VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Átírás

1 VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/2007. (V. 2.)rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Egységes szerkezetben a módosítására kiadott 12/2007. (IX. 13.) és a 22/2007. (XII. 19) Villány Ör.-rel A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: - az autonómiához való jogot, - a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz való jogot, - az önkormányzati jogok bírósági védelméhez való jogot. A képviselő-testület mint Villány város polgárainak közvetlenül választott döntéshozó szerve - elsődleges célja, hogy demokratikusan, szakszerűen és gyorsan intézze a helyi érdekű közügyeket. E cél megvalósítása során a képviselő-testület elvként szögezi le: - a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet, - a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választópolgárainak az érdekeit, a képviselő-testületi munkájában pártatlanul, lelkiismeretesen jár el Villány város javát szolgálva. A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseit Villány Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen szabályzatban foglaltakkal együtt alkalmazza. Villány Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) és 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait tartalmazó Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) az alábbi rendeletet alkotja:

2 2 I. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS JELKÉPEI (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Villány Város Önkormányzata 1. (2) Az önkormányzat székhelye: 7773 Villány, Baross G. u. 29. (3) Az önkormányzat működési területe: Villány város közigazgatási területe. (4) Az önkormányzat képviselő-testülete: Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete. (5) A képviselő-testület hivatalának neve: Városi Polgármesteri Hivatal Villány (6) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot, mint jogi személyt a polgármester képviseli. (7) Az önkormányzat jelképei: a városi címer és zászló. A városi jelképek leírásáról, valamint azok használatának rendjéről külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik. (8) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: - Majális - Bacchus napok (páros években) - Vörösbor Fesztivál (páratlan években) - Várossá avatás napja: július 1. (erről az ünnepről a július 1-jéhez legközelebb eső rendezvényen kell megemlékezni) (9) Az önkormányzat nemzetközi együttműködése elsősorban testvérvárosi kapcsolatok fenntartásában nyilvánul meg. Villány testvérvárosi kapcsolatot ápol Eislingen/Fils (Németország) Staintz St. Stefán Gundersdorf (Ausztria)

3 3 Greisdorf Weisskirchen, Georgsberg településekkel. II. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A Képviselő-testület 2.. (1) Villány Város Önkormányzatának az Ötv-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladat- és hatásköreit a lakosság bizalmából Villány Város Képviselő-testülete és szervei: a bizottságok, a polgármester, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményei látják el. (2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 10 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni. A Képviselő-testület feladat- és hatásköre 3.. (1) A Képviselő-testület kötelező feladat és hatásköreit A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzéke tartalmazza, amelyet az SZMSZ 1. sz. függelékének kell tekinteni. A képviselőtestület önként vállalt feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület közalapítványt hozhat létre. (3) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek: a./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök megvalósítását; b./ személyi, tárgyi, és pénzügyi feltételeit az éves költségvetési rendeletében biztosítja. Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi döntéssel állapítja meg. (4) A Képviselő-testület a helyi szabályozással, és egyéb önkormányzati eszközzel vállalkozás-élénkítő környezetet teremt, továbbá ha annak feltételei adottak maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásokban. (5) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, felhatalmazására a bizottsága, a helyi kisebbségi önkormányzat, a polgármester, valamint törvényben meghatározott feltételek szerint az önkormányzati társulás, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

4 4 (6) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hiitelfelvétel, a hitel összegétől függetlenül, kivéve a bérhitelt, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) a munkaterv elfogadása, településfejlesztéssel és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskörök, o) közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése, p./ megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettekkel, illetve e megállapodások felmondása, q)/ törvényben vagy a képviselő-testület egyéb rendeleteiben megállapított kizárólagos testületi hatáskörök gyakorlása, (7) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. (8) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a képviselő-testületnek számot adni, mégpedig: a./ egyedi, eseti hatáskör gyakorlásakor a soron következő ülésen, b./ folyamatos hatáskör gyakorlásakor a munkatervben megjelölt időben, az adott téma ület előtt történő tárgyaláskor. c./ társulás esetében társulási megállapodásban foglaltak szerint.

5 5 A Képviselő-testület ülésének összehívása 4.. (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart, a munkatervben megjelölt időben és napirendekkel. A nyári idényben (július, augusztus) és lehetőleg december hónapban a képviselőtestület rendes ülést nem tart. (2) A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart. (3) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők ¼-ének (3 fő) vagy a képviselőtestület bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülésnapirendjét. Rendkívüli ülés összehívását a Közigazgatási Hivatal, népi kezdeményezés vagy törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti. (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben az ülést 8 napon belül össze kell hívni. (5) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról a munkaterv és a testületi határozatok alapján a polgármester gondoskodik. 5.. (1) A képviselő-testület középtávú célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programban foglalja össze. A program előkészítése során a képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét kéri, végrehajtásáról közmeghallgatás napirendje keretében számol be. (2) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik. (3) A munkaterv tervezetét minden év utolsó rendes ülésére a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé. A tervezettel kapcsolatosan az ülés előtti 10. napig javaslatot tehet: a) települési képviselő b) képviselő-testület bizottsága c) jegyző d) intézményvezető. e) társadalmi szervezet f) kisebbségi önkormányzat Ezen túlmenően a polgármester egyéb szervektől és személyektől is kérhet javaslatokat a munkaterv összeállításához. (4) A munkaterv tartalmazza a./ az ülés idejét, napirendjét, előterjesztőjét b./ külön feltüntetve, hogy mely napirendi pontot terjeszt elő bizottság, illetve mely témához szükséges bizottsági állásfoglalás.

6 6 d./ a közmeghallgatást igénylő napirendeket, az ilyen ülések időpontjával együtt. (5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni: a) az önkormányzati képviselőknek, b) a bizottságok nem képviselő tagjainak c) a munkatervbe felvett napirendi pontok előterjesztőinek d) az intézmények vezetőinek e) a polgármesteri hivatal csoportvezetőinek 6.. (1) A képviselő-testület ülésére a meghívót és az írásos előterjesztést a képviselőknek az ülés időpontja előtt legalább 6 nappal, a képviselőcsoport vezetőjének legalább 8 nappal korábban kell megküldeni. 1 A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit. Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet később kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné. Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető. (3) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni. A zárt ülés anyagát a képviselőkön kívül a jegyzőnek, aljegyzőnek, napirendet tárgyaló bizottság tagjának, a Közigazgatási Hivatal vezetőjének (megbízottjának), a napirendet előkészítő, végrehajtó személynek lehet kiadni. (4) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton, az általános szabály szerinti határidő előtt is összehívható. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja és a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg. (5) A nyilvános testületi ülések időpontjáról, helyéről és témájáról a lakosságot a tájékoztatni kell. A meghívót ezért ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal, a művelődési ház hirdetőtábláján, a Virágos utcában, lehetőleg a tulajdonos, üzemeltető beleegyezésével a postán, orvosi rendelőnél, gyógyszertárnál, a Fő téren lévő ABC-nél, vasúti várónál. A közmeghallgatás idejét, napirendjét lehetőleg a helyi újságban, a kábeltelevízió képújságjában is ki kell hirdetni, és a lakóházak postaládájába is teríteni kell. Az írásos előterjesztések azon napirendek kivételével, amelyeket zárt ülésen kell tartani, vagy zárt ülés tartható - a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetők. 1 Módosította: 12/2007. (IX. 13.) Villány Ör. 1. Hatályos: szeptember 13.

7 7 (4) A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon, faxon, elektronikus levélben stb.) is összehívható. (5) 7.. A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a kisebbségi Önkormányzatok elnökei, a jegyző, valamint feladatkörében a könyvvizsgáló és a belső ellenőr. 8.. (1) Általában írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben: a./ a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyek, b./ a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló c./ az éves munkatervben szereplő napirendi pontok esetén. (2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák: - rendelet- alkotás, - szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése, - helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása, - gazdasági program, munkaterv, - a képviselőtestületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek, - önkormányzati hitelfelvétel, (3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli nem tájékoztató jellegű előterjesztésnek tartalmaznia kell a./ I. rész / Előlap - a tárgy meghatározását, - a képviselő-testületi ülés időpontját, - az előterjesztő és az előterjesztés készítőjének megnevezését, - a törvényességi ellenőrzés megtörténtét, - a tárgyban szükséges döntés formáját és módját / rendelet vagy határozat, egyszerű vagy minősített többség szükséges /. b./ II.. rész: - az előzményeket - a tárgykört érintő fontosabb jogszabályokat, - lehetőség szerint a döntési alternatívákat, azok indokait és várható hatásait, c./ III. rész: - a határozati javaslatot (egyértelmű vagy alternatív), - végrehajtási határidő megjelölését, - végrehajtásért felelős megnevezését.

8 8 - szükség szerint a tárgyban korábban hozott döntés hatályon kívül helyezésére, módosítására vagy érvényben tartására vonatkozó rendelkezést. (4) A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben a polgármester elrendelheti szóbeli előterjesztéskor a határozati javaslat írásban történő kiadását. (5) Az előterjesztéseket írásban, legalább 10 nappal az ülés előtt a polgármesterhez kell benyújtani. (6) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására. 9.. Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, az ülés előtt 10 nappal, be kell mutatni a jegyzőnek (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint az adott érdekközösség (pl. lakóközösség) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől kéri. (2) a./ A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. b./ zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendeléséről nem kell határozatot hozni, a polgármester hivatkozik a törvényi kötelezettségre. A (2) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben a zárt ülést megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselőtestület egyedileg, vita nélkül, minősített többséggel határoz. (4) A (2) a./ pontban meghatározott ügyekben a meghívó tervezetének elkészítésével egyidejűleg a jegyző az érintettől nyilatkozatot kér, hogy a személyét érintő ügy nyilvános tárgyalását ellenzi-e vagy sem. Ha az érintett nem nyilatkozik, zárt ülést kell tartani.

9 9 (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke, a hivatal előterjesztést készítő dolgozója, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehetnek részt. (6) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is (1) A képviselőtestületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt: a./ a Közigazgatási Hivatal vezetője vagy meghatalmazottja, b./ a jegyző, aljegyző c./ a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője, d./ a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői e./a településen működő bejegyzett pártok és civil szervezetek azon képviselői, akiket pártjuk, szervezetük erre felhatalmazással látott el. (2) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat. Az ülés vezetése 12.. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Adó- és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. (3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van. 13. (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre, melyről a képviselő-testület a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt. (2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A polgármester tájékoztatása után a bizottságok elnökei beszámolnak a bizottság két ülés között végzett tevékenységéről és az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről.

10 10 (3) A polgármester, a bizottságok, a települései képviselők közül 3 fő, vagy a jegyző sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy a meghívóban napirenden nem szereplő indítványt a képviselő-testület az ülésen tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani (1) A képviselő-testület a 13.. /2/ bekezdés szerinti beszámolót követően tárgyalja a az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. (2) A napirendi pont tárgyalását a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 2 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát. (3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. (4) Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontjáról is. (5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. (6) A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester: a./ javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék, vagy b./ a vitás kérdéseket a testület adja ki bizottsági (ideiglenes bizottsági) egyeztetésre, előkészítésre és a határozathozatalt a testület addig napolja el, c./ saját hatáskörében vagy bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el, d./ időkeretet határozhat meg a napirendekhez. (7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. (8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

11 11 (9) A módosító indítvány elfogadásához a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván. (10) A testületi ülés időtartama legfeljebb 4+1 óra lehet. Amennyiben a képviselőtestület négy óra alatt nem tudta megtárgyalni a napirendeket, akkor a hátralévő napirendekből a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján vita nélkül határoz arról, melyik napirendet tárgyalják meg a hátralévőkből Az ülést levezető jogosítványai: a./ megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést; b./ előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat; c./ korlátozza a hozzászólások időtartamát; d./ hozzászóláskor megadja, illetve az e./ és f./ pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében; e./ figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselőtestület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja; f./ tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig. g./ a képviselőtestületi üléshez méltatlan, testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után kivéve a képviselőt és a jegyzőt a terem elhagyására kötelezheti; h./ berekeszti az ülést; azokat a napirendeket amelyek tárgyalása határozatképtelenség miatt elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. Döntéshozatal 16.. (1) A képviselő-testület döntései: rendelet és határozat. (2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni. Az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a kizárásról a képviselő- testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

12 12 (3) A határozathozatalhoz a minősített többséget igénylő döntések kivételével a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg. (4) Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet. (5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester: a./ a tanácskozást 2 percben korlátozott hozzászólásokkal újra megnyitja, vagy b./ szünetet rendel el a vitás kérdések bizottsági egyeztetésére, vagy c./ javasolja, hogy az előterjesztést a képviselő-testület vegye le a napirendről és újabb előkészítés után a következő ülésén tárgyalja. Eszerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat. (6) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (6 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges. (7) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez: a./ rendeletalkotás, b./ képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat, c./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, e./ intézmény alapítás, intézmény megszüntetése, f./ helyi népszavazás kiírása, kitüntetések, címek adományozása, megfosztás, g./ település jogi státuszát érintő ügyek, h./ önkéntes feladatvállalás, vagyonrendeletben meghatározott mértékű önkormányzati vagyonnal való rendelkezés. i./ vállalkozásban való részvétel, j./ alapítvány létrehozása és közérdekű kötelezettségvállalás tétele, valamint hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, k./ önkormányzati hitel felvétele l./ képviselő döntésből való kizárása, személye érintettség miatta, m./ zárt ülés elrendelése mérlegelési jogkörben, n./ a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,

13 13./ jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, p./ a képviselő-testület feloszlásának kimondása megbízatásának lejárta előtt (Ötv (3) bek.) q./ keresetindítás sorozatos törvénysértő tevékenység vagy mulasztás miatt, a polgármester ellen. 17. (1) A határozat tartalmazza a döntést, - és ahol az értelmezhető - a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését. (2) A határozatokat évente 1-től folyamatosan kell számozni. (3) A határozatok teljes megjelölése: Villány Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1/2006. (I.. 1.) VÖKT határozata. A képviselő-testület határozatainak rövid megjelölése: 1/2006. (I. 1.) VÖKT h. A szavazás módja 18.. (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A szavazás során a képviselők ha a szavazástól nem tartózkodnak minden esetben kézfeltartással jelezve igen -nel vagy nem -mel szavaznak. (2) A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. Titkos szavazást tarthat a 10.. (2) bekezdésben foglalt ügyekben, eseti döntés alapján. (3) A titkos szavazást a képviselő-testület Jogi és Ügyrendi Bizottságának jelenlévő képviselő tagjai (szavazatszámláló bizottság) bonyolítják le. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, melyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. (4) A polgármester és bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Név szerinti szavazásnál a képviselő-testület tagjai nevük betűsorrendje szerint szavaznak. (5) Név szerinti szavazást kell tartani: a./ ha azt jogszabály előírja, b./ a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról, c./ ha a képviselő-testület tagjainak 1/3-a (4 fő) kéri, a polgármester vagy a jegyző indítványozza, illetőleg bármely bizottság kéri. (6) Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke felolvassa névsort, a képviselő igen -nel vagy nem -mel szavaz, vagy tartózkodhat.

14 14 Kérdés és interpelláció 19.. (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. (2) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a napirendek után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni. A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be (1) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni. (2) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, vagy a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. (3) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. (4) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el. A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy valamelyik bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. (5) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek. A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja. A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit. Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol. J e g y z ő k ö n y v 21.. (1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a képviselő kérésére hozzászólásának szó szerinti rögzítését, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat, hozzászólásokat. (3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

15 15 A jegyzőkönyv második példányát a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles a Regionális Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kirendeltsége vezetőjének megküldeni, a 3. példányt a zárt ülésen készült jegyzőkönyv kivételével - a Könyvtárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv másolati példányait a (3) bekezdésben írt határidőben meg kell küldeni a képviselőknek is. (4) A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett - hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, amelyet a polgármester őriz és eseti felhasználásáról, kiadásáról is dönt. (5) A képviselő kérheti, hogy a jegyzőkönyv helyett a hangfelvételt küldjék meg számára. (6) A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát és azok mellékleteit évente bekötteti A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Polgármesteri Hivatalban hivatali időben betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen való részvételre, valamint jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele 23.. (1) A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában közreműködő személyeknek, szerveknek. (2) A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik. (3) A képviselő-testület határozatairól a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást, a rendeletekről folyamatos sorszámozású nyilvántartást vezet Különös működési szabályok 24.. A./ A L A K U L Ó Ü L É S. (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és azt - a polgármester eskütételéig - a korelnök vezeti. (2)A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről. Ezt követően a képviselők esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. (3) A polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. (4) A polgármester javaslata alapján a képviselő-testület minősített többséggel, titkos szavazással alpolgármestert választ. (5) A képviselő-testület dönt a polgármester, alpolgármester, képviselők javadalmazásáról. A javadalmazásról szóló döntéseket a képviselő-testület a költségvetés tárgyalásakor felülvizsgálja.

16 16 A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél az évi LXIV. törvény 4. (3) bekezdésében foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb. (6) A képviselő testület dönt a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről. (7) Ha a (2), (4) bekezdés szerinti választás eredménytelen, a következő ülésen kell szavazni. B./ EGYÜTTES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS. (1) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely, az önkormányzat részvételével működő társulás polgármestere kezdeményezheti. Össze kell hívni az együttes ülést a társulási megállapodásban szabályozott esetekben. (2) Az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat az intézményfenntartó társulás elnöke vagy a villányi polgármester látja el, ha azt a társulási megállapodás másként nem szabályozza. (3) A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot. III. Fejezet Lakossági fórumok 25.. (1) A képviselő-testület a munkatervben meghatározott alkalommal de legalább évente egyszer - közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatáson a Képviselő-testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie. (2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselő-testület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani. (3) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni. Külön is értesíteni kell azokat, akik a képviselő-testület ülésére meghívandók. (4) A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata. (5) Az ülés lefolyása: a./ az előterjesztő szóban tart ismertetést, b./ a polgármester vagy az általa felkért előadó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket, c./ elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót, d./ ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson. e./ ezt követően törekedni kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.

17 17 (6) A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni (1) A Képviselő-testület és a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a bizottságok saját döntéseik alapján lakossági fórumot szervezhetnek. (2) Ezen fórumok megszervezése a polgármester feladata. (3) A fórumok lefolyása a 25.. (6) bekezdésében foglaltak szerint történik. 27. Ötletláda (1) Az ötletláda célja, hogy abban névvel 2 ellátva bárki elhelyezhesse a várossal kapcsolatos észrevételét, véleményét vagy segítő javaslatát. Az ötletládát a Polgármesteri Hivatal épületében kell elhelyezni. (2) Az ötletláda bontását a képviselő-testület két kijelölt tagja végzi minden rendes ülés végén. A közérdekű javaslatokat, véleményeket felolvassák, s azok másolatát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (3) Az ötletládában talált anyagok válaszadásra, intézkedésre hatáskörük szerint a polgármesterhez, jegyzőhöz illetve a hivatal illetékes csoportjához kerülnek. Az ötletadót 3 a válaszról, intézkedésről tájékoztatni kell. A közérdekű válaszokat a helyi lapban, s a város honlapján is el kell helyezni. Képviselőcsoportok 4 28/A. (1) Ugyanazon párt, társadalmi szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására legalább 3 főből álló képviselőcsoportot hozhatnak létre. (2) Az ugyanazon párthoz, társadalmi szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Ebből a szempontból azt a képviselőt kell párthoz (társadalmi szervezethez) tartozónak tekinteni, aki: a) a párt tagja b) a párt támogatásával indult a választáson, vagy c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. 2 Módosította: 22/2007. (XII. 19.) Villány Ör. 1. Hatályos: december Módosította: 22/2007. (XII. 19.) Villány Ör. 2. (2) bek. Hatályos: december A címet és a 28/A -t beiktatta: 12/2007. (IX. 13.) Villány Ör. 2. Hatályos: szeptember 13.

18 18 (3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselőcsoportból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. ha más képviselőcsoporthoz nem csatlakozik. (5) A képviselőcsoport megalakulását a képviselő-testület alakuló ülésén, későbbi megalakulása esetén az azt követő testületi ülésen jelenti be. A bejelentés tartalmazza a) a képviselőcsoport elnevezését, b) a megválasztott vezető és vezető helyettes nevét, c) a képviselőcsoport névsorát. (6) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét, a képviselőcsoporton belüli személyi változást a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a képviselő jelenti be a soron következő testületi ülésen. (7) A képviselőcsoport vezetője vagy az általa megbízott személy képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét. (8) A polgármester a testületi ülések előkészítése, jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából kezdeményezheti a bizottsági elnökök vagy a képviselőcsoportok vezetőinek összehívását. Az értekezlet összehívását írásban a javasolt napirend, illetve a meghívottak körének megjelölésével a képviselőcsoportok vezetői is kezdeményezhetik. Ebben az esetben az értekezletet 8 napon belül össze kell hívni. (9) A képviselőcsoport vezetője a képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként egyszeri alkalommal. A javaslat alapján a szünetet a polgármester köteles elrendelni. IV. Fejezet A települési képviselő 28.. (1) A települési képviselőt a polgármester és a jegyző soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni. (2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat testületének az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntését. (3) Annak érdekében, hogy a képviselők gyakorolhassák az Ötv ában biztosított jogokat, részükre meg kell küldeni a szervezeti és működési szabályzatot és az éves munkatervet. (4) A települési képviselő és az alpolgármester tiszteletdíjat nem vesz fel. A jogszabályok szerint tiszteletdíjra fordítható összeget vagy egy részét a képviselőtestület - a költségvetés elfogadásakor meghatározott - célra fordítja, a lakosság tájékoztatására azzal a megjegyzéssel, hogy az adott összeg tiszteletdíjra fordítható lenne a kijelölt cél helyett, vagy tartalékba helyezheti, és év közben dönt a felhasználásának módjáról.

19 19 (5) A képviselő jogosult a képviselői munkavégzés miatt kiesett jövedelme megtérítésére. A saját gépkocsi használat költségét az önkormányzat akkor téríti meg, ha az adott uticél, feladat menetrend szerint közlekedő vonattal vagy autóbusszal nem érhető el, illetve nem végezhető el gazdaságosan. (A gazdaságosság több személy együtt utazása esetén is megállapítható.) (6) A települési képviselő köteles: - tevékenyen részt venni a testület és annak a bizottság(ok)nak munkájában, amelyben tag, - olyan magatartást tanúsítani a köz- és a magánéletben, amely méltóvá teszi a választók bizalmára, - felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, - előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen, vagy a bizottsági ülésen való részvételben, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, - a tudomására jutott állami szolgálati titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége megbízásának lejárta után is fennáll. - kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a helyi szervekkel, intézményekkel, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, - a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot vita előtt bejelenteni, illetve ha mással szemben áll fenn kizáró ok, azt jelezni. - A települési képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni a polgármesternek, illetve a évi XCVI. törvény 8.. (2) bekezdése szerint eljárni; - Köteles a évi XCVI. törvény 10/A.. előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni. (7) Megszűnik a képviselői megbízatás, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen. V. Fejezet A képviselő-testület bizottságai 29.. (1) A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre. (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival.

20 20 A település polgármestere, alpolgármestere, illetőleg a polgármesteri hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. (4) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg. (5) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Polgármesteri Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik (1) Az állandó bizottságok: ADÓ ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG. tagok száma: 7, (képviselő-testületi tag 4, nem képviselő-testületi tag 3 SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ BIZOTTSÁG: tagok száma 13, (képviselő-testületi tag 6, nem képviselő-testületi tag 5 SPORT, OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG: tagok száma: 11, (képviselő-testületi tag 7, nem képviselő-testületi tag 4) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS IDEGENFORGLAMI BIZOTTSÁG: tagok száma: 13, (képviselő-testületi tag 7 nem képviselő-testületi tag 6 JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG tagok száma 5 képviselő-testületi tag 3 nem képviselő-testületi tag 2

21 21 (2) Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket feladatkörükben a település szempontjából alapvető fontosságúnak tartanak és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz. A bizottságok javaslataival az érintettek kötelesek érdemben foglalkozni, s annak eredményéről a bizottságot tájékoztatni. (3) Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottságot is érint együttes (közös) bizottsági ülést kell tartani, amelyen az életkorban idősebb bizottsági elnök látja el az elnök feladatait. A bizottságok ebben az esetben is külön-külön hozzák meg a határozataikat (1) A bizottság összehívásáról, az ülés levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ. Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, ha a polgármester indítványozza, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is. (2) A bizottsági ülés előterjesztéseit 4 nappal az ülés előtt kell megküldeni. (3) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel. (4) A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában. Polgármester VI. Fejezet Polgármester, alpolgármester, jegyző 32.. (1) Villány Város polgármestere megbízatását főállásban látja el, foglalkoztatási viszonyára az évi LXIV. törvény és a köztisztviselői törvény, valamint a helyi köztisztviselői rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni. (2) A polgármester: - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot, - feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése, - segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart vezetőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal, - együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,

22 22 - összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, gondoskodik a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, - ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős. - gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket. Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza., - irányítja a képviselő-testület hivatalát és gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat, az általa meghatározott SZMSZ függelékében megjelölt körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó munkajogi intézkedések esetén. - minden hónap első és harmadik hetében hétfőn 8-16 óráig fogadónapot tart. (3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezeket az SZMSZ függelékeként kezelt kiadvány tartalmazza A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat a speciális közszolgálati jogviszonyból adódó sajátosságoknak megfelelően. A Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének emelésére, engedélyezi a polgármester szabadságát A polgármester feladatait a polgármesteri hivatal bevonásával látja el. Alpolgármester 35.. (1) Villány Város Képviselő-testülete saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait. J e g y z ő 36.. (1) A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai: a./ gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ellátja az ezzel összefüggő ügyviteli teendőket, a kisebbségi önkormányzatok tekintetében ellátja az együttműködési megállapodásban, és a kisebbségi önkormányzatok jogszabályi keretek között általuk kért ügyviteli teendőit. b./ a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi ülések elé kerülő előterjesztéseket, c./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,

23 23 d./ tájékoztatást ad a polgármesternek, testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, e./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, f./ jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek a kisebbségi önkormányzatoknak és önkormányzati intézményeknek, ha döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel, g./ gondoskodik a jegyzőkönyvek elkészítéséről, h./ szervezi a hivatal dolgozóinak továbbképzését, i././ tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület bizottságának ülésén. (2) A jegyző ellátja a hatáskörébe tartozó közigazgatási feladat- és hatásköröket. (3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. E feladatával összefüggésben: a./ gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében, a kinevezés, felmentés, vezető megbízás és visszavonása, valamint a jutalmazás tekintetében, a polgármester által megjelölt körben annak egyetértésével, b./ a jegyző előterjesztése alapján a képviselő-testület szabályozza a hivatalban az ügyrendet, a munkarendet, meghatározza a kiadmányozás rendjét, c./ ellátja a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását, kialakítja a hivatal számviteli rendjét A jegyzőt - tartós akadályoztatása esetén - az aljegyző helyettesíti A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a képviselő-testület a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját. Polgármesteri Hivatal 39.. (1) Villány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására Városi Polgármesteri Hivatal Villány elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn. (2) A Polgármesteri Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. (3) A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.