A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében az utóbbi négy évtized során

Átírás

1 A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében az utóbbi négy évtized során HENN TAMÁS 1 PÁL RÓBERT 1,2 1 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szılészeti és Borászati Intézet, Szılészeti és Agrobotanikai Tanszék, Pécs Összefoglalás Vizsgálatunk célja a gyomnövényzet változásának felderítése volt Baranya megye szántóföldjein, három országos gyomfelvételezés adatai alapján. Terepi felméréseinket 2007 és 2008 között, az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés keretében végeztük, amelynek adatait összehasonlítottuk a második ( ) és a harmadik ( ) felvételezés eredményeivel. A kalászos gabonák, tarlók és kapás kultúrák florisztikai összetétele között határozott elkülönülést tapasztaltunk, bár a kapás kultúrák esetében a különbség csekélyebb a tavaszi ill. ıszi felvételek között. A három felvételi idıszak során összesen 354 gyomfajt sikerült kimutatnunk a vizsgált területrıl. A legtöbb fajt a as felvételi években regisztráltuk, ekkor összesen 285- öt. Ebben az idıszakban a teljes gyomborítás 86%-át az elsı 15 legfontosabb faj tette ki. Az életforma-spektrumok megoszlását vizsgálva megállapítottuk, hogy a rizómás-tarackos (G 1 ), az indás évelı (H 2 ) és szaporodásra képes karógyökerő (H 3 ) fajok aránya az elmúlt évtizedekben egyaránt nagymértékő növekedést mutatott. Hasonló növekedés figyelhetı meg az ısszel kelı nyár eleji egyévesek (T 2 ), a nyárutói egyévesek (T 4 ), valamint a kétéves (HT) fajok esetében is. A három felmérés során regisztrált 354 faj összesen 51 családba sorolható. Megállapítottuk, hogy mindhárom felvételezés során az Asteraceae és Poaceae családokból került ki a legtöbb gyomfaj. Az Apiaceae, Brassicaceae, Fabaceae és Polygonaceae családok képviselıi a as felvételeinkben egyaránt nagyobb arányban kerültek elı a vizsgált területrıl, mint a korábbi évtizedekben. Elemeztük a legveszélyesebb gyomok borítási értékeinek változását is. Az elmúlt évtizedekben borítási értékeik általános növekedést mutattak mindhárom kultúrában. Ezen fajok többsége nagy magprodukciójú egyéves (pl. Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus), vagy szaporítógyökeres faj (pl. Sorghum halepense, Cirsium arvense, Elymus repens). Kulcsszavak: Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés, gyomösszetétel, neofiton gyomok, életformák, családok, veszélyes gyomnövények

2 20 Magyar Gyomkutatás és Technológia XI. évf. 2. sz. Changes of weed composition of arable fields during the last four decades in Baranya county HENN TAMÁS 1 PÁL RÓBERT 1,2 1 University of Pécs, Faculty of Sciences, Department of Plant Systematics and Geobotany, Pécs 2 University of Pécs, Faculty of Sciences, Department of Viticulture and Agrobotany, Faculty of Sciences, Pécs Summary The aim of our research is to detect changes in weed composition on the basis of three nationwide weed surveys in Baranya county. We conducted our field work within the frame of the Fifth Nationwide Arable Weed Survey, between 2007 and 2008 and compared our results to the datasets of the second ( ) and third ( ) surveys. Comparing the weed composition of cereals, stubble fields and row crops we found a distinctive separation between the cereals, stubble fields and row crops, however, only small differences were detected between early and later surveyed row crops. The dataset including the data of the three surveys consisted of 354 species. Most weed species were found in , where 285 species were recorded. In this period the first 15 weed species gave the 86% of the total coverage. Considering different life forms there were significant changes in the following categories: rhizomatous plants (G 1 ), stoloniferous perennials (H 2 ), perennials with reproductive roots (H 3 ), early summer annuals (T 2 ), late summer annuals (T 4 ), hemitherophytes (HT). Detected weed species were classified into 51 families. Asteraceae and Poaceae families were the most important ones within the three survey periods. Following families significantly increased in numbers by the last survey period: Apiaceae, Brassicaceae, Fabaceae és Polygonaceae. We also analyzed the coverage values of the most noxious weeds during the three periods and found that average cover of these species significantly increased. Most of these weeds are especially harmful for agriculture, because they are rhizomatous geophytes (e.g. Sorghum halepense, Cirsium arvense, Elymus repens) and annual species with large seed production (e.g. Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus). Keywords: Nationwide Weed Survey, species composition, neophytes, life forms, plant families, noxious weeds

3 Henn Tamás Pál Róbert: A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében 21 Bevezetés és irodalmi áttekintés Hazánkban a II. világháború óta négy, az egész országra kiterjedı gyomnövényfelmérést végeztek, 2007 és 2008 között pedig lezajlott az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés is. A felvételezések eredeti célja fıként növényvédelmi jellegő volt, elsısorban a legveszélyesebb gyomnövények elterjedésének megállapítására és borítási adatainak összegyőjtésére törekedtek. A Negyedik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés ( ) óta jelentıs változások történtek a szántóföldjeinken. Az utóbbi két évtizedben a privatizációval, kárpótlással megtörtént a földterületek tulajdonviszonyainak átrendezıdése, a kisebb területeken gazdálkodók száma és az általuk mővelt területek nagysága növekedett. A szántóföldi gyomnövényzet dominancia-viszonyai jelentısen megváltoztak, több szántóföldi gyom térhódítása fokozódott, míg mások erıteljesen visszaszorultak (Dancza és Szentey 2007, Novák et al. 2009). A termesztéstechnológiai módszerek ugrásszerő fejlıdésével jelentıs változások mentek végbe a szántóföldi gyomflóra összetételében (Pinke Pál 2005). A szántóföldi gyomnövényzet változásának kimutatásával már több európai kutató is foglalkozott. Franciaországban bebizonyították, hogy az 1970-es évek óta erısen csökkent mind a gyomfajok száma, mind pedig az egyes fajok gyakorisága, a szántószegélyek azonban még helyenként ırzik a korábbi gyomdiverzitást (Fried et al. 2009). Sutcliffe és Kay (2000) angliai vizsgálataik során megállapították, hogy bár az egyes fajok gyakorisága 1960 óta csökkent, de csekély számú faj tőnt el teljesen a szántóföldekrıl. Az utóbbi idıszakban számos kutató foglalkozott a szántóföldi gyomnövényzet összetételét leginkább meghatározó változók kimutatásával. Cimalová és Lososová (2009) vizsgálatai alapján a szegetális gyomnövényzet fajkompozíciójára leginkább a kultúrnövény és a hozzá kapcsolódó mővelési mód van hatással, az éghajlati tényezık (tengerszint feletti magasság és a klíma változása, a talajtípus és -kémhatás) kevésbé fontosak. Hasonló megállapításokra jutott Fried et al. (2008) is, továbbá az elıvetemény fontosságát is hangsúlyozza. Pinke et al. (2010) a már említett tényezık mellett az aszpektusok változását tartja kiemelt hatásúnak. Anyag és módszer Az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés az Ujvárosi Miklós (1973) által módosított Balázs-féle módszertan alapján történt, amelyet a közelmúltban Dancza és Szentey (2007) aktualizált (Novák et al. 2009). Terepi vizsgálatainkat ban 13 korábban kiválasztott Baranya megyei településhatár területén végeztük. A felvételezési helyként megadott községek határában ıszi vetéső gabona- és kukorica kultúránként felvételi négyzetet jelöltünk ki, a kvadrátok méretét 4 4 méternek véve. A kalászos gabonát és a fiatal kukoricát május-júniusban, a termı korú kukoricát és a tarlót augusztus-szeptemberben felvételeztük. A felvételezés során a kijelölt kvadrátokban egy fajlistát készítettünk és megbecsültük a hozzájuk tartozó százalékos borítási értékeket, valamint rögzítettük a termıhelyi adatokat. Az ötödik országos felmérés adatait összevetettük a második ( ) és a harmadik ( ) országos felmérés baranyai adataival. Az életforma-spektrumok és a rendszertani csoportok értékelése során a fajszámok alakulását vettük figyelembe. A statisztikai elemzést és Microsoft Excel és Past programok segítségével végeztük. A fajok borítását az egyes

4 22 Magyar Gyomkutatás és Technológia XI. évf. 2. sz. felvételi helyek és idıszakok értékeinek átlagolásával számítottuk. A többváltozós analízist (PCoA) SYN-TAX 2000 programcsomaggal (Podani 2001) végeztük. A távolságok számításához hasonlósági arányt (Similarity ratio) használtunk. A taxonómiai nevezéktan Király (2009) munkáját követi. A neofitonok idıszerő jegyzékét és besorolásukat inváziós szempontból Balogh et al. (2004) javaslata alapján végeztük. A vizsgálati terület rövid természetföldrajzi elemzése A Baranya megyében felvételezésre kijelölt 13 település 8 földrajzi kistájon helyezkedik el (1. ábra). Az 1. táblázatban összefoglaltuk az egyes kistájak természeti adottságait. A terület felszínmorfológiailag rendkívül heterogén, a tökéletes ártéri síkságtól a közepesen és erısen tagolt dombságig változik. Jellemzı a löszös felszín, eróziós völgyek és köztes hátak, a Duna és Dráva mentén holtágak, morotvák. Éghajlatuk a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, valamint a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz között változik (Dövényi 2010). A kistájak növényföldrajza rendkívül változatos. A terület ma már nagyrészt mővelt kultúrtáj. Mővelt területeinek aránya 71,98%, ebbıl a szántóterületek részesedése 59,8% (Dövényi 2010). 1. ábra: A Baranya megyei felvételi helyszínek a terület tájhatáraival: Himesháza, Pécsvárad, Szalánta (Dél-Baranyai-dombság); Bakóca (Észak-Zselic); Somogyviszló (Dél-Zselic); Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Zaláta (Dráva-sík); Endrıc (Fekete-víz síkja); Homorúd (Mohácsi sziget); Mohács (Mohácsi teraszos sík); Beremend, Nagynyárád (Nyárád-Harkányi-sík) Figure 1: Map of the study region, different subregions are border lined, surveyed settlements are marked with black circles

5 Henn Tamás Pál Róbert: A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében 23 Kistáj neve és a felmért települések Dél-Baranyai-dombság (Himesháza, Pécsvárad, Szalánta) Észak-Zselic (Bakóca) Dél-Zselic (Somogyviszló) Dráva-sík (Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Zaláta) Fekete-víz síkja (Endrıc) Mohácsi-sziget (Homorúd) Mohácsi teraszos sík (Mohács) Nyárád-Harkányi-sík (Beremend, Nagynyárád) 1. táblázat: A kistájak természeti adottságai Table 1: Climatic parameters of the studied subregions Tengerszint feletti magasság Évi átlagos csapadékmennyiség Évi középhımérséklet Évi napsütéses órák száma m mm 9,5-10,8 o C m mm 10,0 o C m mm 10,0 o C ,5-110 m mm 10,4-10,8 o C m mm 10,3-10,7 o C m mm 10,5-10,8 o C m mm 10,6-10,8 o C m mm 10,6-10,8 o C Eredmények és következtetések A különbözı kultúrák gyomösszetételének összehasonlítása Az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés két éves eredményeit vizsgálva a fajkompozíció tekintetében, megállapítottuk, hogy a kalászos gabona, illetve kapás kultúrák gyomnövényzete jól körvonalazható csoportot alkot (2. ábra). Az eredmények alaposabb 2. ábra: A vizsgált kultúrák ordinációja a as adatok alapján, PCoA Similarity ratio (G = gabona, T = tarló, TK tavaszi kapás, OK = ıszi kapás) Figure 2: Scatter diagram of the weed composition of different crops in , PCoA Similarity ratio (G=cereal field, T=fallow, TK=row crop in spring, OK=row crop in autumn)

6 24 Magyar Gyomkutatás és Technológia XI. évf. 2. sz. vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy ezen két csoporton belül a nyár elején felvételezett gabonakultúrák és ezek tarlói határozott elkülönülést mutatnak. A kapás kultúrák esetében csekélyebb különbség mutatkozik a nyári, illetve az ıszi idıszakban végzett felvételek között. A sokváltozós elemzést elvégeztük a három felvételi idıszak átlagolt eredményeivel is (3. ábra). A diagram alapján tisztán körvonalazhatóak a korábban is említett csoportok (kalászos gabonák, tarlók, kapás kultúrák). Legjobban a kalászos gabonák gyomnövényzete különíthetı el, a tarlók a gyomösszetétel tekintetében közelebb állnak a kapás kultúrákhoz. 3. ábra: A vizsgált kultúrák ordinációja a három felvételi idıszak átlagolt adatai alapján, PCoA Similarity ratio (G = gabona, T = tarló, TK tavaszi kapás, OK = ıszi kapás) Figure 5: Scatter diagram of the weed composition of different crops on the average of the three period, PCoA Similarity ratio (G=cereal field, T=fallow, TK=row crop in spring, OK=row crop in autumn) A terület gyomösszetételének számszerő alakulása A három felvételezés adatait összehasonlítva megállapítottuk, hogy a felmérések során összesen 354 faj került elı a területrıl, ebbıl 144 faj volt jelen mindhárom felvételezés alkalmával. 31 olyan fajt találtunk, melyet csak az elsı felmérés során rögzítettek, 9 olyant, Fajszám Összfajszám Csak az adott idıszakban megtalált fajok száma Felvételi idıszakok 4. ábra: Fajszámok változása az egyes felvételi idıszakok során. A különbözı betők szignifikáns eltérést jeleznek P<0,01 szinten (Kruskal-Wallis teszt). Figure 4: Changing of species numbers during the 3 survey periods. Different letters indicate significant differences at P<0,01 (Kruskal-Wallis).

7 Henn Tamás Pál Róbert: A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében 25 amelyet csak a második, és 120 olyan fajt, ami csak a harmadik felmérés adataiban szerepelt (4. ábra). A második felvételi idıszak ( ) alacsony fajszám adatai szignifikánsan különböztek (P<0,01) a többi felmérés adataitól, ami feltehetıen a korábbi termelı szövetkezetek (TSZ-ek) intenzív mezıgazdasági tevékenységével magyarázható. A ban végzett felvételezések során összesen 291 gyomfajt sikerült kimutatnunk a 13 vizsgált település határában. Ebbıl 11 faj átlagos borítási értéke haladta meg az 1%-ot, összborításuk a teljes gyomborítás 81,6%-át tette ki. Az elsı három legveszélyesebb faj Ambrosia artemisiifolia (9,72%), Sorghum halapense (4,49%), Echinochloa crus-galli (4,40%) részesedése a teljes gyomborítás harmadát tette ki. A 0,1% átlagos borítást elérı fajok tekinthetıek a legveszedelmesebbnek a területen, ebbe a csoportba 45 faj tartozik. Ezeknek a gyomoknak jelentıs része a mezıgazdaság számára problematikus szaporító-gyökeres faj, másik része pedig agresszíven terjedı, több esetben allelopatikus hatású adventív elem. Sajnálatos módon a korábbi évtizedekben még nagy területeken gyakori archaeofiton gyomnövények csak elszórtan voltak jelen. Az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés során tapasztalt kimagasló fajszám azzal a ténnyel is magyarázható, hogy az utóbbi idıszakban nagyszámú neofiton gyomnövény megjelenését tapasztalhatjuk. A 5. ábrán a három felvételezési idıszak különbözı típusú neofiton gyomnövényeit győjtöttük össze. Jól látható, hogy a II. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés óta folyamatosan nı mind a meghonosodott, az alkalmi megjelenéső és az inváziós neofita fajok aránya. Ez utóbbi két kategória esetében a növekedés szignifikáns (P<0,01) mértékő. A fajszámok változása a gyomfelmérések között ezen túlmenıen magyarázható a felmérést végzı kutatók szakmai felkészültségével (esetleges szubjektív irányultságával és változó taxonómiai ismeretével), valamint a mintaterületek eltérı kijelölésével (feltétel volt a gyomirtott területek mellızése). 5. ábra: A neofiták megjelenési tendenciája a három országos gyomfelvételezés során. A különbözı betők szignifikáns eltérést jeleznek P<0,01 szinten (Kruskal-Wallis teszt, ANOVA). Figure 5: Appearance tendency of the neophyte weed species during the three survey period. Different letters indicate significant differences at P<0,01 (Kruskal-Wallis, ANOVA).

8 26 Magyar Gyomkutatás és Technológia XI. évf. 2. sz. Az életforma-spektrumok megoszlásának változása A három felvételezési idıszak adatai alapján elvégeztük a gyomnövényzet Ujvárosi-féle életforma-elemzését (Ujvárosi 1952, 1973). A 6. ábrán a legfontosabb életforma csoportok változását emeltük ki a három felvételezési idıszak alatt. A tarackos-rizómás (G 1 ), az indás évelık (H 2 ) és szaporodásra képes gyökerő (H 3 ) fajok aránya az elmúlt évtizedekben egyaránt nagymértékő növekedést mutatott. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a G 4 -es (hagymás) fajok egyáltalán nem jelentek meg a három idıszak felvételeiben, holott az I. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés során ( ) még országos szinten 0,02%-os borítási értékkel szerepeltek (Ujvárosi 1952). Hasonló, bár valamivel kisebb mértékő növekedés figyelhetı meg a T 2 (ısszel és tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek) és T 4 (nyár elején csírázó nyárutói egyévesek) fajok esetében is Fajszám G1 H2 H3 T2 T4 HT Életformák 6. ábra: A legfontosabb életforma kategóriák változása a három felvételezési idıszak során (G1: tarackos-rizómás fajok, H2: indás évelık, H3: szaporodásra képes gyökerő évelık, T2: ısszel és tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek, T4: nyár elején csírázó nyárutói egyévesek, HT: kétévesek) Figure 6: Changes of the most important life forms during the three survey periods (G1: rhizomatous plants, H2: stoloniferous perennials, H3: perennials with reproductive roots, T2: early summer annuals, T4: late summer annuals, HT: hemitherophytes) A gyomnövényzet rendszertani értékelése A három felmérés során regisztrált 354 faj összesen 51 családba sorolható. A legfontosabb családok részesedésének változását a 7. ábrán tüntettük fel. Megállapítottuk, hogy mindhárom felvételezés során az Asteraceae és Poaceae családok adták a gyomnövények túlnyomó többségét, s világviszonylatban is ebbıl a két családból kerülnek ki a legtöbb problémát okozó gyomfajok (Holm et al. 1977, Hunyadi 2000). Magas arányuk összefügghet az életformákkal is, hiszen az ide tartozó fajok nagy többsége a T 3 vagy T 4 életformacsoportot képviseli. Az Apiaceae, Brassicaceae, Fabaceae és Polygonaceae családok képviselıi a as felvételeinkben egyaránt nagyobb arányban kerültek elı a vizsgált területrıl, mint a korábbi évtizedekben.

9 Henn Tamás Pál Róbert: A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében 27 A családok megoszlása mindkét vizsgált kultúrában hasonló képet mutat, a pázsitfőfélék és fészkesek dominanciája figyelhetı meg a kalászos és kapás kultúrák esetében is. Mindkét család azonban a kapás kultúrákban ért el magasabb részesedést, hiszen az ide tartozó fajok jellemzıen csak a nyár második felére, vagy ıszre fejlıdnek ki (T 4 ), amikorra a kalászos gabonákat már learatták. 7. ábra: A legfontosabb családok részesedésnek változása a három felvételezési idıszak során. A különbözı betők szignifikáns eltérést jeleznek P<0,01 szinten (Kruskal-Wallis teszt, ANOVA). Figure 7: Changes of the most important plant families during the three survey periods. Different letters indicate significant differences at P<0,01 (Kruskal-Wallis, ANOVA). A legnagyobb térfoglalású szántóföldi gyomok borítási adatainak alakulása Baranya megyében A 2. táblázatban feltüntettük a as felvételi idıszak alapján legfontosabbnak tartott gyomfajok százalékos borítási értékeinek változását. Jól megfigyelhetı, hogy szinte valamennyi faj borítása folyamatos növekedést mutatott az elızı felmérésekhez képest, mind a kalászos gabonákban, mind a tarlókon, mind pedig a kapás kultúrákban. A felsorolt fajok egy része sok problémát okozó szaporítógyökeres faj (pl. Sorghum halepense, Cirsium arvense, Elymus repens), melyek esetében a klasszikus gyomszabályozási módszerek (kapálás, szántás, tarlóhántás) nem alkalmazhatóak nagy hatékonysággal, hiszen a földalatti szaporítószervek darabolódása a legtöbb esetben a fajok további terjedését segíti elı. A fajok másik része rendkívül nagy magprodukcióra képes (pl. Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus), melyek ellen szintén nehézkes a védekezés.

10 28 Magyar Gyomkutatás és Technológia XI. évf. 2. sz. 2. táblázat: A 15 legfontosabb gyomfaj borítási értékeinek változása a három felvételi idıszak során Table 2: Changes of coverage values of the 15 most important weed species during the three survey periods Kalászos Tarló Kapás Kalászos Tarló Kapás Kalászos Tarló Kapás Ambrosia artemisiifolia 2, ,2273 3,2640 3, , ,0785 4, ,9208 8,4244 Echinocloa crus-galli 0,1227 1,2031 8,0258 0,1684 1,6011 5,6856 0,5385 1,6458 9,4702 Chenopodium album 0,5892 3,2208 3,0225 3,3148 6,4806 5,5931 0,3418 1,0943 5,1063 Cirsium arvense 0,9035 1,3573 0,8550 0,6205 1,6555 0,6531 2,2476 1,8575 2,0225 Setaria pumila 0,0277 4,3015 2,1725 0,0095 0,6591 0,3841 0,1727 4,3346 4,2550 Convolvulus arvensis 1,0527 2,3927 2,8496 2,4330 5,3228 4,4146 3,8898 3,4519 2,8287 Amaranthus retroflexus 0,0265 0,3004 2,6477 1,8143 4,1656 7,3210 0,0137 0,1599 0,7045 Tripleurospermum perforatum 0,1731 0,0262 0,0312 0,9197 0,2908 0,1564 2,2539 1,0057 0,0848 Datura stramonium 0,0000 0,0542 0,0519 0,0171 0,0625 0,2120 0,0008 0,0504 0,3278 Panicum miliaceum 0,0000 0,0000 0,0221 0,0030 0,0036 0,0965 0,0150 0,0065 0,4938 Amaranthus powellii 0,0123 0,3369 1,9096 0,1313 0,6894 1,1078 0,0031 0,2615 1,1394 Apera spica-venti 0,0700 0,0119 0,0000 0,2642 0,0006 0,0000 1,5062 0,0038 0,0031 Elymus repens 0,1756 0,6769 0,3810 0,0198 0,0818 0,0572 2,0219 0,9638 1,2398 Sorghum halapense 0,2310 0,1554 0,2652 0,0631 0,2102 1,7206 0,6197 4,5638 6,5378 Galium aparine 0,0915 0,0219 0,0037 0,6206 0,2486 0,0326 0,9739 0,0227 0,0242 Látható, hogy minden esetben a kalászos gabonákban tapasztalható a legkisebb gyomborítás, a tarlókon, illetve kapás kultúrákban ehhez képest csaknem kétszeres értékek szerepelnek. Szintén megfigyelhetı, hogy 1969-tıl 2008-ig mindhárom kultúrában emelkedett a teljes gyomborítás. Fontosnak tarjuk kiemelni a parlagfő helyzetét a vizsgált területen. A borítási adatokból jól látszik, hogy az egyes felvételi évek során jelentısen emelkedett az átlagos borítási értéke, különösképpen a gabonatarlók esetében. Az Ambrosia artemisiifolia inváziója hazánkhoz hasonlóan más európai országokban is nagy problémát okoz, terjedésének sikerét nagy ökológiai alkalmazkodóképességével és allelopatikus tulajdonságával egyaránt igazolták (Brückner 1998, Fumanal és mtsai. 2008, Kazinczi és mtsai. 2009, Pinke és Karácsony 2010). Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Gara Sándornak szakmai támogatásáért, valamint Nyulasi Juditnak a terepi adatgyőjtésben és a dolgozat nyelvi ellenırzésében nyújtott segítségéért. A kutatást az FVM és a Carpathes Alapítvány támogatta. Irodalom Balogh L. Dancza I Király G. (2004): A magyarországi neofitonok idıszerő jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B. Botta-Dukát Z. (szerk.), Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp Brückner D. (1998): A parlagfő (Ambrosia artemisiifolia L.) allelopátiás hatása a kultúrnövények csírázására. Növénytermelés 47 (6):

11 Henn Tamás Pál Róbert: A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében 29 Cimalová, S. Lososová, Z. (2009): Arable weed vegetation of the northeastern part of the Czech Republic: effects of environmental factors on species composition. Plant Ecology 203: Dancza I. Szentey L. (2007): Útmutató az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezéshez. Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság, Budapest. Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest. Fried, G. Norton, L.R. Reboud, X. (2008): Environmental and management factors determining weed species composition and diversity in France. Agriculture, Ecosystems and Environment 128: Fried, G. Petit, S. Dessaint, F. Reboud, X. (2009): Arable weed decline in Northern France: Crop edges as refugia for weed conservation? Biological Conservation 142: Fumanal, B. Girod, C. Fried, G. Bretagnolle, F. Chauvel, B. (2008): Can the large ecological amplitude of Ambrosia artemisiifolia explain its invasive success in France? Weed Research 48: Holm, L.G. Plucknett, D.L. Pancho, J.V. Herberger, J.P. (1977): The World s Worst Weeds. Distribution and Biology. University Press of Hawaii. Hunyadi K. (2000): A gyomnövények jelentısége. In: Hunyadi K. Béres I. Kazinczi G. (szerk.), Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezıgazda Kiadó, Budapest. pp Kazinczi G., Béres I., Novák R. és Karamán J. (2009): Újra fókuszban az ürömlevelő parlagfő (Ambrosia artemisiifolia L.) Növényvédelem, 45 (8): Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafı. Novák R. Dancza I. Szentey L. Karamán J. (2009): Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés ( ). Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiadványa, Budapest. Pinke Gy. Karácsony P. (2010): Napraforgóvetéseink gyomnövényzetének vizsgálata. Növényvédelem 46 (9): Pinke Gy. Pál R. (2005): Gyomnövényeink eredete, termıhelye és védelme. Alexandra Kiadó, Pécs. Pinke Gy. Pál, R. Botta-Dukát, Z. (2010): Effects of environmental factors on weed species composition of cereal and stubble fields in western Hungary. Central European Journal of Biology 5 (2): Podani J. (2001): SYN-TAX 2000, Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics, User s Manual. Scientia Kiadó, Budapest. Sutcliffe, O., L., Kay, Q., O., N. (2000): Changes in the arable flora of central southern England since the 1960s. Biological Conservation 93: 1-8. Ujvárosi M. (1952): Szántóföldjeink gyomnövényfajai és életforma-analízisük. Növénytermelés 1: Ujvárosi M. (1973): Gyomirtás. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest.

12 30 Magyar Gyomkutatás és Technológia XI. évf. 2. sz. A szerzık levélcíme Address of the authors: Henn Tamás 1 Pál Róbert 2 1 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, Pécs 7624, Ifjúság u. 6.; henn.tomi@gmail.com, palr@gamma.ttk.pte.hu 2 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Szılészeti és Borászati Intézet, Szılészeti és Agrobotanikai Tanszék, Pécs