EIGNER REBEKA ZSUZSANNA. A szabályjáték alkalmazása az általános iskola alsó tagozatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EIGNER REBEKA ZSUZSANNA. A szabályjáték alkalmazása az általános iskola alsó tagozatában"

Átírás

1 EIGNER REBEKA ZSUZSANNA A szabályjáték alkalmazása az általános iskola alsó tagozatában 1. Bevezetés Pedagógiai és személyes tapasztalataim során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a gyermekek életét, személyiségének alakulását és fejlődését döntő mértékben befolyásolja a játék, illetve az egyéb cselekvések közben végzett játéktevékenység. A tapasztalataim érvényességét igyekeztem a vonatkozó szakirodalom tanulmányozásával alátámasztani. Elméleti elemzésemnél sorra vettem a játékkal, a játék oktatásával, oktatási, nevelési folyamatokban való alkalmazásával, illetve pedagógiai hasznával kapcsolatos folyóiratokat, tanulmányokat. Ezekben a határtudományok forrásait is igyekeztem feldolgozni (pedagógiai pszichológia, sportpedagógia stb.). A tanulmány célja annak feltárása, hogy a játékoknak, különösen a szabályjátékoknak milyen szerepük van a nevelésben és az oktatásban, és ebben mennyire segít a tanítók tudatos pedagógiai tevékenysége. Ez a téma kiemelt figyelmet érdemel a pedagógusok körében, mert a szabályoknak nemcsak a játékban, hanem a mindennapos iskolai- és a valós életben is jelentős szerepe van. Ha a gyermekek már óvodás-, illetve kisiskoláskorban szembetalálkoznak különböző normák által kialakított írott és íratlan szabályokkal, és ezeket igyekeznek megérteni és interiorizálni, akkor a valós életbe már egy megfelelően kiépített, sokféle élethelyzetben alkalmazható szabálytudattal fognak kilépni. Az átgondoltan megválasztott iskolai játék optimális esetben tevékenység és élvezet, valamint lehetőség arra, hogy a gyermek együttműködjön másokkal, érveljen, vitázzon, kutakodjon, problémákat oldjon meg (Fisher, 2000, 7). Az eddigi szakmai gyakorlatom során azt tapasztaltam, hogy a játékkal érdekesebbé, kihívásokkal telivé lehet tenni egy tanítási órát. A tananyag változatos feldolgozását teszik lehetővé mindamellett, hogy felkeltik a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát és arra ösztönzik őket, hogy megoldják az előttük álló feladatokat. Winkler Márta Iskolapélda című könyvében a gyakorlatban mutatja be, hogy mennyivel gazdagabbá válik a tanítás, ha azt játékosan közelítjük meg (Winkler, 1993).

2 2. A játék A játék szabatos, pontos, használható fogalomként való meghatározása rendkívül bonyolult vállalkozás. Mást jelent a gyermeknek, akinek ez a legtermészetesebb tevékenysége, de mást jelent a szülőnek, a pedagógusnak és a tudomány számára is. Ez a játékról kialakított sokféle nézet egyrészt annak köszönhető, hogy sok szempontból vizsgálták már a játékot, másrészt az emberről, a világról alkotott széleskörű felfogás is differenciálja a fogalmat. A játék, játszás, játszani szavaknak a különböző nyelvekben nagyon sokféle jelentésük van (Elkonyin, 1983, 24-27). A köznapi nyelvhasználatban is sokféle értelmezést kap. A játék szó jelölhet tevékenységet, mint például bújócska, malom vagy a Számkirály című játék. A játékcselekvések mellett a játék szó az eszközként használt tárgyat is jelenti (játék baba, kisautó, lego). A színészek szerepet alakító színpadi munkáját, a zongoraművész virtuóz előadását szintén kifejezhetjük a játszik szóval. Sőt, a mindennapi élet számos megnyilvánulási formájára is alkalmazzuk. Erre példa többek között a holtjáték, a képzelet játéka, játssza az ártatlant stb. A játékot, mint tevékenységet elsősorban az ember sajátosságaként tartjuk számon annak ellenére, hogy nem csak az emberre jellemző. Az állatok is játszanak, bár jelentős különbség az ember és az állat játéka között, hogy az állatok játéka létük fenntartását szolgálja, ösztönös élettevékenység, a természethez való alkalmazkodás egyik feltétele. Az ember ezzel szemben hat a környezetére, az őt körülvevő világra és játéka közben változást idéz elő a valóságban, és a személyiség sajátos viszonyát fejezi ki a világhoz (Kovács, 1994, 12) A játék fogalma különböző nézőpontokból Az emberi játék során a közvetlen haszonnal kecsegtető tevékenység feltételeinek hiányában kerül sor az emberek közötti szociális kapcsolatok újrateremtésére (Elkonyin, 1983, 35). A Pedagógiai Lexikon szerint a játék általában olyan funkcióként (viselkedésként) értelmezhető, amelyben a magasabb rendű élőlény saját maga elé állít akadályokat, és ezzel saját maga szabályozza az öröm szerzésének mértékét. Így önként vállalt, önmagáért való, energizáló, azaz komoly szerepe van az egészséges lelki egyensúly kialakításában. A gyermeki játék: a kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékcselekvéseivel tagolja, rendezi. A játék iskolába lépés előtt a gyermek

3 számára a legfontosabb, kiemelt jellegű tájékozódó tevékenység, fejlődésének kulcsa. (Páli, 1997, 136) A játék olyan sajátos cselekvés-, illetve tevékenységforma, amelynek nincs közvetlen gyakorlati célja, mintegy öncélúan szórakoztató, a velejáró pozitív élmények miatt folytatják. A játék elsősorban a gyermekek tevékenysége, bár a felnőttkorban is fontos szerepet tölthet be a pihenési, illetve a szervezet regenerálódási időszakában (Bartha, 1981, 106). A játék olyan cselekvés, amelynek célja a szórakoztató szabadidőtöltés. Sajátos feladata van a gyermek életében, annak egyik legfontosabb tevékenysége. Nagy a jelentősége az iskolai oktató-nevelő munkában is. A felnőttek számára a munka utáni üdülés a megnyugvás céljait szolgálja. Erre irányulnak az emberek társas érintkezésén felépülő társasjátékok, a testet edző és testi ügyességet fejlesztő sportjátékok (Brei-Ákos, 1962, 495). Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a játék egy olyan sajátos emberi tevékenység, amely az ember egész életét végigkíséri, számtalan formában jelenik meg, de a különböző életkorokban betöltött szerepe más és más. Óvodáskorú gyermekeknél elsődleges, alapvető tevékenységként jelenik meg, amely nagymértékben hozzájárul személyiségük fejlődéséhez. A gyermek fejlődésével változik a játék módja, szintje, tartalma. Mire a gyermek felcseperedik, teljesen más szerepet fog betölteni az életében a játék, mint korábban és a játék formái is eltérőek lesznek már. Iskoláskorban már szabadidős tevékenység (színjátszó kör, sportkör), ifjúkorban sporttevékenység (olimpiai játékok, távolugrás), felnőttkorban pedig már szórakozás vagy éppen élethivatás (színjátszás). A felnőtt műveltségének megfelelő játékot játszik, ez része is lehet műveltségének, ugyanakkor a játék is visszahathat műveltségére. A felnőtté válás folyamatában a tanulás és a munka fokozatosan átveszik az elsődlegességet a játéktól, azonban sokáig magukon hordják a játék sajátosságait. Amikor a domináló szerep még a játéké, akkor a tanulásban, illetve a munkában a játékosságnak feltétlenül jelen kell lennie. A játék és a játékosság között viszont különbséget kell tennünk. A játék tevékenység, a játékosság pedig magatartási forma, alapelv. A játékosságot, mint nevelési alapelvet azért alkalmazzuk például a tanulásban, hogy ezáltal a gyermek egész személyiségét aktivizáljuk. A játékossággal fel tudjuk kelteni és fenn is tudjuk tartani az érdeklődést, valamint az érzelmekre is tudunk hatni vele A játék típusai gyermekkorban A játékok négy alaptípusát különböztethetjük meg egymástól: a gyakorló játékokat, a szerep- és drámajátékokat, a konstruáló játékokat és a szabályjátékokat. A gyakorló játékok csoportjába tartoznak az érzékszervi mozgásos játékok, valamint a gondolkodás gyakorlása. A

4 szerep- és drámajátékok csoportját képezik a szerepjátékok, a bábjátékok, valamint a dramatizálás, drámajáték, színjátszás. A szabályjátékok közé pedig az értelmi képességet fejlesztő játékok, a mozgásos szabályjátékok, valamint e kettő kombinációi tartoznak. 3. Szabályjátékok Az alkotó vagy képzeleti játékok során alakulnak ki a valódi szabályjátékok. A játékfajták egyre magasabb szintre való fejlődése a szabályjátékokkal zárul be. Ezek utána a fejlődés már a szabályjátékokon belül megy végbe, maga a játék tökéletesedik állandóan (billiárd, futball, kártya) vagy átalakul munkává, főként a konstrukciós játék esetében. A konkrét műveleti gondolkodás alapozza meg, hogy a gyerekek szabályok segítségével képessé válnak olyan kölcsönös viszonyokat irányítani, melyek elősegítik a szabályjátékok játszását. A szabályjátékok lényege a hagyományosan kialakított, készen kapott szabályok dominanciája, és az örömforrás a szabályok betartásából ered. A szabály betartása olyan kölcsönös együttműködést jelent a játékosok között, amelyben egyszerre jut érvényre a társak igenlése és a társak legyőzésének szándéka. A játék komolyságát is a szabály szolgáltatja. A szabályjátékok alapja tehát a szabálytudat. A szabálytudat magasabb szintje 6-7 éves korra kezd kialakulni, tehát ezeknek a játékoknak a megjelenése is ekkora tehető a gyermekek életében A szabálytudat A valódi szabálytudat lényege annak ismerete, hogy a szabály közös megegyezésen alapul, kölcsönös megegyezéssel megváltoztatható és mindenkire kötelező annak betartása. A szabályok tehát olyan előírt cselekvésmódok, korlátok, amelyek magából a játék tartalmából származnak (nem külsődlegesek), kötelező jellegűek és legalább két személyre vonatkoznak. A szabályjátékok egyik lényeges eredménye a szabálykövető magatartás elsajátítása. A szabálykövetés tulajdonsága emeli új szintre az embernél a csoportrangsor kialakítását. A különböző pozíciók megszerzését és megtartását a viselkedési szabályok határozzák meg anélkül, hogy fizikai küzdelemre kerülne sor. A gyermekek is korán ráébrednek arra, hogy a rangsorolás, a dominancia alapvető funkciója az életünknek. A szabályjátékok sokféleségének köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy mindenki valamelyikben a rangsor elején, vagy legalábbis ne mindig annak végén foglaljon helyet. Az embereknél a legtöbb esetben a brutális dominancia helyett a szabálydominancia uralkodik, vagyis szabályoknak, elszemélytelenedett dominanciáknak engedelmeskednek. A különböző társadalmak

5 egységesen arra törekszenek, hogy a társadalom tagjaival elfogadtassák a szabálydominanciát. Ezért is szükséges már a korai szocializációban elfogadtatni a szabályok érvényességét a gyerekekkel, amelyet a szabályjátékok segítenek (Bús, 2005, 39-42). A kultúra és az együttélés szabályainak belsővé tétele már a kisgyermekeknél elkezdődik. Azonosul a hozzá legközelebb álló felnőttel (apa, anya, nagyszülő, óvónő), így az általa képviselt társadalmi szabályok belsővé válnak, interiorizálódnak. A bűntudat kialakulása is ennek eredményeként jön létre. A szabálytudat elsődlegesen a játéktevékenységben alakul ki. Ha a szabályok egyszerű szerepeket hordozó játékban jelennek meg, a gyerekek már óvodáskorban képesek hozzájuk alkalmazkodni. Óvodáskorban a szabály még tulajdonképpen egyet jelent a felnőtt kívánságával. A gyermekek úgy vélik, hogy azért kell a szabályokat betartani, mert az óvónő, az apa, az anya vagy a nagyszülő azt mondta, és ha megszegik, nem tartják be ezeket az előírásokat, akkor büntetést kapnak a felnőttektől. Öt-hat éves korban a gyermekek már kezdik megérteni, hogy léteznek bizonyos általános szabályok, de ezek nagy részét még mindig a felnőttek tekintélyére alapozva tartják csak be. Az óvodás gyermek olyan feladatok elvégzésére képes, amelyek összefüggenek érdeklődésével, pillanatnyi indítékaival. Ha egy játék már nem köti le, azonnal egy másikkal kezd el foglalkozni. Ez a viselkedés egyébként jellemző lesz a későbbi életkorok szabályjátékára is. Ha túl nehéz lesz a játékfeladat, ha a szabály már nem ösztönöz cselekvésre, vagy ha megnő a kudarctól való félelem és a kényszeres igazodás lép a játéköröm helyébe, a gyerek azonnal kilép az adott játékból. Ez a kilépés lehet valóságos kilépés, amikor abbahagyja a játékot, elhagyja a játékteret, de kivonhatja magát a játékból csalással is, ebben az esetben megtagadja a játék értelmét. Kim Payne felhívja a figyelmet az életkori sajátosságok érvényesítésének jelentőségére. Három fokozatot állapít meg. A tizenéves kor közepe táján a gyerekek már képesek intellektuális síkon is követni a szabályok ismertetését. Az ennél fiatalabb korosztály még inkább képek segítségével, hasonlatokra támaszkodva ismerkedik a szabályokkal. Vannak viszont olyanok, akik főleg az utánzásos tanuláshoz ragaszkodnak (Brooking-Payne, 1999, 22) A szabálytudat fejlődése Piaget és munkatársai a szabálytudat és az erkölcsi ítélet fejlődését a gyermekek játéktevékenységén keresztül vizsgálták. (Fiúk esetében a golyózást, lányoknál pedig az ipiapacs svájci változatát tanulmányozták.) Hazai feltételek között Gleiman Anna végezte el e

6 vizsgálatokat annyi különbséggel, hogy a játékszabályok tudatának fejlődését lányok esetében az ugróiskola, fiúknál pedig a gombozás során figyelte meg. A vizsgálat során a résztvevő gyermekeket arra kérték, hogy magyarázzák el a játékszabályokat, majd pedig egy klinikai interjú során a szabályok eredetéről, megváltoztathatóságáról kérdezték őket. Az életkor szerinti eredmények a következők lettek: 3-4 éves kor: mozgások, manipulációk szabályos ismételgetése, 4-5 éves kor: kettős szabálytudat: egy-egy kiemelt szabályelem alkalmazása, amelyet felnőttől, apától, istentől eredőnek és ezáltal megváltoztathatatlannak véltek, de ezzel párhuzamosan önkényesen változtatgatták őket, 7-8 éves kor: valódi együttműködés, a győzelem fogalmának megértése, de a szabálytudat még itt is labilis lehet, 10 éves kor: valódi szabálytudat fogalmi szinten való megjelenése, éves kor: letisztul a szabálytudat, a szabály alárendelődik a játszásnak, demokratikus úton, közös akarattal változtathatók a szabályok. A szabálytudat kezdetben labilis, gyakran az adott helyzethez igazított, leegyszerűsített szabályok mentén fokozatosan alakul át biztossá, elvi szinten állandóvá. A szabálytudat fogalmi szinten való működésével, amikor a gyermekek tisztában vannak azzal, hogy a szabály kölcsönös megegyezésből származik, kötelező jellegű, de megegyezéssel meg is változtatható (Mérei-Binét, 2006, 211), egy érdekes fordulat következik be, amely szerint a szabályok öncélúvá válnak. Ennek értelmében a játék egyik legfontosabb mozzanata a szabályok kialakítása és rögzítése lesz. A szabályok ebben az életkorban (9-10 évesek) nem is annyira az eszközei a játéknak, hanem örömforrásai. A játékszabályok egy magasabb szintet, a társadalmi valóságot érvényesítik, hiszen a szabályok kialakítása ugyanúgy szolgálja az együttesség igényét, mint maga a játék és ezzel párhuzamosan hoz létre egy tapasztalati együttműködésre alkalmas szabálykészletet is. Az elvi szinten állandósult szabálytudat szolgáltatja az alapot a hagyományos, kötelező, intézményes szabályrendszerek későbbi megértéséhez. (Szöllősi-Czeglédi, 1999) Ebből is következik, hogy mivel a szabálykövetés az évek során fokozatosan alakul ki a szabályjátékok kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell vennünk a gyermekek életkorát. A szabályjátékok feltétele a szabályok megértése, azaz egyfajta intellektuális fejlettség, a decentrálás képessége azaz igazodás az általános szabályokhoz, valamint a frusztrációtűrés azon helyzetek megfelelő kezelésére, amelyekben alapvető szükségleteink nem, vagy csak részben teljesülnek. A szabályjáték főként kisiskoláskortól jellemző játékforma. Az óvodás gyermekek egocentrikus világképével szemben, a kisiskolásokat már érdeklik a világ szabályai, képesek azokat megérteni és

7 betartani. Ezzel magyarázható, hogy ebben az életkorban már a szabályokon alapuló és nem a fantázia által irányított tevékenységek kerülnek a középpontba. A kisiskolás gyermekeket a tanulásban is szabályok irányítják, hiszen a matematikának vagy éppen az írásnak is megvannak a maga szabályszerűségei, amelyeket a tanulóknak meg kell érteniük, és ennek megfelelően a játékukban ugyancsak kiemelkedik a szabályokhoz való igazodás. A kisiskolásokra emellett az is jellemző, hogy már önállóan, felnőtt segítségének igénybevétele nélkül is képesek megszervezni és irányítani a szabályjátékokat, sőt több megfigyelés is alátámasztotta, hogy könnyebben, szabadabban kezelik a játék versengéses oldalát, ha nem érzik a felnőtt irányító szerepét (Cherfas, 1986, 43-66). A ritmikus szabályjátékok közül kedveltek többek között a hosszú mondókákkal kísért ugrókötelezések, gumizások, bonyolult tapsolások, labdadobálások, madzagjátékok (Brooking-Payne, 1999, 34) A szabályjáték típusai A szabályok eredetüket tekintve lehetnek átörökített vagy spontán szabályok. Az átörökített szabályok társadalmilag intézményesített, mindennapi élethez, munkához fűződő vagy akár mágikus, vallási eredetű szokásokat jelenítenek meg. Jellemzőjük még, hogy nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak, olykor regionális változatokkal. Leginkább felnőttek közvetítik a gyermekeknek vagy a nagyobbak tanítják a kisebbeknek. A spontán szabályok ezzel szemben pillanatnyilag kialakuló, közös megegyezésre épülő szabályok. Ilyen például a gyakorló játékokból származó mozgásszabály A szabályjátékok tartalmuk szerint lehetnek: értelmi képességet fejlesztő (didaktikus) játékok, mozgásos szabályjátékok, vegyes szabályjátékok. Az értelmi képességet fejlesztő játékok a különböző társasjátékok, táblásjátékok, kirakójátékok, kártyajátékok, nyelvi-, logikai-, gondolkodtató játékok, stb. Az értelemfejlesztő játékok segítik elsősorban az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet valamint a gondolkodás fejlesztését és gyarapítják az ismereteket. Mozgásos szabályjátékok a testnevelési játékok, a dalos és mondókás népi játékok stb. Tehát azok a játékok, amelyek során a gyermekek természetes mozgásokat végeznek (futások, ugrások, dobások, kúszások, mászások, csúszások és ezek variációi) és amelyek során szabályok betartásával késztetjük a gyerekeket aktív mozgásra. E játékokban a mozgás adja a játszás örömét még akkor is, ha adott esetben eszköz is társul a játékhoz, hiszen az itt csak kísérő szerepet tölt be. A mozgásos játékok kiemelkedő jelentőséggel bírnak az óvodás- és a

8 kisiskoláskorú gyermekek életében, hiszen kielégítik ezen életkor általános fizikai fejlődéséhez szükséges nagyfokú mozgásigényt. Elősegítik a közösségben való fegyelmezett viselkedést, javítják a gyermek állóképességét, biztosítják a mozgásszervek sokoldalú fejlődését, az egészséges testi fejlődést, segítik az ügyesség, bátorság, határozottság kialakulását, valamint a koordinált és célirányos mozgást. A játékok e csoportjába tartozik többek között az Ugróiskola, az Ipics-apacs, az Adj, király, katonát!, vagy például a Tüzet viszek című játék (Esztergályos, 1997). A vegyes szabályjátékok sajátossága pedig, hogy egyszerre fejlesztik az értelmi, valamint a mozgásos képességeket. Ilyen például az Activity nevű játék A szabályjátékok feltételei A szabályjátékok játszásakor kiemelkedő jelentősége van a derűs légkör kialakításának. A mozgásos szabályjátékoknál az időjárás hangulatkeltő ereje meghatározó. Ilyen varázslatos hangulatkeltő hatása lehet a frissen hullott hónak, a kizöldült természetnek, a szikrázó napsütésnek és persze az ezekhez kapcsolódó játékeszközöknek: a szánkónak, a korcsolyának, a kerékpárnak, a tollaslabdának stb. Egy jól megválasztott helyszín nagyban hozzájárul a gyermekek kedélyállapotának alakulásához. A derűs légkör megteremtésében azonban a legdöntőbb szerepe mégis a pedagógus közvetlen és közvetett szerepének van, aki a legtöbbször kezdeményezi, megszervezi, levezeti az adott szabályjátékokat. Az értelmi képességet fejlesztő szabályjátékok hangulata is eltér más egyéb játékok hangulatától. Ez abban rejlik, hogy például egy rejtély megfejtése, a folyamatos koncentráció, a győzelem iránti vágy teljesen más érzéseket vált ki a játékosokból. Míg a mozgásos szabályjátékokra a zajosabb közeg volt jellemző, addig ezek a játékok inkább a csöndet, a nyugalmat igénylik. E játékoknál fontos szerepe van a legalkalmasabb időpont, napszak megválasztásának. Például egy emelkedett hangulatú esemény után a gyermeki szervezet gyakran igényli a másfajta erőfeszítésre késztető játékok játszását. 4. A szabályjátékok alkalmazása a pedagógiában Iskolai alkalmazásban a játéktípusok közül a leggyakrabban használt játék az alkalmazott szabályjáték. Ugyanis a szabályjátékok tudnak a legrugalmasabban illeszkedni az iskolai keretekhez, a különböző tantárgyakhoz (Bús, 2008, 281).

9 4.1. A szabályjáték megtanításának módja Ezen játékokat már oktatni is szükséges. Az oktatásuknak megvannak a speciális szabályai: tervszerűség, rendszeresség, fokozatosság elvének betartása, megfelelő módszerek, eszközök alkalmazása, a gyermekek motiválása, aktivizálása, helyes játékvezetés, valamint próbajáték biztosítása. A játékkal kapcsolatban mindenféleképpen a legelső feladatunk a játék nevének, tartalmának, valamint szabályának az ismertetése. Fontos, hogy ekkor kitérjünk minden lényeges dologra, míg a kevésbé lényeges elemeket a játék közben is ismertethetjük. Ki kell emelnünk az egyének és a csoport feladatát, az események sorrendjét, a győzelem feltételeit, valamint a legvalószínűbb szabálysértés, szabálytévesztés következményeit. Akár egy-két tanácsot is adhatunk a gyermekeknek. A magyarázat összekapcsolódhat a játék bemutatásával vagy akár a megkezdésével is. A bemutatást bízzuk olyan gyermekre, aki esetleg már ismeri az adott játékot vagy előzetes ismereteink alapján valószínűsíthetjük, hogy ügyes lesz a játékban (jól fut, énekel stb.). A játék ismertetése után mindig kérdezzünk vissza, hogy van-e valami, amit a gyermekek esetleg nem értenek (ismeretlen kifejezés, szabály stb.). Ha ez megtörtént, a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdenünk a játékot. Utasításaink, vezényszavaink legyenek pontosak, rövidek, lényegre törőek. A játék során végig ügyeljünk a hibajavításra. Egy-két gyermeknél előforduló hibát javíthatunk menet közben, általános hiba esetében viszont állítsuk le a játékot és hívjuk fel ennek kijavítására a gyerekek figyelmét. A játék lezárásáról, értékeléséről soha nem szabad megfeledkeznünk A szabályjátékok szerepe a gyermekek fejlődésében Az emberi élet különböző szakaszait más-más tevékenységek uralják. Az óvodás gyermek fő tevékenysége a játék, míg pár évvel később az iskolásé már a tanulás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a játékra való igény teljesen kiveszne a gyermekből, csak annak szerepköre változik meg. A kisiskolás életében a játéktevékenység másodlagos helyre, a tanulás keretei közé szorul vissza. A játékban rejlő lehetőségeket viszont nem szabad kizárni az iskolás gyerek életéből, fejlődéséből. A játék számos funkciót tölt be az iskolai életben is. A gyermek és pedagógus számára a játék nem mindig jelenti ugyanazt. Amit a tanító játéknak gondol, azt a gyerek nem minden esetben tekinti annak, sokszor inkább egy újabb, előtte álló feladatnak, amit meg kell oldani. Mint ilyen, ez számára egy kényszerű, kellemetlen kötelesség. Ebből kifolyólag meg kell különböztetnünk a feladat, a játékos feladat és a játék kifejezéseket.

10 Feladat: Egy olyan előírásszerű, kötelezően elvégzendő tevékenység, amit a cél elérése érdekében végre kell hajtanunk. Játékos feladat: A kötelező feladatnak érdekes, aktivizáló, képességekhez, ismeretekhez igazodó, fantáziavilágban zajló, de mégis komoly végrehajtása. Játék: E kettő szabad akaratból való elvégzése. Működésbeli szempontból megkülönböztetünk szabad és alkalmazott játékot (Bús, 2008, 278). Az iskolai tanításnak két oldala van: a nevelés és az oktatás. A nevelés célja a jellem, az oktatásé az ismeretek, készségek, képességek fejlesztése. A játék egyértelműen olyan tevékenység, amelynek nevelő és oktató értéke egyaránt van A szabályjátékok nevelő és oktató értéke, pedagógiai haszna A pedagógiai és a pszichológiai munkában kiemelkedő jelentősége van a szabályjátékok megjelenésének, céltudatos alkalmazásának. Abban az esetben, amikor egy pedagógus a tanítási óra alatti tevékenység végzéséhez valamilyen (játék)szabályt határoz meg a tanulók számára, ezzel az autoritását csökkenti. A szabályok betartása során nem egy tekintélyelvű személy büntetésének elkerülése végett engedelmeskednek, hanem szabad akaratból, a tevékenység öröme miatt. (A játékvezetői, bírói szerepben azonban legtöbbször jelen kell lennie valakinek, mert kisebb-nagyobb csalás előfordulhat.) Az értelemfejlesztő játékok között szinte valamennyi értelmi képesség fejlesztésére találunk megfelelőt. A mozgásos játékok változatosságukkal biztosítják a mozgásszervek sokoldalú fejlődését. E játékok segítik az ismeretek felidézéséhez szükséges készségek megszilárdulását, valamint a figyelemkoncentráció, a figyelemtartósság képességének fejlődését. A szabályjáték alkalmas a szabálytudat elmélyítésére, az akadályok leküzdésére, emellett erősíti az akaratot, a kitartást és az önuralmat. Fontos, hogy a gyerekek e játékok segítségével is tanulják a kudarc elviselésének, valamint a győzelem szimpatikus átélésének képességét. A szabályjátékok hozzájárulnak a gyermekek közötti kapcsolatok erősítéséhez és a kölcsönös tisztelet megalapozásához. A szabályjáték pedagógiai célja a szabálykövető magatartás elsajátítása, illetve megerősítése, amely egyértelműen komoly tevékenység. A gyerekekben is megfogalmazódik a játék során (kinél korábban, kinél később), hogy a szabályok nem az ő akadályoztatásuk, hátráltatásuk miatt alakultak ki, hanem a játék védelme érdekében. A szabályszegő minden esetben elnyeri méltó büntetését a szabályszegés mértékétől függően. A csalót büntetése letöltése után szinte minden esetben visszafogadják, de a játékrontót, aki nem ismeri el a szabályok domináns szerepét, kizárják a játékból (Bús, 2008, 281).

11 A szabályjátékoknak számos hasznos, nevelő értéke ismert. A játékok során olyan kedvező érzelmi állapot alakul ki a gyermekekben, amely a testi és a lelki fejlődést egyaránt pozitív irányba befolyásolja. A játék során a gyermeket érő különböző hatások felfokozódnak és a pozitív érzelmek közé épülnek be a személyiségükben. Ez köszönhető a játék vidám, oldott légkörének. Ekkor olyan pozitív vonások erősödnek fel a gyerekekben, mint a segítőkészség, a barátság és az önzetlenség és emellett háttérbe szorulhatnak vagy akár teljesen el is tűnhetnek a negatív érzések: az antipátia, a harag, az irigység. A játék többszörösen is társadalmi jelenségnek tekinthető. Egyrészről kialakulását, tartalmát, formai jellemzőit mindenféleképpen a gyermeket körülvevő szociális kapcsolatok befolyásolják. Másrészről a játék során a gyerek megismeri játszótársait, társas kapcsolatai is formálódnak. Ezáltal a játék megkönnyíti a szocializáció útját, a közösségi magatartás kialakulását. A játék továbbá eredményezi új viselkedésformák kialakulását, formálja, fejleszti a jellembeli sajátosságokat: az önuralmat, az önbizalmat, az önállóságot, a bátorságot, az akaraterőt, a kitartást és például a cselekvőképességet. A szabályjátékok során egyértelműen fejlődik a gyermek szabályokhoz való alkalmazkodása, formálódik az egyéni érdek alárendelése a közérdeknek és a szerénység, illetve a jogos önérzet jellembeli erényekké válhatnak. A játék a testi nevelésből is kiveszi a szerepét. Fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, a szervezet teherbíró-, illetve betegségekkel szembeni ellenálló képességét és növeli annak edzettségét. Az esztétikai nevelés is megvalósul a játékoknak köszönhetően. A fegyelmezett, szabályozott játék a gyermekben uralkodó belső rendet is szimbolizálja. A szabályjátékokon belül például a dalos, énekes (mozgásos) játékok elősegítik a ritmusérzék, a hallás, illetve a jó zenei érzék kialakulását. A zárt tér ízléses kialakítása, a játékeszközök jó ízléssel való megválasztása, de a szabadban folytatott játék során a természet szépsége egyaránt az esztétikai érzék fejlődését támogatja. A jó játékban összekapcsolódik a szellemi és fizikai tevékenység, ezáltal összhang alakul ki az ész és a kéz között, így fejlesztve a kézügyességet és a tárgyakkal való manipulálás képességét. Ennek köszönhetően a technikai nevelésben szintén szerepe van a játéknak. Mivel a játék bizonyos ismeretek, készségek, képességek fejlesztésére is alkalmas, tudatos szerepe van az értelmi nevelésben, főként a magasabb szintű kognitív folyamatok (figyelem, gondolkodás, problémamegoldás stb.) fejlesztésében, így annak oktató értéke sem elhanyagolható. A játékok során annak érdekében, hogy a gyermek megoldja a vele szembekerülő problémákat, minden addigi tudását, képességét beveti. Ezzel tulajdonképpen észrevétlenül lép a fejlődés, a formálódás útjára, amely a valóságban is egy alkalmazható tudást eredményez majd számára.

12 5. Összegzés Már az ókori görögök is régóta alkalmaztak különböző játékokat az oktatási, nevelési folyamataikban. Felfigyeltek arra, hogy a közbeiktatott játéktevékenységek hatékonyabbá tehetik a pedagógus részéről a tanítást, a tanulók oldaláról pedig a tanulást. A diákok a játékos tanulást kevésbé érzik fárasztónak. Élvezetesebb számukra, jobban leköti a figyelmüket, éppen ezért aktívabban is vesznek részt benne. A természet és a gyermeket körülvevő világ megismerésének, valamint a környezethez való alkalmazkodásnak az egyik eszköze a játék, és mint ilyen, segíti a gyerek belső világát, vágyait, problémáit kifejezni, azokat jobban megérteni és feldolgozni. A játék olyan örömforrásként tud funkcionálni, amely csökkentheti vagy akár teljesen meg is szüntetheti a gyermekben uralkodó belső feszültséget. Játék közben többek között fejlődik az önkifejező-, a kommunikációs-, az alkalmazkodó- és az együttműködő készségük. Játék során a gyermek képes koncentrált figyelemmel a környezete viselkedési normáit elsajátítani. Mivel a gyermeket körülvevő környezetnek szülők, pedagógusok és még megannyi formában felnőttek is részesei, így a játékról és annak örömteli jellegéről nekünk felnőtteknek sem szabad elfelejtkeznünk. A pedagógus játékmesterként gondoskodhat arról, hogy a tanóra menetébe tervszerűen, céltudatosan beépített játékoknak céljai legyenek. A kitűzött pedagógiai célok elérése érdekében pedig a nagyobb tudatossággal és differenciáltabb módszertani kultúrával alkalmazott játékok mindenféleképpen sikeresen alkalmazhatók. Mindemellett a színvonalas, körültekintően megválasztott játék emeli a tanulók igényszintjét, érdeklődését, kreativitását, valamint az óra monotonitását is megtöri azáltal, hogy nem csak verbális ismeretközlést alkalmaz. A játék támogathatja a fogalmak hatékonyabb megértését, az új ismeretek könnyebb elsajátítását és a gondolkodási műveletek eredményesebb alkalmazását. A játékokban fejlődhetnek az iskolai teljesítményhez szükséges részképességek és korrigálódhatnak az esetleges képességhiányok. A tanórai játékok azáltal, hogy nemcsak frontális osztálymunkában, hanem akár csoportmunkában, akár differenciált osztálymunkában, vagy éppen egyénileg is alkalmazhatók, hozzájárulnak a szociális-, illetve kooperatív képességek fejlesztéséhez és az autonóm személyiség kialakulásához. Az óvodai játékos foglalkozások után az általános iskola alsó tagozatán is helyet kapnak a játékok, habár tagadhatatlanul már nem ez az elsődleges tevékenységformája a gyerekeknek. A szabadidő eltöltésének radikális megváltozása miatt (tömegkommunikációs eszközök számítógép, internet, televízió uralta világ) kiemelten fontos, hogy a gyerekek legalább az iskolában, akár a tanórák keretei között

13 találkozzanak társas, logikai gondolkodást igénylő vagy éppen anyanyelvi játékokkal és ezt közvetlen interakciókban játsszák egymással. Fontos hangsúlyozni, hogy a játékra fordított idő a tanítási órán nem vész el, mivel a játszó emberben óriási fizikai és szellemi energiák léphetnek működésbe, amely aktivizált állapot a tanulás szempontjából is ideális, hiszen az ilyenkor megjelenő új ismeretek könnyen integrálódnak és tartósan megmaradnak az emlékezetben. Így tulajdonképpen a gyermek észrevétlenül lép a fejlődés útjára, a tanulás indirekt módon valósul meg. A cél nem a tanulás, hanem az adott játékban való minél jobb eredmény elérése, s a tanulás ehhez képest eszközi jellegű, mintegy mellékterméke a játékban való nyerésre irányuló tevékenységnek. Mindent összevetve az említett sajátosságoknak köszönhetően válik a játék a tanóra azon részévé, amelyet a tanulók a legjobban szeretnek, élveznek és még a művelődésüket is támogatja. A jótékony hatású játék, a játszani szerető tanuló mellé pedig nem is kell más, mint egy szívesen játszó, egy a játékhoz kedvet és oldott légkört kialakító tanító, aki maga is örömmel vesz részt benne, élvezi azt, és persze aki az ésszerű határok kialakításáról sem feledkezik meg. 6. Felhasznált irodalom Bartha László (1981): Pszichológiai értelmező szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest Brei Andor-Ákos Károly (1962): Új magyar lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest Brooking Payne, Kim (1999): Gyermekeink játékai: a játékok és a sport hatása a gyermekek fejlődésére. AKG Kiadó és a Metódus-Tan BT, Budapest Bús Imre (2005): Versengés és kooperáció elsajátítása játékkal In: Mónus András (szerk.): A sporttudomány és az európai integráció globális és lokális összefüggések, iskolai testnevelés, utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás. MSTT, Budapest Bús Imre (2008): A játék alkalmazása az iskolai oktatásban, nevelésben In: Bábosik István (szerk.): Az iskola korszerű funkciói. OKKER Kiadó, Budapest D. B. Elkonyin (1983): A gyermeki játék pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest Esztergályos Jenő (1997): Oktatójátékok kisiskolásoknak. Sylvester János Kiadó és Nyomda, Szombathely Fisher Robert (2000): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Janet Lever: Sex Differences in the Complexity of Children s Play and Games. In: American Sociological Review 43, In: M.-R. Cole (1997) Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest

14 Jeremy Cherfas, Roger Lewin (1986): Nem csak munkával él az ember. Gondolat Kiadó, Budapest Kovács György (1994): A játék elmélete és pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kovács György-Bakos Éva (2005): Játékpedagógiai ismeretek. Szerzői kiadás, Debrecen Maszler Irén (1996): Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes (2006): Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó, Budapest Páli Judit: játék 136. In: Pedagógiai lexikon (1997): Főszerkesztők: Báthory Zoltán és Falus Iván. Keraban Kiadó, Budapest Szöllösi Zsuzsa, Czeglédi Réka (1999): Az önértékelés, stresszkezelés, döntéshozatal képességeinek fejlesztése Fejlesztő pedagógiai program az egyéni bánásmódhoz, Budapest Winkler Márta (1993): Iskolapélda Kinek kaloda, kinek fészek. Hunga Print, Budapest

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról

Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról Jegyzőlakás ingyenes használatbavételének engedélyezése Rendszeresen tartunk sérült illetve gerinc-, vagy tartásproblémákkal

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne.

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne. TEVÉKENY GÉZENGÚZOK! Vázlat: I. Bevezető gondolatok. II. Kultúra átadás. 1.Programunkban a szocializáció és a kultúra összefüggése. 2.Honnan szereznek tapasztalatot gyermekeink? III. Záró gondolatok. I.

Részletesebben

A témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban

A témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban TÉMAHÉT A témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban Feldolgozott téma: A demokrácia működése Athénban Az ókori görögök életmódja: öltözködés, étkezés, oktatás, zene, sport és gyermekjátékok.

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Kun Enikő. A szabad játék

Kun Enikő. A szabad játék Nézőpont Kun Enikő A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. (Huizinga) A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, illetve tevékenységi

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Drámapedagógia. játszani is engedd

Drámapedagógia. játszani is engedd Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben

Részletesebben

100 játék IV. Szakmai nap

100 játék IV. Szakmai nap Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * 100 játék IV. Szakmai nap a

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16.

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16. Napközis Munkaközösség Munkaterve 2013/2014-es tanév 2013. szeptember 16. Munkaközösségünk helyzete A Napközis Közösség Munkaterve 2013/2014-es tanév Iskolánkban a szülők igényének megfelelően biztosítjuk

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

ÚJ VILÁG Alapítvány Pitvaros, 6914 Rákóczi u. 9. Mobil:+36-70-203-2962 Számlaszám: 11535067-20058373 IBAN:HU12 1173 5067 20058373 0000 0000

ÚJ VILÁG Alapítvány Pitvaros, 6914 Rákóczi u. 9. Mobil:+36-70-203-2962 Számlaszám: 11535067-20058373 IBAN:HU12 1173 5067 20058373 0000 0000 A pályázat beszámolója és pénzügyi elszámolása 2015. április -június 1 Tartalom A programsorozat megvalósításáról... 3 Terápiás kutyák az oktatásban... 3 Fejlődés a kutyákkal... 3 Segítő kutyák munkájának

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld töredékes, gyorsan átalakuló tánchagyományában a többi

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

CSANODA-GYERMEKSZOLGÁLTATÓ Családi Napközi Nonprofit Bt. közhasznúsági jelentése 2011. évről

CSANODA-GYERMEKSZOLGÁLTATÓ Családi Napközi Nonprofit Bt. közhasznúsági jelentése 2011. évről CSANODA-GYERMEKSZOLGÁLTATÓ Családi Napközi Nonprofit Bt. közhasznúsági jelentése 2011. évről Bejegyezve: 2009. október 06. Székhely: 1202 Budapest, Bessenyei u. 10. Cégjegyzék száma: 01-06-782373 Adószáma:

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben