BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYI MARKETING- ÉS BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA

Átírás

1 BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYI MARKETING- ÉS BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA december 15.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 5 2. HELYZETELEMZÉS: A BAKONYI SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS Általános demográfiai jellemz k és Társadalmi összetétel és mobilitás Helyzete Gazdasága A Bakonyi TISZK tanulói vonzáskörzete Általános iskolai létszámok, folyamatok Középiskolai létszámok, folyamatok Szakmájukban elhelyezked k, folyamatok Kezd álláskeres k a Közép-Dunántúlon Fels oktatási intézményi hallgatók A TISZK INTÉZMÉNYSTRUKTÚRÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELVÉTELIZ K ARÁNYÁNAK PROGNOSZTIZÁLÁSA Oktatás környezeti változása Szakképzés fejlesztése, oktatási központok létrehozása Országos prognózis Bakonyi TISZK vonzása prognózisa Versenytárselemzés RFKB irányelvek és döntések A BAKONYI TISZK FENNTARTHATÓ BEISKOLÁZÁSI RENDSZERE Területi elv Demográfiai elv Társadalmi elv BEISKOLÁZÁSI GYAKORLAT A BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYEIBEN A Bakonyi SZASZET missziója Történeti háttér Jogszabályi háttér MARKETING SZEMLÉLET AZ OKTATÁSBAN Az oktatásmarketing helye és szerepe a marketing rendszerében ORIENTÁCIÓS ESZKÖZÖK Intézményi marketing stratégia Az iskolamarketing jelent sége 46

3 7.1.2 A partnerközpontúság a szolgáltató iskola Marketingstratégia - Vezet i elkötelezettség Menedzser pedagógus emberi er forrás Kommunikációs stratégia Az iskolamarketing gyakorlata PR stratégia OKTATÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS TULAJDONSÁGAI A szolgáltatások piaca Az oktatás mint szolgáltatás attribútumai Fizikai tartalom és szolgáltatás A szolgáltatások megkülönböztet jegyei Az oktatási szolgáltatás jellemz i és marketing problémái Marketingmix a szolgáltatások esetében a 7P Emberek (people) Folyamat (process) Fizikai megjelenés (physical evidence) Szolgáltatástermék (Product) Árazás (Price) Disztribúció (Place) Reklám (Promotion) BEISKOLÁZÁSI MARKETING-MIX termék, jöv kép, üzenet Standard kommunikációs csatornák Alternatív kommunikációs csatornák Virtuális információs tér EMPIRIKUS KUTATÁS A BAKONYI TISZK-R L A kvantitatív kutatás tervezése ESZKÖZÖK ÉS AKCIÓK Alapelvek Küldetés és identitás Tevékenységek és feladatok Marketingeszközök (Szolgáltatásmarketing - 7P) Marketingkommunikációs mix-elemek Fizikai jelenlét Product: oktatás 77

4 12. INTÉZMÉNYI EL NYÖK A BAKONYI TISZK-BEN Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Tehetséggondozás Egyenl esély program Felzárkoztatási program Szabadid s és közösségi élettér Pályakövetési rendszer JAVASLATOK Az internetes megjelenésr l Honlapok Szakmaprofilok tisztítása Direkt marketing eszközök kiaknázása Konzisztens küls kommunikáció Civil szervezetekkel való kapcsolattartás Szlogen áttekintése Tanuljunk egymástól! Best practice-k Google keres motor: Adwords, Adsense Javaslatok id táv meghatározása ÖSSZEGZÉS 101 MELLÉKLETEK számú melléklet: Hazai oktatási körkép számú melléklet: A hat intézmény tanulóinak, munkaközösségeinek, rendezvényeinek összevetése éves beszámolók alapján számú melléklet: Diák kérd ív számú melléklet: Kérd ív a tagiskolák kapcsolattartóinak számú melléklet : Az egyes tagiskolák hivatalos honlapja számú melléklet Konkurens TISZK-ek honlapjai számú melléklet: Képek számú melléklet: Országos TISZK Lista 170 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE 179

5 BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYI MARKETING- ÉS BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA 1. Bevezetés A Bakonyi TISZK intézményi marketingjér l írt dolgozatot több szempontból közelítettük meg. Az iskolamarketing szerepe n tt, csak a fiatal beiskolázottak számát tekintve is, hiszen csökken piacon kell fennmaradni az intézményeknek. Emellett a szolgáltatások kommunikációja a legnehezebb feladat, hiszen a szolgáltatások reklámjaiban csak fogalmakkal találkozhatunk, például biztonság, nyugalom egy biztosítótársaságnál, amely az oktatási szektorban csak fokozódik, hiszen maga az oktatás emberre ható szolgáltatás, amelybe a tárgyi elemek sokszor nem is jelennek meg, így a kommunikációja még inkább nehéz. Következésképp ezzel a komplex problémával kapcsolatosan két primer kutatást is végeztünk. A kutatások eredményeit már az elméleti bevezet szakaszba bevontunk, azért, hogy helyén válaszoljuk meg a felmerül kérdéseket, például társadalmi változások hatása a beiskolázási gyakorlatra. Az els primer kutatás során megkérdeztük az egyes Bakonyi TISZK tagiskolák kapcsolattartóit, hogy miképp vélekednek a saját és a TISZK kommunikációjáról, illetve a beiskolázási gyakorlatukról, saját versenyhelyzetükr l (a kérd ívet mellékletben megtalálható) és elemeztük az általuk használt reklám megjelenéseket is. Válaszukat, már az elméleti felvezetésben olvashatják, kiegészítve így a száraz leíró tényeket. Nagyon fontos és elengedhetetlen az értelmezésben az véleményük, hiszen k nap-mint-nap szembesülnek intézményeik ügyes bajos dolgaival. A második empirikus elemzésben a diákok válaszaira voltunk kíváncsiak, nemcsak a reklámeszközökr l, hanem a felvételi eljárásukról is megkérdeztük ket (a kérd ív a mellékletben található). A tanulmány fejezeteir l Az els fejezetekben áttekintés olvasható Veszprém megyér l demográfiai, gazdasági illetve társadalmi változásokról a Bakonyi TISZK megalakulásának hátterér l, a tagiskolákról. A leíró fejezeteket az általunk készített empirikus kutatás eredményeivel színezzük ki, támasztjuk alá a primer kutatás eredményeivel (néhol esetleg szó szerinti idézéssel), hogy megfelel képet kapjon az olvasó a Bakonyi TISZK m ködési környezetér l, hogy kés bb a kutatási eredmények bemutatása értelmezhet legyen. 5

6 2. Helyzetelemzés: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás 2.1 Általános demográfiai jellemz k és Társadalmi összetétel és mobilitás12 Veszprém megye településhálózata az elmúlt évtizedekben jelent sen átalakult. N tt az urbanizáltság mértéke, els sorban a várossá nyilvánítások növekv számának köszönhet en, miközben átalakult a faluhálózat is. A településhálózat mai jellemz je a kis és közepes városok, valamint az aprófalvak (ezen belül a sajátos csoportot alkotó törpefalvak). A megye legnagyobb városa Veszprém, a megyeszékhely, mely sajátos földrajzi elhelyezkedése, történelmi tradíciói következtében a térség oktatási-kulturális, közigazgatási központja. Közepes méret városai Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota. A nyolcvanas években kapott városi rangot kapott Zirc és Sümeg. Balatonalmádi, Balatonfüred, illetve kés bb Balatonf zf és Badacsonytomaj bírnak. Veszprém megyében 217 település található. Terület (km²) 4492 Lakónépesség (f, jan. 1.) Városi népesség aránya, % 61 Néps ség, f /km² 81 Kistérségek száma 9 Települések száma táblázat: Veszprém megye jellemz települési adatai, 2009, F: KSH, január 1-jén Veszprém megye lakónépessége f volt, míg a évi népszámláláskor (az akkori közigazgatási határokon belül) f t számláltak. A népesség korösszetételének legdrámaiabb változása a gyermekek számának és a fiatal generációnak a csökkenése, ezzel együtt az öregedési folyamat. A legutóbbi két népszámlálás között 25%-kal csökkent a (0-14 éves) gyermekkorúak száma és 15 %-kal n tt a 60 év felettieké, miközben a két korcsoport közötti népességszám mindössze 3%-kal több. A gyermekkorúak népességen belüli aránya az évi 22,1%-ról 16,7%-ra csökkent, a 65 év felettieké 11,5%-ról 14%-ra n tt. 1 Munkaer piaci prognózis készült a Bakonyi Szakképzés Szervezési Társulás számára, 2010 május 2 Veszprém megye hulladékgazdálkodási terve, 2004, letöltés ideje: ,

7 Mindezen társadalmi változások hatással lesznek a beiskoláztatásra, hiszen a jelentkez diákok száma minden évben az egyes tagiskolákban azért is csökkenhet, mert a gyermekek száma visszamen leg több évre vonatkozóan csökkennek ábra: Veszprém megye korfája, 2009, F: KSH, 2010

8 2.1.1 Helyzete 8 2. ábra: Veszprém megye Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Gy r-moson-sopron és Komárom-Esztergom, keletr l Fejér megye, délr l a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakonyi hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének Gazdasága 3 Ipar A megye az 1980-as években jelent sen iparosodott volt. A fellelhet ásványvagyon miatt egyes vidékeken meghatározó jelent ség volt a barnaszén, bauxit és mangán bányászata. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemel ) és az ajkai er. Az er vek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának 3 Veszprém megye, friss adatok, Wikipedia letöltés ideje:

9 kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is m ködött. A megye vegyipara még ma is jelent s; Pétfürd n, Peremartonban és Balatonf zf n ma is m köd nagy vegyiüzemek találhatók (m trágyák és növényvéd szerek gyártása). A vegyiparnak a megyében betöltött jelent s szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban m köd Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem), MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet) és Neviki (Nehézvegyipari Kutatóintézet). A megyében el állított további ipari termékek közé tartoznak az autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, épít anyagok és háztartási gépek. Bányászat A megye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelent s. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelent sebb ásványkincsének a bauxit tekinthet, amely a megye révén európai szempontból is az els k közé sorolja Magyarországot. Különös a jelent sége a Bakonyi hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet. Mez gazdaság Balatonfelvidéki táj A Balaton-part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvez feltételeket biztosít a sz lészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében. A felszín er s tagoltsága miatt a talajviszonyok a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével kedvez tlenek a mez gazdasági termelés számára. A mez gazdasági termelés többi ága számára a felszín er s tagoltsága miatt a talajviszonyok kedvez tlenek. Ez alól csak a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld termékeny területe jelent kivételt. Közlekedés, infrastruktúra A gazdasági fejl dés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A megyét s úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdül körzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8-as számú út, amit a nyugati határ felé irányuló jelent s átmen forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttm ködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult. A megye területén 250 km-es vasúti f vonal halad át, melyb l a Budapest Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a f város elérésének lehet sége is egy órára csökkent. 9

10 Sokat fejl dött a megye közm ellátottsága. A vezetékes víz minden településre eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejl dés történt. Mindezt tovább javítja a mobiltelefon-szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének b vítése. Jelent s el relépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszer sítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a Matáv mellett a megyében m köd külföldi érdekeltség telefontársaságok is bekapcsolódtak. 2.2 A Bakonyi TISZK tanulói vonzáskörzete A foglalkoztatási összkép országos összehasonlításban kedvez, de strukturális problémákat jelez a foglalkoztatottság bels szerkezete. Az elmúlt években jelent s változás állt be az aktív keres knek a munkaképes korosztályon belüli arányában. A csaknem 10%-os növekedés különösen értékes eredmény annak tükrében, hogy eközben a nyugdíjkorhatár emelkedett. A javulás nagyobb részben azonban a térségbe települt külföldi nagyvállalatnak és az újonnan alakult helyi vállalkozásoknak köszönhet. A mez gazdaságban jelent sen csökkent a foglalkoztatottak száma az állami vállalkozások, termel szövetkezetek felbomlása, és az országosan jellemz termelés visszaesésb l adódóan. Az iparban összességében kisebb létszámcsökkenés tapasztalható, ami mögött jelent s átrétegz dés húzódik meg. Veszprém megye I. né II. né III. né IV. né I. né II. né 10 Foglalkoztatottak száma (ezer f ) 146,0 146,4 147,2 147,9 138,1 142,7 Munkanélküliek száma (ezer f ) 11,4 9,4 11,0 11,7 16,5 14,9 Gazdaságilag aktív népesség (ezer f ) 157,4 155,8 158,2 159,6 154,6 157,6 Gazdaságilag inaktív népesség (ezer ) 123,6 125,0 122,3 120,6 124,1 120,7 Aktivitási arány (%) 56,0 55,5 56,4 57,0 55,5 56,6 Foglalkoztatási arány (%) 52,0 52,1 52,5 52,8 49,6 51,3 Munkanélküliségi ráta (%) 7,2 6,0 7,0 7,3 10,7 9,5 Aktivitási arány (%) országos 54,1 54,3 55,2 54,7 54,1 54,6

11 Foglalkoztatási arány (%) országos 49,8 50,2 50,9 50,4 48,9 49,4 Munkanélküliségi ráta (%) - országos 8,0 7,6 7,7 8,0 9,7 9,6 2. táblázat: Veszprém megye foglalkoztatottak száma, megoszlása,f: KSH, 2009 letöltés ideje 2010 november 24. A fentiek alapján a hangsúly áthelyez dik a képzés fajtájáról az intézmény képére, a róla kialakítandó véleményre, amely a teljes profiljának kölcsönözheti egyszerre a jó image biztosította el nyöket, segíti a pályaválasztók döntését. Az iskolaválasztást és egyben annak fennmaradását els sorban a róla kialakult kép határozza meg. Ehhez mindenekel tt az összetéveszthetetlen, lényegi és hosszú távon érvényesül személyiségjegyeket kell megállapítani. Fontos, hogy ez a jellegzetes kép minél markánsabb legyen, minél jobban elváljon a konkurens iskolákról kialakult képt l. A Dél-Dunántúl régió kivételével amit egyébként átlag alatti foglalkoztatottsági szint jellemez a évhez viszonyítva minden régióban csökkent a foglalkoztatottság. A legtöbben, 24 ezren, a Közép-Dunántúl régióban veszítették el állásukat, ami ott a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékpontos csökkenését idézte el. Az egyes tagiskolák által beadott éves beszámolókban többször olvasható, hogy az SNI vagy a BNI gyermekeknél tapasztalt agresszió forrásának az igazgatók a családf állásának elveszítését adták meg. Ez okozta azt, hogy felborult a családi béke, amelyet a gyermekek nem voltak képesek feldolgozni. A KSH IV. negyedévi munkaer -felmérése alapján a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 478,5 ezer f, ami f s létszámcsökkenést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A foglalkoztatottak száma 429,5 ezer f. Ez 33,3 ezer f vel kevesebb, mint egy évvel ezel tt. 11

12 12,00 Munkanélküliségi ráta változása, % 10,00 8,00 % 6,00 4,00 2,00 0, Fejér megye K-E Megye Veszprém megye Regió 2. ábra: Munkanélküliségi ráta változása,f: ÁFSZ, áprilisában az álláskeres vé válók 29,5 %-a legfeljebb általános iskolát, 37,5 %-a szakmunkásképz t, szakiskolát végzett, 28,8 %-a érettségivel, 6,0 %-uk pedig fels fokú iskolai végzettséggel rendelkezik Általános iskolai létszámok, folyamatok4 Az 2009-es PISA eredményekr l 5 : Az eddigi mérésekben (2000, 2003, 2006) Magyarország átlageredménye szövegértésb l és matematikából nem érte el az OECD-országok átlagát, természet-tudományból átlagos volt. Ez azt mutatta, hogy a jelenlegi globális munkaer -piaci versenyben Magyarország pozíciója gyengébb volt,mint az OECD-országoké általában ben jelent s fejl dés következett be a szövegértés terén (14 ponttal emelkedett a magyar tanulók átlageredménye 2000-hez képest, ezzel) elértük az OECD-átlagot. Természettudomány terén az eredmény változatlan 2006-hoz képest, továbbra is az OECDátlag szintjén van. 4 Oktatási Évkönyv, 2009/2010, , letöltés ideje NEFMI, honlapjának felhasználásával. Részletesebben vizsgalat, letöltés ideje:

13 A matematika-eredmény (490) továbbra sem változott, ám mivel id közben csatlakoztak az OECD-hez gyengébb átlageredmény országok, az OECD-országok átlaga 2009-ben már 496 pont, így a magyar eredmény most átlagos. A szövegértés fejl désének hátterében az alábbi okok találhatók: A gyengébb és a jobb képesség gyerekek is jobb eredményt értek el 2009-ben, mint 2000-ben, de a gyengébb képesség ek fejl dtek többet. (2000 és 2009 között 5%-kal tt a 2. képességszintet, és 1,8%-kal az 5. képességszintet elér tanulók aránya.) Magyarországon 6,3%-kal n tt azoknak a tanulóknak az aránya, akik szépirodalmat olvasnak, és kiugróan, 40%-kal n tt az újságolvasó diákok aránya. Szemben az OECD-ben általában látható tendenciával, Magyarországon szignifikánsan n tt az olvasott anyagok változatosságát mér index értéke. Az OECD-országokban 2000 és 2009 között 68%-ról 63%-ra csökkent a naponta kedvtelésb l olvasó tanulók aránya, Magyarországon ez az érték nem változott és az OECD-átlag feletti, 75%. A PISA 2009 üzenete Magyarországnak: Egyik legfontosabb üzenete, hogy a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük er sebben befolyásolja, mint a legtöbb országban. Továbbá, Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátter tanulók eredményeiben, és más országokkal szemben kevesebb az olyan tanuló, aki gyenge szociális, gazdasági és kulturális háttere ellenére is jó eredményt képes elérni. A magyar közoktatás-irányítási rendszerben a közoktatással kapcsolatos döntések legnagyobb részét 2006-ban az intézményfenntartó helyi önkormányzatok hozzák, azaz továbbra is rendelkeznek mindazokkal a kiterjedt irányítási jogosítványokkal, amelyeket az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény határozott meg ban 3144 helyi önkormányzat volt Magyarországon, 33-mal kevesebb, mint 2001-ben; ebben az évben 1994-hez viszonyítva a legalacsonyabb a helyi hatóságok száma hez képest 9%-kal csökkent az oktatási-nevelési intézményt (óvoda, általános iskola) fenntartó önkormányzatok száma, ez a csökkenés folyamatos, trendnek tekinthet 1994 óta. Ezzel párhuzamosan 2001 és 2005 között 20%-kal, 995-re n tt azon önkormányzatok száma, amelyek nem tartanak fent oktatási intézményt. E települések szinte kizárólag az 1000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések közé tartoznak. Ebb l arra következtethetünk, hogy a kistelepülések intézménymegtartó ereje els sorban demográfiai és finanszírozási okokból jelent sen csökkent az elmúlt id szakban után az oktatási intézményt nem fenntartó önkormányzatok további jelent s csökkenése várható. A közoktatási törvény évi módosítása ugyanis el írja, hogy szeptember 1-jét l a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal m köd általános iskolák a továbbiakban csak másik általános iskola vagy legalább hat évfolyammal m köd gimnázium tagiskolájaként láthatják el feladataikat. 13

14 Veszpr ém megye 1990/ / / / / / / /2 010 Általán os iskolák száma Általán os iskolák ba járó diákok száma % % 3. táblázat: Az általános iskolás és beiskolázottak számának alakulása,f: NEFMI, 2010, Az Oktatási évkönyv A közötti id szakban kismértékben növekedett a társulási hajlandóság az önkormányzatok körében, amely mind a fenntartói társulások, mind a társulásokban részt vev intézmények számát érintette és 2006 között a fenntartói társulások száma a KIR intézménytörzs adatai szerint 385-r l 448-ra, az ezekben részt vev közoktatási intézmények száma 511-r l 561-re n tt. A társulások számának növekedésében vélhet en szerepet játszott a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény elfogadása. Ugyancsak növelte a társulási hajlandóságot az is, hogy között az intézményfenntartó társulások a költségvetési törvényben meghatározott külön támogatásokban részesültek, amelynek mértéke jelent sen növekedett az elmúlt id szakban. Az általános iskolai tanulólétszám, a kedvez tlen demográfiai folyamat miatt, nappali rendszer oktatásban 15 ezerrel kevesebb, mint az el évben, jelenleg 774 ezer f, további 26 ezer tanuló a 6 illetve 8 osztályos gimnáziumok 5-8. évfolyamain tanul. A harmadik táblázat viszonyítási indexe szerint 2010-re 17%-kal 83%-ra esett vissza az általános iskolák száma csak Veszprém megyében, de még drasztikusabb adatot találunk, ha megnézzük az általános iskolába járók százalékos visszaesését 2010-re! Míg 1980-tól 1990-ig alig 2,6%-kal csökkent az alapfokú oktatásban a tanulói étszám, addig a következ évtized végére már további 15 %-kal kevesebb diák ült az iskolapadokban. A létszámcsökkenés továbbra sem állt meg, 2001/2002 és 2009/20010 között 18,1%-os volt. További érdekes adatokat tettünk az els számú mellékletbe, ahol tisztán látszanak a különböz oktatási intézmények helye, súlya, szerepe az elmúlt egy évtizedben. 14

15 3. ábra: Az alapfokú, nappali oktatásban résztvev k száma,f: Oktatási Évkönyv, 2009/2010, letöltés ideje Az alapfokú képzésben résztvev k száma csökkent 1980-tól napjainkig. Ahogyan a kés bbi táblázatokból kit nik az oktatási intézmények száma is csökkent. 2.4 Középiskolai létszámok, folyamatok 6 15 Veszprém megye 1990/ / / / / / / /2 010 Szakiskolák száma Speciális szakiskolák száma Gimnázium ok száma % % % Szakközépis kolák száma % 4. táblázat: A középiskolák számának alakulása,f: Oktatási Évkönyv, 2009/2010, letöltés ideje Balázs Palotás: A közoktatás iránya,

16 A negyedik táblázatból kiolvasható, hogy a speciális szakiskolák és a gimnáziumok száma n tt er teljesen. Ha megnézzük a tanulók számát is, akkor láthatjuk, hogy egyedül a speciális szakiskolákba jelentkez k száma n tt meg drasztikusan közel 300%-kal. A szakiskolák beiktatásának els rangú feladata az volt, hogy a korábbi szakmunkásképz k helyét átvegye. Sok szül és talán diák is úgy gondolja, hogy ha nem igazán volt jó tanuló az általános iskolában, vagy nem is végezte el 16-dik életévét betöltve az általános iskolát, úgy biztos hely számára (gyermeke számára) a szakiskola, ahol legalább egy szakmát tanul. MSZOE szerint ez a pozitív beállítódás a szakiskolákkal szemben kissé hamis, mert k is csak egy id után (függ en attól, hogy a jelentkez mikor hagyta abba az általános iskolát) csak hónapokkal, esetleg évekkel kés bb tanulhat szakmát. Ugyanezen probléma a szakközépiskolákkal szemben is fennáll. MSZOE szerint talán már nincs is éles különbség szakközépiskola és gimnázium között, a szakért k szerint szakgimnázium és gimnázium névvel kellene illetni a középiskolák ezen intézményeit. Veszprém megye 1990/ / / / / / / /2 010 Szakiskola % Speciális szakiskolák Gimnázium ok Szakközépi skola % % % táblázat: A tanulói létszám alakulása a középiskolai oktatásban, F: Oktatási Évkönyv, 2009/2010, letöltés ideje Az ötödik táblázaton látszik a szakközépiskolák túlsúlya a magyar oktatásban, ugyan korábban (1990-es években) a szakiskolák bizonyultak hasznosnak. A változás százalékos adataiból is leolvasható, hogy a speciális szakiskolák száma megugrott, ezen iskolák foglalkoznak, azokkal a diákokkal, kik nem tudták elvégezni 16 éves korukig az általános iskolát. Érdekes megnézni mindkét 4. és 5. táblázat százalékos változást, amíg a gimnáziumok száma több, mint 227 %-kal n tt, addig az oda beiratkozók száma nem haladja meg a 200%-ot, 174%-ot mutat.

17 4. ábra: A középfokú oktatás szerkezetének változása a nappali rendszer képzésben, F: OKT Évkönyv, 2009/2010, letöltés ideje A középfokú nappali rendszer oktatásban résztvev k száma eltér módon változott. A szakiskolák tanulólétszáma 3,9 százalékkal, a speciális szakiskolák létszám 1,9%-kal n tt. A szakközépiskolai tanulólétszám el évi 2,3%-os csökkenését, a 2009/2010-es tanévben 2,3%-os növekedés követte. Míg 1990/91-ben a középfokú oktatásban résztvev tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképz ben) tanult, 2009/2010-ban arányuk 23,8%. Az általános képzést nyújtó és a fels fokú tanulmányokra eredményesebben felkészít gimnáziumok részaránya 24%-ról 34,6%-ra emelkedett. A legnépszer bb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról 41,6%-ra ugrott Szakmájukban elhelyezked k, folyamatok A szakképz intézmények közül a szakiskolákban , a speciális szakiskolákban , a szakközépiskolákban f tanul. Ezen intézmények szakképz évfolyamain tanulók száma, a nappali- és feln ttoktatásban együtt , közülük az alábbi szakmaterületeken tanulnak legtöbben:

18 Szakmaterület diákok száma szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás épít ipari, vízi, közlekedési, stb. építés nagy- és kiskereskedelem gépgyártás, m szer fémipar számítás technikai tudományok 8308 gépjárm vek, hajók, repül gépek tervezése, gyártása 7690 management és igazgatás táblázat: szakmaterület és a tanulók száma,f: OKT Évkönyv, 2009/2010, letöltés ideje A hatodik táblázatban arra kapunk választ, hogy mely szakmacsoportokban hány diák tanul. Melyek a legfelkapottabb szakmacsoportok a diákok által? ez a kérdés kissé árnyalt, hiszen szabályozások is módosítják eme rangsort, hiszen az RFKB döntésem egyes szakmacsoportokat kiemelhetnek, pénzügyi és egyéb támogatással, míg másokat háttérbe szorít. Az RFKB döntésekr l kés bb újból szót ejtünk. Kiemelend területnek számít az egész országon belül a vendéglátás, az idegenforgalmi szolgáltatások. Jóval magasabb számú diák végzi el ezt a szakképzést, mint más esetleg a második kiemeltként kezelt épít ipari szakmaterület. A legtöbb kapcsolattartó bizakodott az elhelyezkedett diákok ügyében, egyedül III. Béla Gimnázium válaszában olvashatjuk, hogy : A szakmában azonnal elhelyezkedni tudók aránya kb. 5 %. Ennek oka az is, hogy a diákok jelent s része továbbtanul egy a szakmában magasabb szint képzést biztosító intézményben (egyetem, f iskola) Kezd álláskeres k a Közép-Dunántúlon A Regionális Munkaügyi Központ adatai alapján 2009-ben a régiós nyilvántartásban szerepl álláskeres knek átlagosan 6,9 %-a pályakezd volt. Számuk az el évihez képest 51,4 %-kal emelkedett, arányuk a nyilvántartott álláskeres kön belül viszont 0,3 %-ponttal mérsékl dött, mert a nem pályakezd k száma még nagyobb mértékben emelkedett. 7 III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény

19 A legtöbb álláskeres pályakezd Veszprém megyében található (a teljes állomány 39%-a), ett l nem sokkal marad el Fejér megye (38,2 %), a legkevesebben pedig pedig Komárom- Esztergom megyében szerepeltek nyilvántartásában (22,8%). A pályakezd k aránya Veszprém megyében volt a legmagasabb, éves átlagban 7,4 %, ami 0,2 %-pontos növekedésnek felel meg 2008-hoz képest. Fejér megyében mérhettük a második legnagyobb, a régiós átlaggal épp megegyez arányt (6,9 %-ot), mely a tavalyi értéknél 0,2 %- ponttal alacsonyabb. Komárom-Esztergom megyében volt a legkisebb (6,1 %) a pályakezd k aránya 2009-ben, mely 1,3 %-ponttal mérsékl dött az egy évvel ezel ttihez képest. Iskolai végzettségüket tekintve a pályakezd k 59,0 %-a szakképzett volt, míg 41,0 %-uk számított szakképzetlennek. Ez a 2008-as értékekhez képest 5,9 %-pontos növekedést jelent a szakképzettek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzetlenek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 6,2 %-pontos aránykülönbség 2009-ben 18,0 %-pontra n tt. A pályakezd álláskeres k 26,3 %-a a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik. A középfokú végzettség ek táborát a gimnáziumi érettségivel rendelkez k (14,7%), az alapfokú végzettség, szakképesítéssel rendelkez k (20,8 %), akik szakmunkásképz t, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek, a szakközépiskolai érettségit birtoklók (24,3%), és a technikusi min sítéssel rendelkez k (6,5%) alkotják. F iskolai diplomával 5,2 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,2 %-uk rendelkezik, így a fels fokú végzettség ek összesen 7,4 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. A regiszrált álláskeres pályakezd k megoszlása iskolai végzettség szerint, ,50% 7,40% Nyolc általános 26,30% Gimnáziumi 20,80% Szakközépiskolai 14,70% Szakiskola 24,30% Technikum Egyyetem, F iskola 5. ábra: A regisztrált álláskeres k megoszlása iskolai végzettség szerint, F: KDRMK,