EIGNER REBEKA ZSUZSANNA. A szabályjáték alkalmazása az általános iskola alsó tagozatában
|
|
- Eszter Balázsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EIGNER REBEKA ZSUZSANNA A szabályjáték alkalmazása az általános iskola alsó tagozatában 1. Bevezetés Pedagógiai és személyes tapasztalataim során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a gyermekek életét, személyiségének alakulását és fejlődését döntő mértékben befolyásolja a játék, illetve az egyéb cselekvések közben végzett játéktevékenység. A tapasztalataim érvényességét igyekeztem a vonatkozó szakirodalom tanulmányozásával alátámasztani. Elméleti elemzésemnél sorra vettem a játékkal, a játék oktatásával, oktatási, nevelési folyamatokban való alkalmazásával, illetve pedagógiai hasznával kapcsolatos folyóiratokat, tanulmányokat. Ezekben a határtudományok forrásait is igyekeztem feldolgozni (pedagógiai pszichológia, sportpedagógia stb.). A tanulmány célja annak feltárása, hogy a játékoknak, különösen a szabályjátékoknak milyen szerepük van a nevelésben és az oktatásban, és ebben mennyire segít a tanítók tudatos pedagógiai tevékenysége. Ez a téma kiemelt figyelmet érdemel a pedagógusok körében, mert a szabályoknak nemcsak a játékban, hanem a mindennapos iskolai- és a valós életben is jelentős szerepe van. Ha a gyermekek már óvodás-, illetve kisiskoláskorban szembetalálkoznak különböző normák által kialakított írott és íratlan szabályokkal, és ezeket igyekeznek megérteni és interiorizálni, akkor a valós életbe már egy megfelelően kiépített, sokféle élethelyzetben alkalmazható szabálytudattal fognak kilépni. Az átgondoltan megválasztott iskolai játék optimális esetben tevékenység és élvezet, valamint lehetőség arra, hogy a gyermek együttműködjön másokkal, érveljen, vitázzon, kutakodjon, problémákat oldjon meg (Fisher, 2000, 7). Az eddigi szakmai gyakorlatom során azt tapasztaltam, hogy a játékkal érdekesebbé, kihívásokkal telivé lehet tenni egy tanítási órát. A tananyag változatos feldolgozását teszik lehetővé mindamellett, hogy felkeltik a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát és arra ösztönzik őket, hogy megoldják az előttük álló feladatokat. Winkler Márta Iskolapélda című könyvében a gyakorlatban mutatja be, hogy mennyivel gazdagabbá válik a tanítás, ha azt játékosan közelítjük meg (Winkler, 1993).
2 2. A játék A játék szabatos, pontos, használható fogalomként való meghatározása rendkívül bonyolult vállalkozás. Mást jelent a gyermeknek, akinek ez a legtermészetesebb tevékenysége, de mást jelent a szülőnek, a pedagógusnak és a tudomány számára is. Ez a játékról kialakított sokféle nézet egyrészt annak köszönhető, hogy sok szempontból vizsgálták már a játékot, másrészt az emberről, a világról alkotott széleskörű felfogás is differenciálja a fogalmat. A játék, játszás, játszani szavaknak a különböző nyelvekben nagyon sokféle jelentésük van (Elkonyin, 1983, 24-27). A köznapi nyelvhasználatban is sokféle értelmezést kap. A játék szó jelölhet tevékenységet, mint például bújócska, malom vagy a Számkirály című játék. A játékcselekvések mellett a játék szó az eszközként használt tárgyat is jelenti (játék baba, kisautó, lego). A színészek szerepet alakító színpadi munkáját, a zongoraművész virtuóz előadását szintén kifejezhetjük a játszik szóval. Sőt, a mindennapi élet számos megnyilvánulási formájára is alkalmazzuk. Erre példa többek között a holtjáték, a képzelet játéka, játssza az ártatlant stb. A játékot, mint tevékenységet elsősorban az ember sajátosságaként tartjuk számon annak ellenére, hogy nem csak az emberre jellemző. Az állatok is játszanak, bár jelentős különbség az ember és az állat játéka között, hogy az állatok játéka létük fenntartását szolgálja, ösztönös élettevékenység, a természethez való alkalmazkodás egyik feltétele. Az ember ezzel szemben hat a környezetére, az őt körülvevő világra és játéka közben változást idéz elő a valóságban, és a személyiség sajátos viszonyát fejezi ki a világhoz (Kovács, 1994, 12) A játék fogalma különböző nézőpontokból Az emberi játék során a közvetlen haszonnal kecsegtető tevékenység feltételeinek hiányában kerül sor az emberek közötti szociális kapcsolatok újrateremtésére (Elkonyin, 1983, 35). A Pedagógiai Lexikon szerint a játék általában olyan funkcióként (viselkedésként) értelmezhető, amelyben a magasabb rendű élőlény saját maga elé állít akadályokat, és ezzel saját maga szabályozza az öröm szerzésének mértékét. Így önként vállalt, önmagáért való, energizáló, azaz komoly szerepe van az egészséges lelki egyensúly kialakításában. A gyermeki játék: a kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékcselekvéseivel tagolja, rendezi. A játék iskolába lépés előtt a gyermek
3 számára a legfontosabb, kiemelt jellegű tájékozódó tevékenység, fejlődésének kulcsa. (Páli, 1997, 136) A játék olyan sajátos cselekvés-, illetve tevékenységforma, amelynek nincs közvetlen gyakorlati célja, mintegy öncélúan szórakoztató, a velejáró pozitív élmények miatt folytatják. A játék elsősorban a gyermekek tevékenysége, bár a felnőttkorban is fontos szerepet tölthet be a pihenési, illetve a szervezet regenerálódási időszakában (Bartha, 1981, 106). A játék olyan cselekvés, amelynek célja a szórakoztató szabadidőtöltés. Sajátos feladata van a gyermek életében, annak egyik legfontosabb tevékenysége. Nagy a jelentősége az iskolai oktató-nevelő munkában is. A felnőttek számára a munka utáni üdülés a megnyugvás céljait szolgálja. Erre irányulnak az emberek társas érintkezésén felépülő társasjátékok, a testet edző és testi ügyességet fejlesztő sportjátékok (Brei-Ákos, 1962, 495). Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a játék egy olyan sajátos emberi tevékenység, amely az ember egész életét végigkíséri, számtalan formában jelenik meg, de a különböző életkorokban betöltött szerepe más és más. Óvodáskorú gyermekeknél elsődleges, alapvető tevékenységként jelenik meg, amely nagymértékben hozzájárul személyiségük fejlődéséhez. A gyermek fejlődésével változik a játék módja, szintje, tartalma. Mire a gyermek felcseperedik, teljesen más szerepet fog betölteni az életében a játék, mint korábban és a játék formái is eltérőek lesznek már. Iskoláskorban már szabadidős tevékenység (színjátszó kör, sportkör), ifjúkorban sporttevékenység (olimpiai játékok, távolugrás), felnőttkorban pedig már szórakozás vagy éppen élethivatás (színjátszás). A felnőtt műveltségének megfelelő játékot játszik, ez része is lehet műveltségének, ugyanakkor a játék is visszahathat műveltségére. A felnőtté válás folyamatában a tanulás és a munka fokozatosan átveszik az elsődlegességet a játéktól, azonban sokáig magukon hordják a játék sajátosságait. Amikor a domináló szerep még a játéké, akkor a tanulásban, illetve a munkában a játékosságnak feltétlenül jelen kell lennie. A játék és a játékosság között viszont különbséget kell tennünk. A játék tevékenység, a játékosság pedig magatartási forma, alapelv. A játékosságot, mint nevelési alapelvet azért alkalmazzuk például a tanulásban, hogy ezáltal a gyermek egész személyiségét aktivizáljuk. A játékossággal fel tudjuk kelteni és fenn is tudjuk tartani az érdeklődést, valamint az érzelmekre is tudunk hatni vele A játék típusai gyermekkorban A játékok négy alaptípusát különböztethetjük meg egymástól: a gyakorló játékokat, a szerep- és drámajátékokat, a konstruáló játékokat és a szabályjátékokat. A gyakorló játékok csoportjába tartoznak az érzékszervi mozgásos játékok, valamint a gondolkodás gyakorlása. A
4 szerep- és drámajátékok csoportját képezik a szerepjátékok, a bábjátékok, valamint a dramatizálás, drámajáték, színjátszás. A szabályjátékok közé pedig az értelmi képességet fejlesztő játékok, a mozgásos szabályjátékok, valamint e kettő kombinációi tartoznak. 3. Szabályjátékok Az alkotó vagy képzeleti játékok során alakulnak ki a valódi szabályjátékok. A játékfajták egyre magasabb szintre való fejlődése a szabályjátékokkal zárul be. Ezek utána a fejlődés már a szabályjátékokon belül megy végbe, maga a játék tökéletesedik állandóan (billiárd, futball, kártya) vagy átalakul munkává, főként a konstrukciós játék esetében. A konkrét műveleti gondolkodás alapozza meg, hogy a gyerekek szabályok segítségével képessé válnak olyan kölcsönös viszonyokat irányítani, melyek elősegítik a szabályjátékok játszását. A szabályjátékok lényege a hagyományosan kialakított, készen kapott szabályok dominanciája, és az örömforrás a szabályok betartásából ered. A szabály betartása olyan kölcsönös együttműködést jelent a játékosok között, amelyben egyszerre jut érvényre a társak igenlése és a társak legyőzésének szándéka. A játék komolyságát is a szabály szolgáltatja. A szabályjátékok alapja tehát a szabálytudat. A szabálytudat magasabb szintje 6-7 éves korra kezd kialakulni, tehát ezeknek a játékoknak a megjelenése is ekkora tehető a gyermekek életében A szabálytudat A valódi szabálytudat lényege annak ismerete, hogy a szabály közös megegyezésen alapul, kölcsönös megegyezéssel megváltoztatható és mindenkire kötelező annak betartása. A szabályok tehát olyan előírt cselekvésmódok, korlátok, amelyek magából a játék tartalmából származnak (nem külsődlegesek), kötelező jellegűek és legalább két személyre vonatkoznak. A szabályjátékok egyik lényeges eredménye a szabálykövető magatartás elsajátítása. A szabálykövetés tulajdonsága emeli új szintre az embernél a csoportrangsor kialakítását. A különböző pozíciók megszerzését és megtartását a viselkedési szabályok határozzák meg anélkül, hogy fizikai küzdelemre kerülne sor. A gyermekek is korán ráébrednek arra, hogy a rangsorolás, a dominancia alapvető funkciója az életünknek. A szabályjátékok sokféleségének köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy mindenki valamelyikben a rangsor elején, vagy legalábbis ne mindig annak végén foglaljon helyet. Az embereknél a legtöbb esetben a brutális dominancia helyett a szabálydominancia uralkodik, vagyis szabályoknak, elszemélytelenedett dominanciáknak engedelmeskednek. A különböző társadalmak
5 egységesen arra törekszenek, hogy a társadalom tagjaival elfogadtassák a szabálydominanciát. Ezért is szükséges már a korai szocializációban elfogadtatni a szabályok érvényességét a gyerekekkel, amelyet a szabályjátékok segítenek (Bús, 2005, 39-42). A kultúra és az együttélés szabályainak belsővé tétele már a kisgyermekeknél elkezdődik. Azonosul a hozzá legközelebb álló felnőttel (apa, anya, nagyszülő, óvónő), így az általa képviselt társadalmi szabályok belsővé válnak, interiorizálódnak. A bűntudat kialakulása is ennek eredményeként jön létre. A szabálytudat elsődlegesen a játéktevékenységben alakul ki. Ha a szabályok egyszerű szerepeket hordozó játékban jelennek meg, a gyerekek már óvodáskorban képesek hozzájuk alkalmazkodni. Óvodáskorban a szabály még tulajdonképpen egyet jelent a felnőtt kívánságával. A gyermekek úgy vélik, hogy azért kell a szabályokat betartani, mert az óvónő, az apa, az anya vagy a nagyszülő azt mondta, és ha megszegik, nem tartják be ezeket az előírásokat, akkor büntetést kapnak a felnőttektől. Öt-hat éves korban a gyermekek már kezdik megérteni, hogy léteznek bizonyos általános szabályok, de ezek nagy részét még mindig a felnőttek tekintélyére alapozva tartják csak be. Az óvodás gyermek olyan feladatok elvégzésére képes, amelyek összefüggenek érdeklődésével, pillanatnyi indítékaival. Ha egy játék már nem köti le, azonnal egy másikkal kezd el foglalkozni. Ez a viselkedés egyébként jellemző lesz a későbbi életkorok szabályjátékára is. Ha túl nehéz lesz a játékfeladat, ha a szabály már nem ösztönöz cselekvésre, vagy ha megnő a kudarctól való félelem és a kényszeres igazodás lép a játéköröm helyébe, a gyerek azonnal kilép az adott játékból. Ez a kilépés lehet valóságos kilépés, amikor abbahagyja a játékot, elhagyja a játékteret, de kivonhatja magát a játékból csalással is, ebben az esetben megtagadja a játék értelmét. Kim Payne felhívja a figyelmet az életkori sajátosságok érvényesítésének jelentőségére. Három fokozatot állapít meg. A tizenéves kor közepe táján a gyerekek már képesek intellektuális síkon is követni a szabályok ismertetését. Az ennél fiatalabb korosztály még inkább képek segítségével, hasonlatokra támaszkodva ismerkedik a szabályokkal. Vannak viszont olyanok, akik főleg az utánzásos tanuláshoz ragaszkodnak (Brooking-Payne, 1999, 22) A szabálytudat fejlődése Piaget és munkatársai a szabálytudat és az erkölcsi ítélet fejlődését a gyermekek játéktevékenységén keresztül vizsgálták. (Fiúk esetében a golyózást, lányoknál pedig az ipiapacs svájci változatát tanulmányozták.) Hazai feltételek között Gleiman Anna végezte el e
6 vizsgálatokat annyi különbséggel, hogy a játékszabályok tudatának fejlődését lányok esetében az ugróiskola, fiúknál pedig a gombozás során figyelte meg. A vizsgálat során a résztvevő gyermekeket arra kérték, hogy magyarázzák el a játékszabályokat, majd pedig egy klinikai interjú során a szabályok eredetéről, megváltoztathatóságáról kérdezték őket. Az életkor szerinti eredmények a következők lettek: 3-4 éves kor: mozgások, manipulációk szabályos ismételgetése, 4-5 éves kor: kettős szabálytudat: egy-egy kiemelt szabályelem alkalmazása, amelyet felnőttől, apától, istentől eredőnek és ezáltal megváltoztathatatlannak véltek, de ezzel párhuzamosan önkényesen változtatgatták őket, 7-8 éves kor: valódi együttműködés, a győzelem fogalmának megértése, de a szabálytudat még itt is labilis lehet, 10 éves kor: valódi szabálytudat fogalmi szinten való megjelenése, éves kor: letisztul a szabálytudat, a szabály alárendelődik a játszásnak, demokratikus úton, közös akarattal változtathatók a szabályok. A szabálytudat kezdetben labilis, gyakran az adott helyzethez igazított, leegyszerűsített szabályok mentén fokozatosan alakul át biztossá, elvi szinten állandóvá. A szabálytudat fogalmi szinten való működésével, amikor a gyermekek tisztában vannak azzal, hogy a szabály kölcsönös megegyezésből származik, kötelező jellegű, de megegyezéssel meg is változtatható (Mérei-Binét, 2006, 211), egy érdekes fordulat következik be, amely szerint a szabályok öncélúvá válnak. Ennek értelmében a játék egyik legfontosabb mozzanata a szabályok kialakítása és rögzítése lesz. A szabályok ebben az életkorban (9-10 évesek) nem is annyira az eszközei a játéknak, hanem örömforrásai. A játékszabályok egy magasabb szintet, a társadalmi valóságot érvényesítik, hiszen a szabályok kialakítása ugyanúgy szolgálja az együttesség igényét, mint maga a játék és ezzel párhuzamosan hoz létre egy tapasztalati együttműködésre alkalmas szabálykészletet is. Az elvi szinten állandósult szabálytudat szolgáltatja az alapot a hagyományos, kötelező, intézményes szabályrendszerek későbbi megértéséhez. (Szöllősi-Czeglédi, 1999) Ebből is következik, hogy mivel a szabálykövetés az évek során fokozatosan alakul ki a szabályjátékok kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell vennünk a gyermekek életkorát. A szabályjátékok feltétele a szabályok megértése, azaz egyfajta intellektuális fejlettség, a decentrálás képessége azaz igazodás az általános szabályokhoz, valamint a frusztrációtűrés azon helyzetek megfelelő kezelésére, amelyekben alapvető szükségleteink nem, vagy csak részben teljesülnek. A szabályjáték főként kisiskoláskortól jellemző játékforma. Az óvodás gyermekek egocentrikus világképével szemben, a kisiskolásokat már érdeklik a világ szabályai, képesek azokat megérteni és
7 betartani. Ezzel magyarázható, hogy ebben az életkorban már a szabályokon alapuló és nem a fantázia által irányított tevékenységek kerülnek a középpontba. A kisiskolás gyermekeket a tanulásban is szabályok irányítják, hiszen a matematikának vagy éppen az írásnak is megvannak a maga szabályszerűségei, amelyeket a tanulóknak meg kell érteniük, és ennek megfelelően a játékukban ugyancsak kiemelkedik a szabályokhoz való igazodás. A kisiskolásokra emellett az is jellemző, hogy már önállóan, felnőtt segítségének igénybevétele nélkül is képesek megszervezni és irányítani a szabályjátékokat, sőt több megfigyelés is alátámasztotta, hogy könnyebben, szabadabban kezelik a játék versengéses oldalát, ha nem érzik a felnőtt irányító szerepét (Cherfas, 1986, 43-66). A ritmikus szabályjátékok közül kedveltek többek között a hosszú mondókákkal kísért ugrókötelezések, gumizások, bonyolult tapsolások, labdadobálások, madzagjátékok (Brooking-Payne, 1999, 34) A szabályjáték típusai A szabályok eredetüket tekintve lehetnek átörökített vagy spontán szabályok. Az átörökített szabályok társadalmilag intézményesített, mindennapi élethez, munkához fűződő vagy akár mágikus, vallási eredetű szokásokat jelenítenek meg. Jellemzőjük még, hogy nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak, olykor regionális változatokkal. Leginkább felnőttek közvetítik a gyermekeknek vagy a nagyobbak tanítják a kisebbeknek. A spontán szabályok ezzel szemben pillanatnyilag kialakuló, közös megegyezésre épülő szabályok. Ilyen például a gyakorló játékokból származó mozgásszabály A szabályjátékok tartalmuk szerint lehetnek: értelmi képességet fejlesztő (didaktikus) játékok, mozgásos szabályjátékok, vegyes szabályjátékok. Az értelmi képességet fejlesztő játékok a különböző társasjátékok, táblásjátékok, kirakójátékok, kártyajátékok, nyelvi-, logikai-, gondolkodtató játékok, stb. Az értelemfejlesztő játékok segítik elsősorban az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet valamint a gondolkodás fejlesztését és gyarapítják az ismereteket. Mozgásos szabályjátékok a testnevelési játékok, a dalos és mondókás népi játékok stb. Tehát azok a játékok, amelyek során a gyermekek természetes mozgásokat végeznek (futások, ugrások, dobások, kúszások, mászások, csúszások és ezek variációi) és amelyek során szabályok betartásával késztetjük a gyerekeket aktív mozgásra. E játékokban a mozgás adja a játszás örömét még akkor is, ha adott esetben eszköz is társul a játékhoz, hiszen az itt csak kísérő szerepet tölt be. A mozgásos játékok kiemelkedő jelentőséggel bírnak az óvodás- és a
8 kisiskoláskorú gyermekek életében, hiszen kielégítik ezen életkor általános fizikai fejlődéséhez szükséges nagyfokú mozgásigényt. Elősegítik a közösségben való fegyelmezett viselkedést, javítják a gyermek állóképességét, biztosítják a mozgásszervek sokoldalú fejlődését, az egészséges testi fejlődést, segítik az ügyesség, bátorság, határozottság kialakulását, valamint a koordinált és célirányos mozgást. A játékok e csoportjába tartozik többek között az Ugróiskola, az Ipics-apacs, az Adj, király, katonát!, vagy például a Tüzet viszek című játék (Esztergályos, 1997). A vegyes szabályjátékok sajátossága pedig, hogy egyszerre fejlesztik az értelmi, valamint a mozgásos képességeket. Ilyen például az Activity nevű játék A szabályjátékok feltételei A szabályjátékok játszásakor kiemelkedő jelentősége van a derűs légkör kialakításának. A mozgásos szabályjátékoknál az időjárás hangulatkeltő ereje meghatározó. Ilyen varázslatos hangulatkeltő hatása lehet a frissen hullott hónak, a kizöldült természetnek, a szikrázó napsütésnek és persze az ezekhez kapcsolódó játékeszközöknek: a szánkónak, a korcsolyának, a kerékpárnak, a tollaslabdának stb. Egy jól megválasztott helyszín nagyban hozzájárul a gyermekek kedélyállapotának alakulásához. A derűs légkör megteremtésében azonban a legdöntőbb szerepe mégis a pedagógus közvetlen és közvetett szerepének van, aki a legtöbbször kezdeményezi, megszervezi, levezeti az adott szabályjátékokat. Az értelmi képességet fejlesztő szabályjátékok hangulata is eltér más egyéb játékok hangulatától. Ez abban rejlik, hogy például egy rejtély megfejtése, a folyamatos koncentráció, a győzelem iránti vágy teljesen más érzéseket vált ki a játékosokból. Míg a mozgásos szabályjátékokra a zajosabb közeg volt jellemző, addig ezek a játékok inkább a csöndet, a nyugalmat igénylik. E játékoknál fontos szerepe van a legalkalmasabb időpont, napszak megválasztásának. Például egy emelkedett hangulatú esemény után a gyermeki szervezet gyakran igényli a másfajta erőfeszítésre késztető játékok játszását. 4. A szabályjátékok alkalmazása a pedagógiában Iskolai alkalmazásban a játéktípusok közül a leggyakrabban használt játék az alkalmazott szabályjáték. Ugyanis a szabályjátékok tudnak a legrugalmasabban illeszkedni az iskolai keretekhez, a különböző tantárgyakhoz (Bús, 2008, 281).
9 4.1. A szabályjáték megtanításának módja Ezen játékokat már oktatni is szükséges. Az oktatásuknak megvannak a speciális szabályai: tervszerűség, rendszeresség, fokozatosság elvének betartása, megfelelő módszerek, eszközök alkalmazása, a gyermekek motiválása, aktivizálása, helyes játékvezetés, valamint próbajáték biztosítása. A játékkal kapcsolatban mindenféleképpen a legelső feladatunk a játék nevének, tartalmának, valamint szabályának az ismertetése. Fontos, hogy ekkor kitérjünk minden lényeges dologra, míg a kevésbé lényeges elemeket a játék közben is ismertethetjük. Ki kell emelnünk az egyének és a csoport feladatát, az események sorrendjét, a győzelem feltételeit, valamint a legvalószínűbb szabálysértés, szabálytévesztés következményeit. Akár egy-két tanácsot is adhatunk a gyermekeknek. A magyarázat összekapcsolódhat a játék bemutatásával vagy akár a megkezdésével is. A bemutatást bízzuk olyan gyermekre, aki esetleg már ismeri az adott játékot vagy előzetes ismereteink alapján valószínűsíthetjük, hogy ügyes lesz a játékban (jól fut, énekel stb.). A játék ismertetése után mindig kérdezzünk vissza, hogy van-e valami, amit a gyermekek esetleg nem értenek (ismeretlen kifejezés, szabály stb.). Ha ez megtörtént, a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdenünk a játékot. Utasításaink, vezényszavaink legyenek pontosak, rövidek, lényegre törőek. A játék során végig ügyeljünk a hibajavításra. Egy-két gyermeknél előforduló hibát javíthatunk menet közben, általános hiba esetében viszont állítsuk le a játékot és hívjuk fel ennek kijavítására a gyerekek figyelmét. A játék lezárásáról, értékeléséről soha nem szabad megfeledkeznünk A szabályjátékok szerepe a gyermekek fejlődésében Az emberi élet különböző szakaszait más-más tevékenységek uralják. Az óvodás gyermek fő tevékenysége a játék, míg pár évvel később az iskolásé már a tanulás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a játékra való igény teljesen kiveszne a gyermekből, csak annak szerepköre változik meg. A kisiskolás életében a játéktevékenység másodlagos helyre, a tanulás keretei közé szorul vissza. A játékban rejlő lehetőségeket viszont nem szabad kizárni az iskolás gyerek életéből, fejlődéséből. A játék számos funkciót tölt be az iskolai életben is. A gyermek és pedagógus számára a játék nem mindig jelenti ugyanazt. Amit a tanító játéknak gondol, azt a gyerek nem minden esetben tekinti annak, sokszor inkább egy újabb, előtte álló feladatnak, amit meg kell oldani. Mint ilyen, ez számára egy kényszerű, kellemetlen kötelesség. Ebből kifolyólag meg kell különböztetnünk a feladat, a játékos feladat és a játék kifejezéseket.
10 Feladat: Egy olyan előírásszerű, kötelezően elvégzendő tevékenység, amit a cél elérése érdekében végre kell hajtanunk. Játékos feladat: A kötelező feladatnak érdekes, aktivizáló, képességekhez, ismeretekhez igazodó, fantáziavilágban zajló, de mégis komoly végrehajtása. Játék: E kettő szabad akaratból való elvégzése. Működésbeli szempontból megkülönböztetünk szabad és alkalmazott játékot (Bús, 2008, 278). Az iskolai tanításnak két oldala van: a nevelés és az oktatás. A nevelés célja a jellem, az oktatásé az ismeretek, készségek, képességek fejlesztése. A játék egyértelműen olyan tevékenység, amelynek nevelő és oktató értéke egyaránt van A szabályjátékok nevelő és oktató értéke, pedagógiai haszna A pedagógiai és a pszichológiai munkában kiemelkedő jelentősége van a szabályjátékok megjelenésének, céltudatos alkalmazásának. Abban az esetben, amikor egy pedagógus a tanítási óra alatti tevékenység végzéséhez valamilyen (játék)szabályt határoz meg a tanulók számára, ezzel az autoritását csökkenti. A szabályok betartása során nem egy tekintélyelvű személy büntetésének elkerülése végett engedelmeskednek, hanem szabad akaratból, a tevékenység öröme miatt. (A játékvezetői, bírói szerepben azonban legtöbbször jelen kell lennie valakinek, mert kisebb-nagyobb csalás előfordulhat.) Az értelemfejlesztő játékok között szinte valamennyi értelmi képesség fejlesztésére találunk megfelelőt. A mozgásos játékok változatosságukkal biztosítják a mozgásszervek sokoldalú fejlődését. E játékok segítik az ismeretek felidézéséhez szükséges készségek megszilárdulását, valamint a figyelemkoncentráció, a figyelemtartósság képességének fejlődését. A szabályjáték alkalmas a szabálytudat elmélyítésére, az akadályok leküzdésére, emellett erősíti az akaratot, a kitartást és az önuralmat. Fontos, hogy a gyerekek e játékok segítségével is tanulják a kudarc elviselésének, valamint a győzelem szimpatikus átélésének képességét. A szabályjátékok hozzájárulnak a gyermekek közötti kapcsolatok erősítéséhez és a kölcsönös tisztelet megalapozásához. A szabályjáték pedagógiai célja a szabálykövető magatartás elsajátítása, illetve megerősítése, amely egyértelműen komoly tevékenység. A gyerekekben is megfogalmazódik a játék során (kinél korábban, kinél később), hogy a szabályok nem az ő akadályoztatásuk, hátráltatásuk miatt alakultak ki, hanem a játék védelme érdekében. A szabályszegő minden esetben elnyeri méltó büntetését a szabályszegés mértékétől függően. A csalót büntetése letöltése után szinte minden esetben visszafogadják, de a játékrontót, aki nem ismeri el a szabályok domináns szerepét, kizárják a játékból (Bús, 2008, 281).
11 A szabályjátékoknak számos hasznos, nevelő értéke ismert. A játékok során olyan kedvező érzelmi állapot alakul ki a gyermekekben, amely a testi és a lelki fejlődést egyaránt pozitív irányba befolyásolja. A játék során a gyermeket érő különböző hatások felfokozódnak és a pozitív érzelmek közé épülnek be a személyiségükben. Ez köszönhető a játék vidám, oldott légkörének. Ekkor olyan pozitív vonások erősödnek fel a gyerekekben, mint a segítőkészség, a barátság és az önzetlenség és emellett háttérbe szorulhatnak vagy akár teljesen el is tűnhetnek a negatív érzések: az antipátia, a harag, az irigység. A játék többszörösen is társadalmi jelenségnek tekinthető. Egyrészről kialakulását, tartalmát, formai jellemzőit mindenféleképpen a gyermeket körülvevő szociális kapcsolatok befolyásolják. Másrészről a játék során a gyerek megismeri játszótársait, társas kapcsolatai is formálódnak. Ezáltal a játék megkönnyíti a szocializáció útját, a közösségi magatartás kialakulását. A játék továbbá eredményezi új viselkedésformák kialakulását, formálja, fejleszti a jellembeli sajátosságokat: az önuralmat, az önbizalmat, az önállóságot, a bátorságot, az akaraterőt, a kitartást és például a cselekvőképességet. A szabályjátékok során egyértelműen fejlődik a gyermek szabályokhoz való alkalmazkodása, formálódik az egyéni érdek alárendelése a közérdeknek és a szerénység, illetve a jogos önérzet jellembeli erényekké válhatnak. A játék a testi nevelésből is kiveszi a szerepét. Fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, a szervezet teherbíró-, illetve betegségekkel szembeni ellenálló képességét és növeli annak edzettségét. Az esztétikai nevelés is megvalósul a játékoknak köszönhetően. A fegyelmezett, szabályozott játék a gyermekben uralkodó belső rendet is szimbolizálja. A szabályjátékokon belül például a dalos, énekes (mozgásos) játékok elősegítik a ritmusérzék, a hallás, illetve a jó zenei érzék kialakulását. A zárt tér ízléses kialakítása, a játékeszközök jó ízléssel való megválasztása, de a szabadban folytatott játék során a természet szépsége egyaránt az esztétikai érzék fejlődését támogatja. A jó játékban összekapcsolódik a szellemi és fizikai tevékenység, ezáltal összhang alakul ki az ész és a kéz között, így fejlesztve a kézügyességet és a tárgyakkal való manipulálás képességét. Ennek köszönhetően a technikai nevelésben szintén szerepe van a játéknak. Mivel a játék bizonyos ismeretek, készségek, képességek fejlesztésére is alkalmas, tudatos szerepe van az értelmi nevelésben, főként a magasabb szintű kognitív folyamatok (figyelem, gondolkodás, problémamegoldás stb.) fejlesztésében, így annak oktató értéke sem elhanyagolható. A játékok során annak érdekében, hogy a gyermek megoldja a vele szembekerülő problémákat, minden addigi tudását, képességét beveti. Ezzel tulajdonképpen észrevétlenül lép a fejlődés, a formálódás útjára, amely a valóságban is egy alkalmazható tudást eredményez majd számára.
12 5. Összegzés Már az ókori görögök is régóta alkalmaztak különböző játékokat az oktatási, nevelési folyamataikban. Felfigyeltek arra, hogy a közbeiktatott játéktevékenységek hatékonyabbá tehetik a pedagógus részéről a tanítást, a tanulók oldaláról pedig a tanulást. A diákok a játékos tanulást kevésbé érzik fárasztónak. Élvezetesebb számukra, jobban leköti a figyelmüket, éppen ezért aktívabban is vesznek részt benne. A természet és a gyermeket körülvevő világ megismerésének, valamint a környezethez való alkalmazkodásnak az egyik eszköze a játék, és mint ilyen, segíti a gyerek belső világát, vágyait, problémáit kifejezni, azokat jobban megérteni és feldolgozni. A játék olyan örömforrásként tud funkcionálni, amely csökkentheti vagy akár teljesen meg is szüntetheti a gyermekben uralkodó belső feszültséget. Játék közben többek között fejlődik az önkifejező-, a kommunikációs-, az alkalmazkodó- és az együttműködő készségük. Játék során a gyermek képes koncentrált figyelemmel a környezete viselkedési normáit elsajátítani. Mivel a gyermeket körülvevő környezetnek szülők, pedagógusok és még megannyi formában felnőttek is részesei, így a játékról és annak örömteli jellegéről nekünk felnőtteknek sem szabad elfelejtkeznünk. A pedagógus játékmesterként gondoskodhat arról, hogy a tanóra menetébe tervszerűen, céltudatosan beépített játékoknak céljai legyenek. A kitűzött pedagógiai célok elérése érdekében pedig a nagyobb tudatossággal és differenciáltabb módszertani kultúrával alkalmazott játékok mindenféleképpen sikeresen alkalmazhatók. Mindemellett a színvonalas, körültekintően megválasztott játék emeli a tanulók igényszintjét, érdeklődését, kreativitását, valamint az óra monotonitását is megtöri azáltal, hogy nem csak verbális ismeretközlést alkalmaz. A játék támogathatja a fogalmak hatékonyabb megértését, az új ismeretek könnyebb elsajátítását és a gondolkodási műveletek eredményesebb alkalmazását. A játékokban fejlődhetnek az iskolai teljesítményhez szükséges részképességek és korrigálódhatnak az esetleges képességhiányok. A tanórai játékok azáltal, hogy nemcsak frontális osztálymunkában, hanem akár csoportmunkában, akár differenciált osztálymunkában, vagy éppen egyénileg is alkalmazhatók, hozzájárulnak a szociális-, illetve kooperatív képességek fejlesztéséhez és az autonóm személyiség kialakulásához. Az óvodai játékos foglalkozások után az általános iskola alsó tagozatán is helyet kapnak a játékok, habár tagadhatatlanul már nem ez az elsődleges tevékenységformája a gyerekeknek. A szabadidő eltöltésének radikális megváltozása miatt (tömegkommunikációs eszközök számítógép, internet, televízió uralta világ) kiemelten fontos, hogy a gyerekek legalább az iskolában, akár a tanórák keretei között
13 találkozzanak társas, logikai gondolkodást igénylő vagy éppen anyanyelvi játékokkal és ezt közvetlen interakciókban játsszák egymással. Fontos hangsúlyozni, hogy a játékra fordított idő a tanítási órán nem vész el, mivel a játszó emberben óriási fizikai és szellemi energiák léphetnek működésbe, amely aktivizált állapot a tanulás szempontjából is ideális, hiszen az ilyenkor megjelenő új ismeretek könnyen integrálódnak és tartósan megmaradnak az emlékezetben. Így tulajdonképpen a gyermek észrevétlenül lép a fejlődés útjára, a tanulás indirekt módon valósul meg. A cél nem a tanulás, hanem az adott játékban való minél jobb eredmény elérése, s a tanulás ehhez képest eszközi jellegű, mintegy mellékterméke a játékban való nyerésre irányuló tevékenységnek. Mindent összevetve az említett sajátosságoknak köszönhetően válik a játék a tanóra azon részévé, amelyet a tanulók a legjobban szeretnek, élveznek és még a művelődésüket is támogatja. A jótékony hatású játék, a játszani szerető tanuló mellé pedig nem is kell más, mint egy szívesen játszó, egy a játékhoz kedvet és oldott légkört kialakító tanító, aki maga is örömmel vesz részt benne, élvezi azt, és persze aki az ésszerű határok kialakításáról sem feledkezik meg. 6. Felhasznált irodalom Bartha László (1981): Pszichológiai értelmező szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest Brei Andor-Ákos Károly (1962): Új magyar lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest Brooking Payne, Kim (1999): Gyermekeink játékai: a játékok és a sport hatása a gyermekek fejlődésére. AKG Kiadó és a Metódus-Tan BT, Budapest Bús Imre (2005): Versengés és kooperáció elsajátítása játékkal In: Mónus András (szerk.): A sporttudomány és az európai integráció globális és lokális összefüggések, iskolai testnevelés, utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás. MSTT, Budapest Bús Imre (2008): A játék alkalmazása az iskolai oktatásban, nevelésben In: Bábosik István (szerk.): Az iskola korszerű funkciói. OKKER Kiadó, Budapest D. B. Elkonyin (1983): A gyermeki játék pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest Esztergályos Jenő (1997): Oktatójátékok kisiskolásoknak. Sylvester János Kiadó és Nyomda, Szombathely Fisher Robert (2000): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Janet Lever: Sex Differences in the Complexity of Children s Play and Games. In: American Sociological Review 43, In: M.-R. Cole (1997) Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest
14 Jeremy Cherfas, Roger Lewin (1986): Nem csak munkával él az ember. Gondolat Kiadó, Budapest Kovács György (1994): A játék elmélete és pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kovács György-Bakos Éva (2005): Játékpedagógiai ismeretek. Szerzői kiadás, Debrecen Maszler Irén (1996): Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes (2006): Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó, Budapest Páli Judit: játék 136. In: Pedagógiai lexikon (1997): Főszerkesztők: Báthory Zoltán és Falus Iván. Keraban Kiadó, Budapest Szöllösi Zsuzsa, Czeglédi Réka (1999): Az önértékelés, stresszkezelés, döntéshozatal képességeinek fejlesztése Fejlesztő pedagógiai program az egyéni bánásmódhoz, Budapest Winkler Márta (1993): Iskolapélda Kinek kaloda, kinek fészek. Hunga Print, Budapest
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenAz értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
Részletesebben54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA pedagógus mint személyiségfejleszto
A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez
RészletesebbenNémet nyelv évfolyam
Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenA sportpedagógia alapjai
Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Részletesebben1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin
1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenAz óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.
Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés
RészletesebbenSakk logika Jó gyakorlat
Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:
RészletesebbenVMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező
VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező Kreditértéke: 0 A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 9 Félév: 2. A tantárgy célja: A gyakorlat járuljon hozzá olyan jártasságok, készségek, képességek megalapozásához,
RészletesebbenA Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban
A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert
RészletesebbenMegyeri Úti Általános Iskola 2019/2020
Megyeri Úti Általános Iskola 2019/2020 Intézményünket 1914-ben alapították. Megyer és Káposztásmegyer határán, megújult épületeiben várja a gyermekeket. Felvételi körzetünkbe Megyer családi házas övezete
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenAz egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus
RészletesebbenMiért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
RészletesebbenDr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden
Dr. Révész László egyetemi tanársegéd revesz@mail.hupe.hu Sportpedagógiáról röviden 1 Sportpedagógia Értelmezése: Tágabb: a sporttudomány egy sajátos, pedagógiai aspektusa/ nézőpontja, mely a neveléssel
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
7 melléklet a 532016 (XII 29) EMMI rendelethez 1 melléklet a 152013 (II 26) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: irsz
RészletesebbenAudi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:
Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:
RészletesebbenTI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II.26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye:... ir.sz.... (település)... (utca, hsz.) Születési
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenBeérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
RészletesebbenAZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.
AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenA témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban
TÉMAHÉT A témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban Feldolgozott téma: A demokrácia működése Athénban Az ókori görögök életmódja: öltözködés, étkezés, oktatás, zene, sport és gyermekjátékok.
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenKun Enikő. A szabad játék
Nézőpont Kun Enikő A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. (Huizinga) A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, illetve tevékenységi
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenÓvodapedagógus interjú MINTA
Óvodapedagógus interjú MINTA Óvodapedagógus neve: Óvodapedagógus oktatási azonosítója: Intézmény neve: Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Interjú időpontja: Ellenőrzést végző pedagógus: A
RészletesebbenHelyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok
Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,
RészletesebbenTájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról
Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról Jegyzőlakás ingyenes használatbavételének engedélyezése Rendszeresen tartunk sérült illetve gerinc-, vagy tartásproblémákkal
RészletesebbenA MOTORIKUS MOZGÁSOS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ÓVODÁS ÉS KISISKOLÁS KORBAN
A MOTORIKUS MOZGÁSOS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ÓVODÁS ÉS KISISKOLÁS KORBAN Némethné Dr. Tóth Orsolya Főiskolai docens Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológiai Kar Savaria Egyetemi
RészletesebbenSZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!
Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4/08/ Kom petencia al apú oktatás, egyenl ő ho z záférés bevezet ése Hévíz k özoktatási ne vel ési intézm é nye ibe n.
A projekt címe: Belebújunk maskarába farsang - témahét A projekt fő célja: A farsangi ünnepkör szimbólumainak, az ünnepkör eredetének megismertetése mellett az adott témát a lehető legváltozatosabb szemszögből
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE
TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK MEGTARTÁSÁVAL
A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK MEGTARTÁSÁVAL A 2015/2016-os tanévben 1 pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzése zajlott le intézményünkben.
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenGenerated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. október 19. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenA tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton
A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenPatakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése
Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenÉvfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1
SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,
RészletesebbenNevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.
Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenDrámapedagógia. játszani is engedd
Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
Részletesebben- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának
EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara
RészletesebbenA kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló
A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben
Részletesebben2018. szeptember 24.
NTK III. évfolyam tantárgy-pedagógia előadás 2018. szeptember 24. Átmenet óvodából az iskolába A magyar zenei nevelés alapelvei, a kodályi koncepció előadó: Szesztay Zsuzsa adjunktus Az Óvodai Nevelés
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenFelsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév
Felsős munkaterve 2016/2017. tanév Célok, feladatok A szóbeli kommunikáció erősítése A kommunikációs Az önálló ismeretszerzés képességének Önértékelés, önbecsülés Élmény alapú tanulás, tanítás alkalmazása
RészletesebbenUEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára
Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati
RészletesebbenDolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés
Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN
Részletesebben54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenMunkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016
Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási
RészletesebbenA környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne.
TEVÉKENY GÉZENGÚZOK! Vázlat: I. Bevezető gondolatok. II. Kultúra átadás. 1.Programunkban a szocializáció és a kultúra összefüggése. 2.Honnan szereznek tapasztalatot gyermekeink? III. Záró gondolatok. I.
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenMit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.
Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés
Részletesebben100 játék IV. Szakmai nap
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * 100 játék IV. Szakmai nap a
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenAz esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink
Részletesebben