MENJÜNK MÚZEUMBA! Segédanyag a múzeumpedagógia módszertanához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MENJÜNK MÚZEUMBA! Segédanyag a múzeumpedagógia módszertanához"

Átírás

1 MENJÜNK MÚZEUMBA! Segédanyag a múzeumpedagógia módszertanához 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés helyett...3. I.) Múzeumpedagógiáról dióhéjban 4. II.) Módszerek a múzeumban.7. 1.) Általános módszertan ) Állandó, jelenlévő múzeumpedagógiai módszerek.8. 3.) Kapcsolódó múzeumpedagógiai módszerek..10. a.) Interaktív tárlatvezetés.10. b.) Szerepjáték..11. c.) Feladatlap.12. d.) Kézműves tevékenység.14. III.) Munkaformák a múzeumban.15. 2

3 Bevezetés helyett A múzeumpedagógia még ma, a XXI. század elején is szokatlan területe a múzeumi tudománynak. Nem azért, mert nem művelik a múzeumok, hanem azért, mert még mindig nincs beágyazva a közönség tudatába. Még ha hallották is valahol ezt az összetett szót, és külön-külön értelmezik is, nagyobbrészt azonban nem tudják az emberek, hogy mit is takarhat. Ha megkérdezik tőlem 5 éve gyakorló múzeumpedagógustól, hogy mivel foglalkozom, válaszomat a következő kérdés követi: Az micsoda? Nos, ezzel a kiadvánnyal nem szándékozom a feltett kérdést hely és idő hiányában teljeskörűen megválaszolni, de hiszem, hogy aki kézbe veszi ezt a múzeumpedagógiai módszereket összegző, egységbe foglaló kiadványt, módja nyílik arra, hogy megismerhesse a múzeumpedagógiai foglalkozások alapjait: a módszereket. A kiadvánnyal elsősorban leendő, vagy már aktívan dolgozó pedagógusoknak, múzeumpedagógusoknak szeretném segíteni munkájukat. 3

4 I. Múzeumpedagógiáról dióhéjban A múzeumpedagógia fogalmát igen nehéz meghatározni. Nehéz azért, mert a múzeumpedagógiai szakirodalom leginkább gyakorlati oldalról közelíti meg a témát. Széles körben elfogadott definíció nem létezik meghatározására, de abban mindenki egyetért, hogy mind a pedagógiának, mind pedig a muzeológiának speciális, periferikus területén mozog. A múzeumpedagógia döntően pedagógiai jellegű tevékenység, helyszíne a múzeum és legfontosabb tartalma a tudásközvetítés. Leginkább az iskolai csoportok fogadására, az életkori sajátosságoknak megfelelő programok szervezésére, a jövő múzeumlátogatóinak nevelésére terjed ki. A múzeumpedagógia egyidős az első múzeumok létrejöttével. Amikor az első múzeumok megnyíltak és a látogatók meghallgatták az első tárlatvezetéseket megszületett a múzeumpedagógia. Magyarországon már 1898-ban a minisztérium arra kérte az iskolákat, hogy használják a Nemzeti Múzeum régiségtárát történelmi ismereteik elmélyítése céljából. A XX. század fordulóján sajnos ez a kedvező folyamat lelassult, és egyre inkább konzervatívvá váltak a múzeumok, tudományos zárt intézmények lettek, a közönség is csak egy szűk rétegre korlátozódott ben Dr. Farkas László geográfus és középiskolai tanárnak a Módszeres földrajzi kirándulás a Néprajzi Múzeumban címmel tartott múzeumi órája hozzájárult a szemléltetés, mint alapelv elfogadtatásához az oktatásban. Kollegái elé tárva tapasztalatait, kiemelte, hogy a múzeumok kiállításai igen alkalmasak a tanulás alátámasztására. A II. világháború nemcsak az országnak, hanem a múzeumoknak is komoly veszteséggel járt. Múzeumépületek rongálódtak, gyűjtemények semmisültek meg. A II. világháborút követően azonban egyre nagyobb figyelmet szenteltek a múzeum falai között folyó munkának: egyrészről meg kellett felelni az ismeretátadó, oktató-nevelő, másrészről pedig a tartalmas időtöltést biztosító szórakoztató funkció iránti igénynek. A múzeumok számára tehát szükségszerűvé vált, hogy kibújjanak csigaházaikból és kinyissák kapuikat a látogatók felé. Az 1960-as évekre Európában megindult a múzeumok felé fordulás ban az ICOM konferenciáján már kihangsúlyozták a múzeum szolgáltató és nevelő jellegét. Ez a szemlélet fokozatosan Magyarországon is változásokat hozott ben megalakult Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ a múzeumok 4

5 közművelődési tevékenységét támogatta konferenciák, továbbképzések szervezésével, módszertani kiadványok megjelentetésével. Egy évre rá, 1976-ban megjelent az első Közművelődési törvény, és az Irányelvek az oktatási intézmények és a múzeumok kapcsolatinak továbbfejlesztésére. A törvény kimondta, hogy a múzeumoknak részt kell vállalniuk a múzeumlátogatók nevelésében. Ugyanakkor kötelezővé tette minden iskolai osztálynak a múzeumlátogatást. Sorra alkalmaztak ekkor még múzeumi népművelőket, pedagógus szakembereket. Számos látványos, a korban színvonalas kiállítás készült, hozzájuk kapcsolódó érdekes programokkal. Ezek a kezdeményezések már magukban hordozták a látogatóbarát múzeumi szemléletet. A hazai múzeumpedagógiai gyakorlatban olyan alaplevek kristályosodtak ki, amelyeket múzeumoktól függetlenül figyelembe kellett venni: 1. Adott gyűjteményre támaszkodó múzeumi tevékenység kell, hogy legyen 2. Pedagógiai ismeretekkel rendelkező múzeumpedagógus személyének fontossága 3. A múzeumpedagógiai programot úgy kell kidolgozni, hogy igényes és komplex legyen, ennek azonban előfeltétele, hogy a múzeumok rendelkezzenek a foglalkozások megtartásához szükséges infrastruktúrával. A 70-es évek időszaka a múzeumpedagógia fejlődésének jelentős mérföldkövévé, valamint a magyar pedagógiatörténet jelentős elemévé vált. A rendszerváltással a múzeumok válságba kerültek, financiális problémák következtében minőségi romlás állt be, ráadásul tovább súlyosbította a helyzetet a múzeumok helyi önkormányzati fenntartásba helyezése. Ebben a megváltozott helyzetben a múzeumok léte forgott kockán, gyűjtemények, személyi feltételek kerültek veszélybe, a múzeumok fiókjuk mélyére süllyesztették látogatóbarát terveiket. A 90-es évek elején azonban az új kulturális közeghez igazodva az információs csatornák megnyílása, a lehetőségek hirtelen jött szabadsága meghozta a válságból való kilábalást a múzeumok számára is. Megindultak a külföldi szakmai továbbképzések, az együttműködések európai múzeumokkal. A millennium ünneplése pedig pénzügyi támogatásokat, pályázati lehetőségeket társított az új tervekhez, ötletekhez. A múzeumpedagógia igazi kibontakozása az 1970-es években indult el, elfogadott múzeumi szakággá azonban csak az 1990-es években vált, bár története a XIX. század végén, a XX. század elején kezdődött. Megindult a magyarországi múzeumpedagógiai képzés, először posztgraduális formában a Magyar Iparművészeti Egyetem 5

6 Tanárképző Intézete szervezésében, majd nem sokkal az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Főiskolai Karán. A múzeumpedagógus képzés is hozzájárult a múzeumok közönségcentrikus, kiállításorientált formálódásához. Ma már nem alapelv a kronologikus rendben való kiállításrendezés, hanem szabadon szárnyal a fantázia, és minden lehetséges, ami magában hordozza az interaktivitást, a látogatóbarátságot. A korszerű, igényes kiállítások pedig, megkönnyítik a mai múzeumpedagógusok dolgát, szakmai repertoárjuk bővül egy-egy interaktív kiállításra készített múzeumpedagógiai foglalkozással. Mindezek mellett ki kell hangsúlyoznunk, hogy a múzeumpedagógia legfontosabb jellemzője az élményszerűség. Az élmény az, amely hatására a gyermekekben felszabadulnak a gátlások, és a múzeum, mint kötelező rossz megszűnik, helyébe pedig az élményt adó, élvezhető múzeum kerül. A múzeumi komplex élménynek tartalmaznia kell a múzeum által keltett hangulatot, az eredetiségükben, közelről megszemlélt tárgyak varázsát, valamint a múzeumpedagógussal való találkozást. Ha mindezek együtt vannak, akkor a múzeum képes a közönség különféle rétegeit kiszolgálni, és hasznos, élményt nyújtó kiállításokat létrehozni. 6

7 II. Módszerek a múzeumban 1.) Általános módszertan Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a diák tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra fogalmaz egy pedagógiai könyv szerzője. Ez igaz az oktatás folyamatára az iskolai tanórán. De mi a helyzet a múzeumi foglalkozásokon? A fenti definíciót átértelmezve a következőképpen fogalmaznám meg a múzeumpedagógiai módszer fogalmát: A múzeumpedagógiai módszerek a múzeumi foglalkozások keretében alkalmazott didaktikai eljárások, melyek a múzeumpedagógus és a gyerekek közti tevékenységek részeiként különböző célok érdekében megvalósulva segítik az elmélyítést. A módszer szó a görög methodosz szóból származik és utat, eljárást jelent. Az oktatáselméletben hagyományosan 2 kérdéskört különböztethetünk meg egymástól: a miért tanítsunk, és a hogyan tanítsunk kérdését. A múzeumpedagógia módszertani alapja a tárgyak segítségével való tanulás. Míg az oktatásban a verbális, a lexikális tanulás felé fordulnak, addig a múzeumpedagógia inkább az affektív tanulást részesíti előnyben, amely során érzelmi behatások érik a gyerekeket. Kiemelendő, hogy a személyes tapasztalatok megszerzése javítja a tanulás hatásfokát, és fejleszti a készségeket, képességeket. Ezért fontos, hogy a két tanulási forma (az iskolai tanóra és a múzeumi foglalkozás) kiegészítse egymást. A gyerekek a múzeumban egy foglalkozás során tárgyakkal kerülnek kapcsolatba, a múzeumpedagógus feladata, pedig az, hogy a helyesen megválasztott módszerekkel megvalósítsa a közvetlen tapasztalatokon nyugvó tanulást. A múzeumpedagógiai módszereket két csoportra lehet osztani: egyrészről vannak az állandó, jelenlévő módszerek, mint a szemléltetés, a magyarázat, a megbeszélés, és vannak a kapcsolható módszerek, melyek lényegében az állandó, jelenlévő módszerek mellett kerülnek alkalmazásra. Az alábbiakban ezekkel fogunk megismerkedni. 7

8 2.) Állandó, jelenlévő múzeumpedagógiai módszerek A múzeumok szerencsés helyzetben vannak, az oktatási módszerek alkalmazása terén, ugyanis számos közülük, így a szemléltetés, a magyarázat, a megbeszélés már eleve alapja egy múzeumi órának vagy egy múzeumpedagógiai foglalkozásnak. Ezek a módszerek állandó jelenlevői egy múzeumi órának, szinte minden alkalommal élnek vele a múzeumpedagógusok egy-egy program során. A szemléltetés olyan módszer, mely során a tárgyak, jelenségek folyamatos észlelése, elemzése történik. Az egyik legősibb módszerként tartjuk számon, a nagy pedagógiai gondolkodók közül Comenius elkötelezett híve volt. Vannak tevékenységek, ismeretek, tárgyak, melyek bemutatás, szemléltetés nélkül csak verbális leírással nem sajátíthatóak el, illetve nem kellő mélységben. A múzeumban adottak a tárgyak, lehetőség van a szemléltetésre, a múzeumpedagógus feladata csak az, hogy a puszta szemlélődésnél közelebb vigye a gyerekekhez olyan kérdések feltevésével, melyek megválaszolva elmélyíthetik ismereteiket. A megbeszélés dialogikus szóbeli közlési módszer, mely során a gyerekek a múzeumpedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a kiállításban látottakat. Igen népszerű módszer, hiszen a múzeumpedagógus és a csoport között állandó kontaktus révén a múzeumpedagógus állandó visszajelzést kap a csoporttól, így a gyerekekhez igazítva lehet haladni, és mindig újabb szempontok jelenhetnek meg a feldolgozás folyamatában. A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme. A módszer gyakori sikerélménnyel jár a könnyen megválaszolható kérdések segítségével, ezáltal jelentős a motiváló hatása. Itt ki kell térni arra, hogy milyen a jó kérdés: - pontos, világos, egyértelmű, rövid, - a diákok értelmi színvonalának megfelelő, - gondolkodásra serkentő. A helyesen feltett kérdések vezetik a gyerekek figyelmét, és arra késztetik őket, hogy maguk fedezzék fel a válaszhoz szükséges ismérveket. A jó múzeumi foglalkozás arra épül, hogy a kiállítási tárgyakról szerzett információktól kiindulva, eljussunk a magasabb gondolatokig, felismerésekig. A magyarázat monologikus közlési módszer, mely összefüggésekre, szabályokra hívja fel a figyelmet, valamint a fogalmak megértését segíti elő. Gyakori módszer a 8

9 múzeumi foglalkozások során. Alkalmazásakor leginkább arra kell ügyelni, hogy pontosan határozzuk meg, mit is akarunk elmagyarázni, bizonyítani. A hatékony magyarázatnak világosnak, tömörnek, érdekesnek, egyszerűnek, és érzelmekkel kísértnek kell lennie. Ezen szinte mindig jelen levő módszerek mellett számos olyat alkalmaznak a múzeumpedagógusok, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a múzeumok nem a kötelező rossz fogalmával azonosulnak, hanem szórakoztatva tanító, élményszerű hellyé válnak. 9

10 3.) Kapcsolható múzeumpedagógiai módszerek a.) Interaktív tárlatvezetés A tárlatvezetést a múzeumi ismeretátadás hagyományos formájaként ismerjük. Többnyire turista csoportok, iskolai osztályok veszik igénybe. A budapesti országos múzeumok többségében szakképzett tárlatvezetők várják az érdeklődő csoportokat, míg a vidéki múzeumok esetében a muzeológusok látják el ezt a feladatot. A tárlatvezetésekre szánt időt tekintve széles a skála, terjedhet 20 perctől több órahosszáig is, de abban mindenki egyetért, hogy a legideálisabb felnőttek esetén a perc, gyermekeknél pedig 30 perc a maximum, melyet a figyelem szóródása nélkül képesek végighallgatni. Az interaktív szó az interaktív multimédia kifejezésből ered, melyet a 90-es évek elején kezdtek el használni, és elsősorban számítógépes alkalmazásokat jelöltek vele, tudományos játszóházakat, természetbúvár termeket értettek alatta. Ma már széleskörűen elterjedt a múzeumok világában, kiállításainkra, tárlatvezetéseinkre, játszóházainkra használjuk előszeretettel, azért hogy még több látogató kedvet kapjon hozzá. De hogyan lesz interkatív egy tárlatvezetés? A mindennapi életünkben állandó interakcióban vagyunk emberekkel, beszélgetünk, vitázunk, érvelünk, eszmecserét folytatunk egy hétköznapi témáról, például az ebédről, a tegnap látott filmről, vagy akár egy élménydús utazásról. Miért ne lehetne ezt, egy múzeumban, egy festmény előtt állva? A feladat csak az, hogy aktivizáljuk a látogatókat, egyszerű kérdések feltevésével. Ha sikerül, már meg is valósítottuk az interaktív tárlatvezetést. Azért néhány buktatóra érdemes felhívni a figyelmet! Gyermekeknek tartott interaktív tárlatvezetések során nagy gondot kell fordítni a közérthetőségre. Figyelembe kell venni a korosztálybeli sajátosságokat, hiszen másként szólunk egy kisiskolás csoporthoz, és másként egy már majdnem felnőttnek számító, értettségire készülő diáksereghez. Nem lehet, és nem is kell minden egyes tárgyról beszélni a kiállításban, ezért szelektálva csak azokra a tárgyakra térjünk ki részletesen, melyek elengedhetetlenül fontosak az adott korszak, vagy kultúra megértéséhez, illetve leginkább jellemzik azt. 10

11 Gyakran előfordul, hogy a gyerekek vezetésére felkért tárlatvezető unott arccal, mereven nézve a vitrinre, monoton hangon elhadarja a tudnivalót, aztán időt sem hagyva a kérdésekre gyorsan tereli tovább az időközben megfogyatkozott csapatát (mert sokan inkább lemorzsolódva úgy döntenek, hogy jobb egyedül) a következő terembe. Nos, ezek a tárlatvezetések mély nyomot hagynak a gyerekekben: többé nem szívesen látogatják a múzeumokat. Mit tehetünk ennek elkerülésére? Ahhoz, hogy a passzívnak hitt, tartott tárlatvezetés élménnyé váljon, aktivizálnunk kell a hallgatóságot. Ehhez pedig elengedhetetlen a tárlatvezető személyisége. Rátermettség, jó empátiás készség, kellemes hang, a metakommunikáció eszközeinek használata, a humorérzék, mind-mind lényeges személyiségjegy lehet. Nem elég csak a szakértelem, a kiállított tárgyak szakszerű ismerete, szükség van a figyelem fenntartására is érdekességek által. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesebben fognak visszaemlékezni egy lebilincselő, élvezetes tárlatvezetésre, mely megmozgatta a gondolataikat. A jó tárlatvezető kapcsolatot alakít ki a hallgatóival, kérdez azért, hogy aktivizáljon, és összekapcsolja a tárgyat a hallgatósága személyes világával. A látogatók, a turistacsoportok, a gyerekek nem felejtik el a jó tárlatvezetést. Ezt bizonyítják a visszatérések, a köszönőlevelek. b.) A szerepjáték Újkeletű módszer a hazai múzeumpedagógiában, bár a nyugati országokban, így Angliában nagy hagyománya van. A drámapedagógia széles eszköztárát lehet alkalmazni szerepjátékok során, mely kiválóan alkalmas arra, hogy a megbeszélés folyamán felmerült fogalmakat, tevékenységeket begyakoroltassuk a gyerekekkel. Lényegében egy közös játék révén juttatjuk tudáshoz őket. A kooperatív tanulási módszerek között tartjuk számon, melynek lényege, hogy a gyerekek kis csoportokban végeznek valamely tevékenységet. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl nagy jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. A kooperatív tanulási módszerek kidolgozásának kezdete a 70-es évekre tehető, de széles körű elterjedése a 90-es években indult meg. 11

12 A kooperatív tanulás egyik fajtája tehát a szerepjáték, mely nagyszerűen használható múzeumi közegben. Számtalan lehetőséget rejt magában, a gyerekek a tapasztalati tanulás révén eseményeket, jelenségeket gyakorolhatnak be, vagy épp egy másik ember bőrébe bújva emberi tulajdonságok, személyiségek között tehetnek különbséget. A múzeumi szerepjátékok a tárgyakat hozzák emberi közelségbe, könnyebbé válik elhelyezésük az adott korban. Fontos lehet a játék során a jelmez, mely még inkább elősegíti a beleérzőképesség fejlesztését. Említsünk egy példát: a Medgyessy Ferenc állandó kiállításon már több alkalommal eljátszottuk a Mester és modellje című szerepjátékot. A gyerekeket 3 csoportra osztottuk, mind a 3 csoportból kiválasztottuk a szobrászművészt, akiknek az volt a feladatuk, hogy a saját csoportjukból kiválogassák modelljeiket, és egy szabadon választott domborművet, vagy szobrot jelenítsen meg velük. Azok a gyerekek, akik nem lettek modellek, azt a feladatot kapták, hogy a megelevenített alkotásokról mondják el a véleményüket, helyesen oldotta-e meg a feladatot a mester, sikerült-e beállítani a modelleket úgy ahogyan valójában láthatóak. A mesterek és modellek elmesélhették, hogyan érezték magukat az adott szerepben, mennyire volt nehéz, vagy épp könnyű feladat megszemélyesíteni egy másik embert. Megbeszéltük a végén, hogy szívesen tanulnának-e szobrászatot, vagy vállalnának-e a későbbiekben modellkedést, és miért? Számtalan kérdést megválaszolhatunk a játék során, a lényeg az, hogy a gyerekek felszabadultakká váljanak. A szerepjátékra történő felkészülés motivált kutatási tevékenységet jelent a gyerekeknek. Izgalmas, és rendkívül hatékony tanulási lehetőség, mind az extroverdált és mind az introverdált gyermekek számára. Közel hozza az időben távoli eseményeket, a már nem élő személyeket, fejleszti az empátiát, a beleérző képességet. A múzeum pedig, ahol a foglakozás zajlik, kedvelt közeggé válhat, pozitív élménnyel gazdagon, jókedvűen távoznak a gyerekek, mely biztosan motiválja majd őket az újabb múzeumlátogatásra. c.) Feladatlap A feladatlapok legfontosabb funkciója az iskolai tanórán a tudás mérése egy-egy témakör lezárásakor. Az iskolai feladatlapok legtöbbször feleletválasztósak. Ám a múzeumi feladatlap ezeken túlmutatva játékos és változatos, nem feltétlen a tudás 12

13 mérés eszköze, hanem a kiállítások megismerésének módja. Szívesen kapcsolom hozzá a felfedezés örömét (mely Maria Montessori olasz reformpedagógus nevéhez fűzödik), hiszen a gyerekek a múzeumi feladatlapok segítségével maguk fedezik fel a tárlatok világát. A múzeumok ma már nagy gondot fordítanak arra, hogy egy-egy kiállításra feladatlapot, ún. gyermekvezetőt készítsenek. Gyermekvezető azért, mert a kiállítások többsége a felnőttek számára készül, és a gyerekek nem értik pedagógus, múzeumpedagógus, vagy tárlatvezető nélkül. Több típusát ismerjük, léteznek vezető jellegű feladatlapok, melyek a kiállítás struktúráját ismertetik a gyerekekkel, vannak játékos feladatlapok, melyek játszva hívják fel a figyelmet a kiállított tárgyakra és nem utolsó sorban vannak a kreatív feladatlapok, melyek már alkotó munkával is párosulnak. Milyen a jó feladatlap? - Hosszúságát tekintve életkor, korosztály függő, és ugyanez vonatkozik a nyelvezetére is. Ha nagy a kiállítási terület, akkor érdemes több egységre osztani és több, rövidebb feladatlapot készíteni rá. - Nagyon fontos, hogy ne csak egyféle feladattípust tartalmazzon, hanem változatos legyen. Az előzetes tudást igénylő feladatokat követheti rajzolós, keresős feladat, így a gyerekek tudnak pihenni köztük. - A kérdések sokszínűségét is érdemes kihasználni, hiszen egy tárgyat több oldalról is meg lehet közelíteni, több kérdés segítségével is körülírható. - Mindenképpen kövessen valamilyen struktúrát, ez lehet az időbeliség, vagy akár a kiállítás bejárhatóságának szisztémája. - A külalakját tekintve jól megtervezett, látványos, figyelemfelhívó és ötletes legyen, mindenképp szem előtt tartva a már említett korosztályi sajátosságokat. - A feladatlapot érdemes rögtön elkészítése után kipróbálnia a múzeumpedagógusnak, hogy az estleges hibákat még időben lehessen korrigálni. - A foglalkozások végén visszacsatolásként a feladatokat meg kell beszélni, egyrészt ellenőrzés céljából, másrészt, hogy minden gyermeknek lehetősége nyíljon a javításra. A feladatlapokkal a gyerekek megtanulják használni a kiállítást, elolvasni a feliratokat, képesek lesznek más múzeumlátogatás során felfigyelni olyan rejtett 13

14 ismeretekre, amelyek egyébként nem keltenék fel figyelmüket. A motiváló erőt pedig az adja, hogy saját maguk fedezik fel az új dolgokat az adott kiállításban. d.) Kézműves tevékenység A kézműves tevékenységet, mint módszert leginkább kisebb korú (óvodás vagy kisiskolás) gyermekek esetében szerencsés alkalmazni. Nagyobbak már nehezen kaphatók nemezelésre, vagy rajzolásra, ám a kicsik boldogan vetik bele magukat, sőt igénylik is az alkotást. Az óvodás gyermekek még rendkívül aktívak, szeretnek tevékenykedni. Maga a tevékenység az, ami élvezetet nyújt számukra. A kisiskolásokra ugyancsak jellemző az impulzivitás. Ebben a korban szükséges a kézügyesség, a finommotoros készség fejlesztése is, melyhez nagyszerű lehetőséget nyújt a múzeumi kézműves foglalkozás. A múzeumi kiállítások nagy része alkalmas valamilyen kézműves tevékenység végzésére. Ügyelni kell viszont arra, hogy kapcsolódjon a kiállításhoz, a témához. A múzeumpedagógus számára ez a legnehezebb feladat, ha nem igazán jeleskedik a kézművességben, valamint nagyfokú előkészületet igényel. Itt is fontos, hogy megfeleljen az életkori sajátosságoknak a kiválasztott tárgy elkészítése, hiszen míg a kicsik nagyszerűen nemezelnek, addig a sámánszövés már bonyolultabb számukra. Örömöt pedig akkor lelnek a készítésben, ha könnyedén megtudják valósítani, amit kérnek tőlük. Érdemes figyelni arra, hogy kis terjedelmű, apró tárgyat készíttessünk el velük, így biztosan van idejük befejezni. A kézműves tevékenység megvalósulhat egyéni és csoportos munkában is, bár az utóbbi kissé időigényes a csoportok szervezése miatt. A kézműves tevékenységek előnye a kreativitás nagyfokú fejlesztése. Én személy szerint minden alkalommal hangsúlyozom a gyerekeknek, hogy azt szeretném, ha nem másolnának, hanem azon gondolkoznának el, hogyha például honfoglaló magyarok lennének, hogyan díszítenék a tarsolylemezüket. Ezzel nemcsak az alkotás vágyukat ébresztem fel, hanem a fantáziájuk is beindul, és szebbnél szebb dolgokat készítenek. Fontos, hogy sohasem szabad megkötni a kezüket, a múzeumi kézműves foglalkozásokon mindent lehet, csak engedjünk teret a kreativitásuknak, az egyéniségüknek. Ha idejekorán megszeretik a múzeumot és a múzeumpedagógiai foglalkozásokat, biztosan oda illőt fognak alkotni. 14

15 Ki kell hangsúlyozni, hogy a múzeumban elkészített tárgyakat hazavihetik, bár nem egyszer előfordul, hogy a gyerekek annyira élvezik a tevékenységet, hogy készítenek egyet a múzeumnak is. Természetesen a mini műalkotásokat kiállítjuk a foglalkozatóban, hogy más csoportok is megtekinthessék. 15

16 IV. Munkaformák a múzeumban Az oktatásban 4-féle munkaformát különböztetünk meg: frontális munka, csoportos munka, egyéni munka, páros munka. Iskolai gyakorlatban a pedagógus dönti el, hogy melyik formát alkalmazza, de meghatározóak az elérendő nevelésioktatási célok, a tananyag jellege, a tanulók sajátosságai, illetve az ezekről való ismeretek, a rendelkezésre álló idő, az oktatás körülményei, az aktuális tanár-tanuló viszony, a pedagógus felkészültsége és nem utolsó sorban az érintettek testi-lelki állapota. Iskolai gyakorlatban nem célszerű úgy gondolkodni, hogy egy-egy alkalommal csak az egyik, vagy a másik szervezési módot érdemes használni, hiszen egyfelől az egyes gyerekek tanulási lehetőségei függenek munkaformáktól, másfelől egy-egy szervezési mód kizárólagos alkalmazása a pedagógiai hatásrendszer egyoldalúságához vezethet. A frontális munka, olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló, tanított gyerekek tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében. Ebben a munkamódban a gyerekek érdekeltsége különböző lehet, a tanulási folyamatban való részvételük intenzitásában is eltérő lehet, így a tanulási teljesítmények is változóak. Legtöbbször osztálykeretben zajlik, de akkor is frontális munkáról beszélhetünk, ha több osztály diákjaiból alakítanak ki egy csoportot. A múzeumok többnyire a frontális és az egyéni munkán alapuló foglalkozásokat részesítik előnyben, mivel kevésbé időigényesek, könnyen kivitelezhetők, bár nagy szakmai előképzettséget és előzetes munkát igényelnek a múzeumpedagógusok részéről. A frontális munka központja a múzeumban a múzeumpedagógus. Az adott kiállítási egységben ő közöl, kérdez, mutat be, ad feladatot, ő engedélyezi a közlést, a válaszolást a gyerekeknek. A frontális munka során lényegében egy furcsa kettős színpad alakulhat ki, ugyanis, míg a tárlóhoz közel elhelyezkedő gyerekek, akik mindent jól látnak, igyekeznek és tudnak is válaszolni a feltett kérdésekre, addig a hátra szorult diákok megkezdik a melléktevékenységüket : álmodoznak, elsétálnak más vitrinekhez, lemaradoznak, beszélgetnek. Ilyenkor sok függ a múzeumpedagógus hozzáértésétől. Érdemes frontális munka során ülőpárnát alkalmazni, mert a lemaradást, az elsétálgatásokat ki lehet vele küszöbölni, kénytelenek a helyükön maradni, illetve minden gyerek jól 16

17 fogja látni a vitrineket. Fontos, hogy ne csak a múzeumepdagógus szerepeljen, hanem adjon lehetőséget a gyerekeknek is, tegyen fel kérdéseket a tárlókban látható tárgyakra, azok anyagára, funkciójára, alakjára, használatukra vonatkozóan, hasonlítsunk, általánosítsunk. Így az olykor unalmas frontális munka eredményessé válhat. Az egyéni munka során az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Az egyéni munka célja lehet új ismeret szerzése, a korábban tanultak felelevenítése, rögzítése. A tanulás folyamatában a gyerekek egymástól függetlenül ugyanazon a feladaton dolgoznak. Az egyedül végzett munka hatékonysága fokozható, ha az egyéni munka időszakában a nehézségekkel küzdőknek, vagy legalább egy részüknek sikerül egyénre szabott segítséget nyújtani, ezért fontos a múzeumpedagógus állandó jelenléte, valamint irányítása a háttérből. Múzeumpedagógiában a feladatlap, a kézműves tevékenység kiválóan alkalmas az egyéni munka megvalósítására. Feladatlap esetén a felfedezés öröme lényeges pont, míg kézműves tevékenységnél a gyerekek kreativitása kerülhet előtérbe. A gyerekek nem igazán szeretnek egyénileg dolgozni, a társas interakciókat jobban kedvelik, számukra nagyobb motiváló erővel bír. A párban folyó tanulás során két diák működik együtt valamely együttes tevékenységben. A párok kialakítása több szempont alapján történhet: a legjellemzőbb a rokonszenvi alapon történő kialakítás, vagy a tanári javaslat alapján létrejött páros munka. Fontos lépcsőfok a gyerekek számára ahhoz, hogy az együttműködésben tapasztalatot szerezzenek. Abban, hogy ezek a tapasztalatok pozitívak legyenek, döntő itt is a feladat, a múzeumpedagógus segítőkészsége, és hogy valóban közös munka legyen. Mindezek hiánya esetén a páros munka közben is előfordulhatnak melléktevékenységek. Múzeumpedagógiai foglalkozások során ritkán alkalmazzák, nem elterjedt a páros munkában zajló foglalkozás. Oka lehet, hogy időigényes a párok kialakítása, a feladatok páronkénti megbeszélése. A múzeumpedagógiai foglalkozáson még a kiállító terembe érkezés előtt szükséges a párok kialakítása, azért, hogy ne vegyük el az időt a tényleges munkától. A párban tárgyról játék egyik formája lehet a párokkal megoldott múzeumpedagógiai feladatnak, mely a következőképpen zajlik: a kiállításba lépve vázoljuk fel a feladatot, nézzük meg és röviden beszéljük meg az ott látottakat. A beszélgetés végén a gyerekek kapjanak 5 percet arra, hogy mindenki, anélkül, hogy elmondaná társának, kiválasszon egy tárgyat, vagy használati eszközt. A feladat az, hogy pontos jellemzést 17

18 kell írniuk a választott tárgyról, a társuknak pedig a leírás alapján le kell rajzolniuk a tárgyat. A kiállítási térben lehetőség nyílik ennek a feladatnak a kivitelezésére, és amellett hogy remek szórakozást ígér, a gyerekek tanulnak is vele. Megtanulják, hogy puszta leírás alapján meg lehet határozni, körül lehet írni egy tárgyat. Kiemelhetjük a múzeumi munka, a muzeológusok, kiállításrendezők munkájának fontosságát, és azt is, hogy egy tárgyat rengeteg minden jellemez az alakján, a formáján kívül. A páros munka jelentősége, hogy kortárs kapcsolatokban mutatja meg a gyerekeket. Számukra fontos lépcsőfok az együttműködő tapasztalatszerzésben. A múzeumpedagógus többnyire a háttérben marad, onnan törekszik pozitív visszajelzésekkel ösztönözni a diákokat. Csoportmunkáról akkor beszélünk, ha 3-6 fő közös munkában old meg egy kapott, vagy szabadon választott feladatot. Csoportmunka során a tagok között kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre. A csoportot kialakíthatja a tanár, a múzeumpedagógus, vagy akár a gyerekek. Nem árt, ha figyelembe vesszük a gyerekek tanulmányi szintjét, érdeklődésüket, speciális képességüket, de ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha jól ismerjük őket. Így a múzeumban többnyire spontán módon alakítjuk ki a csoportokat, ügyelve a heterogenitásra. A csoportmunkára épített múzeumpedagógiai foglalkozás, akárcsak a páros munkára támaszkodó, beszélgetéssel indul. A kiállítást megtekintjük, az ott látható tárgyakról, beszélgetve kapnak a diákok egy általános képet. A feladatok repertoárja széleskörű, a lényeg, hogy az adott kiállításhoz illeszkedjen. A csoportmunka fő lépései: - előkészítés, - csoportfeladatok kiosztása - rendelkezésre álló idő meghatározása - csoportos tevékenység, a múzeumpedagógus segítségével - csoportmunka befejezése - megbeszélés, lezárás A jól szervezett csoportmunka pozitív hatással van a tanulókra, a gyerekek megtanulnak figyelni egymásra, vitatkozni egymással, gyakorlatot szereznek a munkamegosztásban, az idővel való gazdálkodásban és nem utolsó sorban új oldalukról ismerik meg társaikat. A múzeumpedagógus feladata a csoportok segítése, valamint a lezáró beszélgetés levezetése. 18

19 Ajánlott irodalom: Foghtuy K.: Múzeumpedagógia. Útmutató pedagógusok számára, Bp., Foghtuy K.: Gyerekek a múzeumban. Múzeumpedagógiai olvasókönyv, Bp. Sipos E-né Veress Á.: Kell e nekünk múzeum? A múzeumpedagógia gyakorlatából, Bp Treiber Zs.: Gyertek velem múzeumba! Magyar Környezeti nevelés Egyesület, Vásárhelyi T. Sinkó I.: Múzeum az iskolatáskában, Nemzeti Tnkönyvkiadó, Budapest, Múzeumok Mindenkinek Program III. V. VII. VIII., OKM 19

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Együttműködési lehetőségek a Rippl-Rónai Múzeum és a Kaposvári Egyetem PFK Felnőttképzési Tanszéke között

Együttműködési lehetőségek a Rippl-Rónai Múzeum és a Kaposvári Egyetem PFK Felnőttképzési Tanszéke között Együttműködési lehetőségek a Rippl-Rónai Múzeum és a Kaposvári Egyetem PFK Felnőttképzési Tanszéke között Múzeum és felsőoktatás Az oktatás a felsőoktatásban ok és ok (gyakorlati órák) keretében általában

Részletesebben

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt Hiánypótló program a pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási edukációban 2012-ben megkezdte működését a Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja (O.K. Központ) TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán

Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán A program 3 fontos összetevőt foglal magába: a csoportmunkát, mint az óra fő munkaformáját a drámajátékot, amely alkalmat nyújt az irodalmi

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon

A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon Fekete Csilla Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és AMI OMiért éppen a kreativitás? OHol és hogyan fejleszthető?

Részletesebben

TISZA TÉMAHÉT TERVEZÉSI DOKUMENTUM

TISZA TÉMAHÉT TERVEZÉSI DOKUMENTUM TISZA TÉMAHÉT TERVEZÉSI DOKUMENTUM A projekt címe Tisza Motto: Iskolánk: Tisza-parti Általános Iskola a név kötelez Időtartama témahét: 4 nap Célcsoport 5.a, 5.b osztály tanulói 3-3 csoportban Célja Kompetencia

Részletesebben

(A Sárospataki Képtár és a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény közös programja a múzeumok éjszakáján)

(A Sárospataki Képtár és a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény közös programja a múzeumok éjszakáján) MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA A SÁROSPATAKI SZENT NEGYEDBEN (A Sárospataki Képtár és a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény közös programja a múzeumok éjszakáján) RÉSZLETES PROGRAMTERV Pályázó: Sidinfó Nonprofit Kft

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

Katalógus. Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Katalógus. Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Magyar nyelv és ı rodalom Történelem Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Czövek Attila, Erdélyi Eszter, Hajnal Krisztina: 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez

T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 6. /Fax: (54) 531 008 E-mail: muvhazfoldes@freemail.hu Iktatószám: 5-11/2012. 7. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez

Részletesebben

Beszélj úgy, hogy érdekelje

Beszélj úgy, hogy érdekelje Beszélj úgy, hogy érdekelje tanár-diák kommunikáció pedagógusoknak Tréning jellegű akkreditált pedagógus-továbbképzési program Alapítási engedély nyilvántartási száma: 82/194/2012. A nyolc alkalomból álló,

Részletesebben

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Oktatás - Gyakorlat - Innováció TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009 Soós Gabriella - Dr. Kádek István Eger, 2015. január 22. Alapelvek A kézikönyv a gyakorlati

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Időpontja: 2013. március 27-29.

Időpontja: 2013. március 27-29. AZ OSZMI szervezésében a közgyűjteményekben dolgozó múzeumpedagógusok részére múzeumpedagógia a társművészetek tükrében című szakmai továbbképzés című, az NKA által támogatott 3504/01374 azonosító számú

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

ÖLTÖZKÖDÉS, ÉVSZAKOK. Német nyelvi projekt 9.g osztály 1. nyelvi csoport. Készítette: Létainé Sigulinszky Zsuzsanna

ÖLTÖZKÖDÉS, ÉVSZAKOK. Német nyelvi projekt 9.g osztály 1. nyelvi csoport. Készítette: Létainé Sigulinszky Zsuzsanna ÖLTÖZKÖDÉS, ÉVSZAKOK Német nyelvi projekt 9.g osztály 1. nyelvi csoport Készítette: Létainé Sigulinszky Zsuzsanna Intézmény: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium,

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó? ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

Múzeumpedagógia TANULÁS A MÚZEUMBAN

Múzeumpedagógia TANULÁS A MÚZEUMBAN Múzeumpedagógia A tanítás és tanulás technikájának az a magas foka, amelyre most el akarunk jutni, az elmúlt évszázadokban nagyrészt ismeretlen volt. Ezért hemzsegett a tudomány és az iskola a megerőltetően

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye

A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék Múzeumandragógia Tanár: Dr. Arapovics Mária A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye Molnár

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Ebben a tanévben gyermekszervezetünk feladatait nagyrészt az Kultúra és művészetek köré tervezi.

Részletesebben

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum oktatást támogató tevékenysége

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum oktatást támogató tevékenysége A Szabadtéri Néprajzi Múzeum oktatást támogató tevékenysége A Múzeumi Oktatási és Képzési Központjának eredményei az iskolán kívüli oktatás fejlesztésében Dr. Bereczki Ibolya 2013. augusztus 23. Budapest

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

Körös vizinek napkeleti partján Barangolás a régi Kunszentmártonban

Körös vizinek napkeleti partján Barangolás a régi Kunszentmártonban Körös vizinek napkeleti partján Barangolás a régi Kunszentmártonban A KUNSZENTMÁRTONI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAGJA 2010. augusztus 20. 2011. augusztus 31. 1 Múzeumok és iskolák

Részletesebben

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Iskolánk /jelenleg Bíborvég Általános Művelődési Központ Általános Iskola Decs/ 2000-től junioros iskola, ekkor csatlakoztunk a JAM Alapítványhoz. Integrált

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014

Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014 Az első osztályosok óralátogatásának előkészítése 2013/2014 (az elmúlt évek tapasztalatai alapján) 1. Bevezetés Az iskolakezdéssel új korszak kezdődik minden kisgyermek életében. A játékot, mint eddigi

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM

JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Tormási Margit CSANODA CSALÁDI NAPKÖZI ÉS JÁTSZÓHÁZ JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Csanoda-Gyermekszolgáltató Játszóház Nonprofit Bt. 2012. Csanoda Játszóház Szakmai program 2 A játszóház neve: Csanoda Játszóház

Részletesebben

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:...

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... 10. sz. melléklet Tanmenet A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... Ssz. Témakörök Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1.

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp Ügyfélkapcsolat fejlesztése ALITER = másképpen Alapítva: 2004. Ügyfélkapcsolati Fejlesztő Központ programja a minőségi ügyfélkapcsolatokért

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY Mitől lesz sikeres a prezentációnk? FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA Miről lesz szó? 2 1. A prezentáció 2. A felkészülés 3. A prezentálás (előadás) felépítése 4. Gyakori hibák 5. Stressz

Részletesebben

Hogyan válasszunk rendszergazdát?

Hogyan válasszunk rendszergazdát? Hogyan válasszunk rendszergazdát? Milyen szempontok alapján hozzunk döntést, ha el akarjuk kerülni az esetleges buktatókat? Kiadás: 2012/02 Készítette: Tamás Bence, itvezeto.hu Copyright 2012 Tamás Bence

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

Bevezető film. Vallásos családban nőttem fel. Három generáció, hat esküvő (Koltai Panni története) (Galpert Ernő története)

Bevezető film. Vallásos családban nőttem fel. Három generáció, hat esküvő (Koltai Panni története) (Galpert Ernő története) Bevezető film http://www.centropastudent.org/?typ=sprache&flang=eng&movid=34&nid=78&q=m Vallásos családban nőttem fel (Galpert Ernő története) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=13&nid=43&q=m

Részletesebben

New Deal Válság és kiútkeresés. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam

New Deal Válság és kiútkeresés. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam New Deal Válság és kiútkeresés Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 8. évfolyam Programcsomag: Polgár a demokráciában A modul szerzője: Baracs Nóra MODULLEÍRÁS Ajánlott

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Minőségirányítási Csoportjának igényfelmérése az első évfolyamban, a 2013-2014-es tanévben

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Minőségirányítási Csoportjának igényfelmérése az első évfolyamban, a 2013-2014-es tanévben Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Minőségirányítási Csoportjának igényfelmérése az első évfolyamban, a 2013-2014-es tanévben Bevezetés Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola minőségpolitikájának

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása. Kovács Katalin

Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása. Kovács Katalin Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása Kovács Katalin az igazi kreativitás nem a végtermékben (a kész filmben), hanem magában a folyamatban

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Drámapedagógia. játszani is engedd

Drámapedagógia. játszani is engedd Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelt Intézményvezető! A TÁMOP- 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívás keretében lehetőség van innovatív oktatási programok megvalósításra, a programok megvalósításához

Részletesebben

Gondolatok az oktatás módszertanról

Gondolatok az oktatás módszertanról Gondolatok az oktatás módszertanról Az oktatás módszertan az információátadás mikéntjével foglalkozik. A jelenleg ismert és használt oktatás módszertani elemek általános megfogalmazása lehetővé teszi,

Részletesebben

Szellemi cipó gyermekeknek

Szellemi cipó gyermekeknek Szellemi cipó gyermekeknek Berde Mózsa Kör egy éve Pontosan 2012. június 1-jén, több hónapos tervezés és gondolkodás révén indult útjára a Turulmadár Ifjúsági Iroda keretében, a Berde Mózsa Kör. A nehéz

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Családi Nap 4. tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Családi Nap 4. tematikája Családi Nap 4. tematikája Családi Nap tematikája; Sárospatak, 2013. május 25. szombat Cím: Isten, Haza, Embertárs szolgálata Sárospataki cserkészélet Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

2013. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

2013. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET MOBILIS Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KSH 23560220900457208 2013. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET Győr, 2014.03.24. Szilasi Péter Tamás Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője 2013.

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2.

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2. Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: Kortársi csoportok Az óra témája: Az együttműködés Az óra célja és feladata: A közösséghez tartozás fontosságának megéreztetése. A csoporttagok

Részletesebben

RPI KÉPZÉSI KÍNÁLAT 2015. március

RPI KÉPZÉSI KÍNÁLAT 2015. március 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Téma Előadó Időtartam Képzés díja amihez még úti ktg. számítandó Jogszabályi változások Aranyosiné Borsodi Éva 2x45perc A könyvtári órák módszertana, lehetőségek, tapasztalatok, óravázlatok

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény 4150 Püspökladány, Kossuth u. 28. Tel. (54) 451-295 E-mail: karacs.muzeum@gmail.com; web: www.ladanymuzeum.

Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény 4150 Püspökladány, Kossuth u. 28. Tel. (54) 451-295 E-mail: karacs.muzeum@gmail.com; web: www.ladanymuzeum. Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény 4150 Püspökladány, Kossuth u. 28. Tel. (54) 451-295 E-mail: karacs.muzeum@gmail.com; web: www.ladanymuzeum.hu Szakmai beszámoló A Karacs Ferenc Múzeum csillagos éjszakája-

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Családi Nap 1. tematikája Dátum: Sárospatak, 2012. október 27.

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Családi Nap 1. tematikája Dátum: Sárospatak, 2012. október 27. Családi Nap 1. tematikája Dátum: Sárospatak, 2012. október 27. Cím: Ép testben ép lélek A Sárospataki Református Kollégium orvostanárai Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek Segédanyagok:

Részletesebben

AZ AKTÍV TANULÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSBAN MAGYARORSZÁGON

AZ AKTÍV TANULÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSBAN MAGYARORSZÁGON AZ AKTÍV TANULÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSBAN MAGYARORSZÁGON A tanárképzés és a tanári továbbképzések célja a tanulói aktivitás motivációja: a hatékonyság növelése, jobb eredmények elérése a tanár-diák

Részletesebben

Mentorálás a tehetséggondozásban. tamas.marta53@gmail.com

Mentorálás a tehetséggondozásban. tamas.marta53@gmail.com Mentorálás a tehetséggondozásban tamas.marta53@gmail.com MATEHETSZ Tehetséghidak program www.tehetseghidak.hu/tehetsegkonyvtar Dávid Mária-Gefferth Éva-Nagy Tamás- Tamás Márta: Mentorálás a tehetséggondozásban

Részletesebben

Fejlesztı neve: GOCSÁL ÁKOS. Tanóra / modul címe: INTERNETES GALÉRIA KÉSZÍTÉSE PROJEKTMÓDSZERREL

Fejlesztı neve: GOCSÁL ÁKOS. Tanóra / modul címe: INTERNETES GALÉRIA KÉSZÍTÉSE PROJEKTMÓDSZERREL Fejlesztı neve: GOCSÁL ÁKOS Tanóra / modul címe: INTERNETES GALÉRIA KÉSZÍTÉSE PROJEKTMÓDSZERREL 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: A modul

Részletesebben

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken?

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken? KOVÁCSNÉ DANI TÜNDE Projektfeladat Problémafelvetés Az alsó tagozatos gyerekek minden évfolyamon ismerkednek természetismeret órákon az erdő élővilágával. Vizuális nevelés terén is sokszor tananyag az

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin Kulturális Magazin MÉDIAAJÁNLAT 2015. A Magazinról Tisztelt leendő Hirdetőnk, Partnerünk! Az Kulturális Magazin 2014 januárja óta napi rendszerességgel tájékoztatja olvasóit a kulturális élet hazai és

Részletesebben

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod?

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod? MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod? Készítette: Schmittinger Judit MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul: TERÜLETMÉRÉS

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben