Bevezetés a marketing világába I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a marketing világába I."

Átírás

1 Bevezetés a marketing világába I. Írta és szerkesztette dr. Fejes Miklós 2008 Minden jog fenntartva! EZEN KIADVÁNY SEM EGYBEN, SEM RÉSZLETEIBEN NEM SOKSZOROSÍTHATÓ, NEM MÁSOLHATÓ A SZERZŐ ENGEDÉLYE NÉLKÜL! SAJÁT HASZNÁLATRA NYOMTATHATÓ! 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A MARKETING TÖRTÉNETE A MARKETING FOGALMI VÁLTOZÁSAI A KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE A MARKETINGKONCEPCIÓ A MARKETINGORIENTÁCIÓ ÉRVÉNYESÜLÉSE A STRATÉGIATERVEZÉS FOLYAMATÁNAK ELEMEI VÁLLALATI ALAPSTRATÉGIÁK: A FOGYASZTÓ MARKETING- ÉS PIACKUTATÁS TERMÉKPOLITIKA A MÁRKA EGY KÜLÖNLEGES TERMÉK: A SZOLGÁLTATÁS ÁRPOLITIKA ÁRSTRATÉGIA ÉRTÉKESÍTÉSPOLITIKA AZ ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNA KIVÁLASZTÁSA ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDOK SZOLGÁLTATÁSMARKETING: MARKETING-MIX SPECIFIKUMOK: A SZERVEZETI PIACOK MARKETING STRATÉGIÁJA NEMZETKÖZI MARKETING MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ FELHASZNÁLT IRODALOM/FORRÁSOK

3 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy holló, szájában egy sajttal. De erre a sajtra nem csak egy rókának fájt a foga. Egész csapat róka nyüzsgött a fa tövében. Végül is annak sikerült a sajtot kiénekelni a holló szájából, aki a legügyesebben hízelgett. Ezt a technikát később marketingnek nevezték el. 1. A marketing története A fogyasztók szokásainak, preferenciáinak...stb. minél alaposabb megismerése, feltérképezése elsősorban a vállalat marketing szakembereinek a feladata. Számos olyan közismert történet létezik, amikor a vásárlók viselkedésének ismerete révén egy vállalkozás nagy profitra vagy komoly piaci részesedésre tett szert. Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mit is értünk tulajdonképpen a marketing kifejezés alatt. Számos definíciója létezik a szakirodalomban, azonban mindegyik más elemet hangsúlyoz, más felfogást tükröz. Néhány ezek közül: " A marketing mindazon műveletek végrehajtása, amelyek irányítják a termékek és a szolgáltatások áramlását a termelőtől a fogyasztóig." " A marketing emberi cselekvés, amely cserefolyamatokon keresztül az emberi szükségletek és vágyak kielégítésére irányul." " A marketing az a koncepció, amely a piac igényeiből kiindulva fogalmazza meg a vállalat, vállalkozás tervszerű, hatékony gazdálkodásának feladatait." " A marketing (menedzsment) a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelése, áruk és szolgáltatások termelése, árazása, elosztása és promóciója megy végbe annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és a szervezeti célok." Az egyes definíciók a marketing eddigi történetének különböző "állomásait" is kifejezik. A kezdeti korszakot más néven termelésorientált korszaknak nevezzük, hiszen ekkor alapvetően a termelés hatékonyabbá tételére, illetve tökéletesítésére helyezték a hangsúlyt. Később azt érzékelve, hogy a kereslet sokkal nagyobb, mint a kínálat a termelés növelése lett a fő cél. Mikor pedig a tömegtermelés már nem okozott problémákat, tehát elegendő mennyiségű termék állt rendelkezésre, akkor előtérbe került az értékesítés, hiszen az óriási mennyiségű megtermelt javakat el is kellett adni. Az értékesítés orientált korszakot a fogyasztóorientált követte, a vállalatvezetők ekkor éreztek rá arra, hogy az értékesítés sikeressége akkor a legbiztosabb, ha a lehető legtöbb dologban igyekeznek a fogyasztói igényekhez igazodni. A marketing ezt követő - napjainkra jellemző - korszaka a fogyasztó helyett a társadalmat 3

4 helyezi a középpontba. Hangsúlyossá válik a jövő, és ezáltal a környezetvédelem, az egészségtudatosság... stb. SZEMLÉLETMÓD SZERINT TERMELÉS KIALAKULÁSÁNAK OKA Kereslet>kínálat. Nagyüzemi ipar növekedése JELLEMZŐI Termelés növekszik. Költségek csökkennek TERMÉK Nincs áruhiány Gyártó elképzelése szerint ÉRTÉKESÍTÉS FOGYASZTÓ Óriási készletek felhalmozódása Kínálat meghaladja a keresletet Értékesíteni bármi áron Fogyasztó szükségleteiből indul ki TÁRSADALOM Világ problémái Társadalmi érdekek figyelembe vétele MARKETING ESZKÖZÖK nincs Termék fejlesztés Akció, bónusz Marketing koncepció. Piackutatás Marketing teljes tárháza 1.1. A marketing fogalmi változásai A marketing, mint új fogalom még nem nyert teljesen polgárjogot sem a szélesebb közvélemény, sem a szakemberek körében. A marketing, mint társadalmi jelenség kétségtelenül a modern piacok szüleménye és így döntően a XX. század terméke még akkor is, ha egyes elemei több ezer éves múltra tekintenek vissza. A marketing fejlődését a piaci folyamatok intenzitásában és jellegében bekövetkezett változások indukálták. Az ipari szintű termelés kiszélesedése következtében a XIX. században még jobbára mezőgazdasági termelésből élő lakosság a XX. század végére döntően szolgáltatásokból él. A fejlett országokban a munkavállalói kör 3-5%-a a teljes lakosságot képes ellátni élelemmel. Ennek és az iparban végbemenő hasonló folyamatok eredményeként hallatlan méreteket öltött mind a belföldi, mind a nemzetközi kereskedelem. A kiskereskedelemben hozzáférhető áruválaszték több százezer cikkelemből áll, amelyet a vevők naponta, hetente, havonta vagy még ritkábban keresnek. A versenyben álló vállalatok a fogyasztók kegyeiért harcolva igyekeznek termékeiket folyamatosan megújítani, aminek következtében a termékek élettartama lerövidül, a termékek, márkák ismertségét biztosító kommunikációs, reklámtevékenység pedig soha nem 4

5 látott méreteket ölt. A globalizáció révén a földrajzilag egymástól távol álló régiók, országok nagyon közel kerültek egymáshoz fogyasztási struktúrájuk, szokásaik, márkahasználatuk stb. területén. Ez az a környezet, amely a XX. század végének modern emberét a marketing közreműködésével körülveszi. Az ipari termelés, a gazdasági növekedés határait és negatív következményeit láttató közgazdászok, társadalomtudósok megpróbálták a közvélemény figyelmét is felkelteni és a várható problémákra irányítani. A posztmodernizmussal foglalkozó kutatók pedig a saját területükön igyekeznek a jelen szorongató kérdéseire a jövő elvárásinak megfelelő választ adni. Az érett, posztindusztriális társadalmakról gondolkodva szükségszerűen merül fel a kérdés, hogy a történelem menetét figyelve mi vár a marketingre A kereskedelmi tevékenység fejlődése A kereskedelem, a piac, és a pénz szerepét az ókori Görögországban vizsgálva Polányi nagyon lényeges momentumra hívja fel a figyelmünket. Korunkban rendkívül nagy a kísértés, hogy a pici gazdaságot a mintegy háromezer éves nyugati fejlődés természetes céljának tekintsük. A nyugati gondolkodás úgyszólván képtelen más módon felfogni a helyi élelmiszerpiacok vagy a piaci kereskedelem intézményét meg a hasonló intézményeket, mint parányi kezdeteket, melyek végül a modern kor átfogó világgazdaságává fejlődtek. Semmi sem lehet tévesebb ennél az elképzelésnél. A mai ember gondolkodását a fizikai áruvilágban egyre inkább dominánssá váló modern piac kereslet ár mechanizmusának kombinálásából adódó úgynevezett árképző vagy árszabályozó piacok képe uralja. A kereskedelem azonban egy sokkal régebben és sokkal általánosabb síkon megnyilvánuló jelenség. Polányi szerint: A kereskedelmi tevékenységek során valaki szállít valamit valamilyen távolságra, s ez a mozgás két irányba halad; ezért a kereskedelemnek négy vonatkozását kell megkülönböztetnünk: a személyzetet a javakat a szállítást a kétoldalú jelleget A személyzetet, azokat az embereket, akik a kereskedelemben érdekeltek, elsősorban azon indítékok, motívumok alapján érdemes csoportosítani, amely 5

6 alapvetően meghatározza a végzett tevékenység jellegét. Van kereskedő, aki társadalmi állásából adódó kötelesség vagy állami szolgálat késztette arra, hogy árubeszerzéssel, illetve forgalmazással foglalkozzon. Ez a státus-motívum hajtotta az ókori Egyiptomban a fáraó kormányzóját, de bizonyos értelemben a múlt századi feudális uradalom intézőjét is. Ezzel szemben áll az a kereskedőtípus, akit az adásvételi műveletekben származó nyereségvágy, azaz a profitmotívum hajt. Ez utóbbi típusú megnevezésére használták a mercator szót, amelyből a merkantilizmus fogalma is származik. Az ókori társadalomban általában alacsony társadalmi megbecsülés járt a profitot hajszoló kereskedőtípusnak, mint az állami szolgálatot végző kereskedőnek. Voltak népek, amelyek Európában, Afrikában, vagy Ázsiában a kereskedelemre szakosodtak, (föníciaiak, vikingek, hanzák, dualák, örmények, malájok stb. ). Általában is elmondható, hogy a kereskedelem kifejlődése nagymértékben a külkereskedelem révén következett be. A kereskedelemben a kezdetektől fogva sajátos javakra terjedt ki. Így volt ez az ókori Egyiptomban, amely ellátta élelmiszerrel, búzával a római birodalmat, de így volt a királyi engedéllyel működő európai kereskedelmi társaságok esetében is, amikor a gyarmatosítás révén nagy mennyiségű arany, ezüst, fűszer, selyem stb. áramlott be mint importcikk Európába. A kereskedelem és különösen a külkereskedelem áruösszetétele azért is érdekes, mert a kereskedelmi forgalom növekedési üteme lényegesen meghaladja a gazdasági növekedés ütemét. A hagyományos fizikai formát öltő termékekkel szemben a szolgáltatások jelentik a gazdasági aktivitás nagyobb részét, amelyekkel való kereskedést másfajta szabályosságok jellemzik. A kereskedelmi tevékenység harmadik nagy összetevője a szállítás. Ennek révén valósul meg, hagy a világ bármely részén előállított jószág hozzáférhetővé váljon a földgömb másik oldalán is. A szállítás maga is adásvétel tárgya lesz, miként a fizikai áru, és ily módon különböző közlekedési ágak kifejlődésének teremti meg az alapját. A tengeri hajózásnak a szárazföldi útviszonyok korlátai adtak lökést, a biztonságra törekvést a karavánutak szervezésének, a gyorsaság iránti vágy a légi közlekedésnek, az információ-hozzáférési törekvés az Internetnek, és folytathatnánk a sort. A kereskedelmi forgalomban megjelenő javak jellegének változása drámai változást hozott a szállítási módokban is. A kereskedelem igazi kihívása egy bizonyos javakat olyanok számára is hozzáférhetővé tegyen, akik számára az adott jószág különböző okok miatt nem volt elérhető. Ezt a kereskedelem előtti időben vadászat, expedíció vagy rablóportya révén, ún. egyirányú mozgással értékel. Ezzel szemben a kereskedelem békés, szervezett, kétoldalú tevékenység, amely különböző elvek alapján bonyolódhat. Számos gazdaságtörténész, szociológus és antropológus elemezte, hogy milyen formában történik a javak elosztása a társadalomban. 6

7 Polányi az elosztás három jelentős formáját különbözteti meg: Reciprocitás Redisztribúció Piaci csere Reciprocitás során a közösség tagjai egyaránt kapnak és fogadnak el ajándékokat, s e rendszer a közösség fennmaradását és erősödését szolgálja. Számos formája jelenleg is domináns, sőt kis közösségekben (család, barátok) használt termékek cseréjére is kiterjed. Az USA-ban a kiskereskedelmi forgalom kb. 10%-át teszi ki az ajándékvásárlás, s jelentős a jótékonyság szerepe is. Az újraelosztás (redisztrib úció) során egy központ osztja el a javakat, melyeket a csoport tagjaitól összegyűjt. Az újraelosztás filozófiája az egyenlőtlenségek enyhítése. Ez gyakran filozófiai-politikai kérdés is. Az újraelosztás azért is jelentős mert a magyar gazdaságban még mindig jelentős a központ, a költségvetés allokációs szerepe, és súlya várhatóan jelentős marad az elkövetkező időben is. A harmadik elosztási forma a piaci csere. Ez joggal áll a marketing középpontjában, melyet mikroökonómia részletesen elemez. A piaci kereskedelem, mint a kereskedelem viszonylag modern formája, azután jutott vezető szerepre, hogy az anyagi gazdaság növekedésével a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk volumene megtöbbszöröződött és ennek hatékony lebonyolítását leginkább a piaci csere volt képes megvalósítani. A marketing, mint a XX. században létrejött vállalatgazdasági jelenség formálisan alkalmas lehet arra, hogy a fentebb vázolt három újra leosztási vagy integrációs séma kiszolgálója legyen. Tartalmi lényegét tekintve azonban első sorban a modern piaci cseréhez kapcsolódik és a nem piaci területeken megfigyelhető térhódítása a versenypiaci áthatások eredménye. A marketing filozófiájának és eszközrendszerének lehetséges kiterjesztését illetően azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdaság, a piac különböző intézményekből áll, és csak ritka esetekben olyan, mint azt a neoklasszikus közgazdaságtan feltételezi. Több szakember szerint a nagy árupiacok koncentráltak, a verseny korlátozódik, s az ún. piaci tökéletlenség is befolyásolja a gazdaság működését. Ezért a marketing alkalmazását aszerint kell megítélnünk, hogy a gazdaság intézményei(háztartások, 7

8 magánvállalatok, állami vállalatok és a kormányzat) között melyek az elfogadott tranzakciók kapcsolati formák. 8

9 A társadalmilag elfogadott tranzakciókat a következő táblázat mutatja be: Az elfogadott kapcsolatok a gazdaság intézményei között Háztartások Magánvállalkozások Állami vállalatok Kormányzat Háztartások Reciprocitás Piaci csere Piaci csere Újraelosztás Magánvállalatok Államivállalatok Piaci csere Piaci csere Piaci csere Piaci csere Piaci csere Piaci csere Piaci csere Újraelosztás Kormányzat Újraelosztás Újraelosztás Újraelosztás Újraelosztás Az elfogadott kapcsolatok természetesen változnak az egyes kultúrák, nemzetek történelmi korszakok esetében. A marketing alkalmazásának klasszikus területe a piaci csere, különböző intézmények között bonyolódhat. Ha viszont egyes termékkategóriákat tekintünk, akkor ott párhuzamosan jelen lehetnek eltérő elosztási formák. Az egészségügyi erőforrások elosztásában egyszerre találkozhatunk a piaci csere és az újraelosztás kérdésével. A piac, mint a gazdálkodás szociológiai alapkategóriáinak egyike, megjelenik Max Weber munkájában is. A XX. század második évtizedében született műben, olyan fogalmak között, mint a racionális gazdálkodás, a pénzhasználat tipikussá válása, a kapitalista irányultságú nyereségszerzés stb. Weber a piacot is a kapitalista rendszer szempontjából vizsgálja. A piaci helyzet, a piaci kelendőség, piaci szabadság mellet a piaci szabályozást emeli ki szociológiai szempontból. Felhívja a figyelmet arra, hogy bármilyen szabályozás a tranzakcióban érintettek érdekviszonyai alapján fogalmazódik meg és így valaki érdekében valakinek a szabadságát korlátozza. A kereskedelem, integrációs sémák, sémák, piac, piaci szabályozás, koordináció fogalmak elméleti szintű tárgyalása kiindulópontként és háttérként szolgál a marketing fogalmának bevezetéséhez. A marketing a vállalatok és a fogyasztók közötti párbeszéd létrehozásával nagyon pragmatikusan kíván válaszolni a korábban felvetett kérdésekre. Az 1907-ben kiadott Encyclopaedia Britannicában még nincs marketing címszó, bár az üzleti szervezetek életében már régóta jelen vannak a 9

10 marketinghez kapcsolódó tevékenységek. Azóta többféle marketingdefiníció és értelmezés közül választhatunk. E sokféleség annak a dinamikus kölcsönhatásnak a következménye, amellyel a marketing alkalmazkodik a modern gazdaság változásaihoz. A tömegtermelés elválasztotta egymástól a termelőt és a fogyasztót: sem térben, sem lelkileg nincs közöttük közvetlen kapcsolat. E szétszakadás negatív következménye, hogy a termelő nem tudja biztosan, mire van szüksége a vevőnek, s a fogyasztó sem vesz részt a gyártási folyamat tervezésében, lebonyolításában. A szétválás természetes következménye, hogy kialakul a túltermelés, az eladatlan készletek lehetősége a termelési oldalon, a szükségleteit megfelelő módon kielégíteni nem tudó, elégedetlen fogyasztóé a másikon. Különböző marketing meghatározások A marketing mindazon műveletek végrehajtása, amelyek irányítják a termékek és a szolgáltatások áramlását a termelőtől a fogyasztóig. AMA (Amerikai Marketing Szövetség) 1937 A marketing (menedzsment) a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelések, áruk és szolgáltatások termelése, árazása, elosztása és promóciója megy végbe annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak ez egyéni és a szervezeti célok. AMA (Amerikai Marke ting Szövetség) 1985 A marketing az a híd, amely segít a vállalat és a fogyasztó közötti kapcsolat újraépítésében. Magában foglalja mindazon vállalati tevékenységeket, amelyek közvetlenül a fogyasztóra és a piaci viszonyok elemzésére irányulnak, majd a kapott információk alapján megszervezi a termék eladásához kapcsolódó feladatokat: kialakítja az árakat, irányítja az értékesítést, és ráveszi a fogyasztókat a vásárlásra. A marketing felbukkanása és fejlődése a vállalati szférában A marketing értelmezésével kapcsolatos problémák egyik oka a marketinghez kapcsolódó funkciók változása a vállalati gyakorlatban. A marketing fejlődését vizsgálva megállapítható, hogy a vállalatok szemlélete és hozzáállása, illetve a marketinghez kapcsolódó funkciók jelentős átalakuláson mentek át a század első felétől napjainkig. A marketing 10

11 a mindenkori piaci problémák megoldását segíti elő, változásaiban nyomon követhetőek mind a makro-, mind pedig a mikroszféra változásai. A termelésorientált vállalattól a marketingorientált vállalatig tartó fejlődésben tükröződik a gazdaság globális fejlődése éppúgy, mint a vállalati szféra alkalmazkodási igénye az új, megváltozott piaci környezethez. Aszerint, hogy miként építik be tevékenységükbe a marketingfunkciókat, megkülönböztetünk termelésorientált vállalatot, értékesítésorientált vállalatot, marketingorientált vállalatot. E háromfajta orientáció ismertetésének sorrendje megegyezik keletkezésük és elterjedésük időrendjével. Ugyanakkor, ha most végzünk felmérést a jelenleg működő vállalatokról, akkor általában mindhárom szemléletre találhatunk példát A marketing a piaci mechanizmushoz kötődik. Társadalmi jelentőségét éppen az adja meg, hogy mint egy új szakterület, a rendkívül összetett és bonyolult árucsere-folyamatokban megkönnyíti az eladók, vevők, fogyasztók, stb. helyzetét. A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok piaci érvényesülésben, sikerében egy új megközelítés a marketing egyre nagyobb szerepet játszik. A marketing az értékesítési tevékenység újszerű értelmezéséből fejlődött ki. Minden vállalat, amely a piacra termel, tevékenységének eredményességét az alapján ítéli meg, hogy sikerült-e vevőt találnia termékeinek. Az elmúlt évszázadban lényeges változások következtek be a vállalatok piaci környezetében. Ehhez a változáshoz való folyamatos alkalmazkodásként értelmezzük a marketing fejlődését. A marketing központi eleme a fogyasztó. A marketing tehát a fogyasztó magatartásából kiindulva keresi a megoldást, s törekszik e hivatását a vállalati szervezeten belül is betörni. Szűkebb értelemben a marketing olyan vállalati tevékenység, amely a vevők igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak. 11

12 Csak a vállalati felső vezetés képes azonban olyan vállalati működési rendet kialakítani, amelyben természetes a piaci orientáció érvényesülése a mindennapi gyakorlatban. Kiterjesztett értelemben a marketing minden értékkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás, eszme, ötlet, érzés stb.) cseréje. Az üzleti vállalati szférán túl kiterjed az olyan, nem nyereségorientált területekre is, mint pl. oktatás, kultúra, vallás, politika stb. Nem csupán gazdasági intézmények, hanem egyházak, politikai pártok is értékeket adnak közre, amelyért a vevők, azaz hívők, párttagok, választók valamilyen formában (adomány, tagdíj, személyes részvétel az eseményeken stb.) fizetnek. Különös piac a jótékonysági piac. A piacgazdaságok szervezeti, intézményi rendjének jellegzetes eleme, hogy bizonyos feladatokat, mint például oktatás, egészséggondozás, kultúra stb. részben jótékonysági támogatással valósítanak meg. Jóllehet a magyar alapítványi forma gyakran önérdeket, bújtatott üzleti érdeket takar, mégis említésre méltó, hogy a KSH adatai szerint az alapítványi befizetések összege folyamatosan nő. Nyilvánvaló, hogy ha egyaránt nemes célok versenyeznek egymással, akkor a megfelelő színvonalú marketingtámogatás előnyt jelenthet. Tehát a marketingtevékenység igen színes és sokoldalú. Különféle vállalati felmérések azt mutatják, hogy a magyar vállalatok már a 90-es évek elején is viszonylag széles körben ismerték a marketing területeit. Újabb felmérések azt bizonyítják, hogy a magyar lakosság is ismeri a marketing fogalom tartalmát. Egy 1997-es felmérés alapján kiderült, hogy a Magyarországon megkérdezettek 51%-a, míg Ausztriában 62%-a válaszolt úgy, hogy teljesen vagy részben tisztában van a fogalom jelentésével. A fiatalok és a magasabb iskolai végzettségű emberek között lényegesen több fő vallotta a fogalom ismertségét. Az emberek túlnyomó többsége a reklámmal azonosítja a marketinget, de sokak szemében jelenik meg, mint a gazdasági növekedés és fejlődés szinonimája A marketingkoncepció Különböző vállalatvezetési filozófiákat, koncepciókat fedezhetünk fel a vállalatok működésének elemzése során. Vannak olyan esetek, amikor ezeket írásos formában megfogalmazva, máskor pedig csak a vállalat gyakorlati munkájából kiolvasva ismerhetjük fel. A sikeres vállalatok tapasztalatainak elemzése azt mutatja, hogy a piachoz való alkalmazkodásban a marketingnek is nagy szerepe van. Tulajdonképpen a marketingkoncepcióban foglaljuk össze azokat a legfontosabb törekvéseket, amelyeket a marketingfunkció a vállalati működés sikere érdekében összvállalati szinten is képviselni próbál. A 12

13 marketingkoncepcióban hosszabb távon a vállalati szervezet működését a fogyasztói igények kielégítése érdekében integrálja a minél nagyobb nyereség elérésére. Tehát a marketingkoncepció három tartópillérre épül: a vevői orientációra, az integrált, koordinált marketingre és a hosszú távú nyereségre. E három követelmény összhangba hozatala igen nehéz és összetett feladat és szorosan összefügg a vállalati stratégiával és a marketingszervezet működésével. A vevőorientáció alatt olyan gondolkodásmódot és gazdálkodási gyakorlatot értünk, amely a vállalat minden döntését (termelési, fejlesztési, értékesítési, pénzügyi stb.) a vevő kívánságainak rendeli alá. Egy adott termékkör iránti igény felmerülésétől az igény kielégítéséig számtalan formát öltenek a vevői kívánságok. Az a vállalat, amely fogékony erre, a termék tervezésében, gyártásában, piacra hozatalában, reklámozásában stb. mindenütt érvényesíti ezt a szemléletet. A japán vállalatok ezen a területen is az élen járnak. Egy erősen vitatott kérdéskörhöz is elvezet a fogyasztói igények maximális kielégítésére való törekvés. Pontosan ahhoz, hogy szuverének-e a fogyasztók igényei, mennyiben ismerhetők meg, és hogyan lehet azokat tényleges marketingakciókra lefordítani. A fogyasztói igények szuverenitását gyakran megkérdőjelezik. Úgy vélik, részben a manipuláció, részben azonban a technikai haladás által létrehozott új termékek csökkentik azt. Hogyan lehet valakinek szuverén igénye egy olyan termék iránt, mely teljesen ismeretlen volt korábban? A megoldás a piaci és a műszaki fejlődés kölcsönhatásában keresendő, azaz bármennyire is eredeti egy új megoldás, az csak a megérett piaci feltételek között találhat elfogadásra. Az igények megismerése, eszközök részletekbe menő kiválasztása és ezek egyeztetett alkalmazása révén a marketingakció lebonyolítása összetett feladat. Bizonyos támpontokat e területen csak a különböző piackutatási és tervezési technikák nyújtanak. Összességében a fogyasztói igényekből kiindulás elve megvalósítható és reális feltevés. A marketingkoncepciót a fogyasztói orientáció és az integrált marketing mellett a profitszerzésre való törekvés is jellemzi. A más vállalatvezetési területektől való eltérés csak annyi ebben az esetben, hogy a marketing hosszú távú orientációt sugall. A japánok a hosszú távú profitorientáció jellegzetes képviselői. Ők a hirtelen piactarolás helyett kitartóan erősítik meg pozíciójukat, piaci részesedésüket, és ún. hosszútávú profitmaximálást folytatnak. A marketingkoncepció ezen alapgondolata arra a hipotézisre támaszkodik, hogy a fogyasztói igények kielégítése hosszú távon pénzügyileg is kifizetődik. 13

14 1.4. A marketingorientáció érvényesülése. A marketing nem tekint vissza több évszázados múltra, mégis számos olyan jellegzetességet fedezhetünk fel fejlődésében, melyek ismerete méltán tart igényt érdeklődésre. A jelenségek felismerésében a fejlődés elemzése segítséget nyújthat. A marketing fejlődését vizsgálva először különbséget kell tennünk aszerint, milyen a vállalati attitűd a marketingtevékenységgel szemben egy adott vállalaton belül. A marketingkoncepciót alkalmazó és a termelésorientált vezetők közötti különbségek: 14 Marketingorientáció Vevői igények határozzák meg a vállalati terveket Azt gyárt a vállalat, amit el lehet adni Meghatározni a vevői igényeket és hogy azt miként képes a vállalat kielégíteni Az új lehetőségek kiaknázására koncentrál Alapvető célkitűzés A vevői kiszolgálás része A vevő kényelmét szolgálja és fontos értékesítési eszköz A vevő igényeit és költségeit figyelembe véve alakítják A vevői kiszolgálás része A termékek és szolgáltatások szükségletkielégítő haszna Segíteni a vásárlót a vásárlásban, ha a termék megfelel az igényeinek, együttműködve a vállalat egyéb részlegeivel, mint Megkülönböztetés ismérvei Vevőorientáció Termékkínálat Marketingkutatás szerepe Innovációs készség A nyereség jelentősége Vevői hitelezés szerepe Csomagolás Készletszint Szállítás bonyolítása A reklámozás iránya Értékesítési személyzet szerepe Termelési orientáció A vevők örülnek, hogy léteznek; megpróbálják csökkenteni a költségeket és jobb termékeket előállítani Azt ad el, amit képes gyártani Meghatározni a vevői reakciókat, ha egyáltalán sor kerül rá A technológiára és a költségcsökkentésre irányul Másodlagos, ami a költségek fedezése után megmarad Szükséges rossznak tekintik Kizárólag a termék védelme dominál A termelés szükségletei a meghatározók A termelési és raktározási tevékenységek kiterjesztéseként kezelik, a költségcsökkentést figyelve Termékjellemzők és minőség, esetleg a termék előállítása Eladni a vevőnek, különösebben nem törődni más ösztönző eszközök vagy vállalati részlegek

15 termelés, készletgazdálkodás, reklám stb. koordinációjával A táblázatot szemlélve kirajzolódnak a marketingkoncepció tényleges megvalósulásának dimenziói, amelyek természetesen érintenek számos olyan területet is, melyeket általában más vállalati funkciók látnak el. A termelésorientált vállalat rugalmatlan a piac irányában, nézőpontja alapvetően a termelési folyamat, a költségszintek, a nagy sorozatok, könnyen ellátható és optimalizálható termelési feladatok körül mozog. Számtalan átmenet van a szakirodalomban és a vállalati gyakorlatban a két végpontot jelentő termelési- és marketingorientációt követő szemléletmód között. Az értékesítési orientáció agresszív reklámmal jellemezhető. Az ún. rámenős eladás segítségével meg akarják győzni a vásárlót, rá kívánják vezetni a vásárlásra. Erre a szakaszra jellemzőek az árleszállítások, kereskedelmi akciók, és a sok bolti reklámok. De az értékesített áru gyakran már meglévő termék, amelynél eladási gondok merülnek fel. Kotler szerint az értékesítés olyan a marketingben, mint a jéghegy csúcsa. A lényeg e mögött bújik meg a hosszú távú fogyasztói igényekhez való igazodás formájában. A termelési orientáción belül további szakaszokat különböztethetünk meg, amelyek megfelelnek a következő definícióban foglaltaknak: A termelési orientáció olyan vállalati gazdálkodási magatartás, amely során a termelőüzemek gyártási tevékenysége a meghatározó. Kevés figyelmet fordítanak a vevőkre és a piackutatásra. A költségcsökkentés a fő vezérelv és az árképzés alapja. Az értékesítési szervezetnek pedig csak az eladással kell törődnie. A marketingorientáció olyan vállalati gazdálkodási magatartási forma, amely során érvényesül a marketingfunkció dominanciája más vállalati funkciók felett. Az ilyen vállalat a marketingkoncepcióra építve, a piackutatást a vevőkön túl a versenytársak irányába is kibővíti. Nem az a cél, hogy mindenáron eladjuk termékünket, hanem az, hogy olyan termékeket alakítsunk ki, mely a fogyasztók igényeinek megfelelnek. A fogyasztói igény a fejlesztés hatóereje, mely követelményeket állít a mérnökök, technikusok, értékesítési szakértők elé. A marketingorientált vállalat az utóbbi években gyakran találkozik a vállalati méretet meghaladó, társadalmi szintű problémákkal. A vállalatvezetés azt is figyelembe veszi, nem okoz-e károkat a marketing eszközeinek alkalmazása, nem kerül-e ellentétbe a fogyasztói érdekvédelem, a gyártók és forgalmazók elleni fellépés. 15

16 A marketing fejlődése térben és időben egyaránt jelentős eltéréseket mutat. A fejlődés éllovasa az USA, de a fejlődés nem minden ágazatra és nem minden vállalatra érvényes. Az amerikai fejlődést valamilyen formában más régiók is követték. Az amerikai vállalatok talán csak a nemzetközi piacok jelentőségének felismerése terén mutatnak lemaradást. Ez nem azt jelenti, hogy az amerikai cégek nincsenek ott a világpiacon, hanem inkább arról van szó, hogy a belső piac hatalmas felvevőképességéhez képest a külkereskedelmi forgalom aránya viszonylag jelentéktelen volt. Nyilvánvaló, hogy a (nyugat -) európai fejlődés mind időben, mind az egyes területeket illetően eltéréseket mutat. Jellemző, hogy számos országban tradicionálisan erős az ipari és a nemzetközi orientáció, ami a marketingkutatás és képzés területén is erőssége Európának. Eltérő a japán marketing, ahol a gazdasági szereplők közötti viszony jelentősen különbözik az európai vagy amerikai helyzettől. Jóllehet a japán vállalatok marketingkiadási jelentősek, belső piacukon főleg a termeléselosztás vertikális integrációja, a tagolt értékesítési rendszer a jellemző. Nemzetközi szereplésük az elmúlt két évtizedben különösen felerősödött, s ennek eredményét a fogyasztási cikkek a piacán mindnyájan érzékelhetjük. A marketing magyarországi fejlődését elemezve megállapítható, hogy már a 80-as évek közepén is fejlődésnek indult a marketing-mix elemek többsége. Akkor a piackutatás területén magasabb fejlettséget tapasztaltunk, és az értékesítési rendszer a lehetőségekhez képest elmaradottabb volt. A marketingszemlélet már akkor gyökeret vert a fejekben. Ennek, illetve a két évtizedes reformfolyamatnak tudható be, hogy 1992-ben a vállalatok közel kétharmada vevő-, illetve marketingorientáltnak tartotta magát. Ez az arány nem sokkal maradt el az osztrák, illetve az angol vállalatok azonos kérdésére adott válaszaitól. A marketing térhódítását a tulajdonviszonyok által ösztönzött piacgazdaság kialakulása segíti elő. A tulajdonviszonyok megváltozásában a külföldi tőkebefektetések jelentős szerepet játszanak ban, a korábbi, 1992-es, 3000 vállalatra kiterjedő felméréshez hasonló vizsgálatban a marketingorientációt az üzleti megközelítés különböző lehetőségei egészítették ki. Az utolsó táblázatban a külföldi tulajdonú vállalati típusok szerinti különbségeket követhetjük nyomon. Ezek szerint a vevői elégedettség és a legjobb minőség tekintetében a magyar tulajdonú vállalatok üzleti megközelítése elmarad a külföldi tulajdonú cégekétől. A munkahelyteremtés, illetve a foglalkoztatás biztosítása terén azonban a tisztán magyar tulajdonú vállalatok élenjárók. 16

17 2. A marketingstratégia 2.1.A stratégiatervezés folyamatának elemei A vállalat stratégiai tervezésének első lépése a vállalat küldetésének meghatározása, amely megfogalmazza a vállalat által betöltendő szerepet, a működési kört. A küldetésből vezethetők le a vállalati célkitűzések, amelyek a különböző területekre vonatkozóan meghatározzák a vállalat hosszú távú nyereségességét. A vállalati célkitűzések megfogalmazását követően határozható meg ezek elérésének módja, azaz alakíthatók ki a vállalati alapstratégiák. Többtermékes vállalatok esetében még a funkcionális stratégiák kialakítása előtt, a vállalatnak el kell készítenie az ún. portfolió tervét, azaz meg kell fogalmaznia a vállalati tevékenység üzletági összetételére vonatkozó célokat és az elérésének stratégiáit. A vállalati stratégiából vezethetők le a vállalat funkcionális céljai (termelés, pénzügy, emberi erőforrás stb.) s így a marketing célok is, amelyek a marketingorientált vállalatnál integráló szerepet töltenek be a funkcionális célok között. Az egyes funkcionális célokhoz rendelődnek hozzá a funkcionális stratégiák. A stratégiai tervezési folyamat végül az egyes funkciókhoz kapcsolódó tevékenységi célok megfogalmazásával, cselekvési programok részletes megtervezésével és a tervek költségvetésének meghatározásával zárul. A versenykörnyezet kialakítása A versenykörnyezet kialakítása lényegében két feladatcsoportot jelent: egyrészt megvalósítandó a tulajdonszerzés, a gazdálkodás és az üzletvitel szabadsága, másrészt olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely előmozdítja, hogy a fejlett országok piacai és gazdálkodói integrálják a hazai termelők nagy hányadát, s megnyitja az ország piacát a verseny előtt. A versenykörnyezet hazánkban az 1990-es évektől már jórészt kialakult. A gazdasági szabadság érvényesülése az egész társadalmat érinti. A tulajdonszerzés, a gazdálkodás, az üzletvitel szabadsága vagyoni differenciálódásra ez, pedig a társadalmi esélyegyenlőtlenségek növekedésére vezet. Ebből, pedig számos lényegében a szegénységgel összefüggő teendő adódik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem létezhet modern piacgazdaság a tisztességes gazdagodás lehetősége nélkül. A piacgazdaság értékrendje a győztest ünnepli. A modern államok polgárai azonban tudják, hogy vannak vesztesek is, a társadalom felkészül a védelmükre, és a gazdálkodók küzdelmét tisztességes keretek, közé szorítja. A tulajdonszerzés gyorsított útja a privatizáció. Az átgondolt, megalapozott privatizációs koncepció 17

18 alapeleme az, hogy tulajdonosi korlátot szab, meghatározza a nem privatizálható, illetőleg rövid vagy középtávon kizárólagos állami vagy többségi nemzeti tulajdonban maradó vállalatok körét. A folyamat a verseny szempontjából is sokféle gonddal terhes. Az egyik a demonopolizálással függ össze. Más területeken, a privatizáció nyomán nő a piaci szereplők száma, s az új lehetőségek láttán valóságos vállalkozási hullám, igazi verseny kezdődhet. A versenykörnyezethez hozzátartozik az importverseny is. Ez kikényszeríti a hatékonyság növelését, s fokozatosan a világpiaci szintre hozza a hazai piacot. Az importverseny azonban csak átgondoltan, több lépésben engedhető rá az átmeneti gazdaságra. Magyar tapasztalat is, hogy a túl korai, megalapozatlan importliberalizálás tönkreteheti a hazai termelést; s az, aki kiszorult a piacról, szinte képtelen oda visszakerülni. A hazai gazdálkodók belföldi és exportpiaci versenye a kibontakozó piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme. A verseny funkciói. A piacgazdaságba vetett általános bizalom túlnyomórészt arra épül, hogy a piac és a verseny fontos szerepet játszik a gazdaságban. A verseny lényege a gazdaságszervező erejében rejlik, amely a versenyt három, szerves egységet alkotó funkcióban jeleníti meg. A verseny lehetővé teszi, hogy az emberek a jövedelmük elköltésekor saját érdekeiket mérlegelve választhassanak a versengő eladók kínálatából és szolgáltatásaiból, így elérik a számukra lehetséges legnagyobb összhasznot. Ez a verseny jóléti funkciója. A verseny fontos szerepet tölt be, befolyásoló, sőt kényszerítőerőt fejt ki abban, hogy a termelők a rendelkezésre álló erőforrásaikat a fogyasztói keresletnek megfelelő áruk termelésébe és szolgáltatások nyújtásába fektessék. Ezáltal a termelés a fogyasztók igényeihez igazodik. Ez a verseny allokációs (elosztási, megosztási) funkciója. A verseny, amely voltaképp küzdelem a fogyasztó pénzének megszerzéséért arra kényszeríti a termelőket, hogy a javakat a lehető legalacsonyabb ráfordításokkal állítsák elő. Ezzel a verseny hatékonysági funkciója jut érvényre. A verseny ellentmondásai A verseny a piaci szereplők számára megmérettetés. A piacon folyamatosan új versenyzők jelenhetnek meg. Ezért a pozíciókért és azok megtartásáért még a legjobb helyzetben levő vállalatoknak is minden pillanatban harcolniuk kell. Eközben állandó a kísértés a verseny elkerülésére; ez a vállalkozások természetes érdeke, s e késztetés annál nagyobb, minél jobb egy vállalkozás pozíciója. A vállalkozás a verseny híve, de ahogy a 18

19 monopolhelyzethez közelít, egyre inkább érdeke a verseny korlátozása, és erre egyre inkább lehetősége is nyílik. Ez a verseny paradoxon. A fejlett piacgazdaságú országok úgy formálják versenypolitikájukat, hogy érvényt szerezzenek a lehető legszélesebb körű versenynek. A jól megfogalmazott versenyszabályok arra hivatottak, hogy a vállalatok versenyellenes/versenykorlátozó törekvései ne érvényesülhessenek korlát nélkül, mások kárára. A verseny csorbulása hátrányos lehet a társadalom egészére is. Ugyanakkor a versenyt korlátozó szereplő egyre kedvezőbb helyzetbe kerül a piacon: növelheti értékesítését, nyereségét a többiek rovására. Ez azonban nem feltétlenül káros. Pozitív, gazdaságszervező folyamatokat indíthat el, hatására a vállalatok például, koordinálják fejlesztéseiket, költségcsökkentő sztenderdizálásokat hajtanak végre, közös marketingakciókat szerveznek Vállalati alapstratégiák: A vállalti alapstratégia meghatározza azokat az eszközöket és módszereket, melyek segítségével a szervezet optimálisan ki tudja használni a termelés, a pénzügyi gazdálkodás, a kutatás-fejlesztés a személyzeti politika és a marketing erőforrásait a célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A vállalati alapstratégiák, megkülönböztetését szolgálja a Porter-féle versenystratégia elemzés, mely a versenyelőny megszerzésére és kihasználására építve három stratégiatípust különböztet meg 1. Ha a vállalat versenyelőnye a teljes iparág szintjén a hatékony termelésből származik, akkor költségdiktáló stratégiát érdemes követnie. 2. A differenciáló stratégia az egész iparág szintjén az egyediségre épít, jól csengő és elfogadott márkanév kialakítására törekedik, éppen ezért a magasabb árkategóriába tartozó terméket kínál 3. A koncentráló stratégia egy piaci szegmentumra összpontosít, és annak igényeit próbálja kielégíteni. Ennél a stratégiánál a cég nem az egész piacra figyel, hanem annak egy szeletére. Marketing alapstratégiák Marketing alapstratégiának nevezzük a szervezet hosszú távú marketing céljait, és az ezeket megvalósító eszközök, módszerek összességét A vállalati szintű stratégiák sorában központi szerepet kap a versenystratégia, amely azt jelöli ki, hogy miként tud a vállalat a versenyelőnyhöz jutni, és ezt fenntartani. Porter a választható stratégiák három típusát határozta, meg 19

20 amelyek a vállalati alapstratégiáknak, s egyúttal marketing stratégiáknak is tekinthetők: Költségdiktáló stratégia ha a vállat mérete hatékony, nem bürokratikus, és a szinergia-hatást érvényesíti. Költségcsökkentő lehetőségeket keres, hogy növelje a piaci részesedést Előnye, hogy megóvja a vevők alkupozícióját (jó a vevőnek, mert a lehető legolcsóbban kapja). védi az új belépőkkel szemben (nálam senki nem adja olcsóbban), a helyettesítő termékkel és a vevővel szemben a piacát. Ennek következménye, hogy nől a piaci részesedés, minden szegmenst ki kell szolgálni, ellenben tőketartalék kell hozzá Differenciáló Cél a termék megkülönböztetése a termék sajátosságainak kiemelése (pl. ez mind, mind pécsi kesztyű) szín, íz, forma, csomagolás, garancia, ügyfélszolgálat stb. tekintetében Koncentráló Vagy egy termékre vagy egy földrajzi helyre koncentrál a termékválasztékból, ezért jobb a vevőkapcsolata, de kisebb is a célpiac és mindig új réseket kell találni Előny: Költségtakarékos Eszközhatékony Jobb vevőgondozás A termék/piac lehetőség (Ansoff-) mátrix Az Ansoff-mátrix, mint portfolió típusú stratégiakészítő módszer a termék és a piac újdonságtartalmából kiindulva négy lehetséges stratégiát jelöl meg az üzleti egység, illetve a termékek eladásának növelésére. 1.,Piackiaknázás. Piackiaknázás (piaci behatolás) során a vállalat növelni kívánja már meglévő termékeinek forgalmát a meglévő piacain. Ennek érdekében különböző marketing-eszközöket alkalmazhat: árcsökkentés, új eladási módok, fokozott reklám, különböző értékesítés ösztönző eszközök. Ezek lehetőséget nyújtanak a meglévő fogyasztók termékhasználatának növelésén túl a versenytársak fogyasztóinak elcsábítására vagy az eddig nem vásárlók megnyerésére. 20

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

Stratégiai tervezés és marketingstratégia

Stratégiai tervezés és marketingstratégia 2. Stratégiai tervezés és marketingstratégia Tk. 2.fejezet Stratégiai tervezés és marketing stratégia Küldetés Vállalati célok és stratégiák Marketing alapstratégiák Üzletági célok és stratégiák Funkcionális

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

Stratégia és termékinnováció

Stratégia és termékinnováció Stratégia és termékinnováció Stratégia, termékpolitika és innováció A vállalati stratégiákra ható tényezők Vállalati stratégiai tervezés: Versenystratégiák Növekedési stratégiák Portfolió terv Stratégiai

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Marketing I. 1. előadás. A marketing tárgya bevezető előadás. A marketing alapkoncepciói.

Marketing I. 1. előadás. A marketing tárgya bevezető előadás. A marketing alapkoncepciói. Marketing I. 1. előadás A marketing tárgya bevezető előadás. A marketing alapkoncepciói. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT A tárgy előadója Név: Dr. Bíró-Szigeti Szilvia Elérhetőségek:

Részletesebben

Marketingmenedzsment. Stratégiakészítés folyamata. Marketingmenedzsment

Marketingmenedzsment. Stratégiakészítés folyamata. Marketingmenedzsment 5. Marketingmenedzsment Marketingmenedzsment, marketingkoncepció, marketingtervezés, marketingstratégia Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar A marketingmenedzsment a cég tudatosan

Részletesebben

A vállat szemléletmódjait piaci orientációit

A vállat szemléletmódjait piaci orientációit Marketing 11.évf. A vállat szemléletmódjait piaci orientációit Termelési orientáció/koncepció Termékkoncepció Értékesítési koncepció Marketingkoncepció!!! 4 pillére Társadalomközpontú marketingkoncepció

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói A marketing értelmezése A marketing a menedzsmenttudományok egyik szakterülete Üzleti filozófia (a vevőt középpontba helyező szemléletmód Funkció (vevőközpontúság érvényesítését

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat piaci aktivitása. Marketing A vállalat tervezési célrendszere A vállalat küldetése Stratégiai célok Stratégiai szakterületi célok Operatív célok A vállalat

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

Marketingstratégiai döntések. A pozicionálás fogalma és stratégiái. Termék/piac növekedési stratégiák

Marketingstratégiai döntések. A pozicionálás fogalma és stratégiái. Termék/piac növekedési stratégiák Marketingstratégiai döntések Szegmensmarketing és szegmentációs folyamat A pozicionálás fogalma és stratégiái Termék/piac növekedési stratégiák Szigorlati tételek 2016 Petruska Ildikó Dr. Petruska Ildikó

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó A marketing új koncepciói 1. Tétel Dr. Petruska Ildikó Értékorientáció (értékvezérelt marketing) Dr. Petruska Ildikó Termék vs. vevőérték Termék Megoldás A termék csupán tárgyi kifejezője a fogyasztóknak

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel: 1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés

Részletesebben

Előadás

Előadás Műszaki fejlesztés F1FNGYF; F1BNMFEJL Előadás 2. 2010.09.20. A termék gazdasági életútja: termék életciklus, termék életgörbe A bevezetési szakasz jellemzői: Piac Értékesítés Költségek Nyereség Marketingcélok

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0062-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartam: 30 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Stratégiai döntéstámogatás módszerei

Stratégiai döntéstámogatás módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Hangsúlyeltolódás stratégiai gondolkodásmód Költségszerkezet Stratégiai döntéstámogatás

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Marketing 15. fejezet: A marketing-diagnózis. Diagnosztikai keretek. Marketingstratégia. Bauer András Berács József

Marketing 15. fejezet: A marketing-diagnózis. Diagnosztikai keretek. Marketingstratégia. Bauer András Berács József Marketing 15. fejezet: Marketingstratégia Bauer András Berács József A marketing-diagnózis A marketingdiagnózis (marketingaudit) kiinduló alapja a stratégia, struktúra és környezet elemzése Marketingdiagnózisnak

Részletesebben

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Marketing Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 Tantárgy tematikus leírása: Február 10. Mi fán terem a marketing?- a marketing értelmezése,

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika és marketing 104. lecke A logisztika és a marketing

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Marketing I. X. előadás Beszerzési magatartás és ipari marketing Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz 1. Az ipari piac sajátosságai 2. A beszerzési döntés folyamata 3.

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan: Ökonómiai (közgazdas zgazdasági) gi) alapok Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? - Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk

Részletesebben

Marketing I. III. előadás

Marketing I. III. előadás Marketing I. III. előadás A stratégiai tervezés és a marketingstratégia Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz A vállalati stratégiai tervezés (küldetés, célok) SWOT elemzés

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger Modul 2 Marketingtervezés Fejezet 4 Az ár Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger TARTALOM 2 MODUL 2 MARKETINGTERVEZÉS Fejezet 4: Az ár Szerzők: Dr. Andrea Grimm, Dr. Astin Malschinger IMPRESSZUM A tartalomért

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_GLD110-K3 Marketing 2. A neve, beosztása:, egyetemi tanár 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek

Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek Jövőképünk Vezető szerepet kívánunk betölteni a bevonatok területén, mindenkor kiváló minőségű, innovatív és fenntartható megoldásokat kínálunk, amelyekben ügyfeleink

Részletesebben

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező 1183-06 és jogi ismeretek A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

Részletesebben

Tárgyszavak: többcsatornás értékesítés; marketing-mix; vásárlói elégedettség.

Tárgyszavak: többcsatornás értékesítés; marketing-mix; vásárlói elégedettség. A MARKETING TERÜLETEI Többcsatornás értékesítés Németországban A német vállalatok 40%-a négy vagy ennél is több értékesítési csatornát használ. A hagyományos értékesítési csatornák mellett a (helyhez kötött)

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A

Részletesebben

Tantárgyi program 2014/2015. I. félév

Tantárgyi program 2014/2015. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2014/2015. I. félév Tantárgy megnevezése Marketingstratégia Tantárgy kódja:

Részletesebben

Amiről ma szó lesz. A vállalati stratégiai tervezés. A vállalat küldetése. A vállalat küldetése - példa. Marketing I. 3. előadás

Amiről ma szó lesz. A vállalati stratégiai tervezés. A vállalat küldetése. A vállalat küldetése - példa. Marketing I. 3. előadás Marketing I. 3. előadás A stratégiai tervezés és a marketingstratégia Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz A vállalati stratégiai tervezés (küldetés, célok) SWOT elemzés

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi.

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Üzleti terv Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Felhasználói: Belső vagy külső használatra, Időtáv: rövid táv (egy év)vagy középtáv

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. SWOT ANALÍZIS ÉS PORTFOLIÓ ELEMZÉS

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. SWOT ANALÍZIS ÉS PORTFOLIÓ ELEMZÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. SWOT ANALÍZIS ÉS PORTFOLIÓ ELEMZÉS TANTÁRGYFELELŐS: Dr. Illés B. Csaba, egyetemi tanár ELŐADÓ: Salamonnédr. Huszty Anna, egyetemi docens 2007. KÖRNYEZET KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK VÁLLALAT

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló szervezetként

Részletesebben

A marketingkörnyezet elemzése ősz Dr. Petruska Ildikó

A marketingkörnyezet elemzése ősz Dr. Petruska Ildikó 2. A marketingkörnyezet elemzése 2010. ősz A mai piacok vagy termékek alapján való következtetés képessége már nem jelent biztosítékot a holnapi túléléshez (Mroz) A piac fegyelmezett és módszeres megközelítése

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0062-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 30 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

Célhoz kötött prioritásokat állít fel, ez segíti abban, hogy a hosszú távú célokat is meg tudja valósítani.

Célhoz kötött prioritásokat állít fel, ez segíti abban, hogy a hosszú távú célokat is meg tudja valósítani. 7. A stratégia értelmezése, szerepe az üzleti életben. A stratégiai tervezés, stratégiai menedzsment. Az üzleti vállalkozások stratégiái. A stratégiai pozíció elemzése (piaci részesedés piaci növekedés

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Kereskedelem és Marketing BA szak, levelező tagozat 4. A tantárgy

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben