttekkel. Sajátítsa el azokat az illemszabályokat, az emberek közti viszonyban elengedhetetlen ismereteket, amelyeket kisgyermekkorban kell megtanulni ahhoz, hogy később természetes módon élni tudjon velük. Felkészülten, szorongás nélkül induljon az iskolába. maga mögött hagyva az óvodában megélt örömteli, tevékeny éveket Mint a kertész, fát ültetünk, reményt ültetünk, hogy a vesszőnyi csemetéből majd évek múltán gyümölcsöt és friss levegőt adó szép fa legyen.

11 Óvodai nevelésünk célja A környezet tevékeny megismerésére nevelés lehetőségein keresztül a gyermekek életkori sajátosságai és egyéni fejlettségük figyelembe vételével a társadalmi környezet elvárásaihoz igazodva, sokoldalú, szabadon kibontakozó, aktív, harmonikus, érzelmekben gazdag, egészséges gyermeki személyiséget neveljünk derűs, szerető, egyéni sajátosságokat elfogadó légkörben a családi nevelést kiegészítve, illetve azt támogatva, segítve. Célunk, hogy a Virág árok 8. és 15. Óvodánk a sajátos épület és szellemi egységével, jellemzőivel, munkakultúrájával egy jól megkülönböztethető, önálló arculatú intézmény legyen Irányelvek Az óvodánkban folyó munka gyermek - és nevelésközpontú. Pedagógiai programunk megvalósítása során érvényesítjük a gyermekek mindenek felett álló érdekét. A gyermekek személyiségformálását, a másság elfogadását biztonságos, családias, érzelmi támaszt nyújtó attitűdökkel érjük el, minden segítséget megadva képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Nevelésünkben hangsúlyt kap a játék, a mozgás, és a környezet tevékeny megismerése. Valljuk, hogy a környezeti nevelés időben véget nem érő folyamat, az óvodás kortól a felnőtt kor végéig tart. Integráló szempont, amely tevékenységeket, műveltségterületeket kapcsol egybe. Értékeket ad át, értékeket őriz, és értékeket képez. Magatartásmódokat közvetít, az egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, és az általunk létrehozott értékek becsülésére nevel. Programunkban tehát központi kérdés a közvetlen környezet megismerése az érzékelés, a többoldalú tapasztalatszerzés. A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a játék és a mozgás a két legfontosabb. A játék elválaszthatatlan a mozgástól, mivel a mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás és a beszédfolyamatok fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. Összekapcsolódnak a korai tanulás folyamataival, hiszen a mozgás és a játék során a gyermekek tapasztalatokat gyűjtenek a környező világról, fejlődnek érzékszerveik. A gyermek legfőbb és elsődleges tapasztalati forrásának tehát a játékot és mozgást tartjuk. Elgondolásunk szerint minden helyzetben felhasználhatók a képességek kibontakoztatására, az értelem, az érzelem, az akarat formálására. Az alapprogram irányelveit figyelembe véve biztosítja a nemzetiségi családok befogadását.

12 12 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani Meg kell tanulnunk a gyerekek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenek előtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott egyéniség kibontakozását. Ennek feltétele pedig kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége kicsírázik. /Mérei Ferenc/ Sajátos nevelési igény fogalma: 121. (1) E törvény alkalmazásában 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; Célunk: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a többi óvodással együtt azonos óvodai csoportban, a programban meghatározott elvek és célok szerint, biztosítva részükre a speciális fejlesztés lehetőségét. A tehetséges gyermekek fejlesztési lehetőségének biztosítása. Elveink: Intézményünkben vállaljuk annak a gyermeknek az integrációját, aki hallássérült, vagy beszédfogyatékos. Az integrációt az egész nevelőtestület vállalja, biztosítva a nem pedagógus dolgozók részéről is a nyugodt érzelmi támaszt nyújtó légkör megteremtését.

13 Az SNI-s gyermekek fejlesztendő területeinek megfelelő stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét biztosítani kell. Csoportszervezés elvei Csoport létszámhoz viszonyítva csoportonként: Egy hallási fogyatékos gyermek Egy beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét. Három hónapos próbaidővel történik a felvétel. A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára. 13 Az integrálás feltételei: Hallásvizsgáló, Beszédvizsgáló és Tanulási képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján óvodai nevelésben részt vehetnek. Társak között nevelhetőek, önmagukra illetve társaikra nem jelentenek veszélyt. Közös tevékenységbe részben vagy teljesen bevonhatóak Szükségleteiket képesek jelezni a társak és az óvodapedagógusok felé Elemi szinten, óvodapedagógusi segítséggel el tudják látni magukat Kommunikációs kapcsolatot tudnak teremteni az óvodapedagógusokkal, társaikkal, illetve kontaktust lehet teremteni velük Hallási fogyatékos gyermekek nevelésének alapelvei: Enyhe, közepes, súlyos fokban hallássérült-nagyothalló gyermek /hallásszint 30-45dB, 45-60dB, 65-90dB/ Beszédértés, szájról olvasás, hallási figyelem, emlékezet, érthető kiejtés kialakítása

14 Nyelvi kommunikáció megindítása, szókincsbővítés, konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszer használata szurdopedagógus segítségével Beszédfogyatékos gyermek, megkésett beszédfejlődésű gyermekek nevelésének alapelvei: Anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelés biztosítása. /diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia prevenció, grafomotoros fejlesztés, mozgás, vizuomotoros fejlesztés/ Az integráció tárgyi feltételei: 14 Eszközök, felszerelések Beszédfogyatékosok Tükör 120X180 Logopédiai alapkészlet Hallási fogyatékosok Dallamíró Hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés Vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék Különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó Nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz Szurdologopédiai eszközök Mennyiségi mutató Csoportonként 1db Csoportonként 1db Csoportonként 1db Óvodánként 1db Gyereklétszám szerint 1 Óvodánként 1 db Óvodánként 1 db Csoportonként 1 db Az integráció személyi feltétele: Gyógypedagógus: Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását Folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, hospitál a csoportban

15 15 Javaslatot tesz gyógypedagógiai-speciális módszerek alkalmazására Egyéni és csoportban történő fejlesztést végez a sérülésnek megfelelően Kapcsolatot tart a szülőkkel Segítséget nyújt a speciális eszközök kiválasztásában A programban meghatározott módon, nyomon követi a gyermekek fejlődését Szülők: Folyamatosan együttműködik az óvodapedagógussal és a gyógypedagógussal Segíti gyermekének beillesztését Gyermekét rendszeresen hozza óvodába a házirendben meghatározottak szerint Szükség esetén jelenlétével segíti az óvodai rendezvényeken (ünnepek, kirándulások, színház) gyermeke részvételét A hallássérült gyermek részére minden nap biztosítja a készülék megfelelő műszaki állapotát Intézmény fenntartó: A sérülésnek megfelelő gyógypedagógust folyamatos biztosítja Biztosítja a szükséges speciális eszközöket Az intézményi közösség: A pedagógusok tájékozódnak a gyermek beszédállapotáról, azokról a speciális feladatokról, melyeket a mindennapi nevelés, oktatás során szem előtt kell tartani.

16 16 A csoportban dolgozó pedagógus folyamatosan kapcsolatot tart a gyógypedagógussal, szükség szerint egyéb szakemberrel. A speciális módszerek, differenciált foglalkozás mellett az egyéni haladási ütemet biztosítja Különösen figyel beszédének tempójára, artikulációjára, az utasításainak megfogalmazására, kerülje a túlzott verbalizmust Attitűdje elfogadó, mely segíti a gyermek közösségi életbe való beilleszkedését Személyiségének, viselkedésének tükröznie kell a gyermekek és a csoportban dolgozó nem pedagógus dolgozók felé is az inkluzív magatartás mintáját. A nem pedagógus dolgozók a szükséges feladatokat a csoportban dolgozó pedagógusokkal megbeszélik, elősegítik a derűs érzelmi biztonságot adó légkör megteremtését. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Az iskolába lépés feltétele minden SNI-s gyermek esetében a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye. A hallássérült és beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényei következtében a programban megfogalmazott várható fejlődési eredményektől eltérően figyelembe kell venni: Szóbeli közlések, utasítások megértése Kognitív képességek/ akusztikus figyelem, emlékezet/ Verbális képességek, grammatika Gyermek beszédének érthetősége, szavak, mondatok, összefüggő beszéd szintje, utánmondás, spontán beszéd Speciálisan képzett szavak használata Beszéd formai oldala

17 17 Beszédértés cselekvésben-térben, síkban Beszéd tartalmi oldala, grammatikai struktúrájának fejlettsége A sérülés specifikus fejlesztés elvei, feladatai: Egyéni fejlesztési tervelemei: Illeszkedik a nevelési programhoz A gyermekek érzelmi belső motivációjára épít Lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik Óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel Elősegíti és biztosítja gyermek jó közérzetét Amennyiben a szakértői és rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel a fejlesztési tervet a gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt formanyomtatvány alkalmazásával. Amennyiben BNO kód besorolás nem szerepel a diagnózisban óvodapedagógus, készíti el az egyéni fejlesztési tervet. A fejlesztési tervnek tartalmaznia kell: Gyermek neve Óvodai felvételének ideje Szakértői bizottság megnevezése, a szakvélemény dátuma Felülvizsgálat ideje Diagnózis, vizsgálati eredmények Fejlesztendő területek Fejlesztési ütemterv havi bontásban Elért eredmények

18 18 Intézményben végezhető egyéni fejlettséget mérő vizsgálatok, eszközök MÉRŐESZKÖZ KI VÉGEZHETI MIKOR DIFER Mérő biztos Nagycsoportba megfelelő n bemenetkor végzettséggel és kimenetkor. Kivéve az SNI GMP SINDELAR Egyéni fejlettséget mérő eszközök TSNT Diszkalkulia Megfelelő oklevéllel Megfelelő oklevéllel Csoportvezető óvodapedagógus ok Megfelelő oklevéllel Megfelelő oklevéllel gyermek Nevelési Tanácsadó, óvodapedagóg us vagy szülő kérésére Akkor, ha utána a mérő a fejlesztést is biztosítja Minden évben, folyamatos magfigyelés alapján Szociometria óvodapedagógus Középső és nagycsoportba. Félévkor és tanév végén. Kíváncsi láda Tehetségazonosí tó eszköz Óvodapedagógus Megfelelő végzettséggel Középső csoportban év végén. MIVEL A hozzátartozó mérőeszközzel A hozzátartozó mérőeszközzel A hozzátartozó mérőeszközzel Az óvodai fejlesztőpedagóg us által elkészített eszközökkel Játékkal Mérőeszközzel!

19 A program rendszerábrája A program célja, Gyermekképe és ovodaképe Irányelveink Integrált nevelés célja, irányelvei Tehetségazonosítás A nevelés feladatai Az egészséges biztonságos életmód kialakítása Az érzelmi erkölcsi nevelés Hagyományok, ünnepek Anyanyelvi nevelés A program tevékenység-formái Játék Tanulás A külső világ tevékeny megismerése Mozgás Vers, mese, dramatikus játék bábozás Ének-zene, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka Munka jellegű tevékenység Óvodánk gyermekvédelmi feladatai SNI integráció megvalósítása A program kapcsolatrendszere Család Integrációt segítő intézmények Bölcsőde, iskola, művészeti iskola, közművelődési intézmények A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végére

20 20 2. Helyzetelemzés A Virág árok Óvoda épületei Budapesten, a második kerületben, a forgalomtól távolabb, a Pasarét fölött a Törökvész déli lejtőjén találhatók. Hajdan reprezentatív villa, és családi villaként működtek. Napjainkban, többszöri átalakítással sajátos stílusú, egyedi, korszerű, tágas, barátságos, hívogató gyermekintézménnyé váltak. Az épített és a hozzájuk tarozó természeti környezeti elemekkel együtt, sajátos pedagógiai mikroklímát nyújtanak, az óvodába járó gyermekeknek Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány A fenntartó támogatása és az óvónők sikeres pályázatai teszik lehetővé tárgyi feltételeink folyamatos bővítését, a célkitűzéseink megvalósítása érdekében. Ezek: udvari mozgásfejlesztő mászóka tervezése és felépítése, különböző készségeket, képességeket fejlesztő játékok bővítése, a gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök bővítése (tornaterem, nagyítók, hangszerek, mikroszkópok,, a szakkönyvek gazdagítása korszerű, naprakész, minden témát érintő könyvekkel. A technikai felszereltség megfelelő: számítógép, fénymásoló, telefon, fax áll rendelkezésünkre. Megfelelő munkakörnyezet biztosítását, olyan helységek létrehozását ahol nyugodt körülmények között szervezhetünk logopédiai és fejlesztő foglalkozásokat, szülői és testületi megbeszéléseket Személyi feltételrendszer Virág árok 8.: Az óvoda pedagógiai munkáját egy vezető, 8 óvodapedagógus ebből egy vezető-helyettes. Valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel. A nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a szakmai önképzés igénye. Intézményünk rendelkezik az KMK 277/ számú rendeletében megfogalmazott továbbképzési tervvel.

21 A foglalkoztatott dolgozók közül 8 fő technikai dolgozó: 1,5 fő gazdasági ügyintéző, 6 fő dajka, 0,5 fő karbantartó és fűtő. Az óvoda összlétszáma 15,5. fő Az intézmény valamennyi munkatársa, minden területen rendelkezik munkaköri leírással. Virág árok 15. Az óvoda pedagógiai munkáját 10,5 pedagógus végzi: 9 óvodapedagógus, 1 vezető-helyettes, 0,5 gyógypedagógus, és 0,5 gyermekvédelmi felelős végzi.. Valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel. A nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a szakmai önképzés igénye. Technikai dolgozók száma 6,5 fő dajka, 0.5 fűtő és karbantartó. Munkájukkal hozzájárulnak óvodai nevelésünk eredményes megvalósításához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a különböző nemzetiségből érkező gyermekek kultúrájának, anyanyelvének megismerésére 21

22 22 3. Óvodánk nevelési rendszere 3.1. A nevelés keretei Egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek életkorát és egyéni szokásait szükségleteinek kielégítését figyelembe véve a megfelelő óvodai életritmus kialakításával az egészséges testi - lelki - szellemi fejlődés biztosítása. Egészséges életvitel iránti igény kialakítása. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása és a környezettudatos magatartás megalapozására.. Elveink: A célszerűen beosztott napirenddel, az edzéssel, a kiegészítő zöldség és gyümölcsfogyasztással, elősegítjük a gondozáshoz kapcsolódó és az arra épülő egészséges életmód kialakítását. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Óvodába lépéskor a szülők anamnézis lapot töltenek ki a gyermekükről, és folyamatosan tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről és igény szerint segítséget nyújtunk. Az új környezet elfogadását, a közösségbe való beilleszkedést a családos beszoktatással segítjük. Derűs, megértő, bensőséges együttlétet, érzelemgazdag légkört igyekszünk teremteni, amelyben a mindennapok cselekedetei szokásalakító gyakorlattá válhatnak, ahol a gyermek jó közérzettel, örömmel végezheti tevékenységeit. Megfelelő helyet, elegendő gyakorlási lehetőséget biztosítunk a testápolás, öltözködés, étkezés szokásainak elsajátítására. Az egyes cselekvések vagy cselekvéssorok megtanulása, azok beépülése a kívánt szokásrendszerbe, attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek a kialakítandó szokásokat gyermek közelivé tenni. A szabályok játékos tudatosítása és gyakorlása a legcélravezetőbb, melynek mozzanatai: a szabályismertetés, szemléltetés, a gyermek és az óvónő együttes próbálkozása, játékos hangulatú gyakoroltatás, aktivitás fokozása.

23 23 Mindezen a műveletek fegyelmezett kivitelezése érdekében van szükség A gyermekek egészséges fejlődéséhez tartozik a helyes: táplálkozás, testápolás, öltözködés, pihenés. Táplálkozás: A napi háromszori étkezést, gyümölcs vagy zöldségfogyasztással egészítjük ki a gyermekek vitaminigényét a szülők segítségével. Ebben a korban próbáljuk tudatosítani a helyes táplálkozás fontosságát, mint az egészség megtartás fontos eszközét, őrzését. Ezzel is elősegítjük az egészséges táplálkozás kialakítását. Reggeli folyamatosan érkezéstől 9 óráig Ebéd uzsonna - meghatározott kezdéssel Zöldség,- és gyümölcsfogyasztás délelőtt Testápolás: A személyi higiéné szokássá alakításához az alapvető feltételeket biztosítjuk - egyszemélyi használati eszközök (jellel ellátott törölköző, fésű, fogkefe, fogmosó pohár, egyéni tornafelszerelés, ágynemű, alvóruha, váltóruha, cipő) A készségek kialakításához, a cselekvéssor gyakorlásához, szükségleteiket fokozatosan, saját tempójukban önállóan végzik, szükség szerint felnőtt segítségével. Öltözködés: A réteges öltözködés fontosságát hangsúlyozzuk, a ruházat igazodjon a hőmérséklethez, biztosítsa a gyermek szabad mozgását és óvja meg a sérülésektől. Pihenés: Az alvás illetve a passzív pihenés biztosítása óvodai életünk szerves része, ezért nagy gondot fordítunk a pihenéshez szükséges kiegyensúlyozott, feszültségoldó hangulatra. Életkoruknak megfelelően a Virág árok 8. épületében külön hálótermekben a Virág árok 15. épületében a csoportszobában biztosítjuk a mindennapi nyugodt pihenés feltételeit (szellőztetés, alvást segítő altatódal, mese). A gyermekek különböző alvásigényét figyelembe vesszük. A nyári időszakban az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk, hogy igény szerint pihenjenek.

24 24 A gyermek edzettségének biztosítása és egészségének védelme: Az egészség megőrzéséhez, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermek edzése. Minden évszakban elegendő időt biztosítunk az időjárástól függetlenül a szabad levegőn tartózkodásra. Ehhez aktív, mozgásra ösztönző környezetet teremtünk óvodánk játszóudvara révén. A szabad levegőn tartózkodás biztosítja a napfényt is a gyermek számára. Tavasszal és kora ősszel minden alkalmat megragadunk, hogy minél több napfényhez jussanak a gyerekek. Az edzés különböző fajtáit tudjuk biztosítani, a lég,- a nap,- a vízfürdőzést. Az udvarunkon lévő fák lombozata és a homokozó fölé épített fényvédők óvják a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Nyári időszakban a zuhanyzásra és a pancsolásra az udvaron lehetőséget teremtünk. Az óvodai tartózkodás során a megbetegedés kezdeti jelei lehetnek (láz, fájdalom, bágyadtság, bőrpír, kiütés, hányás, hasmenés, fejfájás, piros váladékos szem, élősködők ). Ezekben az esetekben elsősorban a szülőket értesítjük, súlyosabb esetben az orvoshoz fordulunk. A közösségben megbetegedett gyermeket, egy felnőtt felügyelete, fokozott gondoskodása, gyengédsége veszi körül mindaddig, amíg a szülő megérkezik. Tisztálkodás: A várható eredmény 3-4 éves kor végén Segítséggel mossák, kezüket, arcukat Megfelelően használják a szappant Ügyeljenek a mosdó rendjére Szükség esetén használják a körömkefét Segítséggel tűrjék fel a ruhájuk ujját Próbálják szárazra törölni kezüket Segítséggel használják a zsebkendőt Próbálkozzanak a fésülködéssel Megfelelően segítséggel használják a WC papírt A várható eredmény 4-5 éves kor végén A nap folyamán rendszeresen mossanak kezet (étkezés előtt, különböző tevékenységek és WC használat után) Ügyeljenek a száraz kéztörlésre