A játék hatalma. Játékötletek a hasznos szórakozáshoz. XI. Kerületi Logopédiai Intézet kiadványa.

Átírás

1 Játékötletek a hasznos szórakozáshoz XI. Kerületi Logopédiai Intézet kiadványa Itteni olvasásra

2 Hazamentünk, és valaki azt kérdezte: hol voltál?, azt mondtuk: odakint, és ha valaki azt kérdezte: mit csináltál ilyen sokáig, azt mondtuk, amit mindig: semmit. De sokféle volt az a semmittevés. Hintáztunk. Sétáltunk. Heverésztünk a hátsó udvarban, és füvet rágcsáltunk... és amikor befejeztük (a legjobb barátom) hazakísért, és amikor odaértünk, én kísértem haza őt, azután megint ő. Néztük a dolgokat: néztük, amint az emberek építik a házakat, néztük, amint a férfiak javítják az autókat, néztük egymást, amint a másik a bicikli kerekét foltozza... (néztük) apáink kártyapartiját, anyáink lekvárfőzését, húgaink ugrókötelezését, hajuk bodorítását... Ültünk dobozokban, ültünk verandákon, ültünk tetőkön, ültünk faágakon. Álltunk árkokat átívelő pallókon, álltunk lehullott falevelek dombjain, álltunk az ereszről lecsöpörgő eső alatt, álltunk fülig a hóban. Figyeltük a dolgokat, a késeket... és a szöcskéket, és a felhőket és a kutyákat és az embereket. Csúszkáltunk, szökdécseltünk és ugráltunk. Sehova se mentünk csak csúszkáltunk és szökdécseltünk és ugráltunk és galoppoztunk. Énekeltünk és farigcsáltunk és dudorásztunk és ordítoztunk. Egyszóval, Jack, sok minden volt az a semmittevés. /Robert Paus Smith / 2

3 Játszani jó. A gyermek játékában örömét leli, mely kisugárzik az egész családra. Öröm követni a gyermekek napról napra történő ügyesedését, sikerélményét. Az otthoni, óvodai, iskolai környezet, a játékszerek teret adnak a személyiség kibontakozására, készségfejlődésre, ízlésük formálódására, esztétikai érzékük alakulására. Ezeket figyelembe véve belátható, hogy léteznek jó és rossz játékok. Egyik-másik boltokban megvásárolható holmit, szívesen nem is adnánk gyermek kezébe. Másról pedig nem is gondolnánk, hogy játék, talán csak kidobásra váró törött holmi, melybe a gyermek belelátja varázspálcáját és nagyobb örömét leli benne, mint egy vásárolt drágaságban. A továbbiakban áttekintjük a játék szerepét az ember életében, melynek nincsen korosztályos küszöbe. Felsorolást mutatunk be a játékfajtákról. Szeretnénk segítséget nyújtani a játékboltokban való eligazodásra, és hogy hogyan lehet a semmiből, hasznos és örömteli játékélményt teremteni a hétköznapokra. Különös tekintettel ajánljuk példáinkat azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke az írott vagy beszélt nyelv alkalmazásában több támogatást igényel. 3

4 ÖRÖMFORRÁS A játék hatalma A játék Örömteli Önkéntes Spontán Feszültségcsökkentő Pusztán az örömért játszunk. Nincs benne célra törés. Szabad akaratra épül, a gyermek így fejezheti ki legsokoldalúbban önmagát. Az idő múlásával, a gyermek a fejlődésekor kíváncsian utánozza felnőtteket, örömmel ismételgeti cselekvéseiket. Így alakul ki a gyermek életében az első játék, a felszabadult örömérzet. Ezt jól szemléltetik az első hangutánzások. A gyermek hangokat hall, erős vágy alakul ki benne saját hangja megismerésére, a hangadás sikerének jó érzése pedig örömérzetet kelt benne. A kellemetlen élmények feszültségei is feloldódnak, ha azokat játékban újraélheti a gyermek. Az én akarom csinálni! kívánsága, a környezet élményei közlekedés, vásárlás, utazás saját játékba formálva örömöt okoz, és tapasztalattá érik. Játszani jó! A játék az öröm keresése. Az egyik legmeghatározóbb személyiségalakító erő. A játék által ügyesednek a gyerekek, okosodnak, megismerik az anyagok, tárgyak tulajdonságait, kapcsolatait. Próbálgatják, hogy ezekben önerőből milyen változtatásokat tudnak elérni. Ilyenek a többszöri elrejtések és megkeresések, gurítgatás, simogatás, nyomogatás vagy a 4

5 gyűjtögetés. Személyiségzavarok, elfojtott érzelmek, indulatok levezetése történhet közös játékban, együttműködésben. Meg kell teremteni a szabad mozgás, az önállóság, a kezdeményezés és a közös játék lehetőségeit. A játék legfőbb örömforrásai: a funkcióöröm a létrehozás öröme a ritmus kellemessége az ismétlés biztonsága a veszély legyőzése a beavatottság érzése a feldolgozás öröme az együttesség öröme. (MÉREI ) A gyermekek és állatok játéka Sok szempontból megegyezik az állatok kicsinyeinek játéka, az emberek játékával. Légyegük az utánzás, tanulás, új tevékenységek elsajátítása. Az állatok játéka ösztönös biológiai élettevékenység, evésre, harcra, szaporodásra irányul. A kis állat megismeri saját testét, annak teljesítőképességét, jellegzetességét, mozgékonyságát, tűrőképességét, így közelebb kerül a környezetében való önálló élethez. Nem csak veleszületett képességeik vannak, hanem így tanulnak meg létfontosságú feladatokat, mint a vadászat. Ezek a játékok, részletei a felnőtt állatok valódi vadászatához szükséges viselkedéssorozatnak. Az emberi agy már bonyolultabb felépítésű. A gyermeknek hosszabb időbe kerül az önálló életvitel elsajátítása az állatkölyköknél. Az újszülött gyermek 5

6 sokkal később kezd el játszani a kölyökállatnál, viszont hosszabb ideig gyakorolja. Megjelenik nálunk a társadalmi beilleszkedés igénye. A gyermek szeretné örömét lelni a társaságban, elfogadó légkörre vágyik, dicséretre, együttműködésre, harmóniára. Ezekkel válik az emberek játéka szerteágazóbbá az állatok játékánál. A gyermek és felnőtt játéka Mindenki játszik. A kérdés az, hogy hogyan, mivel, és miért. Mi a különbség a gyermek, és a felnőtt játéka között? Amiben megegyezik Amiben eltér o Nincs egyéb célunk a játékkal, csupán maga, a játék öröme. o Kortól független a felüdülés vágya. o Minden korosztálynak egyaránt élvezetesek a különböző versenyjátékok, labdajátékok, társasjátékok, sőt, a szerepjátékok is. o Kortól függetlenül, mindenki személyiségre hatnak a játék o Felnőtt életét a munka, a gyermekét a játék határozza meg. o A játék a gyermeket erőteljesebben formálja. o A gyermek számára a játék a társadalomba való bekapcsolódás útja, a felnőtt számára pedig szabadidős tevékenységként kikapcsolódás. során szerzett élmények, kudarcok vagy sikerek. 6

7 Fiúk és lányok játéka A játék hatalma Neves pszichológus, Piaget gyakran figyelte a gyermekek golyózását. Megállapításai szerint 4 éves kor alatt még nem képesek a gyerekek ennek a játéknak a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szabályát követni. Iskolás kor elején a megadott szabályokhoz ésszerűtlen helyzetekben is ragaszkodnak éves kor körül érkeznek el odáig a gyerekek, hogy rugalmasan kezeljék a korábban meghatározott szempontokat, és ha például a szokottnál többen, vagy kevesebben játszanak, képesek közös megegyezéssel módosítani a szabályokon. Piaget megfigyelései között szerepel, hogy a golyózást csak a fiúk játszották. Egyetlen olyan társasjátékot sem talált a lányok által kedvelt játékokban, amelyben annyi aprólékos szabály lenne, mint a golyózásban. Például az ugróiskolázó lányok körében megfigyelte, hogy őket sokkal jobban érdekli új alakzatok kialakítása, mint bonyolódó szabályok alkotása. Janet Lever tanulmánya szerint, a lányok kevésbé űznek nagy létszámú csapatjátékokat. Fiúk csaknem kétszer gyakrabban vesznek részt versengő játékokban. Megfigyelhető, hogy fiú gyerekek erőpróba játékaiban, a küzdelmeik során az ellenfél közvetlen legyőzése a cél. A lányok sokkal inkább gyűjtögetnek például pontokat, melyek összeszámolásával a végén közvetetten határoznak meg győztest a játékban. A lányok szívesebben versengenek inkább társuk pontjaival, mintsem ellenük játszanának. 7

8 Weöres Sándor így látja: A nő, ha kártyázik, feloldódik a játszó csoportban, és nyerni a játszóktól akar; a férfi, ha kártyázik, ráhurkolódik a játék változására, és nyerni a játékban akar. Játék vagy tanulás? Minden tapasztalattal gazdagabbak leszünk, tanulunk valamit! Vajon van-e határa a játéknak és a tanulásnak? Az első hetekben legmeghatározóbb fejlődés, az érés. A későbbiekben a tanulási képesség határozza meg az érést. Másfél-két éves kor körül nagy változást hoz a beszéd kialakulása. Továbbiakban a gondolkodás és a nyelvi ügyesedés egymást erősítik. Óvodás kor végéig a játék a színtere a gyermek formálódásának, tanulásának. A játékon belüli tanulás a leghatásosabb tanulási forma, mert igazodik a gyermek szükségleteihez, vágyaihoz. Szabad teret ad a próbálgatásoknak, személyes élményeken keresztül ismerhesse meg a világot. A gyermek fokozatosan lesz képes egyre bonyolultabb játékok átlátására, egyre tudatosabb résztvevő, és apránként képessé válik a közvetlen tanulásra. A kisgyermek tanulás utáni vágya belülről fakad, ez a természetes kíváncsiság minden játék mozgatórugója. Kielégületlenül ez az alaptermészet elsorvad. Ezért fontos 8

9 figyelmet, időt szentelni a gyermekek legkorábbi érdeklődésének, kíváncsiságának. A játékokon keresztül fenntarthatjuk ezt a természetes kíváncsiságot a tapasztalatszerzés iránt, mely a tanulás alapja. Játék vagy munka? Hol a határ? Hiszen a játék is sok esetben tanulással teli, és hasznos. MUNKA Kezdeményezés JÁTÉK Szabályai sok esetben nem olyan szigorúak Öröm a munka eredményében van. A felnőtt, munkáját egy életen át tökéletesíti. A felelőssége átszövi a mindennapokat. Szellemi és fizikai erőkifejtés. Szabad elhatározás (?). Lehetőségek mérlegelése. Az igazi öröm magában a folyamatban van. A gyermek fejlődésével új játékhoz nyúl. A felelősség a játék végeztével véget ér. 9

10 Játékfajták megjelenése a korosztályok tükrében Sok szempontot érdemes figyelembe venni, ha azon gondolkodunk, hogy bizonyos korú, -nemű gyermekünkkel, hasznos játékokat válasszunk. A mostani csoportosításban a játékok szerepe felől közelítjük meg a kérdést, a legelterjedtebb szakirodalmi szempontok alapján. 1. Gyakorló vagy funkciójáték Nagy szerep jut a felnőtteknek, ők biztosítják a játék feltételeit. Ez a játékforma a születéssel kezdődik. A gyermek mozgását, értelmét, beszédét alakítja ki, szagló, látó, tapintó, halló, mozgató agyi érzékelő folyamatok edzésével. Az érzékszervek összehangolódása fejleszti a kreativitást. Az utánzó játékok, ismételgetések, erősítik a gyermek biztonságérzetét. Folyamatos mozgásos ügyesedést tapasztalhatunk: tárgyak után nyúlást, fogás (mozgásos-látásos tapasztalatok bonyolult együttműködése), két kéz együttműködése rendeződik, megjelenik a tárgyak használata, kialakul a hüvelykujj és a mutatóujj együttes mozgásának differenciáltsága, önállóan talál ki tevékenységeket a tárgyak helyettesítésével. Kialakul a forgás, kúszás, mászás, feltérdelés, felülés, állás és járás. Óvodás korban ezek tovább bonyolódnak: fel-lemászás, hintázás, lejtőn mászás, egyensúlyozás, egy lábon és páros lábon való ugrás. Ide sorolhatók a beszéd fejlődéseként meginduló élményt nyújtó, hangot adó tevékenységek. Arc-, ajak-, és nyelvjátékok, torokhangok és hangutánzások. Később a cselekvésekhez kötődnek a tárgyak megnevezései is, amely az én-tudat kiformálódásának az útja. Tagolódik számára a világ tárgyakra, helyszínekre, és lassanként megjelenik majd világképében saját maga. 10

11 Szociális kapcsolatteremtés kerül előtérbe a funkciójátékok során. Kezdetben a felnőtt és a gyermek között, majd kialakul gyermek és gyermek között. A személyiségfejlődésben nagy szerepet játszanak az ekkor szerzett sikerélmények, öntudatot alakítanak, a biztonságérzetet erősítik és ezek együttesen, mind bonyolultabb feladatokra ösztönöznek. Mindezen tevékenységek mozgatórugója a kíváncsiság és a titok. Könnyen elképzelhetjük, ha egy gyermek annyit tesz, hogy a babájáért belenyúl a kosárba, de a maci akad a kezébe, és azzal kezd játszani, mennyi sok új tapasztalatra tesz szert. A váratlan fordulat izgalma, a kíváncsi tapogatózás, ahogy a szemével figyelgeti a macit, mind gazdagítják ismereteit. 2. Szerepjáték A feldolgozott élményekből, begyakorolt funkciójátékokból alakulnak ki a szerepjátékok. Negatív élmények ismételt átélése enyhülést hoz, ez a feldolgozás, nagyon fontos. A szerepjáték kialakulásának folyamata: Kezdetben egy-egy játékelem jelenik meg: fésülgeti, eteti a babáját, autót, tologat, már azzal a különbséggel az eddigiektől, hogy saját érzelmeit, gondolatait fejezi k általuk. Később két-három játékelemet fűz össze: megfésüli, elringatja, majd megeteti a babáját véletlenszerű egymásutánban. Ez utánzások egymásutánja, de már szerepet oszt magára, ő az anya. A szerepjáték kiteljesedése az egész cselekvéssorokban van, például az edények előkészítésétől, a megfőzésen át, a babák megetetéséig. 11

12 Később, mikor gyermekek már szerepet osztanak egymásra, az együttműködés elfogadása alapvető szabályban jelenik meg. 3. Szabályjáték A gyermek mindennapi játéktevékenységét átszövik a saját maga, vagy a társak közössége által felállított játékszabályok. Később a játékon kívül álló tervező szabályaihoz szükséges alkalmazkodni. A gyermek idősödve bekapcsolódik a társadalomba, melynek szabályai rá is érvényessé válnak. A szabályjáték már magasabb intellektust igényel, észben kell tartani az előzőekben meghatározott feltételeket, miközben pillanatnyi célokat kell követni. A szabályról: Nem kell arra gondolnunk, hogy valamiféle szabály követése, korlátok betartása, egyéniségünk, kreativitásunk elnyomását hozná. Képzeljünk csak el egy pusztaságot egy iskolaépülettel a közepén, ahol gyermekek játszanak az udvaron. Az ismert épület biztonságot nyújt, nem mernek messzire eltávolodni. Azonban, ha leválasztanánk egy tágas teret, kerítéssel körbevéve, szabadon elmerészkednének játszani a gyerekek, a legtávolabbi sarki zugba is. Így megérthetjük a társadalom szabályai korlátozás helyett- sok esetben szabad kreativitásunk kibontakozását segítik. A szabályjátékok segítik a gyerekeket. Játékos formákban feldolgozzák a csoportban elfoglalt helyüket. Egymás mellett jelenik meg a társakkal való versengés és együttműködés. Így megtanulják beleélni magukat a másik 12

13 helyzetébe, felismerni viselkedésük, magatartásuk, személyiségük sajátosságait, tűrőképességük védett körülmények közt kerül előtérbe. Szabályjáték kialakulásának folyamata: Kezdetben önálló játékként követ a gyermek egyesével lépéseket. Páros játékok, mely során a gyermek társaival, vagy a szülővel játszik. Ilyenek a labda- és mozdulatjátékok. Csoportos mozdulatjátékok már nagyobb szervezettséget igényelnek. Ilyenek körjátékok, párválasztók. Csoportos ügyességi játékok a kötélhúzások, kosárba dobálások, fúvójátékok. Sportjátékok már nagyobb mértékbe hasonlítanak a felnőttek tevékenységéhez. Kártya és társasjátékok a legkülönbözőbb korosztályt megcélozva kaphatók. Ide muszáj sorolni a manapság elterjedt videó és számítógépes egyéni- és társasjátékokat. 13

14 4. Alkotó játékok A játék hatalma A jól begyakorolt funkciójátékokon alapulnak. Ennek során a gyermek megtanul tájékozódni síkban, térben, különböző műveleteket végezni tárgyakkal, azokból új rendszereket alkotni, különbséget tenni, megegyezőséget felfedezni. A alkotó játék tárgyak véletlen összeillesztésével kezdődik. Később két vagy több tárgy összeillesztésével már akár új formát is meg tud nevezni a gyermek. Tornyot építettem. Ennek során kialakulnak a rész-egész fogalmak. Összeillesztésen, szétvételen keresztül, átfűzéssel, becsavarással forgatással a ügyesedés is nyomon követhető. Így a felhasznált elemek növekedése minőségi változást is hoz a gondolkodásban. Ilyenek a kirakók, többféle anyaggal egyidejűleg ismerkedtető figurakészítések. Ezek lépcsőt jelentenek a képzőművészeti tevékenységek kialakulása felé. Tárgy- és modellkészítés már előre tervezéssel bővül. A hobbytevékenység pedig életmódhoz tartozó szokás. 5. Művészeti játékok A művészeti játékok valójában átmenetet alkotnak a játék, a munka és az önkifejezés, az elvont kommunikáció között. A művészi játék alapja művészi élmény. Fontos már egészen kisgyermek kortól rendszeresen felhívni a gyermek figyelmét a látott formákra, díszítő motívumokra a közvetlen környezetben, mesekönyvek illusztrációira. Hasonlóan kell hangsúlyt fordítani nem csak a látott, hanem a hallott élmények feldolgozására is. Az utcazajokból szűrjük ki rendszeresen a jól elkülönülő járművek, vagy természet hangjait. A gyermek ezek után válik képessé finomabb zörejek, hangszerek hangjainak, emberi 14

15 beszédhangoknak a megkülönböztetésére. Az észlelés véget nem érő finomodása teszi lehetővé a hangszereken való művészi játék elsajátítását. Hasonló finomodás jelentkezik a mozgás művészi fokra történő fejlődésekor is. A ritmus zene mozgás kapcsolatában örömüket lelik a gyermekek, kifejezhetik érzéseiket szavakon túli eszközökkel. Hazai és nemzetközi szakirodalmak sokat foglalkoznak a csoportosítással, különböző korosztályok legtipikusabb játékaival. 7 hónapos kortól már megjelenik a siker örömét jelző mosoly, ami a játék legfontosabb lelki összetevője. A játék fejlődésében az érzelmek szerepét egyre inkább az alakítás vágya veszi át. 2-6 éves kor legjelentősebb játéka a szerepjáték. Ezen belül 4 éves körüli korra tehető az alkotó játék kiemelkedő szerepe. Ezt követően pedig, játék lehet, az egész élet. Játék. Meghalljuk a szót. Mi jut róla eszünkbe? Tegyünk az ellen, hogy gyermekeinknek ez a szó csupán eszközt, színes műanyag tárgyakat jelentsen! Hajdan a legbonyolultabb társasjátékok lejátszásához is elegendő volt néhány kéznél lévő kő, fadarab, vagy háncs. A lassanként megjelenő eszközök a felnőtt világ tárgyait utánozták: kis szekér, ló, baba, bababútor. A nagyobb gyerekek maguk készítették a játékaikat: a fiúk fegyvereket, hangszereket, a lányok babákat, koszorút, gyűrűt, labdát, babaruhát, egyebet. A felnőttek és serdülők 15

16 játéka a tánc lehetett, a zene és a sport. Ezeket ötvöző szertartásos játékok a lucázás, betlehemezés, passiózás, vagy a farsanghoz, napfordulóhoz és más jeles naphoz, időszakhoz kapcsolódó rítusok. Az élet minden tevékenységét átszőtték a játékok, formálták a személyiséget, kreativitást, átörökítette a kultúrát, formálták a világlátást. Ezzel a szemléletmóddal alakítsuk ki gyermekünk életterét. Elkészített vagy vásárolt játékeszközök kiválasztása során gondolkodjunk bele, hogy az mit közöl. Milyen vizuális kultúrát, értékrendet, világképet közvetít. Rossz játék? Ki játszik, a játék vagy a gyermek? Nem adnám gyerek kezébe! De vajon miért nem? Haszontalan, értelmetlen, kicsit furcsa? Talán a média erőteljes hatása sugallja a játékreklámokon keresztül, hogy mit választunk ki? Több szempontot kell sorra vennünk, hogy korosztályra, egyéni adottságokhoz, személyiséghez megfelelő játékot válasszunk. Korosztály: Jellemző a táblás társasjátékok egyre nagyobb elterjedése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legegyszerűbbek is komoly szabályokkal rendelkeznek. Kis-, illetve középső csoportos gyermekektől nem várhatjuk el, az ezekhez való alkalmazkodást, nem megfelelően játszanak társaikkal, csalnak, mivel fejlődésük még nem tart ott, hogy a szabályt előnyben részesítsék a nyeréssel szemben, a szabályt a játék eszközének tekintsék. Frusztráló játékok: Több esetben a játékgyártók, alapvető praktikus szempontokat hagynak figyelmen kívül. Képzeljük el a forgalomban lévő fa könyvecskéket, mely más-más számot tanít minden oldalon, melyeket 16

17 kirakókkal illusztrál. A gyermek fáradtságos munkával kirakta képet, majd a lapozáskor kihullik, szeme láttára esik szét a munkája. Csúnya játékok: Nem elhanyagolható a gyermek ízlésvilágának alakulása a játékeszközökön keresztül. Törekedjünk a természetes színekre és anyagminőségekre. Gyakran csúnyák és ízlésrombolóak a babakonyhák műanyag ételei. A só-liszt gyurmákból készült formák talán nem örökéletűek, de a sajátkészítésű holmikban gyakran több örömet lelünk. Technikailag nehéz játékok: A játékeszközök gyakran kevésbé átgondoltan vannak kialakítva. Egyes fordulókban kiesnek a figurák, vagy kicsúsznak elemek a helyükről. Bugyuta játékok: Óvodás korú gyerekeknél is már oda kell figyelni, hogy ne becsüljük alá képességeiket, például kételemű állatfigurás kirakóval. Többgyerekes családban, gyermekközösségekben oda kell figyelni a több korosztály együttes jelenétére. Nagyobb gyermekek számára is jól használható a vasút, a Lego, és az ezeket tartalmazó elemek. A másik fontos tényező a játékválasztás során, hogy többféle játékot lehessen velük játszani (például a Lego, Duplo állat, ember figuráival egyéb szerepjáték is játszható). In: Kis gyermekek, nagy problémák május : Bőddi Zsófia: Jó játék rossz játék? Figyelnünk kell rá, hogy ne játék játsszon a gyermek helyett. A játék ne legyen túlkomplikált, elektronikus, ahol a gyermeknek éppen csak gombokat kell megérinteni, és azonnal történnek az események! A jó játékeszköz felhasználási lehetőségeinek a fantázia szab csak határt, a lehető leginkább vegyük igénybe a gyermekek kreativitását. Írta: Kovács Viola 17

18 Felhasznált irodalom B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék; Tankönyvkiadó, Budapest; Kovács György, Bakosi Éva: Játék az óvodában; Dr. Kovácsné dr Bakosi Éva, Debrecen; Michael Cole, Sheila R. Cole : Fejlődéslélektan; Osiris Kiadó; Budapest; Tunyogi Erzsébet: Gyógyító játék a családban; Tárogató Kiadó; Budapest;

19 A KORAI ÉLETÉVEK JÁTÉKAI (0-3 éves korig) Mikor kezdődik egy gyermek nevelése? Még mielőtt megszületik hiszen amíg várjuk érkezését, elképzeljük, hogy fogjuk kezünkbe, hogyan szólunk hozzá, hogyan játszunk majd vele, hogyan is telik majd el egy nap vele együtt Amikor egy gyermek születése után a baba-mama kapcsolat kezd stabilizálódni, és kialakul a család és a kicsi napirendje, a baba egyre hosszabb ideig lesz éber. Ezeket az ébrenléti szakaszokat (amikor a baba kipihent, jóllakott), valamint az öltöztetés, a tisztába tevés és fürdetés alkalmait már fel lehet használni egy kis játékra. Soha ne erőltessük azonban a játékot, ha a gyermek fáradt, rossz hangulatban van, vagy ha azt látjuk, most csak szemlélődéssel foglalná el magát. Ez utóbbi úgy tűnhet, hogy csak passzív időtöltés. Valójában nagyon fontos szerepe van a gyermek és mindannyiunk életében annak, hogy megtanuljon szemlélődni is, azaz fel tudja dolgozni a befogadott ingereket, élményeket, és pihenő szakaszokat tudjon beiktatni egyegy aktív tevékenységgel eltöltött időszak után. A szülő nagyon fontos játszótárs - utánzásra ad alkalmat, mintát nyújt, amikor együtt játszik gyermekével. Így lehet a gyermeket terelgetni a megfelelő játék felé, hiszen beszélhet hozzá, bíztathatja, megdicsérheti, ha sikerült valami, vagy bátoríthatja, ha nem. Ugyanilyen fontos azonban, hogy a gyermek önmagában is el tudjon majd játszani, el tudjon mélyedni egy dologban egyedül is, hiszen később így tudja majd feltalálni magát egy új vagy ismerős helyzetben. Játszani is meg kell tehát tanítani a csemeténket, mivel 3 éves koráig csak utánzás útján tanul, ráadásul az egyszemélyes játék egy idő után minden életkorú gyermeknek unalmassá válik. Ha nem szánunk időt a közös együttjátszásra, később nem tud majd egyedül sem, de másokkal sem játszani. 19

20 1-2 éves korban előfordulhat, hogy a gyermek nem tudja elfoglalni magát önálló játékkal, gyakran sok-sok játék mellett is sírva kéri, hogy játsszunk vele. Ha mindig ugyanazok a játékok vannak mellette, egy idő után megunja őket. Tipp: Rendszerezzük a játékokat, tegyük bele dobozokba, ládákba, hogy ne legyen mindig minden szem előtt. Válogassuk szét a játékokat 4-5 kosárkába, és 2-3 naponta más-más kosárkát adjunk neki oda játszani. Ezzel a módszerrel mindig újra felfedezi majd a játékokat, és örömét leli bennük. A megfelelő játékeszköz kiválasztása A gyermek fejlődési szakasza meghatározza, hogy milyen típusú játék a legideálisabb számára, melyek segítik az adott fejlődési szakaszban leginkább készségei fejlődését. Mivel minden gyermek külön egyéniség, eltérő képességekkel, fejlettségi szinttel, a termékeken feltüntetett életkorra vonatkozó megjelöléseket csak tájékoztató jellegűnek érdemes tekinteni. A megfelelő játékeszköz kiválasztásának kulcsa abban rejlik, hogy pontosan megismerjük a játékok funkcióit, majd összepárosítjuk azt gyermekünk képességeivel. Nyugodtan kérjünk segítséget a játékboltban dolgozóktól, hiszen egy igazán jó játékbolt megadja azt a plusz segítséget, mellyel a gyermekünk számára a játékokat ki tudjuk választani. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nem a túlzott mennyiségű játékvásárlás biztosítja gyermekünk fejlődését, hanem a megfelelően kiválasztott játékok és a közös foglalkozások. 20

21 Milyen egy jó játék? A játék hatalma Az igazán jó játéknak egyszerre több funkciót is be kell töltenie. Nem szabad túl "önműködőnek" lennie, hiszen az nem inspirálja a gyermeket a játékra, csak ideig-óráig ejti őt ámulatba. A megfelelően kiválasztott játék akkor hozza ki a legtöbbet a gyermekből, ha lehetőséget teremt a kreativitásra, többféleképpen lehet vele játszani, módot teremt az új szabályok, új funkciók kitalálására. A sokféleség ad alkalmat az igazi rácsodálkozó szemlélődésre, majd a későbbi életkorokban a kitartó, elmélyült játékra. Igen fontos azonban, hogy a kiválasztott és megvásárolt játékot mi magunk is alaposan és jól ismerjük. Tudjuk, hogyan kell használni. A jó játék egy későbbi fejlődési szakaszban újra elővehető és új felfedeznivalót kínál. Nem utolsó sorban a játék készüljön olyan anyagból, melyet a gyermek szívesen a kezébe vesz, színei keltsék fel az érdeklődését és ne essen szét a második használat után, valamint legyen biztonságos. A gyermek korai fejlődése 0-12 hónapos korig: Csecsemőkorban a testi, lelki és szellemi fejlődés elválaszthatatlan egymástól. Az első hónapokban az érzékszerveken keresztül szerzett információké a fő szerep. Az újszülött tapasztalatszerzését testének helyzetváltoztatásával, látásának tökéletesítésével és hallásán keresztül fejlesztheti, valamint a baba a legnagyobb felületű érzékszervén, a bőrén keresztül is rengeteg tapasztalathoz jut. A gyermek élvezi kezének és lábának használatát. Élete első hónapjaiban hason fekve megtanulja felemelni és egyik oldalról másikra átfordítani a fejét. Érzékelése fókuszában a kb. 30 cm-re levő mozgó tárgyak, mosolygós arcok vannak. A 2-3. hónapban rácsodálkozik a kezével, lábával végzett mozdulatokra. Ütögeti, húzogatja a keze közelébe került dolgokat, megérinti a számára ismerős emberek arcát. A kéz használatával ebben a korban a távolságról, a formákról tájékozódik. Amikor azt látjuk, hogy egyes dolgokat újra meg újra megismétel, tudjuk, így memorizálja a tanultakat. Szeret mozogni: A 4-6 hónapos baba már nem akar csendben feküdni, nyugton maradni. Megpróbál megfordulni, kinyomja magát, repülő mozdulatokat végez. Háton fekve lábát mindig felemeli, és mozgatja, a kezével rázza a játékokat, csörgőket, érdeklődik új dolgok iránt, 21

22 beszédhangokat ad ki, így fejezi ki érzelmeit. Az 5-6. hónapban elkezdhet mászni, és rövid ideig képes ülő helyzetben megmaradni, mivel izmai ekkorra már erősödtek. A szem és a kezek közötti koordináció elkezd jól működni, egyik kezéből át tud adni a másikba dolgokat, szájába veszi őket, a papírlapokat összegyűri. Mindenáron mászni akar: A 7-8 hónapos gyermek már jól mászhat, segítséggel fel tud egyenesedni, és esetleg az asztal szélét, az ágy végét vagy bármi mást megfogva, fel tudja magát húzni álló helyzetbe. Már hosszabb ideig ülve tud maradni, és fel tudja magát nyomni ülőhelyzetbe. Könnyedén használja ujjait, és meg is tud velük szorítani tárgyakat. Szereti ütögetni a padlót különböző dolgokkal, csak hogy zajt keltsen vele, dobozokból kiszedi, majd visszarakja azok tartalmát, tükrökkel játszik, kezeivel felfedezi saját testét, és elrejtett dolgokat is képes megtalálni. Emlékezik egyszerűbb szavakra, mint pl. evés, alvás, anya. Csintalankodik: Mivel jól mozog ide-oda a szobában, az asztal vagy a szék lábát használva feláll, amikor megunja a mászást, leül, amikor elfárad, de soha nem áll meg. Az ujjak használatának képességén felbuzdulva szeret kiásni dolgokat, és az ujjait különböző helyekre bedugni. Mindig figyeljünk arra, hogyan védhetjük meg őket a veszélyektől. Fontos, hogy dugjunk be minden villanydugót! Ebben az időszakban a gyermek kívánságait, szükségleteit a testbeszéd segítségével közli. Megfog dolgokat, sétál: 1 éves kora előtt a gyermek nem áll meg. Egyfolytában mászik, feláll, sétál a házban körbe-körbe. Jól használja a kezét. Egyik kezében fogva valamit, a másikkal képes mást csinálni. A hüvelyk és mutatóujjat használja a kis dolgok felszedéséhez. 1-2 éves korig Felfedezik a világot: A gyermek életének 2. évében nagy változáson megy keresztül, önbizalma járásának és beszédének fejlődésével együtt nő. Amikor elkezd járni, övé lesz az egész világ, egész napját annak felfedezésével tölti, nem engedi, hogy bárki karban hordozza, segítse a járásban, még akkor sem, ha még elég bizonytalan benne. Ebben az időszakban karjának és lábának erejét teszteli, lehúz dolgokat az asztalról, hogy közelebbről megismerje őket. A szülő feladata, hogy kövesse őt mindenhova és mindent a helyére visszarakjon. Könnyebb beszéd: A gyermek ebben a életkorban nagyon könnyen tanulja a nyelvet. Esetleg még nem beszél, de már megértik, hogy a felnőttek mit mondanak. Mások egyszerűbb szavakat már használnak is. Csináld magad!: Már van elég ereje, és mindent egyedül akar csinálni: magasan levő dolgokat elérni, nehéz dolgokat húzni, csak hogy erejét tesztelje, mindig magasabb és magasabb helyekre felmászni stb. Utánzás: Az utánzás a gyermek elsődleges tanulási módszere és ezt a tevékenységet mindennél jobban élvezi. A szülő felismerheti, hogy utánozza, amit csinál, ahogyan beszél. Ez a gyökere, ebből fejleszti tovább a szerepjátékot, amely képzeletét leginkább táplálja. Én vagyok a világ közepe! : Ebben a korban úgy gondolja, hogy ő a világ közepe, még nem tudja mi az másokkal játszani, vagy játékát megosztani mással. A kortársakkal való játék igazából egymás mellett való játék, egymással párhuzamosan játszanak, de még nem együtt. Gyakran veszekednek játékokon, egyik sem akar veszíteni. Szoros szülői felügyelet szükséges. Az élet első két évében az elsődleges, ún. motoros mozgás tökéletesítése járul hozzá leginkább a megfelelő agyi hálózat fejlesztéséhez. Ennek érdekében a gyereknek minél több, az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapására, gurítására stb. Megkezdődik a finomabb izmok kontrolljának kifejlesztése is, ez teszi lehetővé később az írást és a rajzolást, és általában a kéz munkára való használatát. 22

23 Játékötletek a korai gyermekévekre A játék hatalma Testérzés és bőrérzékelés fejlesztése: - ringassuk a gyermeket gyengéden! - a babát rövid ideig hasára, oldalára fordíthatjuk - masszírozzuk, simogassuk gyengéden hátát, hasát, karját, lábait - fürdetés közben legyen idő a vízben lebegni csak úgy - fürdetés után (persze úgy, hogy ne fázzon) hagyjuk kicsit szabadon, ruha nélkül - próbálják ki a babamasszázst, tornáztassák, mozgassák finoman karjait, lábait - simítsák végig kézzel, kendővel egyes testrészeit, adjanak rájuk puszit - legyen lehetőség arra, hogy néha anya vagy apa bőréhez érhessen ruha nélkül - amikor nagyobb, és már tud fogni a gyermek, akkor ismertessük meg különböző felületű (érdes-sima), alakú (gömbölyű-szögletes), hőmérsékletű (hideg langyos - kellemesen meleg) és eltérő keménységű anyagokkal ne csak műanyaggal találkozzon a keze! - fektessék puha, illetve keményebb felületre (habtapi lapra, játszószőnyegre, takaróra stb.) is - ütögessenek tárgyakat a földhöz, asztalhoz, egymáshoz! - gyűrjenek össze különböző anyagokat, papírokat - amikor már nagyobb a gyermek, rajzolják körbe nagy csomagolópapíron, ha engedi, és egészítsék ki teste körvonalát a hiányzó testrészekkel - tükör előtt, majd később csukott szemmel érintsék 23