6077 Orgovány, Kölcsey u. 2/a. A vállalkozás jogi formája

Átírás

1 Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet a 234/2007. (IX.04) Korm. rendeletnek megfelelően az alábbi lényeges információkat hozza nyilvánosságra december 31-ére vonatkozóan: Nyilvánosságra hozandó információk köre Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet a következőkben részletezett témakörökben minden lényeges információt nyilvánosságra hoz, kivéve a védettnek vagy bizalmasnak minősülő információkat. A kockázati stratégiában foglaltak értelmében a Takarékszövetkezet a minimális szabályozási tőkekövetelmény számításához a hitelezési kockázatnál a sztenderd módszert, a devizaárfolyamkockázatnál és a kereskedési könyvi pozíciós kockázatok esetében a sztenderd módszereket, a működési kockázatnál az alapmutató módszerét alkalmazza. Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalkozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalkozás székhelye 6077 Orgovány, Kölcsey u. 2/a. A vállalkozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet Elérhetősége Tel: 76/ Fax: 76/ kozpont@orgovany.tksz.hu A Takarékszövetkezet főbb mérleg adatai e Ft Megnevezés 2012 év 2013 év Index 2013/2012 Mérlegfőösszeg ,1% Adózás előtti eredmény ,6% Eszközarányos adózás előtti eredmény 0,38% 0,10% 27,9% Mérleg szerinti eredmény ,2% Saját tőke ,3% Saját tőke arányos adózás előtti eredmény 5,12% 1,40% 27,4% Működési költség (értékcsökkenéssel együtt) ,6% Mérlegfőösszegre vetített költség 1,44% 1,26% 87,1% Saját tőke részaránya a forrásokon belül 7,33% 7,48% 101,9% Értékvesztés állomány ,9% Céltartalék függő kötelezettségre ,2% Általános kockázati céltartalék ,0% Alkalmazottak átl. áll. létszáma 97 fő 98 fő 1 főre jutó mérlegfőösszeg ,0% Oldal: 1 / 18

2 I. Kockázatkezelési elvek, módszerek (a koncentrációs kockázatok, országkockázat, elszámolási kockázat) a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok, a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elvei és pontjai A tőkemegfelelési szabályok által meghatározott követelményeket a tevékenysége jellege, nagyságrendje, összetettsége és kockázatai függvényében alkalmazza. Minden olyan kockázatot azonosít és mér mely üzleti tevékenysége során felmerül, meghatározza és egyúttal folyamatosan biztosítja ezen - jelenlegi és jövőben felmerülő - kockázatok fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét, valamint biztosítja a hitelintézetek tőkemegfelelésére vonatkozó előírások teljesítését. Kockázatvállalást jelent a takarékszövetkezetnél a a) hitel és pénzkölcsön nyújtás b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlása c) váltó leszámítolása d) a megvásárolt pénzkövetelés e) pénzügyi lízing nyújtása f) a függő, jövőbeni kötelezettségvállalás, bankgarancia, bankkezesség g) bármely vállalkozásban szerzett részesedés, függetlenül a birtoklás időtartamától h) hitelintézetnél elhelyezett betét, pénzforgalmi számla kötelező tartalék mértékét meghaladó összege i) minden olyan hitelintézeti tevékenység, amit a Hpt. ide sorol Az egyes szektoroktól való túlzott függés megakadályozása érdekében a Takarékszövetkezet ágazati limitet határoz meg. Koncentrációs kockázat: A túlzott koncentrációk kialakulásának megelőzősére a Takarékszövetkezet az adott koncentrációs típusoknál limiteket határoz meg. A limit megállapításának alapját jelentő szavatoló tőke ezer forint. A Takarékszövetkezet a következő koncentrációkra határoz meg limiteket: - egy adóscsoportra vonatkozó belső limitek - adósok portfolió szintű koncentrációja - ágazati koncentráció - biztosítéki koncentráció A főkönyvelő vizsgálja a limiteket, azok túllépéséről azonnal jelentést tesz az ügyvezetésnek. Országkockázat: Az országkockázat tőkekövetelményének meghatározása sztenderd módszerrel történik. A Takarékszövetkezet határon túli kitettségekkel nem rendelkezik. Hitelkockázati fedezet: A takarékszövetkezet kockázatvállalásánál alapvető követelmény, hogy jogi biztosíték nélkül nem kerülhet rá sor. Az ügyfél által benyújtott üzleti terv, a vállalkozás pénzügyi adatait tartalmazó beszámolók alapján fel kell mérni a vállalkozás pénzügyi helyzetét, a vállalkozás versenyképességét, piaci helyzetét, az ágazati sajátosságokból adódó kockázatot. A kockázat vizsgálatnál abból kell kiindulni, hogy elsősorban az adott ügyletből kell, hogy megtérüljön, emellett az ügylet mögött álló biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtani a tőkekövetelésre és járulékaira. A fedezettség optimalizálása érdekében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kell kikötni. Oldal: 2 / 18

3 a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egység és funkciók leírása A kockázatvállalási szabályzat részletesen taglalja a hitelügyi előadó, kirendeltség vezetők, Cenzúra Bizottság, ügyvezetők kockázati döntésekhez szükséges meghatározott limiteket, hatásköröket. A nagykockázat vállalás szabályozása az általános feltételek szerinti eljárási rend, az engedélyezési jogkör a szabályzat szerint megkülönböztetett. Az ügyletfajták szerinti limit havonta kerül kimutatásra. Informatikailag támogatott. A limitek kimutatásáért a főkönyvelő felelős. A kimutatást követő intézkedés az ügyvezető hatásköre. A limitrendszerek megváltoztatása, esetleges túllépése a Takarékszövetkezet Igazgatóságának hatásköre. A Takarékszövetkezet ügyfelei minősítésénél ország-limitet nem alkalmaz. a kockázatmérési és jelentési rendszer alkalmazási köre, a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák és folyamatok. A hitel-kockázatvállalásra, a kockázati döntések előkészítésére, a kockázati döntésre, a különböző hitelkockázatot hordozó portfoliók és kitettségek folyamatos nyomon követésére és ellenőrzésére (minősítés, monitoring) - beleértve a problémás hitelek azonosítását és kezelését -, illetve a megfelelő értékelési korrekciók végrehajtására, az értékvesztés elszámolására/ céltartalék-képzésre vonatkozó rendelkezéseket az egyéb kapcsolódó (prudenciális) belső szabályzatok tartalmazzák. A Takarékszövetkezet ügyfél limitnek tekinti a szavatoló tőke 25%-át elérő kockázatvállalást. A Takarékszövetkezet ügyféllimit kimutatást jellemzően a vállalkozói hitelek körében végez a vállalkozás kockázatvállalási (hiteligénylési) kérelmének benyújtásakor, a kérelem ismert összegének elbírálásával egyidejűleg, - az ügyfélminősítéskor és fedezetértékeléskor, két limittényező alapján: - Fedezeti limit - Gazdálkodási limit A Takarékszövetkezet a lakossági hitelek, illetve az egyszerűsített minősítésű vállalkozói (nem lakossági) hitelek/kockázatok esetében nem alkalmaz további limiteket. Az ügyfél-limiteket a Takarékszövetkezet ellenőrzés alatt tartja, tekintettel arra, hogy - fedezeti limitet minden esetben vizsgál, - a nem lakossági kölcsönöknél vizsgálja a gazdálkodási (fizetőképességi) limitet is, - az 10 millió Ft feletti nem lakossági kölcsönöknél negyedévente egyedileg minősíti és értékeli a kockázatot - lakossági kölcsönöknél göngyölíti a kockázatvállalást, így az ügyfél teljes tartozása ismeretében ítélheti meg kockázatvállaláskor. Az ellenőrzési rendszer (folyamatba épített ellenőrzés, vezetői ellenőrzés, belső ellenőrzés) ellenőrizni köteles a Takarékszövetkezet egészére vonatkozóan a limitek (hatályos Hpt. korlátok) betartását, a szabályzatban meghatározott döntési jogkörök betartását, az ügyfélminősítést, a kockázatvállalás fedezettségét. A kockázatvállalási szabályzat részletesen meghatározza, hogy mely dolgok nem fogadhatók el fedezetként. Oldal: 3 / 18

4 II. A javadalmazási politikával kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információk a javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatokra vonatkozó információk A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért. A javadalmazási politikát a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja. a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információk Teljesítményjavadalmazás a Takarékszövetkezetnél nincs. a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítménymérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra A Javadalmazási Politika összhangban áll a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel, valamint a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, s elősegíti annak alkalmazását és nem ösztönözhet a Takarékszövetkezet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. Ennek alapján a Javadalmazási Politika kialakításakor az Takarékszövetkezet a következő szempontokat veszi figyelembe: - a Javadalmazási Politika legyen összehangolva az Takarékszövetkezet kockázatkezelési gyakorlatával, tükrözze annak kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, - a Javadalmazási Politika ne ösztönözze túlzott kockázatvállalásra a munkavállalókat, - a Javadalmazási Politika épüljön be a pénzügyi tervezés folyamatába. a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul Teljesítményjavadalmazás a Takarékszövetkezetnél nincs. nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információk A Takarékszövetkezet a költségek optimális összegéből kiindulva határozza meg a béren kívüli juttatások körét és mértékét. A mindenkor hatályos adótörvények figyelembevételével évente kerül megállapításra az éves juttatási keret összege. - Személyi alapbér - Béren kívüli juttatás (Cafeteria), - Gépjárműhasználat, - Mobiltelefon használat, - Kedvezményes dolgozói hitel, - Oktatás, továbbképzés évben a Takarékszövetkezetnél a bérköltség ezer forint, a személyi jellegű egyéb kifizetés ezer forint volt. Az állományi átlagos létszám 98 fő. összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Hpt. 69/C szerinti belső szabályzatban meghatározott, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva, amelyben szerepel: - az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege és a javadalmazásban részesülők száma: Vezető állású személyek az ügyvezető I. és ügyvezető II., a független kockázatkezelő, belső Oldal: 4 / 18

5 ellenőr összesen 4 fő évi bére összesen ezer forint. A kifizetett tiszteletdíj összege 724 ezer forint 2 fő tisztségviselőre. Végkielégítést a Takarékszövetkezet évben nem fizetett ki. A ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege, megszerzett jogosultság és meg nem szerzett jogosultság szerinti bontásban és a az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege: Nemleges. III. A prudenciális szabályok alkalmazása Nemleges. IV. A szavatoló tőkével kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információk az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőke összege az alapvető tőke pozitív és negatív összetevői a járulékos tőke pozitív és negatív összetevői A szavatoló tőke elemeinek alakulása Megnevezés Jegyzett tőke Tőketartalék 0 0 Eredménytartalék Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon 0 0 Általános tartalék Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve Jegyzett, be nem fizetett tőke 0 0 Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya ALAPVETŐ TŐKE Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése JÁRULÉKOS TŐKE Levonások előtti szavatoló tőke Tőkemódosítás a PIBB miatt csökkentő t. Limit túllépések tőkekövetelménye Egyéb korrekciók +,- SZAVATOLÓ TŐKE Tőkemegfelelési mutató-tmm 9,94% 10,68% Tőkemegfelelési mutató - ICAAP 8,37% 8,82% Tőkemegfelelési mutató - SREP 8,28% 8,90% A takarékszövetkezet szabályozói tőkemegfelelési mutatója 10,68%, a szavatoló tőke többlet ezer forint. Az előírt követelmény 8%. 2. pillér alatt (ICAAP) 8,82% a mutató és ezer forint a tőke többlet. Oldal: 5 / 18 e Ft

6 A évben a Felügyelet a tőkekövetelményt a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 120%-ban határozta meg. Ennek megfelelően számított tőkekövetelmény ezer forint, így a tőkemegfelelési-mutató 8,9 %, a szavatoló tőke többlet pedig ezer forint. A takarékszövetkezet a működési kockázatra az alapmutató módszert választotta, az erre jutó tőkekövetelmény ezer forint. Devizaárfolyam kockázatra ezer forint a tőkekövetelmény. Limit túllépés az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázat-vállalásnál a szavatoló tőke 20%, illetve 25%-át meghaladó rész miatt nem volt. V. A tőkemegfelelésre vonatkozó nyilvánosságra hozandó információk A hitelintézetek számára január 1-től hatályos, a tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály-módosítások előírják, hogy a hitelintézeteknek a tőkemegfelelésük megfelelőségére belső értékelési folyamattal kell rendelkezniük. A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatója, valamint a hitelezési kockázat sztenderd módszerét alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára írt 6/2007 számú vezetői körlevelének I. általános elvei 3. pontja kimondja, hogy a közös intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények számára előnyös, ha az intézményvédelmi rendszer kidolgoz olyan eljárásokat, módszereket, amelyeket a tagok közösen alkalmaznak. A Felügyelet a közösen alkalmazandó módszerek megfelelőségéről egyeztet az intézményvédelmi rendszerrel, de azok átvételét, gyakorlatban történő alkalmazását egyedileg is ellenőrzi az egyes intézményeknél. Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet az OTIVA által kidolgozott és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által is elfogadott tőkemegfelelés belső értékelési folyamatairól szóló módszerét alkalmazza a szabályzatának megfelelő mutatókkal. belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed a Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az 1. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. A Takarékszövetkezet a lényegesség megítélésénél az alábbi kockázatokat is vizsgálja: Irányítási kockázat Stratégiai kockázat Reputációs kockázat Külső tényezők kockázata Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a vezető testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet kis intézménynek minősíti magát, mert Oldal: 6 / 18

7 nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Takarékszövetkezet a hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A kitettségi osztályokba tartozó kockázattal súlyozott kitettségérték 8%-a Tőkekövetelmény mft Megnevezés TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE 4 591, ,773 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA 4 097, ,735 Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye 4 097, ,735 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) 4 097, ,735 Központi kormányok és központi bankok 0,000 0,000 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 0,067 2,490 Közszektorbeli intézmények 0,000 0,000 Multilaterális fejlesztési bankok 0,000 0,000 Nemzetközi szervezetek 0,000 0,000 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 166,016 65,360 Vállalkozások 1 884, ,879 ebből: rövid lejáratú követelések 0,000 0,000 Lakosság 1 064, ,750 Ingatlannal fedezett követelések 25, ,423 Késedelmes tételek 434, ,230 Fedezett kötvények 0,000 0,000 Kollektív befektetési értékpapírok 0,000 0,000 Egyéb tételek 523, ,603 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA 20,698 15,240 Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként 20,698 15,240 Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0,000 0,000 Részvények 0,000 0,000 Deviza 20,698 15,240 Áruk 0,000 0,000 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA 473, ,798 Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) 473, ,798 Oldal: 7 / 18

8 a késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése A hitelminősítést a évi C. Szvt., valamint a 250/2000. (XII.24) Korm. rendelet alapján végzi a Takarékszövetkezet, a minősítési körbe tartozó eszköztételekre az egyszerűsített minősítési eljárásban továbbá az egyedi minősítési eljárásban felmért kockázatok, minősített eszközök után elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása, céltartalék képzés és felszabadítás, céltartalék felhasználás rendje szerint. Az egyes műveletek elvégzésénél a Takarékszövetkezet alapvetően a várható megtérülést tartja szem előtt, veszi figyelembe. az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A várható megtérülés meghatározásánál irányadó szempont a veszteség valószínűsége és nagysága, a megtérülés valószínűsége és nagysága. Alapvető eljárási szempont, hogy ha a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. Az értékvesztés, céltartalék elszámolása, meghatározása a Hitkr-ben foglaltak értelmében történik. Az ügyfelekkel szembeni követelések és kockázatvállalások minősítése, értékvesztés meghatározása: A Takarékszövetkezetünk a tételek minősítését, az alábbi általános szabályok szerint végzi: A Takarékszövetkezet a Hitkr.-ben foglaltak értelmében negyedévente minősíti és a tétel jellegétől függően alkalmazott: egyedi értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló eszközminősítési kategóriák, csoportos egyszerűsített értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló értékelési csoportok valamelyikébe sorolja be a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően. A minősítési kategóriába sorolást a negyedéves értékelés során az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor a Takarékszövetkezet felülvizsgálja és indokolt esetben a minősítési eljárás alá vont kintlévőséget, befektetetést, követelések fejében kapott készletet, mérlegen kívüli kötelezettséget más minősítési kategóriába sorol át. 1. Egyszerűsített minősítési körbe tartozó követelések A csoportos egyszerűsített értékelés főbb szempontja a törlesztési késedelmes napok száma, ennek változása szerint történik a besorolás. Ezek a követelések körébe tartozik valamennyi követelés és kockázatvállalás, kivéve az 10 millió Ft feletti vállalkozói kölcsönöket. A céltartalék képzés az értékvesztés mértékével egyenlő. Kategória Fizetési késedelem (nap) Elszámolandó értékvesztés Lakosság Vállalkozás Probléma mentes % Külön figyelendő % Átlag alatti % Kétes % Rossz % Oldal: 8 / 18

9 2. Egyedi minősítésű követelések Az egyedi teljes körű minősítés: az összeghatárt meghaladó kintlévőség a következők alapján: Egyedi minősítésűek az 10 M Ft feletti vállalkozói (nem lakossági) követelések. Az egy ügyféllel szembeni, különböző kockázatvállalással járó ügyfelek egymástól eltérő eszközminősítési kategóriákba is sorolhatók az egyedi minősítés során. Bármely kockázatvállalás, kockázat minősíthető egyedileg. Egyedileg kell minősíteni, a várható veszteség felbecsülésével az egy ügyféllel/adóssal szemben fennálló 10 (tíz) millió Ft feletti vállalkozói illetve nem lakossági kockázatokat. A sztenderd módszer szerinti átlagos kitettség értékeket a hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtt Mérleg- és mérlegen kívüli tételek eredeti értéken adatok mft-ban Kitettségi osztályok Bruttó összeg Megoszlás % Központi kormányok és központi bankok 7 790,336 8,31% Helyi önkormányzatok 31,123 0,03% Hitelintézetek ,539 16,36% Vállalkozások ,274 28,79% Lakosság ,585 27,08% Ingatlannal fedezett kitettségek 2 265,426 2,42% Késedelmes tételek 6 933,005 7,40% Egyéb tételek 9 005,720 9,61% Összesen , ,00% a kitettségek földrajzi megoszlása Kizárólag Magyarország területén végzi tevékenységét a Takarékszövetkezet. Oldal: 9 / 18

10 vállalkozó ügyfelekkel szembeni kitettségek ágazati megoszlása Vállalkozások hiteleinek ágazati megoszlása Nemzetgazdasági ágak; ágazatok Hitel összege m Ft Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 2 305,172 Bányászat, bányászati szolgáltatás 0,000 Feldolgozó ipar 4 923,316 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,000 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 66,586 Építőipar 3 127,763 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 131,412 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 521,514 Információ, kommunikáció 70,737 Szállítás, raktározás 2 788,752 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 42,181 Ingatlanügyek ,570 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2 865,594 Egyéb tevékenységek 2 247,224 NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK ÖSSZESEN ,821 A kitettségek hátralévő futamidő szerinti megoszlása Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni követelések Eszközök esedékesség szerinti bontása Bruttó értéken eft-ban 3 1 év - 5 éven hónapon 3 hó - 1 éven 5 éven túl belül belül belül esedékes esedékes esedékes esedékes Lejárat nélkül Értékpapírok Ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb követelések Vagyoni érdekeltségek, saját eszközök Oldal: 10 / 18

11 a késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek Megnevezés Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Nettó adatok mft-ban Kétes Rossz Összesen MINŐSÍTENDŐ MÉRLEGTÉTELEK ÖSSZESEN , , , , , ,444 Értékpapírok 400,000 0,000 0,000 0,000 0, ,000 Bankközi betétek ,895 0,000 0,000 0,000 0, ,895 Hitelek , , , , , ,265 Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalatok 332,641 92, ,922 0,000 0, ,649 Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) , , , , , ,821 Hitelek - Belföld - Háztartások 7 305, , , , , ,923 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság 4 688, , , , , ,010 Hitelek - Belföld - Háztartások - Egyéni vállalkozók 2 617, , ,047 60,242 6, ,913 Hitelek - Belföld - Egyéb 86,429 23,386 0,000 0,000 0, ,815 Hitelek - Külföld 80,457 0,600 0,000 0,000 0,000 81,057 Egyéb követelések 884,271 3,800 3,600 6,200 33, ,810 Egyéb eszközök 3 229, ,578 0,000 0,000 0, ,474 MINŐSÍTENDŐ MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN 4 573, , , , , ,402 Függő kötelezettségek 4 573, , , , , ,402 MÉRLEG- ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN , , , , , ,846 Földrajzi megoszlás szerint a kitettségek: csak Magyarország területén van a Takarékszövetkezetnek kitettsége gazdasági ágazatonkénti megoszlásban összesítve és bemutatva az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget Oldal: 11 / 18

12 Megnevezés Ért.veszt. nyitó áll. Értékvesztés állomány változása Ért.v. képz. V.ír. ad. évi ráf. csökk. V.ír. ad. évi bev. növ. Ért.veszt.vált. össz. mft Ért.veszt.záró állománya MINŐSÍTENDŐ MÉRLEGTÉTELEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÖSSZESEN 6067, , , ,765-92, ,191 Hitelek 5243, , , ,629-42, ,515 Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalkozások 67,088 42,326 65,446 1,682-24,802 42,286 Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) 4150, , ,75 397, , ,378 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság 881, , , , , ,124 Hitelek - Belföld - Háztartások - Önálló vállalkozók 142,527 47,03 61,648 16,215-30, ,694 Hitelek - Belföld - Egyéb 1,397 0,236 0,234 1,399-1,397 0 Hitelek - Külföld 0,397 0,001 0,22 0,145-0,364 0,033 Egyéb követelések Egyéb eszközök 824, , ,136-49, ,676 Megnevezés Céltartalék állomány változása Nyitó állomány Képzés Felhaszn. Felszab. egyéb Változ. kivezetés mft Záró állomány Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék 19,972 1,707 11, ,231 Általános kockázati CT 531, , ,926 0 Mindösszesen 551, ,707 11, , ,926 10,231 VI. A sztenderd módszernél meghatározott egyes kitettségi osztályokra vonatkozóan nyilvánosságra hozandó információk a kockázati súlyok meghatározásakor a Takarékszövetkezet által alkalmazott, a Felügyelet által elismert külső hitelminősítő szervezet neve A Takarékszövetkezet a Felügyelet által is elismert hitelminősítő szervezetek fogadja el. kockázattal súlyozott kitettség értéke meghatározásakor a kitettségi osztályra alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítései és azok megfeleltetése a jogszabályban meghatározott hitelminősítési besorolásoknak A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: Oldal: 12 / 18

13 a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. A kitettségek besorolásánál figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a Felügyeletnek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A sztenderd módszer szerint a kitettség érték eszköztételek esetében a könyv szerinti érték, származtatott ügyletek kivételével a kitettséget jelentő mérlegen kívüli kötelezettségeknél a nyilvántartási érték egyedileg képzett kockázati céltartalékkal csökkentett értékének a Hkr ában meghatározott ügyletkockázati súllyal számított érték VII. A hitelkockázat mérséklésére vonatkozó, nyilvánosságra hozandó információk a fedezetek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A fedezetértékelésnél az alábbi fő szempontokat érvényesíti: A Takarékszövetkezetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el: a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, b) a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt. Nem fogadható el fedezetként a - a saját kibocsátású, illetve más pénzügyi intézmény által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, bankcsoporthoz tartozó vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, olyan gazdasági társaság üzletrésze, amelyben az adós befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyik az adósnál befolyásoló részesedéssel rendelkezik (10 %-os részesedés). A fedezetek elfogadhatóak, amennyiben azokon a Takarékszövetkezet javára alapított és keletkező jogok előreláthatóan a bírósági, végrehajtási, végrehajtáson kívüli eljárásban érvényesíthetőek, így a követelés kielégítésére fordítható bevétel származik belőlük. Az adósok minősítési alapján a Takarékszövetkezet különféle fedezettségi szinteket követel meg. A fedezetek értéke tárgyi eszközök esetében a reális és prognosztizálható piaci ár. Nem tárgyi eszközök esetében a követelés értéke és annak valószínűsíthető elérhetősége, realizálódása fedezeti érték. Oldal: 13 / 18

14 a minimális szabályozási tőkekövetelmény számításánál elismert fedezetek fő típusai, és a Takarékszövetkezet által elfogadott más biztosítékok fő típusai A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hkr. a sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tőkekövetelményt mérséklőként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: a) a mérlegen belüli nettósítás, b) a repóügyletre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, és egyéb tőkepiac vezérelt ügyletre vonatkozó szabványosított nettósítási megállapodás, c) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok d) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, e) az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint f) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja g) garancia és készfizető kezesség h) hitelderivatíva. A Takarékszövetkezet a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazza. Elfogadható pénzügyi biztosítékok típusa az egyszerű módszer esetén: a) a hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét. A Takarékszövetkezet által elfogadott más biztosítékok: 1. Állami garancia 2. Állami garanciával egyenrangú garanciák 3. Egyéb garancia alapok (A garancia alap átvilágítása, teljeskörű információ beszerzése alapfeltétel.) 4. Belföldi bank garanciája 5. Külföldi bank garanciája (Csak a Takarékbank (MNB) írásbeli, előzetes véleménye alapján.) 6. Óvadék (részben), kézizálog Készpénzóvadék, ideértve a lekötött betétet is Értékpapír-óvadék Ingóság (kézizálog) 7. Vételi jog, pénzügyi lízing 8. Zálogjog 9. Engedményezés, jövedelem, árbevétel 10. Készfizető kezesség 11. Kezesség a garanciát nyújtók és kezességet vállalók, továbbá azok hitelminősítési kategóriája a Hkr (1) bekezdése szerinti bontásban A központi kormánynak és a központi banknak van elismert hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandók. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Oldal: 14 / 18

15 az egyes kitettségi osztályokra vonatkozóan az olyan kitettségek értéke, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vagy óvadékot vettek figyelembe mft Mérlegtételek Bruttó kitettség Értékvesztés Nettó kitettség Garanciák Óvadéki betét Kitettség értéke Hitelintézetekkel szembeni kitettség ,539 0, , ,000 0, ,539 Vállalkozással szembeni kitettség , , ,369 25, , ,868 Lakossággal szembeni kitettség , , , , , ,270 Késedelmes tételek 6 933, , ,950 41, , ,304 Összesen , , , , , ,981 VIII. Kereskedési könyvet vezető hitelintézeteknek külön nyilvánosságra hozandó információk Kereskedési könyvet a Takarékszövetkezet nem vezet. IX. Kereskedési könyvben nem szereplő részvénypozíciókkal kapcsolatosan nyilvánosságra hozandó információ a kereskedési szándék elhatárolásának szempontjai, beleértve a nyereségszerzés célt és stratégiai okokat, az alkalmazott számviteli és értékelési módszerek, valamint az értékelést befolyásoló főbb feltételezések A Takarékszövetkezet a portfoliójában lévő értékpapírokat befektetési célúnak minősíti és az alábbi kategóriák egyikébe sorolja: - lejáratig tartani kívánt értékpapírok, amelyeket a Takarékszövetkezet képes lejáratig megtartani - ide sorolhatók -az előbbi feltételnek megfelelő, a Hitkr. szerint befektetési célú értékpapírok, amelyek nincsenek portfolió- illetve vagyonkezelésben, továbbá -az említett feltételt kielégítő, a Hitkr. szerint forgatási célúnak minősülő értékpapírok, amelyek nincsenek portfolió-, illetve vagyonkezelésben; - hosszabb idő múlva esetleg értékesíteni fog - ide sorolhatók - a Hitkr. szerint befektetési célú részvények, - olyan befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyet a hitelintézet nem szándékozik vagy előreláthatólag nem képes lejáratig tartani és nincsenek portfoliókezelésben olyan a Hitkr. szerint forgatási célú értékpapírok, amelyek nincsenek portolió kezelésben, nincsen piaci árfolyamuk és/vagy értékesíthetőségük a kereskedési stratégiában megjelölt tartási perióduson belül erősen kétséges - olyan a Hitkr. szerint forgatási célú értékpapírok, amelyeket a Takarékszövetkezet nagy valószínűséggel 180 napnál hosszabb ideig fog tartani, és csak likviditási nehézségek esetén értékesíti e határidőt megelőzően. A Takarékszövetkezet a befektetési céllal vásárolt, de hosszabb idő múlva értékesítésre kerülő értékpapírokat a Takarékbanknak, továbbá a Hkr. szerinti olyan meghatározó piaci szereplőnek minősülő intézmények felé értékesíti, amelyek Magyarországon bejegyzett intézmények és a Takarékszövetkezet által alkalmazott minősítési rendszer szerint vagy külső hitelminősítő szervezet által minősítettek. Oldal: 15 / 18

16 a kereskedési könyvön kívül tartott részvények mérleg szerinti értéke, a valós értéke, valamint a tőzsdén forgalmazott eszköz esetén a valós értéknek a piaci értéktől való eltérése, ha a két érték legalább tíz százalékkal eltér egymástól A kereskedési könyvön kívül tartott részvények mérleg szerinti értéke: ezer forint. a kereskedési könyvön kívül tartott tőzsdei részvénykitettségek, továbbá egyéb kitettségek típusa, jellege és összege, a nyilvánosságra hozatalt érintő évben az értékpapírok értékesítéséből származó eredmény összege a teljes nem realizált nyereség és veszteség összege Nemleges. Kereskedési könyvben nem szereplő kamatpozíciókkal kapcsolatosan nyilvánosságra hozandó információk a kamatkockázat jellege és az ezzel kapcsolatos értékelési elvek, ideértve a kölcsönök előtörlesztésével és a lejárat nélküli betétekkel kapcsolatos elveket is; a kamatkockázat mérésének gyakorisága A pénzügyi közvetítői tevékenység alapvető sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya jellemzően - a mérlegben, illetve a mérlegen kívül. A hitelintézeti tevékenység komplex jellegéből adódóan a finanszírozó állományok és azok forrásának jellemzői jelentősen eltérhetnek, ezért minden hitelintézetnek kell bizonyos mértékű kamatkockázattal számolnia. Kamat(láb)kockázat a piaci kockázat (kamat-, devizaárfolyam-, részvényárfolyam-kockázat) egy formája. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövőbeni kockázata, hogy a Takarékszövetkezet nyeresége (közvetve a tőkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredően. A Takarékszövetkezet betétgyűjtési és hitelezési tevékenysége során törekszik az átárazódási egyensúlyra, ezáltal a kamatláb kockázat mérséklésre azzal, hogy főleg változó kamatozást alkalmaz, ezért ezen tevékenysége kevésbé van kitéve a kamatkockázatnak és így nem indokolt a külön operatív jellegű limit felállítása. A Takarékszövetkezet a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérését a sztenderd kamatláb sokkokat feltételező - az ún. duration gap elemzés módszertanával végzi. Ez azt jelenti, hogy a Takarékszövetkezet az arányosság elvét betartva a kamatsokk eszközértékre gyakorolt hatását (változását) nem közvetlenül a jelenérték számítással számolja ki, hanem egy közelítő módszert alkalmaz. A duration gap alapú módszer esetén a cél az üzleti érték (gazdasági érték) változásának becslése a kamatváltozások (kamatsokk) hatására, az eszközök és a források értékében bekövetkező változásból levezetve. Kamatkockázat mérése negyedévente történik. a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott mutató alakulása, devizanem szerinti bontásban. A Takarékszövetkezet a kamatláb kockázatát egy számba sűrítve is megadja. A kamatkockázat mértéke a megadott paraméterekkel elvégzett stressz teszt eredményével egyezik meg. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásával összhangban - a sztenderd kamatláb sokkot feltételező számítást (stressz tesztet) végez a Takarékszövetkezet minden olyan devizanemre, amelyekben Oldal: 16 / 18

17 denominált, a nem-kereskedési könyvben nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5 %-át. A duration gap alapú módszer esetén a cél az üzleti érték (gazdasági érték) változásának becslése a kamatváltozások (kamatsokk) hatására, az eszközök és a források értékében bekövetkező változásból levezetve. A számítás alapját egy közelítő számítás jelenti a Takarékszövetkezet üzleti értékének változására meghatározott nagyságú bázispontos párhuzamos (a hozamgörbe minden pontjára kiterjedő) kamatelmozdulás esetén. A Takarékszövetkezet duration gap elemzésnél (stressz tesztnél) az alábbi paraméter alkalmazza: - a forint hozamgörbe 300 bázispontos párhuzamos elmozdulása, - a deviza hozamgörbék 200 bázispontos párhuzamos elmozdulása Súlyozott pozíció Dátum Súlyozott pozíció / HUF CHF Összesen Szavatoló tőke ,636 1,406 61,042 1,03% ,029-1,756 38,273 0,65% ,572-2,802 39,770 0,70% ,572-0, ,946 5,20% X. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelés A Takarékszövetkezetnek nincs származtatott ügylete. XI. Működési kockázatra vonatkozóan nyilvánosságra hozandó információk a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A működési kockázatkezelés kiterjed minden lényeges kockázatra. A lényegesnek minősülő működési kockázatokat azonosítani és folyamatosan figyelni kell. A kockázatok azonosításával és értékelésével kapcsolatos jelentési kötelezettség a működési kockázattal kapcsolatos minden lényeges információt felölel. Működési kockázatkezelés célja: A Takarékszövetkezet stratégiai és üzletpolitikai céljai megvalósításának elősegítése azáltal, hogy a működési kockázatot, mint különálló kockázati típust kezeli és a kockázatot elfogadható keretek között tartja. Minden lényeges működési kockázatra kiterjedő legyen, képes legyen a termékekkel, szolgáltatásokkal, folyamatokkal, rendszerekkel kapcsolatos minden lényeges működési kockázat feltárására és transzparens módon kapcsolódjék a hitel- és piaci kockázatok kezeléséhez. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. - Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót. Az alapmutató módszere szerint a működési kockázat tőkekövetelménye évente egyszer változik. Oldal: 17 / 18

18 a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egység és funkciók leírása, a kockázatmérési és jelentési rendszer alkalmazási köre Az ügyvezetés felelőssége a működési kockázatkezelési stratégia végrehajtása, a működési kockázatkezelés általános rendszerének gyakorlati megvalósítása. A működési kockázatkezelés általános Takarékszövetkezeti feladat. Minden munkatárs felelős az általa végzett tevékenységgel kapcsolatos működési kockázatok kezeléséért. Az alapvető mutató módszere szerinti számításokat a főkönyvelő végzi. A működési kockázatkezelés rendszerét a belső ellenőr folyamatosan - az ellenőrzési tervekben foglalt vizsgálati témakörök keretében - vizsgálja. Saját vizsgálatainak tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmaz meg a rendszer továbbfejlesztésére évi működési kockázat tőkekövetelménye: mft Működési kockázat Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) 473, ,798 XII. Fogalmak Védett információ a Hpt. 137/A. (4) bekezdés b) pontja értelmében olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, Bizalmas információ a Hpt. 137/A. (4) bekezdés c) pontja értelmében olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Orgovány, május 23. Gellért Imre ügyvezető Kiss József ügyvezető Oldal: 18 / 18