A gyereknevelés veszélyes dolog: Ha sikerül, rengeteg küzdelem és Gond az ára, ha nem sikerül Felülmúlhatatlan fájdalom.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gyereknevelés veszélyes dolog: Ha sikerül, rengeteg küzdelem és Gond az ára, ha nem sikerül Felülmúlhatatlan fájdalom."

Átírás

1 A gyereknevelés veszélyes dolog: Ha sikerül, rengeteg küzdelem és Gond az ára, ha nem sikerül Felülmúlhatatlan fájdalom. /Demokreitosz/ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

2 Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód és alakítása Az érzelmi nevelés társas kapcsolatok Tevékenységformák: Játék, játékba integrált tanulás Mese. Dramatikus játékok Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése, Megismertetése Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmény Családsegítő intézmények Fenntartó A fejlődés eredménye óvodáskor végére 2

3 Az óvodajellemző adatai OM azonosító: Az óvoda hivatalos elnevezése: Sajóvárkonyi - Táblai Összevont Óvoda Az óvoda pontos címe és telefonszáma: 3600 Ózd, Tétény út 1. 48/ Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Ózd Városi Önkormányzat 3600 Ózd, Városház tér 1. 48/ Az óvodához tartozó tagintézmény neve, címe: Virág úti tagóvoda 3600 Ózd, Virág út 27. Bánszállás Óvoda Bánszállás Telep 30. Az óvodai csoportok száma Férőhelyek száma Tétény Úti Óvoda Virág Úti Óvoda 3 75 Bánszállás 1 25 MINDÖSSZESEN

4 1. Költségvetési szerv Neve: Sajóvárkonyi - Táblai Összevont Óvoda OM azonosító: Székhelye: 3600 Ózd, Tétény út A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (1) bekezdésben foglaltak értelmében köz-nevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A költségvetési szerv szakágazat szerinti főtevékenysége /szakágazat száma, megnevezése/: Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenységei Szakfeladatok rendje 2012.szeptember Óvodai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható érzék-szervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Éttermi, mozgó vendéglátás Munkahelyi étkeztetés Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 4

5 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. A költségvetési szerv működési köre/illetékessége Óvodai nevelés Ózd város jelen alapító okirat függelékében meghatározott közterületein A költségvetési szerv, irányító szervének neve, székhelye: Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3600 Ózd Városház tér 1. Felügyeleti szerve: Ózd Város Önkormányzatának Képviselő testülete Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyi- gazdasági feladatait a Gazdasági Ellátó Központ látja el. (3600 Ózd Október 23 tér 1.) A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, választási rendje A költségvetési szerv intézményvezetőjét a Képviselő-testület pályázat alapján a közalkalmazottakról szóló, többször módosított évi XXXIII. törvény 21. (1) bek.-ben foglaltak alapján a képesítési követelményeknek megfelelően, határozatlan időre kinevezi, és egyidejűleg megbízza (a 138/1992. (X.8.) Korm. rend. 5. (2) bek.-ben megállapított határozott időtartamra) a költségvetési szerv magasabb vezetői feladatainak ellátására. Az intézményvezetői megbízás nyilvános pályázat útján tölthető be. A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. A költségvetési szerv alapítójának, illetve fenntartójának neve és címe Ózd Város Önkormányzata 3600 Ózd Városház tér 1. A költségvetési szerv típusa 5

6 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 7. (1) bekezdésben foglaltak értelmében óvoda. A férőhelyszám és a költségvetési szervbe felvehető maximális tanulólétszám A férőhelyszám 250, a költségvetési szervbe maximálisan felvehető gyermekek száma: 250 Mérföldkövek az intézmény életében A jelenlegi struktúrában történő működést a 116/2012.(VII.19.) sz. képviselő testületi határozat, hozta létre VII.19. Hatályba lépés időpontja: szeptember 1. E szerint a Sajóvárkonyi-Táblai Összevont Óvodai Intézménye 6

7 Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által fenntartott öt - óvodájában fejti ki működését, összhangot teremtve az egyes tagóvodák pedagógiai-, tanügy igazgatási-, munkáltatói-, gazdasági, menedzselési, feladatinak ellátása területén. - Pedagógiai programunkat is e sajátos struktúrából adódó lehetőségek kihasználásával állítottuk össze. - Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján a kisebbségi nevelés irányelveit megőrizve közös nevelésfilozófiánk, céljaink, feladataink meghatározása mellett tükröződik az egyes tagóvodák helyi sajátosságaiból adódó egyéni arculat, a kompetencia-alapú óvodai nevelés szellemisége, amely színesebbé, változatosabbá teszi intézményünk egészét ben bevezetésre került az IPR, melynek működtetése azóta is folyamatos, óvodai fejlesztő program szerinti foglalkozás. - Kompetencia alapú program bevezetése egy csoportban - Óvodabővítés Tétény Úti Óvodában ÉMOP /A Átadás: december 14. Négy csoport ben két Jó gyakorlatot készítettünk és töltöttünk fel az Education Kht. honlapjára Bozsik Tehetségnevelő Program bevezetése szeptember 1-től leváltunk a Sajóvárkonyi ÁMK- tól szeptember 1-től az Apáczai Csere János Általános Iskolától a Virág Úti Óvoda leválása után a Sajóvárkonyi - Táblai Összevont Óvodai Intézménye tagóvodája lett ben a Tétény Úti Óvoda eredményes TÁMOP /2 pályázaton vett részt a Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és fel-készítése címmel. Kicsinyke hősök új utako Az intézmény bemutatása Komplex állapot felmérés Intézményünk részben önállóan gazdálkodó, önkormányzati fenntartású intézmény. A 3 óvodánk 250 férőhellyel a város peremkerületén fogadja a zömében halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A területen a tiszta, rendezett családi házak mellett egyre több a leromlott állagú, düledezett, romos épület. Igen magas az roma nemzetiségi etnikumhoz tartozók aránya. 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség 7

8 óvodai nevelésének irányelveit figyelembe véve készítettük a programunkat. A családok munkanélküliek, egyre súlyosabb gondokkal küzdenek, szociális segélyből és családi pótlékból élnek, jellemző rájuk az alacsony fokú iskolázottság. Barátságos és biztonságos környezetben, kedves, gyermekszerető, jól képzett pedagógusaink derűs, vidám légkörben foglalkoznak óvodásainkkal. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink jól érezzék magukat, szeressenek óvodába járni. A központi óvoda 1980-ban épült, 2011-ben 150 férőhelyesre bővült. Tágas, esztétikus, harmonikus környezetben biztosítjuk a gyermekek számára a játék folyamatosságát, a változatos élmény és tapasztalatszerzést, a többféle választható tevékenységet. A Bánszállási tagóvoda városunk legrégebbi, még ma is működő óvodája, ben épült ig az Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda tagóvodája volt, ezt követően társult intézményünkhöz. Egy csoportos, félnapos óvodaként funkcionált 2006-ig, ettől kezdve napközi otthonos óvoda lett. A 2008-ban felújított épületben halmozottan hátrányos gyermekeknek nyújt szeretetet, nyugalmat, sok-sok játékot, örömet, törődést, bizalmat, aktívan bevonva a szülőket az ünnepnapok és a hétköznapok eseményeibe. A Virág úti tagóvoda több évtizede a kulturáltságukban, anyagi lehetőségeikben, etnikai hovatartozásban sokszínűség jellemzi. A játékos tanulás során a képességek és készségek fejlesztése közben érzéki és érzelmi alapon szereznek tapasztalatot a természetről, az emberi élet jelenségeiről. Fontosnak tartjuk, hogy figyelembe vegyük az óvoda alapprogramja mellett az etnikai kisebbségi program irányelvei. Első lépés a cigánygyerekek felzárkóztatásában és az esélyegyenlőség megteremtésében, hogy az óvónő elfogadja azokat a különbözőségeket melyek a családok kulturáltságában, emberi kapcsolataikban, nevelési elveikben és ennek megvalósításában nyilvánulnak meg. Feladatunk, hogy harmonikus gyermekközösséget kovácsoljunk, melyben a gyermekek feloldódnak, érzelmileg biztonságban érzik magukat. Évek óta próbáljuk a legjobb eredményt elérni az általunk jónak tartott módszerekkel, de nyitottak vagyunk az új, tartalmas ötletek befogadására is. A differenciált, egyéni fejlesztéssel a gondozási és önkiszolgáló képességek kialakítását, esztétikus megjelenést és környezeti igényt célozzuk meg, ezen kívül a kapcsolatteremtés készségét kortársakkal, felnőttekkel. Az anyanyelvi 8

9 nevelés eszközeinek felhasználásával egyéni fejlesztéssel hangoljuk össze az életkori sajátosságokat és az ismeretek sokszintű bővítését. A cigány családok életében az óvoda az első intézmény, ahol a szülőknek alkalmazkodniuk kell a társadalom elvárásaihoz. A jól szervezett napirenden belül alkalmazott szabályok, szokások kialakítása közben figyelünk az óvodába járás rendszerességére. TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi (városi) óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait és a városi közoktatási koncepció irányelveit. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény végrehajtásáról évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/ (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok évi támogatásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve 9

10 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja 1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. Céljaink meghatározásánál abból a sajátos helyzetből indultunk ki, hogy az intézmény tagóvodáinak munkáját felölelve, összességében és egységesen is tükröződjön a városi sajátosságokból adódó lehetőségek kihasználása. 10

11 AZ INTÉZMÉNYI MUNKA FELTÉTELEI Személyi feltételek ÓVODA TÉTÉNY ÚTI VIRÁG ÚTI ÓVODA BÁNSZÁLLÁS ÓVODA ÓVODA intézményvezető 1 fő tagintézmény vezető - 1 fő 1 fő intézményvezető helyettes 1 fő - - óvodapedagógus 13 fő 6 fő 2 fő óvodatitkár 1 fő - - pedagógiai asszisztens 1 fő 1 fő - dajka 6 fő 3 fő 1 fő szakácsnő 1 fő - - konyhai alkalmazott 2 fő 1 fő 1 fő férőhelyek száma 150 fő 75 fő 25 fő Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodáskorú gyermek óvodai nevelésben részesüljön. A gyerekek nagy része ingerszegény, alacsony szociokulturális környezetben él, ezért jelentős hátránnyal kezdik meg az óvodai életet. 11

12 Az intézmény szervezeti rendszere Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda ÓVODAVEZETŐ Magasabb vezető Tétény úti Óvoda Virág úti óvoda Bánszállás Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető Tagóvoda vezető Óvodánk től a Sajóvárkonyi ÁMK szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézmény-egységéhez tartozott szeptember 1.-ig. Az átszervezés után leváltunk és az új nevünk Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda. A Mekcsey úti óvoda megszűnt a Tétény úti óvodába költözött, így velük és a bővítéssel hat csoport látja el a feladatot. Maradt tagóvodaként a Bánszállási óvoda, és ide tartozik még tagóvodaként a Virág úti óvoda három csoporttal. Az intézmény-egységek tevékenységének összehangolását az intézmény egységek vezetői koordinálják. Az intézmény a nevelést, az általános műveltség megalapozását, általános értékek tudatosítását és elsajátítását tartja legfontosabb feladatának. Alapító Okirat száma: 116/2012.(VII.19) Kelte: 2012.VII

13 Az óvoda tevékenysége A 3-7 éves (indokolt esetben legfeljebb 8 éves) korosztály óvodai nevelése és napközbeni ellátása. (Köt. 24. ) Az óvoda alaptevékenysége: Óvodai nevelés az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik; a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok; a gyermekek személyiségfejlődésnek elősegítése, egyéni képességeik kibontakoztatása az óvodai nevelés országos alapprogramja által meghatározott tevékenységi formák keretein belül; gondoskodás a gyermekek testi, szociális, értelmi képességeinek életkor specifikus kialakításáról a játéktevékenység előtérbe helyezésével; életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése, igény szerint speciális fejlesztő foglalkozásokat (mozgásfejlesztés, logopédia) szervezhet; sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése (testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége); különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása (beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermek) integráltan; bejáró gyermekek ellátása; Az óvoda funkciói: - Óvó-védő: Érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. - Szociális: Lehetőséget biztosítunk a hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésünk során alkalmuk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra. 13

14 - Nevelő-személyiségfejlesztő: A gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret biztosítunk, hogy képessé váljanak az iskolai élet megkezdésére. Óvodánk nyitott, biztosítjuk, hogy a szülők gyermekük mindennapi óvodai életébe bármikor betekinthessenek. TÁMOP /1-2. ÓVODAFEJLESZTÉS 14

15 Tétény és Virág Úti Óvodában I. Intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztés A változások korát éljük, világunk felgyorsult és ez a tendencia törvényszerűen folytatódik. Az össztársadalmi változásokra minden gazdaságban működő szervezetnek, így az óvodának is reagálnia kell, hiszen a fennmaradás a változások felismerésén és az új környezethez való gyors alkalmazkodáson múlik. A szervezetfejlesztés nemzetközi szakirodalmában Beckhard meghatározása vált klasszikussá. A szervezetfejlesztés 1) tervszerű, 2) a szervezet egészére kiterjedő, 3) felülről szervezett törekvés, amely 4) a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza 5) a szervezeti folyamatokra való tervszerű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával (pszichológiai és szociológiai ismeretek felhasználásával) (Barlai Róbert Csapó Edit: Szervezetfejlesztés és stratégiai vezetés) A szervezetfejlesztés célját tehát a szervezet hatékonyságának növelése, annak elősegítése, hogy változzon az élet minősége. A hatékonysági kritériumokat két nagy csoportra lehet bontani: az emberi tényezőkre, magukba foglalják a viselkedést és a kapcsolatokat, a vezetők véleményét az emberről, ellenőrzési módszereket, jártasságot a kommunikációban, szakmai tudást és egy szervezet emberi erőforrásának minden erősségét és gyengeségét. az olyan tárgyi feltételekre, mint a struktúra, vagy a technológia. Az óvodafejlesztési pályázat I. pontjában meghatározott kötelező elemek beépítése a szervezeti működésben a feladat, így: 15

16 a) A komplex állapotfelmérést, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését szolgáló módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve ezek alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása az óvoda nevelési program részeként az alábbi fejezet-címek szerint kidolgozva: Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; b) Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek c) Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei; d) Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; továbbá az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új területei; e) A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása; f) Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái g) A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása A felsorolt pontok beépítése az óvodai szervezet, különböző folyamatainak javítását fogja szolgálni, melyek az emberi tényezőkre ható minőségi javulást eredményezik majd. Az elemek beépítése az alábbi szervezeti struktúrában fog megjelenni, majd szöveges kidolgozása területenként történik meg. 16

17 Az óvoda szerkezete ÓVODA Bemenet (Bölcsőde, család, szokásrendszereivel) Kimenet (Választott iskola) Gyermekcsoport Nevelő testület A nevelés partnerei A szülők közössége Óvodai nevelési folyamatok: (észlelési, beszédfejlesztési stb.) Óvodába lépés, beillesztés, beszoktatás szocializáció Komplex állapotfelmérés, részletes anamnézis: Megfigyelés, mérés, elemzés, értékelés Figyelembe véve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 63. és 93. -aiban meghatározott területeket, kiegészítve anamnézisben felvett információkkal és a családlátogatásokon tapasztaltakkal, valamint a Pedagógiai Programban meghatározott egyéb területeket. Tanulási folyamat megtervezése, szervezése Tevékenységek szervezésével ismeret, képesség, attitűd, fejlesztése a komplex állapotfelérés alapján egyénre szabott differenciált tevékenységgel, fejlesztéssel 17

18 Fejlődés, fejlesztési folyamat: A komplex állapotfelmérés alapján készített egyéni és csoportra vonatkozó fejlesztési tervek megvalósítása Az óvoda kapcsolatai Belső kapcsolatai: Óvoda család Az óvoda kapcsolatai Külső kapcsolatai A nevelési folyamatok komplexitása azt is jelenti, hogy egyszerre érvényesül egyrészt a gyermek különböző tevékenysége (a szabadon választottak és a nevelő által kezdeményezettek, a játék, a tanulás és a munka jellegű tevékenységek), másrészt az óvodapedagógus közvetlen és közvetett nevelőhatára történő fejlődés, vagyis a spontán és tervszerű fejlesztések eredményeként. fejlődés, új szükséglek - a gyermek belső feltételei fejlesztés, a fejlődés elősegítése - a családi háttér befolyásoló szerepe - az óvodapedagógus személyisége - az óvodapedagógus - gyermek kapcsolata Nevelési folyamat: a nevelés folyamata a gyermek személyiségfejlődése érdekében érvényesített magatartás- és tevékenységformáló hatások láncolata. 18

19 /A nevelési folyamat szerkezetén a hagyományos szakirodalom a tapasztalatszerzést, a tudatosítást és a gyakorlást érti. Kelemen László a hatásrendszert veszi alapul. Nézete szerint a nevelési folyamatot tárgyalhatjuk, mint képességfejlődést, mint perszonalizációt, mint tanulást, és mint szocializációt. Bábosik István szerint a nevelés folyamata olyan nevelési akciók sorozata, amely társadalmilag értékes, de egyénileg is eredményes a magatartás és tevékenységformák kialakítására irányul. 35 Részletesen elemzi a magatartás szabályozását ellátó feltételrendszert, a tevékenység szervezési folyamatot. A nevelés folyamatában a magatartás és tevékenység alapjainak fejlesztése megy végbe. A tevékenység fejlesztő hatásának eredménye a jellem fejlődése is./ Folyamtok óvodában, különböző aspektusból: az óvodás korúak nevelésének folyamata; a tevékenység fejlesztésének folyamata; a magatartás fejlesztésének folyamata; a gyermeki képességek fejlesztésének folyamata; a szocializáció individualizáció folyamat. Pszichikus folyamatok: megismerési, (kognitív) érzelmi, (affektív) akarati (konatív) folyamatokat Testi fejlődés A megismerő tevékenység fejlődése Az óvodás gyerek érzékelése - észlelése Látásészlelés Hallási észlelés Formaészlelésük Térészlelés Időészlelés 19

20 Az óvodás emlékezete Szóemlékezete. A képzelet és a mese Az óvodás gondolkodása Az óvodás beszéde A szókincsfejlődés: A tiltás és tagadás megtanulása: A melléknevek használata óvodáskorban Igék használata A határozószók megjelenését A számnevek A névmások A névutók Szövegalkotás Beszédhibák Szabályozó lelki folyamatok Érzelmei, akarata és személyiségének önállósulása Érzékelés, Észlelési folyamat: érzékelés specifikus taktilis, kinesztetikus, látás, akusztikus, vizuális érzékelés ezek integrálódása stb. Figyelem Emlékezet, Képzelet, Gondolkodás, Beszédfejlődés, Megismerési folyamat Szocializációs folyamat Beszoktatás folyamata: Képességek fejlődésének folyamata Kreativitás fejlődése Tanítás, tanulás folyamata Szokások kialakításának folyamata Mozgás fejlődés folyamata: 20

21 Nagymozgások Finommozgások Játék tevékenység fejlődésének folyamatai Ábrázolási tevékenység fejlődésének folyamata 21

22 AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE 1.1 Az egész óvoda közösségének terve 1. PEDAGÓGIAI DOKUMENTÁCIÓK Koncepció 1.2 A vezetés tervei 1.3 A csoportok nevelési tervei PEDAGÓGIAI PROGRAM Óvodai munkaterv Ütemtervek Ügyvitel Nevelés Tanulás tervezése tervezése Továbbképzési terv 3 éves Tematikus vizsgálat Továbbképzés helyi rendszere A gyermekek fejlődésének nyomon követése (személyiséglapok) 1 éves - Minősítés (új dolgozó) - Pedagógiai munka eredményeinek feltárása - Egyéni ellenőrzés, segítés - Továbbképzés 5 éves Összegező értékelés Nevelési program értékelése - Továbbképzés rendszere A fejlődés mutatóinak összevetése a korábbi időszakokkal 22

23 2. MÁSODLAGOS FUNKCIÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TERVEK SZMSZ - Házirend - Munkatervek - Közalkalmazotti szabályzat - Kollektív szerződés - Egyéb tervek 23

24 Nevelőtestületünk jellemzői Szervezett továbbképzéseken való részvétel a továbbképzési tervnek megfelelően. Az önképzés, szervezett továbbképzés során szerzett ismeretek átadása egymásnak. A tudást becsüljük, egymást elfogadjuk és tiszteljük. Segítünk egymásnak. Segítünk a környező települések óvodáiból hozzánk forduló kollégáinknak, tapasztalatainkat, tudásunkat átadjuk. Fogékonyak vagyunk az újra, folyamatosan karbantartjuk szakmai ismereteinket. Alkalmazkodunk a változásokhoz, a helyzetelemzés után keressük a megfelelő lehetőségeket. Az óvodapedagógusok párban, állandó szoros együttműködésben végzik nevelőmunkájukat. Naponta megbeszélik az egyes gyermekek nevelésével kapcsolatos főbb történéseket, feladatokat. Közösen keresik az okokat és a megoldásokat. Együtt terveznek, szerveznek, nevelőmunkájukban jól kiegészítik egymást. A dajkák a nevelőmunkát segítve hatást gyakorolnak a gyermekekre. Ezért az óvónőkkel rendszeresen megbeszélik a feladatokat, tennivalókat. Gyermekszeretők, óvodánkat tisztán tartják, szépítik. 24

25 TÁMOP /1-2. ÓVODAFEJLESZTÉS Továbbképzési terv a pályázaton belül 2013-ban 25

26 Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda Továbbképzés KÉPZÉS ÓRASZÁM TÉTÉNY ÓVODA VIRÁG ÚTI ÓVODA 1. Konfliktuskezelés a közoktatási intézményben Bejcsek-Nagy Enikő 2.Varga B.Róbertné 2. Agressziókezelés a közoktatási intézményekben Bejcsek-Nagy Enikő 2.Varga B.Róbertné 3. Munkafolyamatok uralása a 30 Scitovszkyné Csonka Anett Földessy Andrea változó közoktatásban 4. A projektmenedzsment alapelemei, felkészítése a projektmenedzseri feladatok ellátására 30 Scitovszkyné Csonka Anett Földessy Andrea 5. Óvodából az iskolába zökkenőmentesen 6. Informatikai szoftver ismeretek a hatékony pedagógiai munkavégzéshez 7. A lelki egészség fejlesztése, önismereti technikák segítségével. 8. Harc a kiégés ellen,vagy állítsuk vissza a pedagógusok életerejét. 9. Dráma pedagógia a hátrányos helyzetű tanuló integrált nevelésének elősegítésére 30 1.Kovácsné Mustos Marianna 2. Kuna Márkné 30 1.Kovácsné Mustos Marianna 2. Kuna Márkné 30 1.Antalné V.B. Andrea 2.Nagy Sándorné 3. Kaló Tünde Németh Zoltánné 2. Kaló Tünde 3. Török Zoltánné Stefán Sándorné 5. Nagy Sándorné 6. Kaló Tünde 26

27 A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása A TÁMOP /1-2. ÓVODAFEJLESZTÉS című pályázatot Ózd város önkormányzata nyerte meg, 10 óvodával. A pályázat négy kötelezően megvalósítandó részből tevődik össze: Intézmények szolgáltatási színvonalának növelése Képzések, továbbképzések, tréningeken való részvétel, fenntartó és óvodapedagógus felkészítés az oktatásirányítási, tanügy-igazgatási témákban, valamint különböző pedagógiai, módszertani akkreditált képzéseken, különböző témákban. Az óvoda pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását támogató szolgáltatások/programok megszervezése, lebonyolítása Építés és eszközök beszerzése Ezt az intézkedési tervet a második témában szereplő feladatok színvonalas elkészítését, megvalósítását szolgálja. Az óvodák a képzéseken változó létszámmal vesznek rész. Nem minden óvoda dolgozója vesz részt minden képzésen. Úgy gondoltuk az óvodavezetőkkel, hogy a hatékony és eredményes megvalósításához szükség van arra, hogy minden képzésről legyen a kollégáknak ismerete, annak érdekében, hogy az óvodák saját gyakorlatába és a helyi dokumentumokba megfelelő tudással, háttérrel tudják beépíteni. A belső képzéseknek (ismeretek átadása) minden óvoda helyet biztosít. 27

28 Fontosnak tartjuk a megszerzett ismeretek átadása mellett a többi óvodai kötelező elem ütemezését, hogy a pályázatban való részvétel sikeres legyen. A TÁMOP /1-2 pályázat kiváló lehetőségeket biztosít a szakmai tudás növelésére. A továbbképzéseket követő, belső szakmai munkák eredményeként a képzésen elsajátított eljárások, módszerek, tevékenységek továbbadásának a nevelőtestület többi tagjainak jó színvonalon megvalósulására törekszünk. Továbbképzések: 1. Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére 2. Munkafolyamatok uralása a változó közoktatásban 3. A projektmenedzsment alapelemei, felkészítése a projektmenedzseri feladatok ellátására 4. Konfliktuskezelés a közoktatási intézményben 5. Agressziókezelés a közoktatási intézményekben 6. Óvodából az iskolába, zökkenőmentesen 7. Harc a kiégés ellen, vagy állítsuk vissza a pedagógusok életerejét 8. Informatikai szoftverismeretek a hatékony pedagógiai munkavégzéshez 9. Lelki egészség fejlesztése, önismereti technikák segítségével FELADATTERV, A TOVÁBBKÉPZÉSEN SZERZETT ISMERETEK NEVELŐTESTÜLETI ÁTADÁSÁRÓL 1.sz. táblázat Helyszín Időpont Módszer Képzés neve Cél Sikerkritérium Árpád Vezér Úti Óvoda Gyakorlati és elméleti tréning Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére A drámapedagógia módszereivel (történetek, szituációk feldolgozásával) segítsük a gyerekek beilleszkedését, személyiségformálását A drámapedagógia hatékony alkalmazása A képzésen részt vevők és az óvodavezető 28

29 Újváros téri Óvoda Gyakorlati és elméleti Ön és társismeret Önismeret és Az egyén megtanulja értékelni önmagát és társait. Tudását alkalmazza tréning önértékelés gyerekekkel való kapcsolatban. fejlesztésének megtanítása, gyakorlati alkalmazása a mindennapokban. Petőfi úti Óvoda Gyakorlati és elméleti Drámapedagógia a A drámapedagógia A drámapedagógia hatékony alkalmazása tréning hátrányos helyzetű módszereivel tanulók integrált (történetek, szituációk nevelésének feldolgozásával) elősegítésére segítsük a gyerekek beilleszkedését, személyiségformálását Csépányi Óvoda Gyakorlati és elméleti Harc a kiégés ellen, Az óvodapedagógusok Felismerje önmagában a tünetegyüttest és váljon képessé arra, hogy tréning vagy állítsuk vissza a ismerjék fel a kiégés segítséget kérjen. pedagógusok életerejét tüneteit, okait. Sajátítsák el azokat a technikákat, amelyekkel a probléma megelőzhető ill. korrigálható. Damjanich úti Gyakorlati és elméleti Informatikai szoftver Szerezzenek olyan Biztonsággal használja az informatikai eszközöket és szoftvereket. Óvoda tréning ismeretek a hatékony alapismereteket és pedagógiai gyakorlatot amelyek munkavégzéshez lehetővé teszik számukra az újabb ismeretek befogadását. Használják biztonsággal az informatikai eszközöket és szoftvereket. Katona úti Óvoda Gyakorlati és elméleti Lelki egészség A résztvevők képesek A csoportban érezhető válik a nyugalom és a harmónia tréning fejlesztése, önismereti legyenek tudatosan technikák segítségével csökkenteni saját sztereotípiáik befolyását a gyerekek megítélésében. Alkotmány úti Gyakorlati és elméleti Agressziókezelés a Azoknak az Tudatosabbá és biztonságosabbá válik Óvoda tréning közoktatási ismereteknek és az agresszió kezelése. intézményekben módszereknek az átadása, amellyel a valódi agresszió felismerhető, eredményesen kezelhető 29

30 Mogyorósvölgyi Gyakorlati és elméleti Konfliktuskezelés a Az értő figyelem Változatos módszerek alkalmazásával képessé válik a konfliktusos Óvoda tréning közoktatási alkalmazása. helyzetek intézményekben Konfliktusok kezelésére. együttműködéssé alakításának tanítása Virág úti Óvoda Gyakorlati és elméleti Óvodából az iskolába A pedagógusok A tanult új technikák, módszerek beépítése az óvoda- iskola átmenet tréning zökkenőmentesen képessé váljanak arra, folyamatába. hogy összehangolt fejlesztő munkájuk során a gyerekek játékosan és élményként éljék meg az átmenetet. Tétény úti Óvoda Gyakorlati és elméleti Alternatív ped. Új módszertani struktúra átadása tréning bevezetése Kötelező elemek beépítése a szervezeti folyamatba és a pedagógiai programba, ütemezés 2. sz. táblázat Helyszín Határidő Módszer Témakör Sikerkritérium Felelős Tétény úti Óvoda kiscsoportos megbeszélés, konzultáció, dokumentum elemzés a, b, c, d, e, f pontban felsoroltak A szervezeti folyamatba és a pedagógiai programba bekerülnek a kötelezően előírt elemek. óvodavezető, szakmai vezető 30

31 A pályázatban kiscsoportos g A szervezeti óvoda részt vevő megbeszélés, folyamatba és a óvodavezető, többi óvoda konzultáció, pedagógiai szakmai vezető dokumentum programba elemzés bekerülnek a kötelezően előírt elemek. a) A komplex állapotfelmérést, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését szolgáló módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve ezek alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása az óvoda nevelési program részeként az alábbi fejezet-címek szerint kidolgozva: Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; b) Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek c) Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei; d) Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; továbbá az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új területei; e) A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása; f) Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái g) A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása 31

32 Tárgyi feltételek A feladatok ellátásához rendelkezésre áll: beépített ingatlan a hozzá tartozó udvarral Tétény úti óvodában: 478 m 2, Virág úti Óvodában: 300 m 2. Bánszállási Óvodában: 1469 m 2. Tétény úti Óvoda: 6 csoportszoba 6 öltöző Gazdasági iroda Vezetői iroda/egyben fejlesztő szobaként is funkcionál/ Főzőkonyha, raktár Tornaterem Só szoba Virág úti Óvoda: 3 csoportszoba 2 öltöző tornaszoba melegítőkonyha Bánszállási Óvoda: 1 csoportszoba 1 öltöző 1 mosdó Melegítő konyha 32

33 Vezetői iroda Óvodánk célja, főbb alapelvei Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A éves óvodás gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése. Speciális céljaink a jelenlévő nagyarányú etnikai kisebbség korai fejlesztése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált fejlesztése, részképesség zavaraik kiküszöbölése egyéni fejlesztések beépítésével Célunk olyan, fejlődési szempontból megfelelő tevékenységrendszer előtérbe helyezése, amelyek mind a kognitív, mind a nem kognitív készségek elsajátítását elősegítik, ugyanakkor elismerik a játék fontosságát, amely a kudarcmentes iskolakezdés, eredményes tanulás szempontjából kulcsfontosságú; Óvodai nevelésünk alappillérei: A környezet megismerésére nevelés: a helyi specialitásainkra, közvetlen környezetünk adta lehetőségekre építve, a természettel kapcsolatos helyes 33

34 viszonyulások, pozitív érzelmi beállítódások elősegítése, a környezettudatos magatartás kialakítása. Az esélyegyenlőség, integráció érvényesítése : a roma származású gyermekek magas létszáma miatt a kora gyermekkori fejlesztéssel a hátrányok kompenzálása, az életesélyek növelése, az átszármaztatható roma kultúra elemeinek beépítése az óvodai nevelésbe. Alapelveink A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. Az óvónő fogadja el a szülőt még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztal. Ezekben a családokban is keresse a gyermekszeretet reménykeltő szálait. Kapcsolatában éreztesse az őszinte odafordulást, az empátiát és segítő szándékát addig a pontig, amíg a szülő ezt képes elfogadni. A kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenységei alkalmával. Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás-, szabályrendszerét, s tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában. Az óvoda helyi programjának kialakításában, beválásának figyelemmel kísérésében képviselői által vegyen részt. Az óvoda szülői képviseletét a Szülői Munkaközösség látja el, amelynek működési feltételeit, feladatait az érvényes jogszabályok alapján maguk alakítják ki. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 34

35 Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Óvodaképünk Óvodai nevelésünk alapelvei: a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi figyelembe vesszük a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását a pedagógiai elveink, célkitűzéseink a gyermekek személyiségéhez igazodik 35

36 Ezen alapelvek megvalósulása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Programunk abból az alaptételből indul ki, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik, s a család értéket közvetít a gyermek felé, még akkor is, ha funkció zavarai következtében nem működik mindig jól. Az óvoda csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Kiemelt figyelmet fordítunk az integrált nevelésre, az egyéni kompetenciák megfelelő alakítására, a környezeti nevelésre, a környezettudatos magatartás megalapozására. A veszélyeztetett és a halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében a gyermekek érdekében felvállaljuk a családi nevelést, kiegészítő tevékenységet is. Az etnikai kisebbséget tekintve, gyakrabban kerül erre sor a nehéz helyzetben lévő cigány családok körében. Az óvoda a gyermekek, és a családok szükségleteit megismerve alakítja ki a fejlesztő stratégiát. A gyermekek fejlődési szükségleteihez igazítjuk az óvodai nevelési programot és segítünk nekik olyan messzire eljutni az óvodai évek alatt, hogy alkalmasak legyenek az iskolai életre. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Pedagógusképünk Az olyan óvodapedagógus, aki gyermekszerető, aki együttműködő és segítőkész, akire jellemző az öröm és sikerorientált készség- és képességfejlesztés, értékközvetítés; 36

37 aki tiszteletben tartja a gyermek egyéni és életkori sajátosságait; aki tiszteli, megérti, elfogadja a szülők különbözőségét, aki befogadó szellemiségű az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Gyermekképünk A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. Az Alapprogram a Gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, a másságot, az eltérőt), azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával, tudatosan kerülve a nemi sztereotípiák erősítését, ezzel elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Minden gyermek, ember, egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális család háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, 37

38 befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését. 38

39 A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg a saját értékeiket, pozitív hozzáállással forduljanak felfedezés, a megismerés felé, szerezzenek tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális, és intellektuális fejlődésükhöz; tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás, és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit; legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani; legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal; szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet; tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát, alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások) sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek), rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges készségekkel; tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat; igényeljék a játékot és keressék az együttműködést társaikkal,egyeztessék elképzeléseiket; legyenek optimista szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is; az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az anyanyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló - -integráció lehetőségét. 39

40 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: I. Az egészséges életmód alakítása, II. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, III. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 40

41 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékû szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentõs az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 41

42 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. I. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Óvodáink tevékenységrendszere és tárgyi környezete lehetővé teszik a gyermekek egészséges életmódra nevelését és környezettudatos magatartásuk alapozását. 42

43 Kiemelten kezeljük, és ezért olyan modernizációs elemeket építünk programunkba, amely pozitív irányba alakítja gyermekeink saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyát törekedve a különböző szociális, kulturális esetlegesen nyelvi hátrányok ellensúlyozására. Az egészségvédő, egészségfejlesztő nevelés funkcióját minden gyermekkel kapcsolatosan egyedi jellegűnek tekintjük. Egészségnevelésünk során hangsúlyozott a testi egészség (gondozás, edzés, mozgásfejlesztés), a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása, képességfejlesztés) és a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet segítése,) Pedagógiai munkánk során kiemelt az ökológiai szemléletmód alakítása, a vidék élővilágának és épített környezeti értékeinek felfedeztetése, megismertetése és annak megóvására nevelés, mely lehetővé teszi, hogy környezetükben jól tájékozódó, azt védő, a szépre fogékony, lakhelyükhöz kötődő gyermekeket neveljünk. A természet- és a környezetvédelem fontosságának megismertetése komplex cselekvés útján, felfedező jellegű játékos programok által valósul meg a napi gyakorlatban. Célok Az egészséges életmód, rekreáció (életmódkultúra) alapozása. Mozgásos (speciális, sokmozgásos) tevékenységek megismertetése, megszerettetése. Pozitív személyiségjegyek alakítása, szokás és normarendszer megalapozása - érzelmi-, erkölcsi-, közösségi nevelés hatékonyságának növelése. A környezeti- és művészeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása. Természet- és környezetvédelem, környezettudatos magatartás kialakítása. 43

44 A különbözőség tolerálása, elfogadtatása - inkluzív pedagógiai szemlélet erősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együtt-működési képességének fejlesztése, integrált nevelése. Az óvoda-iskola közötti átmenet könnyítése. Feladatok Az egészséges életmód korszerű értelmezésével a gyermekek testi- lelki és értelmi képességeinek fejlesztése. A fejlesztéshez esztétikus, rendezett, balesetmentes és célirányos környezet kialakítása, amely a gyermek számára impulzusokat ad a tevékenykedésre. A mentális és pszichés fejlesztés érdekében az érzelmi biztonság megteremtése. A gyermekek érdeklődésére-, aktivizálására-, egyéni sajátosságaira-, fejlődési ütemére épülő ismeretnyújtás, készség-, képességfejlesztés, attitűdalakítás. Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása, sokszínű változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálásával: biológiai érettség: nagy- és finommotoros mozgás-, egyensúlyérzék-, térirány-, vizuális észlelés fejlesztése, auditív információk feldolgozása, keresztcsatornák fejlesztése (vizuális tapintásos, vizuális auditív, vizuális kinesztétikus, auditív taktilis, interperszonális működés, szem kéz, szem láb koordináció), szociális érettség: érzelmi, akarati élet formálása, magatartás-, viselkedéskultúra, társas kapcsolatok fejlesztése, felnőttekhez és a tanuláshoz való pozitív viszony alakítása, teljesítményen keresztül történő én érvényesítés, önállóság fejlesztése, a feladattudat-, feladattartás-, önálló helyzetmegoldásokra való képesség kialakítása, pszichikus érettség: beszédkészség, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kreatív képzelet életkornak megfelelő fejlesztése. 44

45 Tagóvodák nevelési specialitásai 1.Tétény úti óvoda kiegészítő nevelési specialitásai: Az óvodai élet, tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai JÁTÉK Kiindulási helyzet elemzése Az óvónők játékszemlélete, ezen a téren jellemző felkészültségük, attitűdjük, a gyermekek és a szülők igényei, a játéktevékenységhez szükséges eszköztár minősítése. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi szükséglete, melynek mindennapi visszatérő módon hosszan, tartósan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelkedő jelentőségű, tájékozódó tevékenységgé. 45

46 A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő és egyszerűen alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközt és élményt biztosítson különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. Az óvodai játéktevékenységben megjelenő kisebbségi nyelvi fejlesztés attól függ, hogy melyik kisebbségi óvodai nevelési forma jellemzi az óvodát. Ennek tudatában elemezzük az óvodánk játéktevékenységét, s a feltételek ismeretében összegezzük az óvoda egészére vonatkozó mindennapi gyakorlatunkat. A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék- szabad- képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülni. A kisgyermek külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játék folyamat elakad. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. 46

47 A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés vállal funkcióinak érvényesítését jelentik. A mintaadó óvodapedagógus a játékbeli magatartásra is hat, elsősorban azzal, ha maga is bekapcsolódik a gyermekek igényeitől függően a játékba. A gyermekek egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A gyermekek érdeklődési köre kitágult, a játéktémák többsége televíziós élmény, amely lehet nagyon pozitív is. Érthető módon gyakrabban élik újra játékukban a félelmeket keltő, kellemetlen élményeket. Az óvodapedagógus segít a gyermekek közötti megoldatlan konfliktusok rendezésében, a lehetséges megoldások demokratikus megvitatásában. A nagyobb gyermekek gyakran napokon keresztül folytatják érdekes témájú játékukat, amelyben maguk is kezdeményezik a felnőtt bekapcsolódását, még szerepet is osztanak az óvodapedagógusra. A játékszükségletből, ötletekből fakadó eszközigény kielégítése, a feltételek bővítése a gyermekekkel kooperálva előre megtervezhető, a szükséges anyagok folyamatos gyűjtésével, a családban nélkülözhető, érdekes eszközök felhasználásával. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításába a szülők is bekapcsolódnak. Az óvodai életbe bevont szülők egy-egy játékban, tevékenységben, / társasjáték, kézművesség, / maguk is mintát adhatnak. A konstruáló játék során a gyermekek létrehoznak, alkotnak valamit. Nagyon fontos szempont hogy sokféle, változatos kész és félkész eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére. 47

48 A 3-4 évesek számára a nagyobb méretű eszközök biztosítása szükséges, ők főként spontán építenek és leginkább egyedül. A nagyobbaknál már megjelenik a tervezés, az apróbb eszközök előnyben részesítése, az együttműködés, a modell utáni építés, konstruálás és a kész építmény felhasználása. A gyerekek kreatívan használják a legkülönbözőbb félkész eszközöket az alkotáshoz. (fa, lapok, ágak ). A gyermekek játékuk során sokféle matematikai ismeretet, tapasztalatot szereznek, fejlődik kreativitásuk, finom mozgásuk, forma-, szín észlelésük, tapasztalják a rész- egész viszonyát és alakul társas kapcsolatuk. Az óvónő a megfelelő hely kiválasztásával az eszközök technikai használatával, modellálásával és a fantáziadús, egyéni ötletek megvalósításának támogatásával segítheti a játék, fejlesztő hatásának kibontakozását. A szerepjátékban a gyermekek érzelmeit, elképzeléseit, élményeit sajátos módon jelenítni meg. A gyermekek a szerepjátékban spontán megnyilvánulásokat produkál, amelyek csak itt és most érvényesek. Az óvónő a barátságos légkör kialakításával segíti a játék során az érzelmek szabad kivetítését, eljátszását. Az óvónő figyelemmel kíséri a gyermekek önálló téma és tartalom választását, játék szövését. Az óvónő csak a gyermekek kérésére kapcsolódjon be a szerepjátékba, de úgy, hogy a gyermekek játék elképzeléséhez igazodjon, és ne terelje más irányba azt. Az adódó konfliktusok megoldásánál az óvónő a kivárást, mintaadást alkalmazza, és szükség esetén segítsen. A szerepjáték főként a szociális, kommunikációs képességek fejlődésén keresztül segíti az egész személyiség fejlődését. A játékban adódó természetes társas szituációk során fejlődik kommunikációs képessége, beszéde, alkalmazkodása, önfegyelme, szabálytudata és sokféle ismeretet, tapasztalatot szerez. A szabályjátéknál legfontosabb a szabályhoz való igazodás igénye. Az óvónő ismertesse meg a gyerekeket sokféle mozgásos és értelemfejlesztő szabályjátékkal. A nagyobb gyerekek önállóan is kezdeményezik az ismert játékokat, később maguk is létrehoznak szabályokat és önállóan alkotnak szabályjátékokat. 48

49 Az óvónő feladata a gyerekek fejlettségéhez igazodó játék kiválasztása, együttjátszással a játék megismertetése, a csoportos játékoknál ezek betartására ösztönzés. A sokféle játék során fejlődik a gyerekek mozgása, kitartása, akaratereje, feladattudata, tanulják a siker- és a kudarctűrést. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok elsősorban az évesek játékai, használatuk bizonyos szociális és értelmi fejlettséget feltételez. Az óvónő a gyerekek szabad játéktevékenységében megengedő és modellnyújtó legyen egy személyben. Ez biztosítja a nyugodt légkört és ebben a belső hatásokra létrejövő játékot. A játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával történhet. A tudatosan tervezett, gazdag tárgyi környezet és az aktivitást ösztönző légkör, a gyerekek tanulásának kimeríthetetlen lehetőséget ad. A játéklehetőségeket a képességfejlesztő játékok területén, saját készítésű eszközökkel bővítettük. Ezek a játékeszközök a tanulási képességet meghatározó funkciók fejlődésében speciális hatásúak. A saját tervezésű, készítésű játékok a gyerekek fejlettségéhez, érdeklődéséhez jobban igazodnak, így jól kiegészítik a kész fejlesztő játékokat. Az óvónők által készített játékok fő típusai: kirakó, dominó, kártya, táblajátékok. Ezek a játékok könnyen variálhatók, egy-egy szabály változtatásával könnyíthetők, nehezíthetők, így különböző fejlettségű gyerekek számára is alkalmasak. Az óvónő a játék tervezésénél vegye figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait /társsal való játékot főként az évesek számára tervezzen / egyéni jellemzőiket és tevékenységük jellegzetességét. Az óvónő elsősorban olyan eszközöket készítsen, amelyek a játékosoktól együttműködést kívánnak. (A kész játékok többsége versenyjáték.) Az óvónő az eszközök elhelyezésénél különösen figyeljen: az áttekinthetőségre, az alapjáték és tartozékainak azonos helyen való tárolására,a játékok optimális mennyiségére,a játékok folyamatos áttekintésére, a játékok cseréjére. Az új játék használatát az óvónő az érdeklődő gyerekekkel való együttjátszás során ismerteti meg. Később a gyerekek egymástól is megtanulják önálló együttjátszásuk alkalmával. 49

50 A játékok segítik az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, a matematikai, a kommunikációs képességek, a mozgás és a finommozgás fejlődését. Az együttjátszás során az óvónő sok ismeretet szerezhet a gyerekek aktuális fejlettségéről, fejlődéséről. A gyerekek a képességfejlesztő játékokat szabadon választják, igényük szerint egyedül, társsal vagy az óvónővel játsszák. Az óvónő és a gyerek páros együttjátszása akkor sikeres, ha a gyerek többszöri ismétlését is kéri. Feltétele: - a gyerek fejlettségének megfelelő játékeszköz, jó hangulatú, a gyereknek pozitív élményt nyújtó együttjátszás. A képességfejlesztő játékok fejlesztésben való felhasználására az óvónők átfedési idejében van a leginkább lehetőség. Az óvónő a gyerek szabad játékát tiszteletben tartva, megfelelő szituációt teremtve együttjátszást ajánl fel a gyereknek. A gyerek visszautasítása esetén, ne erőltesse, keressen más alkalmat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon témában együttesen részt venni Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják a teret, és eszközöket biztosítanak Az ismert meséket többször is dramatizálják, és bábokkal is el tudják játszani Bonyolult építményeket képesek létrehozni Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására Együttműködnek, alkalmazkodnak a szabályokhoz, társaikhoz Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető A kommunikáció fejlesztése a játékban A beszéd óvodáskorban összefonódik a cselekvéssel. A játék a cselekvés legfontosabb megnyilvánulási formája. A játékban válik képessé a gyerek: 50

51 gondolatainak, vágyainak, érzéseinek kifejezésére. A gyermek beszéd segítségével tud kapcsolatot teremteni. A játékos tevékenység közben alakul a társas együttműködés és közben természetes körülmények között fejlődik a beszéd. Az óvodapedagógus a játékba történő bekapcsolódással: mintát nyújt a gyerekeknek az eljátszott szereppel, a szerephez illő szóbeli megnyilvánulással. (hanglejtéssel, gesztussal, mimikával, a beszédviselkedéssel). a gyerekek a játékok során gyakorolják a különböző beszédhelyzeteknek megfelelő kommunikációs megnyilvánulásokat. a célzatosan tervezett anyanyelvi játékokkal közvetlen beszédfejlesztési feladatokat lehet megoldani (szókincs, hanglejtés, szövegalkotás, leírás fejlesztése). Az óvodapedagógus szerepe a játékhoz szükséges feltételek megteremtésében Nyugodt, derűs légkör kialakítása A derűs légkör meghatározó feltétele az óvodapedagógus megértő segítő gondolkodása, védő szeretete, mely közvetetten alakítja a gyerekek egymáshoz való viszonyát. Az óvodapedagógus együttérzése, beleélő képessége az egyik legértékesebb feltétel az óvodában. Az óvodapedagógus képes a játszás lehetőségeinek tényleges biztosítására, a zavaró körülmény kiiktatására. Hely idő biztosítása. A bútorok megválasztásánál célszerű arra törekedni, hogy nagyobb mozgástér legyen az eszközök rakosgatásához, a mozgásigény kielégítéséhez. A nagyobb gyerekek a szerepjátékukhoz már önállóan rendezik a teret. Ezért kisméretű, mobil, variálható bútorokkal célszerű berendezni a csoportszobát (paraván, polc). 51

52 Az állandó játszóhelyek számára fenntartott teret az érdeklődésnek megfelelően lehet bővíteni, szűkíteni. A játékeszközöknek állandó helyük van. A nap folyamán a legtöbb időt a gyerekek önálló, szabad kezdeményezésén alapuló játékra biztosítunk. A játéktevékenységben elérhető fejlettségi mutató A játékukhoz a teret szükség szerint átrendezhetik. Képesek közös tervezésre, szerepek kiválasztására, új játékok, eszközök készítésére. Önállóan, vagy társ és felnőtt segítségével elképzeléseiket képesek megválasztani. (ötletek, elképzelések egyeztetése, eszközök elkészítése, feltételek biztosítása.) A szerepeket képesek élményeiknek megfelelően megosztani. Képesek komplex játékra, amelyben a szabályokat a játék tartalmának megfelelően alkalmazzák. A szerepek kívánta viselkedési szokások betartása és gyakorlása. Kisebb életkorú társaikkal is együtt tud működni a játéktevékenységekben. Tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A tanulás lehetséges formái az óvodában: 52

53 az utánzásos, minta- és modellkövetés, magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán, játékos tapasztalatszerzés, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Cél Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése. A megismerési képességek fejlesztése. A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése. Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakulása. A beszédészlelés és beszédértés szóbeli kifejezése. Problémahelyzetek megoldása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján. Alakuljon feladattudata. Ismerje saját értékeit. Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában. Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is. Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. Törekedjen többféle megoldás keresésére. Szándékos figyelmének tartama érje el a percet. Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. Különítse el a mese és a valóság elemeit. 53

54 Tartalom Kötetlen és kötött szervezeti formákban a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. 3-4-(5) éves korban: - Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből). - Figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre. - Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése. - Kreatív gondolkodás, képzetet mozgósító tevékenységek. - Szókincsfejlesztés. 4) éves korban: - Megfigyelések végzése közösen és önállóan. - Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből. - Beszédfejlesztés. - Többféle megoldási lehetőség keresése. Értékelés - A megoldások lehetőségeinek megmutatása. - Az ellenőrzésre való rávezetés - Egymás megoldásainak értékelése. 54

55 Az irodalmi nevelés, mese, vers, dramatizálás és néphagyomány A mese, a vers az óvodás korú gyermek alapvető lelki szükséglete. Biztonságot ad, esztétikai élményt nyújt, erkölcsi értékeket közvetít, hatalmas az érzelmi varázsa. Néphagyományokból táplálkozik. A nyelv az ember legfontosabb kommunikációs eszköze, s mellette egyre nagyobb szerephez jut a metakommunikáció is. A bábjáték a gyermekek félelmeinek, gátlásainak feloldásában segít. Programunk ezeket a gondolatokat igyekszik továbbvinni, kifejteni. A felhasználandó anyagot csak nyelvileg tiszta, értékes mesék, versek, népi mondókák, költők, írók műveiből állítjuk össze. A meséket metakommunikációval kísérjük. Az óvodába lépő gyermekeket főleg ölbeli játékkal, népi mondókákkal, egyszerű, rövid versekkel ismertetjük meg. Ezeket egyénileg, gyakran ismételjük. Olyan meséket választunk, melyek cselekménye egyszerű, ritmikus ismétlések jellemzik. A mesék meghallgatása után a gyermekeket arra ösztönözzük, hogy ők is vegyenek részt a feldolgozásban. Mese, vers, mondókák Sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik, a gyermekek kezdeményezéseire vagy az óvodapedagógus ösztönzésére. Ez utóbbi kezdeményezett helyzet, amely lehet választható, vagy a gyermek fejlettségétől függően, a családi háttér hiányait ismerve, alkalmanként az egész csoport számára felajánlott tevékenység ( mesehallgatás). A mesét, verset, mondókát a családban a televízión keresztül megismerő gyermekeknek (akinek nincs a mesélővel személyes kontaktusa, és a képi megjelenítéshez szokott), szüksége van a mesélő óvodapedagógussal kialakított személyes kapcsolatra és a szavak hatására keletkező belső képre. A tárgyi 55

56 világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmód a csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra. A mondóka, a vers, mozgásra ösztönzi a gyermeket, ezért az improvizálást támogató felnőtt erre maga is példát adhat. A nagyobb gyermekeknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. Ezért a programban fontos szerepet töltenek be a gyermekek által alkotott mesék, elbeszélések, egyéni és közös mesekönyvek, amelyek a gyermekek illusztrációival gazdagíthatók. Ezek természetesen nem helyettesíthetik a magyar gyermekköltészet, népmesék, népi mondókák világát. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Alkalmanként, megfelelő előkészítéssel egy-egy szülő is felkérhető a gyermekkori élmények elbeszélésére. Ez a nagyobb gyermekek számára lehet érdekes (hogyan éltek régen a gyermekek?). A mesék dramatizálása, komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat. Nagyszerű lehetőség a közös élményszerzésre, az együttműködés készségeinek alakítására. A gyermek saját vers- és mesealkotása annak, mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása, az önkifejezés egyik módja. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, népi rigmusokat. Várják, igénylik a mondókákat, verseket, mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és a maguk szórakoztatására is. Tudnak önállóan meséket, történeteket kitalálni, megjeleníteni. Megkezdett mese, történet folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki. Rövid jeleneteket bábokkal is bemutatjuk. A gyermekek számára megteremtjük a napi bábozás és dramatizálás lehetőségét. A nagyobbak meséi már többszereplős állatmesék, népmesék, tündérmesék. Népi mondókákkal, csúfolókkal, halandzsa szövegű kiolvasókkal egészítjük ki az irodalmi művek anyagát. A versek közül megjelennek a humoros versek, a 56

57 klasszikusok, a mai magyar költők versei. A gyermekekben igyekszünk kialakítani a vers, mese szeretetét. Biztosítjuk a napi bábozás és dramatizálás lehetőségét, a gyermekek igényeinek megfelelően eszközöket készítünk. Az érdeklődő nagyobb gyermekek részére szívesen olvasunk folytatásos meséket, elbeszéléseket. Tervezünk lírai versek bemutatását is. A gyermekek értelmi nevelése szempontjából nagyon hasznosnak tartjuk a tündérmeséket, mely a fantázia fejlesztését a gazdag képzeletet segítik elő. Az erkölcsi nevelés érdekében megbeszéljük a szereplők jellemét, a tulajdonságukat. A kiválasztott versek évszakhoz, néphagyományokhoz, aktualitásokhoz, projektekhez kötődnek. Megismerkedünk közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mesék és versek bemutatásának száma a gyermekek életkorához igazodik. Szempont, hogy inkább kevesebbet, többször ismételjünk. Ösztönözzük a gyermekeket a közös történetek kitalálására, a meseírásra, leporellók készítésére. Az irodalmi alkotások előadásának főbb szabálya a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. Legtöbbször könyv nélkül mesélünk, ezzel is megteremtve a személyességet, az élő emberi kapcsolatot. A nyugodt légkör érdekében szabályt állítunk fel a játszó gyermekek részére. A meghitt mesélés érdekében már év elején kialakítunk kényelmes állandó helyet párnákkal, szőnyeggel. Szemléltetőeszközöket új mese bemutatásakor általában nem használunk. A gyermekek egy-egy mesét egy héten át hallgatnak, majd ezután módot adunk a dramatizálásra, bábozásra. A zene is megjelenik az irodalmi művek feldolgozásában A könyvtár használatának megismertetése Az irodalmi nevelésben fontos szerepe van a könyveknek. Minden csoportnak van könyvtára, melyet a gyerekek kedvük szerint használhatnak.. Ezt évről, évre gazdagítjuk, frissítjük. Az Iskolában külön könyvtár található, ahol látogatásaink alkalmával megismertetjük a gyermekekkel a könyvek kölcsönzésének módját, szabályait. Könyvtári foglalkozásokon megtanulják a viselkedési szabályokat, ismeretüket bővítjük, fejlődik szókincsük. A szülők figyelmét felhívjuk a TV és videózás mellett a mesélés fontosságára. 57

58 A gyermekek vágyának felébresztése a színház, a múzeumok iránt Az óvodáskor a felfedezés, befogadás kora. Ezzel élünk, amikor gyermekeinket megismertetjük a színház, a múzeum intézményével. Az igényesen kiválogatott előadás, a szép alkotások és eszközök nem csak közelebb hozzák a gyermekekhez a világot, hanem életre szóló élményt is nyújthatnak. Nyelvi képességek fejlesztése, beszédhibák javítása A mesélés, versmondás, dramatikus játékok segítenek a nyelvi képességek fejlesztésében is. Ezek segítségével sajátítjuk el a helyes kiejtést, a tiszta beszédet. A mondókák jó alapul szolgálnak a megfelelő artikuláció gyakorlására. A gyermekekkel a mesék és versek által sok új fogalmat ismertetünk meg. Bábozáskor, szabadon kifejezhetik gondolataikat, szókincsük gazdagabbá válik, feloldódik gátlásuk. A gyermekek elsősorban utánozva tanulnak, így példát kell mutatnunk szép beszédünkkel, választékos kifejezésünkkel. Óvodánkban a gyermekek egy része életkorából adódóan valamely kisebb beszédhibával rendelkezik. Ez általában magától rendeződik. Meggyorsíthatjuk a folyamatot az anyanyelvi játékok mindennapi alkalmazása. (játékidőben, udvaron, alvás, öltözködés alatt) Ez a mozgássérült gyermekek esetében különösen pozitív hatással bír. A beszéd formai részének fejlesztésére légző-és hangadó, feszítő és lazító gyakorlatokra is sor kerül. Az auditív készség fejlesztésére a beszédszervek helyes működtetésére, a fonémahallásra, metakommunikációra is hangsúlyt fektetünk. A kommunikáción belül a viselkedéskultúra fejlesztésére külön projektet dolgoztunk ki. A beszédhibák felmérését logopédus végzi, súlyosabb esetekben logopédiai foglalkozásokon vesznek részt gyermekeink. A mozgássérült gyermekek körében jellemző a megkésett beszédfejlődés, a beszéd különböző szintű és fajtájú elváltozása. Logopédus segítségére legtöbbször szükség van. Óvodánkban az idegen nyelv oktatását az óvodás gyermek életkori sajátosságaitól idegennek tartjuk, ezért bevezetését nem támogatjuk. 58

59 Az informatikai nevelés lehetőségi az anyanyelvi neveléshez kapcsolódóan leporelló készítése, mesék, versek készítése, A szülők bevonásának lehetőségei irodalmi alkotások gyűjtése, bábok, szemléltető eszközök készítése, könyvek ajánlása, a könyvtár bővítése, programajánlatok, jegyek beszerzése, nyelvi játékok otthoni alkalmazása, együttműködés a logopédussal. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén Szívesen hallgatnak mesét, verset. Ismernek legalább 10 mesét. Önállóan vagy kis segítséggel elmondanak 8 mondókát, 10 verset. Ismerik a bábozás, dramatizálás, technikáját. Saját maguk is tudnak mesét, verset kitalálni ezeket előadni. (egyénileg vagy közösen) Szívesen szerepelnek ünnepélyeken. Tudnak történeteket, mesét befejezni, képről történetet elmondani. Szívesen vesznek részt a könyvtárfoglalkozásokon, ismerik a könyvhasználat szabályait. Készítenek saját mesekönyvet, leporellót, gyűjteményeket. 59

60 A néphagyományok átörökítése Célunk: a hagyományok, népszokások életkornak és környezetnek megfelelő átörökítése gyermekeink életébe, a nemzeti identitás megalapozása. Főbb feladataink: érzelmi kötődés kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt, a magyar néphagyományok integrálása a nevelési területekbe, a jeles napok megünneplése. Érzelmi kötődés kialakítása Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megismerje elődeink életét, népünk hagyományát. A múlt megértése, a szülőföld szeretete, a család tisztelete, a humanista szemléletű ember egyik jellemzője. A népi kultúra, a hagyományok a nemzeti érzés alapköveit rakja le, megerősíti a közösségi érzést. Más kultúrák tiszteletére is nevel. A gyermekekhez igen közel áll e terület, hiszen játékos, misztikus, érzelmeken, kapcsolatokon alapul. A hagyomány és a népi kultúra átadását egymásra épülő és egymással komplexen összefüggő tevékenységek folyamatában valósítjuk meg. Átszövi a tanulási folyamatot, megjelenik a játékban, szabadidős tevékenységben, a nevelési ágakban, játszóházak témájában. A néphagyományokat a jeles napok, a kismesterségek által igyekszünk közel hozni gyermekeinkhez. Sokszínű élmény biztosításával, az érdekesség varázsával, igyekszünk érzelmileg megérinti őket. Az ünnepek nyitottsága által reméljük, hogy a családok többsége aktív részesei lesznek a tevékenységekben. A néphagyományok megismertetését az erkölcsi nevelés szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartjuk. A néphagyományok integrálása a nevelési területekbe A néphagyományok anyaga a következő formákban jelennek meg: 60

61 Irodalmi nevelés: népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések, szólások. Zenei nevelés: mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. Vizuális nevelés: fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, varrás, nemezelés, díszítés, népi hangszerek készítése. A környezet tevékeny megismertetése: találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. Mozgás, mozgásos játékok: ügyességi - és sportjátékok. Alternatív pedagógiák Tánc zene - drámajáték a személyiség fejlesztés szolgálatán. Meggyőződésünk, hogy a zenei tehetség egyike a legkorábban megnyilvánuló tehetségterületnek, ezért tartjuk fontosnak minél előbbi felismerését és gondozását. A gyermekeknek komplex zeneóvodai és gyermektánc foglalkozást szerveztünk. A komplex tehetségfejlesztő program során maximálisan figyelembe vettük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét és teherbírásukat. Ehhez igazítottuk az egyénre szabott fejlesztéseket. A gyermekek szívesen jártak a foglalkozásokra és büszkék arra, hogy ők a legügyesebbek. A zárkózottabb gyermekek is hamar megnyílnak a közös játék hatására. A közös élmények, az együtténeklés, együttjátszás, tánc hatékony nevelési eszköznek bizonyul. A kiemelkedő zenei adottságokkal rendelkező gyermekek önmagukhoz képest sokat fejlődnek. Az általános képességeik is 61

62 erősödnek, gazdagodott érzelem és gondolatviláguk, tágult látókörük, alakult művészeti ízlésük, esztétikai érzékük. Korán megtapasztalják a társas érintkezések fontosságát, az elfogadást, alkalmazkodást. A speciális zenei képességfejlesztés során és a népi táncos játékokban látványosan fejlődött kreativitásuk, improvizációs képességük, zenei hallásuk, ritmusérzékük. finommotoros képességük, esztétikusabbá vált testtartásuk Ez nagymértékben köszönhető a pályázatnak anyagi támogatásának, melyből ritmushangszereket, képességfejlesztő játékokat, szakkönyveket és kiváló zenei anyagot is tudtunk vásárolni. A gyermekeknek lehetőséget biztosítottunk arra, hogy kiemelkedő képességüket gyakorolhassák, megmutathassák szűkebb és tágabb környezetüknek is csoportjuknak, óvodában, városi rendezvényeken. Hisszük, hogy ezek az értékek, amit közvetítünk, további életükben meghatározó alapot jelentenek. Óvodánkban ünnepelt jeles napok Óvodánkban minden ünnep a szülők számára teljes mértékben nyitott. Külső vendégek meghívása esetén meghívót készítünk. Ünnepségek: Szüret, Szilva-dió fesztivál, Halloween, Adventi készülődés, Mikulás, Karácsony, Farsang, Március 15. Húsvét, Májusfa állítása, Anyák napja, Sajóvárkonyi napok, Gyereknap Művészeti tevékenységek - Ének- zene, énekes játék Az ének-zenei tevékenység a gyermekek és az óvodapedagógusok kezdeményezésére az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára. A globális zenei tevékenységekben, amelyekben elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt, nem analizáló zenei nevelés dominál. 62

63 A program Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. Fontos eleme a népi gyermekdalok, az ölbeli játékok, énekes játékok, amelyek örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formáját, zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Ezen kívül az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek,(a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veheti a nemzetiségi- etnikai- kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatok, érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezőjét. Az ének-zenei nevelés feladatai A készségek fejlesztése a mozgás - hang szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtása és az éneklés ösztönzése. A zenei élménynyújtásba bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, a zenét művelő szülők, nagyobb testvérek is, az óvodában szervezett bemutatkozásokkal. Fontos a zenei kreativitás fejlesztése, amely az improvizációk támogatásával történhet. A zenei hallás, a ritmus és formaérzék fejlesztése, a beszédhangokkal való játékok, a környezet hangjainak megismerése és felismerése, a játékos képességfejlesztés, a mondóka, a gyermekjátékok, táncok, a dalok és népdalok tanulása, az óvodapedagógus mintaadásán túl a tervszerűséget is feltételezi. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. Ugyanakkor elválaszthatatlan a multi kultúrától, más népek zenéjétől. A sokat éneklő, játszó óvodapedagógus mellett a gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan sajátítják el a zenei anyanyelvet. A gyermeki kreativitás kibontakozhat a sokféle ritmushangszer elkészítésében és használatával. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére A gyermekek örömmel játszanak énekes, dalos játékokat 63

64 A gyermekek gátlások nélkül tudnak együtt énekelni A gyermekek megszeretik a zenehallgatást Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát Rajzolás, mintázás, kézimunka Sokszínű tevékenység, amelyre állandóan lehetőséget kell teremteni. Az anyaggal való ismerkedés, az alkotás élményét megélő gyermek számára, a tevékenykedés öröme a fontos. Az óvodapedagógus szerepét ezek a tevékenységek sem nélkülözhetik, hiszen megismerteti a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás, és a kézimunka különböző alapelemeivel és eljárásaival. A vizuális látásmód befolyásolása, az önkifejezés technikáinak bemutatása, a műalkotások megismerésének szervezése, az óvodapedagógus feladata. A szülők bekapcsolódására és közreműködésére sok lehetőség van az esztétikus környezetalakításban, a kézművességet folytató felnőttek munkájának, alkotásainak bemutatásában. A gyermekek munkáinak megbecsülését szolgálják a kiállítások és felhasználásuk a környezet szépítésében. Az óvodapedagógus ízlése követendő példaként hat a gyermekekre. Ezáltal fogékonnyá teheti az esztétikai élmények befogadására. Ezért a csoportszoba színvilága, a tárgyak és dekorációk legyenek mértéktartóak, ízlésesek. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását. A nyitott óvodában a csoportszobák is nyitottak. Az előtereket a gyermekek és az óvodapedagógus közösen dekorálják, az aktualitásoknak megfelelően. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. 64

65 A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és csoportosan is készítenek alkotásokat, játékokat, kellékeket, ajándékokat. A külső világ tevékeny megismerése A gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi is ezeket az értékeket. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. A tevékenység célja, hogy a gyerekek minél több ismeretet, tapasztalatot szerezzenek természeti, társadalmi környezetükről, alapvető mennyiségi és formai összefüggéseiről, megalapozódjon környezetvédő szemléletük. Programunk megvalósítása során azokat a módszereket igyekszünk hatékonyan alkalmazni, amelyek a mozgásos játékokra, cselekvésre és az érzékszeri megtapasztalásra épülnek. Amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltetünk és tapasztaltatunk meg a gyermekekkel. Feladatok A környezet megismerésére nevelés életkornak megfelelő tartalmának közvetítse. 65

66 A környezet tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek biztosítása, az alapvető mennyiségi és formai összefüggések felismerésének segítése A környezet megismerésére nevelés életkornak megfelelő tartalmának közvetítése az óvoda mindennapi életébe ágyazva történik, minden a gyerek környezetéből származó élményre, ismeretre kiterjed. Az óvónő az éves terv összeállításánál kiválasztja a környezet megismerés tartalmát, a gyerekek életkori, egyéni sajátosságainak, családi környezetének, ismereteinek figyelembevételével. Fontos szempont az óvodai és a lakóhelyi környezet lehetőségeinek ismerete is. A gyerekek fejlődésével a környezet megismerésének témái bővülnek, tartalmuk mélyül. A 3-4 évesek elsősorban a közvetlen környezetükből szerzik tapasztalataikat, ismereteiket. Később tágul a megismerhető világ, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, a néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit. (óvodán, városon kívüli környezet). A környezet megismerés tartalma néhány téma köré csoportosítható társadalmi környezet: család, tagjai, együtt élésük, óvoda, felnőttek munkája, környezet tárgyai, eszközei, anyagai, színei, lakóhely, közlekedési eszközök, közlekedés szabályai, természeti környezet: évszakok, növények, állatok, élőhelyek, élettelen természeti környezet, kőzetek, levegő, víz, környezetvédelem, természetvédelem, a környezetvédelem jeles napjai, szelektív hulladékgyűjtés. Minden témához szervesen kapcsolódik a környezet mennyiségi, formai viszonyaival kapcsolatos ismeret. A témakörök kapcsolódnak egymáshoz, összefüggnek. Az óvónő témaválasztáskor ne az elvont ismeretekre, hanem a gyerekeket közvetlenül körülvevő világ élményszerű megismertetésére helyezze a hangsúlyt. 66

67 A környezet megismerésével a gyerekek el tudnak igazodni környezetükben. Tevékenységeik során azt is megtapasztalhatják, hogy a környezetet alakítani tudják. Az óvónő nagy felelőssége, hogy ez pozitív irányba történjen, mindig a környezet védelmének figyelembevételével. A környezet tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek biztosítása az óvónő által tudatosan kiválasztott tartalomnak megfelelően szükséges. A környezeti nevelés maga az élet, sok ismeret és tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, megfelelő felnőtt minta, sok pozitív élmény segítségével alapozható meg. Megvalósítása a játékon keresztül, a gyermeki tevékenységek közbeni tapasztalatszerzésen alapul, a gyerekek spontán érdeklődésére, megismerési vágyára épül. A tevékenykedés útján jön rá a gyerek az összefüggésekre, tanul meg látni, gyönyörködni, érzelmileg is kötődni mikro majd makro környezetéhez. A több érzékszervvel való megtapasztalás maradandóbb élményt nyújt, sokoldalúbb megismerést eredményez. A természetes élethelyzetekben a gyerekek problémákat oldanak meg, felfedezik közvetlen környezetüket. Az óvónő a természetesen adódó szituációkhoz kapcsolódva segítse a cselekvés és a szóbeliség párhuzamos megjelenését. Az óvónő teremtsen minél több állandó tapasztalatszerzési lehetőséget a csoportban, az óvoda udvarán. A gazdagon berendezett élősarok széleskörű ismeretszerzési lehetőséget nyújt. Legyenek az élősarokban cserepes virágok, amelyeket a gyerekek gondozhatnak, öntözhetnek. A gyerekek folyamatosan megfigyelhetik fejlődésüket. Vessenek, csíráztassanak, hajtassanak az évszaknak megfelelően. A gyerekek közös kirándulásain, a szervezett megfigyeléseken készített fényképekből összeállított albumok az élmények felelevenítésének eszközei. Az udvar, a kert is sok tevékenységi lehetőséget kínál /növények gondozása, rovarok, madarak megfigyelése, évszak változásai (A gyerekek minden évszakban vegyenek részt az udvar, a virágoskertkert gondozásában a felnőttekhez kapcsolódva / homokásás, levélgereblyézés, söprés, szemét gyűjtés, hólapátolás, vetegetés, madarak téli etetése). 67

68 Eközben nem csak ismereteik bővülnek, hanem kialakul a szép környezet iránti igényük és környezetvédő magatartásuk is alakul. A rövid videofilmek a tágabb környezet megismerését segíthetik. Az óvónő a tágabb környezet megismerésére szervezzen sétákat, megfigyeléseket, kirándulásokat. Ilyen alkalmak lehetnek: háziállatok megfigyelése, természetvédelmi kiállítás, kisállat kereskedés, parklátogatás. Az óvodán kívüli tapasztalatszerzés megszervezése az óvónőtől tudatos előkészítést igényel. Fontos, hogy előzetesen látogasson el az adott helyre, vegye számba a gyerekek tapasztalatszerzési lehetőségeit, ennek megfelelően biztosítsa az időt, az eszközöket és készüljön fel, hogy a gyerekek kérdéseire válaszolni tudjon. Döntsön, hogy hány gyerekkel lehet megvalósítani az adott helyzetben élményszerűen, a gyerekek számára minél több tevékenységi lehetőség biztosításával a szervezett megfigyelést. Készítse fel a gyerekeket az óvónő érzelmileg és adjon számukra megfigyelési támpontokat. A kirándulások az állatok, növények természetes környezetükben való megfigyelésének, a természeti környezet megismerésének lehetőségét nyújtják. A természetvédelem alapelvei Ne szemetelj! Ne zavard a természet élőlényeinek nyugalmát! Ne törd le a növényeket, csak azt gyűjtsd ami már leesett! Ne bántsd az állatokat! Hívja fel az óvónő a gyerekek figyelmét a környezetszennyezés káros hatásaira. Szervezzen az óvónő az óvoda közelében lévő mezőre, rétre, erdőbe, vízpartra félnapos és egész napos kirándulási programokat. Törekedjen az óvónő, hogy a kirándulások maradandó élményt nyújtsanak a gyerekeknek. A környezetvédelem jeles zöldnapjait (Állatok, Víz, Föld, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi Világnap) az óvónő érdekes programok szervezésével tegye emlékezetessé, ezekbe vonja be a szülőket is. 68

69 A környezet tevékeny megismerése folyamán bővülnek a gyerekek ismeretei, felfedeznek ok-okozati összefüggéseket, a rész-egész viszonyait, matematikai tapasztalatokat szereznek. Matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. A környezet mennyiségi, formai összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása során a mozgás, a játékokkal való manipuláció, a sok és változatos konkrét érzékszervi- mozgásos élmény az elsődleges. Az óvodai tevékenységek, a séta, a kirándulás sokféle lehetőséget biztosítanak az óvónők számára a gyerekek matematikai érdeklődésének felkeltésére. Mindig a tevékenység öröme az elsődleges majd követi a képi és a szóbeli megfogalmazás. A gyerekek a játék, a környezetben végzett megfigyelések, tevékenységek alkalmával felfedezik a tárgyak, személyek közötti hasonlóságokat, különbözőségeket, megismerik tulajdonságaikat. Összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba rendeznek különböző szempontok szerint. Becsléssel, párosítással, méréssel tapasztalatot szereznek a relációkkal kapcsolatban. Az építés, a különböző síkbeli alkotások létrehozása során a gyerekek formafelismerése fejlődik. A tükörrel való játék, tükör előtti mozgás segíti a téri percepció fejlődését, a testséma kialakulását, mely alapja a téri tájékozódásnak. A gyerekeknek fokozatosan kialakul az igénye, hogy környezetük tárgyait, személyeit megszámlálják. Az óvónő a különböző szituációkat használja ki, hogy a gyerekek számfogalma fejlődjön, végezzenek matematikai műveleteket. A többféle érzékszerv (látás, hallás, mozgás) jobban felkelti a gyerekek érdeklődését és eredményesebben segíti a tanulást. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Közvetlen és tágabb környezetük felfedezése, megismerése során pozitív érzelmi viszony alakul ki bennük természeti, emberi, tárgyi értékei iránt. 69

70 Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben. Felismerik a napszakokat. Tudják saját születési helyüket, és idejét, lakcímüket. Gyakorlottak elemi közlekedési szabályok betartásában. A tárgyakat meg tudják számlálni, legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín szerint. Megkülönböztetik az irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási szokások, amelyek a környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Élményszerző sétákon, kirándulásokon, a tudományos központban önálló felfedezéseket tesznek, tapasztalataikat bátran megfogalmazzák. Matematika Jót és jól játszani A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jussanak. Szűkebb és tágabb környezetükben, térben, síkban és időben jól tájékozódjanak. Legyenek képesek matematikai műveletek végzésére, ennek verbális megfogalmazására. Legyen igényük a próbálkozásra, kísérletező tapogatózásra. Feladat Olyan szituációk létrehozása, amelyek lehetővé teszik az érdeklődésen, természetes tapasztalatszerzésen alapuló egyéni képességek fejlesztését. Cselekvéses tanulás keretén belül matematikai műveletek gyakorlása. A gyakorláshoz megfelelő minőségű és mennyiségű eszközök biztosítása. Szervezeti forma A tapasztalatszerzés mikro csoportban csoportbontással, történik. 70

71 Vannak azonban olyan alkalmak, amikor a csoport együtt megy el, pl. vonaton való utazás, kirándulás Az élmények egyeztetése, rendszerezése a közös napi tevékenységekben történik. A matematikai ismeretek egy része kötetlen formában, illetve az éves gyermekek számára mikro csoportban kötelező jelleggel történik. A fejlesztés során munkalapokat, feladatlapokat egyénre szóló feladatokat is tervezünk I. szint II. szint III. szint Tehetséggondozás Szerezzenek A játékok során Játéktevékenységeik Számképek ismerete matematikai tartalmú vegyenek részt során, találkozzanak Bontás pótlás műveletének tapasztalatokat egyszerűbb szituációs olyan akadályokkal, kiterjesztése nagyobb számkörben játékaik vagy önálló játékokban amelyek a probléma (10 vagy 10-es átlépéssel) megfigyeléseik során Figyelmük a játék során felismerő- megoldó Geometriai alakzatok felismerése Fedezzenek fel irányuljon a feladatra képességeik fejlődését megnevezése (speciális hasonlóságokat vagy Vegyenek részt segítik tulajdonságaik) eltéréseket, fedezzék tematikus játékokban, Vegyenek részt olyan Sakkjáték szabályainak fel a közös vonásokat melyek a matematikai matematikai megismertetése Számoljanak 3 5 ismeretszerzés körében szituációkban, melyek Kombinatorikai feladatok elemű halmazokat mozognak a kreatív Vizuomotoros, grafomotoros Alkossanak egyszerű Cselekvésük irányuljon a gondolkodásuk készségek fejlesztése ítéleteket matematikai feladatok fejlődését elősegítik Mátrixok A játékok tartalmát megoldására Ismerjék a relációs Kettesével hármasával való illetően ismerkedjenek ismerkedjenek fogalmakat, jeleket számolás a halmazokkal (különböző nehézségi A játékok tartalmát fokú) szabályokhoz kötött illetően 3 csoporttal felismerés lehetőleg 3- játékokkal ismerkedjenek 4-ig A játékok tartalmát illetően 3 csoporttal a) halmazok, logika automatizálása ismerkedjenek b) relációk, sorozatok a) halmazok, logika c) geometria, mérés b) relációk, sorozatok 10 es számkörben 71

72 c) geometria, mérés Fogalmazzanak meg matematikai tartalmú ítéleteket Biztonsággal mozogjanak az 5 7 számkörön belül Játszanak körjátékokat, valamint mozgásos, játékokat, amelyek a matematika témaköréhez illeszkednek globális mennyiség felismerés lehetőleg 6-ig Számlálás automatizálása biztonsággal mozogjanak, ismerjék a 10-es átlépés szabályait Számolásaik során használják a tő- és sorszámneveket Ismerjék és alkalmazzák helyesen a pár fogalmát Játszanak körjátékokat, valamint mozgásos, játékokat, amelyek a matematika témaköréhez illeszkednek Globális mennyiség felismerés 6-ig (változatos körülmények között) Számlálás automatizálása Eszközök Csoportszoba játékai, MINIMAT eszközök, LOGIKAI játék elemei, Termések. OKOSKOCKA fejlesztő eszköz A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére 72

73 A gyerek képes arra, hogy az óvodapedagógus kérdéseit megértse, utasításait kövesse. Matematikai jellegű problémákról gondolatait szabadon elmondja, egymás állításainak igazságát megítéli, esetenként javítja tévedését. Képes tulajdonságok szerinti válogatások folytatására, sorba rendezésére. Érti és helyesen használja az összehasonlítást kifejező szavakat. Össze tud mérni két halmazt párosítással az elemek színétől, méretétől elrendezésétől elvonatkoztatva is. Elő tud állítani különféle elemekből bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tud számlálni as számkörben A térben és síkban jól tud tájékozódni, kialakul oldalisága. Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, felismerni. Képes az időbeli relációk felismerésére. A tevékenységeknél érvényesíti problémamegoldó képességét Arra törekszünk, hogy, képességeik, és tudásuk önmagukhoz képest fejlődjön. Differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával, személyre szabott feladatsorokkal érünk el. A lényeges lemaradás a kommunikációs képesség terén, mutatkozik meg, ez szükségessé tenné a logopédus alkalmazását. 73

74 A MOZGÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÓVODÁINKBAN JÁTÉKIDŐBEN TÖRTÉNŐ MOZGÁSFEJLESZTÉS SZERVEZETT VÁLASZTOTT, - KÖTELEZŐ TESTNEVELÉS SPECIÁLIS - MINDENNAPOS MOZGÁS MOZGÁSLEHETŐSÉG (görkorcsolya,- jeges korcsolya kerékpározás, labdajátékok, vízhez szoktatás, stb Tervezésünk során figyelünk arra, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot, ügyelünk arra, hogy a kötelezőség ne jelentsen kényszert számukra. Tevékenységeink során kiemelt szerepet kapnak a mozgásos játékok. Fő szempontunk, hogy a tudatos fejlesztés mellett a játék, frissítő, jó hangulatot keltő legyen. A játékok tervezésénél szempont, hogy kapcsolódjon az adott fejlesztési terület anyagához, kellően előkészítse a gyakorlatsort. Kiemelten kezeljük a labdagyakorlatokat, hiszen a gyermekek szinte legjobban kedvelt eszköze. Ezen kívül sok fejlesztési lehetőséghez ad segítséget a labda. A mozgástanulás szempontjából az óvodáskor a legfontosabb időszak, mivel ez a korosztály a legfogékonyabb a pszichomotoros tanulásra. Nagy hangsúlyt fektetünk a tornagyakorlatokra, hogy a cselekvési kultúra fejlesztése mellett, a helyes testtartásnak is hangot adjunk. A tornaelemek gyakorlásával lényeges feladatokat oldunk meg. Fejlesztjük az egyensúlyozó apparátust. Megtanítjuk őket testük irányítására, egyensúlyuk megtartására és visszanyerésére, hogy tudjanak uralkodni saját mozgásukon. 74

75 Ennek érdekében gyakoroltatjuk, pl. a forgások, átfordulások közben, illetve az egy lábon állás vagy fejjel lefelé helyzetben történő tájékozódást. A helyes testtartás kialakítása mellett fejlesztjük a gyermekek mozgástechnikáját. Ehhez találjuk nagyon jó eszköznek a torna mozgásanyagát. A több egyidejű és egymás utáni elemkapcsolatból álló gyakorlatokat 5-6 éveseknél alkalmazzuk, ezzel fejlesztjük harmonikus, plasztikus mozgásukat. Játékidőben történő mozgásfejlesztés Óvodánk külső és belső környezetének kialakításánál törekedtünk az életkorhoz, az általános fej-lettséghez igazodó mozgástér és mozgásra inspiráló eszközök biztosítására. Csoportszobáinkban és a folyosón változatos mozgásos teret alakítunk ki. Az udvaron is lehetőséget adunk a sokoldalú mozgásfejlesztő eszközök használatára, (különböző méretű labdák, ugrókötelek, rollerek, kerékpár-ok, görkorcsolyák, mászókák, mászó fal). A szereket bátorság szerint, állandó felügyelet mellett használhatják a gyermekek. Cél Labdajátékok Motoros képesség fejlesztése a labdagyakorlatok felhasználásával. Feladat Sokoldalú labdahasználat megismertetése. Labdakezelési technikák elsajátítása a fokozatosság, egymásra épültség elvének betartásával.. Mivel a labda az egészen kicsi gyermeknek is kedves játékszere, ezért igyekszünk sokoldalúbban megismertetni használatát. A labdajátékok tudatos alkalmazásával növeljük a kondicionális képességek szintjét.. Ügyelünk 75

76 a labdák minőségére is, hiszen puha, lapos labdákkal a feladat elvégzése nem jelent sikert, kedvét szegheti a gyerekeknek. Konkrét feladatok, eszközök szintenként a Feladat mozgás során Szint I. Nagymozgások fejlesztésének fő időszaka. Nagy hangsúlyt fektetünk a biztos járás tökéletesítésére, finomítjuk, nyújtjuk a futás lépéseit. A helyes testtartást segítjük elő a csúszások, mászások, kúszások járás és futásgyakorlatok alkalmazásával. Játékos, utánzó gyakorlatokkal nehezítjük a feladatok gyakorlását, hiszen az új és sokoldalú eszközök kipróbálása is ösztönzi a gyermeket. A testrészek megismertetésével (mozgatás, érintés, megnevezés) elősegítjük az én kép kialakulását. A testsémával való ismerkedés során a térirányokkal is megismertetjük a gyermekeket. Eszközök babzsák szalag karika pad nagyméretű labda alagút tornaszőnyeg egyensúlyozáshoz szükséges eszközök Greifswalde szekrény zenei CD-k 76

77 A mozgásfejlesztő játékok során igyekszünk a gyermekeket a nekik megfelelő maximális erőkifejtésre késztetni. A vesztibuláris rendszer állandó ingerlése alapigény ebben a korban, rendelkezünk speciális eszközök tárházával. Kiemelten kezeljük az egyensúlyérzék fejlesztését, amit szintén játékos eszközök alkalmazásával a nap bármilyen szakában biztosítunk (elefánt láb, roller, gerenda). A torna alapelemei közül a hossztengelykörüli gurulással ismertetjük meg a gyerekeket. Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző kézi szerek használatára. Nem csak fejlesztő hatásuk miatt, de ebben a korban figyelemfelkeltő jellegük miatt is ösztönzőleg hatnak, mozgásra serkenti őket. Az eszközöket a nap bármelyik szakában használhatják, rendelkezünk babzsákkal, szalaggal, labdával, tornabottal stb. A kéziszerek változatos alkalmazásával az ujjak és a kéz mozgékonyságát is fejlesztjük. Megköveteljük rendeltetésszerű használatát, kipróbáltatva azok tulajdonságait, pl.: zászló, szalaglobogtatás, babzsák zörgetés stb. A támaszgyakorlatokkal a vállövet, a kar és törzs izomzatát fejlesztjük. Testtartás javító hatása miatt a korcsoport 77

78 leghasznosabb mozgása. A támaszgyakorlatok közben használt eszközeink jól rögzítettek, balesetmentesek. A mindennapos testnevelés során kiemelt szerepet adunk a lábboltozatot erősítő gyakorlatoknak, tartásjavítást szolgáló feladatoknak. Gimnasztikai gyakorlatok (2 ütemű) kargyakorlatok törzsgyakorlatok - lábgyakorlatok Természetes támaszgyakorlatok kúszások mászások - csúszások Egyensúlygyakorlatok Atlétika jellegű gyakorlatok futások ugrások - dobások Labdás gyakorlatok Szint Feladat Eszközök II. Finomítjuk a nagymozgásokat. Egyre összetettebbé válik a járás, futás, kúszásmászás. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a dobógyakorlatokra, (célba dobás, távolba hajítás harántterpeszállásból). Játék során gyakrabban alkalmazunk labdajátékot. Előtérbe helyezzük az egyensúlyérzék fejlesztését segítő gyakorlatokat, a szem - kéz, szem - láb koordinációt igénylő ugrásokat, és a gurulóátfordulást. Az irányított tevékenység során megjelenik az babzsák szalag karika pad tornabot labda alagút tornaszőnyeg egyensúlyozáshoz szük-séges eszközök Greifswalde szekrény lúdtalp tornához szúrós labdák zsámoly 78

79 oldal, hátrafelé járás, menetirányban történő futás tempóváltoztatás-sal. Figyelünk a rugalmas le - és felugrásra, mély - és távolugrásra, amely néhány lépésből történik. A szabad mozgás során ugrókötelezni, ugróiskolázni tanítjuk a gyermekeket. ugrószekrény bóják zenei CD-k Gimnasztikai gyakorlatok (4 ütemű) - kargyakorlatok: ülésben, állásban, térdelésben, mellső középtartás, karlendítések, karfordítások - törzsgyakorlatok: törzsdöntés előre, oldalra - lábgyakorlatok: lábemelések, láblendítések, szökdelés, törökülés, sarokülés, térdelések Természetes támaszgyakorlatok - kúszások. padon, rézsútos padon - mászások: hátrafelé, oldalirányban, padon, rézsutos padon lefelé és felfelé, pókjárás - c úszások: ülésben, padon, rézsútos padon, eszközhordással Egyensúlygyakorlatok - egyensúlyozó járás padon, fejtetőn babzsákkal Hossztengely körüli gurulás - eszközzel kézben, boka között Gurulóátfordulás előre Ugrószekrényen végezhető gyakorlatok Nyuszi ugrás, kézenállás előkészítése Tornajellegű gyakorlatok - Zsugorkanyarulati átugrás előkészítése Atlétika jellegű gyakorlatok futások: közepes iramú, belegyorsuló, tempó-és irányváltoztatással ugrások: egy lábon szökdelés, fel- és lelépések, helyből távolugrás, helyből magasugrás dobások: függőleges és vízszintes célba 79

80 Labdás gyakorlatok labdagurítás különböző testhelyzetekből, labdavezetés helyben két kézzel, feldobás, elkapás állásban, kétkezes alsó és felsődobás léglabdával vízszintes és függőleges célba Testnevelési játékok futó, fogó, utánzó, versenyjátékok Szint Feladat MOZGÁSKOTTA feladat sorok pontos megvalósítása Eszközök Mozgáskotta eszközei III. Már kifinomultabb a mozgás összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Ezért kiemelt szerepet szánunk az észlelés alakítására és a finommotorika fejlesztésére. Megköveteljük a játékszabályok betartását. A futást sorverseny, váltóverseny és futóverseny során is gyakoroltatjuk. Megismertetjük a különböző futásokat: fokozódó-, gyors-, lassú futás. Ugrógyakorlatokat végeztetünk (sorozatugrások, különböző magasságú, távolságú ugrások babzsák szalag karika pad nagyméretű labda alagút tornaszőnyeg egyensúlyozáshoz szük-séges eszközök Greifswalde szekrény lúdtalp tornához szúrós labdák 80

81 helyből és nekifutásból). Bővítjük a játékos labda - és dobásgyakorlatok nehézségi fokát. A támaszgyakorlatok során többször végeztetünk páros gyakorlatokat, pl. talicskázás. Mozgás tevékenységeink során alkalmat adunk a gyerekeknek, hogy az ő kívánságaik is teljesüljenek. Lehetőséget adunk, hogy kitalálhassanak játékokat, gyakorlatokat, szereken mozdulatokat. Kiemelten fejlesztjük a finommotorikát. Egy - egy tevékenységben fő szerepet kap a szalag, melyet foghatnak három ujjal, de botra rögzítve is gyakorolhatják a laza csuklómozgást. A kézi szerekkel a kéz izmainak differenciált mozgatását gyakoroltatjuk. zsámoly ugrószekrény bóják bordásfal ejtőernyő szivacslabda kötél, ugráló kötél ugráló labda mozgás kotta kosárpalánk gumiszalag zenei CD-k Gimnasztikai gyakorlatok (6-8 ütemű) kargyakorlatok: rézsútos magas-mélytartás, karkörzések, karhúzások, malomkörzések törzsgyakorlatok: törzsdöntés oldalt, oldalfekvés, fekvőtámaszok lábgyakorlatok. lábterpesztések, lábkeresztezések, galoppszökdelés Természetes támaszgyakorlatok - kúszások: két egymás mellet lévő padon, egyik végtag kiiktatásával, különböző magasságú eszközökön át - mászások: irányváltoztatással, eszközhordással, haladás bordásfalon, keresztlépés, keresztfogás bordásfalon - függések: érintő magas szeren Egyensúlygyakorlatok - megemelt padon, 81

82 fordított padon, eszközzel a kézben Hossztengely körüli gurulás - társsal Gurulóátfordulás előre ikerbukfenc Gurulóátfordulás hátra Fellendülés kézállásba Tarkóállás Széltében és hosszába állított ugrószekrényen végezhető gyakorlatok Nyuszi ugrás padon - nyuszi ugrás padon leterpesztéssel Zsugorkanyarulati átugrás padon - átugrás a pad egyik, majd másik oldalára Atlétikai gyakorlatok - futás irányváltoztatással, magas térd-és sarokemeléssel, nekifutásból távolugrás, magasugrás, - dobások: vízszintes, függőleges célba, távolba, helyből, nekifutásból Labdás gyakorlatok - labda feldobás-elkapás járás, lassú futás közben, labdavezetés futás közben, falhoz dobás-elkapás, labda átadás társnak járás, futás közben, kosárlabdába dobás Testnevelési játékok - futó, fogó, versenyjátékok egy-egy foglalkozásba többször beépítve Az egészséges életmód kialakítása Cél: - Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása. - Alvás és pihenésszükséglet kielégítése. - A környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása. - A szervezet ellenálló képességének növelése. 82

83 - A helyes testtartás elsajátítása- az e téren különösen nagy nehézséget mutató gyermekekre való felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás. - Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítésére való törekvés. - Helyes táplálkozási szokások kialakítása. - A kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése. - Egészségmegőrző szokások kialakítása. - Öltözködési szokások fejlesztése. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére Önálló: - a tisztálkodásban a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában; - a WC használatakor; - fogápolásban; - öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is; - önkiszolgáláskor; - a kimerített étel mennyiségének megítélésében; - az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. Megfelelően használja: - az evőeszközöket (kés, villa, kanál), a játék és egyéb eszközöket; - az óvoda és az épület egyéb helyiségeit; - a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök). Tud: - cipőt fűzni és kötni; - gombolni; 83

84 - teríteni; - hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat); - ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni; - természetes testtartással asztal mellett ülni. Ismeri: - a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára); - a zsebkendőhasználat módját; - ruházatának tisztántartási módjait. Segít: - a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben; - a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Tartalom: - a napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje (az idő szerinti eseteire való odafigyelés). Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken. - A csoportszoba berendezésének, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása. - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése, helyretétele és azok használatának tanulása: - táplálkozás-étkezésnél (terítés), - tisztálkodáshoz szükséges felszerelések, - játékeszközök, - öltözködés rendje, - foglalkozásokhoz szükséges felszerelések, - mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök, 84

85 - pihenéshez szükséges felszerelések, teremberendezések. - A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje. Differenciált segítségnyújtás: Értékelés - Különleges ráfigyelés a csoportban esetleg előforduló gyenge lágy szájpad működésű gyermek rágási szokásainak kialakulására (szükség esetén szakember bevonása), - A speciális eszközöket igénylő gyermekeknek (pl.: szemüveg, hallókészülék, stb. esetében), - A mozgás ügyetlen gyermekek részére. Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek - tágas, világos csoportszoba; - higiénikus, gondozott mellékhelyiségek; - sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar; - változatos, vitamindús étrend; - saját öltözőszekrények; - folyamatos napirend; - a családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéne, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások, stb.); Főbb feladataink: az irodalmi művek megszerettetése, Anyanyelvi nevelés pozitív érzelmek alakítása, a könyvtár használatának megismertetése, 85

86 a gyermekek vágyának felébresztése a színház, múzeum iránt, a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása. Célunk: az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés szempontjából fontos az óvodás gyermekmunka jellegű tevékenysége, mivel kitartásra, felelősségérzetre, a kötelesség teljesítésére szoktat, hangsúlyos szerepe van a közösség a társas kapcsolatok formálásában. A munkavégzés az óvodai tevékenység egészét áthatja, s tükröződnek benne a játékban megfigyelhető elemek (önállóság, kedv, ismétlés, utánzás elemei). A munkavégzés együttműködésre ösztönzi a gyerekeket, fejlődik szociális magatartásuk. A munka céltudatos tevékenység, önállóbbá válásával a gyermekek tevékenységébe beépülnek a szóbeli kifejezések. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy kedvvel, szívesen végzett tevékenység legyen, s ezért fontos, hogy az óvodapedagógus figyelembe vegye a feladatok adásánál a gyermek nyitottságát, helyzetfelismerő képességét, fejlettségét. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munka végzéséhez szükséges attitűdök és képességek készségek tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság a felelősség a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. Munkafajták: Alkalomszerű megbízatások, (a gyermekek szükségleteit kielégítő munkák pld : növénygondozás Naposi munka Önkiszolgálás, 86

87 A gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek munkavégzésének ösztönzése, motiváció fenntartása, önállósulási törekvés figyelembevétele. A munkavégzéshez szükséges szervezési teendők, eszközszükséglet biztosítása. Változatos munkafolyamatokra való törekvés, az önálló felfedeztetés örömeinek, élményeinek nyújtása. A gyermekek életkorának és fejlettségéneke figyelembe vétele a feladatok meghatározásánál. A munkaeszközök épségének, balesetmentességének biztosítása. Fejlettségi mutató az óvodáskor végére: A gyerekek vegyenek részt a rend fenntartásában, a csoportszoba rendezésében. Önállóan végezzék el a személyükkel kapcsolatos munkákat. (öltözés-vetkőzés, mosakodás, önkiszolgálás stb.) A csoportszoba rendjének alakításában folyamatosan vegyenek részt, szükség szerint rendezzék át a termet. Segítsenek a kisebbeknek az öltözködésben, vetkőzésben. Szokásukká váljon a rendszeres tisztálkodás. Megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek és rakják el ruhaneműiket, cipőjüket. Vegyék észre környezetükben a munkalehetőségeket, önállóan igyekezzenek megszervezni és elvégezni azokat. Minden olyan területen segítsenek, ahol erre szükség van. A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használják. Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére. 87

88 Különböző megbízatásokat önállóan végezzenek, Az érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés Cél - Barátságos, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör kialakítása. - az óvodapedagógus- gyermek, gyermek- dajka, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. - Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok, kompetenciák fejlesztése, eősítése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés. Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező önérvényesítő törekvéseinek. Nevelje a gyermeket a különbözőség elfogadására, tiszteletére. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális sajátos törődést igényel. Megfelelő szakemberek pszichológus logopédus gyógypedagógus, konduktor közreműködésével. Társas kapcsolatok - Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő-gyermek, gyermekgyermek között). - Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során. - Alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. - Egymás iránti tolerancia alakítása. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére 88

89 Önálló - a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, - a véleménynyilvánításban, - döntésekben, választásokban, - vállalt feladatai elvégzésében. - Tisztelettudó a viselkedése. - Ismeri és érti az óvónő kommunikatív jelzéseit. - Igazmondásra törekszik. - Megkezdett munkáit befejezi. - Képes a belátásra. - Észreveszi a környezete rendjét, megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. - Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek. Társas kapcsolatok - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. - Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül). - Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerekek iránt. - Igyekszik a szituációtól függően elfogadni az alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzeteket. Cél - Napirend szerinti tevékenységek (játék, tanulás). - Beszoktatás: a leválási nehézségekkel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (szükség esetén szakember segítségének kérése). 89

90 - Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások. - Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, kistestvér születése, stb.) feltárása. - Játéktevékenységek. - Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek. - Reális ismeretek nyújtása. - Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása (a felnőttek kérésének elfogadása). - Munkatevékenységek: a természet óvása. Társas kapcsolatok - A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása. - Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások, stb.). - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre. - Részvétel helyi illetve egyéb rendezvényeken. - Helyi népszokások gyakorlása, ünnepek megismertetése. Értékelés A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek: - otthonos körülmények a csoportszobában, - lehetőségek közös élmények, tapasztalatok szerzésére, az óvónők, illetve más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai Értelmi, anyanyelvi fejlesztés, nevelés 90

91 Cél - Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt. - Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. - A gyermek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás). - Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása. - A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás. - Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése (beszédprodukció, beszédértés, beszéd porózus, nyelvi képességek). - Egyéni különbségek adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése. - Énkép fejlesztése, testséma kialakulásának segítése. - Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képességek fejlesztése. - Vizuális percepció (formaérzéklet, formaészlelések) szféra mobilizálása. - Taktilis-kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása. - Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére - Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére. - Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. - Rendelkezzen problémafelismerő és megoldó képességekkel. - Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. - Vegyen részt a különböző tevékenységekben. - Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. - Törekedjen az önértékelésre. - Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. 91

92 Tartalom Tevékenységi formák: - játék, - tanulás, - munka. Fejlesztési tartalmak: - vers, mese - ének-zene, énekes játékok - rajzolás, mintázás, kézimunka - mozgás - a külső világ tevékeny megismerése. Értékelés Pozitív megerősítések. Testi fejlődés alakulása Az egészségesen fejlődő hatéves korú gyermek eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró lesz. Mozgása összerendezett, mozgás koordinációja és finommotoros készsége fejletté válik. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan tudja irányítani. Ismeri az irányokat, jól tájékozódik a térben. Egészséges életmód szokásainak alakulása Kialakul az igénye az egészséges életmódra, az egészségmegőrzés szokásai iránt. Igényli a tisztaságot, ápoltságot, a rendet. Tisztálkodási, öltözködési teendőit önállóan, szükség esetén segítséggel végzi. 92

93 93

94 Érzelmi-, akarati élet, szocializáció alakulása Megfelelő önállósággal, önbizalommal és önértékelő képességgel rendelkezik. Képes önálló problémamegoldásra, az esetleges kudarcélmény elviselésére. Képes kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatban egyaránt. Igénye a helyes viselkedési szabályok betartása. A helyes Én kép kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzéke, képes a különbözőség iránti toleranciára. Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők. Társadalmi szerepkésztetése sokrétű. Az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere büszkeséggel tölti el az egyént. Alkalmassá válik az iskolai élet elfogadására. Az egyes tevékenységi területek fejlődési mutatóinak alakulása Játék A játék segítségével pontossá válik érzékelése, észlelése, kialakul szándékos figyelme. Képes konstrukciókat előre megtervezni, majd játék végén produktumot felmutatni. Megérti és alkalmazza a játék szabályait, képes egyszerűbb szabályok alkotására. Igényli a társakkal való együttjátszást, képes szerepet vállalni. Mozgás Mozgásigénye, mozgáskedve életvitelének részévé válik. Kialakul testsémája. Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani. Ismeri a téri irányokat. Finommotoros fejlettsége révén felkészül az írás tanulására. Akarata, bátorsága, önuralma, figyelme és egyéb jellembeli tényezői megerősödnek. Betartja a szabályokat, kialakul egészséges versenyszelleme. 94

95 Mozgásos játékokat önállóan kezdeményez, esetleg szervez is. Anyanyelv, kommunikáció, vers, mese, bábjáték, drámajáték A vers, mese igényéhez kapcsolódik a bábozás, dramatizálás, improvizálás, stb. ezeket önállóan kezdeményezi, szervezi. Műalkotásokra érzékeny, befogadó, beleélő, érzelmeket-, képzeletet működtető. Képes szorongásait feloldani, belső élményeit kiadni. Önmagát képes jól kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezik, szituatív. Anyanyelvi fejlettsége révén képes gondolatait, érzelmeit kifejezni. A kommunikatív jeleket értve és használva képes a folyamatos beszédre. Beszédes mozgáskultúrával rendelkezik. Művészeti értékekre érzékenyen reagál. Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát. Minden szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Végig hallgatja és megérti mások beszédét. Rajzolás, mintázás, kézi munka A vizuális eszközöket, technikákat készség szintjén kezdi alkalmazni. Képessé válik mondanivalóját képi megjelenítésben kifejezni. Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik. Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására. Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ. Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik. Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására. Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ. Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról. Ének zene, énekes játékok Felfedezi a hangok szépségét, képes másokkal együtt énekelni, dalos játékokat játszani. Kifejlődik zenei képzelete, alkotókedve alapozódik. 95

96 Felismeri a ritmusváltozásokat, megkülönbözteti a hangszínek árnyalatait, felismeri és megnevezi Külső világ tevékeny megismerése Pontos ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a családjával kapcsolatos alapvető adatokról. Képes esztétikusan hatni környezetére. A természetes környezethez való viszonyulását pozitív attitűd jellemzi. Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat. Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvósához szükséges magatartási formákkal és szokások ismeretével. Képes felismerni elemi matematikai ok-okozati összefüggéseket (mennyiség, nagyság, tér, forma, szín, számfogalom tekintetében). Megkülönbözteti az irányokat, érti és helyesen használja a névutókat (alá, fölé, közé, stb. Munka Örömmel végez munkát minden olyan területen, ahol arra szükség van. Munkavégzése igényessége tükre. Kialakul feladattudata, munkavégzésében kitartó. Segít önmagán, észreveszi, ha valamit el kell végezni. Pszichikus fejlődés alakulása Érzékelése, észlelése differenciálódik. A közvetlen felidézés mellett kialakul a szándékos bevésés és felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem és emlékezés. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodása. Kreatív, önálló, tisztában van saját érékeivel, képes a konfliktusok kezelésére. Nyitott, érdeklődő, problémamegoldó, tanulásra fogékony, alkalmas az iskolába lépésre. 96

97 ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETET TÁMOGATÓ MUNKATERVTEVÉKENYSÉG FEL Intézkedési terv óvodapedagógusok-alsós tanítók részére: ŐSÖK IDŐ PROBLÉMA TOVÁBBFEJLESZTÉS 1. Dokumentumokból valótájékozódás Az óvodai program ide vonatkozó részének tanulmányozása Az óvodai nevelés kompetenciaterület szakmai alapvetések ide vonatkozó részének tanulmányozása. 2. Szakkönyvekben, interneten való tájékozódás óvónők folyamatos Nincs egységes intézményi program. A különböző szakkönyvek nem adnak egységes képet, nem feltétlenül nyújtanak kézzelfogható segítséget. 3. Program kidolgozása Kiválasztani a szakkönyvekből a mi intézményünkre, gyermekeinkre vonatkozó legmegfelelőbbet, amely segítséget nyújthat. 4. Igények felmérése Kérdőívek kidolgozása a tanítóknak, óvónőknek, Az óvoda-iskola kapcsolata az eddigi gyakorlatunk alapján 97

98 A pedagógiai munkánk megújításának időszakában az eddigieknél szorosabb és hatékonyabb együttműködésre lesz szükség az óvodák és az iskolák között. Hatékony kapcsolatot kell kialakítanunk azokkal az általános iskolákkal, ahová gyermekeink felvételt nyernek. Fontosnak tartjuk az azonos szellemiség érdekében a folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolatot, együttműködést. A kapcsolat felvétele, az iskola felé nyitás és a hatékony, kölcsönösen gazdagító szakmai együttműködésben a kezdeményező szerep az óvodáé, az óvodapedagógusoké. Az együttműködés formái: az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt; kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelő pedig a leendő iskolásokat látogatja meg az óvodában; szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozaton tanító nevelőkkel, olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda-iskola átmenet zökkenő mentesebb megvalósítását. szülői értekezleteken való részvétel: az első osztályos nevelő tájékoztatja az iskolába készülők szüleit pedagógiai elképzeléseiről a iskolába lépés teendőiről; a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanítónővel és az iskolai környezettel, közös rendezvények, játékok, ünnepek szervezése. 98

99 Az óvoda iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, az átmenetet segítő intézkedések, az óvoda és iskola közötti együtt működés új területei A Köznevelési rendszerből fakadó új elvárások 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az óvodának, az óvodás gyermek fejlődését nyomon kell követni, és azt írásban is rögzíteni Területek: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás nyomon követés + intézkedési tervek Erkölcsi értékrend is Minderről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, - kereteit a PP-ben rögzíteni 6. (2) bek. e., a szülő és az óvoda együttműködése, a szülők tájékoztatásának részletes leírása Az iskolába lépésről a döntés az óvodáé 72. (4) bek. a., a szakszolgálatok igénybevételéről 72. (1) bek. a., a szülő kötelezettségei, gondoskodása a szakszolgálatba történő eljutásról 63. (3) bek. Ha a szülő nem teljesíti a kötelességét, akkor azt a kormányhivatalnak jelenteni kell- szülői egyet nem értési nyilatkozat alapján Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása Az iskolákkal való kapcsolattartás kialakításában, fenntartásában elsődleges szempontként szerepeljen az óvoda nyitottsága, kezdeményező készsége, a folyamatos innováció megkönnyíti az átmenet nehézségeinek leküzdését. Átmenetet támogató kapcsolattartás formái óvoda - iskola átmenetet segítő munkacsoport 99

100 - iskolaérettségi kritériumok összeállítása a törvényi megfeleltetés valamint az uj helyzetekhez alkalmazkodó képesség kialakításával - a bevezetésre kerülő mérő eszközök és dokumentációk tanulmányozása - az elért eredmények összegzése,és a fejlesztendő területek kidolgozása hospitálások: - tanítók látogatása az iskolába készülő óvodásoknál (bemutatók, óvodai tevékenységek megtekintése) - nagycsoportosok óralátogatása az 1. osztályban utánkövetés - a szakirányú iskolák (zenei, testnevelő, tehetséggondozó tagozatos iskolák) által szervezett bemutatók látogatása egyéb formák megvalósítása: - szülőértekezlet szervezése a tanköteles korú gyermekek szülei részére az első osztályos tanítónők bevonásával évelején a megváltozott egész napos iskolarendszer bemutatása,az uj köznevelési törvény előírásai alapján(erkölcsi nevelés,mindennapos testnevelés) - ismerkedés az iskolával szülők, gyermekek együttes részvételével játék délutánokon, nyílt napokon - az iskolák bemutatkozó hetének propagálása szülők felé (plakátok, meghívók, tájékoztató füzetek) - iskolai ünnepélyeken való részvétel - A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében Cél: A halmozottan hátrányos gyermekek sikeres iskolakezdésének biztosítása, kontrolálása. Sikeresen valósuljon meg az iskolai életbe való beilleszkedés. Módszerek, eszközök: - személyes beszélgetés az elsős tanítókkal - után követő lap kitöltése, értékelése 100

101 - közös értékelés a DIFER teszt alapján (tanköteles korú és 1. osztályos gyermekek körében) Az óvoda és a fenntartó Folyamatosság, rendszeresség és kölcsönösség jellemzi e kapcsolatot, amely biztosítja az óvodánk zavartalan jó színvonalon való működését, az iskolai beiratkozás nyilvános tájékoztatására biztosít plakátokat Az együttműködés formái: Kölcsönös tájékoztatás, egyéni személyes megbeszélések; értekezletek, megbeszélések, A fenntartó részvétele az óvodai rendezvényeken; Az óvoda és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolata: Az óvodánkba járó etnikumi kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése érdekében folyamatos és kölcsönös együttműködésre, hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk Ózd város CKÖ-val A kapcsolattartás formái: rendszeres konzultációk; közös programok szervezése; közös pályázatok; közös segítségnyújtás a nehéz helyzetbe került családoknak; a társadalmi erőforrások és a családok közötti információáramlás elősegítése Arra törekszünk, hogy, az óvodai nevelés minőségbiztosításának előmozdítása valamennyi kulcsszereplő, köztük a családok, a 101

102 szakszolgálati, a szociális és az egészségügyi hálózatok bevonásával működjön. Közös elem a tagóvodák között A fenntartóval való kapcsolattartás 1. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos. Elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére 2. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében amennyiben szükséges. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás - írásbeli beszámoló - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, 102

103 - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Külső intézményértékelési mechanizmus működtetése Az intézmény értékelési rendszer célja A tartalmi szabályozás különböző szintjein kijelölt nevelési és oktatásfejlesztési célok megvalósulásának értékelése, és az eredmények rendszeres visszajelzése Az intézmények eredményességének és hatékonyságának értékelése Az információk, adatok gyűjtésével a tervezés támogatása A szakmai elszámoltathatóság érvényesülésének biztosítása A fenntartói értékelés feladatai Az intézmények ellenőrzése o Ellenőrzi a működés törvényességét, a gazdálkodás jogszerűségét o Ellenőrzi a szakmai feladatok ellátását o Ellenőrzi a szükséges tárgyi és humán feltételek meglétét o Ellenőrzi az intézményvezető teljesítményét o Ellenőrzi a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet Az intézmények értékelésének területei o Az intézményi pedagógiai munka eredményességének értékelése Beszámoló készítése az éves munkaterv megvalósításáról a tanév végén o A pedagógiai program céljainak megvalósulása o Az intézményi működés értékelése (szervezeti működés, erőforrás gazdálkodás) o Partnerek elégedettségének mérése 103

104 Kérdőívek, interjúk készítése Az eddig kiépített rendszer folyamatos működtetése Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az eredményes partnerközpontú együttműködés során óvodánk arra törekszik, hogy megismerje a közvetlen partnerek igényeit, elvárásait, és az óvoda alapelveit, céljait, feladatait összehangolja az együttműködés érdekében. A partnerközpontú óvodai nevelés alapvető feltétele, hogy a szülők és óvodapedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő dolgozók között bizalmon alapuló együttműködés alakuljon ki. Ennek érdekében határoztuk meg óvodánkban a kapcsolattartás, az együttműködés lehetséges módjait, formáit. Kapcsolatteremtési lehetőségek Feladat Forma Óvodai beíratás - A gyermek adatainak felvétele. - Ismerkedés az óvodával, Közös beszélgetés óvodapedagógussal. - Ismerkedés az óvoda programjával. Családlátogatás - A gyermek megismerése közvetlen családi környezetében, tájékozódás a családi nevelés elveiről, szokásairól, Közös beszélgetés, ismerkedés a gyermekkel, szülővel. az óvodával szembeni elvárásokról. Beszoktatás - A gyermek beillesztésének segítése, biztonságérzetének megteremtése. Közös ismerkedés az óvodával, fokozatosság elvének érvényesítése. Szülői értekezlet - Az óvoda, a csoport, a gyermekek életével, fejlődésével kapcsolatos információk megbeszélése, vélemények, javaslatok figyelembevétele. Értekezlet, előadás, helyzet megbeszélés, beszélgetés, interaktív együttműködés. 104

105 Nyílt napok SZMK - Betekintés az óvoda mindennapjaiba. - Ismerkedés a nevelés folyamatával, a szabad játék készségekre, képességekre gyakorolt hatásával, a program gyakorlati megvalósulásával. - Szülők érdekképviselete, szülői feladatok koordinálása, szülői kezdeményezések megvalósítása. Megfigyelés, közös megbeszélés, problémafeltárás Közös fórumok, megbeszélések. Véleménynyilvánítás, törvényes jogok érvényesítése Fogadó óra Közös ünneplések (Az óvoda hagyományos ünnepei keretében) Szabadidős program - A szülők tájékoztatása a gyermek egyéni fejlődéséről, nevelési problémák megbeszélése, segítségnyújtás. - Az óvoda közösségi szellemének, hagyományainak ápolása, közös élmények az óvodai kötődés erősítésére. - Óvoda-család kapcsolat mélyítése - Szülő-gyermek kapcsolat megismerése. - Kapcsolattartás erősítése a szülővel pozitív kötődés erősítése az óvoda iránt. Megbeszélés Közös tevékenységek (gyermek - szülőóvodapedagógus) meghitt közös együttlét. Közös együttlét. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 105

106 Intézmény neve Gyermekorvo s Védőnői hálózat Feladat Módja Gyakorisá g - A gyermekek általános orvosi Személye Évente 1-1 vizsgálata. s alkalom - Tanköteles találkozás gyermekek komplex vizsgálata. - Személyi higiéné ellenőrzése. Személye Védőnők - s ütemterve Szűrővizsgálatok találkozás alapján elvégzése. - Veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásána k egyeztetése a gyerekvédelmi felelőssel. - Törzslapok dokumentálása. Kapcsolattart ó személy - gyermekorvos - tagóvoda vezető - körzeti védőnők - tagóvoda vezető Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. - A prevenció, a HH / HHH Esetmegbeszélés, Havonta 106

107 Gyermek gyermekek családgondozókkal egyszer - családgondozó jóléti és felkarolása és a kapcsolat felvétele. szükség gyermekvédelmi Családsegítő megfelelő segítség esetén felelős Szolgálat megszervezése. - Jelzőrendszer működtetése. - Előszűrés a tanköteles Személyes Szükség gyermekek részére. találkozás a esetén tagóvoda vezető - Logopédiai gyermekekkel, Pedagógiai felmérés. szülőkkel, A szűrések óvodapedagógusok Szakszolgálat - Eredmények óvodapedagógusok minden egyeztetése. kal problémák tanév végén - Logopédiai, megbeszélése, pszichológiai segítségadás. fejlesztő foglalkozások rendszeres végzése. - Óvoda iskola közötti átmenet Általános megkönnyítése. Gyermekek Programoktó tagóvoda vezető Iskolák - Egymás látogatása az l függően óvodapedagógusok rendezvényein való iskolában részvétel. - Iskolába lépő Részvétel az gyermekek iskolahívogatón látogatása az 1. osztályban. - Tanítónők ismerkedése a leendő iskolás gyermekekkel. 107

108 Óvodapedagógusok látogatása az 1. osztályokban. (után követés) A szülőkkel, a családi házzal való kapcsolat tartás új elemei 2013-ban Kapcsolat a szülőkkel Resztoratív pedagógiai szemlélet és gyakorlat A szülőkkel való kapcsolattartás elvei: 108

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bárczay Anna Városi Óvoda 2012. július 13. napján kiadott, 86/2012.(VII.13.) számú önkormányzati határozattal elfogadott

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1979. évben Budapest, VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember

Részletesebben

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata

40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata Szám: Tárgy: 40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata Halmaj, Kiskinizs községek önkormányzatai a közös fenntartású Gárdonyi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1913. évben Budapest Székesfőváros által létesített (alapított)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben!)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben!) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben!) Izsák Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 8. (5) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37.

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2328-3/2015. 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1982. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A képviselő-testület 2014. április 29-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Alsózsolca Város Önkormányzata a 2. sz. Napköziotthonos Óvodára vonatkozóan pályázatot kíván benyújtani az Integráció

Részletesebben

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el. Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (V.30.) határozata

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1967. évben Budapest, VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal.

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a ma bőven ellátja feladattal. Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29 Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison KE PTSZIKE PTSZI 2013.04.29 A prezentációban megjelenő információk

Részletesebben

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése 40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2

Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2 Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2 Kódszámok: Közép-Magyarországi Régió: TÁMOP-3.1.11-12/1 Konvergencia régiók: TÁMOP-3.1.11-12/2 Az Óvodafejlesztés című uniós pályázat alapvető célja A TÁMOP-3.1.11-12/1-2

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv: ALAPÍTÓ OKIRAT Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 308/2004. (VII.08.) számú határozata alapján az 1995. évben Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata által létesített

Részletesebben

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL. KAPOSVÁR 2009 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Hivatalos elnevezés: Petőfi Sándor Központi Óvoda Az intézmény címe: 7400. Kaposvár, Petőfi u.20 OM azonosító: 033759

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) Melléklet a 283/2010. (VII. 13.) sz. Ökt. határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében foglaltak, az államháztartás működési rendjéről

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. augusztus 28-án tartandó ülésére Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

A l a p í t ó o k i r a t

A l a p í t ó o k i r a t A l a p í t ó o k i r a t Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Tanácsa, mint irányító szerv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 90.. az államháztartásról szóló

Részletesebben

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015.

Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015. Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015. 1. BEVEZETÉS...4 2. BEMUTATKOZÁS...8 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI:...8 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI...13...13 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI

Részletesebben

Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10.

Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10. B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10. Egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

Címe: 3524. Miskolc, Leszih A. u. 6. Szilvás úti Tagóvoda Címe: 3529. Miskolc, Szilvás u. 37.

Címe: 3524. Miskolc, Leszih A. u. 6. Szilvás úti Tagóvoda Címe: 3529. Miskolc, Szilvás u. 37. VI-189/3026/2012. sz. határozat melléklete 26.sz. melléklet A L A P Í T Ó O K I R A T (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata Önkormányzata Képviselő-testületének 9/015. (V.7.) önkormányzati határozata a Nyírbátori Óvoda, Bölcsőde alapító okiratának módosításáról A Képviselő-testület I. - elhatározza, hogy a Nyírbátori Óvoda,

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 6. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Fazekas Mihály Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Radnóti M. u. 29. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Fazekas Mihály

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T (Egységes szerkezetben) Napraforgó Óvoda

A L A P Í T Ó O K I R A T (Egységes szerkezetben) Napraforgó Óvoda A L A P Í T Ó O K I R A T (Egységes szerkezetben) 1. sz. melléklet Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a közoktatásról szóló

Részletesebben

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat ./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása Normatív Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzata, mint alapító a Kerekegyházi Bóbita Óvoda a határozat

Részletesebben

A L A P Í T Ó OKIRAT

A L A P Í T Ó OKIRAT A L A P Í T Ó OKIRAT (egységes szerkezetbe foglalt) 1.) Az intézmény megnevezése: Zalakomári Általános Iskola Az intézmény székhelye: 8752 Zalakomár, Tavasz u. 15. Az intézmény törzsszáma: 666600 Az intézmény

Részletesebben

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-3.1.11-12/2 kódszámú Óvodafejlesztés című pályázat benyújtására

JAVASLAT. a TÁMOP-3.1.11-12/2 kódszámú Óvodafejlesztés című pályázat benyújtására JAVASLAT a TÁMOP-3.1.11-12/2 kódszámú Óvodafejlesztés című pályázat benyújtására Ózd, 2012. május 31. Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Művelődési és Sport Osztály 2 A TÁMOP-3.1.11-12/2

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat.

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 BEVEZETŐ GONDOLATOK A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. Mint korábban,

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYENESDIÁSI BÖLCSŐDE és ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Készítette: VILÁGOS CSABÁNÉ Intézményvezető TARTALOMJEGYZÉK I. Jogszabályi háttér. 4 II. Intézményünk bemutatása... 6 1. Az óvoda jellemző adatai...

Részletesebben

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény tartalmazza az a települési önkormányzatok

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház -

Magyarországi Evangélikus Egyház - Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított

Részletesebben

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT 1.1. Az intézmény neve: ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Alsópáhoki Szivárvány Óvoda Alsópáhok Fő u. 41. A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen. (Hermann Alice) Készítette:

Részletesebben

Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda

Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert Pedagógiai Program Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda ADATLAP Az óvoda neve: Rövidített neve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 3-11/2011/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára 12-13. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi változások miatt indokolttá vált az Önkormányzat által alapított intézmények alapító okiratainak

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Művelődési Ház 9919 Csákánydoroszló Vasút u.4.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Művelődési Ház 9919 Csákánydoroszló Vasút u.4. ALAPÍTÓ OKIRAT Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Alapító Okirat 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ 1.1. Rövid neve: Jakabszállás- Fülöpjakab ÁMK 2. Székhelye: 6078 Jakabszállás, Kun u. 2. 3. Tagintézménye:

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. K i v o n a t Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből 149/2014.

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

Alapító okirat. Sásdi Általános Művelődési Központ Sásdi ÁMK 3. Német nemzetiségi neve: Bildungszentrum in Sásd

Alapító okirat. Sásdi Általános Művelődési Központ Sásdi ÁMK 3. Német nemzetiségi neve: Bildungszentrum in Sásd 138-7/2014. Sásd Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 20 ll. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368120

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 317-17/2010. 27. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez Földes

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

J A V A S L A T a Vasvár Úti Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására

J A V A S L A T a Vasvár Úti Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására J A V A S L A T a Vasvár Úti Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására Ó z d, 2011. szeptember 15. Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Elnöke Előkészítő: Oktatási, Művelődési és

Részletesebben

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3.

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

Részletesebben

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96.

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96. Alapító okirat Balatonszabadi és Siójut községek Önkormányzatainak i a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Készítette: Kovácsné Tobak Márta Intézményvezető, közoktatási szakértő ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE Intézmény:

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:032920 2014 Napközi Otthonos Óvoda 2133 Sződliget, Vörösmarty u. 8-12. Intézmény OM azonosítója: 032920 Készítette: Hanákné Durján Ilona óvodavezető

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete Intézmény OM azonosítója:027000 2015. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 2. AZ INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t 1 A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Játéksziget Napköziotthonos Óvoda 2173. Kartal, Ady Endre út 60-62. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 65/2005. /VII.21./, a 82/2007/VIII.

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA 31.sz. melléklet a 10/2010. (1.18.) számú határozathoz SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Neve: Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium Székhelye: 1086 Budapest, Bauer Sándor utca 6-8. Bauer Sándor utca 4.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Neve: Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium Székhelye: 1086 Budapest, Bauer Sándor utca 6-8. Bauer Sándor utca 4. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1899. évben Budapest Székesfőváros által létesített (alapított)

Részletesebben

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 48/2015. (VI.29.) KT. sz.

Részletesebben