MENJÜNK MÚZEUMBA! Segédanyag a múzeumpedagógia módszertanához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MENJÜNK MÚZEUMBA! Segédanyag a múzeumpedagógia módszertanához"

Átírás

1 MENJÜNK MÚZEUMBA! Segédanyag a múzeumpedagógia módszertanához 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés helyett...3. I.) Múzeumpedagógiáról dióhéjban 4. II.) Módszerek a múzeumban.7. 1.) Általános módszertan ) Állandó, jelenlévő múzeumpedagógiai módszerek.8. 3.) Kapcsolódó múzeumpedagógiai módszerek..10. a.) Interaktív tárlatvezetés.10. b.) Szerepjáték..11. c.) Feladatlap.12. d.) Kézműves tevékenység.14. III.) Munkaformák a múzeumban.15. 2

3 Bevezetés helyett A múzeumpedagógia még ma, a XXI. század elején is szokatlan területe a múzeumi tudománynak. Nem azért, mert nem művelik a múzeumok, hanem azért, mert még mindig nincs beágyazva a közönség tudatába. Még ha hallották is valahol ezt az összetett szót, és külön-külön értelmezik is, nagyobbrészt azonban nem tudják az emberek, hogy mit is takarhat. Ha megkérdezik tőlem 5 éve gyakorló múzeumpedagógustól, hogy mivel foglalkozom, válaszomat a következő kérdés követi: Az micsoda? Nos, ezzel a kiadvánnyal nem szándékozom a feltett kérdést hely és idő hiányában teljeskörűen megválaszolni, de hiszem, hogy aki kézbe veszi ezt a múzeumpedagógiai módszereket összegző, egységbe foglaló kiadványt, módja nyílik arra, hogy megismerhesse a múzeumpedagógiai foglalkozások alapjait: a módszereket. A kiadvánnyal elsősorban leendő, vagy már aktívan dolgozó pedagógusoknak, múzeumpedagógusoknak szeretném segíteni munkájukat. 3

4 I. Múzeumpedagógiáról dióhéjban A múzeumpedagógia fogalmát igen nehéz meghatározni. Nehéz azért, mert a múzeumpedagógiai szakirodalom leginkább gyakorlati oldalról közelíti meg a témát. Széles körben elfogadott definíció nem létezik meghatározására, de abban mindenki egyetért, hogy mind a pedagógiának, mind pedig a muzeológiának speciális, periferikus területén mozog. A múzeumpedagógia döntően pedagógiai jellegű tevékenység, helyszíne a múzeum és legfontosabb tartalma a tudásközvetítés. Leginkább az iskolai csoportok fogadására, az életkori sajátosságoknak megfelelő programok szervezésére, a jövő múzeumlátogatóinak nevelésére terjed ki. A múzeumpedagógia egyidős az első múzeumok létrejöttével. Amikor az első múzeumok megnyíltak és a látogatók meghallgatták az első tárlatvezetéseket megszületett a múzeumpedagógia. Magyarországon már 1898-ban a minisztérium arra kérte az iskolákat, hogy használják a Nemzeti Múzeum régiségtárát történelmi ismereteik elmélyítése céljából. A XX. század fordulóján sajnos ez a kedvező folyamat lelassult, és egyre inkább konzervatívvá váltak a múzeumok, tudományos zárt intézmények lettek, a közönség is csak egy szűk rétegre korlátozódott ben Dr. Farkas László geográfus és középiskolai tanárnak a Módszeres földrajzi kirándulás a Néprajzi Múzeumban címmel tartott múzeumi órája hozzájárult a szemléltetés, mint alapelv elfogadtatásához az oktatásban. Kollegái elé tárva tapasztalatait, kiemelte, hogy a múzeumok kiállításai igen alkalmasak a tanulás alátámasztására. A II. világháború nemcsak az országnak, hanem a múzeumoknak is komoly veszteséggel járt. Múzeumépületek rongálódtak, gyűjtemények semmisültek meg. A II. világháborút követően azonban egyre nagyobb figyelmet szenteltek a múzeum falai között folyó munkának: egyrészről meg kellett felelni az ismeretátadó, oktató-nevelő, másrészről pedig a tartalmas időtöltést biztosító szórakoztató funkció iránti igénynek. A múzeumok számára tehát szükségszerűvé vált, hogy kibújjanak csigaházaikból és kinyissák kapuikat a látogatók felé. Az 1960-as évekre Európában megindult a múzeumok felé fordulás ban az ICOM konferenciáján már kihangsúlyozták a múzeum szolgáltató és nevelő jellegét. Ez a szemlélet fokozatosan Magyarországon is változásokat hozott ben megalakult Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ a múzeumok 4

5 közművelődési tevékenységét támogatta konferenciák, továbbképzések szervezésével, módszertani kiadványok megjelentetésével. Egy évre rá, 1976-ban megjelent az első Közművelődési törvény, és az Irányelvek az oktatási intézmények és a múzeumok kapcsolatinak továbbfejlesztésére. A törvény kimondta, hogy a múzeumoknak részt kell vállalniuk a múzeumlátogatók nevelésében. Ugyanakkor kötelezővé tette minden iskolai osztálynak a múzeumlátogatást. Sorra alkalmaztak ekkor még múzeumi népművelőket, pedagógus szakembereket. Számos látványos, a korban színvonalas kiállítás készült, hozzájuk kapcsolódó érdekes programokkal. Ezek a kezdeményezések már magukban hordozták a látogatóbarát múzeumi szemléletet. A hazai múzeumpedagógiai gyakorlatban olyan alaplevek kristályosodtak ki, amelyeket múzeumoktól függetlenül figyelembe kellett venni: 1. Adott gyűjteményre támaszkodó múzeumi tevékenység kell, hogy legyen 2. Pedagógiai ismeretekkel rendelkező múzeumpedagógus személyének fontossága 3. A múzeumpedagógiai programot úgy kell kidolgozni, hogy igényes és komplex legyen, ennek azonban előfeltétele, hogy a múzeumok rendelkezzenek a foglalkozások megtartásához szükséges infrastruktúrával. A 70-es évek időszaka a múzeumpedagógia fejlődésének jelentős mérföldkövévé, valamint a magyar pedagógiatörténet jelentős elemévé vált. A rendszerváltással a múzeumok válságba kerültek, financiális problémák következtében minőségi romlás állt be, ráadásul tovább súlyosbította a helyzetet a múzeumok helyi önkormányzati fenntartásba helyezése. Ebben a megváltozott helyzetben a múzeumok léte forgott kockán, gyűjtemények, személyi feltételek kerültek veszélybe, a múzeumok fiókjuk mélyére süllyesztették látogatóbarát terveiket. A 90-es évek elején azonban az új kulturális közeghez igazodva az információs csatornák megnyílása, a lehetőségek hirtelen jött szabadsága meghozta a válságból való kilábalást a múzeumok számára is. Megindultak a külföldi szakmai továbbképzések, az együttműködések európai múzeumokkal. A millennium ünneplése pedig pénzügyi támogatásokat, pályázati lehetőségeket társított az új tervekhez, ötletekhez. A múzeumpedagógia igazi kibontakozása az 1970-es években indult el, elfogadott múzeumi szakággá azonban csak az 1990-es években vált, bár története a XIX. század végén, a XX. század elején kezdődött. Megindult a magyarországi múzeumpedagógiai képzés, először posztgraduális formában a Magyar Iparművészeti Egyetem 5

6 Tanárképző Intézete szervezésében, majd nem sokkal az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Főiskolai Karán. A múzeumpedagógus képzés is hozzájárult a múzeumok közönségcentrikus, kiállításorientált formálódásához. Ma már nem alapelv a kronologikus rendben való kiállításrendezés, hanem szabadon szárnyal a fantázia, és minden lehetséges, ami magában hordozza az interaktivitást, a látogatóbarátságot. A korszerű, igényes kiállítások pedig, megkönnyítik a mai múzeumpedagógusok dolgát, szakmai repertoárjuk bővül egy-egy interaktív kiállításra készített múzeumpedagógiai foglalkozással. Mindezek mellett ki kell hangsúlyoznunk, hogy a múzeumpedagógia legfontosabb jellemzője az élményszerűség. Az élmény az, amely hatására a gyermekekben felszabadulnak a gátlások, és a múzeum, mint kötelező rossz megszűnik, helyébe pedig az élményt adó, élvezhető múzeum kerül. A múzeumi komplex élménynek tartalmaznia kell a múzeum által keltett hangulatot, az eredetiségükben, közelről megszemlélt tárgyak varázsát, valamint a múzeumpedagógussal való találkozást. Ha mindezek együtt vannak, akkor a múzeum képes a közönség különféle rétegeit kiszolgálni, és hasznos, élményt nyújtó kiállításokat létrehozni. 6

7 II. Módszerek a múzeumban 1.) Általános módszertan Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a diák tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra fogalmaz egy pedagógiai könyv szerzője. Ez igaz az oktatás folyamatára az iskolai tanórán. De mi a helyzet a múzeumi foglalkozásokon? A fenti definíciót átértelmezve a következőképpen fogalmaznám meg a múzeumpedagógiai módszer fogalmát: A múzeumpedagógiai módszerek a múzeumi foglalkozások keretében alkalmazott didaktikai eljárások, melyek a múzeumpedagógus és a gyerekek közti tevékenységek részeiként különböző célok érdekében megvalósulva segítik az elmélyítést. A módszer szó a görög methodosz szóból származik és utat, eljárást jelent. Az oktatáselméletben hagyományosan 2 kérdéskört különböztethetünk meg egymástól: a miért tanítsunk, és a hogyan tanítsunk kérdését. A múzeumpedagógia módszertani alapja a tárgyak segítségével való tanulás. Míg az oktatásban a verbális, a lexikális tanulás felé fordulnak, addig a múzeumpedagógia inkább az affektív tanulást részesíti előnyben, amely során érzelmi behatások érik a gyerekeket. Kiemelendő, hogy a személyes tapasztalatok megszerzése javítja a tanulás hatásfokát, és fejleszti a készségeket, képességeket. Ezért fontos, hogy a két tanulási forma (az iskolai tanóra és a múzeumi foglalkozás) kiegészítse egymást. A gyerekek a múzeumban egy foglalkozás során tárgyakkal kerülnek kapcsolatba, a múzeumpedagógus feladata, pedig az, hogy a helyesen megválasztott módszerekkel megvalósítsa a közvetlen tapasztalatokon nyugvó tanulást. A múzeumpedagógiai módszereket két csoportra lehet osztani: egyrészről vannak az állandó, jelenlévő módszerek, mint a szemléltetés, a magyarázat, a megbeszélés, és vannak a kapcsolható módszerek, melyek lényegében az állandó, jelenlévő módszerek mellett kerülnek alkalmazásra. Az alábbiakban ezekkel fogunk megismerkedni. 7

8 2.) Állandó, jelenlévő múzeumpedagógiai módszerek A múzeumok szerencsés helyzetben vannak, az oktatási módszerek alkalmazása terén, ugyanis számos közülük, így a szemléltetés, a magyarázat, a megbeszélés már eleve alapja egy múzeumi órának vagy egy múzeumpedagógiai foglalkozásnak. Ezek a módszerek állandó jelenlevői egy múzeumi órának, szinte minden alkalommal élnek vele a múzeumpedagógusok egy-egy program során. A szemléltetés olyan módszer, mely során a tárgyak, jelenségek folyamatos észlelése, elemzése történik. Az egyik legősibb módszerként tartjuk számon, a nagy pedagógiai gondolkodók közül Comenius elkötelezett híve volt. Vannak tevékenységek, ismeretek, tárgyak, melyek bemutatás, szemléltetés nélkül csak verbális leírással nem sajátíthatóak el, illetve nem kellő mélységben. A múzeumban adottak a tárgyak, lehetőség van a szemléltetésre, a múzeumpedagógus feladata csak az, hogy a puszta szemlélődésnél közelebb vigye a gyerekekhez olyan kérdések feltevésével, melyek megválaszolva elmélyíthetik ismereteiket. A megbeszélés dialogikus szóbeli közlési módszer, mely során a gyerekek a múzeumpedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a kiállításban látottakat. Igen népszerű módszer, hiszen a múzeumpedagógus és a csoport között állandó kontaktus révén a múzeumpedagógus állandó visszajelzést kap a csoporttól, így a gyerekekhez igazítva lehet haladni, és mindig újabb szempontok jelenhetnek meg a feldolgozás folyamatában. A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme. A módszer gyakori sikerélménnyel jár a könnyen megválaszolható kérdések segítségével, ezáltal jelentős a motiváló hatása. Itt ki kell térni arra, hogy milyen a jó kérdés: - pontos, világos, egyértelmű, rövid, - a diákok értelmi színvonalának megfelelő, - gondolkodásra serkentő. A helyesen feltett kérdések vezetik a gyerekek figyelmét, és arra késztetik őket, hogy maguk fedezzék fel a válaszhoz szükséges ismérveket. A jó múzeumi foglalkozás arra épül, hogy a kiállítási tárgyakról szerzett információktól kiindulva, eljussunk a magasabb gondolatokig, felismerésekig. A magyarázat monologikus közlési módszer, mely összefüggésekre, szabályokra hívja fel a figyelmet, valamint a fogalmak megértését segíti elő. Gyakori módszer a 8

9 múzeumi foglalkozások során. Alkalmazásakor leginkább arra kell ügyelni, hogy pontosan határozzuk meg, mit is akarunk elmagyarázni, bizonyítani. A hatékony magyarázatnak világosnak, tömörnek, érdekesnek, egyszerűnek, és érzelmekkel kísértnek kell lennie. Ezen szinte mindig jelen levő módszerek mellett számos olyat alkalmaznak a múzeumpedagógusok, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a múzeumok nem a kötelező rossz fogalmával azonosulnak, hanem szórakoztatva tanító, élményszerű hellyé válnak. 9

10 3.) Kapcsolható múzeumpedagógiai módszerek a.) Interaktív tárlatvezetés A tárlatvezetést a múzeumi ismeretátadás hagyományos formájaként ismerjük. Többnyire turista csoportok, iskolai osztályok veszik igénybe. A budapesti országos múzeumok többségében szakképzett tárlatvezetők várják az érdeklődő csoportokat, míg a vidéki múzeumok esetében a muzeológusok látják el ezt a feladatot. A tárlatvezetésekre szánt időt tekintve széles a skála, terjedhet 20 perctől több órahosszáig is, de abban mindenki egyetért, hogy a legideálisabb felnőttek esetén a perc, gyermekeknél pedig 30 perc a maximum, melyet a figyelem szóródása nélkül képesek végighallgatni. Az interaktív szó az interaktív multimédia kifejezésből ered, melyet a 90-es évek elején kezdtek el használni, és elsősorban számítógépes alkalmazásokat jelöltek vele, tudományos játszóházakat, természetbúvár termeket értettek alatta. Ma már széleskörűen elterjedt a múzeumok világában, kiállításainkra, tárlatvezetéseinkre, játszóházainkra használjuk előszeretettel, azért hogy még több látogató kedvet kapjon hozzá. De hogyan lesz interkatív egy tárlatvezetés? A mindennapi életünkben állandó interakcióban vagyunk emberekkel, beszélgetünk, vitázunk, érvelünk, eszmecserét folytatunk egy hétköznapi témáról, például az ebédről, a tegnap látott filmről, vagy akár egy élménydús utazásról. Miért ne lehetne ezt, egy múzeumban, egy festmény előtt állva? A feladat csak az, hogy aktivizáljuk a látogatókat, egyszerű kérdések feltevésével. Ha sikerül, már meg is valósítottuk az interaktív tárlatvezetést. Azért néhány buktatóra érdemes felhívni a figyelmet! Gyermekeknek tartott interaktív tárlatvezetések során nagy gondot kell fordítni a közérthetőségre. Figyelembe kell venni a korosztálybeli sajátosságokat, hiszen másként szólunk egy kisiskolás csoporthoz, és másként egy már majdnem felnőttnek számító, értettségire készülő diáksereghez. Nem lehet, és nem is kell minden egyes tárgyról beszélni a kiállításban, ezért szelektálva csak azokra a tárgyakra térjünk ki részletesen, melyek elengedhetetlenül fontosak az adott korszak, vagy kultúra megértéséhez, illetve leginkább jellemzik azt. 10

11 Gyakran előfordul, hogy a gyerekek vezetésére felkért tárlatvezető unott arccal, mereven nézve a vitrinre, monoton hangon elhadarja a tudnivalót, aztán időt sem hagyva a kérdésekre gyorsan tereli tovább az időközben megfogyatkozott csapatát (mert sokan inkább lemorzsolódva úgy döntenek, hogy jobb egyedül) a következő terembe. Nos, ezek a tárlatvezetések mély nyomot hagynak a gyerekekben: többé nem szívesen látogatják a múzeumokat. Mit tehetünk ennek elkerülésére? Ahhoz, hogy a passzívnak hitt, tartott tárlatvezetés élménnyé váljon, aktivizálnunk kell a hallgatóságot. Ehhez pedig elengedhetetlen a tárlatvezető személyisége. Rátermettség, jó empátiás készség, kellemes hang, a metakommunikáció eszközeinek használata, a humorérzék, mind-mind lényeges személyiségjegy lehet. Nem elég csak a szakértelem, a kiállított tárgyak szakszerű ismerete, szükség van a figyelem fenntartására is érdekességek által. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesebben fognak visszaemlékezni egy lebilincselő, élvezetes tárlatvezetésre, mely megmozgatta a gondolataikat. A jó tárlatvezető kapcsolatot alakít ki a hallgatóival, kérdez azért, hogy aktivizáljon, és összekapcsolja a tárgyat a hallgatósága személyes világával. A látogatók, a turistacsoportok, a gyerekek nem felejtik el a jó tárlatvezetést. Ezt bizonyítják a visszatérések, a köszönőlevelek. b.) A szerepjáték Újkeletű módszer a hazai múzeumpedagógiában, bár a nyugati országokban, így Angliában nagy hagyománya van. A drámapedagógia széles eszköztárát lehet alkalmazni szerepjátékok során, mely kiválóan alkalmas arra, hogy a megbeszélés folyamán felmerült fogalmakat, tevékenységeket begyakoroltassuk a gyerekekkel. Lényegében egy közös játék révén juttatjuk tudáshoz őket. A kooperatív tanulási módszerek között tartjuk számon, melynek lényege, hogy a gyerekek kis csoportokban végeznek valamely tevékenységet. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl nagy jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. A kooperatív tanulási módszerek kidolgozásának kezdete a 70-es évekre tehető, de széles körű elterjedése a 90-es években indult meg. 11

12 A kooperatív tanulás egyik fajtája tehát a szerepjáték, mely nagyszerűen használható múzeumi közegben. Számtalan lehetőséget rejt magában, a gyerekek a tapasztalati tanulás révén eseményeket, jelenségeket gyakorolhatnak be, vagy épp egy másik ember bőrébe bújva emberi tulajdonságok, személyiségek között tehetnek különbséget. A múzeumi szerepjátékok a tárgyakat hozzák emberi közelségbe, könnyebbé válik elhelyezésük az adott korban. Fontos lehet a játék során a jelmez, mely még inkább elősegíti a beleérzőképesség fejlesztését. Említsünk egy példát: a Medgyessy Ferenc állandó kiállításon már több alkalommal eljátszottuk a Mester és modellje című szerepjátékot. A gyerekeket 3 csoportra osztottuk, mind a 3 csoportból kiválasztottuk a szobrászművészt, akiknek az volt a feladatuk, hogy a saját csoportjukból kiválogassák modelljeiket, és egy szabadon választott domborművet, vagy szobrot jelenítsen meg velük. Azok a gyerekek, akik nem lettek modellek, azt a feladatot kapták, hogy a megelevenített alkotásokról mondják el a véleményüket, helyesen oldotta-e meg a feladatot a mester, sikerült-e beállítani a modelleket úgy ahogyan valójában láthatóak. A mesterek és modellek elmesélhették, hogyan érezték magukat az adott szerepben, mennyire volt nehéz, vagy épp könnyű feladat megszemélyesíteni egy másik embert. Megbeszéltük a végén, hogy szívesen tanulnának-e szobrászatot, vagy vállalnának-e a későbbiekben modellkedést, és miért? Számtalan kérdést megválaszolhatunk a játék során, a lényeg az, hogy a gyerekek felszabadultakká váljanak. A szerepjátékra történő felkészülés motivált kutatási tevékenységet jelent a gyerekeknek. Izgalmas, és rendkívül hatékony tanulási lehetőség, mind az extroverdált és mind az introverdált gyermekek számára. Közel hozza az időben távoli eseményeket, a már nem élő személyeket, fejleszti az empátiát, a beleérző képességet. A múzeum pedig, ahol a foglakozás zajlik, kedvelt közeggé válhat, pozitív élménnyel gazdagon, jókedvűen távoznak a gyerekek, mely biztosan motiválja majd őket az újabb múzeumlátogatásra. c.) Feladatlap A feladatlapok legfontosabb funkciója az iskolai tanórán a tudás mérése egy-egy témakör lezárásakor. Az iskolai feladatlapok legtöbbször feleletválasztósak. Ám a múzeumi feladatlap ezeken túlmutatva játékos és változatos, nem feltétlen a tudás 12

13 mérés eszköze, hanem a kiállítások megismerésének módja. Szívesen kapcsolom hozzá a felfedezés örömét (mely Maria Montessori olasz reformpedagógus nevéhez fűzödik), hiszen a gyerekek a múzeumi feladatlapok segítségével maguk fedezik fel a tárlatok világát. A múzeumok ma már nagy gondot fordítanak arra, hogy egy-egy kiállításra feladatlapot, ún. gyermekvezetőt készítsenek. Gyermekvezető azért, mert a kiállítások többsége a felnőttek számára készül, és a gyerekek nem értik pedagógus, múzeumpedagógus, vagy tárlatvezető nélkül. Több típusát ismerjük, léteznek vezető jellegű feladatlapok, melyek a kiállítás struktúráját ismertetik a gyerekekkel, vannak játékos feladatlapok, melyek játszva hívják fel a figyelmet a kiállított tárgyakra és nem utolsó sorban vannak a kreatív feladatlapok, melyek már alkotó munkával is párosulnak. Milyen a jó feladatlap? - Hosszúságát tekintve életkor, korosztály függő, és ugyanez vonatkozik a nyelvezetére is. Ha nagy a kiállítási terület, akkor érdemes több egységre osztani és több, rövidebb feladatlapot készíteni rá. - Nagyon fontos, hogy ne csak egyféle feladattípust tartalmazzon, hanem változatos legyen. Az előzetes tudást igénylő feladatokat követheti rajzolós, keresős feladat, így a gyerekek tudnak pihenni köztük. - A kérdések sokszínűségét is érdemes kihasználni, hiszen egy tárgyat több oldalról is meg lehet közelíteni, több kérdés segítségével is körülírható. - Mindenképpen kövessen valamilyen struktúrát, ez lehet az időbeliség, vagy akár a kiállítás bejárhatóságának szisztémája. - A külalakját tekintve jól megtervezett, látványos, figyelemfelhívó és ötletes legyen, mindenképp szem előtt tartva a már említett korosztályi sajátosságokat. - A feladatlapot érdemes rögtön elkészítése után kipróbálnia a múzeumpedagógusnak, hogy az estleges hibákat még időben lehessen korrigálni. - A foglalkozások végén visszacsatolásként a feladatokat meg kell beszélni, egyrészt ellenőrzés céljából, másrészt, hogy minden gyermeknek lehetősége nyíljon a javításra. A feladatlapokkal a gyerekek megtanulják használni a kiállítást, elolvasni a feliratokat, képesek lesznek más múzeumlátogatás során felfigyelni olyan rejtett 13

14 ismeretekre, amelyek egyébként nem keltenék fel figyelmüket. A motiváló erőt pedig az adja, hogy saját maguk fedezik fel az új dolgokat az adott kiállításban. d.) Kézműves tevékenység A kézműves tevékenységet, mint módszert leginkább kisebb korú (óvodás vagy kisiskolás) gyermekek esetében szerencsés alkalmazni. Nagyobbak már nehezen kaphatók nemezelésre, vagy rajzolásra, ám a kicsik boldogan vetik bele magukat, sőt igénylik is az alkotást. Az óvodás gyermekek még rendkívül aktívak, szeretnek tevékenykedni. Maga a tevékenység az, ami élvezetet nyújt számukra. A kisiskolásokra ugyancsak jellemző az impulzivitás. Ebben a korban szükséges a kézügyesség, a finommotoros készség fejlesztése is, melyhez nagyszerű lehetőséget nyújt a múzeumi kézműves foglalkozás. A múzeumi kiállítások nagy része alkalmas valamilyen kézműves tevékenység végzésére. Ügyelni kell viszont arra, hogy kapcsolódjon a kiállításhoz, a témához. A múzeumpedagógus számára ez a legnehezebb feladat, ha nem igazán jeleskedik a kézművességben, valamint nagyfokú előkészületet igényel. Itt is fontos, hogy megfeleljen az életkori sajátosságoknak a kiválasztott tárgy elkészítése, hiszen míg a kicsik nagyszerűen nemezelnek, addig a sámánszövés már bonyolultabb számukra. Örömöt pedig akkor lelnek a készítésben, ha könnyedén megtudják valósítani, amit kérnek tőlük. Érdemes figyelni arra, hogy kis terjedelmű, apró tárgyat készíttessünk el velük, így biztosan van idejük befejezni. A kézműves tevékenység megvalósulhat egyéni és csoportos munkában is, bár az utóbbi kissé időigényes a csoportok szervezése miatt. A kézműves tevékenységek előnye a kreativitás nagyfokú fejlesztése. Én személy szerint minden alkalommal hangsúlyozom a gyerekeknek, hogy azt szeretném, ha nem másolnának, hanem azon gondolkoznának el, hogyha például honfoglaló magyarok lennének, hogyan díszítenék a tarsolylemezüket. Ezzel nemcsak az alkotás vágyukat ébresztem fel, hanem a fantáziájuk is beindul, és szebbnél szebb dolgokat készítenek. Fontos, hogy sohasem szabad megkötni a kezüket, a múzeumi kézműves foglalkozásokon mindent lehet, csak engedjünk teret a kreativitásuknak, az egyéniségüknek. Ha idejekorán megszeretik a múzeumot és a múzeumpedagógiai foglalkozásokat, biztosan oda illőt fognak alkotni. 14

15 Ki kell hangsúlyozni, hogy a múzeumban elkészített tárgyakat hazavihetik, bár nem egyszer előfordul, hogy a gyerekek annyira élvezik a tevékenységet, hogy készítenek egyet a múzeumnak is. Természetesen a mini műalkotásokat kiállítjuk a foglalkozatóban, hogy más csoportok is megtekinthessék. 15

16 IV. Munkaformák a múzeumban Az oktatásban 4-féle munkaformát különböztetünk meg: frontális munka, csoportos munka, egyéni munka, páros munka. Iskolai gyakorlatban a pedagógus dönti el, hogy melyik formát alkalmazza, de meghatározóak az elérendő nevelésioktatási célok, a tananyag jellege, a tanulók sajátosságai, illetve az ezekről való ismeretek, a rendelkezésre álló idő, az oktatás körülményei, az aktuális tanár-tanuló viszony, a pedagógus felkészültsége és nem utolsó sorban az érintettek testi-lelki állapota. Iskolai gyakorlatban nem célszerű úgy gondolkodni, hogy egy-egy alkalommal csak az egyik, vagy a másik szervezési módot érdemes használni, hiszen egyfelől az egyes gyerekek tanulási lehetőségei függenek munkaformáktól, másfelől egy-egy szervezési mód kizárólagos alkalmazása a pedagógiai hatásrendszer egyoldalúságához vezethet. A frontális munka, olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló, tanított gyerekek tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében. Ebben a munkamódban a gyerekek érdekeltsége különböző lehet, a tanulási folyamatban való részvételük intenzitásában is eltérő lehet, így a tanulási teljesítmények is változóak. Legtöbbször osztálykeretben zajlik, de akkor is frontális munkáról beszélhetünk, ha több osztály diákjaiból alakítanak ki egy csoportot. A múzeumok többnyire a frontális és az egyéni munkán alapuló foglalkozásokat részesítik előnyben, mivel kevésbé időigényesek, könnyen kivitelezhetők, bár nagy szakmai előképzettséget és előzetes munkát igényelnek a múzeumpedagógusok részéről. A frontális munka központja a múzeumban a múzeumpedagógus. Az adott kiállítási egységben ő közöl, kérdez, mutat be, ad feladatot, ő engedélyezi a közlést, a válaszolást a gyerekeknek. A frontális munka során lényegében egy furcsa kettős színpad alakulhat ki, ugyanis, míg a tárlóhoz közel elhelyezkedő gyerekek, akik mindent jól látnak, igyekeznek és tudnak is válaszolni a feltett kérdésekre, addig a hátra szorult diákok megkezdik a melléktevékenységüket : álmodoznak, elsétálnak más vitrinekhez, lemaradoznak, beszélgetnek. Ilyenkor sok függ a múzeumpedagógus hozzáértésétől. Érdemes frontális munka során ülőpárnát alkalmazni, mert a lemaradást, az elsétálgatásokat ki lehet vele küszöbölni, kénytelenek a helyükön maradni, illetve minden gyerek jól 16

17 fogja látni a vitrineket. Fontos, hogy ne csak a múzeumepdagógus szerepeljen, hanem adjon lehetőséget a gyerekeknek is, tegyen fel kérdéseket a tárlókban látható tárgyakra, azok anyagára, funkciójára, alakjára, használatukra vonatkozóan, hasonlítsunk, általánosítsunk. Így az olykor unalmas frontális munka eredményessé válhat. Az egyéni munka során az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Az egyéni munka célja lehet új ismeret szerzése, a korábban tanultak felelevenítése, rögzítése. A tanulás folyamatában a gyerekek egymástól függetlenül ugyanazon a feladaton dolgoznak. Az egyedül végzett munka hatékonysága fokozható, ha az egyéni munka időszakában a nehézségekkel küzdőknek, vagy legalább egy részüknek sikerül egyénre szabott segítséget nyújtani, ezért fontos a múzeumpedagógus állandó jelenléte, valamint irányítása a háttérből. Múzeumpedagógiában a feladatlap, a kézműves tevékenység kiválóan alkalmas az egyéni munka megvalósítására. Feladatlap esetén a felfedezés öröme lényeges pont, míg kézműves tevékenységnél a gyerekek kreativitása kerülhet előtérbe. A gyerekek nem igazán szeretnek egyénileg dolgozni, a társas interakciókat jobban kedvelik, számukra nagyobb motiváló erővel bír. A párban folyó tanulás során két diák működik együtt valamely együttes tevékenységben. A párok kialakítása több szempont alapján történhet: a legjellemzőbb a rokonszenvi alapon történő kialakítás, vagy a tanári javaslat alapján létrejött páros munka. Fontos lépcsőfok a gyerekek számára ahhoz, hogy az együttműködésben tapasztalatot szerezzenek. Abban, hogy ezek a tapasztalatok pozitívak legyenek, döntő itt is a feladat, a múzeumpedagógus segítőkészsége, és hogy valóban közös munka legyen. Mindezek hiánya esetén a páros munka közben is előfordulhatnak melléktevékenységek. Múzeumpedagógiai foglalkozások során ritkán alkalmazzák, nem elterjedt a páros munkában zajló foglalkozás. Oka lehet, hogy időigényes a párok kialakítása, a feladatok páronkénti megbeszélése. A múzeumpedagógiai foglalkozáson még a kiállító terembe érkezés előtt szükséges a párok kialakítása, azért, hogy ne vegyük el az időt a tényleges munkától. A párban tárgyról játék egyik formája lehet a párokkal megoldott múzeumpedagógiai feladatnak, mely a következőképpen zajlik: a kiállításba lépve vázoljuk fel a feladatot, nézzük meg és röviden beszéljük meg az ott látottakat. A beszélgetés végén a gyerekek kapjanak 5 percet arra, hogy mindenki, anélkül, hogy elmondaná társának, kiválasszon egy tárgyat, vagy használati eszközt. A feladat az, hogy pontos jellemzést 17

18 kell írniuk a választott tárgyról, a társuknak pedig a leírás alapján le kell rajzolniuk a tárgyat. A kiállítási térben lehetőség nyílik ennek a feladatnak a kivitelezésére, és amellett hogy remek szórakozást ígér, a gyerekek tanulnak is vele. Megtanulják, hogy puszta leírás alapján meg lehet határozni, körül lehet írni egy tárgyat. Kiemelhetjük a múzeumi munka, a muzeológusok, kiállításrendezők munkájának fontosságát, és azt is, hogy egy tárgyat rengeteg minden jellemez az alakján, a formáján kívül. A páros munka jelentősége, hogy kortárs kapcsolatokban mutatja meg a gyerekeket. Számukra fontos lépcsőfok az együttműködő tapasztalatszerzésben. A múzeumpedagógus többnyire a háttérben marad, onnan törekszik pozitív visszajelzésekkel ösztönözni a diákokat. Csoportmunkáról akkor beszélünk, ha 3-6 fő közös munkában old meg egy kapott, vagy szabadon választott feladatot. Csoportmunka során a tagok között kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre. A csoportot kialakíthatja a tanár, a múzeumpedagógus, vagy akár a gyerekek. Nem árt, ha figyelembe vesszük a gyerekek tanulmányi szintjét, érdeklődésüket, speciális képességüket, de ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha jól ismerjük őket. Így a múzeumban többnyire spontán módon alakítjuk ki a csoportokat, ügyelve a heterogenitásra. A csoportmunkára épített múzeumpedagógiai foglalkozás, akárcsak a páros munkára támaszkodó, beszélgetéssel indul. A kiállítást megtekintjük, az ott látható tárgyakról, beszélgetve kapnak a diákok egy általános képet. A feladatok repertoárja széleskörű, a lényeg, hogy az adott kiállításhoz illeszkedjen. A csoportmunka fő lépései: - előkészítés, - csoportfeladatok kiosztása - rendelkezésre álló idő meghatározása - csoportos tevékenység, a múzeumpedagógus segítségével - csoportmunka befejezése - megbeszélés, lezárás A jól szervezett csoportmunka pozitív hatással van a tanulókra, a gyerekek megtanulnak figyelni egymásra, vitatkozni egymással, gyakorlatot szereznek a munkamegosztásban, az idővel való gazdálkodásban és nem utolsó sorban új oldalukról ismerik meg társaikat. A múzeumpedagógus feladata a csoportok segítése, valamint a lezáró beszélgetés levezetése. 18

19 Ajánlott irodalom: Foghtuy K.: Múzeumpedagógia. Útmutató pedagógusok számára, Bp., Foghtuy K.: Gyerekek a múzeumban. Múzeumpedagógiai olvasókönyv, Bp. Sipos E-né Veress Á.: Kell e nekünk múzeum? A múzeumpedagógia gyakorlatából, Bp Treiber Zs.: Gyertek velem múzeumba! Magyar Környezeti nevelés Egyesület, Vásárhelyi T. Sinkó I.: Múzeum az iskolatáskában, Nemzeti Tnkönyvkiadó, Budapest, Múzeumok Mindenkinek Program III. V. VII. VIII., OKM 19

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév) TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4/08/ Kom petencia al apú oktatás, egyenl ő ho z záférés bevezet ése Hévíz k özoktatási ne vel ési intézm é nye ibe n.

TÁMOP-3.1.4/08/ Kom petencia al apú oktatás, egyenl ő ho z záférés bevezet ése Hévíz k özoktatási ne vel ési intézm é nye ibe n. A projekt címe: Belebújunk maskarába farsang - témahét A projekt fő célja: A farsangi ünnepkör szimbólumainak, az ünnepkör eredetének megismertetése mellett az adott témát a lehető legváltozatosabb szemszögből

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Együttműködési lehetőségek a Rippl-Rónai Múzeum és a Kaposvári Egyetem PFK Felnőttképzési Tanszéke között

Együttműködési lehetőségek a Rippl-Rónai Múzeum és a Kaposvári Egyetem PFK Felnőttképzési Tanszéke között Együttműködési lehetőségek a Rippl-Rónai Múzeum és a Kaposvári Egyetem PFK Felnőttképzési Tanszéke között Múzeum és felsőoktatás Az oktatás a felsőoktatásban ok és ok (gyakorlati órák) keretében általában

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születési neve: Mit nevezünk iskolai nak? Az iskolai egy szervezett keretek között (iskolai osztály, csoport, évfolyam,

Részletesebben

Időpontja: 2013. március 27-29.

Időpontja: 2013. március 27-29. AZ OSZMI szervezésében a közgyűjteményekben dolgozó múzeumpedagógusok részére múzeumpedagógia a társművészetek tükrében című szakmai továbbképzés című, az NKA által támogatott 3504/01374 azonosító számú

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz? SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz? Én és a világ A modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM 76 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 Milyen kincseket rejt az erdő? Kubu maci és barátai segítségével választ kapunk a kérdésre. A mesekönyv szerkesztése közben a tanulók megismerkednek a Scatch programozás alapjaival. Fejlődik problémamegoldó

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.

Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését. Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás.

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. A Kézműves munkaközösség 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve Mottónk: Összejönni - jó kezdés Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. - Henry Ford - 2014 08 29.-én az érdeklődő kolleganők

Részletesebben

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 A foglalkozás célja, hogy a tanulók játékosan ismerkedjenek meg az információ átadásának lehetőségeivel, a LOGO programnyelv alapjaival. Irányjátékokkal, robotjátékokkal fejlesszük a tanulók algoritmikus

Részletesebben

A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon

A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon Fekete Csilla Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és AMI OMiért éppen a kreativitás? OHol és hogyan fejleszthető?

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június Hírlevél Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház 2014. január-június Gyerekházunk napi szinten 9-13. h áll a családok rendelkezésére. A napi foglalkozásokon túl folyamatos programokkal a jeles napok megünneplésével

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Szentendre, 2013. október 28. Dr. Bodó Márton Fogalma Nemzeti köznevelési törvény A közösségi szolgálat: szociális,

Részletesebben

A FEJLESZTÉS HATÁSAI KALOCSAI JANKA BUKOVICS ISTVÁN VARGA ATTILA SCHNELLBACH-SIKÓ DÓRA

A FEJLESZTÉS HATÁSAI KALOCSAI JANKA BUKOVICS ISTVÁN VARGA ATTILA SCHNELLBACH-SIKÓ DÓRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS HATÁSAI KALOCSAI JANKA BUKOVICS ISTVÁN VARGA ATTILA SCHNELLBACH-SIKÓ DÓRA XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről 2009/2010 TARTALOMJEGYZÉK SZÜLŐK... 3 1. A kérdőívek kiosztásának és kitöltésének sikeressége...

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Ebben a tanévben gyermekszervezetünk feladatait nagyrészt az Kultúra és művészetek köré tervezi.

Részletesebben

Az érett személyiség Allport szerint

Az érett személyiség Allport szerint A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012)

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012) A 2015. február 3. és szeptember 19. között látogatható kiállításunk szakmai megvalósítását az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának 3506/01941 pályázati azonosító számú, 1.000.000,-Ft vissza nem térítendő

Részletesebben

MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT?

MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT? MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT? Egy egészséges nap az iskolában - egészségtudatos iskolai kultúra ÉVFOLYAM: 7 8. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 7-8.

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

1.számú melléklet. Projektleírás

1.számú melléklet. Projektleírás 1.számú melléklet Projektleírás PROJEKT CÍME CÉLCSOPORT RÉSZTVEVŐK KARÁCSONYI UTAZÁS Felső tagozatos osztályok Az osztályokban tanuló diákok Projektvezető Az osztályokban tanító pedagógusok IDŐTARTAM ÓRAKERET

Részletesebben

TÁMOP / Készítette: Nagyné Réti Ildikó Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó gyakorlat átadására.

TÁMOP / Készítette: Nagyné Réti Ildikó Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó gyakorlat átadására. Készítette: Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó átadására. Intézmény neve: Marcali Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ :

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ : Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/541-434 :37/541-433 : polgarmester@kerekharaszt.hu /2016. Előkészítésben közreműködött: Ludányi Brigitta köznevelési referens

Részletesebben

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt Hiánypótló program a pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási edukációban 2012-ben megkezdte működését a Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja (O.K. Központ) TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

e-bug egészségfejlesztési program iskolások számára

e-bug egészségfejlesztési program iskolások számára Kedves Érdeklődő! Tudod hogyan kell helyesen kezet mosni? Megfelelően használod az antibiotikumokat? Mit tudsz a mikróbákról? Ismered meg a szexuális úton terjedő betegségeket és tudod hogy lehet megelőzni

Részletesebben

Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán

Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán A program 3 fontos összetevőt foglal magába: a csoportmunkát, mint az óra fő munkaformáját a drámajátékot, amely alkalmat nyújt az irodalmi

Részletesebben

100 játék IV. Szakmai nap

100 játék IV. Szakmai nap Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * 100 játék IV. Szakmai nap a

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában

Részletesebben

Helytörténeti tantárgy oktatása Tatán

Helytörténeti tantárgy oktatása Tatán Helytörténeti tantárgy oktatása Tatán Miért? Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy az itt élő, illetve Tatán tanuló fiatalok megismerkedjenek az őket körülvevő környezettel, a város történetével és nevezetességeivel.

Részletesebben

ADVENT 2009 PROGRAMTERV

ADVENT 2009 PROGRAMTERV ADVENT 2009 PROGRAMTERV A megvalósítás időpontja: 2009. november 30-december 17. Az ADVENT 2009 programsorozat célja: A minket körülvevő világ kulturális örökségeinek a Szociális, életviteli és környezeti,

Részletesebben

Látogatóbarát (családbarát) szempontok érvényesítése bemutatóhelyek tervezésekor. Patkós Gábor patkosstudio.hu

Látogatóbarát (családbarát) szempontok érvényesítése bemutatóhelyek tervezésekor. Patkós Gábor patkosstudio.hu Látogatóbarát (családbarát) szempontok érvényesítése bemutatóhelyek tervezésekor Patkós Gábor patkosstudio.hu Mitől látogatóbarát? A megérkezés alapfeltételei (parkolók, mosdók, pihenőhelyek..) Információs

Részletesebben