Fényprojekt az óvodában. Készítette: Bothné Zsolnay Anikó Óvodai környezeti nevelő óvodapedagógus Ki akarok nyílni Óvoda Erdőkertes

Átírás

1 Fényprojekt az óvodában Készítette: Bothné Zsolnay Anikó Óvodai környezeti nevelő óvodapedagógus Ki akarok nyílni Óvoda Erdőkertes 1

2 Mert a világ siet, s most kerül dűlőre: Érdemesek vagyunk e Életre, s jövőre (Ady Endre: A márciusi Naphoz) 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezető 4-7.old II. A környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés az óvodában 8-14.old II.1.1 A környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés fogalma II.1.2A fény témakör kapcsolata a környezeti és fenntarthatóságra neveléssel II.2 A környezeti nevelés módszerei II.2.2 Speciális természettudományos megismerő módszerek II.2.3 A projekt módszer ismertetése III. Mi a fény? old IV. Korunk problémája a fényszennyezés IV.1.1 A fényszennyezés okozói IV.1.2.A fényszennyezés csökkentésére tett kísérletek IV.2. A fényszennyezés hatása az állatvilágra IV.2.1. Fényszennyezés hatása a rovarokra IV.2.2 Fényszennyezés hatása a madarakra IV.3. Fényszennyezés hatása az emberi szervezetre old V. Projektterv a fény feldolgozására old V.1.1 Részletes projektterv V.1.2. A projekt végrehajtása csoportomban V.1.3. A projekt értékelése VI. Mellékletek VI.1 Irodalmi anyag VI.2 Zenei anyag VI.3 Szenzitív játékok VI.4 Gyermekmunkák VI.5 Fényképek VII. Általános bibliográfia old old 3

4 Bevezető A környezeti és fenntarthatóságra nevelés az utóbbi években az óvodai nevelésben is kezd vezető szerephez jutni A globális környezetszennyezés, és ennek hatására kialakuló ökológiai gondok megoldására való törekvés a kis közösségekben, szemlélet változtatása nélkül elképzelhetetlen.a jövő zálogai a mostani kisgyermekek, rajtunk is múlik, hogy milyen viszonyulást alakítunk ki bennük környezetük élő és élettelen tényezői iránt. Elsődleges feladatunk, hogy gyermekeink megismerjék, megszeressék saját környezetüket, pozitív érzelmi viszony alakuljon ki azok iránt, mert bizonyított, hogy amit szeret, arra figyel, arra vigyáz is. A fény a földi élet meghatározó tényezője, az élet kialakulásában is fontos szerepe volt. Fény nélkül nincs élet a Földön, nélkülözhetetlen a növények és az állatok életfolyamatai szempontjából. Befolyásolja párválasztásuk idejét, szaporodásukat, egyedfejlődésüket, vonulásukat. A biológiai szerepén túl, a tudományos fejlődésben, a művészetekben, és a vallásban is fellelhető. Az emberiség életében betöltött szerepe is nagyon sokoldalú, szerteágazó. Úgy gondolom, hogy a leírtak indokolják óvodás gyermekekkel is a témának feldolgozását, a játékokban, kísérletekben, vizsgálódásokban a fény tulajdonságainak, környezetünkre, életünkre gyakorolt hatásának megismertetését Sok kisgyermek nagyon fél a sötéttől, a játékok, talán ennek a félelemnek a feldolgozásában is segítségükre lehetnek. A projektmódszer eredményeként sok művészeti, esztétikai élményben is részesülnek. Így vélhetően elindítom őket a természet szeretetén, megbecsülésén keresztül, a művészetek szeretete, megbecsülése felé. A felkészülés során az alábbi módszereket alkalmaztam a. Általános tájékozódás - Elsőként tisztáztam a téma feldolgozásához szükséges fogalmakat. b. Anyaggyűjtés 4

5 - Vonatkozó szakirodalom tanulmányozása a főiskola és az óvoda könyvtárában, valamint a saját szakkönyveim segítségével - Tudományos, továbbá szakmai folyóiratok tanulmányozása - Interneten megjelenő cikkek, tanulmányok átfésülése c. Rendszerezés, feldolgozás d. A projekt tevékenységeinek megbeszélése a gyermekekkel, ötleteik, kéréseik beépítése azokba.. e. A gyűjtött szakmai anyag kiválogatása, rendszerezése, és végleges kiválasztása a feldolgozáshoz f. A projekt végleges formába öntése I.3. Óvodám és a helyi nevelési programunk rövid bemutatása Óvodám Erdőkertesen, a Gödöllői-dombság, és a Gödöllői Tájvédelmi Körzet területén található. A település adottságai, a patak, tó, legelők, gyümölcsösök, állattartás, sok tapasztalatszerzésre, megfigyelésre ad lehetőséget. Budapest és Vác közelsége a városi környezet megfigyelését is lehetővé teszi. A környezeti nevelés fontos helyet foglal el a nevelési területek között. Programunk fő feladatai: -a családdal való együttnevelés -egészséges életmód kialakítása, -a természet szeretetére, hagyományok tiszteletére nevelés -pozitív életszemlélettel kapcsolatos képességek megalapozása, a másság elfogadásával és az önérvényesítési törekvések összehangolásával -játékos tapasztalatokon alapuló tanulási folyamat biztosítása. 1 1 Ki Akarok Nyílni Óvoda Helyi Nevelési Program 17. o. 5

6 Célja: Olyan érzelmi alapozottság, érdeklődési kedv felkeltése az óvodásokban a természeti jelenségek iránt, amely kellő alapja lehet a természet és környezetbarát életmódnak. 2 Az egészséges életmódra nevelés, az egészségmegőrzés, a megfelelő mozgás, a szabad levegőn való tartózkodás, és mozgás szorosan összefügg a környezeti nevelés tartalmával. E tevékenységek közben a gyermekek rengeteg megfigyelést tesznek, sok tapasztalatot szereznek testük működéséről, közvetlen környezetük élő és élettelen összetevőiről, összefüggéseket, hasonlóságokat, különbözőségeket fedeznek fel. Sokat tartózkodunk s szabadban, természetes fényben. Azonban figyelnünk kell arra, hogy a késő tavaszi, nyári, kora őszi időszakban, amikor nagyon magas lehet a Napból érkező káros sugárzás mértéke, csak a kora délelőtti, késő délutáni időszakban legyenek direkt napsütésnek kitéve. A veszélyes időszakokban gondoskodunk árnyékos helyről, figyelünk arra, hogy fedetlen testtel ne tartózkodjanak a Napon. A kiszáradás veszélye kicsi gyerekeknél sokkal nagyobb, ezért folyamatosan biztosítjuk a lehetőséget ivásra is. A nemrégiben átadott, új hat csoportos épülettel már 11 csoportunk van Az óvodaépítési pályázat beadásakor vállaltuk, hogy megteremtjük, az óvoda megnyitását követő három évben a Zöld Óvoda cím elnyerésének feltételeit. Ennek érdekében továbbképzési, továbbtanulási tervet dolgoztunk ki, hogy megfelelő ismeretek birtokába jutva, megvalósíthassuk terveinket. A továbbtanulási, továbbképzési terv részeként folyamatosan minden kolléga vagy főiskolai képzés, vagy akkreditált tanfolyam keretében környezetismereti tanulmányokat folytat. Az újonnan épült óvodában már a tervezéskor odafigyeltünk arra, hogy az építő és a burkolóanyagok, a berendezési tárgyak között a természetes anyagok domináljanak. A kézmosó csapok érzékelősek, és a WC öblítők is víztakarékosak. 2 Ki Akarok Nyílni Óvoda Helyi Nevelési Program 17.o. 6

7 A tetőablakok jóvoltából természetes fény világítja meg szinte sötétedésig az épületet. A mesterséges világításnál a fényforrás energiatakarékos, színe a természetes fény színéhez hasonló. Így biztosítjuk, hogy a gyermekek, felnőttek egészségét és a környezetet a legkevésbé terhelje. A régebbi épületeinkben sajnos még korszerűtlen világítótestek vannak. A természetes megvilágítás is nagyon rövid ideig nyújt megfelelő mennyiségű fényt, ezért hosszú ideig vagyunk kénytelenek a mesterséges megvilágítást használni. A káros hatás enyhítésére a lehető legtöbbet vagyunk szabad levegőn a gyermekekkel, amelyik tevékenységet lehet, azt az udvaron, a szabadban végezzük. Folyamatosan figyeljük a világítás korszerűsítésére kiírt pályázatokat, de a mai napig nem írtak ki olyat, amelyre óvodák is pályázhatnának. Más lehetőség nincs a korszerűsítésre, mert az önkormányzat anyagi lehetőségei nagyon szűkösek. A Zöld óvoda létrehozásának feltételei már az új Helyi Nevelési Programban is szerepelnek, hisz a megváltozott körülmények miatt új helyi programot kellett kidolgoznunk. Ami ebből már jelenleg is megvalósult, ez a szelektív hulladékgyűjtés, a jeles napok megtartása, a csoportonkénti természetsarok, benne állatokkal (achát csiga, botsáska, akvárium), cserepes növényekkel, a rendszeres gyümölcsfogyasztás a szülők segítségével, a csoportok udvarain kiskertek, ezek gondozása a gyerekekkel közösen, télen a nálunk telelő madarak etetése, településünk, és környező települések környezeti értékeinek rendszeres látogatása. Munkaközösségi tevékenység, és házi továbbképzések keretében is igyekszünk hozzájárulni mindezek minél színvonalasabb megvalósításához. A munkaközösség felmérte, hogy milyen együttműködési lehetőségeink vannak településünk társadalmi és civil szervezeteivel, a helyi általános iskolával, a kistérség szervezeteivel, óvodáival. A velük történő egyeztetés után állítjuk össze és véglegesítjük a munkaközösség éves munkatervét. 7

8 II. Környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés az óvodában II.1.1 A környezeti és fenntarthatóságra nevelés fogalma: A környezeti nevelés szókapcsolat, jelentése ennek megfelelően összetett. A nevelés tervszerű, tudatos, folyamatos személyiségfejlesztést jelent, a környezeti a környezet megvédését, a környezettel való harmonikus együttélést, környezeti kultúrát jelent. Az IUCN 1970.ben tartott konferenciája a következőképp fogalmazta meg a környezeti nevelést A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének, és olyan fogalmak meghatározásának a folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására 3 A Tbiliszi nyilatkozat 1976-ban rögzítette a környezeti nevelés célját, területeit és módszereit. Ennek értelmében: A környezeti nevelés tulajdonképpeni célja felkészíteni az embereket arra, hogy megértsék a természet komplexitását, és hogy az egyes országok ennek megfelelően alakítsák tevékenységüket és fejlesztési elképzeléseiket annak érdelében, azok összhangban legyenek a környezeti körülményekkel. A környezeti nevelésnek holisztikusnak kell lenni, amely egyaránt vizsgálja a problémák ökológiai, társadalmi, kulturális és egyéb vonatkozásait. Ennek megfelelően interdiszciplináris is kell, hogy legyen. A cél elérni azt, hogy interdiszciplináris szemlélet váljon uralkodóvá, és kialakuljon egy gyakorlatias tanítási, tanulási modell, amely a környezeti problémák gyakorlati 3 Cziprán Katalin- Ruzsa Ágota A környezeti nevelés, a fenntarthatóságot szolgáló tanulás szerepe jövőnk alakításában. Tempus Közalapítvány Honlapja 8

9 megoldására törekszik, illetve igyekszik erre a tanulókat felkészíteni azáltal, hogy hozzászoktatja őket a döntéshozatalhoz ben Kazincbarcikán tartott országos pedagógiai tanácskozáson meghatározták többek között az óvodai környezeti nevelés célját, és feladatait. Az óvodai környezeti nevelés célja és feladata a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása, a gyermek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése, az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása. 5 A környezeti nevelés a környezet megvédésére, szeretetére, a környezettel való együttélésre a környezetkultúra kialakítására irányul Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, mint keret program, lehetővé teszi ennek megvalósítását, megfogalmazza múltbeli értékeinkre alapozva az óvodai nevelés általános alapelveit, melyek a környezeti nevelésre is vonatkoznak. Az óvodai élet tevékenységformái, a játék, a munka, és a tanulás teremtik meg azokat a konkrét tapasztalatszerzési lehetőségeket, melyek során az óvodásokat megismertetjük a körülöttük lévő világgal, szűkebb és tágabb környezetükkel. Pedagógiai alapelvei a gyermeki személyiség tiszteletben tartását, a gyermek érdekeinek szem előtt tartását fogalmazzák meg, és jogot biztosítanak a pedagógus számára a módszertani szabadságra. Az óvodai nevelés általános feladatai, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció, az értelmi fejlesztés, nevelés, szorosan összefügg a környezeti nevelés tartalmával. Az emberiség életben maradásának feltétele,hogy fenntartható társadalmat teremtsen meg. A környezeti nevelés részeként, a fenntarthatóság pedagógiája ennek lehetőségét teremti meg. 4 5 Környezetvédelem a közoktatásban Országos Pedagógiai Tanácskozás, 1987 Kazincbarcika. Kiadja az Országos Természet és Környezetvédelmi Hivatal Bp. 6.o. 9

10 1999-ben, Brüsszelben megtartott konferencia záródokumentuma megfogalmazta a környezeti nevelés gyakorlatában, annak részeként megvalósuló fenntarthatóság pedagógiájának feladatait, és témaköreit. A fenntarthatóság pedagógiája egységben foglalkozik bolygónk, és az emberiség sorskérdéseivel. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat, mely tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet, és környezet, a társadalom, a jog és gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni, vagy közös döntéseikért, tetteikért. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára. 6 Ennek értelmében a fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti nevelés kapcsolata nyilvánvaló,egymást kiegészítő, egymásra épülő tevékenységek. Nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy a gyermekeket környezetbarát, környezettudatos életmódra szoktassuk, alakítsunk ki bennük pozitív érzelmi viszonyulásokat, hogy felismerjék, megbecsüljék, óvják a valódi természeti, társadalmi értékeket. Játékosan, a gyermek életkorának megfelelő tapasztalásokon keresztül formáljuk életmódjukat, szokásaikat a fogyasztással, az energiával, vízzel, levegővel, hulladékkal kapcsolatosan. II.1.2 A fény témakör kapcsolata a környezeti és fenntarthatóságra neveléssel A fény alapvető élettelen környezeti tényezője a földi életnek. Földünkre lejutó fény a Napból származik. Tartalmaz az élő szervezeteket károsító sugarakat 7 is, melynek jó részét az ózonréteg megszűri. 6 Vásárhelyi T.-Viktor A. (szerk.) 2003Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 4. o. 10

11 A felső légkörbe jutó nagy mennyiségű halogénezett szénhidrogének (freonok) károsítják az ózón réteget, vékonyítják,ezáltal ózonlyukak keletkeznek. Ebből következően, a káros sugarakból több jut be a Föld alsó légterébe. A másik gondot az alsóbb légrétegekben megrekedő gázok, és szilárd szennyezőanyagok következtében kialakuló füstköd jelenti, főként a nagyobb városokban. A harmadikként, korunkban egyre több helyen tapasztalható negatív jelenség, a fényszennyezés. Ez a nagyvárosokban a legsúlyosabb, de nagyon kevés az a terület, mely mentes lenne ettől. Ez főként az éjszakai életmódot folytató és a vonuló állatokat érinti. Sokszor életüket is veszélyezteti, de az ember biológiai ritmusát is fölboríthatja, mert zavarja sok ember éjszakai pihenését. Ennek megoldása azért is fontos, mert ez fölösleges, Földünket terhelő energiafelhasználással is jár II.2. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelés módszerei lehetnek általános pedagógiaiak és természettudományos megismerők II.2.1Általános pedagógiai módszerek Ezen módszerek közül az óvodás gyermek életkori szintjének, és tanulási tevékenységének függvényében legeredményesebben a játékot, azon belül is a szenzitív játékokat alkalmazzuk leggyakrabban. Természetesen a többit is, ha azt a szituáció megköveteli. A szenzitív játék lényege, hogy a gyermek érzékszerveit játék közben érzékenyíti. Segítségével fejlődik a gyermek empátiás készsége és ez elősegíti, hogy átélje, átérezze, megértse a természetben lejátszódó folyamatokat. 11

12 A játék során felébred lelkesedésük, élénkül figyelmük és képesek lesznek élményeiket megosztani másokkal is. A közvetlen élményeken alapuló tevékenységekben fejlődik az óvodások érzékenysége és ennek hatására alapozódik a természettel együttélés igénye. A dolgozatom témájához kapcsolódó érzékenyítő játékok: Patak vizsgálata a fénytörés, fényvisszaverődés szempontjából, Levélposta, Kismalac és a farkasok(szembekötősdi), Mozgó világ-fényképezés, Felhőlesés, Állatok szemével látunk(légy, bagoly éjjel, csiga, földi giliszta), Fényképész, Néma,vak A játékok szabályait a melléklet részben ismertetem. II.2.2 Speciális természettudományos megismerő módszerek Ezek a módszerek nagyon jól alkalmazhatók az óvodások tanulási tevékenységében, mert ezek a gyermek aktivitására, tevékeny részvételére épülnek Megfigyelés Akkor a leghatékonyabb, ha a gyermeknek módja van a közvetlen, folyamatos megfigyelésre, főként a szabadban. Természeti és társadalmi környezetben egyaránt végezhetjük a gyermekekkel, segíti a minél pontosabb megismerést.a projekt feldolgozása során például a patak, rét, erdő fényeinek, színeinek, az állatkertben az éjszakai és nappal aktív állatok és a felhők megfigyelésekor alkalmaztuk Leírás Történhet verbálisan, és vizuálisan, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. A verbális leírás a pedagógus módszere is lehet, mellyel a megfigyelt eseményeket, élőlényeket,tárgyakat írja le. Összehasonlítás A körülöttünk lévő világ tárgyait, jelenségeit, közvetlenül megtapasztalható, érzékelhető tulajdonságait hasonlíthatják össze a gyermekek. Elősegíti, hogy eljussanak összefüggések felismeréséhez, a megfigyeltek rendezéséhez, csoportosításához. 12

13 Témámmal kapcsolatosan összehasonlítottuk a rét, az erdő fényeit, színeit, a növények méreteit, az árnyékok és tárgyak méreteit, hasonlóságot, különbséget, összefüggést keresve a jelenségek között. Becslés, mérés Óvodában a becslést használjuk gyakrabban. A becslés az alapja a mérésnek, amikor valamilyen mértékegységben adjuk meg a tömeget, kiterjedést. Az óvodás a hozzá közel álló tárgyhoz, dologhoz viszonyítva becsüli meg környezete más tárgyainak tulajdonságait. A buszos utazás során megbecsülték a gyermekek, hogy melyik közlekedési eszközre fér föl több utas, felnőtt, vagy gyerekjegyet vásárolunk e többet. Megbecsültük az árnyékok hosszát,lemértük, melyik napszakban hosszabb az árnyékunk. Vizsgálódás, kísérlet Az óvodában a kísérlet is inkább vizsgálódást jelent, hisz a gyermekek még nem alkalmasak tudományos kísérlet megtervezésére, lebonyolítására, az összefüggések értelmezésére. Vizsgálódás tárgyát képezhetik élettelen környezeti tényezők, azok változásai, életjelenségek, életfeltételek változásai A vizsgálódás módszerét alkalmaztuk a fénytörés, fényvisszaverődés előállításához, a szivárvány létrehozásához. II.2.3. A projekt módszer ismertetése A projekt latin eredetű szó, jelentése terv, tervezet, ajánlat, javaslat. A Freinet pedagógia egyik eszköze a projekt, amely mára már önálló módszerré vált. A múlt század húszas éveitől kezdődően lett a reformpedagógia legnépszerűbb metodikai megoldásává. A módszer John Dewey amerikai filozófus-pedagógus nevéhez fűződik ba, Dewey tanítványa, William Kilpatrik adta ki az első részletes leírást, és meghatározást. 13

14 A projekt terv, tervezet, komplex alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység, gyakorlati problémák megoldása, a megszerzett tapasztalatok alkalmazása, új tapasztalatok megszerzése. A projekt komplex jelentés tartalommal bír, olyan tevékenysor, melynek során készítője egy adott témát jár körül, megvalósítója minél több oldalról közelíti meg azt. Lényege egy probléma lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, széleskörű összefüggések feldolgozása. A cél valamilyen konkrét produktum létrehozása, a tanulás, mint kísérő eszköz van jelen, a lényeg a produktum elérésére irányuló cselekvésekben van. Lehetőséget nyújt a gyermeknek az önállóságra, a közösségi viselkedésmódok gyakorlására.. Motiváló ereje abban van, hogy mindenki a maga erősségével, a saját szintjén tevékenykedhet benne. Ötvöződik benne a játék, a munka és a tanulás. A módszer a gyermek érdeklődésén, élményein, a pedagógus és gyermek közös tevékenységén alapszik, sorozatként szervezi meg a megismerési folyamatot. A mindennapi életből veszi a témát, időtartama annak jellegétől és a gyermekek érdeklődésétől függ. A gyermek öntevékeny részvételére helyezi a hangsúlyt.a témafeldolgozás teljes, ezért a tevékenységbe integrált műveltségtartalmak a sokoldalú tapasztalatok révén épülnek be a gyermeki tudatba. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, szokások alakítása, elsajátítása közben, indirekt módon valósul meg. Egyszerre kollektivizál és individualizál, mert együttműködést követel a gyermektől, de emellett saját tempója, képességei, tudása szerint vehet rész a tevékenységekben és ötleteit is szabadon alkalmazhatja. Fajtái -egy gyakorlati feladat megtervezése, kivitelezése, esetünkben pl. a szivárvány színképének létrehozásához szükséges eszköz elkészítése -esztétikai élmény átélése pl. árnyjátékkal egy mese eljátszása -egy probléma megoldása pl. a kirándulásunk tervének elkészítése -tevékenység elsajátítása pl. nap hajtogatása -tudás elsajátítása, pl. a fény téma teljes feldolgozásával 14

15 Megvalósításának lépései:- -A projekt tartalmát képező problémakör megfogalmazása -A projekt tervének elkészítése -A témakör integrációs lehetőségeinek feltárása -A végrehajtáshoz szükséges források feltárása, megszervezése (óvodán kívüli források, személyek, eszközök, segítség) A projekt terv véglegesítése (tevékenységek, események egymásutánisága, személyiségfejlesztés lehetőségei, képességalakítás feltételei) III. Mi a fény? A fény élettelen környezeti tényező, mely Földünkre közvetlenül a Napból érkezik A Napból érkező elektromágneses sugarak közül a látható sugárzás, vagyis a fény az, mely a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen. Ennek a fénynek nagyobb része fénysugárzás, kisebb része hősugárzás. A bioszféra fényviszonyai a földfelszínen függőleges irányban is változnak. A magas hegységekben a vékonyabb légréteg a napsugarak 75%-át is átengedi, ez az élővilág szempontjából a maximum határérték. Tengerszinten ez az érték 50%, míg a tenger mélye felé haladva az összes fénysugár elnyelődik. Mint környezeti tényező tulajdonságai közül az élő szervezetekre a megvilágítás erőssége, főként a növényvilág elterjedését, szintekre tagozódását befolyásolja, ill. hatással van a fotoszintézisre. A fotoszintézisre a szórt fénynek van kedvezőbb hatása. A fényerősség az állatvilág szempontjából meghatározó, pl. madarak ébredésénél A fény az állatvilág viselkedésére és elterjedésére is hatást gyakorol. Vannak nappal, szürkületkor és éjjel aktív állatok. A barlangokban, óceánok mélyén élő állatok egész életüket sötétségben töltik. A megvilágítás időtartama a mérsékelt és hideg övezetekben évszakonként változik. Az azonos fekvésű földrajzi területek eltérő fényviszonyait a terület fölötti felhősödés, a domborzati viszonyok, valamint az ott élő növények együttesen alakítják. 15

16 Az élőlények belső órájukat ehhez igazítják, az állatok, növények testét működtető folyamatokat időmértékként működtetik. A megvilágítás időtartama hatással van a növények virágképzésére, a rövidnappalos trópusi növényeknél csak akkor indul meg a virágzás, ha a nappalok rövidek, a hosszúnappalos növények akkor virágoznak, ha a megvilágítás időtartama legalább 12 óra. Ez indítja útnak a vándormadarakat, ennek hatására vonulnak el a téli álmot alvó állatok. A minket érő fénynek viselkedést befolyásoló hatása is van az emberek esetében. A természetes nappali fény a legoptimálisabb, a szemnek nem kell megerőltető munkát végeznie, hogy érzékelje a környezetet, a benne lévő tárgyakat, személyeket. A fénynek az élet minden területén lényeges szerepe van. Az életfolyamatokhoz szükséges energiát szolgáltatja, az érzékelés legfontosabb közege, életünk szabályozója. A fény, és az élő szervezetek kölcsönhatása bonyolult biológiai, fizikai folyamatokon keresztül valósul meg. Olyan élet alakult ki a Földön, mely a látható fényen alapul, minden élőlény közvetlenül, vagy közvetve a fény energiáját használja. Ezt a sugárzást látjuk, tehát a legfontosabb információhordozó is. A növényekben a fényenergia biológiai átalakításával megy végbe a fotoszintézis. A földi élet szinte a Naphoz van szinkronizálva, az élet ritmusa követi a napszakok változását. Az ember biológiai ritmusát egy nagyjából 24 órás periódusú óra szabályozza, mely a mai tudományos ismeretek szerint a gének működési sebességén alapuló kémiai reakcióra épül Ha valaki napokig a világosságtól elzártan, sötétben van, akkor is közel 24 órás ritmussal zajlik az élete.ezt azonban szinkronizálni lehet a fénnyel, előbb utóbb szervezetünk átveszi a fény váltakozásának ritmusát. A fényérzékelő a szemben van, de nem a retinában, mert működő képtelen retinával rendelkezőknél is megtörténik a szinkronizáció, de a szem eltávolítása esetén ez sérül. Nem tudni pontosan, a szem mely része szolgáltatja a szinkronizációhoz szükséges fényjeleket a biológiai órának. Az érzékelés anyaga a retinal-fehérje komplex, a rodopszinnal rokon molekula. 16

17 Vannak olyan élőlények, melyek maguktól is képesek fényt kibocsátani. Legtöbbjük a tengerekben él, szárazföldi legismertebb példánya a szentjánosbogár.. Fajtái a fluoreszcencia, amikor az élőlény az előzőleg elnyelt foton energiáját sugározza ki, és a kémiai lumineszcencia, amikor az állat kémiai folyamatok eredményeként fényt termel, és sötétben világít. A fénykibocsátó festékmolekula, a luciferin, és a katalizáló fehérje, a luciferáz játszanak szerepet ebben a jelenségben. A baktériumok folyamatosan sugároznak fényt, míg a többi tengeri szervezet csak akkor világít, ha stimulálják. Bizonyos egysejtűek akkor világítanak, ha mechanikai stressz éri őket. Nagyon kis nyomásra is reagálnak, ezek okozzák a Karib- tenger egyes öbleiben látható fantasztikus fényeffektusokat, melyet egy úszó ember mozgása is képes kiváltani. Nagyon jellegzetes a mélytengeri halak, rákok, medúza, és nyílféreg biolumineszenciája. Bizonyos halfajok, pl. a Vörös tengerben élő laternahal a vele szimbiózisban élő lumineszkáló baktériumtól nyeri a fényét, de sok mélytengeri hal saját specializálódott szervvel rendelkezik. A Brazíliában élő railroad-lárva különböző színekben képes veszély esetén világítani. A szentjánosbogár fénye teljesen hideg fény, nincs a hőtermelés miatti energiaveszteség, ezért nagyon hatékony. Esetükben a világításnak számos, túlélést segítő szerepe van, úgy, mint a táplálékszerzés, a támadó elriasztás, párválasztás. A napfény gyógyító hatását már Hyppokrates is leírta. Európában a napfénnyel való gyógyítás a XIX. században, Jakob Lober: A napfény gyógyító ereje című könyvének köszönhetően jelent meg a gyógyászatban. Korunkban, mikor az emberiség nagy része életét zárt helye tölti, még inkább hangsúlyossá vált az egészségben betöltött szerepe. A fény hiánya kihat az ember pszichozisára, tartós fényhiány depresszióhoz, és különböző pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. Nagyon fontos lenne a munkahelyek, irodák, nálunk pedig a csoportszobák megfelelő megvilágítása. Kimutatták, hogy az a mesterséges fény, amely legközelebb áll a természetes napfényhez, kevésbé károsítja az egészséget. Mint már írtam, az óvodánk régi épületeiben nagyon korszerűtlen neon fénycső világítás van, és a világítótestek mennyisége is kevés. Ezen azzal tudunk segíteni, hogy a lehető legkevesebbet kapcsoljuk fel a villanyt, és igyekszünk sokat a szabad levegőn tartózkodni a gyermekekkel. 17

18 A szabad levegőn tartózkodás felvet egy másik problémát is, a természetes napfény hatását a gyermek szervezetére, melyről a programunk célja alatt már írtam. A fényt alkalmazzák a gyógyászatban is, legismertebb formája a csecsemőkori sárgaság kezelésére használt kék fény. A kisdózisú lézerfény akupunktúrás kezelésként, a nagydózisú a sebészetben kapott teret. A fény és színterápia alternatív gyógymódként része az egészség megőrzésnek. A színek, színes fények hatással vannak egyes szervek funkcióira, befolyásolják az egészségi állapotot. Az ókori Egyiptomban és Kínában már használták a színek energiáját különböző betegségek gyógyítására. Az európai gyakorlatban Peter Monde természetgyógyász a hetvenes években dolgozta ki a színterápia alapjait. E szerint a fény a különböző szervek működéséért felelős meridián pontok energiájának helyreállításával hat az emberi szervezetre. A Bioptron lámpához kapható színes üveg tartozékokat bizonyos betegségek megelőzésére, kezelésére is használják. A különböző színek másként hatnak az emberi szervezetre, erre a csoportszoba színeinek megválasztásánál is figyelünk. A színek hatásai: sárga szín, mint a Nap színe, melegséget sugároz, jókedvre serkent, oldja a depressziós tüneteket, segíti a tanulást,a narancs fokozza az életkedvet, étvágyat, kíváncsiságot, jó hatással van a vérszegénységre, máj és hasnyálmirigy működésére. A piros, mint a tűz színe melegít, erősít, önbizalmat ad, javítja a vérkeringést, a légzőszervi hurutokat, de a túl sok, tömény piros a környezetünkben nyugtalanságot, felfokozott hangulatot, túlzott aktivitást eredményezhet. A rózsaszín feszültségoldó hatású, kimerültség, önértékelési zavar, pszichoszomatikus betegségek esetén alkalmazható, lila nyugtató, védettség érzetét keltő szín, jó hatással van a nyirokérrendszerre,a zöld biztonságérzetet, békés hangulatot teremt, nyugtat, de emellett serkenti a szellemi tevékenységet, testi, lelki görcsök oldásában segít. A világos, kellemes pasztell színek nyugtató voltukon túl térnövelő optikai hatással is rendelkeznek. A hozzájuk harmonizáló élénk, hangulatfokozó színek mértéktartó felhasználásával is pozitív hatást lehet elérni. Jó, ha az óvónők ismerik a különböző színek pszichikai és egészségügyi vonatkozásait a csoportszoba színösszeállításának kialakításához, mert a színek nyugtalaníthatnak, agressziót idézhetnek elő, de nyugalmat, kiegyensúlyozottságot is teremthetnek. 18

19 IV. Korunk problémája a fényszennyezés Technikailag fejlett világunkban, a ma élő ember hétköznapjai elképzelhetetlenek világítás, közvilágítás nélkül. Lakóhelyét igyekszik éjszaka is kivilágítani, mert munkál még benne a sötétségtől való ősi félelem, melyhez hozzáadódnak modern korunk félelmei, a biztonság keresése, az anyagi javak védelme. A fényszennyezés energia alapú civilizációs ártalom. Ennek a mértéktelen kivilágításnak a káros hatásaira csillagászok figyeltek föl elsőként. Ez nem véletlen, hiszen a csillagászati kutatásokat helyenként szinte lehetetlenné tették a földi fényforrásokból származó, a természetes háttérfényesség sokszorosát kitevő fények. Az elmúlt húsz, harminc évben sok országban ez a tízszeresére növekedett. Pierantonio Cinzano és munkatársai a fényszóródás törvényszerűségének, és a domborzati viszonyoknak a figyelembevételével kiszámították, hogy Európa egyes helyein mekkora az éjszakai égbolt háttérfényessége. Körülbelül 1km-s felbontású háttérfényesség térképet készítettek. Budapest és környéke vörös foltként jelenik meg azon, kilencszer fényesebb, mint a természetes háttérfényesség. Ha a fényszennyezés a jelenlegi mértékben növekszik, akkor 25 év múlva Európa túlnyomó része vörös folt lesz a térképen. IV.1. A fényszennyezés okozói Közvilágítás, díszvilágítás, fényárvilágítás, füzérvilágítás, keret és él kivilágítás, park és kertvilágítás, reklámvilágítás, sportvilágítás A napjainkban alkalmazott közvilágítási lámpatestek nagy része korszerűtlen. A közvilágítás hatékonysága nem jó. A lámpatesteket nagyon magasra teszik, fényüket nem irányítják a megfelelő, megvilágítandó helyre, így energiából is sokkal többet használ el a megfelelő világosság eléréséhez. Az izzók közül még nem alkalmazzák széles körben a leghatékonyabb és legkevésbé környezet terhelő alacsony nyomású nátrium izzókat. 19

20 A fény jelentős része nem oda jut, ahova kellene, ez főleg akkor káros, ha a horizont síkja fölé irányul. Akkor jó a köztéri világítás, ha a fény sem túl gyönge, sem túl erős, csak oda irányul, amit megvilágítani kívánnak. A lámpák nem világítanak a horizont síkja fölé és megfelelően ernyőzve vannak, vagy dupla nátrium izzót, vagy fényerő szabályozó berendezést tartalmaznak. Ezzel számítások szerint a fénykibocsátás 1/3-al csökkenthető. A fényszennyezés megszüntetése azért nehéz, mert az emberek nagy része nem érzékeli súlyos környezetkárosító problémának. Számos érv szól a fénykibocsátás mellett, mint az előzőekben már említett biztonságérzet, a közlekedés biztonsága, a reklámérdekek, és a városlakók azon véleménye, mi szerint a nagyvárosi élethez hozzátartozik a fényár. Egyre jobban terjedő negatív jelenség hazánkban a gazdag országok pompakedvelő utánzása, a felesleges luxus, amely a magánházaknál is megfigyelhető. Leginkább a karácsonyi időszak jellemzője, mikor a kerteket, fákat, házak bejáratát, ablakait egymással versengve feleslegesen, sokszor ízléstelenül telirakják füzér, fényárvilágítással. IV.2 A fényszennyezés csökkentésére tett kísérletek Magyarországon a fényszennyezés csökkentésére évi XCI.törvény 19 -val megszületett az első jogi szabályozás, mely rendelkezik a fényszennyezésről, lehetővé teszi annak korlátozását a védett természeti területeken Védett természeti területen a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen- a közúti közlekedési létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintveúgy kell kialakítani, hogy az a védett, vagy közösségi jelentőségű állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsítsa 8 Hibája, hogy általánosan fogalmaz, konkrét utasításokat nem ad, de lehetőséget teremt a védett természeti területeken, és azok körzetében a helyi szabályozásra. 8 Kolláth Zoltán 2009/10 Lesz e száz év múlva is Csillagászat Nemzetközi Éve? Magyar Tudomány o. 20