Hogyan befolyásolja a média jelenléte a fiatal generáció társadalomba való beilleszkedését, értékrendjének kialakulását

Átírás

1 Hogyan befolyásolja a média jelenléte a fiatal generáció társadalomba való beilleszkedését, értékrendjének kialakulását 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Témaválasztás Mi is valójában a tömegkommunikáció? A média szerepe napjainkban A szociálpszichológia kezdetei A modern szociálpszichológia Szociálpszichológia a jövőbe tekintve Érték, értékválság Az érték keletkezésének története Az értékek értékrendek felosztása Értékközvetítés az iskolában A média jelentősége a gyermekek fejlődésében A fejlődéslélektan és a fejlődés meghatározása A fejlődést befolyásoló tényezők A környezet szerepe a fejlődésben Hogyan nőttek fel a gyermekek korábban és napjainkban történelmi áttekintés..20 1o. Tömegkommunikáció - média - befogadó A médiahatásokról szóló elméletek - a médiahatás modelljei A televízió, a legkedveltebb médium hatása a gyerekekre Hogyan tudják a gyermekek értelmezni és feldolgozni a televízióban látottakat? Hogyan és miként ítéljük meg a televízióban látottakat? Mit is jelent valójában a realitás? A szülők valamint a nevelők szerepe a médiaértésben és a médiahasználatban

3 13. A média és az agresszió összefüggése A tömegkommunikáció és a fiatalkorú bűnözés összefüggése Az erőszak tükröződése Gyermekkori agresszió Az agresszivitás éven felülieknek ajánlott műsorok a média és a nemi szerepek szocializációja Csoportközi kapcsolatok és az előítélet A sikerorientált versenyszellem A média hatása A televíziónak a gyermekek olvasási szokásaira gyakorolt hatása könyvből és televízióból való tanulás A népmese és a gyermeki tudattalan 1 Bruno Bettelheim nyomán A média tanítása az iskolákban - médiapedagógia Összegzés Irodalomjegyzék 73 3

4 1. Bevezető Szakdolgozatomnak célja, hogy feltárja, hogyan befolyásolja a média jelenléte a fiatal generáció - jelen esetben hat éves kortól huszonegy éves korig társadalomba való beilleszkedését, szocializációját, értékrendjének kialakulását. Szeretném feltárni, hogy egészen kis korban milyen előnyökre és hátrányokra tehetünk szert, amennyiben tudatos szülők közbelépésével nem csak részesei leszünk a média által kínált lehetőségeknek és információ-áradatnak, hanem látókörünk, tudásmennyiségünk növelésére használjuk azt, hogyan válik egy gyermek kiszolgáltatottá a média által kínált, özönnel ontott reklámfilmeknek, rajzfilmeknek, filmeknek, amennyiben nincs felette egy egészséges szülői kontroll. Kamaszkorba lépve, a felnőtt kor küszöbén, amikor már kialakult a társadalomról alkotott kép és a fiatal generáció bizonyos elvárásokkal rendelkezik a társadalom felé, amely ugyanakkor szintén elvárásokat támaszt feléjük, hogyan befolyásolja kialakulóban lévő személyiségüket, énképüket, értékrendjüknek kialakulását, vajon hova sorolhatja be magát a társadalmi ranglétrán a mai kor fiatal, felnövekvő társadalma? Hiszen ők a jövő Már ebben a korban meg kell tanulnunk és használnunk a média által kínált lehetőségek tárházát, meg kell tanulnunk értelmezni üzenetét, használnunk kéne éles látásunkat, tudnunk kéne szelektálni, rendszerezni, a jót megkülönböztetni a rossztól? Már ebben a korban tudnia kéne a felnövekvő generációnak, hogyan kovácsolhat a médiának szinte minden egyes területén előnyt saját maga számára, ha okosan (ki)használja? 4

5 2. Témaválasztás Pedagóguskén és anyaként számomra teljesen egyértelmű volt, hogy diplomamunkámat e témakörből fogom kiválasztani, hiszen nagyon fontosnak tartom, hogy a nevelés eme sarkalatos és kiemelkedő problémájával foglalkozzunk. Pedagógusként nagyon sok szülővel találkoztam, akik nem tudták igazán, hogy mi is a helyes út a média kordában tartásával kapcsolatban és hogy valójában mikor tesznek jót gyermekükkel, mennyire szabályozzák csemetéjük tévénézési szokásait, internetezéssel, számítógépes játékokkal eltöltött idejüket, mennyire fontos a kontroll, a szabályozás, valójában mi is lehet a helyes útmutatás, példamutatás. Sajnos sok olyan szülővel is találkoztam, akiknek ez a kérdés egyáltalán nem jelentett gondot, hiszen nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hallottam olyan megnyilatkozást is, hogy egy szülő a három éves kisfiával felnőtteknek szóló, gyilkossággal teli krimikomédiát nézetett, mondván, hogy a gyermek mennyire élvezi és jókat nevet rajta! Rengeteg olyan szülővel is találkozni, akit egyáltalán nem érdekel, hogy gyermeke mivel tölti el szabad idejét, sokszor megelégszik azzal, hogy a gyermek otthon van a szobájában, biztonságban. Valóban biztonságban? Kérdezhetnénk. Felelős pedagógusként feladatomnak érzem, hogy állandóan tájékozódjam és tisztában legyek a gyermekeket érintő problémákról, és felkészülten tudjak válaszokkal, esetleges megoldási alternatívákkal szolgálni a hozzám érkező és esetleg tanácsot kérők szülőknek. Édesanyaként, mint nagyon sok szülő, próbálok én is nagyon odafigyelni, hogy kislányom a lehető legjobb nevelést kapja, hogy sok-sok mesét, mondókát, éneket, népdalokat, mesét halljon, elsősorban saját édesanyjától és nem rádióból, cd-ről, esetleg televízióból. Természetesen, nekem is elég nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy rajzfilmekkel, ha röviden is, de megismertessem gyermekemet, mert az ember első gondolata az, hogy nincs abban semmi ártalmas a gyermekre nézve, hiszen neki szól, de józan ésszel, a jövőjére gondolva úgy érzem, hogy mindent el kell követnem annak érdekében, hogy minél később kerüljön bele a média világába, meg kell várnom azt, hogy szellemileg és érzelmileg érett legyen a képernyőn látottak feldolgozására. Hiszen tudom, hogy a legjobbat akarom neki és remélem, jót és jól cselekszem. 5

6 3. Mi is valójában a tömegkommunikáció? A tömegkommunikáció egy olyan folyamat, amelyben professzionális, szakképzett kommunikátorok üzeneteket gyártanak, készítenek, amelyeket médiumok, technológiai eszközök segítségével a lehető legszélesebb körben terjesztenek térben és időben egyaránt szétszórt, nagy számú közönség vagy fogyasztók, olvasók heterogén csoportja, a befogadók számára. A szervezettség foka szerint hagyományosan megkülönböztetik a személyek közötti és a tömegkommunikációt. A személyek közötti kommunikáció két vagy több személy között folyik, személyes találkozás révén vagy valamilyen közvetítőeszköz segítségével. Jellemzője, hogy kétirányú, azaz van lehetőség a kölcsönös visszacsatolásra. Az üzenet tartalmát nem a nyilvánosságnak szánják, és nem is rögzítik. A tömegkommunikáció mindig valamilyen médiumon keresztül történik, és rendszerint professzionális kommunikátorok irányítják. Jellemzője, hogy szervezett, intézményesült és tömeges formában zajlik. Az üzenet a nagyközönségnek szól, azaz nyilvános. A közönség heterogén, az üzenet feladójától távol lévő emberekkel szimultán kapcsolat jön létre. A tömegkommunikáció általában egyirányú, azaz nem nyújt lehetőséget a közvetlen visszacsatolásra, üzeneteit rögzítik, azok visszakereshetőek. A technika fejlődése különösen a digitális csatornák úgy tűnik, lassan elmossa a személyek közötti és a tömegkommunikáció közti határokat. Például az internet csevegőoldalain (MSN stb.) már magánemberek is a nyilvánosság előtt szólnak hozzá, sokszor anonimitásukat is megőrizve, közéleti témákhoz. A mobiltelefonok rohamos fejlődése által, mint például az SMS- és az MMS-szolgáltatások új lehetőséget nyújtanak a gyors visszacsatolásra a tömegkommunikációban is. Az 1990-es évek végére az Internet legyőzte többi, korábbi ellenfelét, mint például a Usernet, Fidonet, Bitnet és a világháló megalkotásával végleg egyeduralkodóvá vált. 6

7 4. A média szerepe napjainkban A média, eredetileg a latin medium szó többes száma, melynek jelentése eszköz, közvetítő, közeg. A tömegkommunikációban használt közvetítő eszközök, mint például a sajtó, televízió, rádió, mozi, Internet megnevezésére használjuk napjainkban. E szerint a média kifejezés tömegkommunikációs eszközök tárháza, vagyis a médiumok összefoglaló neve, elnevezése. Tény, hogy a mára a média mindennapjaink nélkülözhetetlen eleme lett, és szórakozásunk, munkánk, szabad időtöltésünk, információnk beszerzése, a világgal való kapcsolatunk elképzelhetetlen nélküle. Ismereteink meghatározó részét a média juttatja el hozzánk. Ugyanakkor kiváló lehetőséget nyújt önazonosításra, sokszor ezt kihasználva sugall egyfajta véleményt és előre gyártott sztereotípiákat közvetít számunkra, amely akarva, akaratlanul értékítéletünket változtatja meg. Egyes embercsoportokat olyannyira képes befolyásolni, hogy gyakran már nem érzékelhető számukra a határ valóság és fikció között. Az ilyen jellegű manipulációk egyik klasszikus példája a médiatörténetben az 2 Orson Welles által írt Világok harca - Támadás a Marsról című rádiójátéka az 1940-es években, melyről a későbbiek folyamán még írni szeretnék. Napjainkban a médiumok segítségével lehet a leghatásosabban alakítani az emberek véleményét. Egyes országokban, főleg az USA-ban és Kanadában, az emberek közötti kommunikáció néhány politikailag helyes közhelyre korlátozódik, mint pl.: Hogy vagy? és Köszönöm, remekül. Az emberek nem mondják el az igazságot és személyes véleményüket, mivel attól félnek, hogy elveszítik állásukat, barátaikat, vagy a saját magukról kialakított toleráns képet. Hogy megtudják, mi történik a világban, a munkából hazaérve azonnal az őket körülvevő médiumokra támaszkodnak, amely látszólagos kapcsolatot teremt saját kicsiny világuk és az egész világ történései között, hatása alá kerülnek egy mesterségesen megszerkesztett, fél igazságokkal teli manipulált világnak, amely szerintük valós képet tár eléjük abban a pár órában, amíg idejük engedi az új információk özönével való elfoglaltságot. 2 Orson Welles ( ): amerikai rendező, színész, író ben alapította a Mercury Theathert, mely rádiójátékát, a Világok harcát is jegyzi. A hangjáték valószerűségével pánikot keltett Amerikában. 7

8 Az a média alakítja véleményüket a múltról és a jelenről, amely elfedi a teljes igazságot, hiszen csak azokat az információkat juttatja el a széles közönséghez, a befogadókhoz. A média erőteljes propagandaeszköz, veszélyes fegyver, amely az értelmet és a lelket veszi célpontja. Napjainkban a médiahasználat révén egy új fajta társadalmi különbség is megmutatkozik, amelyet híven tükröz a mai hazai és nemzetközi piac is. A magánszférák területén továbbá fontos kiemelnünk, hogy sajnos nincsenek jól elkülönített helyszínei, így nemcsak az alsóbb társadalmi rétegek, hanem a középosztály is össze van zárva sorstársaival. Az emberek azt gondolják, hogy bajaikat, sérelmeiket valamilyen formában másokkal is meg kell osztaniuk lásd Mónika Show időbeosztásuk zaklatott, formális és informális kapcsolataik nagymértékben összefonódnak. Ahogy nyugatról kelet felé haladunk, úgy itatják át az érzelmek a legegyszerűbb formális viszonyokat is. A magánszféra hazai nyitottságának következménye többnyire, hogy ezt a médián keresztül nem annyira érdekes megfigyelni számunkra, ugyanakkor a szexuális tevékenységet tartjuk másra nem tartozó magánügynek szemben a nyugati felfogással, ugyan úgy, mint az idősebb generáció, a fiatalabb generációval karöltve is hasonlóan vélekedik erről. Értékrendszerünknek ez a rendszerváltás ellenére megmaradt állandósága több területen is megfigyelhető. Milyen médiumokat ismerünk? A hagyományosnak nevezhető médium például a sajtó bármely nyomtatott formája, rádió, televízió, Internet, ezen belül az internet leggyakoribb felhasználási lehetőségei ma a következők: elektro-nikus levelezés ( ), barangolás (web), csevegés (chat, IRC, ICQ), hálózati játékok, adatállományok forgalmazása (ftp), távoli gépen való munkavégzés (telnet, ssh). Az internet legnépszerűbb információszolgáltató rendszere a World Wide Web, forradalmian új adatszerkezete pedig a hyperxt. A hyperxt olyan elektronikus szövegfajta, amely elszakad a hagyományos szövegszerkesztés módjától. Lényege az, hogy, dinamikus kereszthivatkozások által kapcsolatot teremt a dokumentum egyes részei, vagy az adott dokumentum és egy másik között. Illetve még ide kell sorolnunk a mobiltelefon által kínált lehetőségeket, mint MMS, SMS, óriásplakátok, közlekedési járműveken szereplő hirdetések, különböző fényújságok. 8

9 5. A szociálpszichológia kezdetei A szociálpszichológia kialakulása a tizenkilencedik századi Európára vezethető vissza, amikor az uralkodó kapitalizmus Angliában, Németországban, Franciaországban valamint Oroszországban az imperializmus révén vált elfogadhatóbbá, amikor a kialakult politikai helyzet remek lehetőséget teremtett a modern természettudományok számára. Szükségszerűnek látszott a vezető hatalmak által az emberi világ meghódítása és ehhez minden lehetséges eszköz támogatása. A társadalomtudomány által meghatározott és feltárt problémák nagy embercsoportok irányításával, kezelésével, befolyásolásával kapcsolatosan fogalmazódtak meg. A francia szociológus, Trade elsősorban a bűnözési hullámok és betegségek járványszerű terjedését vette figyelembe és sikeresen megtalálta a kulcstényezőt. Ezt a tényezőt az emberi és állatfajban egyaránt megtalálható tulajdonságok között találta meg, mégpedig a saját kultúrából származó utánzást, amely mind a mai napig a társadalom legfőbb lélektani szervezőelve, melynek kiinduló pontja minden esetben a szuggesztió. Durkheim ezzel szemben külön választotta az egyéni tudatjelenségeket és a kollektív tudat megnyilvánulásait. Később gondolatai a szociálpszichológiai vizsgálódás kiindulópontjaivá váltak. Le Bon a tömeglélektan megteremtője, gondolataival e tudományág alapjait fektette le. Meglátása szerint a célját vesztett tömegből kialakult sokaság három kiváltó ok folytán válik tömeggé: 1. Névtelenség, melynek következtében az egyének felelőtlenekké, gátlástalanokká válnak, nem foglalkoznak tetteik következményeivel, de nem is gondolnak cselekedeteik súlyosságára adott pillanatban, 2. Fertőzés, az egyén elveszti racionális gondolkodását, átadja magát a tömeg szellemének, saját érdekeit kollektív érdekeknek veti alá, valamint a 3. Befolyásolhatóság szuggesztibilitás, amely következményeként a tömeg tagjai egyfajta hipnózis alá kerülnek, beleélik magukat a kialakult helyzetbe és óriási átéléssel viszik véghez a tömeg által kitűzött célt. A néplélektan elsőként Németországban született meg, melynek oka, hogy a nemzeti egység képe gondolatban előbb született meg, mint a politikai és gazdasági valóságban. A néplélek a nyelvben, mitológiában, irodalomban, erkölcsben, szokásokban és törvényben nyilvánul meg a néplélektani felfogás szerint, amelynek összefoglaló kötetét Wilhelm Wundt írta meg tízkötetes művében, majd Nagy-Britanniában Darwin és Spencer művei jelentettek alapkövet. 9

10 Az Amerikai Egyesült Államokban teret nyert magának az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó, mindennapi társadalmi gyakorlat során keletkező problémák megoldása. Szükségessé váltak az egyes kialakult problémákra és konkrét kérdésekre való válaszok keresése, a pozitív életszemlélet terjesztése, a társadalomra vonatkozó szintén pozitív tudás bővítése, ismeretek alkalmazásának elsajátítása, amely a lélek jobbá tételét, gyógyítását, megváltoztatását tűzte ki céljául. 5.1 A modern szociálpszichológia Tény, hogy az amerikai társadalom bevándorlós sokaságából tevődött és tevődi össze, akik szakítottak az európai feudalizmus béklyóival és új életet, lehetőséget és szabadságot keresve, eleve polgáriasult, kapitalista viszonyokat teremtettek maguknak az új kontinensen. Az ide bevándorolt népcsoportokra jellemző volt az új keresése, a régi elhagyása, a változás szelleme, amely minden esetben egyéni elhatározást takar, amely egy individualizmust takar, egy új személyiséget, akinek van saját célja és tesz is annak érdekében, hogy mindezt véghez is vigye. Egyik legfontosabb feltétele volt ennek a folyamatnak az intenzív gazdasági növekedés, valamint a munka- és vásárlóerő fokozódása. A 20. század kezdetén az Egyesült Államok társadalma elsőként mutatott jelentős fejlődést az intenzív gazdasági fejlődés, empirikus társadalomtudomány ágazatán belül a szociálpszichológia terén, ugyanakkor illetve ezek következtében érzékelhetően megnőttek a társadalmi feszültségek, mint például bűnözés, alkoholizmus, öngyilkosság, vandalizmus, mentális betegségek, prostitúció. Ezen negatív társadalmi jelenségek mérsékelésére illetve felszámolására, új társadalmi reformok bevezetésével próbált gyógyírt keresni, melyeket különböző politikai beavatkozások, kísérletek követtek. Kulcskérdést jelentett abban az időben az amerikai demokrata párt szerepe, amely segítette a piaci viszonyok harmonizációját, anomáliáinak megszüntetését valamint a sikeresen megszerzett javak eladásához szükséges feltételek megteremtése is kulcskérdéssé vált. Mindezen erőfeszítések lehetővé tették, hogy fellendüljön a hatékony munkaszervezés- és irányítás illetve a hatékony tömegkommunikáció továbbá a hatalmi viszonyokat legitimáló demokratikus intézmények működtetése, amely elképzelhetetlen lett volna különböző választási kampányok tudatos és tudományos alapokon történő lebonyolítása nélkül. 10

11 A szociálpszichológia ugyanakkor megmaradt a problémák felvetésének korában és még nem érkezett el a problémák megoldásának fázisába, vallja Jones, a szociálpszichológia egyik neves történetírója 1965-ben. 5.2 Szociálpszichológia a jövőbe tekintve A posztkommunista társadalmakban, a kilencvenes évek végén meglepő gyorsasággal alakultak ki a kapitalista tulajdonviszonyok, melyek a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződését eredményezte. Ezek az országok kiváló táptalajul szolgáltak az amerikai szociológusok, politikusok és szociálpszichológusok számára. Fellendültek a demokráciakutatások, sztereotípiákkal, nemzeti előítélettel kapcsolatos kutatások. A szociálpszichológiának a következő évtizedekben négy fontos pontjára érdemes figyelni:1. a világ fejlett és fejletlen országaiban és országai között megindul a szellemi tőke cseréje, migrációs mozgások kezdődtek el, amelyek kiélezik a társadalmi egyenlőtlenségeket és válságba sodorják a jóléti intézményeket. 2. A világ nagyobb, fejlettebb országaiban, ahol már elindult a nemzetköziesedés például az Európai Unió kapcsán, a legtöbb EU-tagország kész feladni szuverenitását, hogy a növekvő konfliktusokat, gazdasági és állambiztonsági kérdéseket nemzeti kereteken túl nemzetközi erő segítségével oldja meg, addig a posztkommunista országok, valamint a közép-és keleteurópai államok csak mostanra érzik biztosan, hogy visszanyerték elvesztett szuverenitásukat. 3. Az újonnan megjelenő elektronikus kommunikációs lehetőségek igen gyors és váratlan ütemben terjedtek el az utóbbi években, melynek segítségével az emberek rövid idő alatt rengeteg adathoz, információhoz és nem utolsós sorban partnerekhez jutnak el, amely révén új egyenlőtlenség jön létre, hiszen az információ az érték és az információ pénz. 4. Az identitások köre a liberális felfogás által egyre tágabbá válik, melynek során a nemi szerepek jelentősen átalakulnak. 11

12 6. Érték, értékválság A második világháború után az európai kultúrában különböző időpontokban jellemző volt, hogy időnként értékválságról, értékzavarról, értékvákuumról beszéltek. Nálunk ez a jelenség a 70-es évek végén és a 80-as évek elején kezdett felerősödni, s napjainkban szélesen elterjedt. 3 A modern világban többé nem találhatók olyan, mindenki által elfogadott értékek, amelyek behálóznák a társadalmi életminden területét és megmondanák, mi a jó és mi a rossz, és a betartásukat ellenőrző jutalmazó vagy büntető aktusokat is hiába keressük A rendszerváltást közvetlenül megelőzően az akkori ellenzék helyzetértékelésében már elelhangzott az a kijelentés, hogy társadalmunk súlyos erkölcsi válságban van. Az azóta eltelt több mint tíz esztendő alatt ez a probléma hatványozódott. Társadalmunk egész értékrendszerében komoly átrendeződések mennek végbe, melyek kapcsán egyre gyakrabban hallunk értékválságról szóló megnyilatkozásokat is. Bár azt is számba vehetjük, hogy társadalmunk szereplői szándékosan és tudatosan az elfogadott értékekkel szemben cselekszenek, ezzel gyakorlatilag frontális támadást intéznek az érvényesnek számító erkölcsi értékrend ellen. Ennek egyik leginkább észlelhető gyakorlati jele a tragikus méreteket öltő, hagyományos értelembe vett bűnözés, külön meg kell említeni az intellektuális bűnözés rohamos terjedését, amely alól már a társadalmi elit sem kivétel, hiszen újabban egyre magasabb rangú politikusok keverednek korrupciós ügyekbe, amely újra nagy kihívás elé állítja a pedagógiát és a nevelést. 6.1 Az érték keletkezésének története Az értékjelenségek hazai leírásából látható, hogy a történelem során objektíve adottnak fogták fel az értékeket. Az antik időkben és a középkorban általános vélemény volt az értékek objektív természete, és azokat vagy a természetből, az ember természeti lény mivoltából, vagy mint Arisztotelész a polisz-közösség érvényes értékeiből, vagy az istenképzetből vezették le. A középkorban az utóbbi, az értékek transzcendens megalapozása még kidolgozottabb formát öltött, ahogyan az értékek megalapozásának naturalisztikus materialista változata is gazdagodott a felvilágosodás gondolkodóinál. 3 Császi Lajos: A média rítusai, 2002, 20. oldal 12

13 A filozófia fejlődésében a kanti fordulat és a kanti kérdésfeltevések továbbgondolása alakította ki az elméleti tudat értékútjának második nagy szakaszát a 19. század utolsó harmadában. Az érték, mint egyetemes fogalom kanti ihletésű, és a modern polgári gondolkodás középpontjába az újkantiánus gondolkodók állították. A racionális gondolkodás, a tudományos és a korábbi filozófiai megismerés ugyanis mindig a létezőre irányult, s meghatározott szemszögből a van -t kívánta megvilágítani. Az érték azonban bizonyos szempontból nem létező, hanem éppen az, aminek majd lennie kell. Az érték általában kell -ként, követelményként vagy eszményként jelentkezik. Így a van -ra, a létezőre vonatkozó ismeretekből és eszmékből az értékek egyszerűen nem vezethetők le mutatta ki Kant az erkölcsi értékekre vonatkozóan. Az értékekről való filozófiai gondolkodás késői, második szakaszában főleg az erkölcsi értékekre koncentrálták az érték problematikáját. Ez a szakasz azzal az eredménnyel járt, hogy még nyilvánvalóbbá vált az értékek normatív szerepe, s az érték elválaszthatatlanul összekapcsolódott a társadalmi szabályozás gondolatával. Ezt a fonalat követte Durkheim, Max Weber valamint Talcott Parson, Robert K. Merton is. A mai szociológiai elméletek mind osztják azt a nézőpontot, hogy az értékelméletek magva a normatív szféra. Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az érték egyfajta eszme, vagy parancs a valóságnak; olyan törvény, amely egyfajta tökéletességet ír elő a valóság számára. Fontos mérföldkő volt az értékfilozófia történetében George Moore megállapítása, miszerint az erkölcsi jót és rosszat a természettudomány nem magyarázhatja meg, így ez a társadalomtudomány feladata. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy társadalom értékeit mindig maga az adott társadalom alakítja, formálja, amely magával vonja a sajátos eszmei gondolatokat, amelyekben a dolgoknak az emberi létben képviselt szerepére és jelentőségére irányuló tapasztalatok, ismeretek, vágyak érzelmek sűrűsödnek évszázadokon át, amely egy közös tudást sommáz, közmegegyezésre. Ebből következik, hogy az értékek érzelmileg hangsúlyosak, szemben a racionális gondolkodás vagy a tudományos igényű megismerés objektivációival, amelyeket döntően a logikus gondolkodás alakított ki. További sajátos vonása az értékeknek, hogy az életfeltételek és -lehetőségek érzelmi-értelmi feldolgozásának különbözősége következtében jobban függnek az adott társadalom, kultúra 13

14 domináns ideológiájától és általában az ideologikus mozzanatoktól. Ezért is tekinthetők társadalom-, illetve kultúrspecifikus eszmei objektivációknak. 6.2 Az értékek értékrendek felosztása Az 1994-ben kiadott angol nyelvű Pedagógiai Enciklopédia szerint a nevelési érték objektíven szükséges vagy szubjektíven fontos, amennyiben elősegíti az egyén felnövekedése során a tanulási folyamatokat. Az értékek megfelelnek a nevelési céloknak. A nevelési célok pedig többé-kevésbé komplexek, hol az érzelmi, hol a kognitív, hol pedig a fizikai képességeket tartják értéknek, amely valamiféle autoritásból ered, melyeket azután a tanuló követ. A nevelésfilozófiának nagyon sok változata van, és mindegyik egy specifikus értéket vagy értéksort javasol, mint végső célt. A filozófiai etikában permanens igény a legfőbb jó lehetősége, a pedagógiában pedig a nevelés normatív koncepciójából következően a megkérdőjelezhetetlen érték a legfontosabb, amellyel a személy nevelhető. A tanárnak támogatnia kell a tanulót abban, hogy öntudatos és felelős tagja legyen a társadalomnak. Tolerancia, igazság, jog, tisztelet, bátorítás az ideális diákorientált értékek, továbbá hangsúlyoznia kell, hogy vállalja a felelősséget tetteiért, ami az egyik legfontosabb nevelési cél. Nicolai Hartmanntól alulról kezdve a felsorolást a következő osztályokat állapítja meg: Javakhoz fűződő értékek idetartozik minden hasznossági és eszközérték, de sok egészen önálló értékterület is, melyeknek valódi önértékük van; többek közt a tényállásértékek széles osztálya. Élvezetértékek, az életben legtöbbször kellemesnek nevezzük őket. Vitális értékek ezek az élőhöz tapadnak és fokozataik mindig az élet szintjétől, kibontakozásától és erejétől függenek. Közvetve mindennek van vitális értéke, ami az életre nézve hasznos; vitális negatív érték az, ami az életre káros. 14

15 Erkölcsi értékek: a jó, amit a társadalom is annak tart. Esztétikai értékek: a szép, minden, amit a társadalom és egyén szépnek tart. Ismeretértékek tulajdonképpen csak egyetlen érték: az igazság. A neveléstudomány szempontjából fontos az értékeknek az a felosztása, amely Rickerttől származik, ennek két nagy csoportját állapítja meg: a reális és ideális értékek csoportjába. Ideális érték a jó, a szép, az igaz, ezek fölé állítja a legmagasabb értéket: a szentet. A reális értékek: a szükséges, a hasznos és az élvezetes. A nevelés útján elérhető, hogy az ideális értékek szubjektív értékekké váljanak, hogy cselekedeteiben ez legyen az értékmérő és irányító alap, amelyhez viszont szükséges az értékek elsajátítása, a velük való azonosulás. Érdemes még megemlíteni a gyakorlatban is létező értékrendekről, például az értékek politikai alapú felosztása. Ennek alapján jól elkülöníthető egy konzervatív-keresztény, egy liberális és egy szocialista értékrend. Ezek azonban nem pusztán politikai-ideológiai értékrendek. Mindegyik egyfajta jellegzetes mentalitást eredményez konkrét személyiségjegyekkel, jellemző értékítéletet, döntést, illetve állásfoglalást hétköznapi dolgokkal vagy problémákkal kapcsolatban is. Hankiss Elemér értékrend-felosztása részben vallási alapon osztja fel a magyar társadalomra jellemző értékrendeket. Szerinte ma Magyarországon létezik egy hagyományos keresztény értékrend, mely hosszú évszázadokon át lehetővé tette a hiánytársadalmakban élő emberek számára azt, hogy igen nehéz körülményeik ellenére is értékekben gazdag, értelemmel és reménnyel teli életet éljenek. Az ún. puritán-felhalmozó értékrend a században alakult ki, puritán-aszketikus jellege van, mert a gyors felhalmozás érdekében szigorú normarendszerrel a minimumra szorítja vissza a fogyasztást. A fogyasztói-hedonista értékrend már nem a javak felhalmozására, hanem azok fogyasztására, a felhalmozott javak nyújtotta lehetőségek kihasználására, élvezetére helyezi át a hangsúlyt. A 19. századi, kora 20. századi munkásmozgalmak értékrendje, amely az adott társadalom megdöntésére és egy új társadalmi rend fölépítésére mozgósítja az erőket. Nevelés szempontjából sokféle magatartási formát és tevékenységi formát tartanak számon, ezek közül néhányat az alábbiakban sorolok fel, melyek a kollektív és egyéni értékeket magába foglalja ugyanakkor egyámásmellettiségüket feltételezi: 15

16 Közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák: Szellemi, fizikai, közéleti munka ami a társadalom számára hasznos. Értékóvó magatartás a társadalom szellemi, kulturális és természeti értékeinek megóvására irányuló tevékenység. Karitativitás vagy segítőkészség mely mindenfajta társadalmi szolidaritás alapja. Fegyelmezettség azok az alapvető szociális és viselkedési normák, melyek az emberi együttéléshez nélkülözhetetlenek. Önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák: Intellektuális aktivitás idetartozik mindenfajta tanulási tevékenység, mely az egyén szellemi épülését szolgálja. Esztétikai magatartás- és tevékenységformák melyek az egyén lelki gazdagodását segítik elő. Az egészséges életmóddal kapcsolatos tevékenységek idetartozik a sport, testedzés, valamint az alapvető higiéniai rendszabályok. 6.3 Értékközvetítés az iskolában A törvényi előírásból fakadóan az állami iskola jelenleg eszmei-világnézeti szempontból semleges terep, ami egyfajta értéksemlegességet tételez fel. Vannak olyan erkölcsi alapértékek, melyek az emberi és társadalmi együttéléshez egyszerűen nélkülözhetetlenek. A legősibb ilyen erkölcsi szabályokat a Tízparancsolat tartalmazza, melynek érvényességét senki sem vonja kétségbe, tehát az alapvető erkölcsi normák átadásának fontos színtere az iskola is. Erre támaszkodva közvetít egyben az iskola eszmei és ideológiai étékeket is. Fontos volna, hogy a diákoknak már egészen fiatalon, a középiskolák padjaiba érkezve, esetleg onnan kilépve már legyenek elveik, amelyekhez ragaszkodnak, amelyeket nevelőik és családjaik segítéségével, hatásával magukévá tettek, hogy a későbbiek során következetesek tudjanak maradni, ragaszkodjanak elveikhez. 16

17 7. A média jelentősége a gyermekek fejlődésében Napjainkban a médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtségének magas foka jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatunkat. A napjainkban már hagyományosnak tekinthető médiumok, mint például a fent említett televízió, különböző újságok, filmek, videók mellett, a gyorsan elterjedő új technológiák is, mint DVD, számítógépes játékok stb. egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban. Fontos megvizsgálnunk, hogy hogyan is hat a gyermekekre a média, hogyan értelmezi egy gyermek a látottakat, egyáltalán képes-e korának megfelelően feldolgozni azokat. Profitálhat-e ezekből, kamatoztathatja-e például a számítógépes játékokkal szerzett tapasztalatait más területen is, továbbá látnunk kell a felnőttek szerepét gyermekeik médiához való viszonyában. Első lépésként hasonlítsuk össze a mai gyermekek fejlődésének pszichológiai körülményeit a néhány évtizeddel, valamint évszázaddal ezelőtt felnőtt gyermekekével az alapján, hogy mennyire volt az akkori és mai gyerekeknek saját világuk és saját gyermekkoruk és hogyan szerezhettek környezetükből tapasztalatokat, benyomásokat, hogyan érzékelték a külvilágot, mennyiben voltak eltérőek a szocializációs körülmények a maiaktól. Mindezekhez azonban szükséges áttekintenünk a fejlődéslélektan néhány jelentős pontját. 8. A fejlődéslélektan és a fejlődés meghatározása A fejlődéslélektan azt vizsgálja, hogy milyen törvényszerű jellegzetességeket mutatnak e változások, keresi a többé-kevésbé tipikus élettémákat és szabályszerűségeket a személyiség életfolyamataiban, igyekszik feltárni a fejlődést befolyásoló tényezőket és magyarázni azok egymásra hatását. Fejlődésnek nevezzük az olyan folyamatot, amelyben a mennyiségi gyarapodás mellett a változások rendre minőségileg újat hoznak létre, valami egyszerűbbtől a bonyolultabbig haladó mozgás révén. Mindig a differenciáltalanabbtól halad a differenciáltabb irányába, s ez a differenciálódás szükségessé teszi az egyre nagyobb integrációt. fejlődésünk során az állandóság és változás folyamatos és egyidejű, egymást feltételező és kiegészítő folyamatok 17

18 A fejlődés fogalmához kapcsolódik szorosan az ontogenezis fogalma, amely az egyedfejlődés során minden korábbi tapasztalat, élmény valamilyen módon jelen van az összes későbbiben: hatása nem múlik el nyomtalanul, beleszövődik az azt követő történésekbe. 8.1 A fejlődést befolyásoló tényezők A fejlődést természetesen több tényező is befolyásolja, amelyről majd a következő alfejezetben teszek említést, viszont először a törvényszerűségeit gyűjteném egy csokorba: A fejlődés szakaszos látszólagosan, valójában folyamatos, ami egyben azt is jelenti, hogy a fejlődési szakaszok, mint életkori sajátosságok jelennek meg vizsgálódásainkban. A genetikailag öröklött hatások bonyolult összefüggésrendszert alkotnak a környezeti hatásokkal, s valójában csak teoretikusan választhatók külön egymástól. A fejlődést a természet és a társadalom, az öröklött és a tanult kölcsönhatásban határozza meg. A környezeti hatások különleges esetekben erőteljesen módosíthatják az öröklött tulajdonságokat is, így például az érzelmileg súlyosan elhanyagolt gyermekek között feltűnően nagy számban találni felnőttkorra az átlagnál jóval alacsonyabb testmagasságot, amit pszichoszociális törpeségnek nevezünk. A fejlődést erősen befolyásolja az öröklődés szerepe. A törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló élőlények életét, viselkedését döntően az öröklött tényezők befolyásolják. Minél fejlettebb egy élőlény, annál nagyobb a tanulás szerepe, s minél tanulékonyabb egy élőlény, annál jobban tud alkalmazkodni a környezetéhez De maga a működési elv azonban öröklött, s ez meghatározza a tapasztalatszerzés módját és a tapasztalatok felhasználhatóságát. A fajra jellemző viselkedés irányát és célját az örökletes motivációk és ösztönök vezérlik. Az öröklött motívumok szabályszerűséget visznek a fejlődésbe, ugyanakkor az egyéni életutat egyedivé is teszik a környezeti hatásokkal kölcsönhatásba kerülve. Az örökletes és szerzett tulajdonságok bonyolult kapcsolatát talán legszemléletesebben a nemi különbségek mutatják Viszont, ha a konkrét hatások a szenzitív periódusban elmaradnak, a fejlődés folyamata károsodik 8.2 A környezet szerepe a fejlődésben Az újszülött lelki funkcióinak kifejlődése is közvetlen társas hatások függvénye. Társak híján nem alakul ki az alapvető érdeklődés és felfedező vágy, az ún. explorációs készség a fizikai és társas környezet iránt (hiszen nem lesz miért megismerni a világot). A lelki apparátus felépülése, az én alakulása is a személyes kapcsolatokon alapuló társas hatásokon múlik 18

19 A fejlődést az öröklődés törvényszerűségein kívül több külső hatás is meghatározza, ezek közül a legfontosabb tényezők: a kultúra, a szociológiai tényezők és a család. A kultúra közvetítői egyfelől az anyagi, tárgyi kultúra, illetve a társadalmi gyakorlat és a nyelv. Minden kultúrának megvannak a maga szabályai: hogyan gondolkodik az adott társadalom a gyermekről, a gyermekkorról például a XX.század elejéig: jobb szülői stratégia a sok gyermek kevesebb ráfordítással, mint a kevesebb gyermek több ráfordítással. A szociológiai folyamatok és jellegzetességek pszichológiai hatásai közvetlenül és közvetett módon is érvényesülnek például elszegényesedés-pszichés betegségek, deviáns jelenségek és viselkedési formák. Ehhez kapcsolódik a szociális tanulás: a mindennapos benyomások és tapasztalatok nyomán alakuló viselkedési mechanizmusok spontán elsajátítása (konkrét viselkedésben mutatkoznak meg) Az egyedfejlődést leginkább meghatározó társas közeg: a család, mert ez az első, legfontosabb és leghosszabban tartó hatású közösség az egyén életében. Itt szerzi meg a gyermek az első benyomásokat a világról, a társakról. A gyermek személyiségébe mint tapasztalatformáló tényezők és mint követhető minták épülnek be a felé irányuló elvárások, a család tárgyi és személyi jellegzetességei, a kapcsolatok erőssége és érzelmi hőfoka. A gyermek fejlődésére a család egésze, mint rendszer is hat. Az alkalmazkodóképesség szociális összetevői is a családban formálódnak. Későbbiekben az egyén tárgyi és társas kompetenciának alakulása elsősorban a szülő-gyerek kapcsolat milyenségének függvénye. Az autonóm személyiség általában csak biztos érzelmi kötődés mellett, segítő és támogató légkörben tud fejlődni. Ezt bizonyítja az is, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat a későbbi kapcsolatok prototípusa lesz, ugyanis csecsemőkorban az anya emelkedik ki a társas mezőből majd 2 éves kortól nő az apa és testvérek szerepe. Ezt veszi át óvodáskorban, a nemi identitás kialakulásának és a társas szabályokkal való azonosulás idején az apa lesz a fejlődés egyik kulcsfigurája, míg a személyiségvonás létrejöttében a testvér játszik nagy szerepet. Az életkor előre haladtával kb éves kortól a kortársaknak megnő a szerepe és az ő jelentőségük marad is 18 éves korig. 19

20 9. Hogyan nőttek fel a gyermekek korábban és napjainkban történelmi áttekintés A középkorban a gyerekek a felnőtt világ részesei voltak születésüktől kezdve és személyes tapasztalataik réven ismerték meg a világot. Nem volt elkülönített kicsiny világuk, életterük, jelen voltak szüleik és családtagjaik minden egyes történéseinél, számukra ez volt a természetes. Nem könyvekből tanulták meg, hogy ki adja például a tejet, hanem kimentek a papával, vagy mamával az istállóba és nézték, hogy hogyan is folyik ki a tehén tőgyéből a finom tej. Tehát tapasztalatokat, benyomásokat kizárólag személyes élmény által szerezhettek. Hasonló képen fejlődött ki erkölcsi alapjuk is, hiszen a körülöttük élők mintái szolgáltatták az alapot, nyújtottak erkölcsi példát, vagy éppen fordítva. Megtanították az ármánykodást, a bűnt. Úgy öltöztették őket, mint egy felnőtt kicsinyített mását, s annak is tekintették őket, kicsinyített felnőtteknek ( homunculus ), játékaik sem igen különböztek a hétköznapokban használtakétól. A felnőttek világának kicsinyített másában éltek, s hamar felnőtté is kellet válniuk az adott körülmények miatt. A középkorban tehát még nem beszélhetünk gyermekkorról, mivel nem is létezett. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a középkor gyermekképe összetettebb volt annál, mintsem hogy gyermekellenesnek kiáltsuk ki. Legjellemzőbb módon az ambivalencia jellemezte ezt a szemléletmódot: az elutasítás és távoltartás mellett megtalálható volt az elfogadó attitűd és a kötődés elemei is, melyek jellemzőek a mai kor nevelési szellemére is. A kötődés bemutatására kiváló példa, hogy gyermekeiket édesanyjuk igen sokáig szoptatták, akár a mai édesanyák. A gyermekkor szakaszait azonban teljesen máshogyan értelmezték: születéstől két éves korig kisgyermek, kétévestől tizenkét éves korig gyermeknek, tizenkét év fölött pedig már mint felnőttekre tekintettek. A 19. század utolsó harmadában Herbart pedagógiája egyeduralkodóvá vált Európában. A nevelés egyre szélesebb körben megfogalmazódó igénye egyre inkább teret nyert a társadalomban. A fokozatosan megszülető modern család nevelőfeladatai egyre jobban kiszélesedtek, egyre több morális és spirituális funkciót nyert, a gyermek testének és lelkének alakítójává vált. A kor erkölcse megkövetelte, hogy a szülők összes gyermeküket felkészítsék az életre. Amerikából hódító útjára indult a korszak egyik jelentős pedagógiai-pszichológiai irányzata, az úgynevezett gyermektanulmány. Kialakult az úgynevezett védett gyermekkor, amikor ugyanis a nevelők, szakemberek és politikusok is felismerték annak jelentőségét, hogy a 20